Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
ML ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKÁRÓL JELENTJÜK (Folutatás az 1. oldalról.) nye, pénzügyi viszonyaink külföldi megítélése érezhetően javult. Most arra van szükség, hogy fordulatot hajtsunk végre a jövedelemtermelő-képesség növelésére. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását, és aktívabban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, s ha a versenyképes, jó áron értékesíthető termékek termelésének s kivitelének növelésével megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. A hatékonyabb munka gyorsabb kibontakozásának szükségességére figyelmeztetnek az idei év tanulságai is. Az eltelt háromnegyed év alatt csak részben sikerült valóra váltani azt a szándékunkat, hogy nagyabb lendületet adjunk a gazdaság fejlődésének. Ezért az elkövetkező hetekben-hónapokban minden ésszerű lehetőséget ki kell használni arra, hogy minél többet bepótoljunk az elmaradásból, minél jobban megközelítsük a terv előirányzatait. A VII. ötéves terv kidolgozása —• Arról adhatok számot, hogy a VII. ötéves terv kidolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az Országgyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését, az életszínvonal emelését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az .erőforrások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST-ben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Helyzetünkből és feladatainkból következő parancsoló szükség. hogy a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemből az életszínvonal szerény, dg érzékelhető javításához szükséges fedezet mellett fokozatosan növekvő hányadot biztosítsunk a termelés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra és az infrastruktúra kiépítésének meggyorsítására. Csak az aktív fejlesztési politikára alapozott, gazdaságos export növelésével és nem az import erőltetett korlátozásával érhető el a fizetési mérleg egyensúlyának megszilárdítása, biztosíthatók az előrehaladás forrásai. Ezt tudva, bármennyire is nehéz, életbevágóan fontos, hogy a termel és Politik ában a fejlesztésre szánt eszközök elosztásában — az energia- és nyersanyagforrások biztosításához szükséges beruházások mellett — elsőbbséget adjunk azoknak a feldolgozóipari ágaknak, elsősorban, a gépiparnak, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártásnak, az élelmiszeriparnak, amelyeknek a termelését gyors ütemben korszerűsítve, növelni tudjuk a kivitelt. Ugyanilyen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy megteremtsük a fejlett technológiai eljárások meghonosításában vezető szerepet betöltő elektronika, a robottechnika, a biotechnológia széles körű .alkalmazásának feltételeit. E követelmények érvényesítése érdekében a VII. ötéves tervbe illesztve külön programokat dolgozunk ki. — A műszaki haladás élvonalát megtestesítő fejlesztés támogatásával egyidőben intézkedéseket tervezünk a ma még gazdaságtalan, vagy veszteséges termelés jövedelmezővé tételére, vagy ha más megoldás nincs, a megszüntetésére. Az ipar termelésének átlagosan mintegy 3 százalékos növelését Iájuk megalapozhatónak. A mezőgazda sásban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folvtatiuk. Abból kiindulva. hogv fontos érdekünk fűződik az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink szerint a mezőgazdasági termékek termelése évi körülbelül 2 százalékkal növekedhet. Továbbra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségleteknek megfelelő fejlesztését. A hazai és a külpiaci igények kielégítésében a jövőben is nélkülözhetetlen szerepet .töltenek be a háztáji és a kisegítő gazdaságok, ezért fenn kívánjuk tartani érdekeltségüket a termelés folytatásában és növelésében. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikáit, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. — Ami a termelő infrastruktúra fejlesztését illeti, a rendelkezésre álló erőforrásokból mindenekelőtt a távközlési hálózat bővítésére, a telefonellátottság javítására, az informatikai rendszerek és az információtechnika elterjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani. A vasúti és közúti hálózat korszerűsítésére sajnos, csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, hogyan segíthetjük elő a felhalmozódott feszültségek csökkentését. — Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a hatékonyság és a jövedelemtermelő-képesség javításának fontos feltétele a célokkal összehangolt, a szocialisfa tervgazdálkodásra és a szabályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irányítási rendszer működése. A feladat az. hogy az irányítás új elemeit minél gyorsabban kibontakoztassuk. Az életkörülmények javítása — Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gazdaság teljesítményének növelésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerény, de érzékelhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Amennyiben a gazdaság teljesítménye eléri a számított''mértéket, mód nyílik arra. hogy az e célra fordítható források a VII. ötéves terv időszakában évi átlagban1 2 százalékkal legyenek növelhetők. A következő években olyan ár- és bérpolitikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növeljük. Az áraknak a társadalmilag indokolt ráfordításokat, vagyis a valóságos költségviszonyokat kell kifejezniük ahhoz, hogy helyesen orientálhass sák a termelőket és a fogyasztókat. Ennek a jövőben is így kell lenmii. Ugyanakkor jogosnak fogadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakban gyakran nemcsak a kölségviszo- nvokban bekövetkezett tényleges változásokat, hanem — a számukra könnyebben járható utat választva — a gazdaságtalan, a rosszul szervezett munka többlet- költségeit is felszámítják a fogyasztóknak. Az a szándékunk, hogy miközben megtartjuk árpolitikánk alapelveit, intézkedéseiket teszünk az árak indokolatlan emelésének megakadályozására. A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kí- vániuk azt az irányzatot, amely a jelenleginél is nagyobb teret enged a bérek teliesítmények szerinti differenciálásának. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek, a tehetősebbek helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak könnyebb élethez jutni. — A kormány fontos kötelességének tartja annak biztosítását, hogy ne csak megmaradjon, hanem a lehetőségek arányában tovább javuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek a vásárlási körülmények. Az elmúlt évben az építőanyag-ellátásban, az idén — részben az igények alábecsülése, másrészt az elégtelen tartalékok miatt — a tüzelőanyag-ellátásiban zavarok keletkeztek. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb előrelátással kell felkészülni a kereslet időleges»vagy tartós változásaira. Indokoltnak tartjuk, ezért támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatásosabb fogyasztói érdekvédelmet szorgalmaznak. A reáljövedelmek évi átlagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövedelem az elmúlt évekhez képest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. Indokoltnak tartjuk a családalapító fiatalok és a több- gyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kívánunk fordítani a lakások felújítására, korszerűsítésére. Fontos az oktatás fejlesztése Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van az oktatás fejlesztésének. E meggondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el az elmúlt esztendőben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, ezért alkotta meg az országgyűlés az oktatási törvényt. Ügy ítéljük meg, hogy az elfogadott programok alkalmas keretet biztosítanak az ■oktatás minőségi, tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság lehetőségeinek arányában gondoskodjon az oktatás eredményes folytatásához szükséges személyi, intézményi és anyagi feltételekről. A felsőoktatásban a jóváhagyott programra alapozott tartalmi korszerűsítést tartjuk a fő feladatnak. Meggyőződésünk szerint egész társadalmunk érdekét szolgáljuk, amikor mint fontos feladatot tartjuk számon az esély- egyenlőség jobb érvényre jutásának, a tehetségek kibontakozásának elősegítését. Bármennyire is nagy felelőssége van az iskolának, önmagában nem képes megoldani ezt a feladatot. Abban, hogy a felnövekvő ' nemzedékek magukévá tegyék mindazt, ami az életre való felkészüléshez szükséges, pótolhatatlan szerepe van a családnak, azoknak a kisebb és nagyabb közösségeknek, amelyekben a fiatalok élnek. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát, elismeri a sokféleséget és annak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú (műalkotások támogatását. Azokét, amelyek az általános emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a hazafiságon és internacionalizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi értékeinek közvetítését, az igényes szórakozásit szolgálják. Arra törekedtünk, hogy a kormány munkaprogramjában a valós helyzetből kiindulva olyan feladatokat irányozzunk elő, amelyek reálisan számbaveszik a belső és a külső feltételeket, érvényre juttatják pártunk XIII. kongresszusának határozatát, és számíthatnak dolgozó népünk cselekvő támogatására. A kormány nevében ígérhetem önöknek, s az önök személyében egész dolgozó népünknek, minden erőnket latba vetjük, hogy becsülettel teljesítsük a ránk váró feladatokat. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg és fogadja el A miniszterelnöki expozé után megkezdődött a kormányprogram vitája, amelynek során felszólalt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese is. A nemzeti összefogás betölti hivatását Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének felszólalása — A kormány beszámolóját, helyzetértékelését, munkaprogramját reálisnak tartam. Tükrözi az ország valóságos helyzetét. Azokat a legfontosabb tennivalóikat fogalmazza meg, amelyeknek elvégzése a következő öt évben a magyar társadalom fejlődését hivatott biztosítani. Tartalmában és szellemében összhangban van a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán adott elemzéssel, kitűzött célokkal, felvázolt fő törekvésekkel. Azt mondhatjuk, hogy a kongresszus határozata jó alapot nyújt az önálló, felelős kormányzati tevékenységhez. A kormány előterjesztése kritikusan és önkritikusan szól a végzett munkáról, az előző ötéves munka- program végrehajtásáról, kellő gondossággal veszi számba a további előrehaladás feltételeit, lehetőségeit és korlátáit, összességében optimista, de ez az optimizmus nem vágyainkon és óhajainkon nyugszik, hanem eddigi eredményeink és meglevő erőforrásaink felelős mérlegelésén. Ezért a kormány munkaprogramjával a Központi Bizottság és a magam nevében egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom — mondotta bevezetőben Németh Károly, majd így folytatta: Legfontosabb a béke — Gáljaink eléréséhez a legfőbb nemzetközi .feltétel, hogy békében éljünk. A békét önmagában is az egyik legszentebb dolognak tartjuk, azonban nemcsak egyszerűen, mint háborútól mentes állapotért szállunk , érte síkra, hanem mint a különböző társadalmi berendezkedésű országok kölcsönösen előnyös együttműködésének alapvető biztosítékáért, azért, hogy minden nép alkothasson, élvezhesse munkájának gyümölcsét. — A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája népünk alapvető érdekeit képviseli, a szövetségeseinkkel közösen kijelölt célok elérését, a béke ügyét szolgálja. Minden lehetőséget felhasználunk a párbeszéd fenntartására, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére, a fegyverkezési verseny visszaszorítására. .Teljes meggyőződéssel kiállunk a szovjet békekezdeményezések mellett, és üdvözöljük a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szóló megállapodást. — A bókéért, a béke védelmében, tisztelt képviselőtársaim, minden lehetségest meg kell tennünk. Ennek szolgálatában az a legfontosabb, hogy nemzeti érdekeinkkel egyezően szorosabbra fűzzük, erősítsük szövetségi ■kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés más tagállamaival, és magasabb szintre emeljük a KGST keretében .folytatott együttműködést. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy a helyes célok valóra váltásában bizton építhetünk népünk támogatására. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, a számában és jelentőségében is növekvő értelmiségünk, társadalmunk , .minden rétege tudását latba vetve, odaadással segíti az országépítő munkát. A szocialista célok jegyében létrejött nemzeti összefogás a .bonyolultabb, gondokkal terhes időszakban is betölti hivatását, tömöríti társadalmunk valamennyi alkotó tényezőjét. A párt vezető szerepe Szövetségi politikánkat folytatva a jövőben is azon munkálkodunk, hogy erősödjön, kiteljesedjen a szocialista nemzeti egység. Ebben a törekvésünkben megtestesül az a tanulság, hogy a szocializmus sikeres építéséhez nélkülözhetetlen a párt vezető szerépe, amely a helyes politikán és a meggyőzésen alapul; fontos a kommunisták példamutatása, de elengedhetetlen az egész nép munkája, helytállása. Ez a történelmi felismerés azt is tudatosítja bennünk, hogy a kongresszusi útmutatások valóra váltása, a kormányprogram teljesítése a társadalmi összefogás erősítését igényli. A kormány munkaprogramja kifejezi azt az elhatározottságunkat, hogy eddigi politikánkat kívánjuk folytatni, amely a magyar realitásokat tükrözi, s nem enged teret szélsőséges törekvéseknek. Politikánkból szervesen következik, hogy a társadalmi és a gazdasági viszonyokat a maguk valóságában vizsgáljuk. A számvetés azt mutatja, hogy a nehézségek és a gondok ellenére mind anyagiakban, mind szellemiekben gyarapodott az ország. Megőriztük népgazdaságunk stabilitását, népünk létbiztonságban él. Társadalmunkban feszültségek is vannak, a lakosság egyes rétegeinek romlottak a megélhetési lehetőségei, a nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértéke csökkent, nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Fontos, hogy eredményeinket és lehetőségeinket, erényeinket és gyengeségeinket reálisan ítéljük meg. Hibás gyakorlathoz vezetne, ha bármelyiket kisebbítenénk, vagy felnagyítanánk. — Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz munkaköri és állampolgári kötelességeinek, saját munkájával, és nem mások rovására akar boldogulni. Erősítsük az előrevivő elemeket — Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban is vannak közömbös, önző emberek, s nem kevés a közenkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulás. Sök fegyelmezetlenség, emberi tragédia okozója a mértéktelen italozás, az alkoholizmus. Találkozni lehet a szocializmustól, a munka társadalmától teljességgel idegen, dologkerülő, léha, élősködő életmóddal. A bűnözés több területen növekszik. Mindez joggal kelt vissza- tétszést és felháborodást a becsületes emberek körében. Kötelességünk, hogy a tisztességes életvitelt folytató többségre támaszkodva határozottabban lépjünk fel ezen jelenségek ellen. Kongresszusunkon is elhatároztuk, a kormány programjának is célja, hagy erősítjük közállapotainkban az előrevivő elemeket, fellépünk a társadalomtól idegen, antiszociális magatartással és törekvésekkel szemben, ■intézkedéseket teszünk visszaszorításukra. Az egész társadalomnak érdeke, hogy erősödjön a jól végzett munka, a hasznos, értékes tevékenység becsülete, és ez fejeződjön ki a javaikból való részesedésben. — A kormány programjában kellő súllyal szerepel az a törekvés, amelynek pártunk XIII. kongresszusa kiemelt figyelmet szentelt, hogy a következő ötéves tervidőszakban a gazdasági növekedés üteme némileg meggyorsuljon, és er.re alapozva az életszínvonal észrevehetően emelkedjen — állapította meg a párt főtitkárhelyettese. — Ebben általános az egység, de ugyanilyen általános egységre, egyetértésre van szükség abban is, hogy ennek érdekében jobban, színvonalasabban kell dolgoznunk. És nemcsak az elkövetkező esztendőkben, hanem az idei év hátralevő részében is. Mindent meg kell tennünk, hogy ahol lehetséges, teljesítsük, illetve megközelítsük az ez évi népgazdasági terv előirányzatait. Ez a VII. ötéves terv megalapozása miatt is nagyon fontos. . Műszaki, technikai megújítás — A pártnak, a társadalmi szerveknek, a kormánynak, a helyi vezetésnek, minden dolgozónak az a fő feladata, hogy feltárja és hasznosítsa a szocialista rendszerben levő erőforrásokat, mozgósítsa a tartalékokat. Ez el őrehaladásunk kulcskérdés e. Sorsfordító jelentősége van annak, hagy a népgazdaság intenzív fejlődését kiterjesszük a termelés és a gazdálkodás minden területére, fokozzuk a magyar népgazdaság jövedelmezőségét. Ez azt igényli tőlünk, hogy a következő években fokról fokra nagyobb telj esi tményékkel előbbre jussunk a gazdaság korszerűsítésében. Következetesen javítanunk kell az intenzív gazdálkodás szervezeti, személyi feltételeit. — Gazdaságpolitikánknak fontos törekvése, hogy a hatékonyság és a minőség követelményeit együtt érvényesítsük. Ennek szolgálatába kell állítanunk, a változó feltételeknek és a növekvő feladatoknak megfelelően tovább kell fejlesztenünk irányítási rendszenünket. — Pártunk nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy emelkedjen a kormányzati, állami munka színvonala, erősödjön a szocialista demokrácia. Fontos, hogy fenntartsuk és tovább fejlesszük azt a tettekre sarkalló vitaszellemet, demokratikus légkört, amely különösen a kongresszus és a választások idején jellemezte közéletünket. Arra van szükség, hogy rendeltetésük szerint, és ne formálisan működjenek a demokratikus fórumok, a szocialista demokrácia áthassa közéletünk valamennyi területét. Szándékaink szerint tovább növekszik a népképviseleti testületek, a társadalmi és tömegszervezetek, a helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállósága és felelőssége. Ez elő fogja segíteni, hogy az állampolgárok közvetlenül, vagy képviselőik útján részt vegyenek a közügyek intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. Munkánk iránya világos Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell saját fe1 lelősségét munkájáért. Minden honfitársunknak személyes szerepe és felelőssége van abban, hogyan boldogul népünk, hogyan alakul jövőnk. — Az emberi értékek rendjében az első helyre a munkát, a teljesítményt keli állítanunk, megvalósítva azt a követelményt, hogy a munkaidő valóban a munka ideje legyen. — A kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan mutatják munkánk irányát. Meggyőződésem, hogy a kormány programja — ha megvalósítását valamennyien szívügyünknek tekintjük, s érte minden magyar állampolgár felelősségtől áthatva cselekszik — az elkövetkező időszakban biztosítani fogja, hogy gazdasági és kulturális életünk az egész ország, népünk javára fejlődhessen. Biztosíthatom önöket arról, hogy a párt valamennyi szerve és szervezete, a kommunisták becsülettel fognak dolgozni a kormányprogramban foglaltak valóra .váltásáért — mondotta végezetül Németh Károly. . . .. A vitában kifejtette véleményét: Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugalmazott első ■titkára, aki kiemelte, hogy a kormányprogram valósan, mértéktartóan határozza meg a célokat és jelöli meg a tennivalókat. Borza Istvánná (Hajdú-Bihar m., 1. vk.), a debreceni Biogal Gyógyszergyár laboránsa felszólalásában annak a véleményének adott hangot; hogy a keresetek és a teljesítmények nincsenek összhangban. Szólt a lakásépítés hitelpolitikai gondjairól is. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a békési Egyetértés Mgtsz elnöke kifejtette: A tervezés sok esetben nem felel meg a takarékosság, az ésszerűség és az egyszerűség követelményének, s nem igazodik mindenkor a népgazdaság reális lehetőségeihez. Köteles Zoltán (Budapest, 29. vk.), az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára elmondta: az iparban mélyreható szerkezeti megújulás sem Budapesten, sem az ország más területein nem valósítható meg szelektív fejlesztés nélkül. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.), a balassagyarmati városi kórház gyermekorvosa a kormányprogramnak azzal a részével foglalkozott, amely az egészségügyi ellátás feltételeinek javítását érinti. Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.), a fehérgyarmati városi tanács elnöke megállapította: rendkívül fontos, hogy társadalmunk széles rétegei megismerjék és megértsék a kormány- programot, azonosuljanak vele és cselekvőén vegyenek részt a végrehajtásban. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.), a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója a felsőoktatási intézmények hosszabb távú fejlesztéséről szólít. Kitért árrá is, hogy a felsőoktatásban alkalmazott gazdasági szabályozók az utóbbi évtizedekben többször módosultak, mégis korszerűtlenek. Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.), a Zala Megyei Tanács elnöke elmondotta: a .megyében örömmel fogadják, hogy a kormány átfogó programot dolgoz ki a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára kapcsolódva a miniszterelnök előterjesztéséhez, szorgalmazta: a VII. ötéves terv törvényerőre emelkedése után kerüljön sor a hosszú távú gazdaságpolitikai célok mai helyzetünkből kiinduló kidolgozására is.
