Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 7. MUNKAIDŐN KÍVÜL is benéz az üzembe A paprika szerelmese • Hajdú János (előtérben) munkatársával, Greksa Józseffel. (Straszer András felvétele.) Jelenleg főágazatvezető a kalocsai paprikagyárban Hajdú János. Hozzátartozik a színesítő részleg, a szemcsésítés, a malom. a daráló és a csomagolórészleg. Miske, Du- napataj és Sükösd alkotja egyebek mellett a kalocsai kíörzet felvásárlási területét. Az üzemben évente hét-nyolcezer tonna paprikaőrleményt állítanak elő. A fő- ágazat vezetővel a munkahelyén beszélgettünk. — Hallottam, hogy fiatalon került a paprikagyárba. Hogyan kezdődött? — Az évek során csaknem kéttucat munkakörben dolgoztam, mint voltam gyakornok, áruátvevő, tervstatisztikus, művezető és osztályvezető-helyettes stb. Több ciklusban is voltam vezetőségi tag az MSZMP helyi szervezetében Levelező tagozaton elvégeztem az élelmiszeripari technikumot. Megbecsültek, megkaptam nem egyszer a Kiváló Dolgozó kitüntetést, a Kiváló Újító érmet, a Munka Érdemrend bronz fokozatát, és az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója elismerést..Elmondhatom azt 'is. hogy rendkívüli megbecsülésnek számított részemre, amikor annak idején a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület helyi csoportjának a vezetője lehettem. — Miért választotta élethivatásul a paprikafeldolgozást? — Abban az időben, amikor én kezdtem, meglehetősen nehéz volt elhelyezkedni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy valósággal dicsőségnek számított, ha ezen a munkahelyen állandósítottak valakit. Érthető, hiszen „sorbanálltak” a kapuban azért, hogy az egyes dolgozók ne csak szerződéses viszonyban legyenek, hanem állandó munkások váljanak belőlük. • Jómagam tizennyolc évesen kerültem ide, és kezdettől úgy dolgoztam, hogy igazán megbecsüljenek. — Mehetett volna máshová is dolgozni?... — Amióta itt vagyok, azóta» többször is. De nem sajnálom, hogy maradtam, mert megszerettem a szakimat is. a munkahelyet is. Igaz ugyan, hegy akadt, eddigi munkálkodásom során néhány mélypont is, amikor a túltermelés miatt fájlt a fejünk. Ehhez tudni kell. hogy a mi termékünk bármilyen jó tárolás esetén is sokat veszít az értékéből. Gondolhatja, hogy az egykori többmilliós veszteség milyen lehangolóan hatott ránk. Szerencsére jött később a felfutási időszak. — Szereti ön a paprikát, mint fogyasztó? « — Kalocsán és környékén megítélésünk szerint legalább ötszöröse az átlagfogyasztásnak az, ami gazdára talál paprikából. Természetesen imádom kedvenc termékünket. Érdekes, hogy a tapasztalatok szerint leginkább Szeged környékén és Kalocsán szeretik az erős. a csípős paprikát. Sietek hozzátenni, hogy az édes ugyanolyan fűszerező hatású, ám azt leginkább az ételek festésére használják. Még a tejiparban is. — Szólhatna valamit jelenlegi munkaköréről... — Jelenleg az irányításom alatt mintegy száz emiber dolgozik. • Vannak köztük Tfiolnárok. raktárosok és csomagolók. És természetesen művezetők és adminisztrátorok is. — Gondjai között mi az első? — Fogyunk, mint a holdvilág. Napjainkban, úgy tűnik, kellene legalább harminc-harmincöt betanított- és szákmunkás. Sajnos. — ezt nem szabad tagadni —. jelenleg az élelmiszeriparban kevés a kereset. Ezzel magyarázható, hogy jó másfél évtizeddel ezelőtt sokkal több dolgozónk volt. — Mi lenne a megoldás? — Szerintem az, amit mi már jó három évvel ezelőtt elkezdtünk. Vagyis a kiemelt bérezés és az, hogy hosszabb távon foglalkozunk a differenciált bérezéssel. Ehhez társul, hogy mindenképpen javítani kívánjuk a munkakörülményeket. — Beszélgetésünk előtt megtudtam, hogy az itteni dolgozók átlagkeresete négy és fél és ötezer forint között mozog. Azt is tudom, hogy ez magasabb az összmunkahelyi átlagnál. Ne vegye tolakodónak a kérdést: mennyi a havi keresete? — Hétezer-hétszáz forintot kapok kézhez havonta. Sietek hozzátenni. hogy ezzel elégedett vagytok. — Azt is hallottam, hogy három és fél évtized alatt egyszer sem késett el a munkahelyéről... A munkám kezdettől fogva hozzám nőtt. Solha nem tudtam nyugodt lenni, ha gond, probléma akadt, és akikor sem. ha valami új dolog volt készülőben. Ezért mindenkor benéztem munkaidő után, hétvégén és ünnepnapokon is az üzembe ... — Gondolom, hogy legfőbb társának. feleségének jelentős szerep jutott eddigi életének alakulásában. — A feleségeim velem együtt csaknem harminc év óta ezen a helyen dolgozik. Mindig jó érzés tudni, hogy megérti, ha a benti kötelességeim e falak közé szólítanak. — Ha lehetne egy kívánsága« mit kérne? — Szeretném, ha több támogatást kapnánk a szervezett szakmunkásképzéshez. Varga Mihály ÚJ ELJÁRÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN: TAM Adalékos műtrágyázás A szolnoki központú Élelmiszer-gazdasági Műszaki Szolgáltató Kutatásfejlesztési Közös Vállalat munkája egyre jelentősebb Bács-Kiskun megyében is. A vállalat tevékenységéről dr. Varga Zsigmond igazgató a következőket mondotta: — Sokféle tevékenységgel foglalkozunk. Miénk a vízfüggönyös, kettős falú fólia szabadalmi és forgalmazási joga, diagnosztikai, tehát műszeres vizsgálaton alapuló gépjavítást és alkatrészellátást, alapvetően agronómiái, agrokémiai, agrotechnikai szolgáltatásokat végzünk. A termelési rendszerekhez hasonló feladatokat látunk el, de nem termelési rendszerként. Az adalékos műtrágyázás technológiáját, módszerét Törőcsik Mihály, a vállalat fejlesztőmérnöke dolgozta ki. Az eljárás meghonosításáért szinte a „Nehéz emberek" című filmben megismert küzdelmet kellett folytatnia. A feltalálót előbb arról kérdeztük, mi a módszer lényege? — A használatban levő nitrogén-, foszfor-, káliumműtrágyák — a gyártáskor felhasznált vivőanyagok miatt — viszonylag alacsony hatóanyag-tartalmúak. Sajnos, természetes körülmények között a kálium- és a foszforhatóanyagoknak csak mintegy 50—60 százaléka hasznosul a talajban, mert itt az ásványokkal a növények számára oldhatatlan vegyü- letet alkotnak. Emeljük meg a műtrágyaadagokat, vagy van valamilyen más megoldás? — vetődött fel a kérdés 12 évvel ezelőtt számomra. Ma máir úgy tűnik, megvan az eljárás, amellyel a műtrágyahatóanyag-megikö- tést üzemi, termőhelyi körülmények között is ki lehet küszöbölni. A műtrágyával olyan adalékanyagokat lehet bevinni a talajba, amely a szabad alumínium- és vasgyököket leköti. Ezt az anyagot megtaláltuk. A műtrágyagyárak közös vállalatot alapító taggazdáságainak az adalékot — külön szerződés alapján — bekeverik. i • — Ennek következtében a műtrágya ára is növekszik? — Az igénybe vevőknek kell megfizetni a szabadalmi díjat és a műtrágyadúsítás költségét. A külön ráfordítás azonban megtérül, mert búzából például 150 kilogramm többlettermés fedezi a megnőtt költséget. Több év kísérlete, és ma már üzemi eredmények bizonyítják, hogy az adalékanyag használatával őszi búzából hektáronként 400—500, napraforgóból 200—1>300 kilogramm többlettermés érhető el. Az érdeklődést mutatja, hogy 1981-ben még csak 4 ezer hektároh, 1985- ben pedig már 100 ezer hektáron alkalmazták az eljárást. — Érdeklődnek külföldön is a találmány iránt? — Eddig 11 országban jegyezték be világszabadalomként eljárásunkat. Egy nyugatnémet cég azért jelentkezett a közelmúltban, hogy Nyugat-Európára kizárólagos forgalmazási jogot szerezzen a módszerre. Csehszlovákiában a Rozsnyói járásban eredményes üzemi kísérletek folytak. — Bács-Kiskun megyében alkalmazzák-e az eljárást? — Az elmúlt évben még csak egy, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet dolgozott a TAM-módszer szerint, ma már tízzel van szerződésünk. Különösen ott ajánljuk, ahol folyékony műtrágyát használnak, mert ennek keverésekor, a helyszínen adagolható a szer. Elmarad tehát a gyári keverési költség. Ez a műtrágya alkalmas fejtrágyaként is, tehát élő növényi állományra is kiszórható. Keressük továbbá azt a gyártót, aki megoldaná a kistermelők részére a csomagolást, kiszerelést, forgalmazást. Horváth Gyula Jövőre több napraforgót vetnek A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben az idén 460 hektár napraforgó 30 százalékkal jobb termést hozott a tavalyinál. A jó eredmény reményében jövőré 700 hektáron vetik el az olajos magvú növényt. Képünk a termelőszövetkezet borbási kerületében a betakarításkor készült. (Tóth Sándor felvétele.) f>^\ SAJTÓPOSTA Válaszol: a Legfőbb Ügyészség Egy hónappal ezelőtt a rádió vendége volt dr. Szijjártó Károly legfőbb ügyész, aki a törvényesség helyzetéről, s az ügyészség feladatairól tájékoztatott, illetve a hallgatók .kérdéseire reagált. E témakört illetően már a műsor megkezdése előtt, de utána is érkeztek szerkesztőségünkbe figyelmet érdemlő észrevételek, melyek nyomán ilyen kérdések merültek fel: Gyakorol-e törvényességi felügyeletet az ügyészség a bíróságok fölött? Az ítélethozatal előtt ellenőrizhető-e, befolyásolható-e az igazságszolgáltatás munkája? Mennyire elégedettek az emberek az első fokú ítéletekkel és gyakoriak-e a törvényességi óvások? Mindezeket eljuttattuk a Legfőbb ügyészséghez, melynek főosztályvezető ügyésze, dr. Borsi Zoltán egyebek között az alábbiakat válaszolta a Petőfi Népe olvasóinak: Ma már túlhaladott az a nézet, hogy csak az ügyészség őrködik a törvényesség felett, hiszen az ügyekben eljáró minden hatóságnak egyformán kötelessége a jogszabályok betartása és betartatása. Az ügyész indítványokkal, tárgyalási jogainak gyakorlásával, az általa törvénysértőnek ítélt határozatok elleni fellebbezés benyújtásával működik közre annak érdekében, hogy a bíróságok törvényesen bírálják el az ügyeket, de nem vállalhatja magára a döntésért való felelősséget. A Büntető Törvénykönyv például alapelvként szögezi le: az ilyen eljárásban elkülönül egymástól a vád, a védelem és az ítélkezés. Az ügyész számára kifejezetten tilos, hogy „ellenőrizze" a bíróság ítélethozatal előtti munkáját, abba még a hivatali felettes sem szólhat bele, 'hiszen az sértené az alkotmányos elvet, miszerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve. Ami az ítélkezés során esetleg előforduló pervezetési hibákat, helyteleníthető bírói magatartásokat illeti, azok megszüntetésére a megyei bíróság elnöke, s végső soron az igazságügyminiszter a felhatalmazott. Van megalapozatlan ítélet is, mely ténynek a köztudatban elmarasztaló hangulati tartalma van, s egyesek ilyenkor bírói mulasztásról szólnak. A valóság ezzel szemben az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, vagy a Legfőbb Ügyészség, ha törvénysértőnek minősít egy döntést, akkor nem a bírói tevékenység fölött mond erkölcsi ítéletet, hanem a törvényesség biztosítása céljából cselekszik. Hogy az állampolgárok miképpen vélekednek a bíróságok munkájáról, bizonyítja a tavalyi adat, amikor a közvádas ügyek több mint 75 százaléka már az első fokú eljárásban jogerőre emelkedett, amiből következik: a fellebbezésre jogosultak törvényesnek, igazságosnak tartották az ítéletet. A többi eset zömében sem az ala’pfokú határozat helyességét kérdőjelezték meg a fellebbezők, hanem a jog- politikai elvek pontosabb érvényesítését követelték. És még egy beszédes adat: 1984-ben .jogerősen befejeződött csaknem 48 ezer közvádas ügy, s ehhez viszonyítva csupán 354 esetben emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Kanyarban: balesetveszély! ÜZENJÜK Boros Andrásnak, Nyárlőrincre: Otthonának a földgázhálózatba történő bekapcsolásához szakember szükséges, mint ahogy hozzáértő dolga megállapítani, hogy jelenlegi kéménye alkalmas-e az új fűtési módra vagy sem. Ha vályogból épült a kémény, indokolt átépíteni, pontosabban olyan speciális esővel (bélelni, mely ellenáll a gázfelhasználással járó égéstermék maró, savas hatásának. E munkát — a -hozzávaló anyagok beszerzésével együtt — megrendelés alapján végzi a megyei ikom- munális szolgáltató vállalat. Csámpai Lajosáénak, Jánoshalmára: Kérdésével kapcsolatosan arról értesültünk az OTP megyei igazgatóságán, hogy a 70-es évek végén pénzintézeti hitel segítségével felépített családi háza bővítéséhez, pontosabban az úgynevezett toldaléképítéshez ismételten kaphat kedvezményes kamatú kölcsönt, melynek maximális összege a felmerült költség 70 százaléka, illetve 150 ezer forint. Ha az ön jövedelmi helyzete lehetővé teszi, az említetteken túl is részesülhet hitelben, a bank közreműködésével, fontos tudni: ilyen esetben a kiskorú gyermekei után nem igényelhet szociálpolitikai támogatást a szülő, akit ez utóbbi csupán az új lakóház építésekor illet meg, feltéve, ha az életkora nem több 35 esztendőnél. Szabó Emmának, Izsákra: Az ön lakóhelyén tervszerűen folytatódik a belterület földes útjainak kiépítése, az utóbbi években összesen 1« kilométernyi szakaszon került sor az úgynevezett portalanításra. A jobbára lakossági hozzájárulás, illetve a helyi gazdálkodó szervek természetben i támogatása révén végzendő munkálatok jövőre sem szünetelnek, sőt akkor kap szilárd burkolatot az egyik leghosszabb — körülbelül két kilométeres — közterület, a Mező Imre utca is. Másik észrevételével kapcsolatosan elmondjuk: a tanácselnök szerint sincs minden rendjén az utcai fák gallyazása körül, pedig a helyi köztisztasági rendelkezés kimondja, hogy a tulajdonosok feladata a házaik mentén levő fák rendszeres nyesése, s főleg a közforgalmat zavaró ágainak levágása. Talán — s ez már a mi véleményünk — a tanácstagok segíthetnék e (gond megszüntetését azáltal, ha a mulasztókat figyelmeztetnék kötelességük teljesítésére. A személyi sérüléseket és anyagi károkat okozó közúti balesetek igen gyakran a figyelmetlenség, a nem kellő körültekintés miatt következnek be. Ilyenről hallva azt mondjuk: elkerülhető lett volna! Korántsem vagyunk azonban ennyire határozottak, ha nemcsak a történtekről, de egyidejűleg airról is értesülünk: a helyi közlekedés rendje enyhén szólva kívánni valót hagy maga után. Bizony, nem kevés az ehhez hasonló közterület, melynek egyikéről szólunk az alábbiakban: A Kiskunhalast Kiskunmajsá- val összekötő útvonalon, a 40-es és a 41-es kilométerszelvény között található a Kurta nevű csárda. ahová szép számban betérnek az autósok. Mielőtt átlépnék a küszöböt, teljesíteniük kell egy izgalmas feladatot: a megállási tilalom alá vont, ám a sebességet nem szabályozó szakaszból — mely lényegében éles kanyar — kell bekanyarodniuk a csárda — parkolójába. Ahonnan a forgalmas úttestre gördülniük sem gyerekjáték, főleg azért, mert a környékbeli dúslom bú fák akadályozzák a megfelelő kilátást. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a közelben van a buszok megállóhelye, ahonnan a leszállók átmennek az úttesten, miközben néha mindkét irányból sűrűn érkeznek a gépjárművek. Persze nem mindegyik sofőrnek sikerül idejében fékeznie, így hált sajnos ismétlődnek az. ottani balesetek; a legutóbb elgázolt gyalogos életveszélyes sérülést szenvedett. Egy szó mint száz; a csárda térségében szükséges lenne elhelyezni a veszélyes kanyarra figyelmeztető, illetve sebességet korlátozó táblát, s talán zebrát is. mely a gyalogosokat óvná! Hol kapható viharlámpa? Kisszálláson, a VI. kér. 35. szám alatt lakik Vén Ferenc, aki több gazdatársa nevében panaszolja a következőket: Egyre később virrad és hamarább sötétedik, így a magunkfajta, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó emberek mind hosz- szabb időt töltenek lámpafény mellett, hiszen a jószágok körül hajnalban és kora este is bőven akad tennivaló. Az istállóban és a melléképületekben nincs gondunk a világítással, nem ez a helyzet azonban akkor, ha a korai vagy a késői órákban a közúton tartózkodunk Lófogatunkkal, A Csongrad megyei Kisteleken lévő GELKA-szervíz úgynevezett felvevőterületének tekinti már régóta a szomszédos Bács-Kiskun néhány települését. Ahol a gyakorlat szerint a helyi műszaki boltban kell leadni az elromlott háztartási eszközt, valamint a rádiót, magnót stb., melyeket meghatározott időnként elszállítanak a műhelybe, majd a kijavításuk után onnan vissza. Ügy hírlik, eddig elégedettek voltak a megrendelők a. szerviz munkájával, mostanság azonban mind gyakoribbak a velük kapcsolartios reklamációk. Ezek számát gyarapítja a Szánk, Izsáki u. 47. szám alatt lakó ifjú Rokolya Gábor legújabb esete is. Ovasónk így közli a részleteket: Július 17-én bevittem a gyűjtőhelyre, a községi vas—műszaki szaküzletbe egy működésképtelen hőpámáit, s egy villanybonoítvát. Röviddel ezelőtt vettem át őket, mégpedig — legnagyobb meglepetésemre — lényegében olyan állapotban, ahogy voltak az átmely kivilágítatlan. Miért? Mert sem a községünkben, sem a környékbeli településen nem kapunk viharlámpát. Az ősz elején járunk, amikor még a termés jó része a földjeinken van, s elszállításra vár. Csakhogy ha nap mint nap fizetnünk kell a bírságot, akkor nagyon sokba kerül nekünk ez • az áruhiány. Tisztelt kereskedők, ezúton is kérjük Önöket, hogy a legrövidebb időn belül gondoskodjanak a fontos idénycikkinek számító viharlámpa forgalmazásáról! adáskor. A borotva esetében például kértem a hibás tartozék cseréjét, ám erre nem került sor, helyette a kapcsoló javítását igazolták a papíron. A szerelők hiányos munkája miatt a tőlük kapott számlát egyelőre nem egyenlítettem ki. Persze, az Sly módon vialó tiltakozásom ellenére én húztam a rövidebbet, hiszen a fontos használati tárgyaim továbbra is használhatatlanok. S most futhatok másik szerelő után. De,hát miért kell ennek így tennie? * » » A kisteleki javítók felületességére mi nem adhatunk magyarázatot, ahhoz alapos vizsgálatra lenne szükség, mely nem tartozik a feladatkörünkbe. Csupán a történtekből szűrhetünk le következtetést, nevezetesen: ha egy szolgáltatás iránt okkal-joggal megrendül az emberek bizalma, annak visszaszerzése nem tartozik a legkönnyebb teendők közé! CIKKÜNK NYOMÁN Helyreállítják a Vaspálya utcát Csaitatéri állapot az utcán? — címmel tettük szóvá szeptember 16-án e hasábokon, hogy a kecskeméti Vaspálya utcában, a vízhálózat-fektetési munkálatok befejezése óta senki sem gondoskodik a közterület járhatóvá tételéről. írásunk nyomán arról tájékoztatott bennünket az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat, hogy ez esetben' a Kecskeméti Városi Tanács vállalkozott a helyreállításra, mégpedig egy úgynevezett gazdasági megállapodás alapján, melyet a hatóság részéről a tervosztály irt alá. Szintén a kivitelezőtől tudjuk: idén június elejéin levélben jelezte az illetékes költségvetési építési üzemnek, hogy véglegesen levonult a területről. Beszéltünk a költségvetési üzem helyettes vezetőjével, aki ezeket mondotta: Kapacitásbeli gondok nem tették lehetőivé eddig a szóban forgó kötelezettség teljesítését. Tehát jogos a környékbeliek panasza, éppen ezért a napokban* hozzáfogtunk az ottani munkálatokhoz, melyek két-három hétig tartanak, s utána átadjuk a forgalomnak az úttestet. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecikemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-811 Javítanak — de hogyan?
