Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Eleinte változóan felhős, több­felé párás, néhol ködös idő várható, mérsékelt légmozgással. Később időnként erősen megnövekszik a felhőzet, elszórtan — főleg északon és keleten — futó hózáporra szá­míthatunk. A szél északnyugatira fordul, többfelé megélénkül, né­hány helyen megerősödik. A várható legmagasabb nappali hömér- séklet mínusz 3 és plusz 1 fok között alakul. ______________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AB MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 'V— JÓL JÖTT A HÓ, AZ ESŐ Magyar—szovjet tervegyeztetés Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke csütörtökön Moszkvában tárgyalásokat folytatott Nyi- kolaj Talizinnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyet­tesével, az Állami Tervbizottság elnökével. A megbeszélések után aláírták azt a jegyzőkönyvet, amely tartalmazza hazánk és a Szov­jetunió 1986—1990-es időszakra vonatkozó népgazdasági tervei egyez­tetésének eredményeit. A központi tervező szervek a minisztériumok részvételével és az érdekelt vállalatok bevonásával dolgozták ki az 1986—1990-es évek­re szóló megállapodást. A kölcsönös érdekeknek megfelelő, egyezte­tett áruszállítások értéke eléri az 51 milliárd transzferábilis rubelt, rriegközelíti az 1,500 milliárd forintot. Az 1990-re előirányzott árucse­re-forgalom mintegy 15 százalékkal több az 1985. évinél. A tervkoordináció eredményeiben kifejezésre jutnak azok a meg­állapodások, amelyek országaink párt- és kormányvezetőinek tárgya­lásain a gazdasági kapcsolatok elvi kérdéseiben születtek. Ezek jól szolgálják az országaink közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése 2000-ig szóló, hosszú távú programjának megvalósítását is. Megállapodás született a magyar népgazdaság számára alapvető energiahordozók és nyersanyagok szállításának folytatásáról, összes energiafelhasználásunk közel fele a következő tervidőszak folyamán is a Szovjetunióból lesz kielégíthető. Magyarország az energiahordo­zók szállításának bővítése ellenében növeli a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek, továbbá gépek és berendezések szállítását. Földgázbehozatalunk növelése érdekében rövidesen együttműködési megállapodást fogunk kötni a jamburgi gáztávvezeték létesítéséről. Sietnek a tavasziak talajmunkáival Nem példa nélküli, hogy no­vember közepén leesik a hó. Idén azonban a mezőgazdászok a meg­szokottnál is jobban várták a té­li csapadékot, mert októberben alig 20 milliméternyi esőt kaptak a Bács-Kiskun megyei földek. Ebben az időszakban a mező­gazdasági üzemek kényszerűség­ből porba vetették, mintegy 150 ezer hektáron, az őszi kalászoso­kat. Éppen ezért a talaj nedves­ségtartalmától függően a vetések egyenetlenül keltek. Így igen­csak vegyes képet mutatott a hó­esés előtt a határ. Érdekes, hogy a korábban elvetett szem a né­hány héttel később földbe került magokkal egyszerre kelt ki, az október végi kevéske csapadék hatására. Ott pedig, ahol a beta­karított kukorica után vetettek, még csak úgynevezett szögcsíra állapotban van a gabona. A mezőgazdászok mondják, ez nem is baj. A legutóbb a Duna— Tisza közébe húzódott hideg nem okozott károkat az alig néhány fokos fagypont alatti hőmérsékle­tet sem sínyli meg a serkenő ve­tés. Ezúttal az örömmel fogadott hónak — és a később érkezett esőnek is — csapadékpótló jelen­tősége volt. Az enyhe november vége ked­vez a tavasziak előkészítésének. A megyében már a terület 60 szá­zalékát bejárták a gépek. Azok­ban az üzemekben, ahol még nem végeztek ezzel a munkával, teljes erővel dolgoznak, mert szeretnék befejezni a mélyszántást, talaj­forgatást, mielőtt a keményebb hidegek beállnak. Cz. P. XL. évi. 280. szám Ári! 1,80 Ft 1985. november 29. péntek Hartai cipőfelsőrészek ® A világos, tágas csarnokban 132-en dolgoznak. A hartai Erdei Ferenc Ter­melőszövetkezetben évek óta foglalkoznak cipőfelsőrész ké­szítésével. Három üzemükben, Hartán, Dunatetétlenen és Apostagon (ahol a helyi szak- szövetkezettel közösen dolgoz­nak), csaknem 400 nőt foglal­koztatnak. A hartai üzem tavaly költö­zött új épületbe, ahol két kor­szerű, gombnyomásra mű­ködő Varion szalagot szereltek be. Évente a típusoktól füg­gően 150—200 ezer pár gyer­mekcipő-felsőrész készül a dunaújvárosi cipőgyár részére. A jó munka bizonyítéka, hogy a lábbelik egy részét exportál­ják. ® Speciális gépek is termelnek az üzemben. Juhász Sándorné a varrásokat takaró szalagot varrja fel. (Pásztor Zoltán fel­vételei) TETTENÉRT DRÁGÍTÓK Értekezlet az árakról Bács-Kiskunban évente háromszáz vállalathoz, szövetke­zethez tartozó 1200 helyen, különböző szakcsoportoknál, va­lamint 420 gmk-nál és 800 vállalati gazdasági munkaközös­ségnél végez árellenőrzést a megyei tanács ipari osztálya. Az idén 3 millió forint visszafizetésére kötelezték azokat a termelőket, akiknek a túlszámlázása miatt ekkora összeg mögött nem volt ténylegesen elvégzett munka. Helyszíni el­lenőrzések nyomán húsz szabálysértési eljárást kezdemé­nyeztek ártúllépésért. Erről, s a gyakorlati árdrágításokról szólt megnyitójában Vágó Iván, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetője a tegnapi kecskeméti értekezleten. Pirosbetűs nap Jánoshalma történetében Elkészült a csatornahálózat Átadták a szennyvíztisztítóművet • A szennyvíztisztítómű. „A Magyar Népköztársaságban az emberi környezet védelme az egész társadalom érdeke és fela­data.” — A jánoshalmi szenny­vízcsatorna-hálózat és az új tisz­títómű avatására invitáló meg­hívón ez a környezetvédelmi tör­vényből vett idézet olvasható. Va- lóban indokolt a hivatkozás az 1916. évi II. törvényre. Bács-Kis­kun megye településeinek csator­nahálózata fejletlen, és ez sok he­lyen veszélyezteti a felszín alatti vizek és a talaj- tisztaságát. A já- noshalmiak előrelátóan gondol­kodtak, amikor öt évvel ezelőtt — nem várva meg a növekvő víz- fogyasztás káros következményeit — nekiláttak a csatornaépítésnek. Az új létesítmény tegnap dél­előtti felavatására eljöttek mind­azok, akik valamilyen formában részesei voltak a helyiek által kezdeményezett vállalkozásnak. A megjelentek száma is jelezte a széles körű társadalmi összefo­gást. Az avatóünnepségen részt vett Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, Tohai László, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese, megje­lentek a település és a térség tár­sadalmi és gazdasági -vezetői, az üzemek képviselői, a lakossági társulás szervezői, tagjai. A jánoshalmi Szennyvízcsa­tornamű Társulat 1981-ben ala­kult meg. Az egyéni és közületi befizetésekből, valamint az Or­szágos Vízügyi Hivatal és a me­gyei tanács támogatásával 1982- ben fogtak munkához a kivitele­zők, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat és a részmunká­latokat végző helyi költségvetési üzem. Az ötvenmillió forintos be­ruházás a tervezett 36 hónap alatt, a keretösszegen belül és a szak­emberek véleménye szerint jó mi­nőségben elkészült. A munkák során kiépítettek 4,2 kilométernyi gerincvezetéket és egy új tisztítóművet. Az 500 köbméteres teljesítményű tele­pet a község déli részén alakítot­ták ki. A kivitelezés során több költségtakarékos megoldást is al­kalmaztak, mindenütt eleve ki­építették például a házi csatlako­zókat is, csökkentve ezzel a csa­ládok kiadásait — mondta tájé­koztatójában Mészáros Béla, a csatornatársulás elnöke. — A mostani első ütemben 454 család és 18 intézmény csatlakozhat a csatornarendszerre. A tisztító­mű kapacitása lehetővé teszi a további folyamatos bővítést is, az igényeknek megfelelően. A tisz­títómű üzemeltetője a kivitelező, a Dél-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat lesz. Nem ok nélkül nevezte az ava­tást pirosbetűs napnak János­halma történetében Harczi János tanácselnök. Az elmúlt négy év­tized legnagyobb kommunális beruházása készült el a települé­sen a VI. ötéves terv lezárásaként. A csatornahálózat és a szenny­víztisztítómű jelentős előrelépést jelent a nagyközség életében. L. D. Tanácsülés Baján és Kalocsán Mozgalmas volt a bajai tanács tegnapi ülése, amelyen részt vett Papp György, a városi pártbi­zottság első titkára és dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titká- ra is. A megjelenteket dr. Kin­cses Ferenc tanácselnök köszön­tötte, majd — néhány, inkább csak a tanácsi apparátust érintő kérdés után — a VII. ötéves terv időszakára, s ezen belül a követ­kező évre szóló településfejlesz­tési versenyfölhívást vitatták meg. Szóbeli kiegészítőjében Gonda Péter, a tervosztály vezetője hangsúlyozta: a gazdasági viszo­nyok nehezülésével arányosan csökkent az utóbbi évek folyamán a lakosok és az intézmények te- hervállalási képessége, s ennek megfelelően módosítani kellett a VI. ötéves terv településfejlesz­tésre vonatkozó programjait, célkitűzéseit. így azok a közvet­lenül napi igényeket kielégítő, s egyben társadalmi munkát is föl­tételezhető létesítmények kerül­tek előtérbe, amelyek a lakóhelyi környezet kulturáltabbá tételé­vel javítják az életkörülménye­ket, elsősorban a korábban el­hanyagolt külvárosi részeket. Ilyen volt egyebek mellett az utak és járdák építésére szerve­zett akció, a gáz- és a csatorna­hálózat fejlesztése érdekében in­dított program, s még több kez­deményezés. Az eddigi törekvéseket folytat­va a következő időszak legfonto­sabb, s a helyi lakosok fokozott támogatását is igénylő feladatai közé olyanokat soroltak, mint pél­dául a fásítási és lomtalanítási program gyorsítása, a Petőfi-szi- getre tervezett ifjúsági szabad­idős-központ létesítése, a csapa­dékvíz elvezetését szolgáló csa­tornahálózat bővítése, a Sugovi- ca partjának rendezése és a park­erdő fejlesztése. (Folytatás a 2. oldalon.) A megyeházán rendezett ösz- szejövetelen — amelyre megyén­kén kívül Csongrád, Békés, Szol­nok megye és Szeged megyei jo­gú város tanácsi árszakértői is eljöttek — Hübner Lászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal ellenőrzési főosztályának veze­tője adott tájékoztatást az ár­képzéssel és -ellenőrzéssel kap­csolatos időszerű kérdésekről. Beszélt a január 1-én bevezetett árreform tapasztalatairól, az ezekből származó feladatokról, az export- és a belföldi árak viszo­nyáról, a piacfelügyeletről, a tisztességtelen gazdasági tevé­kenységről és a nagykereskedel­mi árrések tervbe vett felülvizs­gálatáról. Az értekezlet délután szekció­ülésekkel ért véget. Ezeken, anyag- és árhivatali munkatár­sakkal együtt, ipari és mezőgaz­dasági, építőipari, közlekedési és kereskedelmi árkérdésekről kon­zultáltak a meghívott szakembe­rek. Hiányzó szavak „Amióta főnök, elnéz a fe­jem mellett, ha találkozunk. Pedig azelőtt kereste az alkal­mat, hogy akár csak néhány mondat erejéig, beszélges­sünk. Most visszaköszönni sem ér rá. Ügy jár-kel az em­berek közt, mintha a világ sorsa egyes-egyedül rajta múlna. Elterjedt róla a cégnél, hogy teljesen a fejébe szállt a dicsőség". — Egyik barátom panaszkodott igy közös isme­rősünkre. Az illetőt annak a típusnak tartottam, aki sosem lefelé hangolja környezetét, épp ellenkezőleg: kitűnő föl­készültsége imponáló, mert a szellemi érintkezésben nem él vissza előnyével, mi sem volt a modorától idegenebb, mint holmi fennsőbbségtu- dat. Mi történt vele? Nem zárom ki, hogy a stí­lusváltást felnagyítja a mun­kahelyi közvélemény, azon­ban valamit mindenképpen jelez a vezetővé avanzsált kol­légáról festett kép: nem a je­lentőségének megfelelően ke­zeli a munkatársaival, a kö­zösség tagjaival való közvet­len kapcsolatot. Azt nem hi­szem, hogy nem ismeri fel en­nek fontosságát; más lehet az ok. Napjaink gazdasági vezetői nincsenek könnyű helyzetben. A pillanatnyilag jól menő cégek sem lehetnek biz­tosak abban, hogy holnap is magasan ragyog a szerencse­csillaguk. Hacsak nem előrelá­tóak. S kinek a dolga a holna­pi és azutáni piac majdani igé­nyeinek „kitalálása"? Kin ké­ri számon a vállalati tanács, a bizalmitestület, a fizetési bo­rítékját vékonynak találó mun­kás, ha nincs elegendő meg­rendelés, állnak a gépek, nincs nyereség, a bank nem hitelez tovább? A vezetőn. Sorolhatjuk a teendőket: megtervezni a kitermelhető fedezettel arányos fejlesztést, szemmel tartani azokat a fia­talokat, akikkel majd erősíte­ni lehet, megtenni a szükséges lépéseket a vállalat szellemi tőkéjének gyarapításáért, üz­letfelekkel tárgyalni — és tel­jesíteni amit különböző társa­dalmi tisztségei révén elvár­nak a vezetőtől. Van, aki­nek ez utóbbiakból a kel­leténél több jut, többet vál­lal. Igaz ugyan, hogy a köz­életben való jelenlét fontos, ám egy gyárigazgató a társa­dalomért mégiscsak akkor tesz legtöbbet, ha a rábízott gazdasági egységet jól kormá­nyozza. A holnapba is tekintő irá­nyítás — a közvetlen munka­társakkal kialakított jó feladat- megosztás esetén is — egész embert kíván napjainkban, vagyis a nyolc órát bokros teendőivel kell eltöltse a gaz­dasági vezető. S a közösség tagjai — az említett, közvet­len szavakat hiányoló panasz bizonyíték erre — még azt is elvárják a főnöktől, hogy oly­kor emberközelbe kerüljön velük. Erre is kell időt szakí­tania, rendszeresen, ha azt akarja, hogy csapata vele tart­son. A. Tóth Sándor SEGÍTI A PÁLYAVÁLASZTÁST Szövetkező iskolások A MÉSZÖV elnöksége Kecskeméten tartott tegnapi ülésén megvitatta az iskola­szövetkezeti csoportok eddigi munkáját, és javaslatokat tett tevékenységük bővítésére. Ez év júliusában alakult meg az Országos Szövetkezeti Tanács iskolaszövetkezeti koordináci­ós bizottsága, melynek tag­jai az érdekelt intézmények képviselői. A mozgalom ki- szélesítése érdiekében a MÉ­SZÖV elnöksége még 1982 januárjában felhívást adott ki, a RlSZ megyei bizottsá­gával egyetértésben. Egy áfész — egy iskolai szövet­kezeti csoport címmel. Ezzel egyidejűleg vándorserlegct alapított, 20 ezer forintos díjjal, melyet pályázat útján lehet elnyerni. A kezdemé­nyezés nyomán még abban az évben 13 új csoport ala­kult, jelenleg pedig 32 cso­port van, 19 áfész keretében, több mint háromezer taggal. A legtöbbet — öt csoportot — a kecskeméti Univer ÁFÉSZ alakított. Az iskolaszövetkezeteknek a gazdasági és a mozgalmi munká­hoz sok segítséget adnak az áfé- szek. Jelenleg 24 általános, 4 kö­zépiskolában és 1 felsőfokú tan­intézetben működik szövetkezeti csoport. Létszámuk igen válto­zó. Huszonhat közülük iskolai boltot nyitott, ezenkívül néhány mással is foglalkozik, többek kö­zött gyógynövény- és hulladék- gyűjtésül, nyúltenyésztéssel, a Kiskőrösi Mezőgazdasági Szak- középiskola pedig szőlőoltványok szaporításával. A csoport és az áfész vagyona külön nyilvántartásban szerepel. A gazdálkodás eredményét a tag­értekezlet döntése alapján oszt­ják fel, ebből jutalmazzák a jól dolgozókat, fejlesztik a tevékeny­séget, nagy részét pedig közös­ségi célokra fordítják. A napokban a KISZ megyei bi­zottságával és a megyei tanács művelődési osztályával közösen értekezletet tartottak, a csopor­tok tanárelnökei és az áfészek illetékes dolgozóinak bevonásá­val. A tanácskozáson az ered­mények mellett a gondokat is megemlítették. A tegnapi elnök­ségi ülésen is megállapították, hogy nehéz olyan tanárt találni, aki vállalja az elnöki tisztséget, a velejáró többletmunkát és fe­lelősséget. Nagyobb anyagi, és erkölcsi megbecsülést érdemel­nének ezek a pedagógusok, hiszen az iskolaszövetkezeti munka a fia­talok nevelésének fontos része. Formálja gondolkodásukat, be­folyásolja pályaválasztásukat. Az elnökségi ülés vitájában felszólalók megállapították: kí­vánatos, hogy tovább növeked­jék a csoportok száma. Ennek ér­dekében folytatják a szervezést, a propagandát és elősegítik, hogy a megyében az a három szövetke­zet is alakítson csoportot, ahol még nincs. Javaslatokat tesznek új tevékenységekre, amelyeket továbbítanak a SZÖVOSZ illeté­keseihez. K—1 K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents