Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
PETŐFI NÉPE • 1985. november 19. H osszantartó viták és több évig tartó kísérletek után vezették be január'elsején az új keresetszabályozási rendszert. A változtatás lényege és — egyik — alapelve az volt, hogy a szabályozás elosztási funkciója mellett erősíteni kell a teljesítményekre — a gazdasági, a vállalati és az egyéni teljesítményekre egyaránt — ösztönző funkciót. A tervezett mértékben Nos, ami az előbbit — vagyis az elosztási funkciót — illeti: máris biztonsággal állítható, hogy az idén nem kell tartani a bérek, illetve keresetek „elfutásától". A legfrissebb statisztikai adatok arra utalnak, hogy az idei keresetnövekedés a tervezett mértékszám felső határának megfelelően, 7,5 százalékkal növekszik. S mert a vártnál is nagyobb arányú a létszámcsökkenés, a 7 százalékra tervezett keresetvolumen-növe- kedés sem lesz magasabb, sőt még akkor sem haladja meg az előre számított mértéket, ha netán az átlagkereset a tervezettnél is jobban növekedne. Az új keresetszabályozás vásárlóerő-szabályozó funkciója tehát gyakorlatilag maradéktalanul érvényesül, vagyis a kiáramló vásárlóerő és a mögötte álló árualap közötti egyensúly — ki tudja hány év óta, most az idén először — nem borul fel. Kiaknázatlan tartalékok Nézzük most az új kereset- szabályozás ösztönző funkciójának érvényesülését. Máris biztonsággal állítható, hogy ez ügyben nem sikerült előbbre lépni. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedési üteBérek és teljesítmények me messze elmarad a kívánatostól, vagyis a keresetek és a teljesítmények kívánatos összhangja most nem azért borul fel, mert a számítottnál nagyobb a keresetnövekedés, hanem mert a tervezettnél jóval kisebbek a vállalati teljesítmények. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a bér és bérjellegű bevételek 6,9 százalékkal nőttek 1985. január és augusztus között az előző esztendő azonos időszakához képest. Tehát nagyjából máris a tervezettnek megfelelően. Az állami iparvállalatok és az ipari szövetkezetek termelése az idei első hat hónapban viszont jócskán elmaradt a tervezetttői: 3 százalékos növekedéssefl számolt a népgazdasági terv/ s ebből nyolc hónap alatt mindössze 0,4 százalékot sikerült teljesíteni. Nem sokkal jobbak a termelékenység alakulásával kapcsolatos statisztikai információk sem: 1984 első félévében — az előző év azonos időszakáéhoz^ viszonyítva — 4 százalékos termelékenységnövekedést regiszt- • ráihattak a statisztikusok, az idei első félévben pedig — ugyancsak a tavalyi év első hat hónapjához képest — mindössze másfél százalékot. Vagyis: a tervezettnek nagyjából megfelelő béremelkedés, s emellett a tervezettől messze elmaradó termelési teljesítmény és termelékenységi mutató... Másképpen fogalmazva: az új típusú keresetszabályozás úgy látszik egyelőre képtelen megmozdítani a vitathatatlanul meglevő teljesítménytartalékokat. A TERMELŐK, FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN Szigorúbb ellenőrzés Vallatják az almát Bács-Kiskun megyében aligha kell a kistermelés súlyáról beszélni. Szűkebb hazánkban óvatos becslések szerint is legalább százhúszezren kapcsolódtak nem főfoglalkozásként a hobbikertes, részes műveléses kertészkedéshez. Az itt megtermelt áru jelentős része a piacokra, a felvásárlótelepekre kerül. Itt beszélik, hogy jövőre szigorodni fog a növényvédő- szer-felhasználás ellenőrzése. Hogy erről bővebb információt kapjunk, felkerestük Bodor Lászlót, a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnökét. — Ügy tudom, hogy a kistermelőknek már korábban is kötelező volt a forgalomba hozott zöldség-gyümölcs permetezéséről okmányt, jegyzőkönyvet vezetni. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Egészségügyi Minisztérium 5/1977-es együttes rendelete valóban valamennyi termelő számára kötelezően előírja a permetezési napló vezetését. Ezt sokan meg is teszik, míg mások elhanyagolják. — Sok helyütt beszélik: a jövőben az ellenőrzés szigorodik Miért? — A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások és a KÖJÁL szakemberei eddig is szúrópróbaszerűen ellenőrizték az egyes piacra került tételeket. Kifogás ritkán adódott. A legnagyobb gyumölcsimportáló partnerünk., a Szovjetunió, ettől az esztendőtől kéri minden egyes kiszállított tétel novényvédőszer-maradványá- nak vizsgálatát. Az idén szeptem- bér 10. és október 10. között 57 almamintát vettünk. Ebből tizenhat kistermelőké volt. A nagyüzemi mintákkal nem volt semmi baj. A kistermelőknél ötnél, tehát a tételek csaknem harminc százalékánál találtunk a határérték feletti szermaradványt Ez ditiokarbamát volt. A Zineb és a Dithane nem mérgező gombaölő szerek hatóanyaga. Három mintánál pedig a megengedett határérték alatt a kiskertökben nem engedélyezett vegyszereket találtunk. Azonnal hatósági eljárást kezdeményeztünk. Két csengődi termelőről kiderült, hogy a vegyszerhez hivatalosan jutottak hozzá, hiszen a gyümölcsösükben a permetezést a helyi szövetkezet végezte. Míg a harmadik kecs• keméti termelő valószínűleg illegális úton szerezte be a Wofa- toxot. Ellene megindult a rendőrségi eljárás. Ez figyelmeztetés lehet mindenki számára. Vegyük ehhez még hozzá, hogy jövőre a terveknek megfelelően — és lényegesen alacsonyabb fogyasztói árszintnövekedés mellett — mérsékeltebb ütemben növekedhetnek a keresetek. E két tényező együttes következményeként január elsejétől valamelyest szigorítani kell a keresetszabályozás feltételrendszerét. Erről döntött nemrégiben a Minisztertanács. Csakis a munka arányában A szigorító módosítások lényege, hogy — a vállalatokat érintő magasabb adókulcsok révén — jövőre változatlan bérnövekedéshez nagyobb teljesítmények kellenek, mint 1985-ben. Ugyancsak az adókulcsokkal operálva próbálják a kiugróan magas keresetek további növekedési ütemét fékezni — s lehet, hogy ez sokakat meglep. Magyarázatként csak annyit, hogy általánosítható idei tapasztalat, miszerint a vállalatok — engedve a vitathatatlanul erős társadalmi nyomásnak —, minden mozdítható pénzüket a bérek, a keresetek emelésére fordították, gyakorta még az elengedhetetlen fejlesztések rovására is. Ez pedig tarthatatlan magatartás, hisz voltaképpen a közeljövő felélését jelenti. Nos ezért, hogy a 10 százalékon felüli keresetnövekedést igen magas adóteher nehezíti, ily módon ösztökélve a vállalatokat arra, hogy csakis a tényleges teljesítményeik arányában emeljék a béreket, a kereseteket, illetve, hogy a bérezésre is fordítható pénzeszközöket — a fejlesztésre is gondolva — több év alatt használják fel. Rugalmasabb szabályozás Akkor tehát — gyorsmérlegre téve az új típusú keresetszabályozást — végül is mi az eredmény? Csakis csupa motívum? Nem. E szabályozási forma létjogosultságát erősen vitatok is megegyeznek abban, hogy az új konstrukció münden korábbinál rugalmasabb, liberálisabb; a vállalatoknak sokkal nagyobb * mozgásteret ad, ráadásul egy sor lényeges és régóta kívánatos gazdálkodási tennivalóra szorította a munkáltatókat. Megszüntette például az úgynevezett létszámhígítási érdekeltséget. Lehetővé tette a korábbinál lényegesen jellemzőbb kér ese tdi ff er énei ál ás t. ösztö - nözte a létszámtartalékok hasznosítását és — igaz: csak egy viszonylag szűk vállalati körben — jótékony hatást gyakorolt a vállalati belső érdekeltségi rendszer átformálására is. Ám mi lesz — különösen jövőre, a szigorító intézkedések után — a szabályozás ösztönző funkciójával? Ezzel kapcsolatban az ÁBMH szakembereinek véleményét kell idéznem: a jó vállalatok kereset- növekedésének aránya — korlátozások ellenére is — változatlan feltételektől függ: lényegesen jobb szervezés, a teljesítmények növelésére ösztönző belső érdekeltségi rendszer és persze a termelési szerkezet korszerűsítése. Semmi más módon nem fokozható a vállalatok jövedelemteremtő képessége. Vértes Csaba • A megyei növényvédő állomás laboránsa, Végh Edit gázkromatográfiái vizsgálja a megfelelően előkészített almaoldatot. Ez az érzékeny műszer kimutatja azt is, hogy a termelő a szezon alatt milyen vegyszerekkel védekezett a kártevők és a kórokozók ellen. # Az almából a mintavétel után előbb pép készül. — A növényvédő szerekkel dolgozni veszélyes „játék". A hazai kertészeti termelésben egyre nagyobb szerephez jutnak a kistermelők, gyarapszik a nagy, sokszáz négyzetméteres egyéni gyümölcsös, fólia, szőlő. Hogyan védje meg a kártevőktől, a kórokozóktól árutermelő telepét a kertész? i — A kistermelő részére viszonylag jó szerválasztékot biztosítanak a hazai boltok. Azt azonban mi is tudjuk, hogy ezek különösen az áruk miatt nem alkalmasak a nagyobb, akár hektáros ültetvények megvédésére. A legnagyobb baj a vegyszereknél a tárolással van. Míg a nagyüzemben szakemberek kezelik a veszélyes mérgeket, addig a kertészkedőknél a' vegyszerek legjobb esetben is a család tagjai számára hozzáférhető helyen, egy sufni polcán várnak felhasználásra. Éppen ezért javasoljuk és támogatjuk azt a néhol már jól bevált kezdeményezést, hogy a helyi szövetkezetek — mint Kiskőrösön is — megfelelő díjazás fejében végzik az arra igényt tartó gazdák kertjében a növényvédelmi munkákat. — Végezetül, hogyan változik januártól az ellenőrzés rendje? — A termelő, ha szerződést köt, átvehet egy, a kérdéses növényről szóló termesztéstechnológiát, továbbá egy permetezési naplót, amelyet köteles vezetni és a termény leadásakor átadni. Ezen kívül az árut el kell látni a termelő nevét és lakcímét feltüntető cédulával, hogy az ellenőrzés után azonosítható egyen. A részletesebb felvilágosítást állomásunk illetékes felügyelőitől, a felvásárlóktól, valamit a helyi mezőgazdasági üzemek növényvédelmi munkáját irányító szakembereitől megkaphatják. Megértem, nem helyes, ha veszélyesebb, nagyüzemekben is szigorú felügyelet mellett felhasználható mérgek eljutnak a nyárikonyhák, szerezámoskamrák polcaira. Ezért ez a rendelet egyaránt védi a fogyasztók és a termelők egészségét is. Azt viszont már nem értem: a kiskertekben is alkalmazható vegyszerek némelyikét —, hogy megteremthető legyen a megfelelő szerrotáció — miért nem csomagolják kisebb üvegekbe, ami természetesen nem tenné megfizethetetlenül drágábbá a készítményt, ám elkerülhetővé tenné a veszélyes raktározást a szezon elmúltával. Czauner Péter Hatékony gazdálkodás, jobb ellátás Nyilatkozik dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke A SZÖVOSZ elnöksége a közelmúltban Kecskeméten tartotta ülését. Többek között megvitatta a Bács-Kiskun megyei áfészek és közös vállalatok, továbbá a Zöldért Vállalat gazdálkodásának főbb tapasztalatait, különös teikintettel a belső mechanizmus korszerűsítésére, valamint a fejlesztéspolitika kérdéseire. Az elnökségi ülés után dr. Szlamenicky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével aktuális kérdésekről beszélgettünk. — Milyen feladatok állnak a közeljövőben az áfészek előtt? — A mozgalom több mint másfél millió tagja azt várja, hogy az áfészek szerepköre fennmaradjon, sőt megújulva bővüljön. Ugyanakkor a hatékony gazdálkodás szükségszerűsége is szorít. El kell érnünk, hogy az alacsony hatékonyságú áfészek száma csökkenjen. Láthatóan tovább élesedik a verseny a beszerzési és az értékesítési piacon. Éppen ezért kezdeményezőbb, offenzív üzletpolitikára van szükség. Az eddiginél jobban használják ki szövetkezeteink a nagykereskedelmi és iparvállalatokkal kialakult közvetlen együttműködésben rejlő előnyöket, az áruházi lánc a Skála-Coop, valamint a mintegy száz áfész és szövetkezeti vállalat nagykereskedelmi joga révén kínált lehetőségeket. A helyi árualap tovább bővíthető — és bővül is — a szövetkezeteken belüli mezőgazdasági és ipari árutermeléssel. Elengedhetetlenül szükséges a gazdaságos, új tevékenységek gyorsabb fejlesztése, a veszteségforrások felszámolása. — Hogyan sikerűit elterjeszteni az új üzemeltetési formákat? — Ma az országban működő szerződéses üzletek fele szövetkezeti vagyis a forgalmi részarányukat lényegesen meghaladó. A fogyasztási szövetkezeti szektorban a bolti kiskereskedelem egységeinek 12, a vendéglátó egységéknek pedig 51 százalékú szerződéses. A viszonylag alacsony árrés miatt kevés élelmiszerüzletet tudtak kiadni, elsősorban a zöldség-gyümölcs szakboltok a kelendők. Lényegesen jobb az arány a vendéglátásban, itt az összes forgalom 54 százalékát és a nyereség jelentős részét a szerződéses üzletek adják. Előnyös a vevőnek, mert általában jobb vásárlási körülményeket teremtenek, jobban él a vállalkozó is és több nyereséghez jut az áfész. — Mit tesznek a szocialista demokrácia fejlesztéséért a fogyasztási szövetkezetekben? — Először is egyre jelentősebbé válik az önkormányzati fórumok szerepe, növelik a tagok beleszólását a szövetkezet ügyeibe. Erősítik a tagság anyagi és személyes közreműködését. Elsősorban helyben kell érvényesülni a demokráciának a tagság igényeivel összhangban, formalitásoktól mentesen. A fórumrendszer bizonyos értelemben — fogyasztói, kistermelői — érdekvédelmi funkciót is betölt. Fontos törekvés: a helyi gazdasági szervekkel, a tanácsokkal való együttműködésnek mindenütt legyen tartalma az érdekképviselet és az érdekszolgálat. Vonatkozik ez mind a fogyasztási szövetkezetekre, mind a megyei és az országos érdekképviseleti szervre. — Mennyire sikerült javítani a kistelepülések és a ritkán lakott területek áruellátását a rekonstrukciós program révén? — A hároméves programot 1984-ben kezdtük el és a jövő év végéig szeretnénk befejezni. Mintegy 2600 bolt, tüzép- és felvásárló telep — ebből 1000 ötszáz lélekszám alatti településen van — felújítására, technikai, technológiai korszerűsítésére, áruellátási rendszerének javítására és külső környezetének kulturáltabbá tételére kerül sor. A program pénzügyi szükséglete 1.3 milliárd forint. Fedezete: saját erő, tanácsi támogatás, a MESZÖV- ök közös fejlesztési alapjai, célrészjegyek, valamint a pénzügyi kormányzat jóváhagyásával az országos KTA-ból 550 millió forint. Már túl vagyunk a rekonstrukció félidején. Számos helyen került sor profiltisztításra, struktúraváltásra, lényegesen javultak a vásárlási feltételek, az áruellátás, bővült a választék. Láthatóan tisztelet övezi ezért a fogyasztási szövetkezeteket. — Ismereteim szerint szerepet vállalnak a hiánycikkek csökkentésében is. — Hosszú esztendők óta nem kevés erőfeszítést tesznek ezért fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok. Többek között ezt szolgálja mezőigazdasági és ipari termelésük. Ez utóbbi értéke évente 8—10 százalékkal emelkedik, és jelenleg eléri a 13 milliárd forintot. A Hunga- rocoop, a Skála-Coop a választékcsere és a nemzetközi áruházi együttműködés keretében számos olyan terméket szerez be, amelynek egy része hiánycikk. A jövő évi megállapodásokban is arra kell törekedni, hogy kielégítsük a fogyasztó igényeit és bővítsük a kínálatot. Ezek az erőfeszítések egyes cikkekből mutatkozó időnkénti országos méretű hiányokon sajnos csak szerény arányban tudnak segíteni. — Mi a véleménye a SZÖVOSZ- nak a Bács-Kiskun megyei áfészek kezdeményezéséről? — A SZÖVOSZ elnökségének elemzése szerint a megye áfészei fontos szerepet töltenek be e tájon, a szövetkezeti tagság, a megye lakossága életkörülményeinek formálásában. Számos településbeli sajátossághoz — sok a tanya —, a népesség mozgásához, a gazdasági . szerkezet markáns változásához, a változó kereslethez jól igazodnak. Mindez annak ellenére igaz, hogy az utóbbi években felszínre kerültek a gazdálkodással összefüggő gondok is. Biztos vagyok benne, hogy a megye szövetkezeteiben, szakembereiben, a munkájukat segítő, koordináló szövetségben van annyi tartalék — támaszkodva a tagság szorgalmára —, hogy mielőbb úrrá lesznek a problémákon. Az idei fejlődés már ezt igazolja. Kereskedő Sándor / ó szomszédság — török átok. No én aztán tudom ezt. Rettenetes polgár ez a Keményfi! Gyakran eldumálunk, néha csak úgy a falon keresztül, máskor meg összejövünk, hol náluk, hol nálunk, iSzívesebben járnék vendégségbe Jessica hangéhez vagy Udvaros Dorottyához, de hát... ö lakik közel, ez a sündisz- nó-forma Keményfi. Ennek senki se jó! Itt van például a boltoskisasszony esete. Fizetéskor vesz tőle fél kiló gyulait, hazahozza, tpersze a neje ráteszi az árut a konyhai mérlegre — öt deka ■hiányzik! No erre az én jó szomszédom elkezd ám szedtevettézni; nem átallja cifra tolvajnak nevezni a cukorédes, lila ajkú kereskedelmi alkalmazottat. — Fáradt lehetett szegény, egész nap ott áll a pult mögött, légy belátó! — próbálom nyugtatni, de csak villog, hogy majd egyszer 6... Hát ilyen jellemű. Képes zokon venni, ha a buszajtóba szorul a felöltője, mert addig totojázik fölfelé a két kölökKit szeretsz? kel, hogy megunja a sofőr. Rázza az öklét, hogy majd egyszer ő... A gyárban is mindig kárvallott. A gyűléseken azt szajkózzák nekik, hogy dolgozzunk hatékonyan, szaktársak, használjuk ki a munkaidőt, szaktársak — igen, de mivel, ha lépten-nyomon hiányzik az anyag? Persze hétvégére a gmk-nak van elegendő, mert bevették a művezetőt is. Hogy micsoda disznó- ság ez! — és csak csikorgatja a fogát, hogy majd egyszer ő... No, a butikost se szereti. Mutatja: nézzem meg az ő tenyerét — szó, ami szó, elég ráspolyos — és a közeli Hoppá butikosét. Annak az ujjait majd leszaggatják az aranygyűrűk, még jó, hogy ultizni bír velük két napig is egyfolytában, százas alapon, a cimboráival. No, ezt nem hagytam ám szó nélkül! — A butikos bővíti a választékot, hogy tudjál divatosan öltözni, ne maradj el a kortól, és neked még ö se jó?! Erre felpattan, hogy azokkal a flancos kocátokkal csak a fiatalokat lehet átverni, a gyerekes értékrendjükkel, meg a hatóságokat, akik csak pislognak, hogyan, miből nőnek az emeletes villák egymás után. Ok az asszonnyal nem győznek annyit túlórázni a gyárban, hogy kicserélhessék maguk alól a nyöszörgő ágyat. De majd egyszer ő... — Irigyled az emeletes házat a derék kereskedőtől, aki éjt nappallá tesz, 'hogy bővítse neked a választékot?! — vágtam vissza neki. — Te ostoba/ Hisz te itt laksz, a kilencedik emeleten, messze fölötte vagy az ő vityillójának. Ha, ha, ha...! Szóval, értetlen ember ez a Keményfi. Bár ha belegondolok ... A. Tóth Sándor >
