Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
F 1985. október t. Q PETŐFI HÉFS ® 3 Gondunk: a fiatalság? AZ IDEI TOKAJI ÍRÓTÁBOROZÁS VITAANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA A mai magyar társadalom problémáinak egyik legsúlyosabbikát, az ifjúság helyzetét tűzte napirendjére az idei, sorrendben a tizennegyedik tokaji írótáborozás. Három napon át írók, szociológusok, közéleti vezetők — közöttük jó néhányan maguk is „gyakorló fiatalok” — vállalkoztak a gondokkal való kendőzetlen szembenézésre. A vita nyomán kirajzolódó összkép csöppet sem vigasztaló, még kevésbé megnyugtató, mint látlelet azonban feltétlenül kiindulópontja a helyzet lehetséges jobbításának. Pályakezdők teherviselése Kik tekinthetők fiataloknak? — tette föl szinte önmagának is a kérdést a referátumot tartó Kéry László, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének ifjúság-szociológusa. Abból következően, hogy a biológiai érés korunkban már a tizenéves kor elején elkezdődik, a teljes értékű felnőtté válás viszont csak a negyedik évtized közepén, némely esetben még később következik be, az ifjúság kategóriája legalább három, egymástól gyökeresen különböző korosztályt foglal magában. A nemzedéki tagolódást át- és átszabdalják a megszámlálhatatlan foglalkozási csoportok, továbbá azok a rétegződések, melyek a homlokegyenest eltérő kulturális és anyagi — ráadásul egymáshoz képest mindinkább fordítottan arányos — színvonal mentén helyezkednek el. Mindezen okok miatt ifjúságunk összképében bármiféle egységnek immár a nyoma sem fedezhető fel; uralkodóvá vált a heterogenitás’. Épp ezért a gondok is csak a sok- arcúság felől közelíthetők meg érvényesen. A gazdasági nehézségek utóbb* fél évtizede a felnőtt társadalom két szélső pólusán elhelyezkedőket sújtotta a legérzékenyebben: a nyugdíjasokat és a pályakezdőket. Az előbbiek helyzete az áttekinthetőbb, s a kormányzat a gazdasági lehetőségekhez mérten megtette a legszüksegesebb lépéseket a gondok enyhítése végett. A fiatalok helyzetének javításával ugyancsak foglalkozott és foglalkozik a politikai vezetés. Mégis, a pályakezdők élethelyzete mindmáig megoldatlan, s nem egyedül a bérszínvonal miatt, hanem azért is, mert a leglátványosabban épp az ^élet pályakezdő szakaszának a jellegzetes költségei növekedtek. Ilyenek például a lakás- és bútorárak, gyermekr ruházati cikkek. Ném csoda, ha a pályakezdők életvitelének központjába került a mellékkereseti lehetőségek — a szociológia nyelvezetén a „jövedelemkompenzációs mechaniz- musok” —' keresése. Eredeti szándék szerint a fiatal családfők a mellékállást arra az időre vállalják, amíg a feleség gyesen van, ám az a tapasztalat, hogy — az életnívó szinten tartása végett — később sem mondhatnak le a mellékkeresetről, s ez a helyzet súlyosan veszélyes a felnövekvő korosztály számára. A mind nagyobb számban bekövetkező válások csak drasztikus jelzői a családi összetartó erő hanyatlásának, önmagában az elemi élet reprodukálása is teljes leterheltséget jelent, szocializálásra sem elegendő idő, sem energia nem marad. S ráadásul mindinkább olyan korosztályokra hárul a gyermeknevelés felelőssége, akik maguk is jócskán rászorulnának a neveltetésre, mivel abban már csekély mértékben részesültek. Mindenesetre ennek következtében avult el a „kettős nevelés” problematikája: a mai családok zöme nem partnere az intézményeknek. Női magatartásminták Aggasztó folyamatok munkálnak a mélyben. A szakmunka relatív felértékelődése és a szellemi munka leértékelődése folytán legalább tíz éve különvált a férfi és a női munka: kirívó méreteket öltött a szellemi pályák elnőiesedése. A polarizálódás átvetül a családalapításra is, a kulturális értelemben vett „vegyes házasságok” dömpingje máris megfigyelhető: inkább a nők válnak az emelkedettebb ízlés és a műveltség értékeinek hordozóivá. Pusztán ennek nyomán is kiéleződnek a konfliktushelyzetek. A gyermekek immár nemcsak az iskolában, de odahaza is jobbára a női magatartásmintával találkoznak, mind kevesebb tapasztalást szerezhetnek a férfias karakterről. A férfias jellemkép a legjobb esetben is leszűkül a fő- és mellékállás naponkénti vállalására, amivel azonosulni mind kevesebben képesek. A jövedelemszerzési esélyek polarizáltsága áttevődik a pályakezdő fiatalokra is, a valamennyire is tehetősebb családból származók a pályakezdés után egy-másfél évtizeddel később is támaszkodnak a szülőkre. Ez lefékezi a tár-» sadalmi értelemben vett beérést. Sajnos, a politikai szerepvállalás tekintetében is, mobilizáció helyett lemerevedést idézvén elő. Régi értékek válsága Nem kerülhető el a következményekkel való szembenézés sem. Az író-hozzászólók arra hivatkoztak, hogy a felnövekvő korosztályok körében megfigyelhető az értékválsággal együtt járó távlatvesztés, eszmei elbizonytalanodás. (A KISZ programja szerint az egyetemesnek elgondolt magyar ifjúságnak kíván megfelelni, következésképp egyik korosztálynak, rétegnek, csoportnak sem felel meg igazán. A mozgalom egyéb megoldatlanságai jórészt ebből a helyzetből levezethetők.) Számosán voltak, akik elmarasztalták az iskolahálózatot, mint feltételhiányos intézmény- rendszert. A közösségi és nemzettudat riasztó hiányai is ebbe a sorba tagolódnak be. Statisztikai érvényű tény például, hogy a szakmunkásképzőbe kerülő továbbtanulók egyharmada az írás és olvasás hiányosságaival küzd. A hagyományosnak tekinthető altruista-közösségi szocialista magatartásmodelltől két irányban is megfigyelhető az eltérés. Egyrészt erőteljes a továbblépés igénye- egy „humanizált jövőkép” jegyében, markánsan posztmateriális színezettel — erre a mintára leginkább a humán értelmiségi fiatalság a „vevő”. Másrészt megfigyelhető a nyers anyagiasság jegyében szerveződő tendencia, ügyesen kihasználván a még meglevő hiánygazdálkodás tátongó réseit. E kétféle, egymástól igencsak távoleső irányultságot közös nevezőre hozza, hogy a fiatalság bizonyos része nyíltan nem rokonszenvez a beilleszkedés unos-untalan hangoztatott elvárásaival. Ez utóbbival kapcsolatban a tanácskozás több résztvevője hangoztatta, hogy amit jó lelkiismerettel tehetünk, az nem több, ámde nem is kevesebb, mint az, hogy a fiatalokat engedjük haladni azon az úton, mely az értelmes jövőépítés felé vezet. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, „csak” bizalomra és szellemi nyitottságra van szükség. A tanácskozás végeztével a résztvevőkből alakult bizottság a felmerült problémákat és javaslatokat — az írótáborozások sorában először — pontokba szedve, ajánlások formájában juttatta el a kérdéskör, jelen esetben az ifjúságpolitika felelős szerveihez. Hatvani Dániel AZ itt közölt cikk — mint elméből is kitűnik — vitaanyag összefoglalása. Három nap, valamint az azt megelőző, kinek-kinek hosszabb vagy rövid eb b időszakú tapasztalásainak, gondolkodásának sűrítménye. S mint Ilyen, természetszerűleg tömörít és általánosít. És további vitára késztet. Valóban Ilyen sötét a kép? A fiatal nemzedék felnőtté válásának útja — zsákutca? Az ifjúságnak minden társadalomban mintát adó felnőttek tényleg nem képesek — idő és felkésziiítségbe- 11 hiányosság miau — az utódok nevelésére? Csupán a bizalom és nyitottság pótolhatja-e a tudatos cselekvést, a szervezettséget, nem Jelenti-e inkább az ifjúság magá- rahagyását? Ez utóbbit nem vállalhatja a.jövőért felelősséget érző Idősebb vagy középnemzedék. Várjuk tehát a hozzászólásokat, éppen az Írásból vett kifejezés, a „lehetséges jobbítás" szándékával. A SZOVJET KULTÚRA' NAPJAI 85 X.8T4 Negyedik alkalommal rendezik meg Magyarországon a szovjet kultúra napjait. Az eseménynek különleges rangot ad. hogy az idén üinrtepeltük hazánk felszabadulásának, valamint a fasizmus legyőzésének 40. évfordulóját, s a magyar—Szovjet kulturális együttműködés is éppen négy évtizedes múltra tekinlthét vissza.-. Az elmúlt évek során a magyar közönség megismerhette a baráti ország kultúráját, művészetet, íróalt és költőit, zeneszerzőit képzőművészetét. fi’lmjeilt, s a Szovjetunióban ie milliók ismerkedhettek meg a magyar kultúra értékeivel. Legutóbb ez év áprilisában rendezték meg Moszkvába a Maavar kultúra napjait, s erre „rímel” az októbert nagyszabású rendezvénysorozat amelyen a magyar közönség kiváló színészek, zeneművészek játékóiban gyönyörködhet, megismerkedhet a szovjet filmművészet legújabb alkotásaival, érdekes kiállításokat láthat. Kezdjük a világhírű Moszkvai Nagyszínház vendégjátékával. A népszerű Bolsojt a XVIII. század második félében állapították és az operába lett műfajok otthona lett. A XIX. század végén Csajkovszkij operái és balettjei alkották a színház repertoárjának alapjait, maiid a húszas-harmincas években megjelentek a nagyszínház színpadán az orosz és külföldi klasszikusok melllett a szovjet ze- .nieszerzők — Prokofiev, Hacsatur- jián, Rogyían*. Sdsedfin — balettjei is. A Moszkvai Nagyszínház balettegyü’ttese október 8-án és 9-én a Magyar Állami Operaházban lép a közönség elé. Sosztako- vicsi—Grtgorovics Aranykor és Glazunov—Grigorovíes Rajmonda című három felvonásos balettjével mutatkoznak be, 14-én és 15-én pedig a győri Kisfaludy Színházban adnak koncertműsort. Még egy kitűnő szovjet együttesd láthalt a magyar közönség: hazánkba látogat a Moszkvai Lenini Komszomol Színház társulata is. A Komszomol Színházait —, amelyet akkor még Munkásfiatalok Színházának nevezitek — 1927- hen alapították. Előadásait kezdetben a politikái aktualitás, a harsány plakátszerűség jellemezte. Később nagyobb gondot fordítottak az emberábrázolásra, a pszichológiára bemutatták Ibsen. Tolsztoj, Gogol. Shakespeare művielit. A színház 1938-ban kapta mai elnevezését, s ebben az időszakban kitűnő írógárdát gyűjtött maga köré: Pagogyin. Arbuzov. Bulgakov darabjait mutatta be. 1963-ban Anatolij Efrosz állt a LENKOM — így becézték a színházat — élére, majd az újabb „aranykor” Mark Zaharov nevéhez kapcsolódik. A Komszomol Színház három produkcióval érkezik hazánkba. Bemutatják a nemcsak Moszkvában, de Párizsban is nagy sikert aratott Juno és Avoszt című Riihnyikov—Voz- nyeszenszkij rock operát, melyet a Fővárosi Operett Színház Remény dmmei tart műsorán; láthatjuk Visnyevszkij nagyhatású drámáját, az Optimista tragédiát, valamint Zaharov és Csernyin művét, mélynek címe: A kísérlet folytatódik. A LENKOM művészei a Nemzeti Színházban és a debreceni Csokonai Színházban lépnek & közönség elé. A szovjet zenei élet számos reprezentánsa is ellátogat Magyar- országra. Október 8-án a Magyar Állami Hanigvensenyzenékar zeneakadémiai koncertjét Vaszilij Szinajszkij, a fiatal művésznemzedék egyik jelentős egyénisége vezényli. Közreműködik Liana Iszakadze hegedűművésznő, aki csodagyerekként indult, hároméves korában' dalokat komponált tízévesen már sikerrel lépett a pódiumra hegedűsként később bejárta a világot Japántól Mexikóig. Ugyancsak világjárók a Moszkvai Kamaraikórus tagjai is. akik Debrecenben és Komáromban adnak koncertet; Szegeden és a Pesti Vigadóban szerepéi Vlagyimir Krajnyev zongoraművész, de szólhatnánk még a Moszkvai Virtuózok Kamarazenekar és a Barokk Régizenei Kamaraegyüttes szerepléséről ás. Bár a zene alkotja a kulturális napok gerincét, nem hagyhatjuk említés nélkül a rendkívül gazdag filmajánlatot sem: a Szovjetunió után elsőként nálunk mutatják be Elem Klimov Jöjj és láss című fesztiváldíjas alkotását, valamint Hucijev Utószó című filmjét. A nagyhírű rendező, a tervek szerint Kecskemétre is ellátogat. Kitűnő kiállításokat is nyitnak ebben az időszakban: a Szépművészeti Múzeumban az orosz és szovjet festészet legkiválóbb alkotásaiból láthatnak válogatást a képzőművészet kedvelői, s ugyanott nyitják .meg a Szkiták aranya című tárlatot Is. amelyen a lenin- grádi Ermitázs gyűjteményéhez tartozó 130 remekmű az eurázsdai sztyeppék művészetét mutatja be. Színvonalas és gazdag a kínálat, amely az idei szov jet kultúra napjait jellemzi. (kárpáti) Iparművészeti kiállítás a Vigadóban Azi Idea Iparművészeti Vállalat kollekciójából nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban. Képeink a kiállításon készültek. • Péter Vladimir plasztikája. • Pereli Zsuzsa: Hölgy állatkával (gobelin). Mesterségek művészete — mesterségének művésze Gerencsér László kovácsmester Gyertyatartó, tükör, zsámoly, fogas, asztal, lámpa, pántos láda — Gerencsér László negyvennégy éves kecskeméti kovácsmester csupa használati tárggyal mutatkozik be a nagykőrösi Arany János Múzeumban. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy afféle hétköznapi tucattárgyakat tesznek közszemlére: Gerencsér többszörösen díjazott, mesterségét mester szinten értő és tudó díszkovács, akinek az üllőjéről díszkovács-remekek kerülnek ki. Ezt hangsúlyozta a kiállítás szombat délelőtti megnyitóján dr. Bo- dóczky László, a kecskeméti pártbizottság első titkára is. — A népművészeti tárgyak között különös hely illeti meg a kovácsremekeket. Ezen ősi szakma mesterei évezredek óta fontos, nélkülözhetetlen eszközöket állítottak elő, legyen az ásó, kapa, ekevas vagy szög, szekér, kocsialkatrész, vasalás, lakat vagy zár. Valamennyi tárgy fontos használati eszköz, nem egyszerű rideg forma, ornamentikája az alkotó mester művészi megnyilatkozása, a szakma 1— s egyúttal: — a népművészet — remeke. Dr. Novák László, az Arany János Múzeum igazgatója tárlatvezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy a mezővárosokban az agrártevékenység teremtette meg a városiasodás feltételeit, nem pedig — önállóan — a kézműipar, -amely nemcsak a mező- gazdaságnak, hanem a mindennapi életnek is kielégítette a szükségletét. 1653-ban a kovácsok céhbe tömörültek. Nagykőrösön az első feljegyzés 1750-ben említi a kovács céhet. Akkori és későbbi munkáik közül — míves ajtózárak, kapuvasalások, lépcsőkor- látok képében — sok ma is mesteri szaktudásukat, művészi érzéküket dicséri. A kiállítás megnyitóján sokan gratuláltak Gerencsér Lászlónak, aki csak pár éve élhet igazán a művészetnek : még három esztendeje patkolókovács volt! (Ezt sem akárhogy csinálta: a fogathajtó világbajnokok rendre házhoz vitték lovaikat.) A kiállított munkákról elmondta, hogy szerte a világon nagy irántuk az érdeklődés, Amerikából például akár százas sorozatokat is rendelnének a fésülködőasztalból, amely egyébként csaknem egy év munkája. „Életem végéig azt csinálhatnám, semmi mást, pedig mást is akarok” — mondta a kovácsmester. Régi mese mai módra 1. változat ■ És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilépett a hercelgkisasszony, hogy gyönyörködjék jövendő meg szabadító jóban. A jó vitézt halálos rémület fogta el, és ... hetedhét országon túlra menekült ... 2. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. — Adj’ isten jó vitéz, adj’ isten — mondta a sárkáriy. — Már régóta várlak. Szabadíts meg minél hamarább ...! 3. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja .a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilépett a hercegkisasszony, és így szólt: — Eredj a fenébe, ostoba tökfilkó! Mi az ördögnek kellesz te nekem? A sárkánynak hét feje van, és mind tüzet okád! Hát neked... ? 4. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és így kezdett töprengeni: „De hát érdemes-e megverekednem ezzel a trondasággal? Ám legyen, megölöm, de ki kezeskedik afelől, hogy idővel nem jelenik meg egy újabb sárkány? Vajon a sárkány a legnagyobb baj a királyságunkban? Meg aztán egyáltalán nem korai-e megházasodnom? Szükségem van-e a fél királyságra, amikor a magam gazdaságában is bőven akad tennivaló...” És a jó vitéz kardját visszadugta a hüvelyébe, és óvatosan, nehogy felébressze a sárkányt, hazaballagott... 5. változat ...És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejű szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. Kegyetlen harc tört ki kettőjük között. A jó vitéz a sárkány szívének kellős közepébe döfött, és dicsőségtől övezve tért vissza a királyi palotába. A fél királyságot és a hercegkisasz- szony kezét azonban határozottan visz- szautasította. '— Nem akarod? — csodálkozott a király. — Akkor hát mit kívánsz jutalmul hősi tettedért? S akkar a jó vitéz felállt, és imigyen szólt: — A sárkány barlangjában akarok lakni, és minden nap újabb lányokkal akarok megismerkedni! Peter Gregor Fordította: Gellért György SZOBAI ÉS JÁTSZÓTÉRI JÁTÉKOK Pályázati felhívás A Művelődési Minisztériummal, a Népművelési Intézettel, az Állami Ifjúsági Bizottsággal, a Magyar Úttörők Szövetségével és a Népművészeti Egyesülettel közösen, országos szobajáték- és játszótéri pályázatot hirdet a kecskeméti Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum. Elsődlegesen olyan játékok konstruálását igyekszik ösztönözni ez a pályázat, amelyek szervesen kapcsolódnak a természeti környezethez, ugyanakkor korszerűen megfogalmazva őrzik a hagyományos formakultúrát. Az életkori sajátosságokhoz igazodó — óvodai, iskolás és felnőtt — játékszereket két kategóriában bírálják el: I. Természetes anyagokból készített szobajátékok. II. Játszótértervek. A műszaki rajzot három nézetben és perspektivikus ábrázolásban (1:10 méretben), az anyag pontos megjelölésével kell beküldeni, legalább az egyik játszótéri elemet maketten is bemutatva. A bíráló bizottság előnyben részesíti azokat a játszótéri terveket, amelyek egységes gondolati, formai és szerkezeti igénnyel készülnek, s környezetben illesztve tartósan funkcionáló játék- vagy játszókért kialakítására alkalmasak. A szobajátékok kategóriájában a tartósság mellett fontos elvárás a pályamunkákkal szemben, hogy segítsék elő a kreatív készségek fejlődését, variálhatók legyenek, s alkalmasak a sorozatgyártásra. Pályadíjak: Szobajáték kategóriában I. díj 10 ezer, II. díj 8 ezer, a III. díj 6 ezer forint. Játszótérterv kategóriában 2(V 15, illetve 10 ezer forinttal jutalmazzák az első három helyezettet. A leginkább konstruktív és variálható játékszert 20 ezer, a legegységesebb rendszerben megalkotott játszótéri tervet 25 ezer forintos külön- díj illeti meg. A pályázaton egyének és alkotói közösségek egyaránt részt vehetnek. A pályamunkákon fel kell tüntetni a nevet (neveket), a foglalkozást ,és a pontos lakcímet. Beküldési határidő: 1986. január 10. Cím: Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum, Kecskemét, Gáspár A. út 11. A bíráló bizottság által elfogadott tervekből és játékokból a Tavaszi Fesztivál alkalmából kiállítást rendeznek Kecskeméten, s a legjobbakat kiadványban is népszerűsítik. Az elfogadott pályaművek jogvédelméről a pályázatot meghirdető szervek gondoskodnak.
