Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Rövid időszakokra felszakadozik a felhőzet, főként nyugaton várható még kisebb eső, havas eső. Délkeleten néhányórás napsütés is lesz. A keleti szél gyakran megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AK MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évf. 274. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 22. péntek KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek felső szintű találkozójáról A Varsói Szerződés tagállamai­nak vezetői 1985. november 21-én kölcsönös megállapodás alapján felső szintű találkozót tartottak Prágában. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Custáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja KB fő­titkára, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnöke, valamint csehszlovák részről Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a kormány elnöke és Vasil Bilak, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a KB titkára, Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köz­társaság elnöke és Mihail Gor­bacsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB főtitkára. A találkozón részt vettek a külügyminiszterek: Petr Mlade- nov bolgár, Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Marjan Orzechowski lengyel, Várkonyi Péter magyar, Oskar Fischer NDK-beli, Ilié Va­dítva román és Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter. Mihail Gorbacsov részletes tá­jékoztatást adott a Genfben az­nap ibefejeződött felső szintű szov­jet—amerikai találkozó meneté­ről és eredményeiről. A testvérpártok és országok ve­zetői teljes támogatásukat fejez­ték ki Ronald Reagannal, az Egye­sült Államok elnökével folyta­tott tárgyalásokon Mihail Gor­bacsov által — a Varsói Szerző­dés tagállamai 1985. október 23-i nyilatkozatában megfogalmazott közös irányvonal szellemében — kifejtett konstruktív álláspont iránt. A Varsói Szerződés tagállamai­nak legfelső vezetői nagyra érté­kelték acat a különleges fontossá­gú hozzájárulást, amellyel az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a genfi taillálkozíó folya­mán elősegítette a szocialista kö­zösség országai által együttesen kidolgozott békeszerető álláspont érvényre juttatását. Egyöntetűen megálllapították, hogy a találko­zón közvetlen és nyílt tárgyalá­sok folytak, ezek szükségesek vol­tak és eredményeik hasznosak. Jóllehet Genfben nem sikerült megoldani a fegyverzetkorlátozás és csökkentés konkrét problémáit, nagy jelentősége van annak, hogy a találkozó megerősítette az 1985. januárjában elért szovjet—ameri­kai megállapodást, amelynek ér­telmében keresni kell az utakat a fegyverkezési hajsza beszünteté­sére és a világűrre való kiterjesz­tésének megakadályozására. Elvi jelentősége van a genfi ta­lálkozó záródokumentumába fog­lalt ama közös nyilatkozatnak, hogy megengedhetetlen az atom­háború és a felek lemondanak arról, hogy katonai fölényre tö­rekedjenek a másikkal szemben. A genfi találkozó nagy jelentő­ségű azért is, mert megteremtette annak a párbeszédnek az alapját, amelynek célja jó irányú válto­zás elérése a szovjet—amerikai kapcsolatokban és általában a vi lágon. összességében Mihail Gorba­csov találkozója Ronald Reagan­nal, az Egyesült Államok elnöké­vel kedvezőbb lehetőségeket te­remt a nemzetközi helyzet egész­ségesebbé tételére, az enyhülés­hez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mind­két fél a gyakorlatba ültesse át. Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió a maga ré­széről minden erőfeszítést meg­tesz annak érdekében, hogy gya­korlati megoldást érjenek el a fegyverkezési hajsza csökkenté­sének és a béke megszilárdításá­nak feladataiban. - • A találkozón megerősítették a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, amelynek cél­ja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése a Földön és megaka­dályozása a világűrben, valamint az, hogy tényleges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egye­temes béke megszilárdítása érde­kében. A Varsói Szerződés tag­államai ismét kinyilvánítják, hogy nem törekszenek katonai erő­fölényre, de azt sem engedik meg, hogy más tegyen szert erre velük szemben. A találkozó résztvevői az ál­taluk képviselt pártok és álla­mok képviseletében kifejezték eltökéltségüket, hogy együttesen fellépnek és a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy jó irányú fordulat követ­kezzék be az európai és a nem­zetközi ügyekben. Egyetértenek abban, hogy a bonyolult nemzet­közi feltételek között elsőrendű jelentőséggel bír a szövetséges szocialista országok egysége és összeforrottsóga, az osztályszoli­daritás, az együttműködés vala­mennyi területén erősödő közös fellépés. A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyil­vánult teljes nézetazonosság je­gyében zajlott le. A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN A VII. ötéves terv törvényjavaslata A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló tör­vényjavaslat és a megvalósításá­ra kidolgozott programok, intéz­kedések tervezeteit, és tájékozta­tót hallgatott meg a tervről foly­tatott társadalmi vitákról. Kö­szönetét fejezte ki a társadalmi, az érdekképviseleti és a szakmai­tudományos szervezeteknek a tervjavaslat véglegesítéséhez nyújtott segítségért. A kormány úgy határozott, hogy a törvény- javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a fővárosi és a megyei ta­nácsok VII. ötéves tervkoncep­cióiról. Megállapította, hogy azok összhangban vannak a központi elgondolásokkal, és jól szolgálják a terület- és településfejlesztés végrehajtását. A kormány egyút­tal meghatározta a tanácsi ter­vezőmunka további feladatait. (MTI) KÖZÖS NYILATKOZAT ELFOGADÁSÁVAL ZÁRULT A CSÚCSTALÁLKOZÓ Őszinte, hasznos eszmecsere Kölcsönös meghívás — A külügyminiszterek megállapodást írtak alá GENF Csütörtökön megtartották a szovjet—amerikai csúcstalálkozó záró- rendezvényét. A genfi nemzetközi sajitóközpontba megérkezett Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. A teremben ekkor miár jelien voltak a csúcstalálko­zón részt vett szovjet és amerikai hivatalos személyiségek, Svájc és Genf városának képviselői, valamint az elektronikus és a nyomtatott sajtó munkatársai. A rendezvényt Kurt Furgler, a Svájci Államszövetség elnöke nyi­totta meg. * ■ Ezt követően Mihail Gorbacsov emelkedett szólásra. mihail Gorbacsov : Szándékunk a nukleáris veszély csökkentése Önök megkapták a közös, kö­zösen egyeztetett dokumentumot. Az elnökkel együtt nagy munkát végeztünk. Alaposan, mélyreha­tóan, teljes nyíltsággal és kerte­lés nélkül megvitattunk sok je­lentős problémát országaink kap­csolatait és a jelenlegi nemzet­közi helyzetet illetően. Olyan problémák ezek, amelyek megol­dása a legközvetlenebbül érinti saját népeink és más országok népeinek érdekeit. Megvitatásuk során abból a mindkét részről megerősített szándékból indultunk ki, hogy javítsuk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatokat, elősegítsük a nukleáris háború veszélyének csökkentését, véget vessünk a föl­di fegyverkezési hajszának, és ne engedjük meg kiterjedését a vi­lágűrre. Egy ilyen megbeszélést már önmagában is hasznosnak tar­tunk. Eredményeit meglehetős teljességgel tükrözi az általunk egyeztetett közös nyilatkozat. Realistáknak kell lennünk, és meg kell mondanunk nyíltan: ezen a találkozón nem sikerült megoldást találnunk a fegyver­kezési hajsza megszüntetésének és a béke megerősítésének leg­fontosabb kérdéseire. Elvi jelen­tőségű kérdésekben továbbra is nagyok közöttünk a nézetkülönb­ségek. Az elnökkel azonban meg­állapodtunk abban, hogy képvi­selőink itt Genfben kitartóan folytatják majd e rendkívül fon­tos kérdések kölcsönösen elfogad­ható megoldásának keresését. Keressük majd a kétoldalú szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésének új formáit is. To­vábbi konzultációk lesznek több olyan regionális problémáról is, amelyekkel kapcsolatban állás­pontjaink az esetek többségében teljesen eltérőek egymástól. Mind­ezt hasznosnak tartjuk. Mindannak, amiről az elnökkel megállapodtunk, valódi jelentő­sége azonban csak konkrét gya­korlati lépésekben képes meg­• Eduard Sevardnadze szovjet, illetve George Shultz amerikai kül­ügyminiszter együttműködési dokumentumot írt alá. nyilvánulni. Ha valamit valóban el akarunk érni, akkor1 az álta­lunk elfogadott közös nyilatkozat szellemében nagy munkát kell végezni. Ezzel kapcsolatban ki akarom jelenteni, hogy a Szovjetunió a maga részérői mindent megtesz majd azért, hogy az Egyesült Ál­lamokkal együttműködésben gya­korlati megoldást nyerjen a fegy­verkezési hajsza beszüntetése, a felhalmozott fegyverzetek csök­kentése, s biztosítva legyen a né­peink közötti szilárd béke, a föld és a világűr megbízható békéje. A saját népeink és a világ más népei előtt viselt felelősségünk teljes tudatában jelentjük ki ezt, és nagyon szeretnénk, ha számít­hatnánk arra, hogy ugyanilyen felelősségteljes lesz az Egyesült Államok kormányzatának maga­tartása is. Akkor az e napokban Genfben végzett munka nem lesz felesleges. (Folytatás a 2. oldalon.) ELMÉLETI TANÁCSKOZÁS Eredmények és feladatok a pártdemokrácia fejlesztésében Németh Károly vitaindítója A pártdemokrácia helyzetéről és fejlesztésének feladatairól ; kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött csütörtö­kön az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya, agi- tációs és propagandaosztálya, valamint Politikai Főiskolája rendezésében a Politikai Főiskolán. Szabó József, a főiskola rektora köszöntötte az e témában első ízben rendezett konfe­rencia résztvevőit: pártmunkásokat, elméleti szakembereket, a marxizmus—leninizmus oktatóit,. a tömegkommunikációs intézmények vezető képviselőit. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője megnyitó­jában hangsúlyozta: a tanácskozás célja, hogy elősegítse a XIII. kongresszusnak a pártdemokrácia fejlesztésére vonat­kozó határozata végrehajtását. A viták alkalmat kínálnak ar­ra, hogy orientálják a kutatókat azokról a fő kérdésekről, amelyek a párt fejlődése, megújulása kapcsán felvetődnek. Ezt követően • Németh Káraáy, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese tartott vitain­dító előadást a pártdemokrácia kérdéseiről. Elöljáróban kiemelte: a párt­nak a társadalomban betöltött ve­zető szerepéből következően fi­gyelembe kell vennie, hogy á pár­ton belüli és a társadalmi folya­matok szorosan összefüggnek egy­mással. A szocializmus sikeres építésének előfeltétele, hogy a pártban demokratikus viszonyok uralkodjanak, következetesen ér­vényesüljenek a párt működését szabályozó lenini élvek. Súlyos tapasztalatunk van arról, hogy ha ezek csorbát szenvednek, nem­csak a pártban, de az egész poli­tikai rendszeriben is zavarok tá­madnak. . ° Az előadó emlékeztetett arra, hogy a kommunista pártok fel­építését és működését szabályo­zó alapelvek kölcsönösen felté­telezik egymást, egységes rend­szert alkatnak. Ilyen elv a szer­vezeti és a politikai egység; a szabad vita a politika formálásá­ban a döntések meghozatala előtt, és az egységes cselekvés a dönté­sek után; a kisebbségnek az a kö­telessége, hogy alávesse magát a többség döntéseinek; a választott felsőbb szervek határozatainak kötelező érvénye az alsóbb szer­vezetekre. Ahhoz, hogy a párt he­lyesen és idejében ismerje fel a társadalomban megérett feladato­kat, folyamatosan igényelnie kell á dolgozók, a szakemberek szé­les körének véleményét, javas­latait, kezdeményező gondolata^ it Ez csak úgy lehetséges, ha a pártban erős a demokrácia, a tag­ság a politika alakításának és vég­rehajtásának tevékeny részesévé válik. — Az MSZMP tevékenységében következetesen szem előtt tartja, hogy a vezető szerep gyakorlati érvényesítése elválaszthatatlan a párton belüli demokráciától, a tag­ságnak attól a jogától, hogy részt vegyen az elvi, politikai, szerve­zeti kérdések megvitatásában, a politikai irányvonal formálásá­ban hangsúlyozta a továbbiak­ban Németh Károly, majd így folytatta: — A XIII. kongresszus határozatának megvalósításán munkálkodva le kell küzdenüwk mindazokat az akadályokat, ame­lyek fékezik, hogy a párton be­lül a döntések előkészítésében széles körű demokratizmus ér­vényesüljön. Több lehetőséget kell teremteni arra, hogy a kom­munisták a munkának ebben a szakaszában a legfontosabb kér­dések kapcsán megtehessék ész­revételeiket és javaslataikat. A pártfórumokon kapjanak na­gyobb nyilvánosságot a határozat- hozatal folyamatában kifejtett ér­vek és ellenérvek, a szélesebb összefüggések. Csakis a pártde­mokrácia 'ilyen értelmű szélesíté­sével biztosítható tevékenysé­günk rendszeres önkontroll ja. — Népünknek létérdekei fű­ződnek ahhoz, hogy megőrizzük és erősítsük pártunk cselekvőkész­ségét — állapította meg. — Ez mindenekelőtt a párt politikai egységétől, szervezettségétől, cél­tudatos és fegyelmezett munká­jától függ. A párt politikai egysé­ge akkor szilárd, ha a kommu­nisták minél szélesebb köre azo­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A decemberre összehí­vott, VIII. népfrontkong­resszus előtti utolsó ülését tartotta csütörtökön a Par­lamentben a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Az ülésen rés.zl vett és fel­szólalt L osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke is. Kállai Gyula elnöki meg­I nyitója után a testület ke­gyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Sal- qó Lászlóról és Nánási Lászlóról, a HNF OT tag­jairól. Ezután Pozsgay Im­re főtitkár tájékoztatta az országos tanács tagjait a községi gyűlések, a városi és az eddig megtartott me­gyei értekezletek tapaszta­latairól, a különböző szin­tű népfronttestületek újjá- választásának eredményei­ről. Ezt követően szóbeli kiegészítést fűzött a tanács tagjaihoz eljuttatott kong­resszusi dokumentum-ter­vezetekhez. A főtitkári referátumot vita követte, az eszmecsere az előterjesztett dokumen­tumok elfogadásával zárult. Végezetül a testület meg­I választotta a kongresszusi jelölőbizottságot. Kongresszusra készül a KISZ Nyilvános vita az ifjúsági mozgalom helyzetéről A KISZ Központi Bizottsá­ga november 1-i ülésén 1986. május 22—24-re összehívta a KISZ XI. kongresszusát. Az ifjúsági szerveiét e jelentős eseményének előkészületeiről, a felkészülés feladatairól tár­gyalt tegnap délelőtt a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsá­ga. Részletes Intézkedési ter­vet dolgoztak ki a kongresszu­sig tartó időszak megyei ten­nivalóiról, á különböző szintű testületek és tisztségviselőik újjáválasztásával kapcsolatos teendőkről. Határozatot hoz­tak arról, hogy a tanintézeti, munkahelyi, községi, valamint a megyei irányítású területek küldöttértekezletei után május 4-ig tartják meg a KISZ me­gyei küldöttgyűlését. A kongresszus sikere — s egyben & KISZ következő cik- lusbéli minél hatékonyabb munkája — érdekében a KISZ KB nyílt vitát kezdeményez az ifjúsági mozgalom helyzetéről, feladatairól, melyben minden­ki részt vehet, akinek nem közömbös a fiatalság sorsa, jö­vője, a KISZ tevékenysége. A vitaindító felhívás a közeljö­vőben jelenik meg a Magyar Ifjúság hasábjain. Délután a Bács-Kiskun me­gyei főiskolákon folyó moz­galmi munka tapasztalatainak elemzésével folytatódott a KISZ megyei bizottságának ülése. A beszámolót követő fejlesztési javaslatok többsége a felsőoktatási Intézmények KISZ-alapszervezeteinek, bi­zottságainak az oktatási-neve­lési folyamatban való aiktí- vabb részvételét célozta. Vé­gül a testület tagjai megbe­szélték, majd jóváhagyták a megyebizottságnak a fiatalok szabad ideje szervezéséről ta­valy hozott határozatát kiegé­szítő — az azóta felmerült igényeket, aktualitásokat figye­lembe vevő — feladattervét. Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents