Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

1985. november 7. • PETŐFI NÉPE • 3 KITÜNTETÉSEK # Ábrahám István mezőőr átveszi a kitüntetést dr. Gajdócsi Istvántól. (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a nagy októberi szocialista forradalom győzelmé­nek 68. évfordulója alkalmából eredményes munkássága elisme­réséül a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitüntetésben részesítette: Antal Mihályt, a FÉMMUNKÁS Vállalat kecske­méti gyára lakatos brigádvezető­jét. Április Negyediké Érdemrend kitüntetésben részesült: Kozma István, a nagybaracskai Haladás Tsz párttitkára, Mormer Miklós, az Agroker Vállalat igazgatója, • Petőfi Sándor, a Helvéciái Álla­mi Gazdaság nyugdíjas igazgatója, Tánczos Sándor, a Kiskunhalasi Városi Tanács nyugdíjas elnöke. A Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta: Csapó István, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat igazgatója, dr. Harsányi Ernő, az MSZMP megyei bizottsága okta­tási igazgatósága tanszékvezetője, dr. Kremniczky Béla, a Kalocsa- kömyéki Agráripari Egyesülés nyugdíjas igazgatója, Miskolczi János, a Kalocsa városi pártbi­zottság első titkára, Suba Sándor, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás karanténfelügyelője. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést vette át: Ba- rity Jánosi a Bácska Kereskedel­mi Vállalat igazgatóhelyettese, dr. Csanádi László, a vaskúti Bácska Tsz elnöke, Csiba Gyula, a bajai városi pártbizottság mun­katársa, Dudás Ferenc, a balota- szállási általános iskola igazgató­ja, Korányi György, a mélykúti Benin Tsz elnöke, Kovács Bál, az SZMT osztályvezetője, Nagy Gá­bor, a megyei tanács nyugdíjas pénzügyi osztály vezető-helyettese, Nagy Istvánná, a bajai Háziipari Szövetkezet főkönyvelője, Papesch László, a kecskeméti városi párt- bizottság titkára, Pécsi Ferencné, kalocsai nyugdíjas tanító, Pozsár Miklós, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz elnökhelyettese, Princz Lász­ló, az SZMT titkára, Sándor Jó­zsef, a kecskeméti ALUSZÖV el­nöke, Seres Imre, a tiszaalpári Búzakalász Tsz elnöke, dr. Sörös Éva, a megyei tanács * igazgatási osztályvezetője, dr. Szabó István, a kalocsai Városi Tanács vb-titká- ra<. Szabó Zoltán, a Volán 9. sz Vállalat üzemigazgatója, Szatmári Károlyné, Fülöpháza Községi Ta­nács vb-titkára, dr Szőke Sándor, a kiskőrösi BORKÖV igazgatója, dr. Szikulai Lóránt, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető- helyettese, dr. Sztrapák Ferenc, a Petőfi Népe főszerkesztője, Tóth István, a MÁV kecskeméti körzeti üzemfőnökség jegyvizs­gálója, Vasvári István, a Gemen- ci Erdő- és Vadgazdaság pártve- 'zetőségének titkára, Váradi An- talné, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság munkatársa, Vigh Ferenc, a pálmonostorai Keleti Fény Tsz gépszerelője. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben része­liültek: 'Ábrahám István, a ciunapataji Petőfi Tsz mezőőre, Bollabás Béla, az SZMT nyug­díjas ! könyvtárvezetője, Bár- clóczky Simon, a kecskeméti 1. sz. postahivatal vezetője, Bárth Antal, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gépko­csivezetője, Bellák József, a ti- SEzakócskei áféslz J szakcsoport tagja, Bende Sándorné, a HVDSZ megyei bizottsága iro­davezetője. Csapó László, a me­gyei tanács építési és vízügyi osztálya nyugdíjas főelőadója, Cser Gáspár. a nemesnádud­vari Kossuth Tsz traktorosa, Csorba Menyhért, a HNF me­gyei bizottságának gépkocsive­zetője, Fazekas Mihály, a kecs- fcemét-szarkási általános iskola igazgatója, Fekete Margit, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegy­házi gyára segédművezetője, Fenyvesi Antal, a mélykúti Al­kotmány Tsz kombájnszerelője, Forcek András, a kecskeméti Kossuth Tsz elnöke, Gyenes Vince, a süikiösdi Május1 1. Tsz gépkocsivezetője, Halasi Pé­ter, a lajosmizsei Vízgépé­szeti Vállalat esztergályosa, Holló Mihályné, a Bajai Hűtő­ipari Vállalat csoportvezetője, dr. Illés Gergely, a Kiskunha­lasi Semmelweis Kórház igazga­tó főorvos-helyettese, Járosi La­jos, a Baja Városi Tanács mun­kaügyi főelőadója, Kalmár Fe­rencné, a mélykúti takarékszö­vetkezet igazgatóságának elnö­ke, Karsai Attila, a megyei ta­nács közlekedési osztályvezető- helyettese. Király Ilona, a bu­gaci Aranykalász Szakszövetke­zet művezetője, Klement István, a kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezeit kőműves ibrigádve-- zetője, Kovács István, a Finom- posztó Vállalat fődi.ctepécsere, Kun Gábor, a salt! Kossuth Tsz elnöke, László Mihály,' a me­gyei tanács gazdásági osztályá­nak csoportvezetője, dr. Loboda János, a fülöpsizáil!,,á‘(i Vörös Csillag Tsz üzemi állatorvosa, Mamuzsits Sándor, a madaras! Béke Tsz pánttitkára, Marssó Tiborné, a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat művezetője, Mrazek Tibor, a Bácska Ipari 'Szövetkezet személyzeti veze­tője, Molnár József né. a bócsai fsfrőilőskert Szakszövetkezet tej- kezelője, Nagy János, a bajai Maihajosz hajóvezetője, dr. Pa­taki Kálmán, hercegszántói körzeti főorvos, Pogány Imre, a Kecskeméti Konzervgyár mes- terszaíkmuinkása, Rácz László, a Kiskunhalas és Vidéke Áfész elnökhelyettese. Róka István, a dávodi Augusztus 20. Tsz el­nöke, 'Süveges József,- a Dutép gépésze, Szekeres Imre Gyula, a /Finomp^sgitó Vállalat irnűveze- tője, Szénási Béla, a tázlári (Béke Szakszövetkezet elnöke', Tóth Ferenc, a megyei pártbi­zottság munkatársa. 1 Az Elnöki Tanács Kiváló Szol­gálatért Érdemrend kitüntetés­ben részesítette Tihany János al­ezredest, a megyei honvédelmi 'bizottság titkárhelyettesét. 1 A KISZ Központi Bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetés­ben részesítette Leitner Lászlót, a kecskeméti SZÜV igazgatóját, és Tobak Istvánt, a Kecskeméti- Baromfifeldolgozó Vállalat vezér- igazgatóját. KISZ Érdemérmet kapott Bak Julianna, Kalocsa, DcáJc Sándor­né, Kecskemét, Donauer Zoltán, Izsák,- Ferin ez János, Kiskunha­las, Melcher Gyöngyné, Kalocsa, Pál fi Ildikó, Baja, Bordás Éva, Kiskunfélegyh áza. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége Gyermeke­kért Érdeméremmel jutalmazta Cseh Miklóst, a helvéciai közsé­gi tanács elnökét. Üttörövezető Érdemérmet ka­pott: Kovács Lajosné, Kecske­mét, Kajtár Gézáné, Baja, Ko­vács Gergelyné Kecskemét, Ke­rekes Katalin, Kiskunhalas. A megyei, a városi, valamint a munkahelyi ünnepségeken ad­ták át a kiemelkedő munkát vég­zőknek: a miniszteri, valamint a vállalati kitüntetéseket. KELL-E TÍZMILLIÓ FORINT? Holnap szavaznak Hogy kell-e tízmillió forint — a betervezetten felül! — telepü­lésfejlesztésre? Nincs talán olyan község, város egy sem, amelyik erre nemmel felelne. Hisz ami­kor a fejlesztési források nem túl bőven csordogálnak, minden fillérre szükség van. Bizonnyal egyetértenék ezzel Foktőn is, ahol — sokakkal ellentétben — most adott a lehetőség: hozzájutni a plusz tízmillióhoz. S erről maga a lakosság dönt. mégpedig no­vember 8-án, népszavazással. A községi tanács hétfői rendkívüli ülésén ugyanis e témában kitűz­te a referendumot. Miért kell erről általános sza­vazás? — kérdezheti joggal az, aki nem ismeri az ügy hátterét. Azért, mert a fenti összeg —ami a község eddigi ötéves fejleszté­si pénzét megháromszorozza — megszerzése attól függ: egyesül-e Foktő község a szomszéd város­sal, Kalocsával. Ha igen — mi­után a kistelepülésen élők is városlakók lennének —, akkor emelkedik 450 forintról 1400-ra az egy lakosra számított megyei fejlesztési támogatás mértéke. Mi mindent lehetne ennyi pénzből megoldani? Például a gyermekkörzeti orvosi ellátást, az iskola évenkénti alapos kar-- bantartását, új szolgálati laká­sok építésével, vagy a régiek fel­újításával segíteni fiatal pedagó­gusok, közművelődési szakembe­rek letelepedését. Ez fellendítheti a meglevő, de eléggé ki nem használt művelődési ház tevé­kenységét is Nem elhanyagolható igény, hogy korszerűsítsék a ke­reskedelmi egységeket, növeljék a boltok“ áruválasztékát, s to­vábbi felvevőhelyekkel bővítsék a foktőiek számára helyben el­érhető szolgáltatásokat. Ezekre is jutna a többletpénzből — vélhe­Akar-e városlakó lenni ? tőén. hogy a város az eddigiek­nél is nagyobb figyelmet szentel­ne a községnek. Foktő és Kalocsa már régóta ezer szállal kötődik egymáshoz. Nem is lehet ez másként, hisz a két település központja mindösz- sze 6 kilométerre van egymástól, s a szélső házai közötti távolság alig több, mint ezer méter. A to­vábbi terjeszkedés, a beépítési le­hetőség is- a közös határszél fe­lé a legkedvezőbb. Lévén, hogy itt mindenképp elhalad az autó­busz. Amelynek járatsűrűségét és menetdíját is a városi követel­ményeknek megfelelően kellene módosítani. Ez pedig sűrítést és költségcsökkentést jelent. S nem­csak azok élveznék ennek elő­nyeit, akik naponta ingáznak a munkahelyükre Foktőről, mert az iparban jószerével csak Kalocsán tudnak elhelyezkedni... És ők nem adják fel foktői otthonukat. Sőt, voltak, akik a városból vá-> lasztották ki lakhelyül e telepü­lést. Foktőn mégis feltehetik — s fel is teszik — az emberek ma­guknak a kérdést: jó az nekünk, ha a várossal egyesülünk, s a jövőben a község Kalocsa része lesz? Az eddigiek mellett — a dön­tés szabadságát nem csorbítva — erre konkrét megyei példával le­het a legjobban válaszolni. A néhány éve történeti egyesítés előtt Hetényegyháza Kecskemét városkörnyéki községe volt (ugyanolyan igazgatási kapcsolat­ban. mint amilyen most Foktő és Kalocsa között il van). Az egyesítést követően a település- rész nem vesztette el nevét — a helységnév-tábla ma is tartal­mazza —, s arculatát sem. Meg­oldódott viszont a vezetékes víz­ellátás, városi bérlettel közleked­nek a volt hetényiek a buszjára­tokon, crossbar-hálózatra kap­csolva telefonálhatnak akár kül­földire is éjjel-nappal. Az eltelt rövid idő alatt több bolttal, szol­gáltató egységgel gyarapodott a településrész, s még az idegen- forgalom is üzletet fedezett fel ott — miután kiépült a megfe­lelő infrastruktúra. Ez utóbbi lehetőség kiaknáz­ható Kalocsán, Foktőn is, hiszen a Duna közelsége, s a part ked­vező adottsága a városnak az üdülőterület fejlesztését kínálja. Ez pedig bevételi forrás; Kalocsán a városi tanács — éppen a várható kölcsönös elő­nyökre és az együttműködés ed­digi tapasztalatára alapozva — úgy határozott: támogatja a két település egyesülését. A döntés most már a foktőiek kezében van. A községi tanács november 8-án. pénteken 7 és 15 óra kö­zötti időre kiírta a szavazást. S akárcsak a júniusi választáso­kon, minden helybéli lakos a névjegyzék alapján voksol akar­ja-e a Kalocsával való egyesü­lést vagy sem, akar-e Foktőn városlakó lenni, vagy sem. A módszer — az általános szavazás — kétségkívül a legdemokrati­kusabb. A gyakorlatban bizonyít­ja a szocialista demokratizmus megvalósításával kapcsolatos el­veinket. Hogy mit'bizonyít Foktő lakos­sága, az a helyi tanács pénteken 17 órakor kezdődő rendkívüli ülésén derül ki. Itt hirdetik ki a szavazás eredményét. Yáczi ~Tamá$ A szocialista világrendszer a béke megőrzésének záloga A nagy októberi szocialista for­radalom győzelme és az azt köve­tő események igazolták, hogy a munkásosztály össze tudja fogni a dolgozó osztályokat. Fel tudja szabadítani azokat, s önmagát. Olyan típusú államot képes fel­építeni, amely a világon egyedül­álló szigetet alkotva is meg tud­ja magát védeni külső és belső ellenségeitől. A szovjet nép hatalmas erőfe­szítések árán nagy utat tett meg. Rövid időn belül konszolidálta mind politikai, mind ‘ gazdasági helyzetét. Gyors ütemben fogott hozzá öröklött történelmi elma­radottságának felszámolásához. Szocialista nagyipart, korszerű nagyüzemi mezőgazdaságot te­remtett és magas színvonalra emelte lakosságának, anyagi és szellemi színvonalát. Olyan em­berközpontú társadalmat formált, amely fogékony a kultúra összes valódi értéke iránt. A szovjet társadalom ma a kiművelt em­berfők társadalma, amely vallja, hogy az állampolgárok ismeretei­ben rejlő szellemi érték a gazda­sági növekedés nagy tartaléka. Az 1917. november 7-én, a cári Oroszországban megkezdődött történelmi folyamat nem sokáig maradt elszigetelt jelenség. Alig két évre rá, 1919-ben már több európai államban — köztük Ma­gyarországon is — győzött a pro­letárforradalom. A szocializmus világrendszerré válásáról azonban csak 1945-től, a Szovjetuniónak és szövetsége­seinek a fasizmusra mért döntő, csapása után beszélhetünk. Ez a történelmi tett több európai és ázsiai országban nyitott teret a szocialista forradalom kivívásá­hoz. Több országban — köztük Magyarországon is — ekkor nyí­lott lehetőség az 1919-ben vérbe- fojtott szocialista fejlődés újbóli, immár végleges kibontakoztatá­sára. Alapvető érdekeink A létező szocializmus nagyobb mozgásteret kapva 1945 után va­lóban a világ meghatározó té­nyezőjévé vált. Napjainkban pe­dig a szocialista világrendszer egyértelműen a világbéke meg­őrzésének alapvető záloga. A szo­cialista társadalomtól idegen a háború gondolata, hiszen építeni, gyarapodni csak békében lehet. A szocialista etika a tömeges em- beráldozatoikat .követelő háború­kat morális szempontból is elítéld. Ne feledjük, a hatalmat kezébe ragadó orosz proletariátus már győzelme másnapján, november 8-án megfogalmazta és közzétet­te híres dekrétumát a békéről. A szocializmus — mint eszme, mozgalom és társadalmi rendszer — születése pillanatától kibékít­hetetlen osztályharcot vív a ka­pitalizmussal. E harc napjaink­ban két világrendszer között fo­lyik, politikai, gazdasági, ideoló­giai és más területeken. Mi ma­gunk is, mindennapi életünk so­rán érezzük e történelmi küzde­lem hatását. A Szovjetunió és a szocialista közösség más államai következe­tes békepolitikával lépnek fel. Arra törekszenek — és ezt a kö­zelmúltban tett számtalan konst­ruktív javaslat is igazolja —, hogy az erőegyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén való­suljon meg. A békés egymás mellett élés időszakában természetes módon kerülnek előtérbe az emberek tudatának befolyásolására, meg­változtatására irányuló törekvé­sek. Mi azt vállaljuk, hogy az eszmék konfrontációja úgy foly­tatódjék, hogy ne gátolják az ál­lamok együttműködését, a népek közötti kapcsolatok szélesítését. S hogy ez komoly, alapvető ér­dekeinkből fakadó szándék, bizo­nyítja az is, hogy hazánk ad ott­hont a „helsinki folyamat” egyik fontos tanácskozásának, az Euró­pai Kulturális Fórumnak. A szo­cializmus immár nemcsak eszme, könyvekben leírt elmélet, hanem Hodossi Sándor beszéde a szocialista országok világrend- szerében több évtizedes tapaszta­lattal rendelkező valóság. Testvéri közösségben A szocialista országok fejlődé­se — társadalmaik előtt álló fel­adatok és problémák alapvető hasonlósága mellett — szükség­szerűen eltérően alakult. Hiszen különböző volt fejlettségi szint­jük, eltérőek hagyományaik, kul­turális karakterük. Gazdasági helyzetük szerint is egyéni voná­saik alakultak ki. Ezek összessé­ge a sajátos nemzeti vonás meg­határozója. A burzsoá propagan­da messzemenően épít ezekre, és a történelmi vitákat is felhasznál­va arra törekszik, hogy gyengítse azokat a szálakat, amelyek a szo­cialista közösség országait egy­máshoz fűzik. A szocialista építésben a Szov­jetunió mellett, ma már több or­szágnak van több évtizedes ta­pasztalata, köztük hazánknak is. Ebben az évben ünnepeltük fel­szabadul ásunk 40. évfordulóját. Ennék kapcsán számba vettük fejlődésünk eredményeit, meg­állapíthattuk, hogy történelmileg viszonylag rövid idő alatt jelen­tős politikai és gazdasági sikere­ket értünk el. Nem lehet elégszer emlékeztetni arra, hogy Magyar- ország 40 év alatt elmaradott ag­rár-ipari országból fejlett mező- gazdasággal rendelkező, közepe­sen fejlett ipari országgá vált. Most különösen azokat a tenni­valókat kell számba vennünk, amelyek mindennapjaink felada­tát jelentik. Ezeket az MSZMP XIII. kongresszusa határozatai világosan kijelölték számunkra. Pártunk XIII. kongresszusát ha­zánk közvéleménye felfokozott érdeklődéssel várta és feszült fi­gyelemmel kísérte végig. Az ér­deklődés és figyelem társadalmi méretű megnyilvánulásai egyben -annak a bizalomnak is kifejezést adtak, hogy a párt képes a törté­nelmi fejlődés által felvetett kér­dések megválaszolására. És ami legalább olyan fontos: képes ar­ra is, hogy ne csak válaszokat ad­jon, de a .gyakorlatban is ered­ményesen vezesse társadalmun­kat. Amit a közvélemény is érzékelt és örömmel nyugtázott, az az, hogy a XIII. kongresszus az el­múlt öt esztendő számos nehézsé­ge, helyenként súlyos gondjai el­lenére — szerény mértékű, de mégis újat jelentő — gazdasági élénkülést tűzhetett ki célul. Er­re alapozva pedig előrelépést a társadalmi viszonyok fejlesztésé­ben, az életkörülmények javítá­sában. Ésszerű, hasznos gazdasági cselekvést! Ha legfontosabb teendőinket számba vesszük, bizonyosan első helyen kell említenünk a nép­gazdaság előtt álló feladatokat. Tömören, szinte jelszószerűen úgy összegezhetjük ezeket: ésszerű, hasznos gazdasági cselekvés. Köz­ismert tény, hogy a gazdaságun­kat olyan nagymértékben befo­lyásoló külső feltételek például 1985-ben is tovább romlottak. A központi szervek is beszámoltak arról, hogy a hosszú tél miatt je­lentős többlet-energiaimport mel­lett deviza-árbevételeink vissza­estek, exportáraink pedig csök­kentek. Rá kell azonban mutat­nunk, hogy az idei külkereskedel­mi passzívum nem kizárólag, sőt nem is elsősorban a világpiaci árváltozások következménye, ha­nem annak is, hogy exporttermé­keink összetételben, műszaki színvonalban .nem ütik meg az el­várt mértéket. Gazdaságunk fejlődése szem­pontjából az irányítási, szervezé­si kérdések, a népgazdaság ér­dekeit szolgáló szabályozás mel­lett van egy másik kulcskérdés. Ez pedig a technikai, technoló­giai fejlődés. 1 A gazdaság minden területén meg kell találni azokat a célo­kat, amelyek az adott szervezet viszonyai között a helyi és a népgazdasági érdekeket egyaránt szolgálják. Az irányítás szem­pontjából alapvető érdek fűződik, ahhoz, hogy minden arra érde­mes ügy a megfelelő támogatás­iban részesüljön. 1 Gondjaink megoldásának kul­csa a termelés. Az extenzív gaz­dasági fejlődésről az intenzívre való áttérés időszakában azon­ban már nem a minden áron va­ló többlettermelés a cél. Sokkal inkább a minőség, vagy az ex­portlehetőség az alapvető köve­telmény napjainkban. Problémá­ink egy része ma abból adódik, hogy ez ott sem jön létre, ahol le­hetőség lenne rá. Ennek hátteré­ben legtöbbször a laza munkafe­gyelem és az ebből is következő alacsony munkaintenzitás talál­ható. A fegyelmezett munkának ter­mészetesen számtalan külső és belső feltétele van, nem nélkülöz­hető azonban a munkahelyi rend. betartásának megkövetelése, a. fegyelmezett, jó munkát végző dolgozók anyagi elismerése. A kisvállalkozásoknak, aho­gyan azt a XIII. kongresszus is megerősítette, még hosszú távon szerepük Tesz a szocialista társa­dalomban,' az igények kielégíté­sében. De a vállalati gazdasági munkaközösségek esetében a cél természetesen az, hogy a főmun­kaidőben végzett munlka váljon hasonlóképpen hatékonnyá, és az ezért járó kereset ezzel összhang­ban növekedjen. Világosan kell látnunk, hogy .gazdasági nehézségeink, társadal­munk jelenlegi fejlettségéből is adódó ellentmondásaink mind ar­ra utalnak, hogy a kiút egyik: legfontosabb feltétele minden po­zitív, társadalmilag hasznos em­beri cselekvés mozgásterének szélesítése, a szocializmusból adó­dó lehetőségek mind magasabb színvonalú kihasználása — mon­dotta a szónok, aki beszédét a következő szavakkal fejezte be: Az 1985-ös esztendőben mi is ugyanazon fáradozunk, csak más korban, más feltételek mellett, más követelményekkel, mint a nagy októberi szocialista forrada­lom vezetői, közkatonái: egy jobb, boldogabb életért, a szocializmu­sért. Eredményeink a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom eredményei, hozzájárulnak ahhoz, hogy erősödjön és fejlőd­jön eszménk, a marxizmus—leni- nizrnus. Nem feledkezünk meg arról, hogy együtt haladunk a szocialista országokkal, a haladó mozgalmakkal. Fontosnak tartjuk a hozzájuk fűződő barátságunkat, mii ma­gunk is, itt Bács-iKiskun megyé­ben, Kiskőrösön is ápoljuk azo­kat. Engedjék meg, hogy ehelyütt külön is megemlékezzem megyénk és a szovjet Krím-terület 25. év­fordulójához közeledő barátságá­ról és nemzetközi ünnepünkön sok sikert kívánjak elvtársaink­nak, barátainknak. Szívből kívánjuk, hogy október útján továbbhaladva, érjenek el újabb és újabb sikereket a szo­cializmus építésében. Ifjúsági házat avattak Kívül-belül vonzó, a fialtalokízléséhez és igényeihez igazodó létesítménnyel gazdagodott Kiskőrös. A teg­nap felavatott ifjúsági ház mozgalmi és egyben kul­turális központ. Az új létesítményt a volt pártbizottsági székház felújításával fél év alatt alakították ki társadalmi összefogással. Az ifjúsági házat Hodossi Sándor adta át rendeltetésének. Az ünnepélyes megnyitón elismeréseket, kitüntetéseket vehették át a kiemel­kedő munkát végző építők és a megye eredménye­sen dolgozó KISZ-aktivistái. • A számítógép-stúdió első látogatói: a Petőfi Sán­dor Gimnázium harmadikos tanulói.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents