Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

» 2 * PETŐFI NÉF'E # 19S5. mr^***ber ÍJ Események sorokban BUDAPEST___________________ Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Jósé Eduardo dos Santosí, az MPLA-Munkapárt és az An­golai Népi Köztársaság elnökét’ Angola nemzeti ünnepe, függet­lensége kikiáltásának ló. évfor- l dulója alkalmából. (MTI) WASHINGTON ............. A világ országai jelenleg már évente mintegy'800 milliárd dol­lárnak megfelelő összeget fordí- ■anak fegyverkezésre és egyéb katonai célokra, 'Míg -a katonai kiadások egy katonára számítva 1983-ban meghaladták a 25 600 dollárnak megfelelő összeget,, addig az oktatási kiadások egy iskolás korú gyermekre számítva alig érték el a 450 dollárt — mu­tat rá most megjelent könyvé­ben Rütli Leger Si várd amerikai kutatónő, az amerikai Fegyver­zetellenőrzési és Leszerelési Hi­vatal közgazdasági osztályának volt vezetője. MOSZKVA ~ A nukleáris fegyverek eltávo­lítása Görögország 1 területéről elengedhetetlen ahhoz, hogy atom­fegyvermentes övezet jöjjön lét­re a Balkánon — írja a Pravda vasárnapi számában Nvikolaj Mirosnyik, emlékeztetve ‘ arra, hogy a görög szocialisták és a kormány ennek érdekében cse­lekszik. Megkezdődött az ameri­kai nukleáris fegyverek kivonása görögj területekről — mutat rá a szerző. — Sajtójelentések Szerint már eltávolították az „rszágból az északon telepített „Honest John" típusú rakétákat. A kivonásra a NATO európai nukleáris fegy­verzetének korszerűsítése, az el­avult rendszerek újakkal való fel­váltása keretében kerül sor. Gö­rögország esetében azonban nincs szó ilyen felújításról— mutat rá a Pravda. A SZOVJETSZKAJA ROSSZIJA — GENF ELŐTT A javaslatok realitásai A Párizsban előterjesztett szov­jet javaslatok átfogóak és reáli­sak, míg ar amerikai ellenjavas­lat minden jel szerint nem más, mint a régi áru új csomagolás­ban — állapítja meg a Szovjet- szkaja Rosszija vasárnap számá­nak hasábjain Radonrrir Bogda­nov, a Szovjet Tudományos Aka­démia Egyesült Államok és Ka­nada Kutató Intézetének igazga­tóhelyettese. A neves szakértő a szovjet javaslatokat elemzi a gen­fi csúcstalálkozó előtt. Megállapítja, hogy realitásuk a következőkben rejlik: továbbra is kifejtené hatását a rakétáéi- hárító rendszerek korlátozására vonatkozó, határidő nélkül kötött szovjet—amerikai szerződés, a nukleáris fegyverek elterjedését gátló szerződés és a részleges atomcsend-egyezmény. Gyakor­latilag -betartanák a • SALT—2 szerződést is. Ezek a fontos meg­állapodások pedig alapul szolgál­hatnának a további leszerelési lé­pésekhez. A szovjet javaslatok konkrét in­tézkedések átfogó programját kí­nálják. Teljes mértékben megfe­leltnek az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elveinek. Megvaló­sításuk lehetővé tenné a -nukleá­ris fegyverkészletek további nö­velésének megállítását, csökken- » tését, majd végső soron teljes fel­számolását. A világűrt nem mi- litallzálnák, hanem kizárólag bé­kés célokra használnák fel az em­beriség egészének érdekében. A szovjet javaslatokban nem véletlenül van szó az egymás területét elérni képes fegyverek­ről — állapítja meg Bogdanov. — Ismeretes, hogy a nyugat-euró­pai NATO-országokban telepített közepes hatótávolságú eszközök a Szovjetunió területén lévő cél- v pontokat érhetnek el és így je­lentős kiegészítői az Egyesült Ál­lamok hadászati fegyvertárának. A szovjet javaslatok -megvalósítá­sa esetén h Szovjetunió és az . Egyesült Államok egymás terü­letét elérni képes hordozóeszkö­zeinek száma 1250, illetve 1680 lenne. Vagyis a Szovjetunió be­leegyezik, hogy az Egyesült Ál­lamoknak bizonyos fölénye le­gyen a hordozóeszközök számát tekintve. Mégpedig azért, mert a hordozóeszközök ötvenszázalékos csökkentését követően a félek robbanótölteteinek száma azonos — 6000 egység mindkét oldalon — lenne. BEFEJEZŐDÖTT AZ UNESCO ÜLÉSSZAKA ________________________________ Á tfogó takarékossági intézkedések SZÓFIA Amadou Mahtíar M’Bow fő­igazgató zárszavával Szomba­ton befejeződött Szófiában , az UNESCO közgyűlésének 23. ülésszaka. Az ' ENSZ nevelés­ügyi,1 tudományos és kulturális szervezete , Párizsban tartja köz­gyűlésének következő üléssza­kát. Az' Oktober 8-tól november 9-ig tartott tanácskozáson csaknem 160 ország, és számos (nemzetközi szervezet küldött­ségei > vettek részt. Megvitatták és jóváhagyták az UNESCO te­vékenységi programját és költ­ségvetését az elkövetkezendő két évre. ' ■ A szófiai ülés,szakra azután került sor, hogy az Egyesült Államok kilépett 'az UNESCO tagjainak" sorából. beszüntette hozzájárulásának fizetését. Két oí-szág — Nagy-Brit,annia és 'Szingapúr — már az ülésszak előtt bejelentette: 1986-tól nem kíván részt venni az UNESCO munkájában. A .szófiai üléssza­kon egyetlen ország -sem kö- vcfte az Egyesült Államok dön­tését. Az aímarikaii kilépést köve­tően az UNESCO kénytelen volt csökkenten,! . .kölitiségvetéáéf, amely a következő két évben mintegy 18 százalék kai lesz alacsonyabb az 1984—85-ös büdzsénél. Az UNESCO print - egy 30 százalékkal csökkenti al­kalmazottai létszámát, és át­fogó takarékossági intézkedé­sekről is döntött. Az üléssza­kon részletesen kidolgozták azokat a feladatokat, amelye­ket az elkövetkező két éviben hajtanak végre 'az UNESCO 14 fő programjának keretében.­A közgyűlés külön határozat­ban erősítette meg, hogy az UNESCO 'továbbra is -féliaidatá- nak tartja a gyarmatosítás, a faji megkülönböztetés megszün­tetéséhez való hozzájárulást, a, népek közötti kölcsönös megér­tés. és a nemzetközi együttmű­ködés előmozdítását a béke ér­dekében. A közgyűlés egy másik hatá­rozatában rögzítették, hagy az UNESCO támogatja azt a ma­gyar kezdeményezésre elfoga­dott indítványt, jamelyet a Liszt Ferenc-évforduló méltó m egü n nép lésé nek eftős egíitésére nyújtottak be. KOLUMBIAI VÉRENGZÉS UTÁN Élesen bírálják az elnököt * NAPI KOMMENTÁR A reformokútján iíh.; Kolumbiában vizsgálatot indí­tanak az igazságügyi palotában a hét első felében történt vérengzés körülményeinek tisztázására — jelentette be szombaton Bogotá­ban Enrique Parejo igazságügy­miniszter a kormány rendkívüli ülése után. A vizsgálat lefolyta­tására bizottság alakult. A kolumbiai kormány politi­kája ellen harcoló legnagyobb ge­rillaszervezet, a szélsőjobboldali M—19 mozgalom fegyveresei a hét elején 27 órán keresztül tar­Lengyelországban szabadon bo- csájtják a nem visszaeső politi­kai elítélteket, illetve megszünte­tik a nyomozást vagy a bírósági eljárást azok ellen, akik politi­kai megfontolásból először kö­vettek el törvénybe ütköző cse­lekményt. Az ügyészségek minden egyes politikai esetet felülvizsgálnak, és egyenként döntenek az eljárás leállításáról, illetve a szabadon bocsátásról. Az intézkedés- nem vonatkozik azokra, akik társa­dalmi szempontból különösen ve­szélyes bűncselekményeket kö­vettek el. Nem amnesztiáról van teh^t tották megszállva az igazságügyi palotát. A hadsereg — az állam-- fő utasítására — megostromolta az épületet, de csak a negyedik támadás után sikerült visszafog­lalni. A terroristák a kezükben lévő túszokat, köztük a legfel­sőbb bíróság elnökét kivégezték. Az akciónak közel száz halálos áldozata volt. ", A dél-amerikai országban most élesen bírálják Belisario Betan- cűr elnököt azért, mert nem volt hajlandó tárgyalni a gerillákkal. szó, amiről a parlamentnek kel­lene törvényt elfogadnia, hanem az ügyészségek hatáskörébe tar­tozó egyedi revíziókról, amelyek keretében minden lehetséges eset­ben enyhíteni fognak a törvény szigorán. A legfrissebb hivatalos adatok 'Szerint Lengyelországban 368 személyt tartanak fogva politikai okokból, közülük 277 van előzetes letartóztatásban, 91 a kiszábott ítéletét tölti, ebből 11 olyan sze­mély van, aki súlyos államelle­nes bűncselekmény elkövetése miatt nem részesült az 1984-es közkegyelemben. Az egy hónappal ezelőtt lebo­nyolított választások eredményei még az addig kétkedőket is meg­győzték: Lengyelország jelentős előrehaladást ért el a konszolidá­ció folyamatában: A legfrissebb varsói jelentések tükrében nyil­vánvaló, hogy az új összetételű parlament, a szejm komolyan ve­szi a választóktól kapott bizal­mat, s máris több fontos intéz­kedést hozott. A* múlt heti személyi változá­sok során Wojciech Jaruzelski eddigi miniszterelnököt államfő­vé választották, és Zbigniew Messner, a korábbi miniszterel­nök-helyettes állt a kabinet élé­re. Jaruzelski egyik legközelebbi munkatársa, a közgazdászpro­fesszor Messner a hét végén mon­dott beszédében vázolta jöven­dőbeli kormányának politikáját, saját meggyőződését a- válságból kivezető út kérdésében. „Havan­nák is veszélyek, amelyek a re­formot fenyegetik, számunkra ak­kor is csak egy út van: a reform, és erről az útról nincs visszafor­dulás” — jelentette ki a lengyel közgazdásztársaság ülésén. Árpolitikai feszültség enyhü­lésével Lengyelországban kétség­telenül a gazdasági helyzet ke­rült a közvélemény érdeklődésé­nek előterébe. A sikere^ válasz­tások után most mindenki a téli felkészülés — várhatóan koránt­sem problémamentes — munká­latain, s végül magán a téli ener­gia- és élelmiszer-ellátáson méri majd le a kormány munkájának eredményességét.. Ez a próbatétel pedig egyáltalán nem ígérkezik könnyebbnek, mint az állampol­gárok bizalmáért vívott harc. A társadalom teherbíró-képességé­nek növekedését tanúsítja a ha­zafias nemzeti újjászületési moz­galom (PRON) vezetésének az a javaslata is, hogy bocsássák sza­badon a nem visszaeső politikai elítélteket, ■ illetve szüntessék meg a nyomozást, vagy a bírósá­gi eljárást azok ellen, akik elő­ször követtek el politikai jellegű törvénysértést. Miután a kor­mány és a LEMP Központi Bi­zottsága is egyetértett az indít­vánnyal, tegnap utasították az ügyészi szerveket az intézkedés megvalósítására. Egyelőre még nem tudni, hogy a Lengyelor­szágban nyilvántartott 91 politi­kai elítélt és 277 előzetes letar­tóztatásban lévő közül hányat érint ez a jószándékról, megbé­kélési törekvésekről tanúskodó döntés, de bizonyára nem marad visszhang nélkül a lakosság kö­rében. A nyilatkozatok, események fényében nyilvánvaló: a mostani lengyelországi változások még csak kezdetei egy hosszú, nagyon nehéz útnak, a reformok útjának. H. G. LENGYELORSZÁG Enyhítenek a törvények szigorán Gazdasági program — szilárd alapokon MOSZKVA Vasárnapi számának vezércikkében elemzi a Pravda a Szovjetunió ötéves és 2000-ig szóló fő gazdasági és társadalmi fejlesztési elképzelései­nek programját, amelyet a múlt' hét végén hoz­tak nyilvánosságra. Az SZKP XXVII. kongresszusára szánt har­madik fő dokumentum megfogalmazza a párt gazdasági stratégiáját, konkrét gazdasági elkép­zelésekbe, tervfeladatokba önti az SZKP újjá­szerkesztett programjában megfogalmazott célo­kat. Az SZKP tervei szilárd alapokra támaszkod­nak — állapítja meg a vezércikk — a Szovjet­unió ma már igen erős gazdasági, tudományos és műszaki, valamint kulturális potenciállal ren­delkezik. Az országnak jól képzett szakemberei vannak, ipara erős, mezőgazdaságának gépesí­tettsége magas színvonalú. A tudományos és műszaki fejlődés senk területén a Szovjetunió ve­zető helyet vívott ki magának a világban. A párt gazdasági stratégiájának fő célja vál­tozatlanul a szovjet emberek anyagi és kulturá­lis körülményeinek javítása. Ennek érdekében meg kell gyorsítani az ország társadalmi és gaz­dasági fejlődését, s a tudományos, és műszaki ha­ladásra támaszkodva intenzívebbé és hatékor nyabbá kell tenni a termelést. A következő években a Szovjetunióban végre kell hajtani a népgazdaság újaibb műszaki re­konstrukcióját és erre támaszkodva kéll áíalakí- tani a társadalom életének anyagi és műszaki alapjait. Ehhez a legkorszerűbb technológiai el­járásokat, rugalmas termelési módszereket keli igénybe venni. Egyre szélesebb körűvé kell ten­ni a termelés gépesítését, a mezőgazdaság kemi- záilását, a robotok, a számítógépes technika és a biotechnológia alkalmazását. Mindezek alkal­mazásával a következő 15 évben csaknem két­szeresére nő majd a Szovjetunió nemzeti jöve­delme és 130—150 százalékkal emelkedik a mun­ka termelékenysége. A termelés intenzívebbé tételének egyik fő eszköze ma és a jövőben is az egyre szigorúbb takarékoskodás — szögezi le a vezércikk. — El­sősorban eszközmegtakarítással kell elérni a nép­gazdaság növekvő pótlólagos anyagigényének ki­elégítését. Az alap- és segédanyagok, valamint az energia felhasználásában a növekmény 75—80 százalékának megtakarításból Nkell származnia. Növelni keli a termelői kapacitások kihasznált­ságát és javítani az eszközmegtérülés mutatóját. A korábbinál energikusabb cselekvésre van szük­ség a tudományos és műszaki eredmények beve­zetésében. a tudomány és a termelés kapcsolatai­nak szorosabbá tételében. A gazdasági szerkezet átalakításában gyorsabb cselekvésre van szük­ség és az új beruházásokat a népgazdaság ki­emelt fejlesztési területeire kell koncentrálni. Az építési tevékenységben .csökkenteni kell a mun­kák költségeit, javítani a szervezést. Az új be­ruházások és a rekonstrukciók végrehajtásának idejét már a következő tíz évben 25—50 száza­lékkal csökkenteni kell. Afgán tézisek Tézisekben foglalták össze az afgán forradalom nemzeti-de­mokratikus jellegéről és legfon­tosabb feladatairól szóló megál­lapításokat Kabulban. Az ok­mányt Babnak Karmai, a For­radalmi Tanács elnöke, az ANDP KB főtitkára terjesztette a forradalmi tanács kibővített ülésre meghívott párt- és álla­mi aktíva elé. A tézisek szerint az eltelt hét év alatt jelentős sikerekeit értek el az országban. Folyamatban van a demokratikus társadalmi- gazdasági átalakulás, megvaló­sul a földreform. Az államhatalmi szervek mun­káját értékelve, az okmány hangsúlyozza, hogy már régen megtartották volna a választá­sokat valamennyi szinten, ha azokat nem akadályozná a kül­ső beavatkozás és az országra erőszakolt fegyveres harc. Az okmány végezieltül ki­emeli a pánt vezető szerepét, s hangsúlyozza, hegy a fórrada- céljai megvalósításához állampolgár, az ország valamennyi hazafias erejének összefogása < és együttműködése . szükséges. loiji minden Vállalatirányítás és üzemi demokrácia Országos szeminárium Miskolcon Miskolcon a Borsod megyei pártbizottság székhazában teg­nap országos szeminárium kez­dődött az .új vállalatirányítási „rendszerről és az üzemi demok­ráciáról. Az országos tanácskozáson másfél száz ipari és mezőgazdasá­gi vezető vesz részt. A plenáris és szekcióüléseken a tárgykörö­ket legjobban ismerő neves szak­emberek, tudósok tartanak elő­adásokat, illetve vezetik a vitá­kat. A vasárnapi plenáris ülés bevezető előadásait Lakatos Er­nő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezető­je és SáFközy Tamás egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem gazda­sági-jogi tanszékének vezetője tartotta. Lakatos Ernő a szocia­lista demokrácia új vonásairól, a hatalom és a demokrácia ösz- szefüggéseiről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista demok­rácia fejlesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja, amelyet végre kell, és végre fo­gunk hajtani Hatékony műkö­dése elősegíti társadalmi céljaink megvalósítását, ám a demokrá­ciát még vezetőknek és vezetet- teknek is tanulniuk kell. Gyakor­lásának — mondotta — alapvető •feltétele az értelmes, kulturált, megalapozott vita, az őszinte szó, ezzel lehet megszerezni egy-egy hasznos ügy érdekében a töme­gek támogatását. Sárközy Tamás előadásában az vállalatirányítási rendszerről, an­nak kihatásairól szólva rámuta­tott: az intenzív gazdálkodás si­kerének egyik kulcsa a szocialis­ta vállalatirányítás kialakítá­sa, ami pedig nem megy máról holnapra, sok buktatóval, előre nem látható gonddal jár. A szer­vezeti kérdések megoldása rend- * kívül bonyolult feladat, s a siker érdekében vállalni kell a foko­zatossággal járó belső ellentmon­dásokat. A szeminárium további részé­ben a többi között megvitatják a törvényességi felügyelet, a foglalkoztatás helyzetét, a válla­latirányítás új tartalmi és formai kérdéseit, a káder- és személy­zeti munka korszerűsítésének tennivalóit. Lehetőség a két Európa közelítésére Európai Kulturális Fórum A budapesti kulturális fórum nagyszerű alkalmat teremtett a kelet—nyugati kapcsolatok ápo­lására, az^epiberi kapcsolatok ki­építésére, az eszmecserére törek­véseinkről és gondjainkról —je­lentette ki az MTI munkatársá­nak Jászén Zaszurszkij profesz- szor, a moszkvai Lomonoszov Egyetehi Újságírói Karának dé­kánja. A szocialista országok kül­döttei — folytatta— kifejthették a szellemi alkotómunka céljairól és távlatairól vallott véleményü­ket és megismerkedhettek a nyu­gati országokban élő alkotók hely­zetével, Az eszmecsere valóban gyümölcsöző minden résztvevő számára. ­Szólt arról, hogy nem kis szám­ban hangzottak el olyan felszó­lalások, amelyeknek kevés közük van az európai kultúra szellemi értékeihez, az alkotói tevékeny­séghez. Voltak, akik már politi­kai okokból sem az együttműkö­dést, a közös nevezőt keresték, hanem azt, ami elválaszt. Zaszurszkij professzor — aki a nyugati irodalom ismert szakértő­je — felhívta a figyelmet a kom- mercializálódás veszélyére, arra, hogy színvonalas, irodalmi értékű művek nyugaton sokszor csak kis példányszámban jelennek meg, a piacot elönti a sekélyes termé­kek áradata, majd elmondta: egyeseknek nem csekély meglepe­tést okozott a fórumon, hogy a Szovjetunióban a jó írók műveit sok milliós példányszámban is megjelentetik, és sok százezer pél- dánjHan jutnak el az olvasókhoz az' irodalmi folyóiratok. Más népek .irodalmának meg­ismerésében igen nagy szerepe van a szakavatott, színvonalas fordítómunkának — mondotta Jászén Zaszurszkij. Jean-Pierre Rémy, a francia delegáció tagja, író és diplomata elmondta: első alkalommal jár Magyarországon és az elmúlt né­hány nap alatt meggyőződhetett arról, hogy a magyar kultúra, az irodalmi élet sokkal színesebb, mint ahogyan azt látogatása előtt képzelte. A kulturális fórum leg­főbb érdeme — hangoztatta —, hogy a tanácskozás újabb lehe­tőség „a két Európa közelítésére”. Sajnálatosnak minősített minden olyan vitát, amely a keleti-nyu­gati ellentéteket állította előtér- , be. Egy ilyen fórumnak, amelyen ellentétes nézetek képviselői van­nak jelen, éppen áz a feladata és célja, hogy mindenekelőtt „meg­próbáljuk megérteni egymást, hogy ugyanazt a nyelvet beszél­jük”. A fórum eddigi munkáját ér­tékelve Jean-Pierre Rémy utalt néhány érdekesnek ígérkező ja­vaslatra a gyermekkönyvek ki­adásával és a műfordításokkal kapcsolatban. Mint mondotta, na­gyon hasznosnak tartaná egy nemzetközi műfordítási alap lét­rehozását, amelynek azonban semmiképp sem az lenne a fel­adata, hogy előre számszerűen meghatározza a lefordítandó mű­veket. Nemzetközi szerkesztőbi­zottság vizsgálná meg, hogy az egyes országokban milyen írók és művek iránt van érdeklődés. Jó elképzelés egy nemzetközi kul­turális alapítvány létrehozásá­nak gondolata is — hangsúlyoz­ta. Szakszervezeti küldöttértekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) lat rangjáról, társadalmi meg­becsüléséről. Az összképben egyaránt megtalálható az elisme­rés és az elmarasztaló kritika is — állapította meg Sándor Béla, a megyei tanács szakszervezeti bizottságának elnöke, aki így fogalmazta meg a legfontosabb feladatot: — Nap mint nap fel kell ten­nünk a kérdést magunknak, meg- tettünk-e mindent, hogy az elis­merő szó elhangozhasson. Az em­berközpontú ügyintézést sem­milyen számítógép, semmilyen szervezési módszer nem helyette­sítheti a jövőben sem. A közalkalmazotti munka vonzerejének növeléséről, a szak- szervezet által javasolt intézke­désekről dr. Körösi Jenő, a köz­ponti vezetőség titkára tájékoz­tatta hozzászólásában a résztve­vőket. A kecskeméti földhivatal veze­tője, Farkas István a megyeszék­helyen és a Kiskőrösön működő hivatal ügyfélfogadást akadá­lyozó, korszerűtlen elhelyezé­sét tette szóvá. A demokratizmusról beszélt Fischer István, a kecskeméti ta­nács elnökhelyettese. Mint mond­ta, fontos, hogy a különböző irá­nyító szervek tiszteletben tartsák a döntéshozatalnál a mellé- és alárendelt szervezetek demok­ratikus jogait. Tax Imre, a bajai városi tanács szb-titkára egy nyugdíjasklub megalakulásáról számolt be, ahol jó szót, közössé­get találnak az idős szakszerve­zeti tagok. Balogh Tiborné, a ba­jai társadalombiztosítási kiren­deltség alkalmazottainak, dr. Rónay Ede pedig az állategész­ségügy területén dolgozók véle­ményét tolmácsolta a küldöttér­tekezlet résztvevőinek. A megyei pártbizottság nevé­ben Terhe Dezső üdvözölte a kül­dötteket. Felszólalásában hang­súlyozta, hogy a közszolgálat köz­érzetet javító vagy rontó ténye­ző lehet. Az államigazgatásban dolgozók nem végeznek ugyan közvetlenül terrpélőmunkát, ám a tervezésen, az ellátás irányítá­sán, a hatósági munkán át sze­repük meghatározó a társadalom életében, a párt politikájának megvalósításában. A bírói hivatás társadalmi rang­járól, a növekvő feladatokról dr. Sulyok Miklósné megyei bírósági bíró beszélt felszólalásában. A bíróságok szakmai tekintélyét jelzi, hogy sok fiatal itt készül fel a jogászi szakvizsgára, ám ezt követően pályát változtat. Más jogászi munkakörökhöz viszonyítva ugyanis a bíróságon a legkedvezőtlenebbek az anya­gi és előmeneteli lehetőségek. A vitát követően megválasztot­ták a megyei bizottságot felvál­tó tizenegy tagú megyei titkársá­got, s az ágazati kongresszus és az SZMT megyei értekezletének * küldötteit. Megyei elnökké Ir- sa Ernőt, titkárrá ismét dr. Sze­pesi Bertalant Választották. Sze- bellédi Mátyásnak, aki harmincöt éve tagja a Közalkalmazottak Szakszervezetének, és két év­tizeden át a megyei bizottság el­nöki tisztét töltötte be, munkája elismeréséül a szakszervezet or­szágos elnöksége a „Tiszteletbeli megyei elnök” címet adományoz­ta. L. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents