Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1985. november 7. KECSKEMÉT—MOLDÁVIA Zöldségkutatók együttműködése Nagyobb hozamú, közös fajták Egy évtizeddel ezelőtt kötött megállapodást a Kecskeméti Zödség- termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat a Szovjet-Moldáviai Öntözéses Földművelési és Zöldségtermesztési Kutató Intézettel, melynek székhelye Tiraszpol. Az együttműködés célja olyan hibrideknek és nagy termést hozó fajtáknak előállítása, amelyek ellenállnak a betegségeknek, kártevőknek, alkalmasak a gépi művelésre és betakarításra. Akire büszkék a bajaiak: Stern Dezső Még 1970 nyarán értesítettek a Magyar Partizánszövetség budapesti központjából, hogy más elvtársakkal együtt a Szovjetunióból Budapestre érkezett Stern Dezső elvtárs, aki Baján született, itt végezte iskoláit és nagyon szeretné szülővárosát viszontlátni. Vállalkozunk-e arra, hogy fogadjuk őt? Válaszunk természetesen igenlő volt, hiszen a Szovjetunióból érkező vendégeink mindig is becsesek, és megtisztelő, ha felkeresnek minket. Külön is örömet jelentett számunkra az a hír, hogy bajai születésű kommunista elvtársunk szeretne ellátogatni hozzánk. Másnap Stern Dezső elvtárs megérkezett Bajára. Másfél napot töltött városunkban, s visszaidézve ifjúkorának emlékeit, élményeit, nagy szeretettel beszélt mindarról, ami kora ifjúságában Bajához kötötte. Mint kiderült: 1916-ban került el Bajáról. A frontra vitték, fogságba esett, majd bekerült a kommunisták mozgalmába, és mint 1918-as párttag, a Szovjetunióban élte az életét. Több mint ötven esztendeje nem látta tehát szülővárosát. Nagy meghatódo.ttsággal nézte végig az ismerős utcákat, tereket, a házakat, ezek sorában külön is a III. Béla Gimnázium épületét, amelyben iskoléveit töltötte, ahol érettségizett és fölvillant a szeme, amikor Baja középpontjában, a Béke tér mellett a Sugovicát (a Kamarás Dunát) látta — hiszen gyermekkorának emlékeit idézte föl. Stern elvtárs elismerően nyilatkozott mindarról, amit a városban látott és tapasztalt. Bajai látogatása után Kecskemétre utaztak. Útközben örömmel szemlélte megszépült községeinket. A nagy szőlőültetvények, gyümölcsösök, búzatáblák elragadtatást váltottak ki belőle. Az azóta eltelt tizenöt esztendő alatt Stern elvtárs négy lánya közül három már járt Magyarországon. Nagy érdeklődéssel nézték meg Baját, találkoztak a bajai emberekkel, ismerkedtek mindazzal, ami Baja életében az édesapjuk emlékeihez kötődően fontos. Stern elvtárssal 1970 óta levelezünk. Megírom mindazt, ami a városban történik: beszámolok fejlődésünk egy-egy állomásáról, új létesítményeinkről, s ha csak tehetem, fotókat is küldök. Megható számomra, ahogy Stern elvtárs fogadja a híradásokat; rendszeresen és választékos, tiszta magyarsággal válaszol ezekre. Közben 1978-ban egyik tanulmányutam során ellátogattam a Moszkva melletti Isztra városba, ahol Stern elvtárs él, s meghívására egy napot töltöttem családjánál. Az első látogatáskor még úgy tudta, hogy hozzátartozói már nem élnek Magyarországon. Kiderült azonban, hogy Budapesten él az unokaöccse, Szilárd Gábor újságíró-nyomdász, feleségével, Gábor Zsuzsával, aki orosz nyelvszakos, külkereskedelmi dolgozó, és három gyermekük. Ügy véljük: az egész városnak dicsőség, hogy a század első évtizedeinek forgatagában egy ember elindult falai közül; s a Szov* 4 HORBPS «AEHMHCKOE 3HAM3» * ID8 i ¥ Bcrpe^a c. unrepecnbiM venoeeKOM JleMi* Bu/uatv UITEPH, \ íuzpvtm c Í$ÍH xaexA-fp <:<p: SK&.m'xu, vi-fftepoHM Üpftma tppéü m&imrml \ cretttMU, rtrpxtMitA&xuä míizuá&fft ml rap topoőmmm k & Mártírt*I Hzpoitttími MmptfM. \ Ed:*S>í< ft*«**-*«*: ; S**»rp>w, %<s bg-;•><«» ; ?«?.<«>»>;•<>>:» nv+x- «*»«<«< : s>9iyí *0?*. 8 tÄ»». «¥*. j sh* «ävu» I ««f-K <?>•««; « M4IS>>Í>?»}«>• 8 ** ■: *«*»•<<; *&<«<. < «««ne- »*»>*«•<« : .i«ó>)>»y<<< ÄZJC-«»* »?«***•***»*«<. ; *<>•«. — ***»*»*: «OKTüőpb onpefíennn MOH3 cyabőy» • Október meghatározta a sorsomat. Újságcikk Stern Dezsőről a Leninszkoje Znamjában. jetunióban nagy tudású kommunistává vált, építészmérnökké, aki öt nyelven beszél, s akinek igen sok alkotása található a'Szovjetunió különböző területein. A nagy múltú III. Béla Gimnázium 1910-es könyveiben megtalálhatók Stern Dezső elvtárs iskolához«kötődő adatai, érdemjegyei, a sportban, a tanulásban tanúsított kiváló magatartásának bizonyítékai. Papp György, a városi pártbizottság első titkára STERN DEZSŐ: Egy magyar internacionalista visszaemlékezései (Részlet) au.) Az első enyhe tavaszi napok lassan, óvatosan köszöntöttek ránk. Nemcsak a hegyeket, a tábor területét is hó fedte még, de a reggeli fagyokat szikrázó napsütés követte. Azonban a tavasz a táborélet feszültségét nem enyhítette. Március közepén a szociáldemokrata előkészítő bizottság ismét gyűlést hirdetett. Ez alkalommal a teremben sok üres hely maradt. A hadifogoly tisztek fenyegetése és ellenagitációja miatt többeket visszatartott a félelem. Csak azok jöttek el, akik nem titkolták szimpátiájukat a forradalommal. A gyűlés nyugodt légkörben zajlott, konkrét szervezeti kérdésekben döntöttünk, ideiglenes vezetőséget választottunk. Néhány nappal később megkezdődött az önkéntesek jelentkezése nemzetközi osztagba, amelyet kezdetben őrszázadnak neveztünk. Március 31-én bejelentettem elhatározásomat: belépek a pártba és a vöröskatonai osztagba. A bizottságban egy alacsony, zömök ember fogadott, akit korábban nem ismertem. Ruházatáról nem volt nehéz megállapítani,- hogy a tisztek közül való. A zubbony gallérján ugyanis jól látszott a tiszti zsinór és a csillagok helye. Zászlós — állapítottam meg magamban. Garai Ernő volt ez az egyenes tekintetű, mosolygós arcú férfi, aki figyelmesen meghallgatott. — A tiszti táborból való vagy? Tudod, te vagy az első, aki a bizottságot felkereste onnan. Jó, hogy jöttél. Az osztagban kevés a tanult ember, nincs, aki a politikai munkát végezze — mondotta. Később részleteket is megtudtam Garai rövid életrajzából. A háború előtt a Budapesti Műszaki Egyetem III. éves hallgatója volt, részt vett a baloldali diák- mozgalomban. 1915-ben fogságba esett, a mongol határ közelében tiszti táborba került. Bere- zovkába márciusban érkezett, tagja és egyben titkára lett a bizottságnak. Az • internacionalista osztag, amelyben április első napjaiban politikai munkás lettem, nem vált mindjárt harcra kész alakulattá. A legfőbb feladat az osztag harcképessé szervezése volt. Fegyvert, lőszert, ruházatot, felszerelést, élelmiszert, pénzt és sok egyebet kellett beszerezni. Mindezt csak Verhnveugyinszkon keresztül lehetett elintézni. Az állandó és élő kapcsolat megteremtése és fenntartása a verhnyeugyinszki hatóságokkal sok időt és erőfeszítést kívánt. Bizottságunk később széles rendelkezési jogot kapott, hatáskörébe került az előző berezovkai helyőrség felszerelése és raktára. Az osztag szervezése ezután gyorsan haladt előre. A parancsnokot és politikai pártmunkásokat gyűléseken választottuk. Április vége felé már katonás rendben, fegyverrel a vállon menetelt az egység a tábor útjain. A katonai fegyelem nem egyszerre alakult ki. Egyesek sajátos módon értelmezték a forradalmi szabadságot, a fegyelmet a régi rendszerből, a megelégelt bur- zsoá hadseregből visszamaradt tehernek tartották. Anarchista nézetek is feltűntek a vidám, könnyű életet kedvelőknél. Emiatt egy-két kizárásra is sor került. A katonák ideológiai műveltsége alacsony volt. A háború előtt szinte mindegyikük földműveléssel foglalkozott, s a paraszti életforma keretei között élt. Ki cselédként dolgozott, ki saját föl- decskéjét művelgette. Egyformán csak a szegénységet látták maguk körül addigi életük során. Nemigen végeztek többet az elemi iskola négy osztályánál, sőt voltak írástudatlanok is. A szocializmusról, ha hallottak is otthon, akkor is csak a burzsoá propaganda meghamisított ábrázolásában. A háború, a hadifogság, de különösképpen az októberi forradalom vitathatatlanul kiszélesítette látókörüket. Megtanultak tájékozódni a jelenkor történelmi eseményeiben, felébredt bennük az elégedetlenség és a gyűlölet érzése a gazdagok és azok iránt, akik a haromezőkre hajtották 'őket, elszakítva szeretteiktől. A mi politikai munkánk legfőbb feladata az volt, hogy ezeket az ösztönös érzéseket öntudatos szocialista ideológiává változtassa. A politikai foglalkozásokra a katonák szívesen eljártak. Ugyanakkor a katonai kiképzés egyáltalán nem volt népszerű, sőt zúgolódást váltott ki közöttük — Eleget tanítottak bennünket a fronton, még nem felejtettük el — mondták. — Ha a helyzet megköveteli, bebizonyítjuk, hogy tudunk mi harcolni. Nekünk, politikai munkásoknak is hiányzott a komolyabb tanulás, az elméleti ismeretek elmélyítése a marxizmus területén, de egyelőre erre nem volt lehetőség, miként a szükséges magyar vagy német nyelvű politikai irodalom beszerzésére sem. Az orosz nyelvet közülünk senki sem tudta tökéletesen. Személyesen nekem volt az az elméleti felkészültségem, amelyet Ro’bi- csek Ernő és Schreiber Dezső előadásain és a velük folytatott beszélgetések során elsajátítottam. Mindkét elvtárs aktív propagandamunkát végzett, és előadásokat tartott a berezovkai pártaktíva számára. Politikai tartalmú beszélgetéseink témája leginkább a háború. az októberi forradalom és az eljövendő magyarországi forradalom lehetősége volt A háborúról még nem beszélhettünk úgy, mint a történelmi múlt eseményéről, mert emléke mindannyiunk agyába mélyen bevésődött. Valamennyien végigjártuk a háború vérrel öntözött útját, közös sírba temettük a lövedékekkel, repeszekkel lekaszált bajtársainkat, végigjártuk a lerombolt és éhező falvakat, városokat. Szükségtelen volt bármiféle szemléltetés az e kérdésre adandó válaszhoz: kinek kellett ez a rablóháború? De mit kell tenni, hogy a jövőben ne ismétlődhessék meg újabb embermilliók és hatalmas anyagi értékek pusztulása egy viszonylag kisszámú réteg meggazdagodása érdekében? E kérdésre kész választ adott nekünk az októberi forradalom, amely szemléletes és meggyőző példával szolgált. Ismertettük a forradalom vívmányait, s mindenekelőtt azt, hogy a történelemben először október hazája proklamálta a népek közötti békét. Az elnyomók kezéből átadta a hatalmat és a vagyont a dolgozóknak. Magyarország szociális helyzetét — amely nem sokban különbözött az oroszországitól — mindenki jól ismerte. Az osztályok közötti mély egyenlőtlenség, a szegénység megalázó jogfosztott- sága, a földbirtokosok uralma jellemezte az országot. Az emlékezetben felelevenedtek a korábbi sérelmek, amelyekről maguk a katonák beszéltek. Még nem alakult ki elképzelésünk a magyar proletárforradalom útjáról, de mindannyian meg voltunk győződve, hogy hamarosan bekövetkezik, és a volt oroszországi hadifoglyok aktív résztvevői lesznek az eljövendő küzdelmeknek. / Vége Fordította: Bársony Ferenc Paprika, vöröshagyma Dr. Hamar Norbert tudományos főosztályvezető, aki a kecskeméti intézetben a nemzetközi kapcsolatok összehangolásával foglalkozik, így tájékoztat: — Az együttműködésben nemcsak az intézet központjának, hanem valamennyi állomásunk ne- mesítői részt vesznek. Megszervezzük az évenkénti devizamentes tapasztalatcseréket, a kölcsönös látogatások alkalmával megismerjük egymás múltját, egyúttal értékeljük, meddig jutottunk el egy-egy téma, elképzelés megvalósításában. Nemesítési alapanyagot is cserélünk. Közös fajtákat jelentünk be állami elismerésre. Szép eredményeket tükröz a VI. ötéves tervidőszak alatt kialakult kapcsolatrendszer. A fél évtized alatt elért sikereket most összesítjük. íme néhány példa: 1981-ben a vetőmagtermeltető vállalat közvetítésével a kalocsai V—1-es csípős fajtából két és fél tonna szaporítóanyagot adtunk át a szovjet kutatóknak. Üjma- jorban az idén fajtaösszehasonlító kísérletben vizsgáltunk 29 közös alapnyagból származó — Moldáviában előállított — vöröshagyma hibridet Paprikából 85 magyar—szovjet törzset szerepeltetünk a tenyészkertben, szintén Üjmajorban. Sugárkezelés Augusztus végén tért haza Filius István tudományos munkatárs a Szovjetunióból, a testvérintézetből. — Érdekes tapasztalatokat gyűjtöttem a genetikai kutatásokról. Az első keresztezés során, mesterséges megporzás után az anyanövényeket gammasugárral kezelik. A létrejött mutánsokat visszakeresztezés után vizsgálják, tesztelik és az így előállított törzseket kísérletre a ne- mesítők rendelkezésére bocsátják. A sárgarépánál például a karotintartalom nagyarányú növelésére törekszenek. A genetikai kutatásokban az intézet szoros együttműködést alakított ki más köztársaságok hasonló létesítményeivel. A kutatómunka gyorsítása érdekében szövettenyésztési kísérleteket indítottak paradicsommal, uborkával, fokhagymával, burgonyával. A kezdeti sikerek után. a módszert kiterjesztik a többi zöldségnövényre is. Azt is elmondja, hogy az utóbbi években gazdag fűszerpaprika fajtagyűjteményt állítottak össze a szovjet kutatók hazai, valamint bolgár, román, magyar és amerikai fajtákból. A nemesítésben legnagyobb sikerrel a magyar és a bolgár fajtákat használják fel. A hagymanemesítésben a szovjet, valamint a magyar fajtákkal előállított hibridek korábbi érésűnek bizonyultak a hazánkban termesztetteknél. Teljes automatizálás Bontovits Lajos tudományos főmunkatárstól megtudom, hogy 1981—1983. között Szovjet-Mol- dávia hat konzervgyárába^ a feldolgozás minőségét ellenőrizte kollégáival. — Feladatunk a magyar gyártmányú, paradicsom-nyersanyagot minősítő »műszerek bemutatása. Egyúttal a különböző konzervgyárakban a sűrítési technológiának a termék színére gyakorolt hatását ellenőriztük. Közös cél a paradicsom-feldolgozás teljes automatizálása. Tapasztalatainkat. javaslatainkat két hónapon belül elküldjük a Szovjetunió Zöldség- és Gyümölcsgazdálkodási Minisztériumának. Az együttműködést a két ország államközi szerződéssel szabályozza. A következő években a kapcsolatok tovább bővülnék. A Szovjetunió Zöldség- és Gyümölcsgazdálkodási Minisztériuma által szervezett új odesszai intézet, az N. P. O. Konzerv- programkomplex központjával is érintkezésbe léptek a fejlesztési program kidolgozása érdekében. Kereskedő Sándor «I Filius István tudományos munkatárs paradicsomfajta-összehason lítást végez az intézet üvegházában. (Tóth Sándor felvétele) MIT KAPUNK ÉS MIT ADUNK ? Áruk — baráti országokból Eseményszámba megy, amikor valamelyik szomszédos vagy távolabbi szocialista ország áruháza, kereskedelmi vállalata ^emu- tartót és vásárt rendez valahol a megyében. A határmenti és az áruházi termékcserék alkalmat adnak a fogyasztóknak is egymás munkájának megismerésére a gazdasági kapcsolatok erősítése révén. Baja—Zombor: szőnyeg, bútorszövet A Bácsiig Kereskedelmi Vállalatnál Gi9ínger József áruforgalmi osztályvezető külön irattartóban őrzi az eddigi együttműködésről szóló adatokat. Baja és a jugoszláviai testvérváros, Zombor kereskedelmi kapcsolata csaknem tíz évre tehető. Elsőként nyolcezer méter dióién szövetet hoztak be 200 ezer forint értékben. Egy évvel később tízezer-négyszáz négyzetméter velúr- és padlószőnyeggel, s 9600 méter plüss bútor- és gyapjúszövettel javították — egyebek mellett :— a helyi ellátást. 1981-ben 57 ezer női harisnyanadrág, 14 ezer férfiing, 4480 méter bútorszövet és velúrszőnyeg, valamint 9800 négyzetméter padlószőnyeg érkezett déli szomszédainktól. 1982-ben már 36 millió forintnak megfelelő termékkel — például 12 ezer négyzetméter padlóburkolattal is — részesedett Zombor a Bácska üzleteinek ellátásában. Az utóbbi esztendőkben sem gyöngült a kereskedelmi kapcsolat. Ennek következtében 16 ezer csecsemőruha-gamitúra, 81 ezer női harisnyanadrág, 33 ezer pár férfizokni, konyhabútorok, felnőtt és gyermek felsőruházati cikkek, tréningöltönyök — köztük Puma-melegítők — kerültek hozzánk. IJj partner a Petrodava Magazin Mit adtunk — mivel fizettünk — mi a határmenti árucserében? A törlesztésben termékeivel részt vett a bajai Finomposztó Vállalat is. Ezen kívül különféle ruhaneművel, tejjel, sertésfejhússal és — nem utolsósorban — terméskővel egyenlítettünk. Tavaly, lengyel áruházi választékcserével, bútorok, női ruhák és kabátok jelentek meg az üzletekben. Csehszlovák fésűsszövettel, 5000 női kabáttal és pulóverekkel is javult a kínálat. Ezekben a napokban pedie már a romániai Piatra Neamt Petrodava Magazinjával sorra kerülő termékcsere útját egyengetik a Bácska vezetői. Ezt majdnem szó szerint vehetjük, mivel — miután a két fél megállapadott a cserében: a román áruház kozmetikai szereket, edényeket, szőnyeget és édességet, s a Bácska bútorokat, damaszt méterárut, frottírzoknit és flanellinget kért 200—200 ezer rubel értékben — a szállításra a vagonokat Szegeden már megrendelték. Valamivel hosszabb múltra tekinthetnek vissza külkapcsola- taikat illetően a kecskeméti Alföld Áruházban. Tizenkét éve egy lipcsei nagyáruházzal kötöttek megegyezést termékcserére, majd 1975-től — immár tíz éve — a zwickaui áruház a legszámottevőbb partnerük. Ezen felül bolgár, lengyel és csehszlovák szállítóik vannak. Szimferopollal is terveznek együttműködést. Fel akarják újítani kapcsolatukat egy másik testvérvárossal, az olasz- országi Modenával is. Hiánycikkeket pótolnak Miben áll e kapcsolatok jelentősége? Hosszan sorolhatnánk. Csupán néhányat említünk a bajai Bácskánál, a kecskeméti Alföld, majd a Centrum Áruházban gyűjtött tapasztalatainkból. Az árucseréknek fontos, kiegészítő szerepük van a lakosság ellátásában. Egy-egy szállítás után két héttel j) gyártmányok vevőre találnak. Az NDK-gyer- mekcipők, pvc-padlóburkolók, szerszámok, konyhai felszerelések, egyéb háztartási cikkek, horganyzott kannák és vödrök keresettek, s az áfész-hálózaton keresztül eljutnak a nagyobb községek üzleteibe is. Hasonlóan kelendők a bolgár pamutáruk, bolyhos alsóneműk, ingek és viaszosvásznak, a lengyel poharak, kaszák, gereblyék és trágyavillák, s a jénai hőálló edények. ‘ Gyakran hiánycikkeket pótolnak külföldi beszerzéssel, árucserével. Ez vonatkozik többféle férfi és női, meg gyermek pamutárura, a pelenkára, a tipegőre és más csecsemőholmira. A Centrum az idén megrendezte a bolgár és cseh áruk nemzeti hetét, s választékbővítésként szovjet játékokat, horganyzott vödröt, evőeszközt, pálma- és kaktusztartót kínál. Az áruház külhoni szállítói: várnai, temesvári, vilniuszi és prágai cégek évente 60—70 millió forint értékben küldenek fogyasztási cikkeket kozmetikai szerekért, cukorkáért és tésztáért. Vámmentesen, olcsóbban ! Ne feledjük a közvetlen kereskedelmi ^kapcsolat — a vevőknek is előnyös — gazdaságossági oldalát sem. Mivel a termékek zöme alacsonyabb árfekvésű és — Jugoszlávia kivételével — vámmentesen jut el egyik szocialista országból a másikba, s az előállításukra fordított költség is különböző, egyes áruk a hazaiaknál 20—40 százalékai olcsóbbak. Az NDK-takarók például az itthoniakénál egyötöddel kerülnek kevesebbe. A bolgár műanyagpadló ára 30 százalékkal alacsonyabb. Természetesen ennék az ellenkezője is igaz. Van rá eset, hogy a jobb minőségű, külföldi cikk a drágább. A kishatármenti forgalmazás és az áruházi választékcsere mindenesetre eddig kiállta a próbát. Élénkíti, színesíti a kereskedelmet. S, hogy hiánypótló — kiegészítő — szerepét megint bizonyíthassuk, azzal zárjuk beszámolónkat: amíg tavaly az Alföldben nem volt férfi-atlétatrikó és -alsó, az áruházi kapcsolatok révén ezekből a közeli napokban 15 ezret várnak. Kohl Antal >