Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-07 / 235. szám

1985. október 1. • PETŐFI NÉPE • S Hol tartunk? Nem uj felismerés, hogy gazdasági életünk­ben is kezdjük megtanulni a sok kicsi sokra megy igazságát, megbecsüljük a kis tételt jelen­tő exporttermékeket, odafigyelünk, ha valahol anyag, energia, munkaerő megy veszendőbe Tény tartunk1’ M0gy mfég ValÓban csak a kezdeteknél nvomán ? íellsmerésben- hanem az annak vésbll MPUrísetf gyors ,és körültekintő cselek­ta.á{nköSbabk,doTgaa annfk Ä ződnek SztüS5f Várja’ h°gy maguktbl rende- Az ügyek azonban csakis akkor rendeződnek told^”k ‘"»“í io!.2- Körültekintően szamba véve a szüksé- aholl aS k /fi161868®81,- s onnan indítva a munkát mutUór ett° egyensú|yát jelzi a mutató. Erre a Ä "váflaíunk,3 g SäSSSffi" S ha délibábok hőse - soha nfm érte el céílát vű lemaradhatunk lTheWségeinktőí^^^a^Jfláíwí! Fél esztendő alatt meg azokat a feladatokat , tP án szabták ző időszakban elkeTíégeznTnrAhe^^1^ megszületése óta =ií« ,,„?eznu, A határozatok eszfendő telt el Kevl a-amiVel több- mint fél rehajtás kkhető ^edménvrtr^h0^ hogy a vég- ahhoz viszont elegendő hna?,lr° beszélhessünk, rehajtás élőkésrttft? - ah?gí szegezzük a vég- annak tapasztalatait erdekeben végzett munkát, naSan1 KÍsrL?haSre kerÜU S0r az elmúlt Ä'oÄSÄSTS?« lósításának^^eh t-Íak u párthatározatok megva- msitasanak lehetőségeit, milyen elképzeléseik módszereik vannak a célok biztos elérésihez ’ Újabb lendület A holnapi kenyérért ma kell dolgozni A be- szamolok tehat először azt vázolták, hogy most ri atamtn?k a ,gaZdaSág‘ építőmunkában, az ipa- , a mezogazdasagi termelésben, szolgáltatások fejleszteseben, kommunális ellátásban, egészség- ugyben, a kereskedelemben és az élet sok eevéh területén Csüggedésre nincs ok de a lefegyver- khf egedeittSég 1S káros lenne- Az eredmények Ilik fne7'.keszt1ett?k arra a kommunistákat, hogy ölbe tett kezzel átadják magukat a natónáli nyugalomnak. Éppen ellenkezőleg: újabb és újabb lendületet kapott és kap a lakosság életkö­rülményeinek javításáért végzett munka. A megyei értekezleten minden felszólaló elsőd­legesen azt hangsúlyozta, hogy kiemelt feladat a gazdasági építőmunka hatékonyságának eme­lése, az anyaggal, az energiával való ésszerű ta­karékosság, a munkaidő jó kihasználása, a ter­mékek minőségének javítása. De nemcsak ez. Kecskeméten és a környező községekben például középpontba kerültek a településfejlesztés kér­dései. Azok a javaslatok, észrevételek, amelyek a választásokat megelőző jelölőgyűléseken fogal­mazódtak meg. Kalocsán jól prosperál az ipar — hallottuk az értekezleten. Van megrendelés, van munka. De gondot jelent a felszabaduló munkaerő foglal­koztatása. Természetesen nem felesleges embe­rekről van szó, hanem olyan, elsősorban szak­képzetlen dolgozókról — és ez nemcsak kalocsai jelenség —, akik az ésszerűsödő foglalkoztatási struktúrában nem találták meg a helyüket. Raj­tuk segíteni kell. Együtt a lakossággal Nagy hangsúlyt kapott a feladatok elvégzésé­re irányuló módszerek és lehetőségek számbavé­telénél az összefogás, az együttes cselekvés szük­ségessége. A kiskunmajsai első titkár például ar­ról beszélt, hogy a víz-, a villany- és a gázhá­lózat építésében úgyszólván kizárólag a lakossá­gi hozzájárulásra tudnak alapozni. Az eredmé­nyek és az igények szülte gondokról szóltak a többiek is — Bácsalmásról, Bajáról, Kiskunfél- egyházáról. Mindig hozzátéve és kifejtve a meg- oldás lehetőségeit és szükségességét. Elmondták, hogy a városokban, nagyközségekben és min­denütt összeállították a konkrét feladatok listá­ját és annak alapján intézkedési terv készül a végrehajtásra. i • A,ífJ|fsz^®s’ a továbblépés, a jövő fő irányait kijelölték a párthatározatok, amelyeket megis­mert a lakosság minden rétege. Amikor a XIII. ,P.n®rfsszus befejezte a beszámoló vitáját, a párt főtitkára összefoglalta azt, s a többi között a kö­vetkezolcet mondotta: ........A kongresszus ideje a latt kisebb-nagyobb kollektívák, szocialista bri­gádok, egyes emberek elküldték üdvözletüket A bizalom legmagasabb fokának tartom, hogy fzek az üdvözletek nagyon gyakran azt is tar­talmazták: amit a kongresszus határoz, annak megvalosítasaban készek részt venni " k?™ekt l bizaIomnak Bács-Kiskun megyében is Kezzel fogható megnyilvánulásai vannak. S ép­pen ezt a bizalmat átérezve és őrizve szervezik Frni0*nf*P0ií megalaP°zó munkát a kommunisták. Említettük:^ holnapi kenyérért ma kell dolgoz­dékunk Vf akarjuk márpedig ez a szán- aeKunK —, hogy sikeres legyen a hetedik ötéves éves ÍSZJP? alapjait most< a hatodik öt- vafrffijuk le eredményes megvalósításá­t,artiunk tehát? Nem a kezdeteknél, a foly­Isz a köveLST,in0ndh?tjUk- hogy könnyebb í“2.,a koyetkezo lépés, sót talán nehezebb De ^cuk a lépés irányát, ismerjük erőnket, amit megsokszoroz, hogy a szándékot helyesli és tá­eatfa1 ilak°A?fg’ a közvélemény. Azért támo­gatja, mert a célt egyetértésben határoztuk meg. Gál Sándor HARTA — HARTAU „A község kialakulásában és fejlődésében jelentős szerepe volt a közösségi szellemnek. Részt kel- lett venni a közmunkákban az egyéni építkezésekben, segíteni kellett a rokonokat, szomszédokat. A közösségi szellem mind a mai napig rendkívül erősen, és társa­dalmi. kötelező erővel hat." A fenti sorokat Harta nemrég megjelent monográfiájában olvas­hat,uk. Jól jellemzik a sajátos ar­culatú — fele részt német nemze- tiseguek lakta — Duna-parti te­lepülést. A két és fél évszázaddal ezelőtti betelepítés idejéből eredő hagyományok jó része ma is ele­ven Megőrzésükben jelentős részt vallal napjainkban a népfront- mozgalom. A helyi népfrontbizottság elnö­ke, dr. Leitert János számos pél­dát sorol a Hazafias Népfront sze­repere a hagyományok ápolásá­ban. az együvétartozás, a közös­ségi szellem erősítésében. A nép­front bábáskodott annak idején — a monográfiához hasonlóan — a helytörténeti múzeum létreho­zásánál. a mintegy száz tagú, ma mar aranydiplomás hagyomány- orzo néptáncegyüttes megalak:- tasanál. Legújabb sikeres vállal­kozásukba az elmúlt év őszén fog­tak. Megszervezték — a tanács­csal közösen — a Budapesten élő hartaiak baráti találkozóját: Az iskolás, óvodás gyereke­se11 keresztül összegyűjtöttük a szülőktől a Pesten élő rokonok, i smerősök nevét. Száznegyven meghívót küldtünk szét, és tavaly decemberben kilencvenegyen el is jöttek a Metrókiuibba. Nagyon ió hangulatú beszélgetés alakult ki a község életéről. A siker újabb lendületet adott a szervezéshez egyre több címünk gyűlt össze. Idén márciusban azután három- szaznyolcvanan vettek részt a Hartáról elszármazott budapestiek találkozóján. Közkívánatra jövő­re itt a községben rendezünk ma­jálist a baráti kör tagjainak. A községi népfrontszervezet ad keretet az anyanyelvi közösséggel való kapcsolattartásnak is. Az ui- mi Duna-barát Társaság tagjai például tizenöt éve visszatérő vendégek Hárfán. Középkori min- tara készült bárkájuk évről évre kiköt az itteni Duna-parton. Ta­valy kivételesen busszal látogat­ni ide az NSZK-beli ismerősök- n7T ,A csoport tagjait családok­1 latjuk vendégül. Megismer­Egy összetartó község AVAIÍXOTC HMTA TöTtrÉiarÉmz • A nemrég megjelent monog­ráfia címlapja a község címeré­vel. kednek az itteni élettel, és azt ta­pasztaljuk, hogy aki megfordul nalunik, reálisabban ítéli meg a mai Magyarországot. Az évek so­rán családi-baráti kapcsolatok is alakultak ki — mondja dr. Lei­ten János. A népfrontlbizottság elnökével munkahelyén, az Érdéi Ferenc Termelőszövetkezet elnökhelyet­tesi irodájában beszélgetünk. A termelési nagydíiial kitüntetett, sokszoros „kiváló” szövetkezet eredményei is tanúskodnak az itt élő emberek szorgalmáról, mun­kaszeretetéről. — A népfrontmunka elmúlt öt évére visszatekintve milyen ered­ményeket tart fontosnak a testű­iét elnöke? — A népességmegtartás és a szocialista demokrácia kérdéskö­rét emelném ki. A község népes­ségmegtartó ereje kedvezően ala­kult. A két szövetkezet telies fog­lalkoztatást tud adni a nőknek is. A fiatalok ió része továbbtanul, de az iskola elvégzése után visz- s zajon a faluiba. A fiatal korosz­tályért sokat kell tenni. Az el­múlt évek legnagyobb vállalkozá­sa az iskolaépítés volt. Szükség is van a korszerű, új tantermekre, hiszen ma még az egykori jegvző- laikás éléskamrájában is folyik a. tanítás. — S hogyan alakult a hartai idős emberek helyzete? Bkv példával tudom érzékel- tetm. Két-három éve megszüntet­tük az öregek napközi otthonát Annyira lecsökkent az igénylők létszáma, hogy nem volt érdemes az idősek segítésének ezt a for­máját fenntartani. A, szocialista demokrácia fej­lesztésében fontos állomást jelen­tettek az idei választások. Milyen tapasztalatokat szereztek Hartán? — Az indulásnál tartottunk at­tól, hogy sokan nem fogják vál­lalni a kettős jelölést. Végül a hatvan tanácstagjelöltből csak egv mondott nemet a népfront felké­résére. Három jelöltet három ke­rületben állítottak a választók. A szavazás kulturáltan, általános érdeklődés mellett folyt le. Nagy dolog. Szerintem, hogy a kevesebb szavazatot kapott jelöltnek senki sem mondta később: na, te meg­buktál. A szocialista demokrácia kérdéséhez tartoznak a népfront­testületekben lefolytatott vitáink tg. — Milyen témákról tárgyaltak az elmúlt időszakban? — Az ötéves ciklus elején sok eszmecserére adott alkalmat a Dunatetétlennel közös tanács megalakulása. Ekkor hoztuk létre a népfrontbizottsági tag—ta­nácstag párosokat, hogy egy-egy körzetben a tanácstag ne legyen csak magára utalva. A munka- módszer bevált, az úi népfront- testületnek is ajánlani fogjuk a folytatását. Megszerveztük emel­lett az építkezők fórumát, komoly vita alakult ki a TÜZÉP-telep át­helyezéséről, a Duna-part haszno­sításáról, vagy például az utcák elnevezéséről. Legutóbb pedig a tanáccsal közös ülésen a VII. öt­éves tervről és a településfejlesz­tési hozzájárulásról tárgyaltunk. Az elmúlt fél évtizedet átte­kintő beszélgetésben eljutottunk a ielen. s a következő évek fel­adataihoz. Bizonyára ezekről esik maid legtöbb szó a ma esti falu­gyűlésen is. a művelődési házban, ahol megválasztják a következő öt évre a községi népfrontbizoit- ságot. Dr. Leitert János az eddigi testűjét nevében eredményes, a folytatáshoz biztos alapot nyújtó munkáról adhat a falugyűlés előtt számot. Lovas Dániel • Őszi kikerics » tűzifák tövén. ­• Minden szál gallyra van vevő. A Mackó környé­ki erdőben gondosan feldarabolják és boglyáikba rakják. • Dől a fa a hajósi erdészet pénzesmajori terüle­tén. Mivitcz Imre döntő végzi a nem veszélytelen munkát. (Jobbra) 9 A kivágott iák tuskójából új sarjerdő nö­vekszik hama­rosan. A meg­közelíthetet­len helyeket» ma is jó szol­gálatot tesz • lóvontatású kis­kocsi. • Ügyes szerszám a motoros- fűrész, de a tizenöt kilós gépet egész nap használni nem köny- nyű. Horváth János méretre vág­ja az akácfák törzsét. • Kalocsán Tamás Lászlőék Is megvették a télre való tűzifát. Tíz éve már, hogy cserépkályhát használnak, egy idényben ötven má­zsát égetnek el. • Pontosan érkezik a fa a dunapataji áf ész-telepre. Ebben az évben 570 tonnát kapnak. Dől a fa!

Next

/
Thumbnails
Contents