Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

1985. október 12. • PETŐFI NÉPE • J Megyei képviselők az őszi ülésszakon • Mi és mikorra várható? — kérdezte Kiss István Bácsalmás várossá nyilvánításáról a felvétel jobb oldalán látható Somo­gyi László építési és városfejlesztési minisztert. A beszélgetésbe bekapcsolódott Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke is, aki egykor ugyancsak az építési tárcának volt a vezetője. • Dr. Sztrapák Ferenc javas­latot ad át Kapolyi László ipa­ri miniszternek. Ebben kezde­ményezi több. a földgázveze­ték közvetlen közelében fekvő község bekapcsolását az orszá­gos hálózatba, ami népgazda- ságilag és helyileg is kedvező lenne. Kép: Tóth Sándor Szöveg: Váczi Tamás Az Országgyűlés munkájáról lapunk tegnapi és mai számá­ban adtunk tudósítást. A következő öt évre készülő kormány- programot, az ahhoz kapcsolódó vitát, majd az 1984-es költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot bő terjedelemben ismertettük. Mostani képösszeállításunk ban azt igyekszünk be­mutatni, hogy az esemény, amelyről már beszámoltunk — ho­gyan is történt. Mi zajlott az ülésteremben, s mi a tanácskozás szüneteiben. Mert a képviselők — természetesen nemcsak a most bemutatottak — e rövid perceket is felhasználják, hogy találkozzanak azokkal az ágazati vezetőkkel, akikkel a vá­lasztókerületükben felvetődött kérdéseiket itt a Parlamentben is közvetlenül megbeszélhetik, vagy megállapodhatnak egy ké­sőbbi találkozás időpontjában. "• A helyiség közepéről, köz­ismert nevén a „patkóból” ké­szült kép a megyei képviselők egy csoportjáról. • Tóth Istvánné Urban Lajos közlekedési minisztert tájé­koztatja a régóta húzódó, ám a közelmúltban végre zöld utat kapott kiskunhalasi felül­járó építési munkálatairól. • Az ülésteremnek az elnöki pulpitussal szemközti része — ahogy a hírlapírói karzatról látni. Szovjet küldöttség Kínában BIZTONSÁGI TANÁCS Nyilvános ülés a közel-keleti békéről NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön nyilvános ülésen meg­kezdte a közel-keleti béke meg­teremtése lehetőségeinek megvi­tatását. Nataradzsan Krisnán. India ENSZnképviselője felszólalásában hangsúlyozta: India az el nem kötelezett országok nevében azért kérte a BT-ülés összehívását, hogy tüzetesen megvizsgálja a közel-keleti kérdést és elemezze az átfogó, igazságos és tartós bé­kéhez vezető utat eltorlaszoló akadályokat. Legfőbb akadálynak az indiai delegátus Tel Aviv-mak a nemzetközi közösség akaratával dacoló haithatatlanságát nevezte meg és országa nevében felszólí­totta Izraelt, vessen véget telepí­tési politikájának és vonuljon vissza az 1967-ben megszállt arab és palesztin területekről. Vernon Walters amerikai ENSZ-nagykövet felszólalásában azt állította, hogy az Egyesült Ál­lamok igazságos és tartós közel- keleti béke híve, ami azonban csak a tárgyalóasztalnál valósít­ható meg. nem pedig terroristák és terrorcselekmények által. Ver­non Walters nem részletezte, mit ért terroristáikon és terrorcselek­ményeken. Mint ismeretes. Wa­shington a törvényes jogaiért har­coló PFSZ'-t olyan terrorista szer­vezetnek bélyegzi, amellyel nem lehet tárgyalni. PEKING A Zsenmin Zsipao, a KKP köz­ponti lapja pénteken címoldalon ismertette a Kínában tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére adott vacsorán elhang­zott pohárköszön.tőket. A szovjet küldöttség vezetője. Lev Tolkunov, a Legfelsőbb Ta­nács Szövetségi Tanácsa elnöke megállapította, hogy a két ország törvényhozása közötti kapcsolat helyreállítása a kínai—szovjet kapcsolatokban végbemenő pozi­tív változások egyik újabb jele. Olasz fogságban a hajórablók A nukleáris háború elleni orvosszervezet kapta az idei Nobel-békedíjat A Nobel-békedíjat az idén az Orvosmozgalom a Nukleáris Há­ború Megelőzéséért nevet viselő (IPPNW) nemzetközi szervezet­nek ítélték oda — jelentette be pénteken a norvég Nobel-bizott- ság. A nemzetközi orvosmozgalmat azért tüntették ki, mert minden tőle telhetőt megtett az atomhá­ború egészségi következményei­nek megismertetéséért, és azért, hogy felébressze az emberiség lel­kiismeretét egy ilyen katasztrofá­lis következményekkel járó há­ború elkerülése érdekében — in­dokolta a bizottság a díj odaíté­lését. A szervezetet 1980-ban alapí­totta egy amerikai és egy szov­jet orvostudós (mindketten kar­diológusok), Bernard Lown pro­fesszor és Jevgenyij Csazov aka­démikus. Jelenleg ők töltik be a két társelnöki tisztet. Napjaink­ban a szervezetnek már a világ harminchat országában van kép­viselete és negyvenegy országban több mint 145 ezer orvos tagja van. A szervezet egyik alelnöke Hollán Zsuzsa akadémikus. A nemzetközi orvosmozgalom két alapítója Genfben, a szerve­zet alapításának ötödik évfordu­lója alkalmából rendezett meg­emlékezésen értesült az IPPNW-t ért kitüntetésről. Mint mondották, a Nobel-békedíjjal járó pénzt (225 ezer dollárt) a nukleáris háború elleni kampányuk kiszélesítésére használják majd fel. A Nobel-békedíj elsősorban azt a több tízezer orvost illeti, aki csaknem ötven, különböző kultu­rális és politikai rendszerű or­szágban tevékenykedik — muta­tott rá Jevgenyij Csazov akadé­mikus. „Még nagyobb díj lenne számunkra és az egész emberiség számára, ha minden állam fel­függesztené a nukleáris kísérle­teket” — nyilatkozta Lown pro­fesszor szovjet kollégájával egyetértésben. Az amerikai orvos­tudós emlékeztetett arra, hogy a nukleáris kísérletekre bejelentett moratóriummal a Szovjetunió megtette az első lépést, és most az Egyesült Államokon a sor, hogy leállítsa a kísérleteket. Amerikai' repülőgépek csütör­tökön éjjel nemzetközi légtérben feltartóztatták és egy szicíliai NATO-támaszponton leszállásra kényszerítették azt a bérelt egyip­tomi repülőgépet, amely az Achil- le Lauro olasz hajót eltérítő négy palesztin személyt szállította A négy személy jelenleg az olasz hatóságok fogságában van. de az Egyesült Államok azonnali kiada­tásukat kéri. Larry Speakes. a Fehér Ház szóvivője közölte: az akciót személyesen Reagan elnök hagyta jóvá, és azt Craxi olasz kormányfő egyetértésével hajtot­ták végre. Bár Egyiptomnak is köszönetét mondott a hajóeltérítés felszámolásában nyújtott közre­működésért, bírálta Kairót, mert szabad elvonulást adott a ha.ióel- térítés részvevőinek. SZOVJET FELSZÓLALÁS STOCKHOLMBAN Javaslat az információcseréről A bizalmatlanság és gyanak­vás egyik legfőbb forrása, hogy a NATO „élesben” tartja nagy­szabású hadgyakorlatait Európá­iban, s azokat már szinte alig le­het 'megkülönböztetni egy esetle­ges hadiállapot kezdetétől — je­lentette ki Oleg Grinyevszkij. A szovjet küldöttség vezetője az európai bizalom- és biztonság­erősítő, valamint leszerelési kon­ferencia .pénteki ülésén szólalt fel. Állítását azzal támasztotta alá, hogy az egymást követő, s mé­reteiben szinte példátlan NATO- hadgyakorlatakon a haderőne­meket úgyszólván teljes harciké­szültségbe helyezik. Ilyenkor ezeket a hadimozdulatokat már nefhéz .megkülönböztetni például egy háborúra való felkészüléstől. A bizalom növelése és a hábo­rúra való leplezett felkészülés megakadályozása érdekében a Szovjetunió javasolja — mondta a szovjet küldöttségvezető —, hogy évente cseréljék ki a kato­nai tevékenység előzetes terveit, szolgáltassanak adatokat a had­erőnemek nagyobb hadgyakorla­tairól Európában, valamint a kontinenshez tartozó tengeri tér­ségekben és légtérben. A na­gyabb hadgyakorlatokról idejé­ben nyújtott információ elősegí­tené, hogy helyesen értékeljék az államok szándékait és csele­kedeteit, és csökkentené a kon­frontáció kockázatát Európában — szögezte le a szovjet küldött­ség vezetője. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: SZOMBAT: Befejeződött Mihail Gorbacsov párizsi hivatalos látoga­tása, állásfoglalások sora jelenik meg a szovjet pártvezető által nyilvánosságra hozott leszerelési javaslatokról. — A Biztonsági Tanács elítélte Izráelt a tunéziai PFSZ-központ elleni légitáma­dás miatt. VASÄRNAP: A szociáldemokrata párt végez az első helyen a Por­tugáliában megrendezett parlamenti választásokon, Soares kor­mányfő benyújtja lemondását. — Hágában bejelentik, hogy Hol­landia elutasítja az amerikai SDI-terveket. HÉTFŐ: Prágába érkezik Asszad Szíriái' elnök. — Űjább faji zavar­gások Londonban, több tucat sebesült és letartóztatott. — Pa­lesztin fegyveresek elrabolnak egy olasz személyszállító hajót. KEDD: Megkezdődik a brit konzervatív párt kongresszusa Black- poolban. — UNESCO-közgyűlés nyílik a bolgár fővárosban, az 1988-as olimpia témáját is érintő NOB-tanáeskozás a svájci Lausenne-ban, Szöulban pedig a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlése ül össze. SZERDA: A Contadora-tagállamok tanácskozása a közép-amerikai béketervezet kilátásairól. — Véget ért a földközi-tengeri túsz­dráma. — Erich Honecker Jugoszlávia után Görögországba ér­kezik. CSÜTÖRTÖK: Francois Mitterrand francia államfő az NSZK-ba és Nyugat-Berlinbe látogat. — Heves tüntetésekre kerül sor több Chilei nagyvárosban. — Japán—kínai külügyminiszteri eszmecse­re Pekingben. — Kadhafi Moszkvában tárgyal. PÉNTEK: A dél-afrikai politikai foglyokkal vállalt nemzetközi szo­lidaritás napja; ismétlődő összecsapások Fokváros és Johannes­burg környékén. — A Francia Szocialista Párt tanácskozása. — San Franciscóban megkezdődik a NATO-közgyűlés évi ülésszaka. A hét három kérdése Milyen a szovjet leszerelési javaslatok visszhangja? Mihail Gorbacsov Párizsban nyilvánosságra hozott javaslatai­ban „vannak pozitív elemek” — ez volt az első reagálás, amit Reagan elnök az S2KP KB fő­titkárának átfogó békekezdemé­nyezéseire tett. Enyhén szólva nem túl meleg fogadtatás, s a szakértők a további washingtoni megnyilatkozásokat szintén úgy értékelték, mint annak jelét, hogy a Fehér Ház továbbra is mindent megtesz a moszkvai in­dítványok érdemei elemzésének elkerülésére. Másrészt — többek között McFarlane nemzetbizton­sági főtanácsadó, és Weinberger hadügyminiszter beszéde rá a bi­zonyíték — az amerikai vezetők semmilyen kompromisszumos lé­pés, így a stratégiai nukleáris eszközök radikális csökkentésére vonatkozó szovjet javaslat tük­rében sem hajlanak a vitatott űrfegyverkezési programok fel­adására. A hűvös washingtoni fogadta­tás élesen elütött attól az ösz­szességében kedvező visszhangtól, amelyet a szovjet párrÉvezető ál­tal beterjesztett indítványok vi­lágszerte kiváltottak. A legtöbb nyugat-európai ország — így hi­vatalos nyugatnémet, belga és olasz körök — foQjpsnak, bizd- nyos tekintetben újszerűnek, és mindenképp megvitatásra érde­mesnek találták Gorbacsov kez­deményezését. „Párizs a szovjet békeoffenzíva újabb állomása” — írták a japán lapok, rámutatva a Szovjetunió figyelemreméltó ru­galmasságára. (Némileg vissza- fogottabbnak tűnik Nagy-Brifan- nia és Franciaország reagálása. Emlékezetes, hogy ez a két or­szág az, amelynek Moszkva köz­vetlen tárgyalásokat javasolt az alomfegyverkezés veszélyeinek csökkentésére, ám London és Pá­rizs a múltban elzárkózott ha­sonló jellegű eszmecserétől.) Valószinűleg ez a kedvező nemzetközi megítélés is hozzájá­rult, hogy a héten — némileg módosítva a kezdeti véleménye­ket — halvány hangnemváltásra került sor Washingtonban. Leg­alábbis erre utal a Fehér Ház egyik magas rangú, ám magát megnevezni nem kívánó kor­mánytisiztviselő-jelöLtjének ösz- szegzése, amely az első mér­tékadó értékelésnek tekinthető. Eszerint a több kérdésben továbbra Is kihangsúlyozott fenntartások ellenére elképzel­hetők a tárgyalások a szovjet előterjesztések alapján. A tény­leges megvitatás 1— amint az kezdettől fogva világos volt — a két nagyhatalom között Genf­ben folyó fegyverzetkorlátozási értekezlet küldötteire vár. A nagy kérdés (épp a TASZSZ ál­tal elutasításként értékelt wa­shingtoni reagálások ismeretében) az, hogy megvalósítható-e a Rea­gan—Gorbacsov találkozóig hát­ralevő igen szűkreszabatt időben az álláspontok érezhető közelíté­se ezen a világpolitikai szem­pontból kiemelkedő fontosságú fórumon. Jelenleg, alig hat héttel a csúcs előtt úgy tűnik, ettől függ, siker­rel vagy kudarccal végződik-e majd a két államférfi párbeszéde a svájci konferenciavárosban. Hogyan alakult a helyzet a Közel-Keleten? Egy újabb túszdráma — ki tud­ja, hányadik. Sajnos, még a kül­politikával hivatásszerűen ás fog­lalkozó kommentátorok is aligha tarthatják pontosan számon a szomorú gyakorisággal bekövet­kező terrorcselekményeket, táma­dásokat, tűzszünet-sértéseket és fellángoló harcokat. A héten az Aehille Lauro nevű tengerjáró elrablása kapcsán ismét százmil­liók figyelték lélegzetvisszafojtva világszerte, hány áldozatot kö­vetel a még szándékaiban is ne­hezen magyarázható, eszközeiben pedig semmiképp nem menthető szélsőséges csoportok akciója. Szerencsére ezúttal nem így történt. Az olasz luxushajó fog­lyai kiszabadultak, a széles kör­ben elítélt terrorcselekmény „csu­pán” egy emberéletet követelt. Ám a kérdőjelek száma a pa­lesztin fegyveresek meghátrálása, majd elfogása után ßem csök­kent. Most sem világos teljesen, kik állnak az akció hátterében, mi volt a nagy vihart kavart terrorcselekmény pontos politikai indítéka. Ismét bebizonyosodott ugyan­akkor az, ami a mindennapi fej­lemények zűrzavarában oly köny- nyen háttérbe szorul: az a felis­merés, hogy a közel-keleti válság­ban semmilyen indítékú erőszak nem hozhat önmagában kibonta­kozást. És akkor már rég nemcsak az olasz hajó esetéről van szó. hisz példát hozhatunk éleset c tunéziai PFSZ-központ elleni iz­raeli légi,támadástól egész a szov­jet diplomaták 'bejrúti elhurcolá­sáig. A libanoni fővárosból egyéb­ként tucatszámrai jelenítenek em­berrablásokat a hírügynökségek. Az észak-libanoni -Tripoliban vi­szont — ki tudja, véglegesen vagy csak átmenetileg — helyreállt a nyugalom. Ami a közel-keleti rendezés egészét illeti, fontos fejlemény lehet a Jasszer Arafat által a na­pokban javasolt arab csúcstalál­kozó. A PFSZ VB elnöke felszó­lította az arab világ vezetőit, hogv sürgősen üljenek össze az utóbbi hetekben bekövetkezett esemé­nyek megvitatására, s „hogy dön­téseket hozzanak jövőjükkel kap­csolatban”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában India az el nem kö­telezettek nevében szintén azért kérte a világszervezet vezető tes­tületének összehívását, hogy rész­letesen elemezzék a tartós, igaz­ságos és átfogó békerendezés út­jában álló akadályokat. Mi a tétje a vasárnapi lengyel választásoknak? Több mint egy esztendő telt el a .tavaly nyári, külföldön is fe­szült figyelemmel kísért lengyel- országi .tanácsválasztások óta. A holnap sorra kerülő parlamenti voksolást még nagyobb várakozás előzi meg, s ez érthető is. Akkor csak a helyi közigazgatás összeté­teléről döntöttek az állampolgá­rok, most viszont a varsói tör­vényhozás, a Szejm megújítása esedékes. Az előjelek, az 1980— 81-es mélypont, és az azóta meg­tett út ismeretében túlzás nélkül állítható, hogy döntő fontosságú a . vasárnapi választás: olyan ese­mény. amely a lengyel kabinet tevékenységét, a válságból való kijutás, a nemzeti közmegegyezés érdekében kifejtett munkája egé­szét értékeli. Tisztában vannak ezzel a kor­mány politikája ellen fellépő cso­portok is, propagandájuk közép­pontjába ezért egyértelműen a választások bojkottja került. Nem erre vagy arra a jelöltre kell sza­vazni — hirdették, hanem telje­sen távolmaradni az urnáktól. A legutolsó közvéleménykutatások mégis arra utaltak, hogy nagyjá­ból a tavalyihoz hasonló részvé­teire lehet számítani. (Annak ide­jén a választásra jogosultak csak­nem háromnegyede szavazott.) A kampánygyűlések a lengyel vezetők választási beszédei nem hagytak kétséget afelől, hogy a hivatalos célkitűzés változatlanul a mélyreható gazdasági és társa­dalmi megújulás folytatása. Nap­jainkban elképzelhetetlen a meg­alapozatlan ígérgetés, a „mézes­madzag-módszer” — mutatott rá Wojcziech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök. A súlyos lakáshiány, a munkafe­gyelem fogyatékosságai, az állam— egyház viszony és más problé­mák: mind-mind olyan dolog, amellyel csakis a megkezdődött, itötbb területen biztató, másutt egyelőre ellentmondásos folyama­tok következetes továbbvitelével lehet szembenézni. Ez, tehát a gyökeres politikai reformprogram folytatása a holnapi választások fő tétje Lengyelországban. Elekes Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents