Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS — TISZAKÉCSKÉN ÉS KÖRNYÉKÉN- - - — ^ A változás jegyei Több oktatási, közművelődési feladat megoldását sürgette az a határozat, amelyet az MSZMP Tíszakécske városi jogú Nagyközségi Bizottságának februári pártértekezletén fogad­tak el a térség kommunistái. A dokumentum egyebek mellett rámutat az iskolai, oktatási feltételek javításának fontosságá­ra, és arra, milyen változtatásokkal emelhető a szakmunkás- képzés színvonala á Tisza-parti településen. Megfogalmazó­dott továbbá, hogy a lakosság összetételét, igényeit, s a helyi lehetőségeket szem előtt tartó közművelődési munkára keli törekedni a jövőben. Mi az, ami a pártértekezlet óta eltelt csaknem kilenc hónapban már megvalósult a határozatba foglalt teendők közül, illetve mi az, ami megvalósulásra vár a tér­ség — Tiszakécske, Lakitelek, Lászíófalva és Nyárlőrinc — kulturális életében? Erről kér­deztük Szűrszabó Lászlónét, a városi jogú nagyközségi pártbi­zottság titkárát. — Az oktatás korszerűbb, ideá- lisabb feltételeinek megteremtése érdekében több iskola bővítésre, felújításra szorul. Megkezdődött nemrég a helyi Móricz Zsigmond Gimnázium új szárnyépületének alapozása. Nyolc új tanterem, au­la, több szakköri helyiség és egy korszerű sportcsarnok épül itt. — Mekkora ráfordítással? — Várhatóan 42 millió forintba kerül. De meg kell jegyeznem, hogy a helyi vállalatok, szövet­kezetek már eddig mintegy öt­százezer forint értékű társadalmi munkával segítették a kivitele­zést, melyet a kécskei tanács költségvetési üzeme végez. S a társadalmi összefogásra a je­lek szerint ezután is számítha­tunk. — Mikor adják át rendelteté­sének az új épületszárnyat? — Reméljük, 1987 szeptembe­rében már itt tanulhatnak a gim­nazisták. Jelenleg egy épületben vannak az általános és a közép- iskolások. Ha elkészül a nyolc új tanterem, ugyanennyi felszaba­dul, s ezek a helyiségek az alap­fokú oktatás feltételeit javítják. A gimnázium épülő sportcsarno­ka pedig a diákokon kívül a la­kosság testedzési igényeit is szol­gálja majd. — A februári pártértekezleten, a vita során elhangzott, hogy szükség lenn'e a technika tan­tárgy oktatásához egy speciális műhelyre. — Valóban, ám ugyancsak a helyi gazdasági egységek segítsé­gével, jórészt társadalmi munká­val el is készült Kecskén ez a műhely azóta, s a szükséges anya­gok, eszközök, berendezések szep­tembertől lehetővé teszik, hogy ideális körülmények között ok­tassák ezt a tantárgyat az általá­nos iskolák már ebben a tanév­ben is. Ezen kívül módszertani — továbbképzésekre alkalmas — központként is funkcionál a mű­hely. — Lászlófalván szintén bővíte­ni kellene az általános iskolát. — A napokban ötszázezer fo­rint támogatást szavazott meg erre a célra a tiszakécskei tanács, s a lászlólalvi Egyetértés Terme­lőszövetkezet társadalmi munká­ban vállalta a szükséges négy új tanterem kivitelezését, ami így hamarosan elkezdődhet. Nyárlő- rincen is bővítésre szorul az álta­lános iskola, de az anyagi nehéz­ségek miatt itt csak a következő esztendőben várható, hogy hoz­záfognak az építkezéshez. — A napközik változatlanul zsúfoltak? — Igen. A térség iskoláiban átlagosan 34 személyesek a nap­közis csoportok, Lakiteleken és Lászlófalván pedig 40 fő feletti­ek. Az iskolabővítésekkel enyhül­nek majd ezek a gondok is. — A februári pártértekezlet határozata szerint a szakmun­kásképzés színvonalának emelése a kécskei intézet önállósításával oldható meg. — Augusztustól szakmailag önálló lett, januártól pedig gazda­ságilag is elszakad a helyi szak­munkásképző a kecskeméti 607-es ..anyaiskolától”. így lehetővé vá­lik a tantestületi létszám gyara­pítása, s az eddigi három — me­zőgazdasági gépszerelő, nőiruha- készítő, lakatos — szakmán kí­vül más, a térség igényei szerinti mesterségek elsajátítása is. Jö­vőre például már bevezetik a gé­pi forgácsolók képzését. Tervez­zük a szakmunkásképző két új tanteremmel való bővítését. Az építkezéseket a jövő évben kez­dik el. — Mi a helyzet az óvodákkal? — Lakiteleken, Nyárlőrincen és Tiszakécskén elegendő óvodai hely van. Lászlófalván viszont 75 kisgyerek járt eddig az 50 sze­mélyes óvodába, vagyis a fejlesz­tés kétségtelenül indokolt volt. Az új foglalkoztatóhelyiséget és a korszerűsített konyhát a na­pokban adták át. A térség szocia­lista brigádjainak, s a lakosság megértő, lelkes segítségének kö­szönhetően folyamatosan fel­újulnak az óvodák elhasználó­dott felszerelései, játékai. — Idézek egy mondatot a párt- értekezlet határozatából: „A köz­művelődésben a lakosság többré- tegüséget figyelembe véve aján­latos alakítani a kulturális érté­kek kínálatát, választékát.” — A szakmailag felkészült, lel­kiismeretesen, egészséges kezde­ményezőkedvvel dolgozó népmű­velők erre már korábban is rá­ébredtek. Ezért mi is azt szorgal­mazzuk, hogy a művelődési in­tézményekben agilis, szakképzett .emberek szervezzék a közműve­lődési programokat. Ezt a célt beiskolázásokkal, továbbképzé­sekkel, illetve új, diplomás nép­művelők felvételével igyekszünk megoldani ezen a környéken a jövőben. Egyébként még így is több. a lakosság valós igényeit kielégítő szakkör, kisközösség alakult az utóbbi1 hónapokban a térség művelődési házaiban. Az amatőr csoportok anyagi támo­gatását pedig évek óta szívügyük­nek tekintik — tegyük hozzá: szerencsére! — a helyi gazdasá­gi egységek. Csak érdekességként említem, hogy a kécskei Arany János Művelődési Központ nem­rég egy új videoberendezéssel gazdagodott, és hamarosan el­kezdődik falain belül egy számí­tógépes tanfolyam. — Milyen beruházások. fel­újítások indokoltak a közműve­lődési intézményekben? — Az elmúlt években újították fel a lászlóíalvi és a nyárlőrinci művelődési házat. Most ugyanez történik a tiszakécskeivel. A te­tőszigetelés, illetve a külső fel­újítás már elkezdődött, a fűtés korszerűsítése pedig a következő esztendőben történik. Elkészült a Tisza-parti ifjúsági centrum ter­ve. Ez a létesítmény — ha fel­épül — a helyi fiatalok, valamint az üdülővendégek művelődését lesz hivatott szolgálni. A kézmű­vesszakmák megismerésétől a számítógépig, a sportolási lehető­ségektől a videóig sokféle sza­badidős programot kínál majd az ifjúsági centrum, melynek kivi­telezési költsége várhatóan mint­egy két és fél millió lesz. Ebből előreláthatólag csak 600 ezer fo­rintot tud vállalni a tiszakécskei tanács. Viszont a KlSZ-bizottsá- gunk és az Arany János Művelő­dési Központ most nyerte el az Országos Közművelődési Tanács és a KISZ KB ötletdíját, ami re­méljük jelentősebb anyagi támo­gatással jár. Továbbá számítunk a helyi vállalatok, szövetkezetek é,s az egész lakosság áldozatkész segítségére is az ifjúsági centrum létrehozásában. — Lakiteleken, a tőserdei üdü­lőkörzetben is indokolt lenne egy ilyen nyári művelődést szolgáló centrum kialakítása. Vagy nem? — Kétségtelenül. S a pártbi­zottságunk támogatná, ha szület­ne erre helyi elhatározás ... Talán érzékletesen kitűnik a fentiekből is, hogy a kécskeiek nem tétlenkednek — jó szokásuk szerint. Ha valamit elhatároznak, szinte egy emberként lépnek a cél felé: megmozdul a nagyköz­ség apraja, nagyja. Mert tudják, hogy összefogással a célok gyor­sabban elérhetők, s ez valameny- nyiünk érdeke. Koloh Elek • Lászlófalván új foglalkoztatóval bővült az óvoda... (Tóth Sándor felvétele) • Pjotr Koncsalo vs/.kij: Cadiz. LEONYID MARTINOV Míg földemen bolyongva járok Míg földemen bolyongva járok, nem sokat akarok s kívánok: lelket, mely úgy megizmosuljon: mit összezúzok, porba fyulijon; akaratot, mellyel elérem: mit élni hagyok, minden éljen; szívem olyan legyen s maradjon, hogy nyugtot senkinek se hagyjon; olyan látás legyen szememben, amilyen csak próféta-szemben. Ezt akarom, mélyen szívemben! (Áprily Lajos fordítása) MŰVELŐDÉS • IROl AZ ORSZÁGHATÁR SZÉLÉN, KATYMÁRON Kacniar, Katscmár. Katymár. — Három nyelven jelzi a települést a tábla, a falu szé­lén. Erről is tudni: nemzetiségi községbe ér­keztünk. Háromezer ember él itt, a megye- és országhatár déli szélén. Amikor kiderül, mi járatban vagyunk, az iskola igazgatóhe­lyettese megjegyzi, hogy errefelé csak akkor jár újságíró, ha valami krimibe illő dolog történik ... Ezúttal nem rémes történetek után kuta­tunk, hanem a falu közművelődéséről kívá­nunk hallani: hogyan osztozik három nemze­tiség a kultúrán? • Katymári gyerekek — bunyevác táncolt • járnak Vuity Antal fiatal pedagógus irányítja a csoportot. (Pásztor Zoltán felvételei) 1. Ezerkilencszázhetvenkattő óta közös igazgatás alatt áll az is­kola és a művelődési ház. Mán,- dity Ljubinlcó személyében agilis ember került a vezetői székbe: elmondhatja magáról, hogy igaz­gató és igazgatóhelyettes is egy- személyben. Az előbbi poszt a művelődési házban, utóbbi az is" kólában vár rá. (Megjegyzésképp ide kívánkozik: a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége országos választmánya­inak tagja.) Eredményesnek tartja az iskola és a kultúrház „közöskö- dését”, főképp azért, mert a fia­talokat könnyű tűzbe hozni, ha valamit produkálni akarnak. Ezekben az esetekben — is — lehet számítani a gyerekekre. Az iskola délszláv, német és magyar nyelvű szakköreiben mideiniki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Évente fel­lépnek a gyerekek zen és-(táncos műsorukkal a művelődési! ház­ban is. Igaz, egyszerre nem fér be minden érdeklődő a nézőtér­re. ezért legtöbbször két előadás" ra kerül sor. Régebben) bunyevác prélokat is tartottak.. A táncos fiúkat, lányokat és a felnőtteket a művelődési házban Vuity Antal irányítja, aki há­rom esztendővé! ezelőtt szerzett pedagógus diplomát. Kiváló ze­nész. az öccse, Béla pedig tehet­séges táncos. Lelkes fiatalembe­rek kellenek téhát a közösség­teremtéshez, s a két Vuity pél­dát is mutat. Az iskolában ma­gyar tánccsoport is tevékenyke­dik, Kőhalmi Károly vezetésé­vel. A tanárok még arra is váb lalkoztak, hogy ruhákat varrtak a fellépőknek. Három esztende­je saját citerazemdkaruk húzza a tálpalávalót. Számtalan fellépést, meghívást tudnak már a hátuk mögött a katymári hagyomány- ápoló táncosok. Ami példás: az amatőr cso­portok vezetői tiszteletdíj nél­kül végzik munkájukat. Szív­ügyük a népi hagyományok fel­elevenítése, megőrzése. Pünkösd­kor hát kislány jár házról-házra, s énekelnek, Verseket mondanak. Felvállalták a tárgyi emlékek gyűjtését: az értékesebb darabok a bajai bunyevác tájházba ke­rültek. A művelődési ház igazgatója elmondja: ha valami készül a faluban, arról hamar tudomást szereznek a katymáriak, s nem mulasztják el megnézni a prog­ramokat. Gondot okoznak azon­ban a nagyobb létszámmal bemu­tatható produkciók, hiszen a színpad olyan kicsi, hogy mind­össze tizennégy táncos fér él raj­ta. Jó időben az iskola udvarára deszkákat raknak le, így köny- nvítve a szűkös helyzeten. A nyáron például a kalocsai, a ba­ranyai és a belgrádi néptánc- együtteseknek tapsolhatott a kö­zönség a rögtönzött színpadon. S egy tavalyelőtti sztori: épp a szeremleiek műsora zajlott, ha­talmas zivatar .szakította félbe az eseményt. Hirtelen sötét lett, kiment a biztosíték. A nézőté­ren ült a helyi tűzoltóparancs­nok is, aki egyébként állandó vendég a kultúPházban. Megol­dotta a heyzeteit: a tűzoltókocsi reflektorával világított, amíg a műsior tartott... 2. Mindezeket Mándirty Ljufainkó meséli, s hozzáfűzi: egyáltalán nem jelent problémát a három- nyélvűség a kulturális kínálat összeállításában. Sokan mindhá­rom nyelven beszélnek, értenek, olvasnak. Mindegy az Is, hogy ma­gyar vagy délszláv gyerek tán­col a csoportban, A lényeg: tud­ja, ismerje a lépéseket. Előfor­dul, hogy a magyar táncosok 'kö­zött nemzetiségiek is találhatók. S az sem furcsa, hogy a bunye- vác lányok, fiúk németül tanul­nak, vagy a német csemeték a délszláv tagoztaira járnak. A há­rom nyelv ellenére egy közössé­get alkot Katymár. — Húsz éve vágyók iitit a köz­ségben, de még egyszer sem ta­pasztaltam, hogy valakire ujjal mutogattak volna: ő ilyen, vagy olyan nemzetiségű — mondja a művelődési ház igazgatója. ■— Az általános iskolában fontosnak tartjuk a nyelvek tanítását. A műveltség fokát az is jelzi, hogy milyen szinten beszélik a nyel­vet. Tizenöt éve alakítottuk ki a tagozatokat, akkor varrtuk össze a két iskolát. Délszláv és német osztályok vannak, a reál tárgya­kat együtt tanulják, s a társal­gás, a nyelvtan, az Irodalom ok­tatása két kabinetben zajlik. Az óvodában szintén indítottak már nyelvi tagozatot. 3. kiadványokat. Nemcsak az öre­gek, hanem a fiatalabbak is ke­zükbe veszik. Az időseket segítik is, például a téesz a tagjainak előfizet né­hány újságra. Az iskolában szintén sok sajtótermék elkel. A postán azt is megtudjuk, hogy reklamálnak az emberek, hlai nem kapják meg kedvenc lapjukat. Nyilván jogos a panaszuk. De ez egyben azt is jelzi, hogy hiány­zik az olvasnivaló ... 4. Vujkov Máténé hetvenegy esz­tendős, de ha meghallja, hogy műsor lesz, vagy kézimunkákat tárnak közszemlére a kultárház­ban, úgy érzi, ott a helye. A könyveket az unokája hozza szá­mára a könyvtárból. A nemzeti­ségi újságot már lemondta, mert nem mindig kézbesítették ponto­san, de azért olykor-olykor meg­veszi a Petőfi Népéit, vagy a Na- rodne Novine-t. — Katica néni eljön az elő­adásra? — ezt kérdezi tőlem mindig a kultúrháiz vezetője, me­séli Vujkov Máténé. — El én! De kihez menjek jegyért? Sze­rencsére, újabban mindig kihoz­zák a házhoz a belépőket, Ket­tőt is veszek. A szomszédasz- szonnyal, vagy az unokámmal megyünk ilyenkor. Mindegy, hogy német, bunyevác, vagy ma­gyar műsor van. Mindegyiket szeretem. Nem nagy a kultúr­ház, mindig zsúfolásig megte­lik ... 5. Milyen újságot lapozgatnak a faluiban? Erre a kérdésre Péter- né Kiss Máriától, a postahivatal Vezetőjétől kapunk válaszú Mond­ja, a legnépszerűbb a Petőfi Né­pe. Először úgy tűnik, mintha kedveskedne, mert ettől a laptól jöttünk. De mégsem így van. megnézzük a kimutatásokat: négyszáznál is itöbb előfizetője van a megye napilapjának. Veszik, viszik, olvassák a nem­zetiségi lapokat is. A Narodne Novine-ből 116, a Neue Zeitung­ból 40 jár a községbe. A kézbe­sítők szerint szeretik ezeket A falulakók ötvenöt százaléka magyar, harmincöt százaléka bu­nyevác, s tíz százaléka német nemzetiségű. Jól megférnek egy­más mellett. A térkép szélén fe­dezhető fel a település, de ez nem jelenít különösebb hátrányt a falu életében, még a közmű­velődésben sen;. Ahol lelkes nép­művelők, pedagógusok gondos­kodnak a programról, ott az sem bökkenő, ha háromnyelvű a la­kosság, & nekik többféle elfog­laltságot kell adni. Képletesein szólva úgy, hogy mindenki egy nyelven beszéljen ... Borzok Tibor Osztoznak a kultúrán

Next

/
Thumbnails
Contents