Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
1985. november 22. • PETŐFI NÉPE • 3 A PÁRTÉRTEKEZLET HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT Reális program, egységes cselekvés Beszélgetés Sztanojev Andrással, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkárával Február 23-án Gátér, Petőfiszállás, Kunszállás és Pálmonostora küldöttein kívül újabb két község, Tiszaalpár és Bugac kommunistáinak képviselői is helyet kaptak a kiskunfélegyházi pártértekezleten. A város szerepe megváltozott a közigazgatásban s a vonzáskörzet központjának pártbizottsága vette át az utóbbi települések pártmunkájának elvi irányítását is. Tehát új volt a tanácskozó testület összetétele, de ez az alkotó légkörű számvetésnek és feladat-meghatározásnak nem vált hátrányára. Sztanojev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára1 a következő öt esztendő társadalom- és gazdaságfejlesztő programjáról szólva nagy hangsúllyal mondotta az értekezleten: mindenekelőtt reális legyen az. — A február óta eltelt kilenc hónap alátámasztotta-e, hogy az elképzelések valóban reálisak? — kérdezem az első titkártól. A határozatot sokoldalú elemzéssel készítettük elő, és még a pártértekezleten Is élénk vita előzte meg a döntést. Ez a föltétele annak, hogy a helyi adottságokkal összhangban álló és a felsőbb pártszervek útmutatásával is egyező program szülessen. Február óta az élet ismételten igazolta: elérhető célokat tűztünk magunk elé. — Több olyan beruházásról szó esett az értekezleten, amelynek mielőbbi megvalósulásához politikai támogatást tartottak szükségesnek a küldöttek. — Ezek közül már nem egy befejeződött vagy rövidesen elkészül. A várost és Alpári már bekapcsolták a korszerű telefon- hálózatba. Ebben a községben nyolc tanteremmel bővült az iskola; megépült a Gátér és Pál- monostora közti ötkilométeres út; korszerűsödött a Félegyháza—Al- pár útvonal. A Kiskun Napok alkalmával felavathattuk a várva várt városi fedett uszodát, befejezése felé halad a kórház rekonstrukciója, új óvoda létesült — és még sorolhatnám, mi mindennel javultak a körzet lakosságának életkörülményei ebben az évben. — A VII. ötéves tervi folytatáshoz elengedhetetlenek a még jobb gazdasági eredmények. Hogyan „vették” az üzemek az idei akadályokat? — Örömmel mondhatom el, hogy a város ipari egységei teljesítik, sőt túlszárnyalják a terveiket. Különösén elismerésre méltó az Április 4. Gépipari Művek, a cipőgyár és a Habselyem gyár ez évi munkája. Ez utóbbi még a megemelt exporttervére is „rávállalt”, és az újabb tőkés megrendelésnek eleget tesz december végéig. Az iparnak nemcsak az árbevétele növekszik 1985-ben a tavalyihoz képest, hanem a nyeresége is több lesz, a becslés szerint mintegy huszonnyolc százalékkal. Ez a pártértekezleten is hangsúlyozott feladatok — a termékszerkezet korszerűsítése, a gyors váltás, igazodás a piachoz, az ésszerű takarékosság és a gazdaságos export bővítése — következetes végrehajtásának az eredménye. — Többet vagy jobban dolgoztak az üzemekben? — Többet is, de azt hiszem, a fontosabb az, hogy jobban, előnyösen módosuló szemlélettel. A vállalatok érdekeltté tudták ebben tenni az embereket, s ez nagy szó. A cipőgyárban és a habselyemben nemegyszer megtörtént, hogy az exportlehetőség kihasználása érdekében szombaton és vasárnap, igazgatótól a munkásig, mindenki bent volt árut csomagolni. A népgazdasági és a saját üzemi célok megértése, elfogadása az ottani pártpropagandának volt köszönhető, no és, persze, az anyagi ösztönzés sem volt közömbös. A cipőgyár a jó munka révén az idén átlagosan tíz százalékkal emelhette a béreket. — Bizonyára éltek a munkaverseny lehetőségeivel is. — A kongresszusi és felszabadulási versenynek nagy szerepe volt az eredmények elérésében. Egész évi célokért és kiemelt, időszaki feladatok megoldására tettek felajánlásokat a brigádok, például exportszériák határidőre való előállítására, jó minőségben. A párttagok közül sokan brigádvezetők, brigádtagok, ők agitáció- val és személyes példaadással a verseny legaktívabb részesei voltak. — A mezőgazdaság milyen évzárásra számíthat? — Sajnos, a termelőszövetkezeteket az idén is aszály sújtotta. Alacsony lett a búza és a kukorica termésátlaga, a terveket az alaptevékenységgel nem lehetett teljesíteni. Azok a gazdaságok, amelyek több lábon állnak, vagyis melléküzemágaik vannak — mint például a helybeli Lenin Tsz-nek, a Vörös Csillagnak, a kunszállási Alkotmánynak, a pálmonostori Keleti Fénynek és a petőfiszállási Petőfinek — köny- nyebb helyzetben vannak, mert pótolni tudják a terméskiesést. A pártértekezlet határozata ajánlja a melléküzemági tevékenység erősítését, s lám, sajnos, ez az év is igazolta, hogy nem ok nélkül. — Az értekezlet egyik hozzászólója szorgalmazta a munkásság, az üzemi dolgozók szakmai színvonalának emelését. Ez a feladat a határozatba is belekerült. Történik valami ennek érdekében? — Véleményem szerint a körzet egészére ható változások előtt állunk, ami a képzés föltételeit illeti. Egyébként az ipari szakmunkásképzőnket külföldiék is fölfölkeresik tapasztalatszerzés céljából; a vállalatoknál korszerű tanműhelyek találhatók. A cipőgyárban évek óta kihelyezett szakközépiskolai osztály működik. Várható, hogy a rekonstrukcióval a húsipari vállalatnál szintén létrejön új tanműhely, s vonzóbb lesz a szakmát választó fiatalok számára. Szintén a jövőre ható tényező, hogy a gépipari szakközépiskolánkban szeptemberben megkezdődött a technikusképzés. A termelés emberi oldala erősödik az esti és levelező tagozaton tanuló felnőtt munkások tudásgyarapításával. Az általános iskolák helyszűkének megszüntetése után — ez a községekben is megtörtént — a város összes középiskoláját bővítjük a következő években. Mindez a szakmai színvonal emelkedését is kell, hogy szolgálja. Azáltal, is, hogy a szakmunkásképzőbe jobban fölkészített gyerekek kerülhetnek. — A fiatalok szocialista szellemű nevelését, ennek erősítését szintén lényeges teendőnek mondta ki a határozat. — Megvannak hozzá a módszereink, hogy elérjük célunkat. A KISZ-beli fiatal kommunistáknak adnak pártfeladatokaí a munkahelyi, intézményi alapszervezetek. Az ifjúsági szervezeten kívüliekhez a szakszervezetben találják meg az utat; annak úgyszólván mindenki tagja lehet. Ügyelni kell arra, hogy jól fölkészült propagandisták vezessék a vitákat, a politikai oktatást. Minél több fiatallal meg kell ismertetni társadalmi céljainkat, a párt politikáját, ideológiáját, s bevonni őket a közéletbe. Ez is a jövő alapozása. — Beszélgetésünk során többször említette a vonzáskörzet községeit. Az újaknak sikerült-e a beilleszkedés? — Ügy érzem, simán beilleszkedtek, s ebben talán segített, hogy térségi szemléletet igyekszünk érvényesíteni a munkánkban. Vigyázunk rá, hogy a hat falu vezető pártszervének önállósága érvényesüljön, de a városi pártbizottság irányító tevékenysége is megfelelő hatékonyságú legyen. Felelősséget érzünk a hozzánk tartozó települések fejlődéséért. Az ottani termelőszövetkezetek vezetői tagjai a mi korábbi térségi szövetkezeti tanácsunknak. A tiszaalpári végrehajtó bizottság nélküli pártbizottság kísérlet részese a párlirányítás- ban; munkájával eddig elégedettek vagyunk, segítjük. Bugacon a káderprobléma megoldásához nyújtottunk politikai támogatást, s az új vezetés szépen dolgozik. — Visszaugorva beszélgetésünk elejére: az ötéves program reális, a megvalósítása min múlik leginkább? — A párt vezető szerepének további erősítésén, amivel együtt kell járnia a végrehajtás következetes számonkérésének és segítésének. Ügy vélem, a körzet kommunistái a városi és a megyei pártér.takezlet, valamint a XIII. kongresszus határozatát helyesen értelmezik — a feldolgozás a pártoktatás fő feladata —, s az eddigi, ez évi gazdasági és politikai eredmények tanúsága szerint egységes cselekvésben sincs hiány. A. Tóth Sándor • Az összefogással épített városi fedett uszoda. Érdemes küzdeni... Jászszentlászlói népfront-küldött A kiskunmajsai Petőfi Tsz üzemgazdasági csoportjának vezetője a magát ma is ízig-vérig jászszentlászlóinak valló Dobák Ferencné. Szülőfaluja lakosságát képviseli a holnapi megyei népfrontértekezleten is. — Nem régóta vagyok ingázó, évtizedekig a szentlászlói tsz-ben dolgoztam, hasonló munkakörben. Ma is a községhez köt minden. Tagja vagyok a tavaly ősszel alakult helyi pártbizottságnak — ezen belül a gazdaságpolitikai munkabizottságnak is —, ,és nem utolsósorban: négy éve töltöm be a népfronttitkár tisztét. — Milyen a népfrontmunka J ászszentlászlón ? — Jól példázza ezt, azt hiszem, az idén harmadízben elnyert nemzeti zászló. (Először nyolcvankettőben, majd nyolcvannégyben érdemelte ki ezt az elismerést a község a településfejlesztésért.) Bármilyen közös célról volt szó, a lakosság első hívásra, egy emberként mozdult meg. De ne beszéljek csak múlt időben: ma is az a jellemző, hogy amit tudnak, maguk csinálnak meg a falubeliek. Járda például csakis lakossági összefogással épül nálunk: a tanácsnak csak az anyag- költséget kell fedezni. Sok-sok pénzt takarítunk így meg más, önerőből egyébként elérhetetlen célokra. — Mit tehet mindezért a népfronttitkár? — Az emberek szívesen vállalnak áldozatot, ha belátják, hogy azzal saját életkörülményeiken javíthatnak, ha ez a javulás nem is közvetlenül és azonnal érzékelhető. De ehhez először is tudatni kell velük településünk fejlesztésének hosszabb távú elképzeléseit — melyeknek megvalósítása mindannyiunk érdeke —, s megértetni azt, hogy ezek egy része csak plusz feladatok vállalásával érhető el, melyből mindenkinek ki kell vennie a részét. Ebben az előkészítési folyamatban van jelentős szerepük a népfrontaktivistáknak, így nekem is. Hangsúlyozom, ez a meggyőző munka nagyon hálás itt, ahol a társadalmi összefogásnak ilyen hagyományai vannak. — A lakossági összefogás új formája a településfejlesztési hozzájárulás, Hogyan döntöttek erről J ászszentlászlón? — A végén kezdem: a két falugyűlés egyhangúan megszavazta az évi 500 forintos hozzájárulást. Az írásos nyilatkozatokat gyűjtő tanácstagok ma már az utolsó házakat járják. Természetesen a falugyűlések résztvevői nem ott hallottak először a teho- ról. Mi már tavaly hozzáfogtunk az ezzel kapcsolatos előkészítő munkához. Azóta minden lehetséges fórumon — munkahelyi kollektívák értkezletein, pártalap- szervezeti gyűléseken és sorolhatnám — igyekeztünk pontos tájékoztatást adni a településfejlesztési hozzájárulás céljáról, hasznáról, jelentőségéről. — Tervezi-e, hogy felszólal a szombati küldöttértekezleten? — Még nem döntöttem el. Tegnap este kaptam meg a megyei népfrontbizottság elmúlt öt évben végzett munkájáról szóló beszámolót, s a következő ciklus 'r^"U""jü8í programtervét. Egyelőre ezt szeretném részletesen áttanulmányozni. Elképzelhető, hogy szót kérek majd. Régóta foglalkoztat egy gondolat, ez pedig a kistelepülések hátrányos megkülönböztetése. Az itt lakók nagyon méltánytalannak tartják, hogy bizonyos szolgáltatásokért — a többi között a villamos áramért — jóval többet kell fizetniük, mint a városiaknak. Pedig -7- ez azt hiszem, nem vitatja senki — mi is leteszünk annyit a köz asztalára, mint azok. Jó lenne elérni, hogy az egyébként is sok tekintetben rosszabb körülmények között élő falusiakat ne sújtsa még ez is. Tudom, ha lesz is ebben változás, nem máról holnapra történik. De akkor is érdemes küzdeni érte, ha csak az unokáink érik meg, hogy mindenben egyenjogú állampolgárokként élhetnek majd a faluban. Mert hiszen fát sem azért ültetek, hogy én hűsöijek alatta .. . Szabó Klára Rég véget ért már a hazai kempingidény, a déli tengerpartok felé igyekvő külföldi lakókocsis karavánok is eltűntek az utakról. A szervezett világjárók azonban az őszi—téli hónapokban sem tétlenkednek, ilyenkor is rendszeresen találkoznak. Itt az élménybeszámolók, a klubestek ideje, lehet kezdeni a jövő évi utak tervezgetését. A Camping és Caravanning Club Waltezáz tagú Bács-Kiskun megyei szervezetének legutóbbi klubestjén a nemzetközi kem- pingszövetség rendezvényeiről esett szó. A kempingezés nap-r jainkra világmozgalommá vált. Ezt az évente megrendezett világtalálkozók Is jelképezik, melyeken ezerszámra gyűlnek ösz- sze az olcsó, természetközeli üdülés szerelmesei. Az idei világtalálkozóról, melyet a portugáliai Ericeirában rendeztek, az egyik résztvevő, Kenyeres István, a megyei szervezet titkára számolt be a klubtagoknak. Bács-Kiskuriból két család — négy felnőtt hat gyerekkel — tette meg a 9 ezer kilométeres gépkocsiutat az Atlantióceán partjáig. Az egykori halászfalu — ma szépen fejlődő üdülő- városka — kempingjében több mint hatezren vertek sátrat. A 25 ország lakókocsis, sátras vándorai közül legmesszebbről a finn és a japán kempingezők érkeztek. Hogyan zajlik egy kemping-világtalálkozó? íme néhány mondat a titkár beszámolójából; — A nydtóünnepségen több mint egy órán át tartott a különböző nemzetek képviselőinek felvonulása, melynek végén a környék lakosai ökrösfogaton, traktoron mutatták be jellegzetes termékeiket. A nemzetközi szövetség lobogóját stílszerűen egy kis halászladikból adták át a rendezőknek. A tábor közepén felállított hatalmas színpadon naponta kétszer-háromszor tartottak műsort. A zenekarok, tánccsoportok mellett maguk a táborlakók is szerepeltek nemzeti bemutatókkal. Sportversenyek és természetesen kirándulások egész sorát szervezték. Így jutottunk el például Európa legnyugatibb pontjára, a „Cabo da Roca” szirtihez, ahol mindenki díszes oklevelet • Európa legnyugatibb pontja r Cabo da Roca. vehetett át. A táborozás napjai alatt tartották meg a nemzetközi kempingszövetség közgyűlését is. A magyar résztvevők több má- zsányi prospektust, ismertetőt osztottak szét a táborozok és a küldöttek között, a közgyűlés egyik legfontosabb napirendje is hazánkkal volt kapcsolatos. Mi indokolta ezt a nagy érdeklődést Magyarország iránt? A jövő évi világtalálkozó, melyet nálunk, a Debrecen melletti Ve- keri-tavi kempingben rendeznek. A találkozóra mintegy tízezer vendéget várnak a világ minden tájáról. A résztvevők természetesen körülnéznek az ország más vidékein is. A műsorfüzetben hét különböző Bács-Kiskun megyei programajánlat szerepel. A megye szervezett kempingezői is megkezdték a készülődést, a tervek szerint szép számban vesznek részt a jövő nyári seregszemlén. Lovas Dániel Bővülő növényvédőszer- és intermedier-gyártás A Budapesti Vegyiművekben befejeződött az a beruházás, amelynek segítségével növelhetik az Olitref nevű gyomirtószer gyártását. Olitrefből — amelyet általában a napraforgótáblék gyomtalanítására használnak a gazdaságok — a gyár az idén már nem tudta az igényeket kielégíteni, a kapacitás bővítésével jövőre már az igényeknek megfelelően állíthatják elő e keresett szert. A mintegy 110 millió forint értékű beruházás során bővítették a meglevő nitráló- és klórozó üzemet, s megoldották a gyomirtószer gyártásakor melléktermékként keletkező sósavgáz hasznosítását is. Korábban ezt a gázt híg sósav formájában a csatornába engedték, most pedig egy francia technológia segítségével olyan jó minőségű sósavat készítenek belőle, amelyet jól értékesíthetnek. A termelés bővítésével együttjárt a munkakörülmények javítása is. Az új, illetve a kibővített üzemekben olyan berendezéseket állítottak munkába, amelyek nemcsak a gyomirtószer, hanem különféle közbenső termékek, úgynevezett intermedierek gyártására is alkalmasak. A Budapesti Vegyiművekben eddig csak ötféle intermediert tudtak készíteni a gyógyszer-, illetve a növényvé- dőszer-gyártáshoz, lehetőségeik most jóval nagyobbak lettek. Az intermedierek itthon és külföldön egyaránt keresettek, s gyártásuk fokozásával a hazai kínálat bővítésén túl a gyár ezekből a termékekből öt év alatt megháromszorozhatja exportját. JÖVÖRE: VILÁGTALÁLKOZÓ A VEKERI-TÓNÁL i Kempingezők készülődése >
