Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

XL., évf. 250. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 24. csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szovjet küldöttség érkezett a leszerelési hét rendezvényeire Az Országos Béketanács meg­hívására Lev Szemjonovics Sze- mejkónak, a Szovjet Békevédel­mi Bizottság elnöksége tagjának, a Leszerelési Bizottság alelnoké- nek vezetésével szerdán küldött­ség érkezett hazánkba. A delegá­ció részt vett a csütörtökön kez­dődő leszerelési hét magyaror­szági programjain. A szovjet ven­dégek a nap folyamán találkoz­tak Sebestyén Nándornéval, az Országos Béketanács elnökével, valamint az OBT leszerelési bi­zottságának vezetőivel. Megemlékezések az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójáról Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából gazdag hazai programot állítattak össze a ma­gyar társadalmi és tömegszerve­zetek. A Parlamentben csütörtökön ünnepi tanácskozáson emlékeznek meg a népek közötti kapcsolatok erősítéséért, a békés világ megte­remtéséért létrehozott szervezet jubileumáról. Az ülésen meghir­detik az 1986-os pemzetközi béke­év magyar nemzeti programját is. Ugyanezen a napon a Zenetu­dományi Intézet Kodájly-termében ünnepi hangversenyt tartanak, amelyen többek között fellép Ko­dály Zoltánná Péczeli Sarolta és Kocsis Zoltán zongoraművész. Az évfordulóra a Kossuth Könyvkiadó gondozásában „Az ENSZ napjainkban'’ címmel ta­nulmány kötet jelenik meg. a Ma­gyar *Posta pedig bélyeget ad ki. Budapesten, a Vörösmarty téri könyvesboltban kezdik meg e kö­tet árusítását, és ugyanitt csütör­töktől a PoSta alkalmi hivatalt is működtet. Az október 24-én kez­dődő leszerelési hét során egyéb­ként a tervek szerint az Orszá­gos Béketanács számos rendezvé­nyen mutatja be. népszerűsíti a világszervezet tevékenységét. (MTI) •r " ffriaWiWMr­Vetőmag Bácsalmásról A tavalyinál magasabb napraforgótermés A Bácsalmási Állami Gazdaság vetőmagüzemében október ele­jén kezdődött az idei naprafor­gótermés minősítése, csomago­lása. Ferenczi Gyula termelési igazgatóhelyettes elmondja, hogy a gazdaság által kezdeményezett termelési rendszerihez már 61 me­zőgazdasági nagyüzem csatlako­zott, és az idén 20 ezer hektáron — vagyis a tavalyinál 2500 hek­tárral nagyobb területen — ter­mesztették a fontos olajos nö­vényt. Az aszály ellenére az idei termés — még nem végleges ada­tok szerint — 10 százalékkal több, mint tavaly, a vetőmag minősé­ge is jó, az elmúlt évihez ha­sonló. A várható hazai szükség­let csaknem kétszerese áll ren­delkezésükre. Ez a tartalék egy­fajta biztonságot jelent a vető- magellátásban, jó kiszolgálást a felhasználók körében. Csaknem 20 fajta és hibrid közül választ­hatnak a termelők. A napraforgó-termesztésben to­vábbra is fontos feladat a na­gyobb olajtartalmú és a betegsé­gekkel szemben ellenállott) faj­ták nemesítése és elterjesztése. A bácsamásiaik segítik ezt a munkát, a szakemberek véleménye sze­rint a genetikai alapok javításá­ban a magyar kutatók a külföl­diekhez hasonló eredményeket értek el. Ez annál is inkább ör­vendetes, mert a napraforgó sza­porítóanyagát — amelynek je­lentős részét eddig Nyugatról im­portáltuk — dollárban számol­ják el, Igaz, a bácsalmásiak a nemzetközi megállapodások ér­telmében vetőmaggal fizetnek. A gazdaságnak saját agrotech­nikai kutatóbázisa van, fajta- kísérleteket végez, az ország va­lamennyi kutatóintézetével, nap­raforgótermesztési rendszerével, valamint a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalattal szo­ros kapcsolatot tart. Gyakorlati­lag az ország egész napraforgó- termesztését figyelemmel tudják kísérni. Mindezek elősegítik, hogy a legjobb fajtákat termesszék a rendszer partnergazdaságai és más üzemek, hiszen az ország ve­tőmagszükségletének 70—80 szá­zaléka innen kerül ki. Sőt, már exportra is szállítanak, többek között Csehszlovákiába kerül az itteni fajtákból. K. S.. *s ... '1. " , , , . A ■W r • Lasancz István, a vetőmagüzem vezetője a gravitációs válogató be­rendezést ellenőrzi. (Méhesi Éva felvétele) KÖZÖS NYILATKOZAT SZÓFIÁBAN Kádár János zárszavával ért véget a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése „A nukleáris veszély elhárítá­sáért, az európai és a világhely­zet kedvező fordulatáért” című közös nyilatkozat elfogadásával fejeződött be szerdán délelőtt Szó­fiában a Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülése. (A nyilatkozatot lapunk 2. oldalán közöljük.) A szerda délelőtti ülésen Ká­dár János, az MSZMP főtitkára, a magyar párt- és kormánykül­döttség vezetője elnökölt. A Politikai Tanácskozó Testü­let kétnapos ülésén a fő figyel­met egyebék között a békéért, a nukleáris fenyegetés megszünte­téséért, az európai és a nemzet­közi helyzet javításáért kibonta­koztatott küzdelem alapvető fel­adataira fordították. A nyilatkozatot szerdán dél­előtt ünnepélyes körülmények kö­zött — a nemzetközi sajtó kép­viselőinek jelenlétében — írták alá a «tagállamok küldöttségeinek vezetői a szófiai Bojana reziden­cián. Megállapodtak abban, hogy az ülés házigazdájaként a Bolgár Népköztársaság gondoskodik a nyilatkozatnak az ENSZ hivatalos dokumentumaként történő ter­jesztéséről, és eljuttatja azt az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet minden részt­vevő államához. Emellett felhív­ják a figyelmet a Varsói Szerző­dés tagállamai nyilatkozatában meig fogalma zott békés kezdemé­nyezésekre és javaslatokra. A Politikai Tanácskozó Testü­let üléséről közleményt adtak ki. A Varsói Szerződés legmaga­sabb szervének szófiai ülése Ká­dár János zárszavával ért véget. Az MSZMP főtitkára, a magyar küldöttség vezetője meghívta a tanácskozás résztvevőit a Politi­kai Tanácskozó Testület követke­ző, Budapesten megtartandó ülé­sére. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának ve­zetésével szerdán este hazaérkezett Szófiáiból a magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületének ülésén. • Kádár János, az MSZMP főtitkára Szófiában aláírja „A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordula­táért” című közös nyilatkozatot. etmi • Az MMG EP—06-os pénztárgépeinek fiókjait az NSZK-beli ADS cég is felhasználja. (Méhesi Éva felvétele) Növeli exportját az MMG A pontos szállítóhoz visszatér a megrendelő Az MMG Automatika Művek Kecskeméti Gyárának termé­kei —, ha nem is igénylik a csúcstechnológiákat —, korunk műszaki színvonalának megfelelőek. Rendszerint nincs is gond a piaci értékesítéssel, a vezetők általában nem azon tö­rik a fejüket, hogyan töltsék ki a rendelkezésre álló termelő- kapacitást. Sokkal inkább az adja fel a leckét, hogy miként tegyenek eleget szállítási kötelezettségeiknek. Ezeket az erő­feszítéseket rendszerint siker koronázza, aminek az a követ­kezménye, hogy a megrendelő újabb igényekkel áll elő. Ilyen egyszerű tehát a képlet: aki jó minőségben, s pontosan szál­lít, ahhoz visszatérnek a vevők, sőt az üzletmenet felülmúl­hatja az egyébként is derűlátó várakozást. A fenti eset fordult elő az idén az MMG kecskeméti gyárá­ban. Éves tőkés exporttervük 53 millió forint, volt, két — dollár­ban fizető — partnerük azonban a harmadik negyedév végén újabb .megrendeléseket adott fel, még ez évi szállításra. A gyár vezetői a kérésre igent mondtak, s így tőkés exportjuk várhatóan meghaladja majd a 65 millió fo­rintot. Amint arra Kiss Sándor termelési főmérnök, rámutatott, az újabb megrendelések hátteré­ben a mindig határidőre történő, pontos szállítás áll. A pénztárgé­pek világpiaci forgalmában szá­mottevő a részesedése a nyugat­német ADS-cégnek, amely a ké­szülékekhez szükséges fiókok (bázisok), jelentős részét az MMG- től vásárolja. Augusztusiban újabb 4500 darabot rendeltek Kecskemétről, noha saját fiók­gyártó kapacitásukat is könnyen növelni tudnák. Az MMG itteni (gyárának munkájával és áraival ■azonban olyannyira elégedettek, hogy nekik is érdekük az, ami a kecskemétieknek is jó, tehát bő­vítik az együttműködést. Hasonló minőségben és ponto­san szállítja az MMG a jugoszláv Zastawa-iműszerfalakat is. Déli szomszédaink gyártmányai iránt az utóbbi időben jelentősen meg­nőtt a kereslet, ennek köszönhe­tően az előzetesen lekötött meny- nyiségen felül még tízezer dara­bot rendeltek. A piaci felélén­külés azonban nem lett volna elég az újabb üzletkötéshez, ha az MMG nem állná a versenyt a hasonló profilú jugoszláv cégek­kel. Az említett tőkés és egyéb szo­cialista töttletmegrendelések ha­tására a kecskeméti gyár ezévi tervét az eredetit 65 millióval meghaladóan 745 millió forintra emelhette. Ebből az első három negyedévben 574 millió forint értékű szállítmány már elhagy­ta a gyárat, az elképzelések meg­valósulására tehát minden re­mény megvan. B. F. I. FELSZABADULÁSI ÉVFORDULÓ Ünnepi tanácsülés Kiskunfélegyházán Megtelt a kiskunfélegyházi városiháza díszterme a tegnap délutáni ünnepi tanácsülésen. Eljöttek a tanácstagokon kívül a párt- és társadalmi testüle­tek tagjai, az üzemek, intézmények képviselői is. A város felszabadulásának 41. évfordulóján ren­dezett megemlékezést a Himnusz, majd Menyhért Katalin harmadikos gimnazista szavalata nyitotta meg. Ezután Sztanojev András, a városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte a megjelenteket, köz­tük dr. Korom Mihályt, az MSZMP KB tagját, a város országgyűlési képviselőjét; Ágó József nyug­díjas tsz-elnököt és Magyart Béla alezredest, űrha­jóst, Kiskunfélegyházái díszpolgárait; Vlagyimir Szirkin alezredest, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok egységparancsnokát. Ünnepi beszédet dr. Dobos Ferenc tanácselnök mondott. Felelevenítette a város felszabadulásának krónikáját, az újjáépítés eseményeit. Külön meg­emlékezett a tanács megalakulásának 35. évfordu­lójáról, köszöntve az első tanácstastület tagjai kö­zül azokat, akik helyet foglaltak a széksorokban. Az ünnepi szónok szólt a következő ötéves terv fel­adatairól is. Mint mondta, a nyílt várospolitika je­gyében több ezer ember részvéteiével folyik ezek­ben a napokban, hetekben is a társadalmi vita a következő évek tennivalóiról. A beszédet követően kitüntetéseket adtak át a város társadalmi, gazdasági fejlődésében, a művé­szeti élet területén kiemelkedő teljesítményt nyúj­tó kollektíváknak és személyeknek. Az 1980-ban ala­pított „Pro Űrbe Kiskunfélegyháza" kitüntetést az idén az Április 4. Gépipari Művek Marx Károly la­katos szocialista brigádja, Pálfy Gusztáv szobrász- művész, a város szülötte és Kovács Sándorné, a Darvas József Általános Iskola igazgatója vehet­te át. Az ülés befejező részében a Móra Ferenc Gimná­zium kilencven tagú énekkara adott műsort negy­ven év dalaiból Kapus Béla vezényletével. Az ün­nepi tanácsülés a Szózat hangjaival zárult. L. D. A TERMELES MŰSZAKI, TECHNIKAI FELTÉTELEI Ülést tartott a Kiskunsági TESZÖV elnöksége A tagszövetkezetek me­zőgazdasági termelésének technikai ellátottságáról hallgatott meg egyebek között jelentést tegnap Kecskeméten, a TESZÖV- székházban a szövetség el­nöke. A téma időszerűségét jelzi, hogy a műszaki, tech­nikai ellátottság javuló színvonala lenne szüksé­ges a fokozottabb mennyi­ségi, minőségi és gazdasá­gossági követelmények tel­jesítéséhez. A szövetkeze­tek nagy többségében nem tudják a korszerű technika megszerzéséhez a feltétele­ket megteremteni, a szűkü­lő beruházási forrásokból évről évre kevesebb jut a folyamatosan dráguló gé­pek beszerzésére. Míg 1982-ben a kiskunsági szö­vetkezetek 501 millió fo­rintot költöttek gépvásár­lásra, tavaly ennek már csak 66 százalékát, 338 mil­lió forintot. A gazdaságokban a gép­parkok elöregedése tovább­ra is súlyos gondot jelent, a gépek, berendezések 26, a járművek 42 százaléka nullára leírt, értékét veszí­tett. Ezek üzemeltetése je­lentősen megnöveli a faj­lagos energia-, felújításuk pedig az alkatrész-felhasz­nálást. A mezőgazdaság gépei között továbbra is a szo­cialista országokból szár­mazók, illetve a hazai gyártmányúak a meghatá­rozók. A tőkés piaciakat egyrészt magyar fejlesz­téssel, másrészt licencvá­sárlással próbálja az ipar „kiváltani”. Ez azonban nem jár együtt a várt ár­mérsékléssel, annál in­kább szerényebb minő­séggel, anyaghibával, sze­relési pontatlanságokkal, helytelen műszaki leírások­kal. Az egyes munkafolyama­tok elvégzését hátráltatja a kiskunsági szövetkezetek erő- és munkagéphelyzete. Hiányoznak a homoktala­jok energiatakarékos el- munkálására alkalmas gé­pek, a korszerű gabonafaj­ták igényeinek megfelelő kombájnokból is kevés van. A nagyüzemi gyakorlat egyik leggyengébb lánc­szeme a szálastakarmány- és a silókukorica-termesz­tés; mindössze négy szö­vetkezet rendelkezik kor­szerűnek mondható beta­karító gépsorral. A szölő- és gyümölcstermesztés gé­pesítésére az utóbbi évek mérsékeltebb termései mi­att alig fordítanak gondot. A zöldségfélék és a. dísz­növények ápolásának, be­takarításának gépi korsze­rűsítése teljesen megoldat­lan. Az állattenyésztő ágaza­tok mechanizáltsága sem mutat jobb képet, például a nagyüzemi fejőberendezé­sek 30 százaléka mondha­tó csak korszerűnek. A szakosított állattartótele­pek vízellátó, trágyaeltávo­lító, takarmánykiosztó technológiái felújítás előtt állnak ugyan, de megvaló­sításukat az ágazat jöve­delmezősége nem teszi le­hetővé. A szövetkezetekben egye­dül a tehergépkocsik szá­ma emelkedett, ami egy­beesik a népgazdaság szál­lítási törekvéseivel. Az üzemekben levő több mint 1300 tehergépkocsiból azonban mintegy 500 nem vesz részt közvetlenül a mezőgazdasági termelés­ben, ezekkel bérfuvaro­zást végeznek. A Kiskunsági TESZÖV elnökségének tagjait ez­után tájékoztatták az új földértékelési rendszer végrehajtásának tapaszta­latairól, valamint a számí­tástechnika alkalmazásá­nak fejlesztéséről. G. E.

Next

/
Thumbnails
Contents