Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

XL. évf. 240. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 12. szombat PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke pénteken a Parla­mentben fogadta Norbert Sté­gért, az Osztrák Köztársaság ha­zánkban tartózkodó alkancellár- ját, kereskedelmi és ipari minisz­tert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak pén­teken találkozott az osztrák po­litikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cse­réltek a nemzetközi élet idősze­rű kérdéseiről, mindenekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelé­vel összefüggő témákról. Átte­kintették a hagyományosan jó magyar—osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vett Marjai József minisz­terelnök-helyettes. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria buda­pesti nagykövete. Marjai József és Norbert Ste- ger .pénteken folytatták tárgya­lásaikat. Megvitatták a világgaz­daság, a nemzetközi kereskede­lem és a pénzügyi kapcsolatok legfontosabb kérdéseit. Tájékoz­tatták egymást a két ország bel­ső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtárgyalták az Ausztria és Magyarország kö­zötti széles körű politikai, gaz­dasági, kulturális és idegenfor­galmi kapcsolatok helyzetét, a további teendőket. Véget ért az ENSZ-üIésszak általános politikai vitája Pénteken befejeződött az álta­lános politikai vita az ENSZ köz­gyűlésének 40. ülésszakán. A vi­tában mintegy 130 felszólalás hangzott; el. köztük több állam- és kormányfő beszéde. Megfigyelők rámutatnak arra. hogy bár a feszült nemzetközi helyzet változatlanul rányomta bélyegét a felszólalásokra, a vita már tükrözte azokat a reménye­ket is, amelyeket a világ népei a szovjet—amerikai párbeszéd fel­újításához, a genfi leszerelési ta­nácskozásokhoz és a két állam ve­zetőinek novemberi találkozójá­hoz fűznek. Sok felszólaló szögez­te le, hogy ettől a párbeszédtől a nukleáris háború kockázatának csökkentését, a nukleáris leszere­lés terén történő előrelépést vár­ják. Rendkívül nagy figyelmet kel­tettek az ülésszakon a Szovjetunió és a szocialista országok új ja­vaslatai a nemzetközi béke és a biztonság megszilárdítására. Ezen a téren különösen nagy érdeklő­dés fogadta a Szovjetunió javas­latát a világűr kizárólag békés célokra történő felhasználására. Az amerikai űrfegyverkezési ter­vek viszont komoly aggodalmat okoznak a felszólalások tanúsága szerint számos országnak. A fej­lett tőkés országok képviselőinek az általános vitában elhangzott beszédei a megfigyelők szerint va­lamivel kedvezőbb képet mutat­tak, mint egy évvel korábban: számos ország képviselője sürget­te a kelet—nyugati kapcsolatok rendezését, a feszültség enyhítés sét.. AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÓVÁHAGYTA A KORMÁNYPROGRAM«#' ‘ ' “ Előterjesztés a tavalyi költségvetésről ; ^ J Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben a kormányprogram feletti vitá­val folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseletünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szó­lásra. Kedvező a változás iránya Elöljáróban arról szólt: az ipar­ra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mér­tékben járuljon hozzá a népgaz­daság külső és belső egyensúlyá­nak javításához, a nemzeti jöve­delem gyarapításához és így gaz­daságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. Kapcso­lódva több hozzászóló észrevéte­léhez a miniszter azt elemezte, milyen utat tett meg eddig, és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Szólt a mind éle­sebbé váló külpiaci versengés kedvezőtlen ■ hatásairól, technoló­giai elmaradásunkról, s arról, hogy az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelentkeztek. Kedvezőnek értékelte, hogy az ipar export- import egyenlege jelentősen ja­vul. Figyelmeztető azonban — tette hozzá —, hogy a népgazda­sági egyensúly javítását szolgáló, növekvő mértékű hozzájárulás döntően az import mérséklésével valósul meg. — A termelési szerkezet kor­szerűsítésében a hatékonyság sze­rinti szelekció nem érvényesül megfelelő mértékben. A változás iránya viszont kedvező, nő az elektronikai ipar, a feldolgozó vegyipar aránya. A miniszter elmondta: a terme­lés növekedése az utóbbi hóna­pokban felgyorsult, az ipar ter­melése a tavalyit várhatóan mint­egy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezet­tet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegy­ipar kivitele nőtt — a konvertibi­lis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. Kapolyi László a változó kö­rülményekhez alkalmazkodás ér­dekében nagyobb vállalati erőfe­szítéseket sürgetett. Mindezek megvalósítása érde­kében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló, rendszerszemléletű ösztönzők be­vezetését, amelyek segítik a mű-, szaki fejlesztés eredményeinek gyártásbavételét, és kiterjednek az exportálók minél szélesebb körére. A szabályozás eszköz­rendszerében Kapolyi László ki­emelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív szabályozá­sát, valamint a főmunkaidőben végzett tevékenység jövedelmei­nek az átlagosnál nagyobb mér­tékű növelési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövedelem- termelő képességének gyorsabban kell emelkednie — mutatott rá. A szénhiány átmeneti A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egy­millió tonnával nőtt; szénhiány van, különösen Észak- és Kelet- Magyarországon, valamint az Al­földön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbá­nyászat intézkedéseket tett: 1 mil­lió tonnával több szenet impor­tálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági cél­ra. A bányászok legtöbb pihenő­napjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen, és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára vég­zett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. Az ipar fejlesztési elképzelései­ről szólva a miniszter a piaci igények, a nemzetközi munkameg­osztásban való részvételünk és hazai értékesítésünk jelentőségét hangsúlyozta. Külkereskedelmi stratégiánk­ban továbbra is a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szovjet­unióval folytatott műszaki-gazda­sági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energia­hordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásárol­juk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megva­lósításában, például a krivoj-rogi vasércdúsító mű építésében, a jamburgi földgázkitermelésben, egyes közszükségleti cikkek gyár­tásának növelésében és az agrár- termelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés és a fejlődő orszá­gokkal is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Csak ami gazdaságos Az ipar felelőssége ma — és a jövőben még inkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával te­remtsen húzóerőt gazdasági fej­lődésünk folyamatában — mon­dotta Kapolyi László. Az iparfejlesztés stratégiája ép­pen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jovedelemteremtő képesség növelésével, a társadal­mi erőforrások korábbinál haté­konyabb felhasználásával tegye lehetővé. A minőségi javulást elő­segítheti az eszközök kevésbé ha­tékony területekről történő át­csoportosítása is, ami differen­ciált megközelítést igényel, nem­csak a termelés- és a fejlesztés- politikában, hanem a szabályozás­ban is. Kapjon szabad utat a nyereséges tevékenység. A nem gazdaságos termékek közül gaz­daságossá, nyereségessé kell ten­ni azokat, amelyekre a népgaz­daságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. Az energetika egész rendszeré­nek minőségi fejlesztésével csök­kentjük a gazdaság energiaigé­nyességét, eközben növeljük az atomerőművi villamosenergia­termelés arányát, rekonstruáljuk a szénerőműveket, fejlesztések­kel fokozzuk a villamosenergia­rendszer rugalmasságát. A vaskohászatban radikális technológiai szerkezetváltásra van szükség. Folytatódik az alumí­niumipar minőségi fejlesztése, teljesen megszüntetjük a hazai vasérc- és színesfémérc-termelést, miközben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányászata. A feldolgozóipar fejlesztésével emelni kell az ipari termékek fel­dolgozottsági fokát, növelve e fo­lyamatban a szellemi munka ará­nyát. Az elektronizálás lehetőségei­nek kihasználásával gyors ütem­ben kell előrelépni az informa­tika, a számítástechnika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, ter­vezési, gyártási és mérési folya­matok korszerűsítésében. (Folytatás a 2. oldalon.) • A jánoshalmi Petőfi Tsz legnagyobb tábláján egyfolytában három kilométert me­hetnek a vetőgépek. (Gaál Béla felvétele) Vetnek a Duna—Tisza közén Bács-Kiskun megyében bármerre jár mostanában az ember, a határban minde­nütt kavargó port láthat. Csak közelebb érve derül ki: okozója a vetőgép és az azt vontató traktor. A szakemberek szerint ez a vetés munkájának jó, kíméli a gépet, de nem így a földbe került magnak, amely a csírázáshoz szükséges nedvességet kí­vánná. Idén 154 ezer 600 hektáron készítettek magágyat az őszi kalászosokhoz. Ennek a munkának már 90 százalékával végeztek az állami és szövetkezeti gazdaságok. Év­ről évre egyre több helyen szántás nélkül készítenek magágyat. A tavalyinál 30 szá­zalékkal nagyobb területen került így a mag a földbe. Ez egyrészt üzemanyag- megtakarítást eredményez, másrészt a módszer térhódítása köszönhető a jól el­végzett tarlóhántásnak is. De nézzük, hol tartanak árvetéssel az üzemek? Az árpa magja 21 ezer hektá­ron, a repcéé 2200 hektáron, az őszi ta­karmánykeveréké 2365 hektáron már a földben van. A tervek szerint 22 ezer 500 hektáron termesztett rozs vetése néhány nap múlva befejeződik. Ugyanígy a vége felé járnak munkájukkal a lucernát vető gépek is. A legnagyobb területre, 105 ezer 500 hektárra szánt búza földbe juttatása is jól halad. Már több mint 25 ezer hek­tárt bejártak a gépek. Az eget kémlelő szakemberek a csapadé­kot várják. Ahogy elmondják, most az eső nem, hogy hátráltatná a munkát, ha­nem siettetné, mert általa könnyebb lenne a tavasziak magágyelőkészítése is. Meg­tudtuk azt is, hogy sok helyen inkább a saját maguk által előállított vetőmagot jut­tatják a földbe, mint a drágább, úgyneve­zett osztályos minőségűeket. Cz. P. FŐ FELADAT AZ EXPORTNÖVELÉS A terv teljesítés a KISZÖV küldöttközgyűlésének napirendjén Megyénkben 46 hagyományos ipari és 26 kisszövetkezet dolgozik. A népgazdaság közepes üzemeinek is nevezett termelő szervezetek első félesztendei bevétele kétmilliárd 233 millió forint volt. Erre az összegre — amely a tavalyi hasonló időszaknál 4,5 százalékkal több — kétszázharminccal kisebb létszámmal tettek szert a szövetkezetek. Exporttervük teljesítésével saj­nos elmaradtak. Annak 85 szá­zalékát tudták megvalósítani. Ezen belül a tőkés kivitel csök­kent jelentős mértékben. A bel­kereskedelmi értékesítés 9 száza­lékkal emelkedett. Gondok voltak az alapanyag- és alkatrészellá­tással. Árviták, helyenként a koo­perációs kapcsolatok gyengülése hatott kedvezőtlenül. Növelték az importhelyettesítő női ruhák és cipők eladását, a Kecskeméti Alumíniumipari, a Kiskőrösi Ipa­ri, a Kalocsai Népművészeti és a Mélykúti UNIVEREXPO Szövet­kezet pedig — részben új piacok felkutatásával, részben új ter­mékekkel — javított exportképes­ségén. Továbbra ds nehéz a vesz- szőbői font kosarak tőkéspiaci értékesítése, s a fémtömegcikk- ipar a teaszűrőivel árban és mi­nőségben nem versenyezhet a csehszlovák és az NDK-beli gyár­tók hasonló termékeivel — hal­lottuk pénteken Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei ipari szövet­kezetek küldöttközgyűlésén a ter­melői közösségek tevékenységéről beszámoló Miklós Zoltántól, a KISZÖV elnökétől. A közgyűlésen — amelyen Mé­száros Vilmos, az QK1SZ elnök- helyettese, Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és dr. Halász István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is részt vett — Gaál József, a KISZÖV elnökhelyettese az értékelést kő- , vetően hozzászólásra kérte föl a Jelenlévőket. Bajnai György, a BLÉVISZ el­nöke a napjainkban végbemenő értékrend-változásról (beszélt. A 8 órás munkaidő — tapasztalata szerint — mindinkább leértéke­lődik, annyira, hogy a munka­helyeken azelőtt sosem látott mé­reteket öltött a fegyelmezetlen­ség, ami hátráltatja a termelést. Felhívta a figyelmet: jól 'teszik a szövetkezetek, ha verseny képes­ségük javításával hosszabb távra megalapozzák jövőjüket. Nusser Elemér, az ÉPSZISZ elnöke azt fejtegette, megfontolják, hogy szolgáltatásaik közül melyiket érdemes továbbfejleszteni a VII. ötéves tervben. Mándity István, a Bácsalmási Ipari Szövetkezet elnöke jó hírrel érkezett. Szep­tember 30-ig teljesítették éves tervüket. A tanácskozáson szót kért Mé­száros Vilmos is. Az exportra való ösztönzéssel foglalkozott és azzal a várható változással, hogy az ország 1330 nagyobb és ki­sebb ipari szövetkezetében a be­ruházások egyre jobban eltolód­nak a feldolgozás javára. VI. *> • K—1 SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRI HÁLÓZAT Egymillió állománygyarapításra A szakszervezeti irányítással működő könyvtárak immár negyedszázada tevékeny­kednek Bács-Kiskun megyében. Míg az első évben húszezer forint jutott állománygyara­pításra, új beszerzésre, addig ma az ilyen célú összeg meghaladja az egymilliót. A má­sik jellemző adat összehasonlításul: kezdet­ben néhány száz olvasót tartottak nyilván, ma pedig több mint húszezret. Ballabás Bé­lával, az SZMT megyei könyvtára igazgató­jával beszélgettünk a napokban az intéz­ményhálózat örömeiről és gondjairól. Napjainkban — mondotta az igazgató — több mint háromszázezer kötet könyv áll a munkahelyek dolgozóinak rendelkezésére. Szerencsére rendszere­sen gyarapíthatjuk az állományt és ezáltal alkal­manként 15 ezer kötettel nő a könyvek száma. Van olyan év, hogy az üzemi bizományosok 25 millió forint értékű kiadványt terjesztenek az ér­deklődők, művelődni vágyók között. Arra törek­szünk, hogy a rendelkezésre álló műveket minél gyorsabban eljuttassuk az olvasókhoz. Az utóbbi időben a szépirodalomra fordítjuk a figyelmet, mi­vel azt látjuk, hogy elsősorban erre van igény. Mel­lette érthetően a mezőgazdasági, ipari és műszaki kiadványok iránt fokozódik az érdeklődés. Akad­nak gondok is. Sok esetben az üzemi könyvtáro­sok sem az anyagi, sem az erkölcsi megbecsülésük­kel nem lehetnek elégedettek. Az SZMT vezetői felismerték a szakszervezeti könyvtári hálózat támogatásának fontosságát. Ez annál is inkább lényeges, mivel a közreműködő 140 személy közül csupán tíznek van megfelelő szak- képzettsége. Ezzel kapcsolatban Ballabás Béla igaz­gató elmondta, hogy évente, kétévente szerveznek alapfokú könyvtárosi tanfolyamokat. Ezeken álta­lában harmincán vesznek részt. V. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents