Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

• PKTOT sfr» november 1 Kádár János a brit fővárosban tárgyal (Folytatás az 1. oldalról.) 1 miután Kádár János és kísé­rőié elsőként a' British Museum- ba látogatott. A klasszicista palo- ia hatalmas oszlopcsarnokából .nyíló főbejáratnál Kenneth Coo­per a múzeumban működő brit nemzeti Könyvtár, a British Lib­rary főigazgatója fogadta a láto­gatókat, s vezette őket be a tör- ' -leírni nevezetességű „kerek" olvasóterembe. A több mint 40 méter átmérőjű kupolacsarnok- han. amelyben egykor Kossuth, yjarx, Engels és Lenin is dolgo­zott, a főigazgató adott tájékoz •'tást a mintegy 15 millió köte­tet (könyvet, iratokat, újságot) tző könyvtárról. Annál az asz­talnál álltak meg a vendégek, a’hol Marx Károly több művét ír­ta. így a Tőkét is. Kádár János itt megtekintette a Tőke egy ko­rabeli példányát, történetesen azt, amelyet. Marx a múzeum­nak ajándékozott. Ezután rögtönzött tárlaton a könyvtár Hungarica-gyűjtemé­nvének néhány darabját mutat­ták be. Közöttük Mátyás király egy 1488-ban kelt levelét, egy Corvinát, valamint a legkoráb­ban, magyar nyelven kinyomta­tott könyvek egyikét. Végül a könyvtár a British Museumban őrzött Magna Char­ta egy hasonmás-példányával ajándékozta meg az MSZMP fő­titkárát, aki a szives gesztust megköszönve, elismerő .sorokat írt a vendégkönyvbe. A múzeumi séta után Kádár János Sir Alan Traillnél, London főpolgármesterénél tett látoga­tást a XVIII. századi Mansion House-ban, Traill hivatalában. Ezt követően, a brit miniszter- elnök hivatalában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Margaret Thatcher kormányfő és Kádár János között. Mielőtt a hivatalként és lak­helyül szolgáló Downing street 10. számú épületbe kalauzolta volna vendégét, Thatcher asszony a be­járat előtt várta és szívélyesen üdvözölte az MSZMP főtitkárát. A késő délutáni órákban Ká­dár János és Margaret Thatcher megbeszélést folytatott a Dow­ning street 10-ben, a brit mi­niszterelnökség épületében. A négyszemközti tárgyaláson beha­tó véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, különösen a fegyver­kezés veszélyeiről. Bár a nemzetközi feszültség okainak megítélésében eltért a véleményük, nézeteik egybeestek arról, hogy valamennyi országnak erőfeszítéseket kell tennie az em­beriséget fenyegető veszélyek el­hárítása végett. Reményüket fe­lezték ki, hogy a világ sorsáért különleges felelősséget viselő Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közelgő genfi csúcstalálko­zója előmozdítja a nemzetközi légkör javulását. Megállapítot­ták, hogy az emberek békét és biztonságot akarnak, s a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti kapcsol« okát ennek szolgálatába kell .állítani. Margaret Thatcher rendkívül meleg szavakkal emlékezett visz- .ftfa^últ évi magyarországi láto­gatására. Kádár Jánossal együtt elégedetten állapították meg, hogy a magyar—brit kapcsola­tok a közös erőfeszítések ered­ményeként — különösen gazdasá­gi és kulturális téren — sikere­sen fejlődnek. Úgy ítélték meg, hogy a kölcsönös érdekek figye­lembevételével tovább lehet lép­ni az együttműködés útján. Ká­dár János hangsúlyozta: Magyar- ország mindent megtesz, hogy gazdasági téren könnyebbé te­gye ezt. Egyetértés volt a két ve­zető között abban, hogy a magyar —brit kapcsolatuk fejlődése ré­szét képezi a kelet—nyugati pár­beszéd folyamatosságának meg­őrzésére, a kölcsönös bizalom épí­tésére irányuló erőfeszítéseknek. A szívélyes, kötetlen légkörű megbeszélés második szakaszá­ban a brit miniszterelnökhöz és az MSZMP főtitkárához csatlako­zott a kát külügyminiszter, Vár- konyi Péter és Geoffrey Howe, valamint Domokos Mátyás lon­doni magyar, illetve Peter Un­win budapesti brit nagykövet. Margaret Thatcher csütörtökön este a miniszterelnöki reziden­cián díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorád részt vettek az MSZMP főtitká­rának kíséretében érkezett ma­gyar -politikuéokr és ott volt a brit közélet számos kiemelkedő képviselője' isi A díszvacsorán Margaret Thatcher és Kádár Já­nos pohárköszöntőt mondott. Margaret Thatcher pohárköszöntője Margaret Thatcher elöljáróban melegen üdvözölte Kádár Jánost és kíséretének tagjait Nagy-Bri- tanniában, majd így folytatta: — Egy nagyon hosszú és büsz­ke történelmű ország képvise­lőjeként ön, meggyőződésem sze­rint, érezni fogja ennek az épü­letnek, a Downing Street 10-nek a történelmi levegőjét. Ez az épü­let közel 250 év óta otthona és hivatala az angol miniszterelnö­köknek. Az ön látogatása önma­gában is történelmi eíemány: eb­ben az épületben most először latjuk vendégül egy kelet-európai ország vezetőjét, aki a kommu- r. Ista párt főtitkáraként látoga­tott hozzánk. Tavalyi magyaror­szági útjáról szólva hangsúlyozta: —, A legmelegebb emlékeket őr­zöm azokról a napokról; nagy ki­tüntetés volt számomra, hogy én lehettem az első angol miniszter- elnök, aki az ön országába láto­gatott. Mindig szívesen gondolok vissza a baráti fogadtatásra, és párját ritkító vendégszeretetre, amelyben részesítettek. Emlék­szem, amikor a budapesti nagy vásárcsarnokban paprikát és mé­zet vásároltam, nem fogadtak el tőlem pénzt. A vásárcsarnokban tartózkodók olyan meleg és szí­vélyes fogadtatásban részesítet­tek, amelyet soha nem fogok el­felejteni. Remélem, hogy önnek is ugyanilyen tapasztalatai lesz­nek holnap a Sainsbury élelmi­szer-áruházban. Annak is nagyon örültünk, hogy az elmúlt 12 hónap során vendé­gül ^láthattuk az ön kollégáit, Szűrős Mátyást, és Várkonyi Pé­tert. — Amikor Szűrös Mátyás hiva­talomban meglátogatott, egy kí­nai közmondást idézett: „jobb valamit egyszer látni, mint ezer­szer hallani róla”, nagyon örü­lünk, hogy ön most lát bennün­ket. A csütörtöki megbeszéléseket érintve kiemelte: — Ugyanúgy, mint tavaly Bu­dapesten, világossá vált előttem, hogy milyen sok téren közösek az eszményeink: a béke, a pros­peritás, a biztonság tekintetében. A céljainkhoz vezető utak lehet­nek különbözőek. A társadalmi igazságosságról talán nem val­lunk azonos , nézeteket. Helyén­való azonban, hogy tárgyaljunk azokról a kérdésekről, amelyek elválasztanak bennünket. Nagy biztatás számomra, hogy ezt meg­tehettük, és megtehetjük a világ jövőjéért érzett közös felelősség hangján. —, Mi, angolok, büszkék vagyunk ugyanúgy, mint angol—magyar viszonylatban, önmagában is hasznos szerepet játszik, és elő­mozdítja a bizalom megteremté­sét a Kelet és Nyugat között. Margaret Thatcher ezután ki­fejtette: — Élénk figyelemmel kísérjük a magyar gazdasági élet fejlemé­nyeit és kalapot emelünk az előtt az eredetiség és rugalmasság előtt, amellyel a magyar kormány prob­lémáinak megoldására törekszik. E problémák közül sok valameny- nyiünk problémája. Angliában jelentős az érdeklődés az ön or­szága iránt. Értékeljük a magyar vívmányokat. Érzéseink az erős történelmi kapcsolatokban gyö­kereznek. Ezekről a kapcsolatok­ról már Budapesten is szóltam. — Szombaton ön Skóciába utazik, hogy lásson valamit országunk­ból Londonon kívül is. Egy eset­leges walesi utat külügyminisz­terem, Sir Geoffrey Howe —, aki onnan származik — minden bi­zonnyal szívesebben vett vol­na. Hallottam azonban, hogy Wales még mindig nyalogatja a két héttel ezelőtti 3:0-ás futbali- vereség okozta sebeket. Skócia így biztonságosabb hely, mint Wales. Az angol—magyar együttműkö­dés történetének kimagasló jelké­pe az a híd Budapesten, amelyet egy skót épített a múlt század­ban. A hídépítés sokszor hasz­nált kifejezés nemzetközi viszony­latban is. Kötelességünk, hogy e kifejezést valódi tartalommal töltsük meg. Az ön londoni út­ja, a magyar nép vezetőjének lá­togatása pontosan e célt szolgál­ja — mondotta befejezésül Mar­garet Thatcher és poharát a ma­gyar nép jólétére, személy sze­rint Kádár János egészségére emelte. Kádár János pohárköszöntője az országunkban érvényesülő szabadságra, igazságosságra és demokráciára — mondotta a to­vábbiakban a miniszterelnök. — Ez az egyik oka annak, hogy mi, ugyanúgy, mint önök — va­lamennyien európaiak — teljes mértékben elköteleztük magun­kat az 1975-ös helsinki záróok­mány mellett. Ez az okmány tar­talmazza a nemzetközi érintke­zés és a civilizált kormányzás alapelveit. Az alapokmány azt is célul tűzte, hogy javítson az egy­szerű emberek életén, és meg­nyissa előttük az új'érintkezések útját. — Éppen ezért nagyra értékeljük, hogy Magyarország a budapesti kulturális fórum megrendezésé­vel járul hozzá a helsinki folya­mathoz. — Anglia eltökélten keresi a ke­let—nyugati kapcsolatok megja­vításának lehetőségeit. Ugyanúgy keresi a viszony megjavításának útját a két nagy szövetségi rend­szer országai között. Anglia az egyik, Magyarország a másik szövetség tagja. Mindketten hű­ségesek maradunk szövetségese­inkhez. Nemcsak angol—magyar barátságról van szó. Tudom, hogy mindketten valljuk: az érintke­zés európai országok között, Kádár János válaszbeszédében köszönetét mondott a meghívá­sért, amelynek — mint hozzáfűz­te — készséggel tett eleget. Meg­köszönte a figyelmes fogadtatást, azokat a megtisztelő szavakat, amelyekkel a brit miniszterelnök hazánkat és a magyar népet il­lette. — Élve az alkalommal, öröm­mel teszek eleget annak a meg­bízatásomnak, hogy átadjam a Magyar Népköztársaság kormá­nya, személy szerint Lázár György miniszterelnök szívé­lyes üdvözletét, és jókívánságait — mondotta, majd így folytatta: — Az ön 1984-es februári ma­gyarországi látogatását olyan ki­emelkedő eseményként tartjuk számon, amely ösztönzően ha­tott a magyar—brit kapcsolatok fejlődésére. Úgy gondolom, hogy a mai érdemi, nyílt és jó légkö­rű tárgyalásaink a budapesti megbeszélések megfelelő foly­tatását jelentik. Szeretném ki­fejezni azt a reményemet, hogy ez a mostani találkozás, az el­múlt évihez hasonlóan, nemcsak országaink kapcsolatainak bő­vítését segíti elő. Gondolom, ez a találkozó szélesebb értelemben része az eltérő társadalmi be­rendezkedésű országok kormá­nyai és népei közötti szükséges kapcsolatoknak is, bizonyos mértékig'hó2zájárul 'a mái- nem-" zetközi viszonyok között annyi­ra szükséges jobb megértéshez. — Ismert tény —, hangsúlyoz­ta Kádár János —, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és az Egye­sült Királyság népei a társadal­mi fejlődés különböző útját jár­ják, országaink más szövetségi rendszerhez tartoznak. Ennek következtében fontos nemzet­közi kérdések megítélésében né­zeteink eltérőek. De lényegesnek tartom, hogy vannak találkozási pontok is. Közös az elhatározá­sunk a kölcsönös előnyökkel já­ró kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésére. Egyetértés volt közöt­tünk abban is, hogy népeink ér­dekében minden lehetségest meg -kell tennünk a feszültségek enyhítéséért, a béke ügyének elő­mozdításáért. A magyar állam- vezetés részéről az emberiséget fenyegető legfőbb és mind na­gyobb veszélynek a fegyverkezést tekintjük, amely minden nép számára súlyos terhe­ket jelent. Szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés többi orszá­gával együtt ennek korlátozását tartjuk a legsürgetőbb feladat­nak. A párt főtitkára ezután kifej­tette: — Törekvésünk arra irányul, hogy az erőegyensúly, a kölcsönös biztonság a fegyverzet lehető leg­alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Üdvözöljük a világ sorsáért különleges felelősséget viselő két vezető hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek közelgő csúcstalálkozóját. Re­méljük, hogy a találkozó valóban az érdemi tárgyalások kezdete lesz, és hosszabb távon megala­pozza a nemzetközi helyzet javu­lását. — Fontosnak tartjuk mindazo­kat a nemzetközi tanácskozáso­kat, amelyek a katonai szemben­állás szintjének csökkentését, a biztonság és a bizalom erősítését, a különböző társadalmi rendsze­rű államok közötti kapcsolatok fejlesztését, a népek közötti meg­értés ügyét szolgálják. Ezek a cé­lok vezetnek bennünket a stock­holmi konferencián és a bécsi tár­gyalásokon, a helsinki folyamat találkozóin, köztük a hazánk fő­városában most folyó Európai Kulturális Fórumon. Kádár János ezután emlékezte­tett arra, hogy az angol ipari for­radalom nagy vívmányai erről a földről hozzánk is eljutottak és Magyarország fejlesztésében is szerepet játszottak. — ön is utalt rá, hogy a ma­gyar főváros egyik büszkeségét, a Lánchidat brit mérnök, Clark Ádám tervezte. Másrészről meg­említhetem, hogy a magyar Kö­rösi Csorna Sándor alkotta meg az első angol—tibeti szótárt, 1848- as szabadságharcunk vezetője, Kossuth Lajos évekig élt londoni emigrációban. Napjainkban, ahogy azt a mai tárgyalásainkon is elé­gedetten állapíthattuk meg, 'közös erőfeszítéseink eredményeként 'szinte minden területen mozgás­ba jött, fejlődik a kölcsönösen előnyös együttműködésünk. — Végezetül szeretnék köszöne­tét mondani önnek és mindazok­nak a brit állami, társadalmi, gazdasági, kulturális területen működő személyiségeknek, akik szóval és tettekkel is elősegítették kapcsolataink fejlődését. Bizto­síthatom önöket, hogy magyar részről eddig is cselekedtünk, és a jövőben is minden tőlünk tel­hetőt megteszünk kapcsolataink fejlesztésére, együttműködésünk bővülésének elősegítésére — mondotta Kádár János és őfelsé­ge, II. Erzsébet királynő, Marga­ret Thatcher miniszterelnökasz- szony, a vendéglátók, minden je­lenlévő egészségére, az Egyesült Királyság és Magyarország népei­nek boldogulására, barátságára és a békére emelte poharát. Kádár Jánost csütörtökön este szállásán felkereste Neil Kinnock, a brit munkáspárt vezére és De­nis Healey, a párt vezető külügyi szóvivője, („árnyékkülügyminisz­tere”). Áttekintették a nemzetközi helyzet és a világgazdaság né­hány időszerű kérdését, kölcsö­nösen tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről és soronlévő ten­nivalóiról. Megelégedéssel szól­tak a pártközi kapcsolatok ala­kulásáról, kifejezték szándéku­kat azok továbbfejlesztésére. Magyar napok Angliában Mikor Thatcher asszony tavaly hazánkba látogatott, egyik pohár- köszöntőjében megjegyezte: a két ország kapcsolatában az egyetlen jég. hogy Budapesten angol jég- táncospár nyert Európa-bajn'ok- ságot. Akár viszonozhatnánk is egy sporthasonlattal ezt a derűs gesztust:_ a magyar ökölvívó-válo­gatott ebben a hónapban lép szo- rítóba az angolok ellen, itt Lon­donban. A kölcsönös udvariasság­nál —, melyre az ad alapot, hogy a két ország viszonyában való­ban nincs vitás kérdés — fonto­sabb az, hogy a magas szintű ta­lálkozók bizonyítják: az eltérő társadalmi berendezkedésű orszá­gok között is lehetséges, sőt ma­gától értetődő a párbeszéd. Kádár János tegnap kezdődött látogatásával kiemelt helyen fog­lalkozik az angol sajtó. A Times szerdai száma hosszú cikkben is­merteti pártunk főtitkárának élet­rajzát, bemutatja az általa kép­viselt politikát, a magyar gazda­Különtudósítónk, Hámori Zoltán jelenti Londonból: sági, politikai törekvéseket. A Th.e Guardian négyoldalas magyar mellékletet jelentetett meg ez al­kalomból, melyben magyar szer­zők is szólnak az angol olvasókr hoz. A látogatás mellett aktuali­tást ad a brit sajtó „magyar nap­jainak” az is, hogy Glasgowban hazánk művészeti fesztiválja zaj­lik, Londonban magyar színházi bemutatóra készülnek, itt járt az Állami Népi Együttes, és sok más apró jele van annak, hogy a pár­beszéd mindenképpen használ a kétoldalú kapcsolatoknak. Már­pedig, ha Anglia és Magyaror­szág kereskedelmét, gazdasági együttműködését nézzük, akkor láthatjuk, hogy bőven akad még tennivaló. Fejleszteni lehet és kell az egyezményes cserét, az ipari kooperációt. i(Jó példa erre, hogy az Ikarusz összeszerelő üze­met létesít az egyik brit szabad­kikötőben — amint azt a The Financial Times írta nemrégen.) Az ilyen megoldásokra akkor is lehetőséget kell keresni, ha jól tudjuk, hogy a két országnak el­térőek a méretei, más a gazdasá­gi súlya és más szövetségi rend­szerhez kötődik. A Times már megelőlegezte, hogy a magas szintű eszmecsere minden bizonnyal hozzájárul az egy ü 11 működés továbbf ej 1 észt ésé­hez. Ezt a reményt erősíti Kádár Jáncts mai — pénteki — prog­ramja is: délelőtt a Westminster­ben tárgyal az angol parlament elnökével, utána Howe külügy­miniszter látja vendégül, délután pedig vezető angol üzletemberek­kel folytat kerekasztal-beszélge- tést. Este Kádár János sajtóérte­kezleten válaszol az újságírók kérdéseire. Berecz János hazaérkezett Varsóból Berecz János, az MSZMP KB titkára október 29. és 31. között pártküldöttség élén Varsóban tar­tózkodott a LEMP KB meghívá­sára. Lengyel vendéglátóival ta­pasztalatcserét folytatott az MSZMP és a LEMP ideológiai, agitációs és propaganda-, vala­mint tömegtájékoztatási munká­járól. Berecz Jánost csütörtökön fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára. Jan Glówczyk, a KB titkára és Marian Orzechowski, a LEMP társadalomtudományi akadémiá­jának rektora, a KB PB póttag­jai, továbbá a KB illetékes osz­tályvezetői részletesen tájékoz­tatták a magyar vendéget a len­gyel társadalom helyzetéről, a közelmúltban lezajlott választá­sokról, a LEMP soron következő X. kongresszusának előkészíté­séről, az ezzel kapcsolatban vég­zett ideológiai munkáról és a következő időszak feladatairól. Berecz János tájékoztatta ven­déglátóit az MSZMP tevékeny­ségéről, amelyet politikai irány­vonalának érvényesítéséért, esz­mei befolyásának erősítéséért fejt ki. * Az MSZMP KB titkára barati eszmecserét folytatott Józef Czy- rekkel, a LEMP KB PB tagjával, a KB titkárával, és Mieczyslaw Rakowskival, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Találkozott a rádió és televízió bizottság elnö­kével és vezető munkatársaival, beszélgetést folytatott a közpon­ti napi- és hetilapok főszerkesz­tőivel. A megbeszéléseken részt vett Biczó György, hazánk varsói nagykövete. Berecz János csütörtökön este hazaérkezett varsói látogatásá­ról. Magyar naiv művészet ’85 Magyar naiv művészet '85 cím­mel kiállítás nyílt csütörtökön Budapesten a Néprajzi Múzeum­ban. A tárlaton 30 magyar naiv művész — festők és szobrászok — mintegy 200 alkotását tárják a közönség elé. A Magyar Média a Műgyűjtők Galériájának kiállítása — hason­lóan az 1972-ben megrendezett legutóbbi naiv művészek tárlatá­hoz — áttekintést nyújt a hazai naiv művészet széles skálájáról, e műfaj sokszínűségéről és az el­múlt időszak eredményeiről. A festmények és faragott szobrok nemcsak alkotóik egyéni látás­módjáról vallanak, de tükrözik az egykori, valamint a ma is élő magyar népszokások gazdagsá­gát, s a magyar vidék, a falusi táj szépségét. Az Európai Kulturális Fórum alkalmából megrendezett tárlatot Drecin József művelődési minisz­tériumi államtitkár nyitotta meg. Személygépkocsi- abroncsköpenyek árváltozása A TAURUS Gumiipari Válla­lat, valamint a forgalmazó ke­reskedelmi vállalatok klözlik, hogy a személygépkocsi-abroncs­köpenyek fogyasztói ára novem­ber 1-től átlagosam 8,3 száza­lékkal emelkedik. Az árváltozást a szocialista országokból beszer­zett köpenyek döntő többségé­nek jelentős minőségjavulása és ezzel a futásteljesítmény növe­kedése, valamint a költségek nagymérvű növekedése indokol­ja. illetve tette szükségessé: Az ának differenciáltan, a haszná­lati érték arányában változnak; így a ddagonál köpenyek ára át­lagosan 5, a textilrad iáitoké 6,6, a korszerű acélradiál köpenyeké 10,8 százalékkal emelkedik. Egyes köpeny típusoknál árcsök­kentésre kerül sor, így a Viktó­ria acélradiál ára átlag 9, a dia- gonálé 12, a texitilradiál abroncs- köpeny ára pedig átlag 23 szá­zalékkal csökken. (MTI) Változó földgázszolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról.) Ilyen gázt hoznak felszínre pél­dául Tázlár környékén. Ám az ott bányászott energia- hordozót — mielőtt a fogyasztó­hoz eljuttatnák — egy keverő­rendszer segítségével, magas fű­tőértékű gáz hozzáadásával te­szik közvetlen felhasználásra al­kalmassá. Bács-Kiskun megyé­ben Kiskunhalason végzik ezt, s mától így kerül az eddiginél ki­sebb fűtőértékű földgáz a Kis­kunhalas-Baja—Pécs távveze­tékbe, s jut el’az érintett tizen­három településre. Ez azonban nem jelenti a szol­gáltatási színvonal romlását — tájékoztatott Erky Tamás, a DÉ- GÁZ gazdasági igazgatóhelyette­se. A fogyasztók ugyanis Baján, Bácsalmáson, Csávolyon, Érsek­halmán, Felsőszentivánon, Hajó^ son, Jánoshalmán, Kiskunhala­son, Mélykúton, Tataházán, Kis­szálláson, Kunfehértón, valamint a rövidesen bekapcsolandó Bács- bokodon az eddig használtnál ala­csonyabb fűtőértékű földgázért köbméterenként a 2.99 forint he­lyett 2 forint 73 fillért fizetnek. Áz igaz, hogy ha a korábbi hő­mennyiséget el akarjuk érni, ak­kor most több köbméter gázt kell felhasználni — emiatt megnövel­ték a nyomást —, de a nagyobb mennyiség alacsonyabb áron pon­tosan azt a végösszeget adja, mint a kisebb volumen drágáb­ban. Lévén, hogy az egységes, s központilag meghatározott ener­giaár nem változhat. Az átállás a fogyasztók nagy többségénél gyakorlatilag nem igényel semmiféle beavatkozást — mondta Farkas Zoltán, szol­gáltatási főosztályvezető. Nem szükséges a fűtőberendezések át­állítása, fúvóka vagy égő cseré­je. De előfordulhat, hogy egyes készülékeket — főként a régeb­bieket — újra be kell szabályoz­ni. Ennek szükségességére utal, ha a tűzhelyen úgymond „lesza­kad a láng”, vagy a főző- és fű­tőberendezés nagyon kormol. Ha a lakosság ilyet tapasztal, akkor a DÉGÁZ halasi és bajai kiren­deltségén jelentheti be igényét a beállításra. A szakemberek soron kívül, díjmentesen elvégzik a munkát. De csak a beszabályo­zást, aimi nem jelenti az esetleg egyébként is rossz készülékek in­gyenes javítását. V. T. Reagan elvben a javaslatot Elkészült az amerikai válasz a Szovjetunió új leszerelési javas­lataira. Értesülések szerint a Reagan-kormányzat elvben elfo­gadja ugyan a nukleáris fegyve­rek számának nagyszabású — ötvenszázalékos — csökkenté­sére vonatkozó szovjet javasla­tot, de ezt csupán a szárazföldi hadászati telepítésű nukleáris ra­kétákra korlátozná, és ragaszko­dik ahhoz, hogy az Európába te­lepített közepes hatótávolságú nukleáris eszközök és a térség­ben levő, hadászati rendeltetésre is felhasználható bombázók ne számítsanak bele a hadászati esz­közök számába. Az amerikai el­gondolás nem a hordozóeszközök, hanem a nukleáris töltetek szá­mának jelentős csökkentését akar­ja megvalósítani, így például a szovjet hadászati hordozóeszkö­zökön elhelyezett atomtöltetek számát 4500-iban korlátozná. A javaslat néhány részletét az NBC televízió tette közzé csütör­tökön reggel. A The Washington Post ugyancsak csütörtökön azt jelentette, hogy a tervezetet az amerikai fél még e héten beter­elfogadja jeszti a genfi leszerelési tárgya­lásokon, s esetleg kéri a jelenle­gi — elvben pénteken véget érő — tárgyalási forduló meghosszab­bítását is ebből a célból. Shultz külügyminiszter, aki a hét végén utazik a Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó előkészítésére Moszkvába, ugyancsak magával viszi az amerikai ellenjavaslatot előzetes megvitatásra. Ha a hivatalosan meg nem erő­sített értesülések megfelelnek a valóságnak, akkor az amerikai ellenjavaslat csak kevéssé tér el kiindulópontjában a korábbi ame­rikai elképzelésektől, s elsősorban a Szovjetunió hadászati csapás­mérő erejének legfontosabb ele­mére, a szárazföldi telepítésű földrészközi ballisztikus raké­tákra akarja összpontosítani a csökkentést. Az amerikai ellen­terv eddig napvilágra került rész­letei nem érintik az űrfegyverke­zés kérdését. Értesülések szerint egyébként Shultz külügyminiszter moszk­vai tárgyalásain javasolja’majd, hogy amennyiben a genfi csúcs- találkozó megfelelő eredménnyel zárul, Mihail Gorbacsov 1986- ban látogasson el az Egyesült Ál­lamokba újabb csúcstalálkozóra. Véleménycsere a Downing street 10-ben

Next

/
Thumbnails
Contents