Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-05 / 260. szám
1985. november 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Kamatozó idegenforgalom A í EGYIK LEGJOBB BEFEKTETÉS A kétezredik évre tekintő előrejelzések fényes jövőt jósolnak az idegenforgalomnak. Sok jövőkutató véleménye szerint a turizmus az évszázad végére a legjelentősebb gazdasági ágazattá válik. Egyes országok pénzügyi mérlegében már ma is meghatározó szerepet játszik a vendég- fogadásból származó bevétel, és hazánkban is évről évre jelentős összeggel járul a nemzeti jövedelemhez az „iparág”. Hogyan részesedik Bács-Kis- kun megye az idegenforgalmi üzletből? Bővíthetők-e a vendég- fogadás feltételei a következő években? Ezúttal a turizmus gazdasági hátteréről, a fejlődés pénzügyi feltételeiről érdeklődtünk dr. P. Kovács Istvánnál, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjénél. — Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az idegenforgalom a nehezebb gazdasági körülmények között is fejlődőképes. Érvényes ez Bács-Kiskun megyére is? — A megye — idegenforgalmát tekintve — a dinamikusan fejlődő területek közé tartozik. Jó pozícióban vagyunk: a Balaton, Budapest telített, s az oda érkező külföldi vendégek mást is szeretnének látni az országból. Kínálatunk, fekvésünk kedvező. Gondunk viszont, hogy viszonylag későn kezdtünk a fejlesztéshez. Márpedig az idegenforgalom nagyon összetett dolog — nem elég jó programot adni a vendégnek, a szállástól az apró emléktárgyakig sokféle igénye van. Az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítése azonban nem megy egyik napról a másikra. — Hol a legsürgetőbb erre az igény? — Fő vonzerőnk továbbra is a puszta. Bugac több mint fél évszázada látogatott, a feltételek a Hortobágyénál is kedvezőbbek a vendégfogadásra. Ott tartunk, hogy Bugac kezd túlzsúfolttá válni, a jelenlegi létesítmények, nem bírják a több tízezres forgalmat: bővíteni kell a csárdát, növelni a szálláshelyek számát. — Jut-e pénz a bővítésükre? — A terület kezelői — a Lenin Termelőszövetkezet, a Puszta- tourist sokat tesznek saját erőből, de ezeket a fejlesztéseket nem lehet központi segítség nélkül megcsinálni. Ezt igyekszünk elérni az országos idegenforgalmi alapra benyújtott pályázattal. A másik lehetőség külföldi vállalkozók bevonása. Megkezdődtek a tárgyalások egy NSZK-beli céggel, amelyik üdülőfaluk építését és működtetését szervezi a világ különböző tájain. Ebbe a láncba kapcsolódna be egy vegyesvállalat a bugaci csárda környékén, a Városföldi Állami Gazdaság területén felépített üdülőfaluval. — A hazai idegenforgalmi vállalatok részéről tapasztalható-e érdeklődés? Hajlandók-e pénzt fektetni itteni létesítményekbe? — Az utóbbi években , nőtt az érdeklődés. A HungarHotels például a lajosmizsei Geréb-kúria felújításába' az IBUSZ hajósi létesítmény építésébe kapcsolódott be. Folynak a tárgyalások a Danubius Szálloda- és Gyógyüdül- tetési Vállalattal a gyógy-idegen- forgalom fejlesztéséről. Termálvizeink hasznosításában messze nem használjuk még ki lehetőségeinket. 1 Ai • álmúlt hónapban megalakult egy megyéi bizottság, melynek célja, hogy felgyorsítsa a gyógyfürdők létrehozását. Ez az egyik legjövedelmezőbb ágazat, viszont ki kell építeni a teljeskörű szolgáltatást. Az alapfeltételek megvannak Tiszakécskén, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason is, legelőbb azonban a kiskunmajsaiak tartanak. — Minek köszönhető a gyors fejlődés Kiskunmájsán? — A majsaiak példát mutattak vállalkozókészségükből. A Jona- thán Termelőszövetkezet átfogó fejlesztési terv alapján fogott munkába. ^Az országos idegenforgalmi alaphoz benyújtott pályázatukat kétszer is elutasították. Amikor azonban bebizonyosodott, hogy nem csak ábrándoznak, hanem saját erőből is letesznek valamit az asztalra, megváltozott a megítélésük. Most minden esélyük megvan a központi támogatásra is. Az idegenforgalomra is igaz, ami általában érvényes a gazdasági vállalkozásokra: a tőke tőkét teremt. — Többször szóba került már az országos idegenforgalmi alap. Mekkora támogatást nyújt? — Az elmúlt évtizedben mintegy százmillió forint központi támogatós érkezett pályázatok útján a megye fejlesztésére. A jövő évi pályázatok benyújtási határideje november 15-e, Bugac, Kis- kunmajsa és a kecskeméti Szauna Szálló bővítése szerepel eddig az esélyes pályázók között. — A megye idegenforgalmának régi gondja a rossz szállodahelyzet. Várható-e javulás? — A bajai és kiskunhalasi új szállodák kiváló eredménye azt bizonyítja, megéri szállodát építeni. Kecskeméten — több vál• A kecskeméti szabadidő-központ új színfolt az idegenforgalmi kínálatban. lalkozó összefogásával — hamarosan megindul egy nyolcvan férőhelyes szálló építése a Batthyány utcában. A soron következő város Kalocsa, ahol egy régi épület átalakításához keresik a partnert. Ügy látom, esetleg a Pusztatourist tud segíteni a tervidőszak második, felében, de szóba jöhet más utazási iroda is. A Coopturistnak például még nincs saját fejlesztése a megyében. Ha okosan gondolkodnak, előbb-utóbb mindenképp a befektetés mellett döntenek. — Az eddig felsoroltakon kívül milyen forrásokból képzelhető el az idegenforgalom fejlesztése? — A megyei tanács kereskedelmi osztálya igyekszik koordinálni a fejlesztéseket, lendületbe hozni az ágazatot. Nagyon fontos az összefogás: elképzelhetőnek tartom például, hogy az érdekelt szervezetek — vállalatok, szövetkezetek, tanácsok —• összeadjanak egy megyei idegenforgalmi alapot. El tudnánk kezdeni egy- egy területen a további fejlődést megalapozó, pénzteremtő beruházást. Az idegenforgalom fejlesztése Bács-Kiskun megyében is az egyik legjobb befektetés ... Lovas Dániel Újabb ÁFB-kötvényváltozatok A közelmúltban kibocsátott első változó kamatozású kötvény sikere láttán az Állami Fejlesztési Bankban tovább kívánják szélesíteni a lakossági és vállalati befektetési formákat, újabb köt- vónyváltozatokat készítenek elő. Mint ismeretes, augusztusiban a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat által kibocsátott változó kamatozású kötvények — amelyek néhány nap alatt elfogytak — eltértek a korábbiaktól, a kamat nagyságát a kibocsátó vállalat jövedelmezőségétől tették függővé. A névérték 9 százalékának megfelelő kamatot a kibocsátó vállalat garantálja, ézen- felül a nyereségtől függően 1—4 százalék kamatot fizet a kötvé-( nyekre. Ez a forma nagyobb koc-' kázatot jelent a befektetőknek, viszont kedvező esetben nagyobb hasznot is ígér. A változó kamatozású kötvény sikere azt bizonyítja, hogy a befektetők hajlandók kockázatot is vállalni értékpapír-vásárlásaiknál. Ezért az Állami Fejlesztési Bankban olyan befektetési formák előkészítéséolvasóink Írják Közlekedés és Október 10-én járdákon és tereken kerékpározó gyerekekről írtunk. Velük kapcsolatban kérdeztük: hol kerékpározzanak — egyáltalán, ki mérjenek-e menni a nagyforgalmú utakra —, amikor jármű járművet ér, egyre nagyobb a balesetveszély? A gond rhásokat is foglalkoztat — ez tűnik ki a szerkesztőségünknek küldött levelekből. Provaznik Endre okleveles közlekedési mérnök a kecskeméti Majális utcából — külföldi tapasztalatokra hivatkozva — azt fejtegeti, hogy a „gyalogosok és kerékpárosok sokkal kevésbé veszélyesek egymásra, miint a nagy mzgásenergiájú gépkocsik a kerékpározókra”. Az a véleménye: a kerékpárfogalom leválasztása a kczutakról jelentősen növelné a közlekedés biztonságát. Javasolja, hogy a Rákóczi utat kettéválasztó parik sétányát jelöljék ki gyalogos—kerékpáros útnak. Egy másik olvasó, Sz. T. felveti, hogy míg a városból kivezető utak mentén építettek kerékpársávét, benn a városban semmi jeile annak, hogy a — legnagyobb mértékben energia- takarékos és környezetkímélő — kétkerekű járművek és használói érdekében bármi is történővel foglalkoznak, amelyeknél a hozam nagyobb mértékben függ a kibocsátó gazdálkodásának jövedelmétől. Az értékpapírok kínálatának szélesítésére a közeljövőben olyan kötvény kibocsátása is várható, amelynek tulajdonosai nem évenként, hanem csak a lejárat után (kapják meg befektetett pénzük után a kamatos kamatot. Így amennyiben 6000 forintért vásárolnak, ilyen értékpapírt, 5 esztendő elmúltával 10 000 forintot kapnak kézhez. • A kötvény korántsem csupán a vállalatok és a nagy jövedelemmel rendelkező magánszemélyek befektetési formája. A bankban tapasztalják, hogy a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állóik közül is sokan vásárolnak értékpapírokat, hogy megtakarított pénzük kamataival egészítsék ki jövedelmüket. Ehhez az igényhez alkalmazkodva az Állami Fejlesztési Bankban fontolgatják olyan értékpapír kibocsátását is, amely után évente többször fizetnének kamatot. (MTI) egészség jen. Holott sok embernek a munkába vagy az iskolába járás fontos eszköze a kerékpár. Mint Sz. T. írja: minimális mozgásigényének kielégítéséért és erőnlétének megőrzéséért, még a nehezebb közdekedsi körülmények mellett sem mond le a kerékpározásról. Viszont a gépjármű*- forgalomiban egyre nehezebb így eljutnia a munkahelyére. Levélíróink valójában a jó lakóhelyi közérzetért, a biztonságosabb közlekedésért, az egészség és a környezet védelméért fogtak tollat, igazuk van. Tényleg időszerű, hogy a településeken a szó szoros értelmében legyen tere — lehetősége — a kerékpározásnak. Ezt sürgeti mai életünk megannyi problémája. Ezért napi kérdéssé válik az egészségesebb, olcsóbb és nemegyszer praktikusabb közlekedés, a kerékpározás népszerűsítése és segítése. Nem véletlenül foglalkozott az országgyűlés őszi ülésszaka sem a lakosság egészségi állapotával, megállapítva: „Az egészségügy képtelen egyedül megküzdeni azokkal a károsodásokkal, amelyekért az egyén és annak egészségét veszélyeztető környezete felelős.” r K—I Esetünk a kábeltelevízióval Nemsokára jubilálunk: egy éve lesz rövidesen, hogy befizettük a kecskeméti kábeltelevízió bevezetésére szánt ősz- szeget. Az ígért szolgáltatáshoz képest — külföldi adók vétele stb. — nem nagy pénz volt az, „csupán” ötszáz forint, de azóta is találgatjuk, vajon mikor ér el mihozzánk is a modern tömegkommunikáció eme újdonsült terméke. A házbeliek a lépcsőn vagy a boltban találkozva erről faggatják egymást. Bevallom, engem hidegen hagy az egész, nyugtatom is a társaságot, mondván, nekem bőségesen elég — néha még sok is! — a Magyar Televízió két csatornája, de azért már csak szórakozásból is szívesen részt veszek ebben a népi társasjátékban, amelynek mindig vannak érdekes új fejleményei. Most például házi totót akarunk csinálni arra nézve, hogy az idei vagy a jövő karácsonyra hozza-e a Télapó ezt az ajándékot. Információnk van bőségesen. Időnként olvassuk a ‘megyei újságban, hogy ekkor és ekkor újabb adással jelentkezik a Városi Televízió, netán a Kecskeméti Televízió. Nagybetűvel írva természetesen, tehát már intézményesült is ez a dolog, nemcsak olyan kísérletféle, s ez megnyugtató. Kicsit megszeppentünk, amikor a házi faliújságon kifüggesztve találtuk azoknak a lakótársaknak a névsorát, akik nem fizették be a „kábeltelevíziós díjat”. Négy név volt mindössze, de egyet már eleve kihúztak, maradt három. Egy néni, aki a tavasszal lesz éppen százéves — nem tudom, a város társadalmi szervei felköszöntik-e? rrtondja erre, minek fizessen, amikor nem is néz tévét, s azt hiszem igaza van. Egy másik néni pedig már elköltözött a házból, a harmadik most jött az ő helyére, egy férfi is kijelentette el- költözési szándékát, s azt is, hogy emiatt nem fizet. Hát ez bizony „patt-helyzet” sakknyelven szólva. El is tűnt a cédula hamarosan, de a kábel azóta is várat magára. □ □ □ Közben jönnek a „fülesek”. Azt mondja egy jólértesült házbelink, hogy a szomszéd lépcsőházban komoly fejlemények. vannak. Lakik ott egy derék állampolgár, aki nem bírta már idegekkel, s három makacskodó lakótársa he lyett kifizette az előírt összeget. Ez igen, le a kalappal! — mondja valaki, no, lássuk, akad-e nálunk ilyen nagyvonalú ember? Az ördög tudja, hogy miért, de nem akadt. Talán azért, mert egy részük kispénzű nyugdíjas, a többiek három-négy gyermeket nevelnek, iskoláztatnak, befizették ami jár, s ez nem is kevés. Hát bizony, nem krőzu- sok lakiak errefelé. □ □ □ Igen jó hír — írta szeptemberi számában a Kecskeméti Szemle —, hogy „a megyei tanács végrehajtó bizottsága 3 millió forintos támogatást adott a stúdió kialakításához, s az utóbbi hetekben több kecskeméti vállalatnál is eredményes pénzügyi tárgyalásokat folytattunk. A megyei tanács biztosítja a stúdió költségvetését is, így semmi akadálya annak, hogy rövid időn belül meginduljon a rendszeres adás.” Hát igen. úgy néz ki, hogy mégis csak „sínen van” ez a Kecskeméti Televízió. Azok a fránya lakók ugyan még makacskodnak, de hát azt is megírták már, hogy a kábel idővel egyéb célokra is felhasználható lesz, például a fűtési hőmérséklet ellenőrzésére, netán oda- vissza jelzésre, tehát népgazdaságilag is hasznot hajt, nem csupán egyéni érdek a bevezetése, s a lakók pénze csak piciny töredékét teszi ki a tényleges költségeknek. Arról, hogy mi történt a befizetett pénzekkel, s akik becsületesen fizettek, miért szenvednek hátrányt, már nem is esik szó. □ a □ „Kábeltelevízió, nemzetközi műholdas tévéprogramok, vü}eó — címszavai a képernyő forradalmának.” — olvasom egy cikkben, amely az elektronika viharos gyorsaságú előretörését érzékelteti Egy kicsit pesszimista vagyok, mintha az ország és az egyének anyagi helyzete nem nagyon kedvezne ennek az új tudományos-technikai „forradalomnak". S addig is gondolni kellene azokra, akik „csak” nézik a televíziót - sok ■■salad egyetlen szórakozását és időtöltését —, remélve, hogy javuló műsorokkal egyszer majd a Magyar Televízió is alkalmas' lesz szerény igényeik kielégítésére. F. Tóth Pál Külföldi ösztöndíjas képzés Bővült a választható szakok köre A napokban jelent meg a Művelődési Minisztérium pályázati felhívása, amelyet külföldi ösztöndíjra az 1986—87-es és az 1987—88-as tanévre a szocialista országok egyetemeire hirdetett meg. Az erről szóló tájékoztató füzeteket —, amelyek tartalmazzák a választható szakokat, a pályázat módját és idejét, valamint feltételeit — továbbá a jelentkezési lapokat, valamennyi középiskolába, egyetemre, illetve érdekelt intézményhez eljuttatták már. A külföldi 'ösztöndíjas képzésről, valamint a következő tanév lehetőségeiről és új vonásairól Szilasy Attila, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a szocialista országokban folytatott egyetemi tanulmányoknak hazánkban immár több mint három évtizedes hagyományai vannak. Az elmúlt időszakban több mint hatezer magyar fiatal szerzett diplomát a Szovjetunióban és a többi szocialista államban, és jelenleg is mintegy másfélezren tanulnak a baráti országokban. A társadalmi, gazdasági élet szinte minden területén nagy számmal dolgoznak olyan szakemberek, akik a környező országokban végeztek, s szakmai tudásukat, magas szintű nyelvismeretüket haszonnal alkalmazzák munkájukban, a termelésben. A külföldi képzés kezdettől fogva nemcsak hazánk gazdaságában játszik nagy szerepet, hanem a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésében is. Csakúgy, mint az elmúlt időszakiban, az idén is elsősorban azokra a műszaki, agrár-, orvos- és társadalomtudományi szakokra lehet jelentkezni, amelyek (hazai egyetemeken találhatók meg, illetve azokra a speciális területekbe, amelyek ismeretét az illető ország egyetemein igen magas színvonalon lehet elsajátítani. Így például évek óta szovjet egyetemekről kerülnek ki a magyar repül őiménnőfcök, higiénikus orvosok, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi újságírás szakemberei. A jövő tanévitől tovább bővül a választható szakok köre: így például a Szovjetunióiba a robottechnikával, az elektronikus számítógépekkel és elektronikus egészségügyi berendezésekkel, a .hő- és atomerőművek építésével és a csillagászati geodéziával kapcsolatos felsőfokú tanulmányokra is lehet már jelentkezni. A következő tanévtől az eddigiekhez képest nagyobb számiban hirdették meg a különböző tanári szako- * kát is: egyebek között nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia és biológia tanári képzésre lehet jelentkezni. Újdonság a kínai nyelvszak: az ottani egyetemre azonban csak elsőéves, vagy előfelvételt nyert egyetemi hallgatók pályázhatnak. Az elmúlt évtől ismét több lengyelországi ösztöndíjat hirdettek meg: jövőre például hajógyártási, elektronikai, vegyipari, élelmiszer- és papíripari szakok várják a hazai diákokat a lengyel egyetemeken. A felvételi kérelmeket 1985. december 7-ig kell benyújtani a tájékoztató- füzetben közölt feltételek alapján, a felvételi vizsgákat pedig jövő év elején tartják meg. A pályázaton való részvétel nem zárja íá, illetve nem helyettesíti a hazai felsőoktatási intézménybe történő jelentkezést. RUSZLAN JÁRNI FOG Minszki mikrosebészek bravúrja A fényképen az egyéves Ruszlan Szub- botyin már mosolyog, az első lépéseket próbálja megtenni a műtét után. Egy hónappal korábban súlyos sérülést szenvedett, ami azzal fenyegetett, hogy egész életére rokkant marad. A baleset következtében leszakadt a kisfiú lábfeje. A kis belorusz faluiból, Szveti- lovicsiből, ahol mindez történt, először Gomel városába irányították a kisfiút, majd onnan repülőgépen Minszkbe, a köztársaság fővárosába. Itt, a Köztársasági Mikro- sebészeti Központban már sebészek és nővérek csapata várta őt, előkészítették a speciális műtőt, a mikrosebészeti eszközöket. Nehéz és bonyolult műtét kezdődött — ötórányi megfeszített munka mikroszkóp alatt. A Minszki Mikrosebészeti Központ — az ország egyik legfiatalabb ilyen intézménye. Egyéves fennállása alatt több mint negyven végtag-visszaültetésit végeztek. Ilyen ifjú betegük, mint Ruszlan, még nem volt. A minszkihez hasonló speciális mikrosebészeti központot a Szovjetunió több városában hoztak létre. Sok-sok ezer embert mentettek meg a rokkantságtól, s az idejében nyújtott, magas színvonalú orvosi segítség lehetővé tette számukra, hogy visszatérjenek megszokott életmódjukhoz. APN—KS • Ruszlan Szubbotyin már lábadozik.
