Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
1985. november 16. • PETŐFI NÉPE « 3 BIO-KINCSESHÁZ IZSÁK HATÁRÁBAN II. SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTT __________________________ A sérült mocsárvilág „gazdája” ma — 1975 óta —, a természetvédelem: a Kiskunsági Nemzeti Park. A jeles intézmény nemrég kiadott ismertetője így jellemzi az V. számmal jelölt védett egység mai arcát: „Az izsáki Kolon-tó óriás nádfelületével, mocsár- és láprótjeivel az ország egyik legnagyobb, érintetlen édesvízi mocsara. Átlagos vízálláskor 850 ha területű, hossza 6,5 kilométer, szélessége 850—1600 méter. Tenyérnyi szabad vízfelület is alig akad rajta. Rezervátum A mocsár flórája és faunája a többszöri emberi beavatkozás ellenére változatos, gazdag maradt. Kora tavasztól késő őszig virulnak a különböző lágyszárúak, színes szirmú, lépi, mocsári és a magasabb részeken levő rété* virágai. Nagy területet erdő borít. Néhány jellemző faj: mocsári gólyahír, (Calitha palustris), mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), mocsári kutya tej (Euphorbia palustria), mocsári kígyófű (Triglodhin palustris), sárga nőszirom (Iris poheudachorus), szibériai nőszirom (Iris Si'birica), zsombéksás (Carex elata), tündérrózsa (Nimphea alba), nád (Faragmites communis), ördögharapta fű (Succisa pratensis), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), szürke ászát (Cirsium canum), kakukk- szegfű (Lychnis fios-cuculi), őszi kikerics (Coihi- cum autumnal e) réti csenikesz (Festuca pratensis), fehér tippán (Agrostis alba). Ezeken kívül az orchideák számos faja is megtalálható. A tó alsó harmadának északi részén a kőrises égerláperdök és a gyöngyvirágos tölgyesek maradványai virulnak. Néhány cserje a bio-leltárból: ku- tyabenge ('Rhamnus ifrangula), varjútövisbenge (■Rhamnus cathartica), fagyai (Ligustrum vulgare), kányaibangita (Viburnum opulus), vörösgyűrű som (Cornus sanguines). Egyre nagyobb területeken nő a rekettye (Salix cinerea) és a hazai nyár. Változatos és termékeny a madár- és állatvilág. Jó fészíkelőhelye ez az értékes, ritka madaraknak is. Fészkel itt nagykócsag (Egretta alba), kiskócsag (lEgretta garzetta), kanalasgóm (Platalea leucoro- dia), törpegém (Ixhobrycfhus minutus), vörösgém (Ardea purpurea), szürkegém (Ardea cinerea), bakcsó (íNycticorax nictycorax), tőkés, csörgő, böjti, .barát és fütyülő réce, bölömbika, vízityúk, vízicsibe, szárcsa. Az énekes madarak közül: különböző poszáták, náőisármány, nádirigó, az érd ős-bokros részeken cinke, pinty, őszapó, ökörszem. A ragadozók közül: egerészölyv, barnakánya, (téli időben előfordul a vöröskánya is) barna rétihéja, kékes rétihéja, karvaly, vörös és kék vércse, kabasólyom. Az őszi és tavaszi madárvonuláskor tömegesen pihen meg itt a kis-, a közép- és a nagy sárszalonka, a tavicankó, a süvöltő, a jégmadár és a guvat. Régebben élt itt rétifarkas is. Ma is sok az őz, a nyúl, és a róka; néhány éve megtelepedett a vaddisznó és a szarvas is. A víziállatok közül .megtalálható a vidra, a pézsma és a kószapocok, a hermelin, a ví- zicickány. Turisták csak vezetővel! Ez a mozaik-szem az intézmény oltalomra leg- méltóbb, a törvénytisztelő természetbarátok, tanulók érdeklődésére leginkább számottartó vizes por- cikája. A jó hírű intézmény igyekszik mindent megtenni, hogy a többsoron is fölbolygatott biológiai „emlék” védett, nyugodt állapotát ne zavarja semmi. A rendszabály — méltán — igen szigorú! Fegyveres, bírságolási jogosítvánnyal ellátott őrök járják a tájat nap mint nap. Vigyáznak, hogy a néhány éve már az UNESCO által is nyilvántartott területen gyűjtögetők, rongálok ne tehessenek kárt. Az óvatlan turistára egyébként jelenleg is számtalan veszély leselkedik. Idős Kolon-tó-járó emberek — vadászok, nádvágók, halászok — meggondolják százszor Is, hogy a terület középső részén levő áthághatatlan limbusos, nádas területre merészkedjenek. Vaddisznócsapatok, szarvasok járják csak az útvesztős vidéket. Egyes, különösen védeitt körzetekben vadászni is (tilos. ’ Hogy mit tett az „új gazda”, a KNP a természeti környezetért az elmúlt tíz évben? Nagyon sokat! Mindenekelőtt fölmérte, „beleltározta” értékeit. Kutatók vizsgálták a talajt, hogy megtudják: hogyan alakult ki a .medence. Tanyát vásároltak, múzeumot, kutatószállást rendeztek be. Újjáépült az úgynevezett Matyó-pusztai töltés, a zsilippel. Ki viiet ad — életet ad Egy a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint — amelyet az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei készítettek — a tó életet adó vízkészlete ma elsősorban a környező területekről származó felszíni lefolyásokból és — részben — felszín alatti vizekből származik. A dolgozat a tó ■mai szinte teljes kiszáradását nem az „átkos” csatornáknak, hanem a több mint tíz év óta elmaradó téli csapadék „átkos” hatásának tudja be. Egyes történeimi katonai térképeken még forrásokat is feltüntettek. Az izsáki, soltszentimrei gazdák ma is emlékeznek a friss, tiszta, hűsítő vizet adó, bővizű nyiladékokra, amelyekben emberderék vastagságban ömlött a víz. Ezek is vízutánpótlást jelentettek. Ma már — a tíz éve tartó aszály miatt — élő vízfeltörés nincs. A jelenlegi viszonyok között lehet-e reális terv a Kolon újratavasítása? ■ A .válasz egyértelmű: igen. Igaz, már a harmin- fcas, majd az ötvenes években is próbálkoztak ezzel a lecsapoló társulatok. Mihelyt azonban elkezdődtek a munkák, kiéleződtek a viták. Azok a gazdák (vagy gazdaságok), akiknek nagyobb területeik estek a nádas, lapos műveLhetetlen területre va.gy szőlővel, gyümölccsel, halászattal, nádvágással foglalkoztak, természetesen a víztöltést szorgalmazták. ' iMásók — azok, akik rozsot, lucernát, répát és tököt is tudtak termelni a zsombéktól megszabadított területen — a további szárítást, csatornaépítést tá- hiogatták. ' A vita és az érdekharc máig'tart. A különbség: egy új hatóság is érvényesíteni 'kívánja sajátos — és a gazdasági szempontokkal gyakran ütköző — érdekeit. A döntő szó ma még az aszályé! Az izsáki Kolon-tó szélére épült takaros házak tulajdonosainak azonban nem kedd félniük, hogy a pincéket megtölti az emelkedő talajvíz. A vízrendezésben koordináló szerepet vállaló bajai igazgatóság fő törekvése, hogy valamennyi érdekelt igényét a lehetőségekhez mérten maximálisan kielégítse. Változás csak kompromisszumok által lehetséges. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell a vízháztartás változásából eredő károk megtérítését. El kell érni — rövidesen, míg nem késő — azt az optimális állapotot, hogy ami menthető, az ne vesz- szen (például szőlő és gyümölcskultúra, élővilág). A tó és vízgyűjtőjének kielégítő megoldása csak egy vízátvezető rendszer megépítésével valósulhat meg, de éhhez a természetvédelem támogatását is meg kell nyerni. Hogy is írta Dobozi Iimre 1955-ben? „Bizony feltámad a Kolon-itó. A múltban halálra ítélték, ki .is végezték — s most mégis újra éled. Párás lehelete és a homokon szétszivárgó vize felüdíti a parti szőlőket, gyümölcsösöket is. Egy régi fájdalom szűnik meg végre, örömére ,minden böcsületös erobör- nék’ kik csak lakoznak Izsák községben és szerte a hazában.” ! Bár a próféta szőtt volna belőle! F. P. J. RÁDIÓJEGYZET Segítség Tegnapelőtt gitárzenétől, énektől volt hangos egész nap a budapesti Nyugati pályaudvar aluljárója. Reggel kilenc tájban tanúja voltam a nem minidén- napii koncert kezdetének. A hangfalak, erősítőik beállítása után a hangszer húrjába csapott az első dalllnok; szívszorító énekét, mely az árva gyermekekről szólt, pillanatok alatt hatalmas tömeg hallgatta. A rögtönzött pódium mögött jókora transzparens tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a földrengés sújtotta berhidai csecsemőotthon /V. újjáépítését igyekszik segíteni ez a koncert az Országos Béke- tanács támogatásával, s minden forint, amit a pódium előtti akváriumszerű gyűjtőládába ejt az arra járó, árva kislányok, kisfiúk sorsát javítja, akiket eldobtak maguktól szüleik. A dalnokok megállás nélkül zenéltek, énekeitek, s ugyanígy hullott a pénz az üvegládába. Két őria múlva, amikor Ilonét arra jártam, már félig volt, s a rengeteg fémpénz között szép számmal ■tarkáik) ttak piros, sőt lila bankók is. öregek és fiatalok, diákok és „gyanús külsejű’’ alakok egyaránt adakoztak, ahogy megfigyeltem. Legtöbbjük sietve, szinte szemérmesen nyúlt zsebbe: nyújtott segítő kezet... S ugyanezen a napon — csütörtökön eiste —, a Pétőfi-adó nagyszerű. Segíthetünk? című ■periodikáját hallgatva, akaratlanul is, de felsírtak emlékezetemben az aluljáró gitárosainak énekei... Két riport követte egymást, s mindegyik felbomlott Hohn József Hohn József főgépész tizennyolc éve él Kecskeméten, mióta Bajáról ide nősült. Három gyermeke van, a legidősebb már gimnazista. Felesége magyar—orosz szakos tanár a iHunyadivárosi Általános Iskolában, Családjáról ennyit, ám a munkahelyi közösség életéről, amelynek ő is tagja, már jóval részletesebben beszél. A Magyar Hűtőipari Vállalat rákóczivárosi hűtőháziban dolgozik. Előbb mint tmk-vezető, később pedig főgépészként — tizenhárom kompresszorkezelő irányítójaként — az üzemben sok változást átélt. S nemcsak átélte, szakmai tudásával1, tenniakarásával segítette is a tervek megvalósítását. Amire ma szívesen visszagondol, az a gyári rekonstrukció, aminek a kivitelezéséből oroszlánrészt vállalt. Vezetésével újították fel a termelő- és a szociális épületeket, cserélték korszerűbbekre az elavult berendezéseket. Az időközben mirelitfeldolgozóból 150 va- gonos tároló hűtőházzá alakított üzemben javultak a munkavégzés feltételei. Könnyebb lett az árumozgatás. Amíg a rekonstrukció előtt kézzel rakták föl, mág- lyaszerűen a húsféléket, például a félsertéseket, targoncával és rakoncás rakodással ez a munka ma már nem kíván olyan nagy erőfeszítést. Igazgató, főmérnök, főraktáros és főgépész nemritkán együtt töri a fejét — kérve az anyag- mozgató munkásak javaslatait is —, mit, hogyan csinálhatnának jobban? Naponta négy-öt kamion fordul meg a hűtőházban. Hogy könnyítsék és balesetmentessé tegyék ki- és berakásukat, a vasúti rámpa és a gépkocsik közé nem fektetnek áthidalót. Ehelyett hidraulikus eme- lőasiztalokról juttatják az árut a szállító járművekbe. Ennek a kilencvenfős hűtőháznak az új szb-titkára szeptember közepe óta Hohn József. Miért épp őt választották? Az előzmények adnak erre némi magyarázatot. Ügy ismerték meg társai, mint aki beosztásában — szakmai felkészültségével — az egész üzem érdekeit szolgálja. A beruházáson kívül baleset elleni feladatokat végzett, s öt évig murikaügyi döntőbizottsági elnök volt. Ennélfogva is sokrétű a kapcsolata dolgozótársaival. Ismeri gondjaikat. Tudja például, . milyen gyorsan átnedvesednek a védőkesztyűik, amelyek aztán — a hideg munkahelyen megdermedve — töredeznek. Ennek a védőfelszerelésnek a minőségére (készítésére) a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani! A főgépész szakszervezeti bizottsági titkár, kétszeres kiváló dolgozó, a választás óta eltelt rövid időben sem tétlenkedett. Részt vett a segélykérelmek elbírálásában; s abbán a döntésben, hogy november 7-re kik kapjanak kiváló dolgozó és kik minisztériumi kitüntetést. — Mi/c a tervei? — Decemberben a szakszervezeti bizottsággal nyugdíjastalálkozót rendezünk. Gondolkodom, hol és hogyan újíthatnánk. Miképp oldhatnánk meg nagyobb számban a családos dolgozóik főszezon! üdültetését? Ami pedig a közelgő hónapokat illeti: energiatakarékos hűtésre és fűtésre törekszünk, hiszen nálunk mindkettővel számolni kell. Ez is érdekünk!" Hohn Józsefet mint küldöttet ma ott találjuk a Szakszervezetek Bács-Kisfcun megyei Tanácsának küldöttértekezletén. Kohl Antal VÁLASZ CIKKÜNKRE Alapbércsökkentés a vásárlók megkárosításáért Próbavásárlási tapasztalatokat ismertettünk szeptember 26-án. Fogyasztói érdeket és forintokat védenek című cikkünkre — két, korábban már közölt észrevétel után — újabb két választ kaptunk. A Konzum Kereskedelmi Vállalat értesített bennünket, hogy a kecskeméti 1168. számú Széchenyi téri ABC egyik pénztáránál történt hibás számolást kivizsgálták. A szóban forgó pénztáros annak idején tíz forinttal kevesebbet adott vissza a próbavásárlásnál. Mivel azelőtt ilyen szabálytalanságot nem követett el, figyelmeztetésben részesítették, kilátásba helyezve, hogy hasonló tévedésért a jövőben szigorúbban vonják felelősségre. Megérkezett cikkünkre a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat válasza is. November 11-én kelt levelében dr. Csőszi Tibor kereskedelmi igazgatóhelyettes azt írta: „A társadalmi ellenőrök által feltárt szabálytalanságok alapján a vétkes dolgozókkal szemben vizsgálatot, majd fegyelmi eljárást folytattunk. Ennek során a 340. számú kecskeméti Pálma eszpresszó vezetőhelyettesét, Kanizsai Nagy Mártát vétkesnek találtuk szűk méréssel megvalósított fogyasztói megkárosítás miatt, és ezért egy évre 400 forint személyi alapbércsökkentés büntetésben részesítettük. Enyhítő körülménynek vettük, hogy korábban és utóellenőrzésünk során munkájával szemben nem merült fel panasz. Viszont-súlyosbító körülményként értékeltük, hogy mint vezetőhelyettes, felelős a fogyasztói érdekek védelméért. Ügy döntettünk, hogy az év hátralévő részében tanúsított magatartásától tesszük függővé jövő évi vezetőhelyettesi foglalkoztatását. A 363-as számú SZTK-bü- f ében, téliszalámi-eladás alkalmával, egy kisegítő alkalmazott szintén fogyasztói megkárosítást követett el. Vele szemben nem tudtunk eljárni, mivel munkaviszonya a cikk megjelenése előtt megszűnt. Az üzletvezetőt viszont figyelmeztettük a hiányos árjelzésre, s utasítottuk, hogy a vétkes dolgozót a jövőben még kisegítőként sem foglalkoztathatja. Ezután szeretném megköszönni a társadalmi ellenőrök áldozatkész közreműködését, amelyet a fogyasztók érdekében végeznek. Kérem őket, hogy a jövőben is segítsék vállalatunkat a vendéglátás erkölcsének javításáért való erőfeszítéseiben.” K—1 SZÖVETKEZETI NAGY CSALÁD „Fiatal öregek” A kecskeméti Alföld Szakszövetkezet vezetősége még 1982- ben kezdeményezte A szövetkezetek az idősekért mozgalmat. A felhívást a Kiskunsági TESZÖV támogatta és rövidesen 60 közös gazdaság csatlakozott. Azóta a területi szövetség kétszer értékelte a mozgalom eredményeit. Mind a két esetben az Alföld lett az első a szakszövetkezeti kategóriában. Erdödi Ferenc, a pártalapszer- vezet titkára: 1 — A pártszervezet külön felcsaládról, apró gyermekek sa- njnarú helyzetéről szólít. Az együk .beszámolt arról, hogy a részeges apa, mámoros piililanatábain hogyan gyújtotta fel a lakást, ahol addig féleségével — aki szintén nem veti meg az italt — és három bölcsődé», illetve óvodás korú cseri: été jé vei lakott. A gyermekék állami godozásba Vételét már •többször javasolta a helyi tanács. A másik riport két idős nagyszülőről szcflit, akik egyedül nevelik) kis unokájukajt, ibáir már önmagukat sem (tudják ellátni megfelelően,! Mtegíitáliésüik jsze- rinlt vejük alkohollázmúsla jelentősen közrejátszott abban, hogy leányuk f rakaton meghalt. Az apa (az özvegy férfi) azóta rá sem néz a kisfiáiba. A nagyszülők, míg tehetik, m5nden|t megtesznek unokájukért, csak nehogy intézetbe kerüljön, de némi segítségre lenne szükségük. Az Ungváry Ildikó (szerkesztette műsor ezúttal is hű maradt a címéhez’ iüHiettve a céljához. Mindkét riport esetében elértek némi eredményt közbenjárásukkal a riporterek. Segítettek, amiben tudtak, (megtették, amit tehettek. Ahogy azok a fiattal dalnokok is a Nyugati pályaudvar aluljárójában, s alz adakozó, együttérző emberséges arra járók, miközben a zsebükbe nyúltak, a nemes célit sjegít- ve. Csak példásnak, dic6éretes- nék, emberségesnek miinősíthető ez a segítőszándéfe, mert az adott helyzetiben a légtöbb, amit egy kívülálló — lehetőségei szerint — tehet az ártatlan, árva gyermekeikért. Hiszen a szülői szeretet hiányát nem pótolja valójában semmiféle adakozás. Koloh Elek hívta a KISZ-fiatalak figyelmét, hogy segítsék, főként a tanyai idős embereket. Nem panaszkodhatunk fiataljainkra. Társadalmi munkában javítják a háztetőt, felaprítják a fát, segítenek a tüzelő szállításában, a rakodásban, a ház körüli munkákban, és így tovább. Hét családot pedig külön patronálnak. Dr. Domokos Zoltán elnök: — Az összes tagok száma 676, közülük 400 nyugdíjas, járadékos. Éppen az idősek magasabb aránya miatt kezdeményeztük a mozgalmat. Nemcsak a KISZ, hanem a nőbizottság, valamint a szociális és á kulturális bizottság tagjai is konkrét segítséget nyújtanak számos családnak. Társadalmi munkában kitakarítják a lakásukat, hordják az ebédet, beszerzik az élelmiszert. Abel Sándorné, a nőbizottság elnöke, valamint Pólyák György és Gubacsi László, a szociális és kulturális bizottság tagjai külön elismerést érdemelnek. Rajtuk kívül még számos nevet felsorolhatnék. A szakszövetkezet ebédlőjében ■beszélgetünk. Csaknem kétszáz ember jött össze az időseik találkozójára. A meghívottak közül sokan kimentették magukat betegségük vagy egyéb okok miatt. Az elnök sok szeretettel köszönti a megjelenteket, utal arra, hogy immár hagyomány; minden év novemberében összejönnek a szövetkezet idős tagjai egy kis eszmecserére, amikor a közös gazdaság megvendégeli őket. A finom ebéd elfogyasztása után néhány meghívottal beszélgetek. Diószeghy József nemrég töltötte be a 82. évét, de még mindig tevékeny tagja a közös gazdaságnak. Az ellenőrző bizottság elnöke. — Már tizenhét éve töltöm be ezt a posztot. Ezenkívül egy sor társadalmi funkcióm van. Városi tanácstag vagyok másfél év- . tizede. A városi tanács számvizsgáló (bizottságának tagjaiként tevékenykedem, a bíróságon népi ülnök vagyok és sorolhatnám tovább. A szövetkezet idős tagjainak ügyes-bajos dolgait én intézem a tanácsnál. özvegy Tóth Istvánná is letagadhatna egy-két évtizedet korából, pedig már szintén meghaladta a 80-at. Elmondja, hogy jelenleg is jószágokkal foglalkozik, kiegészíti a nyugdíjból származó jövedelmet. Két tehenet fej és tíz sertést hizlal. Nem is beszélgetünk sokáig, mert néhány perc múlva elnézést kér — várják a jószágai. A zenekar magyamótákat játszik. Egy jó kiállású férfi állandóan együtt énekel a zenészekkel. Láthatólag élvezi a régi szép dallamokat. M. Kiss Lukács bácsi ezt minden találkozón így csinálja, valamennyi dalt ismerd. — Valamikor kórusban énekeltem — mondja — csak azt ne írja meg, mennyi idős vagyok, mert özvegyember lévén, még lehet, hogy újból nősülök. Azt elárulom, hogy én is jószágokkal foglalkozom, három anyakocát nevelek... A zenekar újabb dalra kezd és M. Kiss Lukács bácsi máris bekapcsolódik a nótázásba. > Kereskedő Sándor Űlifer*' :í*g : *'á. wfe*'-j||P í. Vfvv;ÍPv ;.*» ’ , •- “ ., ..- Mmúám %- .«J • *t.- * #1 t^rwIÉl ■>£$& :..JP Af-/ ?>;<. ■ .* •
