Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, BGYKSULJKTKK! AM MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL, évf. 264. szám Ár«: 1,80 Ft 1985. november 11. hétfő Rácz Pál felszólalása az ENSZ-ben New Yorkban az ENSZ-köz- gyűlés plenáris ülésén a délkelet­ázsiai béke, stabilitás és együtt­működés kérdésének vitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Hangsúlyozta, hogy az • államok vagy államcsoportok közötti vi­tás kérdéseket békés úton, tár­gyalások révén keli megoldani. A regionális konfliktusok, bele­értve a délkelet-ázsiai ellentéte­ket, közvetlen hatással vannak az általános nemzetközi helyzet alakulására. Ugyanakkor a nem­zetközi politikai helyzet javulása jótékony hatást gyakorolhat a regionális viszályok rendezésére. Rámutatott, hogy az indokínai és ASEAN-országok közötti dialógus vezethet el a délkelet-ázsiai bé­ke megteremtéséhez. Támogatásáról biztosította Viet­nam, Kambodzsa és Laosz konst­ruktív javaslatait, amelyek ezt a célt szolgálják. BAROMFIIPARI ÚTKERESÉS Halason termel a továbbfeldolgozó üzem A fagyasztott baromfihús piacán a fizető­képes kereslethez viszonyítva túlkínálat van, az árak nyomottak. Nehéz helyzetben vannak tehát a baromfifeldolgozó vállalatok, az ága­zat nyeresége az utóbbi időben erősen meg­csappant. Minden cég termékskálájának ki- szélesítésére törekszik, egyre-másra alakítják ki továbbfeldolgozó üzemeiket, ebben látják ugyanis a hullámvölgyből kivezető utat. Egy sereg új töltelékáruval próbálnak megfelelni a vásárlók ízlésének, ezekkel célozzák meg a közönség pénztárcáját. így van ez Kiskunha­lason is, ahol a közös piaci higiéniai előírások­nak megfelelően kialakított és exportgyártás­ra bejelentett továbbfeldolgozó üzem a na­pokban kapta meg a működési engedélyt. Boda Endre főmérnöktől meg­tudtuk, hogy az említett üzem­ben mind ez ideig kísérleti gyár­tás folyt, amelynek során kifej­lesztették a baromfivirsli, a ba­romfipárizsi, a mortadella és a libaszalámi kiskunhalasi válto­zatának, valamint az egyedi új­donságnak számító speciális má­jasnak az "előállítási módját. A felsorolt termékek receptjének kidolgozásánál igénybe vették a Húsipari Kutatóintézet segítsé­gét is. A Hajdú Megyei Húsipari Vállalat által kifejlesztett bihari felvágott szintén szerepel majd a vállalat kínálatában. Értékesí­tési adatokról még korai beszél­ni, nyilván nem egyforma lesz a ve egyébként 1,5 milliárd forint, ez megegyezik az előző évi bevé­tellel, a feldolgozni kívánt meny- nyiség azonban tonnában mérve kevesebb. Ennek oka az eltérő termékszerkezet, az értékesebb áruk arányának növekedése. Az új szovjet megrendelésekről ér­kezett hírek reményt nyújtanak arra, hogy az említett értékesíté­si és a 30 milliós nyereségterv teljesül. B. F. I. • Baromfivirsli válogatása és csomagolása. felsorolt áruk sikere, az is elő­fordulhat, hogy valamelyik nem válik be, ennek a gyártásáról ké­sőbb le kell majd mondani. Any- nyi azonban nagyobb kockázat nélkül megjósolható, hogy az OMÉK-on harmadik díjas liba­szalámi a tőkés piacon is eladha­tó lesz, ezt igazolják az ANUGA élelmiszer-ipari világkiállításon szerzett tapasztalatok. A vállalat idei értékesítési tér­j SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTÉRTEKEZLET A közszolgálat rangjáról, megbecsüléséről A tanácsi igazgatás, az igaz­ságszolgáltatás, a társadalombiz­tosítás és még jó néhány fontos szakterület képviselői tanácskoz­tak tegnap Kecskeméten, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete Bács-Kiskun megyei küldöttérte­kezletén. A 104 küldött több mint nyolcezer állami alkalmazott szakszervezeti tag nevében vitat­ta meg a beszámolót és választot­ta meg az új vezetőtestületeket, valamint a közelgő kongresszus küldötteit. A tanácskozáson részt vett dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kőrös Gáspár, az SZMT veze­tő titkára is. A szakszervezet or­szágos vezetőségét dr. Körösi Je­nő, a központi vezetőség titkára képviselte. A megyei bizottság írásos je­lentése, és dr. Szepesi Bertalan titkár szóbeli vitaindítója — amint az egyik felszólaló megfo­galmazta — reális és kritikus elemzést adott az elmúlt öt év munkájáról. A megyében élő közalkalma­zottak többsége a tanácsoknál dolgozik. Az elmúlt időszakban a járási hivatalok megszűnésével, a városok és városi jogú nagy­községek jogkörének bővülésé­vel jelentős változáson ment ke­resztül ez a terület. Nehezítette a tanácsi dolgozók helyzetét, hogy a jogos lakossági igények egy részét — anyagiak hiányában — nem elégíthették ki az elmúlt években. Ezért többször érte bí­rálat a vezetőket és a dolgozókat — állapította meg a küldöttek elé terjesztett beszámoló. A tanácsokhoz hasonlóan nö­vekedtek a követelmények, össze­tettebbé váltak a feladatok az igazságszolgáltatásban, a föld­hivataloknál, a társadalombiz­tosításban és a közművelődési in­tézményeknél is. Íme néhány megoldásra váró kérdés: a dol­gozók több mint 60 százaléka nő, a vezető beosztásokban viszont nem a számarányoknak megfe­lelő a képviseletük; az ötnapos munkahét nem terjed ki minden közalkalmazotti munkahelyre; a szociális ellátottság nem minden­hol kielégítő. A közszolgálatban dolgozók sajátos gondja, hogy a legtöbb területen nem engedé­lyezett a másodállás vállalása. A főállásban kapott fizetés viszont gyakran nem áll arányban a vég­zett munka társadalmi jelentő­ségével. A felszólalók közül többen is véleményt mondtak a közszolgá­ífolt/tatás a 2. oldalon.) közéletet felpezsdítő események egész sorát, köztük a XIII. párt- kongresszust, amelynek esemé­nyei ismét sokaknak az érdeklő­dését fordították a cselekvő po­litizálás felé. E rétegek közül ki­emelte a fiatalok korosztályát, s a következőket mondta: Külö­nösen fontos cél, hogy a könyvek elvigyék közéjük is a marxista eszméket, mert ezek mindennél hatékonyabban segíthetik az életbe, a társadalomba való beil­leszkedést. Végül méltatta a Kossuth Könyvkiadó Vállalat dolgozóinak tevékenységét, külön is kiemelve annak a csaknem kilencszáz tár­sadalmi aktívának az áldozat- készségét, akik az elmúlt négy esztendő alatt 25,3 millió forint értékű politikai könyvet értéke­sítettek Bács-Kiskunban. Közü­lük a legjobbak kitüntetést, ju­talmat kaptak, amelyeket Hodos- si Sándor nyújtott át. K. J. A CSELEKVŐ ÉLET IRÁNYTŰI Baján megnyitották a politikai könyvnapokat Könyvvel találkozni mindig ünnep egy kicsit, s ez alighanem min­denkinek eszébe jutott, aki tegnap délután a Kismotor- és Gépgyár bajai üzemében részt vett a politikai könyvnapok megyei megnyitó­ján: ezt sugallta ott a példásan rendbetett udvar, a vendégeket udva­riasan kalauzoló ifjúgárdisták, s főként az alkalomhoz illően átren­dezett üzemi étkezde, amelynek díszei közül kiemelkedett a politikai kiadványok több tablót is megtöltő változatos sokasága. A több mint háromszáz részt­vevő — közöttük Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Muharos Éva, a Kossuth Könyvkiadó Vállalat igazgató- helyettese, továbbá Hollós Ervin és Lajtai Vera, az ünnepre meg­jelenő könyvek egyikének szer­zőpárosa — nagy tapssal jutal­mazta a III. Béla Gimnázium ta­nulóinak széphangú énekét, ih­letett versmondását. Ezután Papp György, a városi pártbizottság el­ső titkára megnyitója követke­zett. Elöljáróban utalt rá: ne­gyedszázada hazánkban évről évre megrendezik a politikai könyvnapokat, s ennek az akció­nak szép hagyománya egyebek mellett az is, hogy kezdete a nagy októberi szocialista forrada­lom évfordulójához kötődik. Az idei ünnepségek sajátos tartalmát keresve megemlítette a magyar LATINBÓL IS LEHET VIZSGÁZNI Idegennyelv-tanulás egyetemen, főiskolán Az idegennyelv-tanulás színvonalának emelése, a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók társalgási és szakmai nyelvis­meretének fejlesztése érdekében kiadott, a Magyar Közlöny 41., október 23-i számában megjelent miniszteri rendeletről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Művelődési Miniszté­riumban. HATÁRSZEMLÉK A DUNA—TISZA KÖZÉN mezőgazdaságban Az idegen nyelvek tanulásának a felsőoktatást érintő új rendsze­rét ismertetve Földiák Gábor mi­niszterhelyettes elmondta: a meglévő jogszabályokat felváltó új rendelet az eddigiekhez képest nemcsak rugalmasabb, s tágabb teret nyújt az intézmények és a hallgatók önállóságához, hanem jobban épít a középfokú oktatás­ban megszerzett nyelvismeretre is. A köz- és felsőoktatás fejlesz­tési programjának megfelelően segíteni, és a megszigorított vizs­garendszerrel biztosítani törek­szik legalább két idegen nyelv intenzív ismeretét. A jövő tanévtől életbelépő ren­delet szerint az egyetemeken — és új vonásként a tanárképző fő­iskolákon — a hallgatók két ide­gen nyelvből kötelesek alap- és záróvizsgát tenni. Ezeket a nyel­veket két egymásra épülő sza­kaszban tanulják, és ennek során általános társalgási, valamint szak­szöveg-olvasási és szakmai tár­salgási készséget kell szerezniük. Az általános nyelvi alapvizsga £s a szaknyelvi záróvizsga letételé­nek határidejét, valamint a tanu­lás menetét az új rendszer sze­rint azonban az egyes intézmé­nyek önállóan, saját tanterveik alapján állapítják meg. Az alap- és záróvizsga a képzés ideje alatt bármikor, együtt és külön-külön is letehető. Az előbbi bármelyik felsőoktatási intézményben ér­vényes, a záróvizsgák elfogadásá­ról azonban — az esetleges in­tézményváltoztatás esetén — az érintett egyetem, főiskola dönt. Üj vonás, hogy nem kell alap­vizsgáznia annak, aki az adott nyelvhői tagozatos, vagy emelt óraszámú képzést adó középisko­lákban jeles eredménnyel érett­ségizett. Ez várhatóan nemcsak a középiskolai nyelvtanulásra hat majd serkentően, de lehetőséget ad arra is, hogy sokan már az első év végén a szaknyelvi záró­vizsgát is letegyék, s így tanul­mányi idejüket jobban kihasz­nálhassák. A rendelet rögzíti az alap- és záróvizsga nyelvi követelményeit, valamint azt, hogy kik mentesít­hetők a vizsgák alól. Mivel a cél az, hogy minden hallgató magas szinten ismerjen legalább két idegen nyelvet, csak azok kaphat­nak felmentést, akiknél ez- való­ban indokolt. Így például a két idegennyelv-szakos hallgatók, va­lamint azok, akik közép- vagy felsőfokú állami nyelvvizsga-bi­zonyítvánnyal, vagy azzal egyen­értékű oklevéllel rendelkeznek. Az új jogszabályok szerint egyéb­ként a jövőben — az élő nyel­vekhez hasonlóan — latinból is vizsgázhatnak majd a hallgatók. Őszi finis a Az utóbbi napok időjárása va­lamelyest megkönnyítette a me­zőgazdasági üzemek munkáját. A töhb-kevesebb csapadék fel­lazította a földeket, a gépek kömy- nyeb.ben haladnak a táblákon, "országszerte a finiséhez érkezett a betakarítás és az ősziek veté­se. Az elmúlt héten 25—30 milli­méter csapadék hullott le Hajdú- Bihar megyében, s ez a mennyi­ség elegendő a mintegy 120 ezer hektárnyi őszi vetemény csírázá­sához és kikeléséhez. A hajdúsági földeken a vetés befejezése után a mélyszántásra csoportosítot­ták át a gépek jelentős részét. A tervezett 185 ezer hektárból mint­egy 125 ezret megforgattak már az ekék. Az időjárás rendkívül kedvező, a gazdaságok dolgozói arra törekszenek, hogy a fagyok beállta előtt befejezzék a mély­szántást. Véget ért a mintegy 150 ezer hektáron termő őszi gabona ve­tése Bács-Kiskun megyében is. A határszemlék szerint meg­felelően fejlődnek a vetemények, a lazább szerkezetű talajokon azonban hiányos a növényállo­mány, ezt újravetéssel pótolják majd a gazdaságok. Az ünnepek alatt is dolgoztak több zalai gazdaság dolgozói. Az esőzések lehetővé tették a munka folytatását a cukorrépa-ültetvé­nyeken, Ismét elindultak a kom­bájnok a kukoricatáblákon, s va­sárnapra a szövetkezetekben be is fejezték a kukorieatörést. A gazdaságok többsége pótolta a le­maradást, erejüket most a tava­szi munkák előkészítésére kon-, centrálják. Finiséhez érkezett a munka a Pest megyei gazdaságokban is. Az őszi érésű növények többsége már a tárolókban és a feldolgozó- üzemekben van, a cukorrépa-, a kukoricaföldeken és a zöldség- ültetvényeken akad még egy ke­vés tennivaló: A betakarítással egyidőben jól haladtak a szövet­kezetekben a vetéssel is, földben van már a csaknem száztizenegy és fél ezer hektárnyi őszi vetésű növény magja. A gazdaságokban végeztek az őszi mélyszántás fe­Alacsony vízállás, nehéz hajózás Az őszi csapadékszegény idő­szakban, szeptember óta, kisebb ingadozástól eltekintve folyama­tosan apadt a Duna. Budapestnél szeptember elseje óta 3,5 méter­rel csökkent a folyó vízállása. Az apadással természetesen mind közelebb kerültek a víz felszíné­hez a folyóágy aljának sóder- és szikla,zátonyai, s ezért a magyar­országi szakaszon 31 helyen ke­letkezett gázló, ahol a zavartalan hajózáshoz szükséges vízmélység­nél általában 20—60 centiméterrel sekélyebb a Duna. A gázlóknak csaknem a fele a Szigetköz tér­ségében akadályozza a hajózást. A legnagyobb akadályt jelentő gázló Esztergom felett keletke­zett, ahol a hajók 1,6 méternél mélyebbre nem merülhetnek, mert fennakadnának a mederzá­tonyon. ti Az alacsony vízállás miatt a MAHART október vége helyett már szeptember 27-én kénytelen volt leállítani a Budapest és Bécs között közlekedő szárnyashajó­kat. A gázlók különösen sok gon­dot okoztak a MAHART teher- hajóinak. Általában csak 50 szá­zalékos terheléssel hajóznak, s az Al-Dunánál részben, a Felső- Dunán pedig majdnem teljesen le kellett állítani a forgalmat. A kompközlekedést is több helyen akadályozza a sekély víz. Budapestnél november 7-én mérték a Dunán az idei legki­sebb, mindössze 102 centiméteres vízállást, bár ez még fél méter­rel meghaladta az 1947-berí fel­jegyzett minimumrekordot. Az utóbbi két nap alatt Budapestnél lassú és gyenge áradás kezdődött s a vízügyi előrejelzések szerint keddre 125 centiméteres vízszint várható. lével is. VÁLSÁGBIZOTTSÁG ALAKULT BELGIUMBAN Banditatámadás, bombamerényietek A scombat este Brüsszel közelében elköve­tett újabb gyilkos banditatámadást kővetően vasárnap délelőtt Martens miniszterelnök ve­zetésével tanácskozásra Ült össze a válság- bizottságnak elnevezett szűkebb miniszterta­nács, amely a belügy-, az igazságügy-, a had­ügy- és a postaügyi miniszterből alakult, s amelybe bevonták a csendőrség, a rendőrség és az igazságügyi szervek vezetőit. Mint Fábián Ferenc, az MTI tudósítója Je­lenti, ezt a bizottságot a múlt héten elköve­tett négy terrorista bombamerényletet köve­tően hozták létre, és a testület akkor úgy ha­tározott, hogy valamennyi bűnüldöző alaku­latot egységes vezetés alá rendeli. Az igazságügyi miniszter a tévének adott nyilatkozatában feltételezte, hogy a terroris­ta bombamerényietek és a banditatámadá­sok között összefüggés van. Annak ellenére, hogy azok végrehajtása jellegében lényeges a különbség. A terroristák ngyanls a robban­tás előtt figyelmeztető röplapokat szórnak szét, s a robbanás rendszerint üres épületek­ben történik, míg a banditák célja éppen el­lenkezőleg a gyilkolással, a vérengzéssel való megfélemlítés, a zsákmány mintha nem is nagyon érdekelné őket (a szombat esti táma­dáskor is, ahol faét embert megöltek, másik hetet pedig megsebesítettek, alig 200 ezer frankot vittek el). A felháborodott és mélységesen megdöb­bent közvélemény tehetetlenséggel vádolja a rendfenntartó alakulatokat és követeli azok megerősítését. A belga rendőrséget és csend­őrséget egyébként felszerelésében a legerő­sebbek között tartják számon Nyugat-Euró- pában, hasonlóképpen létszámát tekintve: át­lag 300 lakosra jut egy csendőr vagy rendőr. Annál megdöbbentőbb, hogy szombat este a gengszterek úgyszólván a rendőrség orra előtt támadtak és gyilkoltak: a megtámadott nagy­áruházát csendőrök védték és a riasztott rendőrség is a helyszínre érkezett, amikor a banditák még ott voltak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents