Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

1985. november 30. • PETŐFI NÉPE • S Jobb vezetéssel — szélesebb társadalmi alapokon* írta: Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára A VII. ötéves terv nem egysze­rűen a megye gazdaságának ügye, hanem a széles körű előkészítés és viták után a társadalmi életet, a kultúrát, a nem termelő ágaza­tok mindegyikét érintő komplex program. Az előkészítés alapján mbndhat- juk: a VII. ötéves megyei terü­letfejlesztési terv végrehajtása is a minden lényeges kérdésbe be­avatott emberek részvételével történik majd. Ez a legnagyobb biztosítéka annak, hogy megyénk kommunistái és pártonkívüli dol­gozói legjobb tudásuk szerint, fe­lelősséggel, a célokat megértve és magukénak vallva dolgoznak. A VI. ötéves terv indításakor is tudtuk, hogy megyénknek sem kedvező körülmények között kell Valóra váltania az elképzeléseket. A gazdasági építőmunka feltéte­le, népgazdaságunk külgazdasági helyzete azonban még a számí­tottnál is kedvezőtlenebbül ala­kult. A szükséges külső és belső egyensúly csakis szigorú megszo­rításokkal volt elérhető. Mindez megyénk gazdaságának fejlődésé­re is kihatott. A nagyobb feladatoknak a dol­gozók többsége eleget tudott ten­ni. De tapasztalhatók kedvezőtlen jelenségek, amelyek jórészt em­beri hibákból, rosszul előkészített döntésekből származnak. Ismert, hogy szinte kivételnek számít a fegyelmezett, takarékos építés, beruházás. Ezért is örülünk a rit­ka, szép teljesítményeknek. (Pél­dául a KUNÉP kiskunhalasi la­kásépítésének.) Fontos, hogy az elmúlt öt esztendőben sikerült el­indulnunk a gazdaság fejlődésé­nek azon az útján, amelyet a mi­nőségi jegyek előtérbe kerülése jellemez. Sikeres kezdeményezések A gazdaságpolitika megvalósí­tásának fontos eszköze a reális értékelés, és ennek alapján az el­érhető célok kitűzése. Az elmúlt öt évben keletkezett új nehézsé­gek és a már ismert régebbi gon­dok megoldásában élenjáró válla­latokat és szövetkezeteket pél­daként állíthatjuk az alacsony hatékonyságúak elé. Több vállalatnál az új szerv zeti megoldás segített feltárni tartalékokat. Ilyen például Április 4. Gépipari Műyek leán vállalati rendszere, vagy a Kai csai Agráripari Egyesülés vé termék-érdekeltség alapján m ködő Paprika- és Konzervgyár« Ä megszüntetett Irodagépip« és Finommechanikai Vállal (IGV) volt kecskeméti és kisk rösi gyárai olyan gazdák kézé kerültek, akik piacképesebb pr filial, célratörőbb gazdálkodás« (de a régi munkásgárdával) korábbinál jóval magasabb h tékonyságot értek el, és lényeg ben megszüntették a vesztesé forrásokat. A túlburjánzott « kalmazotti és kisegítői létszám is sikerült néhány helyen jele ■tősen csökkenteni, mint például BÁCSÉPSZER Vállalatnál. Va >nak termelőszövetkezetek, am lyek a nélkülözhető dolgozóiki brigádjaikat hatékonyabb fogk koztatásra átengedték más váll latoknak. Igazán korszerűnek nevezhető marketing szemléletű vállalatve­zetést — sajnos — kevesebbet ta­lálni még a megyében. Nem vi­tatható, hogy ilyen szemléletnek köszönhető a kecskeméti Mezőgép Vállalatnak a versenytárgyaláso- való sikeres szereplése. A fémmunkás kecskeméti gyára, hogy megismertesse munkáját’, udvarias levélben közvetlenül a lehetséges megrendelőknek aján­lotta a kapacitását. Hasznos és •sikeres a Kiskunhalasi Állami Gazdaság marketingmunkája is. A szigorú beruházási kötöttsé­gek betartása mellett is megvaló­sultak a főbb társadalmi progra­mok. Az év végéig felépül a ter­vezett 20 ezer lakás, amiben dön­tő jelentősége van a lakosság te­hervállalásának, a megyei és he­lyi tanácsok újszerű kezdemé­nyezéseinek. Közös erőfeszítéssel elértük, hogy a tervidőszak végére valamennyi megyei településen megteremtődtek a lakosság köz­üzemi vízzel való ellátásának fel­tételei. A nagylétszámú korosztá­lyok belépése ellenére a terve­zettet jelentősen meghaladó szá­mú, 440 általános iskolai tante­rem megépítésével még az okta­tás minőségi feltételeit is sikerült valamelyest javítani. Jelentős kórházi korszerűsítések és bőví­tések valósultak meg. Számos te­lepülés lakossága élvezheti a ve­zetékes gázellátás előnyeit. • Lehetne még sorolni az ered­ményeket és azt is, hogy hol nem sikerült kellőképpen az előrelé­pés. Amennyire örülünk a vízhá­lózat bővítésének, annyira feszítő gond, hogy ezt nem követte a • A november 27-én megtartott megyei gazdaaágvezetői értekez­leten elhangzott elfiadát alapján. szennyvízcsatorna-hálózat kellő növekedése. (Az aránytalanságo­kat mielőbb csökkenteni kell.) És akkor még a kommunális ellátás alacsony műszaki, szervezési és kulturális színvonaláról nem is szóltunk. Hasznosítsuk lehetőségeinket! A megye sajátosságaihoz és a népgazdaság pillanatnyi helyze­téhez, valamint céljaihoz igazodó, rugalmas, erőket és forrásokat mobilizálni képes tervekre a jö­vőben minden gazdálkodó egy­ségnek szüksége lesz. Amelyik vállalat egy-két főtermékből él, az veszélybe kerülhet, ha a ter­mékei iránti kereslet csökken, vagy ha nem tud alkalmazkodni a megrendelők új igényeihez. Ek­kor ugyanis termelőberendezése­ik kihasználatlanok lesznek és a vállalat hatékonysága csökken. Előbb-utóbb mindez veszteséghez vezet. Helyi, vállalati és szövetkezeti feladat a hatékonyság, vagyis a jövedelmező tevékenység dina­mikus bővítése. Azoknak a ter­mékeknek az előállítását, ame­lyekre a népgazdaságnak szüksé­ge van, nyereségessé kell tenni. Ebből következik, hogy például o megyénkben meghatározó szere­pet betöltő élelmiszer-termelés egyes ágazataiban meg kell ke­resni — elsősorban helyi eszkö­zök felhasználásával, de közpon­ti intézkedésekkel is — azokat a módszereket, amelyekkel ezek gazdaságossá tehetők. A már négy éve tartó aszály és az 1985 eleji súlyos fagykár kriti­kus helyzetet teremtett a mező- gazdaságban, s az utóbbi különö­sen a szőlőágazatot sújtotta. Ér­tékesítési, jövedelmezőségi gon­dok vetették vissza a gyümölcs- (főleg az alma) termesztést. Az állattenyésztés szinte valameny- nyi ágában jellemző a vissza­esés. Alapvető változásokra van szükség, amihez nem elegendő csak a gazdaságok saját ereje; ezt igazolja a nemrég nyilvános­ságra hozott kormány- és ágazati intézkedések (szabályozási- és tá- mogatásirendszer-változás) sora is. Ebben a helyzetben sem tét­lenkedhetünk. A piaci igényekre alapozott termelési szerkezet ki­alakításával, a biológiai alapok jobb kihasználásával, a vertiká­lis szemlélettel, a belső üzemi tartalékok feltárásával lehet vál­tozást elérni a kertészeti ágazat­ban, de hasonló feladatok van­nak az állattenyésztésben is. Megyénk élelmiszeripara — löbb korábbi igen jó kezdemé­nyezést folytatva — arra töreked­jen, hogy az itt előállított agrár­termékek minél magasabb feldol­gozottsági fokon értékesüljenek, minél nagyobb jövedelmet ered­ményezzenek. Előtérben a minőségi, technikai fejlesztés A Központi Bizottság követke­ző tervidőszakra vonatkozó irány­elveiben szereplő növekedési üte­meket Bács-Kiskun megye gaz­dasági és területfejlesztési tervé­ben is érvényesítjük. Ez azt je­lenti,; hogy évente az ipari ter­melésnek 2,5—3 százalékkal, a mezőgazdasági termékek előállí­tásának pedig mintegy 2 száza­lékkal kell növekednie ahhoz, hogy megyénk gazdasága arányo­san kivegye részét a népgazdaság fejlesztéséből. Nemcsak mennyi­ségi növekedésről van szó, hanem minőségi előrelépésről, olyan ter- mékelőállítás-bővítésről, amely minden piacon értékesíthető áru­kat eredményez. Az ipar területén lehetőséget ad erre az országos, kiemelt prog­ramokhoz való csatlakozás. Az elektronika fejlesztésében és tár­sadalmasításában, a biotechnikai gépek és berendezések gyártásá­ban, az energiagazdálkodás kor­szerűsítésében, valamint a hulla­dék- és másodnyersanyagok hasz­nosításában megyénk gazdálkodó egységeinek is részt kell venni. A gépipar, a műszeripar, a hír­adástechnikai ipar megyei üze­mei jó, piacképes termékeket ké­pesek gyártani. A lehetőségek és igények figyelembevétele minden­kor elsődleges, tehát megyénkben az agrártermelést segítő és ki­szolgáló háttéripari tevékenység fejlesztése is kívánatos. A technikai-technológiai kor­szerűsödésre is szükség van, nem­csak ott, ahol új, jelentős beru­házásra készülnek, hanem min­den üzemben. A konkrét tenni­valókat ne a felettes szervek szab­ják meg, hanem a tulajdonosi jo­gokat gyakorló helyi testületek és vezetők dolgozzák ki. Az új be­ruházásoknak magas műszaki szín­vonalon kell megvalósulniuk, akár gyártóüzemről vagy közintézmény­ről, akár lakótelepről van szó. Fontos, hogy új munkahelyek is létesüljenek. Elkezdtük azt a munkát, amelyek során megje­löljük az ipartelepítésre alkalmas térségeket (Kiskőrös és vonzás- körzete, a Bajától délre lévő te­rület.) Nem mondunk le arról, hogy az itteni beruházásokhoz központi fejlesztési támogatást is kapjunk. Az eddigi tervegyeztetések sze­rint a VII. ötéves tervidőszak el­ső éveiben körülbelül az 1985-ös szinten számíthatunk beruházá­sokra. 1988-ban és ezt követő években az 1986—87-re elhatá­rozott tervek teljesítésétől is függ, hogy fokozódhat-e a beruházási tevékenység. Káderpolitika és termelés Pártszerveink részvétele a ter­melésben úgy a legeredménye­sebb, ha a yezetők és beosztottak minden csoportjában gondoskod­nak arról, hogy mindenki képes­ségei szerint dolgozhasson és egy­ben ellenőrzik is, hogy legjobb tudása szerint munkálkodik-e a választott vagy kinevezett vezető. A dinamikus, kreatív képességű vezetőket segíteni kell újító tö­rekvéseikben, és abban is, hogy a lazaság ellen bátran felléphesse­nek. A veszteség és alaphiány miatt szanált vállalatainknál és szövet­kezeteinknél sok helyen kiderült, hogy a bajok fő oka a nem kel­lően átgondolt vezetői döntése­ken alapuló közösségi munká­ban keresendő. Mezőgazdasági szövetkezetek sora említhető, ahol a helyi pártszervezet vagy a ve­zetőség felismerte a vezetés gyen­geségeit és megvonta a bizalmat az elnöktől. Ez jól példázza: nem kell mindig megvárni a hibafor­rás felismerése után az ellenőrző hatóság vagy külső szerv javasla­tát a vezetőváltáshoz. A párt alapszervezeteinek nem szabad szemet hunp/ni a vezetés hibái esetén, például régi érdemekre hivatkozva, vagy különféle szo­ciális meggondolásokból. Alap­szervezeteink és az irányító párt­szervek káderpolitikai munkájá­nak is szolgálnia kell a termelé­si célokat, az eddiginél nagyobb következetességgel. összefogással Erősítjük a tervezés társadalmi jellegét és olyan fejlesztéseket igyekszünk megvalósítani, ame­lyek egyszerre szolgálják a jöve­delemtermelést és a lakosság jobb életkörülményeinek megte­remtését ! (Telefonvonal-kapaci­tásbővítést,“ a vasúti szállításban további korszerűsítést és vonal­villamosítást, az M5-ÖS autóút el­ső megyei szakaszának és a Kecs­kemét belvárosát elkerülő utak­nak az építését stb. szorgalmaz­zuk.) Ezt a szempontot érvénye­sítjük a kereskedelemben és vendéglátásban, a termékek út­jának lerövidítésével, a termelő és fogyasztó közvetlen kapcsola­tával. Ilyen elvek motiválják lakás­gazdálkodási elképzeléseinket is. Szeretnénk megtartani a lakás­építés eddigi ütemét és az arra rászorulóknak továbbra is állami támogatást kívánunk nyújtani a lakáshozjutáshoz. Másrészt vi­szont arra ösztönözzük az OTP-t, a tanácsokat és az építő vállala­tokat, hogy a különböző lakossági igényeket és a fizetőképességet figyelembe véve építsenek kü­lönböző méretű és felszereltségű lakásokat. Mindezt a költségek növekedési ütemének mérséklése mellett. Szeretnénk azonban hang­súlyozni — és ez nemcsak a la­kásokra vonatkozik —, hogy az olcsóság nem jelenthet igényte­len, gyenge minőségű kivitele­zést! A lakosság életkörülményeinek javításában nagy szerep hárul az új szabályozási rendszerben mű­ködő helyi tanácsokra. A gazdál­kodási önállóságuk most valóban növekszik. A kibővült pénzügyi források felhasználásával szol­gálják sikeresen a társadalmi programok teljesítését, az önálló­sággal úgy éljenek, ahogyan a helyi közösség megkívánja. A tervidőszak egyik legfonto­sabb társadalmi programja a kö­zépiskolai tanteremépítés. Ezt az érintett korosztályokba tartozó fiatalok számának növekedése feltétlenül megkívánja, valamint az is indokolja, hogy képzett és művelt szakembergárda folytassa majd a termelést, jövőnk építé­sét az ezredforduló táján. A közösen kialakított célokat csakis a megye lakosságának ösz- szefogásával érhetjük el. Ennek érdekében kell valamennyiünk­nek még többet tenni a felada­tok helyi meghatározásában és teljesítéséért. | ORVOSI RENDELŐ, ÜZEMEK Az épülő Balotaszállás Ahol pár éve gyomos parlag­föld húzódott a faluszélen, egy új utcából vakolatlan házak pil­lantanak ránk. A legtúlsót csak ezután cserepezik. A befejezetlen kép mégsem kelt hiányérzetet. Ha igaz, hogy minden erdőnek vannak szélső fái, akkor igaz az is, hogy minden település ilyen épülő házakkal fejlődik tovább. Akárcsak a szom­szédos Balassi Bálint utca egyik családi épülete, Kemenes Iváné- ké, amely 500 ezer forint befek­tetéssel, a szülők segítségével, va­lamint az ismerősök és a rokon­ság szinte felbecsülhetetlen érté­kű kétkezi munkájával került te­tő alá. Építésekor, a költségek fe­dezésére, Kemenesék ötvenesével hizlalták a sertéseket. Erőfeszíté­sük eredményeként házuk ma Ba­lotaszállás egyik legszebb épülete. Szépen fejlődött a kétezer la­kosú falu a VI. ötéves tervben. Dózsa Benő tanácselnök örömmel sorolja előrehaladásuk tényeit: • Az új élelmiszerbolt. — Orvosi rendelővel, élelmi­szerüzlettel, két lakatos- és egy konfekcióüzemmel (mindhárom a tsz-é), kúttal, óvodai foglalkoz­tatóteremmel és a művelődési ház korszerűsítésével javultak — egyebek mellett — az itt lakók életfeltételei. Hat utcában kicse­réltük a villamos vezetéket. Az új hálózat révén fűtenek Keme­nesék és mások is elektromos kandallóval, használhatnak víz­melegítőt és egyéb, a háztartást könnyítő berendezést. Települé­sünk és a bajai DÉMÁSZ-kiren- deltség közt jó a kapcsolat. Ez is segített bennünket abban, hogy 10 kilométeren tanyai villamosí­tást végezzünk. Űjabb nyolcezer méter külterületi hálózat építé­séhez is hozzákezdtünk. Nagy szükség van erre, mivel a Bálint­és a Léderer-soron, ahová a kö­• Carborobot kazánnal működő központi fűtés ad meleget az iskolá­ban. (Straszer András felvételei) vetkező vezetékszakasszal juttat­juk el a villanyáramot, a kedve­zőtlenebb létfeltételek következ­tében harmincból csak tizenöt tanya maradt meg. örülnek sikereiknek a balota- szállásiak. Annak az önerőből épí­tett ötkilométernyi járdának éppúgy, mint a 350 méteres Ál­lomás utcai úttest felújításának. Erre a célra az Aranyhomok, a Kossuth Tsz, az erdészet, a Ha­lasi Állami Gazdaság szőlészete és borpincéje, valamint az Üllés és Vidéke Áfész egyenként 8 ezer forint támogatást adott. S hogy a segítségnyújtás a kisközség ja­vára nemcsak helyből várható, azt bizonyította a BÁCSÉPSZER. A vállalat, Brandt György állami gazdasági dolgozó terve alapján, gyorsan és jelentős anyagi köny- nyítéssel megoldotta, hogy az ál­talános iskolába járó kétszázötven gyerek és az őket tanító pedagó­gusok ez év őszétől már energia- takarékos Carborobot kazánnal üzemelő központi fűtésnél mele­gedhetnek. A lakosság sem csupán passzív szemlélője a balotaszállási válto­zásoknak. Jövőbeni jobb életkö­rülményeiért áldozni is képes. Erre mutat, hogy az adófizető ál­lampolgároknak eddig 60 százalé­ka szavazta meg a településfej­lesztési hozzájárulást. Kóhl Antal IRÁNYELV A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL Döntés: szavaz a lakosság A településfejlesztési hozzájárulás január elsejei bevezetésének előkészítése során az ezzel kapcsolatos jogszabály egyes rendelke­zéseit a tapasztalatok szerint sokhelyütt el­térően értelmezik. A lakosságot és a tanácso­kat egyaránt foglalkoztató kérdések — kik a fizetésre kötelezhetők, a mentességben része­síthetők, és a szavazásnál a tanács kinek a szavazatát veheti figyelembe — megválaszo­lására a pénzügyminiszter és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke irányelve­ket adott ki. Ki kötelezhető? Az irányelv értelmében a hozzájárulás fizetésére az kötelezhető, aki a településfejlesztési hozzájáru­lás alapját képező lakáshasználattal (lakásbérlettel, társbérlettel, személyi tulajdonú lakáshasználattal) rendelkezik, valamint az, akinek személyi tulajdo­nában, illetve tartós használatában egyéb ingatlan van, és részére a rendelet nem biztosít mentessé­get. Egyéb ingatlannak számít a jogszabály szerint: a személyi tulajdonban levő üdülő; az önálló ingat­lannak minősülő — vagyis önálló helyrajzi számú — műhely, üzlet, műterem; a nem lakásbérlet (társ­bérlet) alapján hasznosított lakástulajdon; a szemé­lyi tulajdonban és tartós használatban levő, magán­erőből beépíthető lakó- és üdülőtelek. A rendelet alapján a lakók mentesülnek a hozzá­járulás fizetése alól, ha az együttlakó család egy fő­re számított jövedelme nem haladja meg a 2500 fo­rintot. A helyi tanács rendelete azonban indokolt esetben további mentességet és kedvezményt is en­gedélyezhet. Előnyben részesítheti például nemcsak a lakástulajdonosokat, hanem azokat is, akik úgy­nevezett egyéb ingatlannal rendelkeznek. A mentes­ség megállapításakor az egy főre számított jövede­lem meghatározásánál az együttlakó házastárs és más nagykorú közeli hozzátartozó jövedelmét kell figyelembe venni. Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér. Figyel­met érdemel, hogy a család átlagjövedelmének meg­határozásánál a kiskorúak keresetét nem lehet szá­mításba venni, viszont az egy főre jutó átlag meg­határozásánál őket is figyelembe kell venni. Jövedelemszámítás Az átlagjövedelem-számítás alapja a nettó 'jöve­delem, tehát a nyugdíjjárulékkal, jövedelemadóval csökkentett kereset, illetőleg jövedelem. Így tehát a jövedelemszámítás alapját képezi: a munkaviszony­ból és szövetkezeti tagsági viszonyból, valamint a jövedelemadó-köteles tevékenységből származó nettó kereset, illetőleg jövedelem; a nyugdíj és a nyugdíj- szerű rendszeres ellátás, valamint a keresetpótló juttatás — táppénz, gyed és gyes stb. —, ha az a hat hónapot meghaladja. A 310 forintos általános bér­pótlékot a munkaviszonyból származó nettó jövede­lemhez kell számítani. Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a lakbérhozzájárulást, a csa­ládi pótlékot, az árvaellátást, a segély-jellegű ellá­tásokat. Ugyanúgy jövedelemcsökkentő tényező a fi­zetett gyermektartásdíj is. A hozzájárulás fizetése alól mentességet vagy kedvezményt igénylők — az e célra készített űrlapo­kon — nyilatkozat formájában tájékoztathatják a helyi tanácsot átlagjövedelmükről. Kereseti igazo­lásra tehát nincs szükség. Kérhetik a mentességet, illetőleg a kedvezményt azok is, akiknek egy főre számított jövedelme meghaladja a jogszabályban vagy a tanács rendeletében meghatározott összeget, de anyagi és szociális körülményeik kérésüket indo­kolttá teszik. Ebben az esetben a helyi tahács pénz­ügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez kell fordulniuk. Több ingatlan után A településfejlesztési hozzájárulás fizetésére te­hát — a szavazás eredményétől függően — mind­azok kötelezhetők, akik a felsorolt ingatlanok vala­melyikét használják, bérlik, vagy tulajdonukban tartják, és nem mentesülnek a hozzájárulás megfi­zetése alól. Ha egy személynek több, a rendeletben felsorolt ingatlana van, és nem mentesül a hozzá­járulás fizetése alól, mindegyik ingatlan után kü- lön-külön is kötelezhető a hozzájárulás megfizeté­sére. Mivel a hozzájárulás bevezetésének feltétele a fi­zetésre kötelezhetők többségének előzetes egyetérté­se, a lakosság szavazatának összeszámlálásakor a tanács csak azok szavazatát veheti figyelembe, akik az előbbiek szerint egyértelműen fizetésre kötelez­hetők. Ez azonban nem változtat azon, hogy a hoz­zájárulás bevezetését előkészítő munkálatok során a tanács köteles kikérni a lakosság véleményét a megvalósítandó célokról, a hozzájárulás mértékének, és a fizetés időtartamának meghatározásáról. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents