Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

2 •> PETŐFI NÉPE « 1985. november 22. péntek SZOVJET—AMERIKAI KÖZÖS NYILATKOZAT GENF, 1985. NOVEMBER 21. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke — kölcsönös megállapodás alapján — 1985. november 19—21-én ta­lálkozót tartott Genfben. A találkozón részt vettek: a szovjet fél részéről — Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere, Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első 'he­lyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykö­vete, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Propaganda Osztályá­nak vezetője, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB Nemzetközi Tájé­koztatási Osztályának vezetője, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója; amerikai részről — George Shultz, az Egyesült Államok külügymi­nisztere, Donald Regan, a Fehér IHáz személyzeti vezetője, Robert McFarlane, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Ar­thur Hartman, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövete, Paul Nitze, az amerikai elnök és kül­ügyminiszter fegyverzetkorláto­zási tanácsadója, Rosanne Ridg- way külügyi államtitkár, Jack Matlock különtanácsadó. A véleménycseréken sokolda­lúan megvitatták a szovjet—ame­rikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdése­it. Az eszmecserék őszinték és hasznosak voltak. Számos kulcs- fontosságú kérdésben fennma­radtak a komoly ellentétek. A két vezető — elismerve a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok társadalmi és politikai rend­szerében és a nemzetközi prob­lémák általuk történő megköze­lítésében tapasztalható különb­ségeket — mindazonáltal eljutott egymás álláspontjának jobb meg­értéséhez. Megállapodtak abban, hoigy javítani kell a szovjet— amerikai kapcsolatokat és a nem­zetközi helyzetet egészében véve. Ezzel összefüggésben mindkét fél fontosnak minősítette az állandó párbeszédet, amely tükrözné ázt az őszinte törekvésüket, hogy a lényeges problémákat illetően keressék az érintkezési pontokat. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és az Egyesült Ál- flamok elnöke megállapodott ab-. ban, hogy a közeljövőben ismét- találkoznak. Az Egyesült Államok elnöke ennek kapcsán az SZKP KiB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghívást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor elfogadta az Egyesült Államok el­nökének meghívását, hogy láto­gasson el az Egyesült Államokba. A látogatások szervezésének és időpontjának kérdéseit diplomá­ciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konkrét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiak­ban ismerteti. 1. A felek — miután megvitatták a biztonság kulcsfontosságú kér­déseit és annak tudatában, hagy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra különleges felelősség hárul a béke megóvásáért — ki­jelentik, hogy atomháborút soha­sem szabad kirobbantani és alb­ban nem lehet győztes. Felismer­ve, hogy bármilyen konfliktus a Szovjetunió és az Egyesült Álla­tnak között katasztrofális követ­kezményekkel járhatna, hangsú­lyozták: fontos, hogy elejét ve­gyék a kettejük közötti 'bármi­lyen — akár atom-, akár hagyo­mányos — háborúnak. Nem fog- inak katonai fölény elérésére tö­rekedni. A főtitkár és az elnök megvitat­ta az atom- és űrfegyverekről szóló tárgyalások kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyorsítják a munkát. Ezen azoknak a felada­toknak a végrehajtása értendő, amelyeket az ez év január 8-á szovjet—amerikai 'közös, nyilatko­zat tartalmaz, nevezetesen: ki kell küszöbölni az űrfegyverke­zési hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlátozni és csökkenteni kell a nukleáris fegyvereket és meg kell szilárdí­tani a hadászati stabilitást. A felek az utóbbi időben előter­jesztett szovjet és amerikai ja­vaslatok figyelembevételével a mielőbbi előrelépést szorgalmaz­ták a többi között azokon a terü­leteken, ahol vannak érintkezési pontok, ideértve a felek atom­fegyverei 50 százalékos csökken­tése elvének megfelelő alkalma­zását, valamint egy, az európai kö­zepes hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos közbenső megoldás elvét. E megállapodások kidolgo­zásakor egyeztetik a vállalt köte­lezettségek végrehajtása feletti ellenőrzés hatékony intézkedése­it. A felek megállapodtak abban, hogy szakértői szinten tanulmá­nyozzák a nukleáris veszély csök­kentésével foglalkozó központok kérdését, figyelemibe véve a gen­fi tárgyalások előremenetelét és az ott napirenden levő kérdése­ket. Megelégedéssel jegyezték meg: a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lépés, mint például a szovjet—amerikai köz­vetlen távközlési összeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kijelentette: a Szovjet­unió és az Egyesült Államok hű marad az atomfegyverek elterje- désénék megakadályozásáról szó­ló szerződéshez és érdekelt ab­ban, hogy más országokkal közö­sen. erődítse az atomfegyverek el­terjedése megakadályozásának rendszerét és a, továbbiak ban nö­velje á szerződés hatékonyságát, oly módon is, hogy 'bővítse rész­vevőinek körét. Megelégedéssel állapították meg, hogy az atomsorompó-szer- ződés hatékonyságát vizsgáló leg­utóbbi konferencia egészében vé­ve pozitív eredményékkel járt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok újfent elkötelezte imagát az atomsorompó-szerződés mel­lett, amellett, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat foly­tassanak az atomfegyverek kor­látozásáról és .a leszerelésről a szerződés 6. cikkelyének megfe­lelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmozdítsa a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség megszilárdítását és támogassa te­vékenységét a biztosítékok meg­valósítása területén, valamint az atomenergia békés célú felhasz­nálásának elősegítésében. Pozi­tívan értékelik azt a gyakorlatot, hogy rendszeres szovjet—ameri­kai konzultációk folynak az atom­fegyverek elterjedése megaka­dályozásának 'kérdésében, s ezek hatékonyak és építő szelleműek. Kifejezik szándékukat, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is foly­tassák. A biztonsági problémák .meg­vitatása során a felek megerősí­tették, hogy sürgetik a vegyifegy­verek általános és teljes 'betiltá­sát, valamint a meglevő készle­tek megsemmisítését. Megálla­podtak, 'hogy fokozott erőfeszíté­seket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és ellenőrizhető nem­zetközi egyezmény megkötése ér­dekében. A felek megállapodtak abban, hogy intenzívebbé teszik a kétol­dalú szakértői szintű megbeszélé­seket a vegyi fegyverek betiltása kérdésének valamennyi vonatko­zásáról, beleértve az ellenőrzés kérdéseit is. Megegyeztek abban ás., hogy megkezdik a vegyi fegy­verek elterjedésének megakadá­lyozásával összefüggő kérdések megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a közép-eu­rópai kölcsönös haderő- és fegy- verzetcsökkentésről Becsben folyó tárgyalásokat, s készségüket fe­jezték ki: oda hatnak, hogy eze­ken a tárgyalásokon pozitív ered­ményeket érjenek el. A felek — nagy jelentőséget tu­lajdonítva a stockholmi európai bizalom- és biztonságerősitő, va­lamint leszerelési konferenciának, és megállapítva azt, hogy azon haladás történt — kijelentették: a konferencián részvevő más ál­lamokkal együtt szándékukban áll előmozdítani a konferencia mielőbbi sikeres befejeződését. E célból megerősítették egy olyan okmány elfogadásának szüksé­gességét, amely kölcsönösen elfo­gadható .intézkedésekként magá­ban foglalná mind a bizalom és a biztonság .megszilárdítását, mind pedig az erő kiiktatása elvé­nek konkretizálását és érvényre juttatását. 2. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyetértett abban, hogy rendszeressé és aktívabbá kell tenni a különböző szinteken foly­tatott párbeszédet. Ez a két or­szág vezetőjének találkozói mel­lett előirányozza a szovjet és az amerikai külügyminiszter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rendszeres találkozóit. .Egyetértettek abban, hogy a me­zőgazdasági, lakásépítési és kör­nyezetvédelmi mi rüsztén urnák és hivatalok vezetőinek legutóbbi kölcsönös látogatásai hasznosak voltak. Hasznosnak tartva a már meg­tartott véleménycseréket a regio­nális problémákról, köztük a szakértői szintű véleménycseré­ket is, a két fél megegyezett ab­ban, 'hogy ezeket rendszeresen folytatják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, oktatási, tu­dományos és műszaki cserék .programjait, valamint fejleszteni a kereskedelmi és gazdasági kap­csolatokat. A főtitkár és az el­nök jelen volt a tudományos, az oktatási és kulturális kapcsola­tokról és cserékről szóló megál­lapodás aláírásán. Ügy vélik, hogy jobb megér­tésre van szükség népei Jk között, és ennek céljából elősegítik az utazások és emberek közötti kap­csolatteremtés kiszélesítését. A felek megegyeztek abban, hogy az együttműködés szellemé­iben kell megoldani az egyes ál­lampolgárokat érintő kérdéseket. Mindkét vezető megelégedéssel jegyezte meg, hogy a japán kor­mánnyal együttműködve a Szov­jetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapo­dott meg, amelyek növelik a biz­tonságos repülést a Csendes-óce­án északi részében és intézkedé­seket dolgoztak ki azok megva­lósításéra. Megállapították, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok küldöttségei tárgyalásokat kezd­tek a légi összeköttetés felújítá­sának céljából. Mindkét vezető kívánatosnak nevezte, hogy a kö­zeljövőben ebben a kérdésben köl­csönösen előnyős megállapodást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan megállapodás jött létre arról, hogy New York-ban és Kijevben egy­idejűleg főkonzulátust nyitnak. A felek megegyeztek abban, hogy közös kutatásokkal és gya­korlati intézkedésekkel járulnak hozzá a környezetvédelem világ­méretű feladatának megoldásá­hoz. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között ezen a té­ren érvényben levő egyezménynek megfelelően a jövő év során Moszkvában és Washingtoniban konzultációkat tartanak az együtt­működés konkrét programjáról. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék szélesítésé­nek célszerűségében — köztük néhány új formában — a tudo­mány, az oktatás, a gyógyászat és a sport területén. .Ez felöleli az együttműködést az oktatásügyi cserék fejlesztésében, a mikroszá­mítógépek segítségével történő oktatás programjának kidolgozá­sában. az általános és középisko­lák számára; valamint intézkedé­seket az orosz nyelv egyesült ál­lamokbeli és az angol nyelv szov­jetunióbeli oktatását elősegítendő; egyetemi előadók cseréjét, akik speciális kollégiumokat tartanak történelemből, kultúrából és köz- gazdaságtanból a szovjet és ame­rikai felsőfokú oktatási intézmé­nyek megfelelő tanszékein; köl- •osönosep, ösztöndíjak adományo­zását a -természettudományi, mű- S^aki,, társadalmi hunján tár­gyakban kimagasló diákoknak egy-egy tanévre; sportversenyek rendszeres megtartását különböző sportágakban és sportversenyek­ről sugárzott tévéadások számá­nak növelését stb. A felék meg­egyeztek az együttműködés fel­újításáról a rákbetegségek elleni kutatások területén. A két ország megfelelő szerve­zeteit; megbízzák az ilyen cserék konkrét programjának kidolgo­zásával. Az így kidolgozott prog­ramokat a két ország vezetőinek következő; találkozóján fogják áttekinteni. Mindkét vezető kiemelte az irá­nyított termonukleáris szintézis békés célú felhasználására irá­nyuló munka potenciális jelentő­ségét. Ezzel kapcsolatban állást foglaltak a nemzetközi együtt­működés átfogó, gyakorlati fej­lesztése mellett e lényegében ki­fogyhatatlan energiaforrásnak az egész emberiség javára, történő termelésében. Őszinte, hasznos eszmecsere RONALD REAGAN: Uj kezdetek a kapcsolatokban Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a kö­vetkező nyilatkozatot tette: Azért jöttem Genfbe, hogy új kezdeteket kutassunk fel az Egyesült Államok és a Szovjet­unió kapcsolatai számára és ezt megtettük. Gorbacsov főtitkárral átfogó megbeszélést folytattunk kapcsolataink minden kérdéséről. Meggyőződésem, hogy jó irányba tartunk. Bizonyos hasznos köz­benső eredményeket értünk el, amelyeket rögzítettünk közös nyi­latkozatunkban. Egyetértve abban., hogy meg­gyorsítjuk a nukleáris kérdések­ről tárgyaló megbízottaink mun­káját, Gorbacsov úrral hangot adtunk a béke megerősítéséért viselt közös felelősségünknek. Véleményem szerint olyan fo­lyamatot Indítottunk el, amely elvezet az országaink közötti in­tenzívebb érintkezésekhez. A tár­gyalások két napjának bizonyos lendületet keli biztosítania a köztünk fennálló kérdésekkel kapcsolatos munkának, olyan len­dületet, amely folytatódhat azon a jövő évi találkozón, amelyről most megállapodtunk. Genf előtt is gyakran említet­tem, hogy meg kell teremteni a bizalmat az egymás közti érint­kezésben. A csúcsértekezlet nyílt és egyenes beszélgetései ennek a folyamatnak a részei. De azért úgy vélem, Gorbacsov főtitkár egyetért abban, hogy az egymás­ba vetett valódi bizalmat tettek­re, és nem csupán szavakra kell építeni. Ez a gondolat köti egységbe az összes javaslatot, amelyet az Egye­sült Államok a múltban tett az asztalra, és ez az a szempont, amelynek alapján találkozónkat a jövőben megítélik. Genf tényleges értékelése talán csak hónapok, esetleg évek múl­va lesz teljes. De ismerjük azo­kat a kérdéseket, amelyekre vá­laszt kell adni: vajon együtt fo­gunk-e működni a támadó atom­fegyverek nagymértékű csökken­tése és a nem nukleáris védelem­re és rendszerekre való áttérés érdekében, azért hogy a világot biztonságosabbá tegyük? Azzal az elhatározással hagyom el Genfet és a mi kandalló mel­letti csúcstalálkozónkat, hogy minden lehetőséget meg kell ra­gadni a béke és a szabadság biztonságosabb világának építésé­re. Kemény munka áll előttünk. Mi készen állunk e munkára. Gorbacsov főtitkár, arra kérjük önt, hogy velünk vállvetve vegye ki a részét e feladat elvégzésé­ben — és bizonyos vagyok ab­ban, hogy így tesz. * Ezután Eduard Sevardnadze, az SZiKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere megállapodást írt alá a két ország közötti tudomá­nyos, oktatási és kulturális cse­réről, illetve kapcsolatokról. A rendezvény végén Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan rö­viden elbeszélgetett. Sajtóértekezlet A .genfi tárgyalások igen ko­molyak, nyíltak, élesek (néha rendkívül élesek) és bizonyos fo­kiig termékenyek voltak. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZiKP főtitkára csütörtöki saj­tóértekezletén. Egyúttal rámu­tatott: a Szovjetunió azt tekinti a központi kérdésnek, hogy megfé­kezzék a fegyverkezési versenyt, megakadályozzák annak tovább­terjedését az űrre. Az űrfegyver­kezésnek. beláthatatlan követ­kezményei lennének, veszélybe kerülne a fegyverzetellenőrzés egész eddigi rendszere — han­goztatta. A főtitkár reményét fe­jezte ki, hogy e kérdésben végül- is sikerül megegyezni. Kijelentet­te: amint a történelem mutatja, a Szovjetunió mindig lépést tudott tartani az Egyesült Államok ál­tal kezdeményezett fegyverkezé­si versenyben. Így szükség esetén az űrfegyverkezés területén is rö­vid idő alatt tudna megfelelő el­lenintézkedéseket tenni. A főtit­kár óvott a Szovjetunió gazdasá­gi, katonai helyzetének, lehetősé­geinek, tartalékainak téves nyu­gati megítélésétől. Mihail Gorbacsov elismerő han­gon méltatta a Reagan elnökkel folytatott hosszú, beható, nyílt tárgyalásait, majd reményét • fe­jezte ki, hogy az amerikai fél — a szovjet álláspont közvetlen, részletes megismerése után — ké­szen áll majd a sikeres fegyver­zetkorlátozási tárgyalásokra, az atomfegyver-kísérletek teljes el­tiltására. Az utóbbi egyezmény ellenőrzésére — hangoztatta — a Szovjetunió természetesen készen áll, akárcsak megfelelő ellenőr­zésre abban az esetben, íja — amint javasolta — a két nagyha­talom 50—50 százalékkal csökken­ti támadó atomfegyverkészleteit. Az eltérő álláspontok ellenére a két fél osztani látszik a nézetet, hogy egy nukleáris háborúban nem lehet győztes — mondotta. A szovjet fél a csúcstalálkozón leszögezte: nem kíván katonai fölényt szerezni az Egyesült Ál­lamokkal szemben, de nem en­ged fölényt a másik félnek sem. Az együttműködés csak a kölcsö­nös biztonságon alapulhat. A világ fordulóponthoz érke­zett, amikor a két nagyhatalom különös felelősséget visel a bé­kéért, földünk jövőjéért — han­goztatta —, egyúttal kiemelve, földünk független országai nem jelentik valamely nagyhatalom „hátsó udvarát”. A Szovjetunió EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Konzultációk a záródokumentum-tervezetről Az Európai Kulturális Fórum munkájában részt vevő semleges és el nem kötelezett országok egy csoportja záródokumentum-ter­vezetet juttatott el a küldöttsé­gekhez. Ezt az eszmecserék ta­pasztalatai és az írásban benyúj­tott javaslatok figyelembe véte­lével állították össze. A záródo­kumentum-tervezetről megkez­dődtek a konzultációk. Az MTI munkatársának érte­sülése szerint a szocialista orszá­gok küldöttségei közölték, hogy a tervezetet megfelelőnek tartják a záródokumentum kidolgozását elősegítő tárgyalások alapjául. A helsinki folyamat eljárási szabá­lyai értelmében a tanácskozás eredményeit rögzítő dokumentum elfogadásához mind a 35 részt vevő állam küldöttségének egyet­értése szükséges. (MTI) Visszatértek a szovjet űrhajósok Több mint kéthónapos ered­ményes munka után, Vlagyimir Vaszjutyin parancsnok váratlan betegsége miatt csütörtökön, a tervezettnél előbb tért vissza a Földre a Szál jut—7—Szojuz T—14 Kozmosz—1686 űrkomplexum há­rom főnyi legénysége. Vlagyimir Vaszjutyin parancs­nok, Viktor Szavinih fedélzeti mérnök és Alekszandr Volkov kutató űrhajós moszkvai idő sze­rint 13 óra 31 perckor az előre megadott körzetben, Dzsezkazgan városától 180 kilométernyire dél­keletre ért földet a Szojuz T—14 űrhajó leszálló egységével. A há­romtagú személyzet ebben az összetételben 65 napon át dolgo­zott együtt a világűrben. Országos elméleti tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) nősül a közösen kialakított irány- vonaillal, kész annak következe­tes megvalósítására, A pártegység erősítéséről szól­va kijelentette: ennek érdeké­ben idejében és meggyőző mó­don választ kell adnunk a társa­dalom fejlődésének új kérdései­re, a gyakorlati feladatokra pedig politikailag kell megfelelően fel­készítenünk a párttagságot. A pártegység megőrzésének, folya­matos megújításának elengedhe­tetlen feltétele a véleménynyil­vánítás szabadsága, a párttestü­letekben, a pártfórumokon foly­tatott demokratikus vita, a né­zetek szembesítése. Szocialista társadalmunk nem mentes az ellentmondásoktól és konfliktusoktól, ám ezek feloldá­sához, rendezéséhez a viták is szükségesek. Ezért politikai fejlő­désünknek egyik kulcskérdése a viták helyes értelmezése, a vita­kultúra fejlesztése a párton be­lül. A pártszerű vita egyaránt igényli az elvi következetességet és a nagyfokú türelmet. Fontos, hogy. olyan légkört teremtsünk, amely a párttagokat véleményük, javaslataik őszinte elmondására, kérdéseik felvetésére készteti nem tartva semmiféle hátrányos kö­vetkezménytől. — A demokrácia fejlettségét pártunkban is nagymértékben meghatározza, hogy miként .mű­ködnek a választott testületek, a vezető szervek, s mennyire hat­ja át munkájukat a demokratikus légkör — mondotta a továbbiak­ban az előadó. A testületi tevé­kenység demokratizmusának fon­tos isimérve a tagok egyenjogúsá­ga. Ennek az elvnek a 'megvalósu­lása biztosítja a vélemények sza­bad kifejtését, a döntéshozatal de­mokratizmusát. Jóllehet az egyenjogúság nyílt megsértésével nem találkozunk, tudatában kell lennünk, hogy en­nek a fontos elvnek a gyakorlati érvényesülése a választott testü­letek munkájában nem kielégítő. — A párt tömegkapcsolatainak további erősítése szempontjából fontos tisztában lennünk azzial, hogy á pártdemokrácia színvo­véleménye szerint a fegyverkezé­si verseny megfékezése nyomán a nagyhatalmak a felszabaduló erő­forrásokat a fejlődő világ támo­gatására, az éhezők segítésére, a környezetvédelemre és egyéb hasznos célokra fordíthatnák. Mihail Gorbacsov szólt arról, hogy a Szovjetunió kész közre­működni a regionális konfliktu­sok rendezésében is, de csak ak­kor, ha azzal nem sértik más or­szágok szuverenitását. Az SZKP főtitkára higgadt hangvételű, érvelő, a polémiát ke­rülő nyilatkozatában, majd vá­laszaiban a Szovjetunió őszinte tárgyalási, megegyezési készsé­gét hangoztatta. Utalt arra, hogy a kulcskérdés a fegyverzetkorlá­tozás, a fegyverkezési verseny to­vábbterjedésének megakadályo­zása. Csak ebben az esetben nyí­lik mód az Egyesült Államokkal szélesebb körű politikai, gazda­sági, kulturális együttműködés­re, minden egyéb vitás kérdés megoldására. Mihail Gorbacsov végezetül hangoztatta: derűlátó a jövőt illetően, úgy hiszi, hogy a genfi kezdet után — ia két fe­let változatlanul elválasztó, mély­reható különbözőségek ellenére — lehet közös választ találni a vi­lág sorskérdéseire. Konstruktív megközelítéssel és azzal a törekvéssel jöttünk el a találkozóra, hogy friss lendületet adjunk a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainknak — jelentette ki Genfiben, a legfelsőbb szintű szov­jet—amerikai találkozó .befejezé­sét követően az amerikai sajtó- központban tartott sajtóértekez­letén George Shultz amerikai kül­ügyminiszter. Annak érdekében, hogy biztosítsuk ezt az új kezde­nala meghatározza áz államélet, a tömegszervezetek, a tömegmoz­galmak és egész közéletünk de­mokratizmusának fokát — hang­súlyozta Németh Károly. A párt szakított a korábbi időszak hibás vezetési stílusával, elvetette az állami és a társadalmi szervek munkájába való közvetlen be­avatkozást. A szocialista demok­rácia csak úgy érvényesülhet, ha a politikai rendszer egyes 'intéz­ményei képesek kifejezni és meg­fogalmazni a sokféle szakmai, ágazati, területi és egyéb érde­ket. Ez akkor lehetséges, ha ezek­ben az intézményekben demokra­tikus légkör uralkodik. A párt- demokrácia- továbbfejlesztésének ebben az összefüggésben is 'meg­határozó szerepe van. — Pártunknak alapvető fel­adata, hogy biztosítsa szocialista elveink és céljaink gyakorlati megvalósulását. Vezető szerepé­nek erősítésében a fő módszer változatlanul a meggyőzés, az esz­mei ráhatás, az érvelés, az elvi- politikai irányító, szervező tevé­kenység. "' A 'párt főtitkáWíeiyAteSe “ez­után aláhúzta: az MSZMP tevé­kenységének eredményékéégé' tálában azt bizonyítja, hogy a de­mokráciát nem önmagáért való, nem öncélú elvnek tekintjük, nem­csak beszélünk róla, hanem min­dent el is követünk azért, hogy áthassa a párt működésének va­lamennyi területét. Az elmúlt esz­tendőkben sokat tettünk az érvé­nyesüléshez szükséges feltételek megteremtéséért és javításáért. Kialakultak bizonyos munkafor­mák, amelyeknek az érdemi 'mű­ködtetése és továbbfejlesztése ténylegesen biztosíthatja, hogy párttagságunk még szélesebb kör­ben tudjon élni a demokratiz­musban rejlő lehetőségekkel. Eh­hez következetesebben érvényre kell juttatni azt az elvet is, mely szerint a pártdemokrácia egyide­jűleg jelent jogokat és kötelezett­ségeket, együtt jár a felelősség vállalásával. A tanácskozás ezt követően szekcióülésekkel folytatta mun­káját. (MTI) tét., mindnyájan támogattuk mun­kájában a találkozón részt vett két legfelső szintű vezetőt. Osz­tom azt a véleményt, amely sze­rint lehetséges, hogy megkezdő­dött szilárdabb és konstruktívabb kapcsolataink kialakításának fo­lyamata. Tudósítók kérdéseire válaszol­va George Shultz rámutatott: a legfelső szintű találkozó politikai ösztönzést adott a nukleáris és űrfegyverzetek kérdéseiről folyó genfi tárgyalások részvevőinek. Ez az impulzus kétségtelenül ha­tással lesz azokra a majdani wa­shingtoni vitákra is, amelyeken a tárgyalások következő forduló­ját tekintik át. Shultz vélemé­nye szerint sokkal fontosabb az, hogy a találkozó elősegítette a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok vezetője közötti kapcsolatok kialakítását, kettejük számos esz­mecseréje alapján. Mindaz, amit a közös nyilatko­zat tartalmaz, az első lépést je­lenti abban az értelemben, hogy meghatározott, konkrét kérdése­ket vetettek fel, megkezdődött az együttműködés folyamata — hang­súlyozta a külügyminiszter. Ügy vélem: a legfontosabb, ami itt történt az az, hogy ez a két em­ber saját kezébe vette az egész találkozót. Ez nagyon nagy mér­tékben az ő saját találkozójuk. Nagyon sok időt töltöttek együtt. Ez pontosan az volt, amiért ide­utaztak. Találkozójuk nagyon termékeny volt. Ügy gondolom, hogy a tárgyalásokkal eltöltött idő mennyisége, intenzitása, nyílt­sága, és a megvitatott kérdéskö­rök száma minden várakozáso­mat felülmúlta — hangoztatta Shultz.

Next

/
Thumbnails
Contents