Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

Mátyus Gábor felszólalása Nagy érték az egészség, a tudás, a családi élet Csehák Judit miniszterelnök-helyettes felszólalása Közvéleményünk, Bács-Kiskun megye, továbbá ezen belül is választókerületem lakossága vá­rakozással tekint az új összeté­telű országgyűlés munkájára. Belpolitikai életünk ebben az évben eseményekben gazdag volt. A választópolgárok, támaszkodva a pártkongresszus határozataira, a választási gyűlések időszakában > sokszor kiélezett formában vetet­ték fel a helyi gondokat, visz- szásságokat és egy-egy adott te­rület viszonylagos lemaradásának a felszámolását szorgalmazták Sok esetben találkoznak a hibás rendelkezések vagy helyes ren­delkezések hibás végrehajtásának a következményeivel is. Évről csak egyetlen példát szeretnék említeni: Néhány évvel ezelőtt az orvosi ügyeletet munkaszüneti és ün­nepnapokra a közeli városban centralizálták. Az egészségügyi hatóságok ezt nyilvánvalóan jó szándékkal tették, további javu­lást ígérve ezen a területen. Saj­nos a gyakorlat mást igazolt. A községek szombat és vasárnap orvos nélkül maradtak, mert a jelenlegi telefonhálózat — külö­nösen ünnepnapokon alkal­matlan a sürgősségi ellátás biz­tosítására. A választópolgárok konkrét példákkal bizonyították, hogy ez az intézkedés — a tele­fonhálózat rossz állapota miatt — családi tragédiát -is okozott. Ilyen esetben célszerű levonni a következtetést: ha hozunk egy előremutató szervezési intézke­dést, de feltételei nincsenek meg, akkor jobb ' visszatérni a bevált formákhoz, mint kitartani amel­lett, ami nem jó azoknak, akik­nek érdekében azt az intézkedést hozták. Aszálykárokról Megyénkben — de én azt hi­szem az országban is — az el­múlt évek csapadékhiánya egy- egy területen katasztrofális hely­zetet teremtett. Ebben az éviben ez Bács-Kiskunban 600 millió forintos árbevétel-kiesést és 200 millió forint feletti nyereségki­esést jelent. A negyedik éve tar­tó aszály mértéke, hatása indo­kolttá teszi, hogy Bács-Kiskun megyét aszálysújtotta területté nyilvánítsuk. Növeli a károkat a szőlőültetvények téli elfagyá­sa és az emiatt jelentkező pusz­tulása. Az olyan fejlesztéseknél, ame­lyeknek a megvalósítása is hosz- szaibb időt vesz igényibe — ilyen az állattenyésztés és az öntözés — még a változó külső és belső körülmények között is a szabá­lyozásban, fejlesztések támoga­tásában az érdekeltségi rendszer­ben harmóniára és stabilitásra célszerű törekedni és valószínű, hogy egy néhány éves perióduson belül ez nem több, hanem keve­sebb támogatást igényel és a ha­tékonysága pedig nagyobb lesz, minit amit az eddigi gyakorlat eredményezett. Teremtsünk összhangot A mezőgazdaságot, illetve köz­vetve az élelmiszeripart sújtó fagy- és aszálykárokból arra a következtetésre jutottunk, hogy élve a szerkezetátalakítás eszkö­zével, tovább kell javítani me­gyénkben is a termelés, -feldolgo­zás, tárolás, szállítás és az érté­kesítés összhangját. Ma már ne­héz megmondani azt, hogy ha a termelésnövelésről, vagy a minő­ségről beszélünk, vajon a terme­lési, realizálási folyamat mely fázisában történő beavatkozást kell előtérbe helyezni. Lehet, hogy éppen a hírközlés jelenlegi állapota miatt a telefonhálózat korszerűsítését, vagy a szállítás fejlesztését kell előtérbe helyez­ni, mert addig termelésszervezés­ről, hatékony munkaszervezésről nem tudunk számot adni, még a felsoroltak összhangját valami­lyen formában nem tudjuk .meg­változtatni. Évek óta az élelmiszeripari ágazatban a termelést már nem a minőségi követelményekre ala­pozott technológiai lehetőségek, kapacitások szabályozzák, hanem a termelés ütemét, pontosabban ütemtelenségét a szállítási lehe­tőségeik diktálják. Több választá­si lehetőség van, de mindegyik rendkívül költséges — a lehetsé­ges igazi kiút a szállítási felté­telek javítása. A szállítási helyzet javításán nemcsak a szállítóeszközök szá­mának gyarapítását értjük, ha­nem a termelés átszervezését olyan formában, hogy csökken­jen annak szállítási igénye. Bács-iKisikun megye napraforgó- termesztése indokolná egy napra­forgó-feldolgozó üzem telepítését Solt, vagy az alsó Duna-szakasz térségében. Ugyancsak sürgető feladat a kiskunfélegyházi vágó­híd rekonstrukciója. Bács-Kiskun megye déli része a mezőgazda­ságnak egyik legintenzívebb te­rülete. Az itt működő palackozó­üzemek ellátása öblösüveggel nagy távolságról, magas költség­gel és nagy veszteséggel történik. Enyhítené a szállítási gondokat egy öblösüveggyár, amely a fel- használás körzetében épülne fel. A leggyengébb láncszem Lázár György miniszterelnök elvtárs is szólt a hírközlés kor­szerűsítéséről, a telefonellátás ja­vításáról. Bács-Kiskun megyé­ben a községek csaknem felében munkaidő után nem lehet tele­fonálni, de munkaidő alatt sem számíthatunk, csak több órás vá­rakozás után arra, hogy a sürgős kapcsolást megkapjuk. A .megyei tanács, a megyében dolgozó vál-. lalatok is készek reális áldozat- vállalásra, annak érdekében, hogy a termelési folyamatoknak ez a leggyengébb láncszeme, az információcsere, az információ- áramlás korszerűbbé váljon. Szá­mítások szerint megyénkben a szerény előrelépés is másfél mil­liárdos befektetést igényel. Az anyagi jellegű fejlesztések, befektetések mellett továbbra is kiemelt figyelmet kéül fordíta­nunk a szellemi töke gyarapítá­sára, szakmai tapasztalatok és az általános .műveltség megszerzé­sére. Éppen ezért elsőrendű fel­adat a nagylétszámú középisko­lai korosztályoknak az elhelye­zése. A minimális feltételek biz­tosítása érdekében legalább 120 középiskolai tantermet kell a tervidőszak elején megépíteni. Ez egyik alapfeltétele Bács-Kis­kun megyébeú a következő idő­szak gazdasági és társadalmi fej­lődésének. Tudom, hogy az új tervidőszak előtt mindenki más és más ol­dalról, más szemszögből teszi meg észrevételeit, és .más oldal­ról fogai mázzá meg a szerinte legfontosabb teendőket. Bízom abban, hogy a következő terv­időszak gazdaságpolitikai prog­ramja a leírt alapelrveknek meg­felelően fog realizálódni. Bács- Kiskun megye dolgozói, munka- vállalói készek a rájuk jutó fel­adatok végrehajtására. Támoga­tom a programot és javaslom képviselőtársaimnak is annak el­fogadását. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese elöljáróban utalt arra, hogy a beszámoló közvetve vagy közvetlenül érintette, de nem részletezte az egészségügy, a társadalombiztosítás, az ifjú­ságpolitikai, a szociálpolitika kor­mányzati teendőit. Mint mondot­ta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedélyesen és személye­sen is érdeklő kérdésekre a VII. ötéves tervvel összehangolva szintén kidolgozzuk és a nyilvá­nosság elé tárjuk a megfelelő programokat. A gazdaság fejlesztésére irá­nyuló javaslatok elsődlegessége, a tudományos és technikai haladás fontosságának kiemelése, az ok­tatás, a hatékony foglalkoztatás, az ösztönző bérezés jelentőségé­nek hangsúlyozása nem csökkent- heti a többi terület társadalmi szerepét, nem szoríthatja háttér­be azokat. A kormány a gazda­ság teljesítményének javulását azért szorgalmazza, mert annak eredményét az egész társadalom érdekében és az egyes emberek életének okos jobbítására kíván­ja felhasználni. Széles körű megelőzést Egészségünk, tudásunk, családi életünk 'harmóniája és megélhe­tésünk biztonsága változatlanul érték a számunkra, amelyet a jö­vőben is óvni kell. Értékeink erő­sítésére és védelmére, valamint az elkerülhető károsító hatások széles körű megelőzésére olyan átfogó társadalmi programot ké­szítettünk és tervezünk jóvá­hagyni, amit csak a vállalatok és intézmények, társadalmi szerve­zetek és tanácsok, közösségek és családok támogatásával lehet végrehajtani. Bár az orvosoknak, pedagógu­soknak, gyermekvédelmi szakem­bereknek és szociálpolitikusok­nak már a jelenleg betegek, rok­kantak és vészhelyzetbe kerültek ellátása, illetve gondozása is egy­re súlyosbodó feladatokat jelent, mégis, azon is gondolkodniuk kell, hogy miként lehetne meg­előzni ezeknek a károknak az új­ratermelődését a maguk eszkö­zeivel is. A dilemma tehát nem más, mint az, hogy miközben az oktatás, a gyógyítás és a szociá­lis gondozás napi feladatainak el­látásához sem áll minden ren­delkezésünkre, hogyan fordulhat­nánk jobban a jövő felé. — Köztudott, hogy az elmúlt öt évben az egészségügy fejlesz­tését kiemelten kezeltük. Ennek ellenére komoly gondokkal kell megküzdenünk ezen a területen. Az átlagot meghaladó mértékű támogatás sem volt elég. A leg­több fejfájást az okozza, hogy a megfeszített munkának nagyon lassan mutatkozik meg az ered­ménye. Az emberek egészségi ál­lapota nem javult. A környezet felelőssége Az egészségügy képtelen egye­dül megküzdeni azokkal a káro­sodásokkal, amelyekért az egyén és annak egészségét veszélyezte­tő környezete a felelős. Az orvosok elkészítették az el­ső olyan társadalmi-szakmai prog­ramot, melynek hangsúlyozott célja az egészség megőrzése, az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők csökkentése és harmad- sorban ia gyógyítás. Azt ajánlják, hogy a kormány és masa az egészségügyi tárca is a lövőben az egészséges emberekre, az egész­ség ügyére fordítson több pénzt, töibb figyelmet. Egészségügyi gyermekotthonok építése helyett az arfyák és gyermekek védelmé­re költsünk, gyermekideggondo­zók, kórházak bővítése helyett in­kább a családok támogatására fordítsunk több gondot. Az egész­ségre vonatkozó ismereteknek, a nevelésnek, az otthoni és a mun­kahelyi egészségvédelemnek a ko­rábbinál nagyobb szerepet szá­nunk. A művelődésügyben a gyermek- védelem tennivalóit is hasonló felfogásban gondoltuk végig A veszélyeztetett gyermekek nagy számát és helyzetét ismerve sem mondhatunk mást, minit azt. hogy az egészséges családoknak kell megadnunk minden , segítséget gyermekeik harmonikus felneve­léséhez. Nevelni a munka szeretetére A szülők képzettségén, szaktu­dásain, lakáshelyzetén, keresetén, .egészségi állapotán sok minden múlik. Családalapításuk feltéte­leit, gyermekeik ellátásának kö­rülményeit, együttmaradásuk esé­lyeit kell anyagi eszközökkel és szakszerű tanácsadással, szolgál- tatásokkal javítanunk, hogy mi­nél ritkábban kerüljön sor válás­ra, intézeti elhelyezésre, állami gondozásra. A közoktatás elsődlegességét is azért hangsúlyozzuk, mert min­den gyereket megbízható tudás­sal, kötelességre és a munka sze­retetére nevelve, egészségesen és erősen, biztos értékekre támasz­kodva szeretnénk kiengedni az életbe. Éppen ezért kell minden­ben támogatnunk az oktatást. Olyan irányítási, bérezési, gazdál­kodási. módszertani változásokat tervezünk, amelyek erősítik' és természetessé, mindennapivá te­hetik a családok és a pedagógu­sok, a munkahelyek és az okta­tók. az iskolák és lakóhely kap­csolatát. A társadalombiztosításnak a rendelkezésre álló pénzeszközöket nemcsak segélyekre, betegségi el­látásra, rokkantnyugdíjra kell elköltenie. Sokszorosan megtérül a nevelésre, a propagandára, az egészségvédelemre, az átképzésre és a rehabilitációra fordított ösz- szeg. A társadalombiztosítás ép­pen ezért elsődlegesen a családok támogatását, a gyermekgondozá­si díj kiterjesztését, a családi pót­lék értékállandóságának megte­remtését, az átképzést, az egész­ségi állapotnak megfelelő mun­kahelyek kialakítását szorgal­mazza. Egy olyan, hosszú távra szóló értéktartó biztosítási ellátást kell kimunkálni, amelyik jobban el­ismeri a munkát, a társadalmilag hasznos tevékenységet, amelyik szigorúbb feltételek alapján és nagyobb társadalmi ellenőrzés mellett nyújt emberhez méltó es biztonságos megélhetést idősnek, betegnek egyaránt. Összehangoltan dolgozni Többségükben olyan kormány- és szakmai programokat terve­zünk, amelyeket nem lehet meg­valósítani pusztán hivatalok ré­vén, csak az állami eszközökre támaszkodva. A kormánynak és a kormányzati, tanácsi szervek­nek összehangoltan, egymással egyeztetve, a végrehajtás feltéte­leit megteremtve és részleteit ki­munkálva, az ellenőrzést meg­szervezve kell dolgozniok. Az egészségünkért valameny- nyiünknek minden nap kell ten­ni valamit. Főiként kényelmetlen­ségeket: mozogni, elnyomni a ci­garettát, reggelit készíteni a csa­ládnak, fogat mosni, visszautasí­tani a kedves kínálásokat, fül­dugót használni vagy védőkesz­tyűt, és nem bosszantani sem magunkat, sem másokat. Nem hiszem, hogy minderre lehetetlen volna rávenni az em­bereket. Meg keli keresnünk azo­kat a módszereket, amelyek az agitáció, az ismeretterjesztés esz­közeivel segítik ezt — mondotta egyebek között Csehák Judit. A vitában még a következő képviselők kaptak szót: Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara személyzeti és oktatási főosztályának vezetője kifejtette: Időszerű a mai követelmények­hez igazodó minisztertanácsi ren­deletben rögzíteni a személyzeti politika és munka fő feladatait, módszereit. Szalal Gyula (Fejér m., 1. yk.), az Alba Regia Építőipari Válla­lat kőműves brigádvezetője visz- szafogottnak tartja az ipari és a mezőgazdasági termelésnek az előterjesztésben szereplő növeke­dési ütemét. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója megállapította: a mezőgépgyártás hosszú időn ke­resztül a fejlesztési elképzelések perifériájára szorult, s az utóbbi évek fejlesztései a lépéshátrányt már nem tudták jelentőben mér­sékelni. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Atheneum Nyomda csoportve­zetője két fontos, a társadalmi közérzetet befolyásoló kérdést emelt ki. Az egyik a közbizton­ság, a másik a lakáshelyzet. Ezzel az Országgyűlés őszi ülés­szakának első napja — amelyen Sarlós István és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — vé­get ért. Az ülésszak ma folyta­tódik. EGY HALÁLOS^ÁLDOZATA VOLT t I SS SsBwsTOiS SS*: ' '/ ■■ í * "*■? '' z'-*.-■>'■■■:¥-■ -S' A palesztin különítmény elhagyta Egyiptomot KAIRO — Hoszni Mubarak, Egyiptom államelnöke csütörtö­kön újságíróknak kijelentette: a palesztin különítmény, a vele kötött: alkunak megfelelően, el­hagyta az ország területét. Mubarak Kairóban nyilatko­zott. Az osztag — mondatta — már szerdán elhagyta Egyipto­mot. Szerinte azért kaptak sza­bad elvonulást, mert az egyipto­mi kormány (De Rosa olasz ha­jóskapitány nyilatkozata, alapján) abban a hiszemben volt, hogy egyetlen utasnak sem esett bán- tódása. Csak később derült ki az, líogy megöltek egy amerikai ál­lampolgárt. Előző este Tuniszban — körül­belül azokban az órákban, ami­kor a palesztinok Egyiptomot el­hagyták — Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke kijelentette: a hajóeltérítők kiadatását kérte Egyiptomtól „abból a célból, hogy elítéljék és megbüntessék őket”. Arafat közölte: nem tudja, hogy kivel rokonszenveznek a tá­madók. Hangsúlyozta hogy a PFSZ „ellenzi a terrort”, s fon­tos szerepet .töltött be az Achille Lauro ügyének rendezésében. Ráadásul a hajó eltérítése — amint mondotta — ártott a PFSZ jelenlegi nemzetközi helyzetének, annál is inkább, mivel a szerve­zet az október elsején ellene vég­rehajtott izraeli terrortámadás miatt a világ együttérzését élvez­te. Végül is az akciónak csak egy halálos áldozata volt. A hiányzó osztrák állampolgár, egy asszony, jelentkezett«« hajóra szálló nagy­követnél. A két napon, amíg a kommandó volt. az úr a hajón, mindvégig egy fürdőszobában rejtőzött étlen-szomjan. Kadhafi Moszkvába érkezett Hivatalos baráti látogatásra csütörtökön Moszkvába érkezett Moamer el-Kadha)fii, a líbiai for­radalom vezetője. A politikust az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöksége hívta meg. Kadhafit a repülőtéren Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Gejdar Ali­jev, a Minisztertanács elnökének első helyettese és Eduard Sevard- r.adze külügyminiszter, az SíZKP KB Politikai Bizottságának tag­jai, valamint Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára és Szergej Szokolov marsall, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagjai fogadták. BEJRUT Megerősítették a szovjet képviseletek biztonságát A Szovjetunió ü-oanoni nagy- követsége i;ek kérésére megerősí­tették a bejrúti szovjet képvise­letek biztonságát. A szovjet kö­vetséget és más szovjet intézmé­nyeket a hadsereg, a rendőrség és más fegyveres szervezetek egy­ségei őrzik — jelenti a TASZSZ. Libanonban általános felhábo­rodást keltett az a tény, hogy szélsőséges szervezetek Bejrutban elraboltak négy szovjet állampol­gárt, és egyiküket meggyilkolták. A siíta Amal szervezet katonai szárnyának egyik vezetője, Hasz- szan all-Masizri sejk a bűntettet elítélve kijelentette, hogy a szov­jet állampolgárokat elrabló ter­roristák Izraellel állnak kapcso­latban. A Szovjetunió jó bará­tunk, nem engedjük, hogy úgy viselkedjenek vele szemben, minit Izraellel és támogatójával, az Egyesült Államokkal — mondot­ta. Mitterrand—Kohl találkozó Francois Mitterrand, francia köztársasági elnök, aki csütörtö­kön rövid látogatásra az NSZK- ba érkezett, részletesen tájékoz­tatta Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt Mihail Gorbacsov pá­rizsi látogatásáról, az oft elhang­zott szovjet kezdeményezésekről. Mitterrand és Kohl az érkezés után a kölni repülőtéren, egyórás megbeszélést tartott, amelynek középpontjában a Szovjetunió legújabb, leszerelési javaslatai álltak. Mitterrand ezt követően az NSZK-hoz nem tartozó Nyu- gat-Berlinfoe utazott, ahova elkí­sérte őt Kohl is. Nyugat-berlini látogatásával Francois Mitterrand Franciaországnak, mint a máso­dik világháborúban győztes hata­lomnak ellenőrző szerepét akarja aláhúzni a várossal kapcsolatban. SZOVJET JAVASLATOK T ASZSZ-kommentár a Fehér Ház kijelentéseiről A hadászati fegyverek csökken­tésére, a csapásmérő űreszközök betiltására tett legújabb szovjet javaslat elutasításaként értékeli a TASZSZ kommentátora a Fehér Ház képviselőjének kijelentéseit, amelyek egy keddi saitóértekezle- ten hangzottak el. A szóbanforgó magas rangú amerikai tisztviselő, mint jelentettük, kérte, hogy ne­vét ne hozzák nyilvánossásra. Vlagyimir Csernisev szemleíró szerint la Fehér Ház képviselőié­nek szavaiból miegállanítható, hogy Washington semmiféle csök­kentést sem kíván sem a „hadá­szati hármas” — az interkontinen­tális ballisztikus rakéták, a ten­geralattjárókon elhelyezett bal­lisztikus rakéták és a nehézbom­bázók —, sem az előretolt állomá- soztatású amerikai nukleáris erők. sem .pedig a közepes hatótávolsá­gú amerikai rakéták esetében. Nem felel meg bizonyos amerikai köröknek az a javaslat sem, hogy maradéktalanul tiltsák be ameri­kai és szovjet részről a csapásmé­rő űrfegyvereket. A washingtoni illetékes értékelése szerint ez az indítvány „a genfi tárgyalások előrehaladását komolyan gátló akadály, s a Szovjetuniónak le kell moridaniai róla”. A TASZSZ szemleírója sorra veszi és cáfolja azokat az érve­ket, amelyekre hivatkozva a ma­gas rangú amerikai politikus meg­próbálta indokolni a szovjet ja­vaslatok elutasítását. Csernisev rámutat arra, hogy a fehér házi sajtóértekezleten egyszerűen ha­mis adatokat ismertettek. Ellentét­ben az elhangzottakkal, az Egye­sült Államoknak nem 263, hanem 569, a Szovjetuniónak pedig nem 480, hanem mintegy 150 nehéz­bombázója van. A hadászati hár­masba tartozó eszközök teljes mennyisége az Egyesült Államok esetében nem 1893, hanem 2210, a Szovjetunió esetében pedig nem 2812. hanem csak 2504. Ezenkívül az Egyesült Államok néhány ezer­rel töibb nukleáris robbanótöltet­tel rendelkezik, mint a Szovjet­unió. hivatkozásaiban a Fehér Ház képviselője egy szóit sem ej­tett azokról a szárnyas rakéták­ról. amelyekből 20 darab szerel­hető fel egy-egy amerikai repülő­gépre, s amelyek teljes mennyi­sége elérheti a 8—10 ezret. A moszkvai elemzés szerint nem állja meg helyét az a washingto­ni kijelentés sem, hogy a szovjet csökkentési javaslat elfogadása egyenlőtlen helyzete juttatná az Egyesült Államokat, amelynek Európáiban és Ázsiában tartott előretolt állomásoztatású erőit és Nyugat-Európában telepített kö­zepe® hatótávolságú rakétáit is bele kellene számítani a csökken­tésbe. A Szovjetunió területének elérésére képes amerikai hadá­szati erők 50 százalékos csökken­tése ugyanis úgy osztható meg a hadászati hármasba tartozó esz­közök és az előretolt állomásozta­tású erők klözöltt, ahogy ezt wa­shingtoni részről kívánják. A számmisztikába bonyolódó fehér házi nyilatkozó mindenáron meg­próbálta elkerülni annak a tény­nek a beismerését, hogy a Szov­jetunió iterüleltére kettős fenyege­tés leselkedik. E veszély egyik forrását a hadászati hármas tag­jai, vagyis az Egyesült Államok központi nukleáris erői, a mási­kat pedig az előretolt álloanásoz- íafású erők és a közepes hatótá­volságú rakéták! jelentik — hang­súlyozza Vlagyimir Csernisev.

Next

/
Thumbnails
Contents