Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
1085. november 1. • PETŐFI NÉPE • 3 VITA A VÁROS JÖVŐJÉRŐL Népfrontértekezlet Kiskunfélegyházán TÁZLÁR ÉS A VONZÁSKÖRZET KÖZPONTJA ________________ E lmozdul-e a „fagypontról” a tüzelőellátás? „Maratonira” sikeredett értekezletet tartottak tegnapelőtt délután-este a kiskunfélegyházi népfrontaktívák a városi tanács dísztermében. Hogy csaknem öt órán keresztül percre sem lankadt a 230 résztvevő figyelme, annak köszönhető: a tanácskozás napirendjén olyan, mindenkit érintő témák szerepeltek, mint a városi népfrontbizottság számvetése, az elmúlt öt évben végzett munkájáról, a következő fél évtized feladatainak kijelölése, a település VII. ötéves tervkoncepciójának vitája. „Megadta a hangot" a népfrontértekezletet köszöntő Darvas téri iskola úttörőinek bájos műsora: a gyerekek „spontánná szerkesztett" csevegéséből megtudták a „bácsik és njnik”, mik azok az eredmények, melyeknek legjobban örülnek a város legifjabb polgárai, s mi az, ami nagyon jó lenne, ha miharabb megvalósulna. Fajátszótér, ifjúsági ház szerepelt — többek között — a felsorolásban. Elismerő egyetértés fogadta Dobosné dr. Patyi Máriának, a HNF városi titkárának beszámolóját az 1980-as választások óta végzett munkáról. Nem is történhetett ez. másképp: a jelenlévők is tevékeny részesei a hihetetlenül széles körű népfronttevékenység elmúlt ciklusbeli sikereinek. Szervező, agitáló — s nemegyszer saját kétkezi — munkájuk hatására például három és fél milliárd forint értékű társadalmi segítségről adhatott számot a titkári beszámoló. Ennek egy része olyan, immár hagyománnyá vált akciók gyümölcse, mint az „Egy üzem—egy iskola" vagy a „Harminc órát lakótelepünkért" mozgalom. A lakosság áldozatvállalásának köszönhető, hogy a most záruló tervciklusban kicsit meghosszabbodott a város „takarója", s olyan célokért is tudtak „nyújtózni", amelyeket eddig pénzhiány miatt kellett halogatni — mondta Dobos Ferenc tanácselnök. így épülhetett meg végre — például — a crossbarközpont, a fedett uszoda. A kiskun város továbbra is számít polgárai segítségére, melynek csak egyik formája a” településfejlesztési hozzájárulás megszavazása. Élénk vita követte a tanácselnöknek a város VII. ötéves terv- koncepcióját ismertető szavait. A tervezet két változatban készült A felegyháziaknak arról kell majd dönteni: épüljön-e új művelődési központ, vagy a régit foltozgassak tovább. Utóbbj esetben több jutna az úthálózat fejlesztésére... A hozzászólók többsége az első változat mellett tette le voksát. Tóthné dr. Sinkó Erzsébet például így érvelt: — Bizonyára szemrehányást kapunk, ha megépítjük az új kul- túrházat, hiszen sokan vannak ma, akik más célokat fontosabbnak éreznek. De még nagyobb szemrehányást kapunk a jövő nemzedéktől — ha nem építjük meg. A bátrabb, hosszabb távra szóló megoldásra biztatta választóit dr. Korom Mihály, a város országgyűlési képviselője is. Mint mondta, a rekonstrukció nem sokkal több a helyben topogásnál, márpedig a stagnálás — a népgazdaság valamennyi szintjén — öt év múlva szinte behozhatatlan hátrányt eredményez. Elismeréssel szólt a város legkülönbözőbb rétegeit tömörítő népfront munkájáról, melyből világosan látszik az a felismerés: közös céljainkért csakis így, összefogással küzdhetünk eredményesen. Nem nélkülözhető ennek érdekében a tervszerűség, az egyén és a kisközösségek felelősségének fokozása sem — emlékeztetett hozzászólásában dr. Molnár Frigyes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Sztano- jev András, a városi pártbizottság első titkára a népfront középtávú célkitűzéseinek méltatása mellett felhívta az aktivisták figyelmét az elképzelések mindenkori helyi viszonyokra alkalmazásának — ha kell; módosításának — szükségességére. Végül a résztvevők megválasztották a Hazafias Népfront városi tisztségviselőit — megerősítették tisztében a korábbi titkárt, az elnök pedig, általános egyetértéssel, ismét dr. Cseh László lett —, majd szavaztak a megyei bizottság tagjaira, s döntöttek a november 23-án sorra kerülő megyei népfrontértekezlet küldötteinek személyéről. Szabó Klára A tázláriak mostanában épp hogy csak benéznék a tüzép udvarába, és máris odébbállnak. A látvány bárminek nevezhető, csak melengetőnek nem! Szabadi Imre telepvezető mutatja: ennyi, csupán 4—5 mázsa lignit az összes tüzelője, aminek kicsi a fűtőértéke. Kétszáxtizennyolc megrendelő A teljességhez tartozik —, ez már nem kizárólag a pillanatnyi helyzet —, hogy a községi fűtőanyag-ellátásért tettek és tesznek is erőfeszítést. Ennek egyik jele, hogy a telepvezető 5000 liter háztartási tüzelőolajat vár a meglévő két hordónyihoz. A gázpalack-cseretelepről a házakhoz kerékpárokkal viszik a konyhá-k legfontosabb energiaforrását, teli gázpalackokat. Ám a legtöbben, a kályha- és kazántulajdonosok, mégis a tüzép-udvaron fordulnak meg leginkább. — Mit kaptak eddig? — Mit nem kaptunk, talán ezzel kezdem. Szeptember végéig 87 ezer kilogramm szénnel érkezett kevesebb, mint ameny- nyit megrendeltünk — válaszolja Szabadi Imre. — Október 3-án 26 tonna lignitet kaptunk, s a múlt hét elején átvettük az első NSZK szénrakományt, 58 tonnát. Szállítási ígéret van ötszáz mázsa tűzifára is a negyedik negyedévben. Azonban ebből még semmit sem küldött a kiskunsági és a zalai erdőgazdaság. Itt tartűnk, miközben már a 218. szénelőjegyzést is felvettük. Javul-e az ellátás? Bizakodásra adhat okot, hogy a kis falunak októberben — a közismerten nehéz helyzetben ds — kétszer jutott szén, egyszer az import révén. A kormányzat erőfeszítései a behozatallal és egyéb intézkedésekkel előbb-utóbb enyhítenek a helyi energiagondokon. Trsztyinszki Pál tanácselnök tájékoztatása szerint: az előjegyzésbe vett 218 lakosnak személyenként 1000 kilogramm szenet szolgálnak majd ki, hogy mindenkire sor kerülhessen. Elsők az egyéni fogyasztók! — ez az álláspontja Tázlár tanácselnökének. Elmondja, hogy az év végéig egy tüzelőanyag-magánkereskedő is nyit lerakatot a községben. Egyébként nem messze Kiskőrös. Ott állítólag jobb a beszerzési lehetőség. H« lassan is, de — szállítanak Mennyivel? — erre vagyunk kiváncsiak a vonzáskörzet központjában. Itt már látni a jelét némi javulásnak. Jóllehet, az őszi széncsata kimenetele még korántsem dőlt el, Kocsis István telepvezető-helyettes a tüzépnél jó hírekről is beszámolhat. Kilenc- napi leltározás után, október 10- től idáig 1 millió 280 ezer kilogramm szenet és fát értékesítettek. Pótlásként 150 tonna beren- tei és mecseki szenet, meg 60 tonna tűzifát kaptak. Jelenleg is van a telepen 400 ezer kilogramm, 7—8 ezer kalóriás fűtőértékű koksz, ami jó is, meg nem is. Jó, mert az öntöttvas Vinyisztó kazánok fűtésére megfelelő — de annyiban rossz, hogy felhasználása lemezkazánokban nagy odafigyelést kíván. A lemezek a túl • A gondozónő nem csak tejet hozott, tüzelőt is rendelt Ilonka néninek ... (Méhesi Éva felvételei) • Kevés lignit — egyelőre ennyi a kínálat a tázlári telepen. erős hőhatástól könnyen megolvadnak. i A telepvezető-helyettes óvatos, minden szavát megfontolja. Nem ígér semmi olyat, aminek á teljesítése, ahogy mondani szokás: még a jövő „zenéje”. Egyelőre tény, hogy darabos, dara- és kazánszénre több ezer előjegyzéses megrendelő várakozik. Ma például — tanácsi igazolásra —, előjegyzéstől függetlenül, három mázsa szenet szolgáltak ki azoknak, akiknek otthon semennyi tüzelőjük nincs. Az idősek, a rokkantak és azok a családok, amelyeknél napközben is otthon tartózkodó gyermekek vannak, so- ronkívüli kiutalásban részesül-' tek. Kocsis István az eddigi rész- intézkedésekből — valamint abból, hogy naponta most már egykét vagon szén érkezik, valamelyest javult a szállítások üteme — arra következtet, hogy egy hónap múlva valószínűleg a megrendelők kamrájában, pincéjében lesz a téli tüzelő nagy része. Akik a legnagyobb segítségre szorulnak... És addig? Mitévők legyenek a hideg ártalmait legkevésbé elviselni képes idős, beteg (és magányos) emberekkel ? Örömmel tapasztaljuk, hogy ebben a nehéz helyzetben sem feledkeznek meg róluk. Tanácsi javaslatra a napokban 25—30 olyan szociális gondozottnak szállítottak házhoz tüzelőt, akiknek önállóan ilyen beszerzésre már nem futná az erejéből. A Ligeti- Károly utcai özvegy Madarász Gyuláné, a Batthyány utcai Strasszburger Etel, vagy a Jókai utcai Meskó Pálné, így, a tanács közbenjárásával, vásárolt szenet és fát. A segítségre legjobban rászorultak egyike, Jóba Ilona, aBaj- csy-Zsilinszky utca 47. szám alatt lakik. Egyidőben érkezünk hozzá Fábián Gáborné szociális/házi gondozóval, aki ma reggel már járt nála. Ezúttal egy liter tejet hozott Ilonka néninek. Mialatt az udvaron beszélgetnek, megtudjuk, hogy a gondozónő segítségével tizennyolc idős ember jutott gyorsan tüzelőhöz. A 82 esztendős Jóba Ilonának a hétfőn rendelt 10 mázsa szenet és ugyanennyi fát már a következő napon, kedden a lakására vitték. A hétvégén pedig elküldik hozzá a fűrészelőt is, 1 Jóba néni konyhájában így már barátságos melegben kezdhette a napot, akárcsak a többi idős, kiskőrösi gondozott. Reméljük, a kormányzati intézkedések nyomán, s a bányászok és az erdő- gazdaságok dolgozóinak kemény munkájával végül is mindenhol nyújt meleget — azaz szenet és fát — a „fagypontról” elmozduló tüzelőkereskedelem. Kohl Antal TIZENÖTEZER ÉDOSZ-TAG A megújulás jegyében Felhívás az 1986. évi SZOT-díjasok jelölésére A SZOT elnöksége minden esztendőben május 1-én SZOT- díjban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósokat, a művelődésben tevékenykedőket. A szakszervezetek ezzel is kifejezik a szocialista eszmeiségű művészek és alkotók támogatását, a munkásosztály művelődését szolgáló alkotói tevékenység megbecsülését. Többen is megállapították az élelmiszeripari dolgozók megyei bizottsága által szervezett aktívaülés után: „Jó tanácskozás volt.” Tapasztalhattam: e véleménynyel egyetértettek a jelenlévők. Miért minősítették jónak a kora délelőtti óráktól délutánig tartó összejövetelt? Egy használati tárgyról, lakásról, bizonyos értelemben kulturális termékről viszonylag köny- ,nyen eldönthető: jó vagy rossz. Osztódva szaporodó tanácskozásaink értékelésénél mi más lehetne az értékelés legfőbb szempontja: változtat-e a változtatást követelő gyakorlaton. A szakszervezet és a termelés Az ügyek elörevitele mindenekelőtt valósághű, a pillanatnyi felületi mozgásokat és a mélyebb összefüggéseket egyaránt érzékelő ismereteket kíván. öt évi munkájukat ilyen felfogásban összegezte Molnár Fe- rencné megyei titkár. Természetesen a módosuló gazdasági és társadalmi körülmények figyelembevételével vizsgálta tevékenységüket. Mindenkit el kell gondolkoztasson: a megyei élelmiszeripari vállalatok 1980-ban jövedelmezőbben gazdálkodtak, mint 1985-ben, noha többet exportálnak, mint öt esztendeje. A növekvő adósság, az áremelkedés, a kamat korlátozza a vállalati fejlesztéseket, korszerűsítéseket. Ráadásul a korábbi normatív bérgazdálkodás eléggé mostohán bánt az ipar eme ágazatával, ami rontotta a megyei élelmiszeriparban dolgozók közérzetét. A szemléletes tájékoztatóból megtudható: mit tett a szakszervezet a termelés föllendítésért. Ezzel is jelezve: most ez a( legfontosabb érdekvédelmi feladat. Csak mutatóba néhány adat: 2900 Kiváló Dolgozó kitüntetést adtak az előző szakszervezeti választások óta. Jó munkájáért ösz- szesen 7300 brigádtag — „a vállalati gazdálkodás legnagyobb tartaléka a brigádokban van” — kapott elismerést. Molnár Ferenc- né szólt az újítómozgalomról, a dolgozók szakismeretének bővítését célzó kezdeményezésekről. Távlatos érdekvédelem A megjelent szakszervezeti tisztségviselők általánosságok helyett példákkal jellemzett, igazolt megfigyeléseket, következtetéseket hallhattak. „A Kalocsai Paprika és Konzervipari Vállalat, a Bajai Sütő és Édesipari Vállalat, a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat nagy gondjai ellenére megtartotta törzsgárdáját.” Nincs helyem a közvetlen, napi érdekvédelmi tennivalókra — olykor önkritikusan — kitérő, a megyebizottság és a vállalati szakszervezeti bizottságok, a bizalmiak munkáját áttekintő jelentés alaposabb elemzésére. Idekívánkozik: „csaknem minden gabona- és sütőipari üzemben korszerű öltöző, fürdő létesült”. Megszűntek a bölcsődei és áz óvodai felvételi gondok. Aggasztó az üzemi étkezők számának csökkenése. Tíz szervezett dolgozóból csak négy vásárol ebédjegyet. A sokszínű, a figyelmet lekötő beszámoló — mint ez is — csak megalapozhatja a tanácskozás sikerét. Szólamokat hadaró, tájékozatlanságukat általánosságokkal rejtő felszólalók felesleges időpocsékolássá silányíthatnak egy-egy összejövetelt. Magvas felszólalások Most kivétel nélkül minden felszólaló elmondott legalább egy, a dolgok mozdítására alkalmas gondolatot, észrevételt. Illés Mihály, a Bácska Húsipari Közös Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára — egyebek között — a munkafegyelem megszilárdítását is reméli a munkaverseny igényesebb formáitól. A három évtizede szakszervezeti tisztség- viselő Leskowsky Albert a szak- szervezet kulturális és sportszervező teendőire hívta fel a figyelmet. A Táncos Péter népi együttest jó, a lanyhuló természetjárást rossz példaként említette. Kálmán Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár szakszervezeti bizottságának nemrégiben megválasztott elnöke meggyőző érvekkel és indulattal a lakásárak emelkedésének megállítását sürgette. Funták Kázmért, az ÉDOSZ megyebizottságának tagját megtapsolták, amikor a szabályozók kiszámíthatatlan, a távlatos gazdálkodást nehezítő módosításait bírálta. Helyesléssel fogadták Princz László SZMT-tit- kár megállapítását: „olyan a szakszervezet szerepe, tekintélye, mint amilyet kivív magának”. Dr. Kiss Margit, az ÉDOSZ Központi Vezetőségének tagja arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy az ÉDOSZ Központi Vezetőség hat Bács-Kiskun megyei tagja aktívan továbbítja véleményüket, képviseli érdeküket a tekintélyes szakszervezeti testületben. Elmondták: „az utóbbi években megélénkült a szervezeti élet”. Balogh Ödön, a Kecskeméti Sütőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára mind súlyosabb munkaerőgondjaikat osztotta meg a jelenlevőkkel. A tisztségviselők csaknem egyhar- mada kicserélődött a legutóbbi választás óta, tudatta Kovács Antal, a megyebizottság politikai munkatársa. Dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese az élelmiszer- ipari vállalatok helyzetéről, gazdaságpolitikai feladatokról szólt. Pratsch Gyulához, az ÉDOSZ elnökségi tagjához hasonlóan, ő is méltatta az utoljára ülésező megyebizottság munkáját. Az ÉDOSZ-nál a munkahelyeken titkosan választották meg a kongresszusi küldötteket, és az ágazati szakszervezet vezetőségének döntése értelmében a jövőben az eddiginél szűkebb körű megyei titkárság veszi át szerepét. t Megyebizottság helyett titkárság Mi tagadás, nem mindenki biztos abban, hogy az új szervezeti forma erőteljesebben segíti a szakszervezeti tevékenység hatékonyságát, mint a mostani, de.az biztos, hogy a kedves jutalmazásokkal, baráti szavakkal, a valami változik tudatával családias hangulatban befejezett tanácskozás résztvevői továbbra is minden tőlük telhetőt megtesznek előrehaladásunkért. Információkban, gondolatokban gazdagodva, a jól végzett munka örömével, a felismert tennivalóktól felpezsdítve, a „számítanak rám lelkesültségével” tértek haza a megyebizottság elnökének, Király Margitnak zárószavaival befejeződött értekezleten részt vevők. Heltai Nándor A MÉM felügyelete állá tartozó egyetemeken 1986 tavaszi félévében három helyen szakmér- mökiképzés kezdődik. Kétéves tanulmányi idővel a Keszthelyi Agrártudományi Egye*- tem mosonmagyaróvári mező- gazdaságtudományi karán húsipari, szarvasmarha- és juihite- nyésztési, valamint takarmány- gazdálkodási szakembereiket képeznek. A Gödölői Agrártudományi Egyetemien takarmánygazdálkodás, vetőmaggazdálko" clás, külkereskedelem, melegég- övi mezőgazdaság, vállalat gazdaság és gazdaságelemző tagozaton Az eddigiekhez hasonlóan, SZOT-díjra javaslatot tehetnek az irodalmat és művészetet értő és szerető, a művelődéspolitikáért felelősséget érző dolgozók, az üzemi és intézményi kollektívák, a szocialista brigádok, a szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. SZOT-díjra javasolhatók az irodalom, a filmművészet, a rádió, a televízió, a színházművészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a táncművészet, a társadalom- és természettudomány, a közoktatás és a közművelődés, a munkahelyi művelődés területén az utóbbi években, valamint egész életművel kiemelkedő sikeindul oktatás, de bővíthetik ismereteiket a szakemberek a vad- gazdálkodással, mezőgazdaságii, /Vízügyi, biotechnológiai és mező- gazdálkodása, mezőga zdalsági, szakokon is. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdőmér- nöki karán erdészeti, növényvédelmi és faitermesztési tagozatokat indítanak, a faipari mérnöki karon pedig a ragasztás és a TelüHletkeaeilés témakörében llehet megszerezni a szakmérnöki oklevelét. A jelentkezéseket 1985. december 31-ig az egyetemek dékáni hivatalához kell beküldeni. reket elért személyek, illetve kollektívák, akik a SZOT-díjadomá- nyozás alapelvei valamelyikének megfelelnek. — Javasolni lehet mai témájú, szocialista eszmeiségű, a munkás- osztály, a dolgozó nép életét tükröző, magas színvonalú művek alkotóit. Egész életmű díjazásánál az alkotó munkássága magas művészi fokon, a szocialista elkötelezettség jegyében fejezze ki a dolgozó nép társadalomépítő tevékenységét; — a szocialista kultúra megszerettetésében, a dolgozók világnézetének, s érzésvilágának alakításában, esztétikai élményeinek gazdagításában', a nemes szórakoztatásban kitűnt előadóművészeket; — tudományos és művészeti elméleti munkásságukkal, a korszerű világképet alakító publikációs közéleti tevékenységükkel a dolgozók művelődésének segítésében kitűnt személyeket; — a közművelődés és munkás- művelődés területein elméleti és gyakorlati tevékenységgel a munkások körében végzett irodalom- és művészetpropagandában, a hivatásos és az öntevékeny művészeti mozgalom kapcsolatának erősítésében, a dolgozók szocialista életmódjának alaki tásá- ban, a munkásművelődés feltételeinek fejlesztésében kitűnt személyeket. A javaslatokat 1985. november 15-ig kell megküldeni az iparágiágazati szakszervezetek, vagy a területileg illetékes szakszervezetek megyei tanácsa (Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa) kulturális, agitációs és propagandaosztályának.