Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

I 1985. november 21. ■ PETŐFI NÉPE ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Egy ifjú békeharcos Bajáról iményesen koordinálták, az erőiket és eszközöket — a lehetőség ha­tárain 'belül — a legfontosabbnak ítélt célokra koncentrálták. Igen széles körű propagandatevékeny­séget fejtettek ki, különös figyel­met fordítottak és jó eredménye­ket értek el az ifjúságnak a (he­lyes és biztonságos közlekedésre nevelésében. Ebben a pedagógu­sok nagy részt vállaltak. A tanácsi szakigazgatási szer­vekkel mind megyei, mind városi, mind alacsonyabb szinten jó a munkakapcsolat. Az eredményes együttműködést jól elősegíti, hogy minden tanácsi testületi szinten tagság, de nagyobbrészt meghí­vás alapján a rendőrség képvi­seltetheti magát. Az ez évi válasz­tás eredményeként állományunk­ból harmincketten lettek tanács­tagok, póttagok, illetőleg valamely tanácsi bizottság tagjai. Szólni kfell a körzeti megbízot­ti lakás- és irodaszükséglet kielé­gítésében kialakult együttműkö­désünkről. Belügyi és tanácsi for­rások összevonásával 1981-től tíz körzeti megbízotti lakás és iroda létesült, és a jövő év végéig to­vábbi hat építésére van reális le­hetőség. ’ • : megelőzés hatékonyságát jelölte meg feladatként, elmondta, hogy a folyamat megindult, vannak eredmények ezen a téren.. Ugyan­akkor bizonyos gazdasági jelen­ségek kedvezőtlen fordulatot vet­ték, s ezek gyakran a bűnmeg­előzési munka ellen hatnak. (Fi­gyelmébe ajánlotta azonban a jelenlevőknek, hogy nem minden a rendőrök számán múlik. Mert például, ha erősebb, szilárdabb az állampolgári fegyelem a munká­ban., a családban, a közéletben, ha kielégítő és hatékony az ellen­őrzés, ha következetes és erélyes a felelősségrevonás, akkor a ke­vesebb rendőr is elég. Beszélt ar­ról, hogy bár jogos a lakosság igé­nye a rendőri intézkedések gyor­sasága., jogszerűsége és határo­zottsága iránt, mégis tapasztalha­tó, hogy éppen a lakosság mu.tat közönyösséget olyankor, amikor pedig jelezni, jelenteni kellene bizonyos tapasztalatokat, esete­ket. Végül a megyei pártbizottság titkára arra kérte a testület tag­jait, a tanácstagokat, a tisztség- viselőket, hogy saját területükön tegyenek meg mindent a bűn­megelőzésre vonatkozó, érvényes határozatok végrehajtása érdeké­ben. Beszélgetés a szünetben. (Tóth Sándor felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) mennyiségű és választékú zár-, vagy más biztonsági szerkezet, ri­asztó vagy őrhelyre beköthető jel­zőberendezés, amelyek a védettség javítását lehetővé tennék. A ma használatos nyílászárók sem fe­lelnek meg a biztonsági követel­ményeknek. Nagyobb összegű készpénzek elhelyezése az OTP- ben sokak számára kielégítő meg­oldást jelentene, mégsem élnek ezzel a lehetőséggel. A jól beren­dezett üdülők, hétvégi házak, vagy hobbikertekben levő épüle­tek, amelyek a késő őszi és téli hónapokban lakatlanok, gyakran célpontjai a betörőknek. A gépkocsik feltörése és azok­ból a beépített rádiók, más érté­kes tárgyak, sőt a kesztyűtartó­ban hagyott több tízezer forint ellopása megszokott jelenséggé vált. A szándékos és a gondatlan bűncselekményekkel okozott kár folyamatosan és dinamikusan nö­vekedett. Az 1978. évihez képest a társadalmi tulajdon tekinteté­ben csaknem megháromszorozó­dott, a személyi tulajdonban pe­dig több mint négyszeresére emel­kedett. A legsúlyosabb cselekmények: az emberölés és kísérlete évente jellemzően 20 és 30 között fordul elő. A motiváció, még abban a né­hány esetben is, amelyekben anya­gi szempontok is közrejátszottak, személyes jellegű volt. E bűncse­lekménycsoport megközelítően fcétihanmad részét a szándékos sú­lyos testi sértések tették ki, és ezeknek is legnagyobb része is­merősök, sőt hozzátartozók között fordult elő. Nem romlott a közlekedési helyzet A közlekedésbiztonság lényegé­ben nem változott, sőt az éven­ként kisebb-nagyobb eltéréssel, emelkedéssel és csökkenéssel ál­landósult számok 'tulajdonképpen mérsékelt javulást takarnak. En­nék a megállapításnak az az alap­ja, hogy bár a közűid közlekedés tárgyi feltételei megyénk terüle­tén .nem, Vagy alig javultak, az egyre több gépjármű forgalomba helyezése, a nagy belföldi és nem­zetközi átmenőforgalom, az utób­bi körben különösen jelentős a kamionforgalom, a sok újonnan engedélyt szerzett vezetőnek a forgalomba való bekapcsolódása mellett helyzetünk nem romlott. A kemény tél közutaink állapotát lényegesen rontotta, ami újabb toalesetforrásokat, például ki.göd­rösödéseket idézett elő. * Megnyugvásra és a dolgok ilyen alakulásába való beletörő­désre azonban nincs okunk, mert a tízezer lakosra, eső balesetek számát tekintve, rosszabb a hely­zetünk az országos átlagnál, az pedig az európai színvonalhoz ké­pest van elmaradva. A közleke­dési erkölcs mutatója, hogy éven­ként gépjármű ittas vezetése mi­att 1000—1100 személlyel szemben folytatunk nyomozást, — 673—865 személyt pedig ilyen szabálysér­tés miatt bírságoltunk meg. A következetes és kéllő szigorral al­kalmazott gépjárművezetéstől el­tiltás, .illetőleg a vezetői enge­dély visszavonása sem bizonyult elegendő visszatartó erőnek e cse­lekmények csökkentéséhez. A se­gítségnyújtás elmulasztása és a közúti cserbenhagyás sem csök­kenő számban fordul elő. A ke­rékpárutak megépítése az érin­tett útszakaszon lényegesen biz­tonságosabbá tette a közlekedést. Eredményes együttműködés A bűnelkövetésnek, de a bűnö­zővé válásnak is egyik generális Oka továbbra is, közvetlenül vagy áttételesen hatva, az alkoholfo­gyasztás. A mértéktelen, és a kis­korúak szeszfogyasztása kíván társadalmi és az eddiginél radi­kálisabb hatósági beavatkozást. A büntetőeljárásokon kívül évente jellemzően 150 esetben kezdemé­nyeztünk kényszer-élvonókeze- lést. A lakosságnak a közbiztonság állapotára, a közbiztonságot érin­tő eseményekre való nagyobb ér­zékenységét a rendőrség tömeg- kapcsolatának erősítésére, az ön­kéntes társadalmi segítők számá­rnak növelésére, aktivitásának fo­kozására is felhasználtuk, airndt a korábbinál bővebb és gyorsabb tájékoztatással is igyekeztünk elő­segíteni. A közlekedésbiztonsági taná­csok hálózata bővült, nagyközsé­gekben és egyes gazdálkodó szer­vezeteknél alakultak újabbak. A munkában részt vevő szerveit és szervezetek tevékenységét ered­A beszámoló igen nagy aktivi­tást váltott ki a tanácsülésen, összesen tízen jelentkeztek hoz­zászólásra, hogy elmondják vé­leményüket, javaslataikat, észre­vételeiket. Elsőként dr. Dobos László megyei tanácstag kapott szót. Mindenekelőtt a bűnmegelő­zés társadalmi feladatairól be­szélt, hangsúlyozva, hogy annak eredményességéhez pontosan ösz- szehangolt munkára van szük­ség, amit nagyban elősegített a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának 1983. május 10-1 határoza­ta. Szólt a Hazafias Népfrontban folyó, a témával összefüggő mun­kájáról. Dr. Südi Bertalan országgyűlé­si képviselő volt a következő fel­szólaló, aki a rendőri munka na­gyobb, elsősorban erkölcsi-társa­dalmi megbecsülésének fontos­ságára hívta fel a figyelmet. En­nek Illusztrálására választókerü­letéből, Jánoshalmáról hozott pél­dákat s javasolta az Illetékesek­nek a lehetőségek szerinti meg­oldást. Tarbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára lépett ezután a mikrofonhoz, s elmondta, hogy a megyei pártbizottság reálisnak tartja a beszámolót. Olyannak, amely a. jelenségek hátterét, a mozgatórugókat is feltárja, ugyan­akkor megmutatja a megoldás le­hetőségeit is. És ez a fontos — hangsúlyozta Terbe Dezső, aki a továbbiakban utalva a 'már em­lített pártevégrehaj tóbizottsági határozatra, amely éppen a bűn­Dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályveze­tője a .bűnözéssel szorosan össze­függő alkoholizmusról beszélt fel­szólalásában. Elmondta, hogy az elvonó kezelésre történő kötele­zés milyen bonyolult, hosszadal­mas eljárást jelent még akkor is, ha a közreműködő szervek ehhez sok segítséget adnak. Javasolta, hogy több helyről lehessen ilyen eljárást kezdeményezni. Ladvánszky Károly felszólalá­sa elején megköszönte a meghí­vást és átadta dr. Kamarás Ist­ván belügyminiszter üdvözletét a testületnek. Elmondta, hogy a minisztérium elégedett a Bács- Kiskun megyei eredményekkel, az itt folyó munkával, s tisztában van azzal, hogy ez milyen nagy erőfeszítéseket követel. A me­gyében — mondotta — sok olyan módszert dolgoztak ki és alkal­maznak, amelyek országos elter­jesztést is érdemelnek. A továbbiakban a miniszterhe­lyettes a nemzetközi bűnözést fo­lyamatokról, a különböző nem­zetközi fórumokon szerzett ide­vágó tapasztalatairól 'beszélt. El­mondta, hogy a bűnözés az egész világon emelkedő tendenciát mu­tat: szervezettebbé, súlyosabbá, tehát veszélyesebbé vált. Kiemel­te azonban azt a tényt, hogy szá­munkra nem adhat felmentést a bűnmegelőzési munka hatéko­nyabbá tétele alól, ha más orszá­gokban emelkedik a delitotumok száma. Hazánkat, s benne termé­szetesen Bács-Kiskun megyét is • A tanácsttlés résztvevői. úgy tartja számon az évenként •idelátogató több mdMió külföldi, mint ahol kiemelkedően jó a köz­rend, a közbiztonság. Azon. kell munkálkodnunk — hangsúlyozta végül a felszólaló —, hogy ezt to­vább szilárdítsuk, tovább fára­dozzunk a megelőzés hatékonysá­gán. Dr. Posváncz László a társa­dalmi tulajdon védelmének fon­tosságáról szólva kiemelte az ön­kéntes rendőrök tevékenységének fontosságát, s felhívta a figyelmet az ellenőrző szervek jobb köteles­ségteljesítésére. Dr. Árvay Árpád, a megyei ta­nács vb-íitkára a rendőri szer­vek és a tanácsok együttműködé­séről, annak .tartalmi vonatkozá­sairól s a további feladatokról beszélt felszólalásában. Dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke a bűnüldözésről szólva aggodalmát fejezte ki ami­att, hogy egyre inkább beszivá­rognak hazánkba is a nyugaton „ d i va tos ” b űnc s elekményt í pus ok. Szólt a különböző bűncselekmé­nyek elkövetőinek társadalmi, munkahelyi, úgynevezett mikro­környezeti megítéléséről, ami gyakorta megbocsátó, elnéző. Vé­gül az állampolgári fegyelem megszilárdításának szükségessé­gét hangsúlyozta. Kóta György megyei tanácstag a vagyonvédelemről, a személyi és vállalati tulajdon jobb, .tökéle­tesebb őrzéséről szólt. A fiatal­kori bűnözést említve a családok felelősségét, szerepét emelte ki. Dr. Harajka István megyei fő­ügyész-felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a bűnözés a •megyében is úgymond keménye- dük. Az ügyészség megtette és a jövőben is megteszi a szükséges •Intézkedéseket ahhoz, hogy az ilyen elkövetőket a törvény tel­jes szigorával sújtsák. Utalt arra a lakosság által is több alkalom­mal felvetett jelenségre, amely szerint vannak olyanok, akik munkakerülő életet élve külön­böző manipulációkat bonyolíta­nak le, s jobban élnek, mint akik becsületesen dolgoznak. Ezzel a jelenséggel szemben fel kell lép­ni, s ezt a bűnüldöző szervek .meg is teszik. A vitát Fehér Géza foglalta össze, s válaszolt a felvetődött kérdésekre. A beszámolót a ta­nács elfogadta, kifejezte elisme­rését a megye belügyi szervednek, s példamutatónak ítélte meg a tanácsokkal való együttműködést. A testület a Bács-Kiskun me­gye művészeti életéről, az irá­nyítás feladatairól készített be­számoló megvitatásával folytat­ta munkáját. A téma és az azzal összefüggő vita ismertetésére la­punkban visszatérünk. A beszá­molót a tanács — egy ellenszava­zattal — elfogadta, kiegészítve a vitában elhangzott javaslatokkal. Interpellációk következtek ez­után. A legutóbbi tanácsülésen Udvarhelyi Istvánná tanácstag a Kecel—iKiskunhalas közötti út felújításáról, valamint a Kalocsa— Szeged közötti menetrendszerű autóbuszjárat vasárnapi túlzsú­foltságával kapcsolatban inter­pellált. Felvetésére tegnap ka­pott választ, amit a testülettel együtt elfogadott. Bukros János a Fájsz—Domb or között a Dunán közlekedő komppal összefüggés­ben felvetette, hogy a járat szep­tember óta nem működik az ala­csony vízállás miatt. Ki kellene kotorni a folyómedret. Interpel­lációjára írásban kap majd vá­laszt, de a megyei tanács már korábban intézkedett, hogy ott egy korszerű átkelőhely kiépíté­se megtörténjen.. 'a. g. s. Aki velem szemben ül, húsz­egynéhány esztendős gyógyszer­tári asszisztens Baja legnagyobb forgalmú patikájában, s a városi népfront keretében dolgozó, álta­la vezetett béke—barátság mun­kabizottság tevékenységéről be­szél. — Véletlenül csöppentem ebbe a közösségbe, csakúgy, mint az Országos Béketanács keretén be­lül életre hívott ifjúsági békebi­zottságba, amelyben a Bács-Kis­kun megyei fiatalokat képvise­lem — kezdi Kacsúr Mária. Ha véletlenül is, azért semmi­képpen sem előzmények nélkül. — Mint elmondja, az a bizalom, amivel a gyógyszertári ügyfelek a tanácsait kérték, arra késztette, hogy alaposabban tanulmányozza a szakmájával összefüggő kérdé­seket. Egy kisebb munkaközösség tagjaként először a gyógynövé­nyek alkalmazásának módjait ku­tatta, majd az alkohol romboló hatását. A tapasztalatait írásba foglaló dolgozatokkal sikeresen szerepelt tudományos pályázaton is. — Valójában ez hozott a nép­front-mozgalomba — folytatja Mária. — Szó szerinti értelemben is, mert a munkaközösségben rendszerezett ismereteimről a népfront-klubokban is szívesen hallgattak, meg átvitt értelemben is. Rájöttem ugyanis, hogy nem csupán ahhoz van közöm, aminek személyesen is a részese vagyok. Az alkoholizmustól például én legfeljebb annyit „szenvedtem” életemben, hogy néhányszor föl­vertek már álmomból a részeg utcai randalírozók, ám ennek el­lenére, igenis, illetékesnek érzem magamat az ellene folytatott'' harcban. Erre indít egyebek mel­lett az a szánakozó érzés, ami a nálunk is gyakran forgolódó em­berroncsok láttán forog, de fő­ként a közösségért érzett felelős­ség: hiszen mindannyian szegé­nyebbek leszünk a céltalanságba hulló életekkel. S szinte szó sze­rint így vagyok a békével is. Bár magam — szerencsére — nem ismerem személyes tapasztalatból a háború borzalmait, a békés élet körülményeinek fönntartásában mégis érdekelt vagyok. Hosszú volna részletesen fölso­rolni, hogy ez az érdekeltség mi­lyen kezdeményezésekben öltött testet az elmúlt néhány eszten­dőben. Amire Kacsúr Mária ta­lán a leginkább büszke, az az, hogy sikerült tömegessé tenniük a bajai fiatalok békevágyát de­monstráló rendezvényeket. Egy­részt úgy, hogy a színhelyéül vá­lasztott iskolákban vagy munka­helyeken — például a szakmun­kásképző intézetben a diákokat, a Vas- és Fémipari Szövetkezet­ben pedig az ifjúkommunistákat — a szervezéssel kapcsolatos fel­adatokkal is megbízták, másrészt úgy, hogy a különféle, a minden­napi élethez is közelálló módon Kurnpzentmikflláscn és a társ­iközség Kunpeiszéren zöld utat kapott a településfejlesztési hoz­zájárulás. A két település in­gatlantulajdonosai és lakásbérlői közül a szükséges 51 százalék­nál jóval (többen, szavaztak igen­nél, ami legalábbis két dolgot bizonyít. Elsősorban azt, hogy a kuntszentmikljó|(i (és Ikampeszéri emberiek úgy rnülnft eddiig, a jövő­ben fis készek a közösség érde­kében összefogni, ha kell, áldo­zatot is hozni. Eznkívüll pedig azt is, hogy a tanácsi vezetésnek sikerült olyan célokat fölmu­tatnia, amelyek kézzelfoghatóak és világosak, s megvalósításuk­ban szinte kivétel nélkül minden­ki érdekelt. A szavazást hosszú, jól szer­vezetit, átgondolt előkészítő munka előzte még. Először köz- vei e ménykutatást tartattak.: több száz család kérdőíveken adhatott választ tarra, hogy a felsorolt 16-féle fejlesztési fel­adat között milyen fontossági sorrendet állítana föl a VII. öt­éves tervidőszakra. Azután a tanács testű let — a lakosság vé­leményét figyelembe véve — dön­tött a mgyatósítaindó feladatok sorrendjéről. Ezit követően kez­detét vette a településfejlesztési hozzá járdiássalL 'kapcsolatos tud­nivalók széles körű, részletes és alapds (ismertetése, majd az el­képzelések falugyűlésen való megvitatása. S csak ezután ke­resték föl a tanácstagok, pótta- náqstagok, népfromtaktiivísták a családokat. Ezekbon a napokban pedig már. a szavazatok végső ösisae- szárrfiálása, (hitelesítése üoflyiik. Az eredményekről Aj pH László, igyekeztek továbbítani a szüksé­gesnek vélt információkat. Pél­dául, amikor a baráti országok életét igyekeztek a fiatalokhoz közelebb hozni, akkor ezt nem csupán a különféle prospektusok, tablók, filmek segítségével tették, hanem vásárlással egybekötött árubemutatót is szerveztek az adott ország termékeiből. — Egyszer, már az országos hatáskörű ifjúsági békebizottság tagjaként, nehéz helyzetbe kerül­tem — emlékezik Kacsúr Mária. — Cspngrádon elvittek bennün­ket az egyik szakközépiskolába, hogy ott beszélgessünk el a diá­kokkal a béke fontosságáról, a békeharc értelméről. Nos, szól­tunk mi ott a világban dúló há­borúkról, a vétlen áldozatok ez­reiről, s arról a szörnyű pusztu­lásról, amivel1 az esetleges atom­háború fenyeget. A gyerekek ér­deklődve hallgattak bennünket, de aztán az egyik fölállt, s azt kérdezte: igen, de mit tehetek én itt, ebben a Tisza-parti kisváros­ban azért, hogy mindez másként legyen? Tagadhatatlanul fogós kérdés, azóta is sokat töprengek a helyes válaszon, bár azt hi­szem, amit akkor feleltem, az nem esett messzire az igazságtól. Azt mondtam: a békeharc csak úgy lehet igazán eredményes, ha egymás iránt érdeklődő, egymás­sal együttműködni is tudó em­berek küzdenek érte. Nagy-nagy szigorúságot követel önmagunk iránt, a köznapokban is. Mert bár életünk legnagyobb fenyegetése az atombomba, s a többi tömeg­pusztító fegyver, a legtöbb bosz- szúságnak, a köznapi létünket mérgező kis csetepatéknak a ki­váltója ae agresiszív önizés. a gát­lástalan szabadosság, a nyegle fölényeskedés, a másokat lebe­csülő pontatlanság. S nem lehet igazán békés az életünk addig, amíg ezeket a rossz tulajdonsá­gokat önmagunkban le nem győzzük — csakúgy, mint a vi­lágégésre spekuláló agresszorokat. Káposztás János a városi jogú nagyközségi közös tanács Ivb-ftitkára tájékoztatott: — Kunszemtmiiklósom 2790 az érintett ingatlantulajdonosok, illetve bérlők száma. Közülük — .eddig — 2427 áiiilampogánt si­került felkeresni, szavazásra felkérni, Az „igen” szavazatok Száma 1920, ami a tulajdonosok és bérlők teljes létszámát figye­lembe véve 69 százaléknak fe­lel meg. Kunpeszéren 185 csalá­dot értint a településfejlesztési hozzájárulás, közülük százhet­venötön szavaztak, 145 az ige­nek száma, az egyetértés 78 szá­zalékos. Felkerestük Mózes Ernő ta­nácselnököt is, aki a ksöivétkező­ket mondta: — A lakosság ilyen mértékű azonosudása közös céjainkkal azt mutatja, hogy a közgondolkodás Kunszentmiklóson és Kunpeszé­ren ismét tovább fejlődött. A me gkérdezettek (kétharmada igennel szavazott, ezért mindent meg kel termünk annak érdeké­ben, hogy a településfejlesztési hozzájárulás a kitűzött célok megvalósítását miinél eredmé­nyesebben segítse. Kunszentmülkílóson és Kunpe- pzéren 1986 lés 1990 között évi 1000 forint lesiz családonként a településfejlesztési hozzájárulás összege. Az ily módon befolyt pénzt mindkét helyen asz ivóvíz­ellátás javítására fordítják. Kunsaentmikós népet vesz egy dumái vízbázis megiépíbéöében, Kunpeszéren pedig új vízműku- takat fúrnak. Sitk«£ Bél» 69, ILLETVE 78 SZÁZALÉK... Településfejlesztési hozzájárulás Kunszentmiklóson és Kunpeszéren

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents