Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

2 m PETŐFI NÉPE • 1985. október 24. A NUKLEÁRIS VESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁÉRT, AZ EURÓPAI ÉS A VILÁGHELYZET KEDVEZŐ FORDULATÁÉRT Az utóbbi években nagyimér­tékben fokozódott a nemzetközi feszültség. A világ közel került ahhoz a határhoz, amelyen túl az események ellenőrizhetetlenné válhatnak — hangzik a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének 1985. ok­tóber 22—23-i ülésén elfogadott közös nyilatkozat. A fegyverkezési verseny erő­teljesen fokozódik. Az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták számos nyugat-európai NATO-országban történő telepí­tése új, veszélyes helyzetet te­remtett földrészünkön, válaszin­tézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szo­cialista országot. Különös aggodalmat vált ki annak veszélye, hogy a fegyver­kezési versenyt kiterjesztik a vi­lágűrre. Ez megingatná a kiala­kult hadászati helyzetet, a világ­űrt az emberiséget fenyegető ha­lálos veszedelem új forrásává vál­toztatná. A feszültség és a háborús ve­szély növekedésének okai az im­perializmus — mindenekelőtt az Egyesült Államok — politikájá­ban rejlenek, amely nyíltan ka­tonai fölényre törekszik, hogy rá­kényszerítse akaratát más né­pekre és államokra. A Varsói Szerződés tagállamai semmilyen körülmények között sem mondanak le népeik bizton­ságáról. Nem törekszenek katonai fölényre, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szemben erre szert tegyen. Határozottan el­lenzik a fegyverkezési versenyt, és annak eszkalációját, síkraszáll- nak az erőegyensúly lehető leg­alacsonyabb szinten történő meg­valósításáért. Külpolitikájuk fő célja a nuk­leáris háború veszélyének elhárí­tása, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzet­közi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és az enyhü­lés szellemében történő fejleszté­se volt és marad. Abból indul­nak ki, hogy az ideológiai -kü­lönbségeknek nem szabad befo­lyásolniuk az államközi kapcsola­tokat ás aláásniuk azok stabili­tását, s hogy napjainkban külö­nösen szükség van a nemzetkö­zi helyzet normalizálásáért fellé­pő összes állam ás erő aktív együttműködésére. Erre irányul a Varsói Szerződés tagállamai ás más békeszerető országok javasla­tainak egész sora. A különböző társadalmi rendszerű országok politikai párbeszéde, a józanul gondolkodó körök tevékenysége, a háborúellenes mozgalmak és a béke erőinek aktivitása bizo­nyítja. hogy vissza lehet térni az enyhüléshez, azt ki lehet terjesz­teni az államközi kapcsolatok va­lamennyi területére és fordulatot Iahet elérni a szilárd biztonság és az együttműködés felé. Egy ilyen fordulathoz végei kell vetni az erő és a konfrontáció po­litikájának. A nemzetközi helyzet megjaví­tása új, korunk realitásainak meg­felelő politikai megközelítést, köl­csönös önmérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedé­sekre van szükség, amelyek lehe­tővé tennék a fegyverkezési ver­\ seny megállítását és a világűrre történő kiterjesztésének megaka­dályozását, a fegyverzetek — mindenekelőtt a nukleáris fegy­verzetek — nagymértékű csök­kentését. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték az űr­fegyverek, valamint a stratégiai és a közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverzetek kérdésköréről Geneben folyó szovjet—amerikai tárgyalások nágy jelentőségét. Támogatjuk a Szovjetunió konstruktív álláspontját, amely a fegyverkezési verseny világűr­re történő kiterjesztésének meg­akadályozásával és a Földön való fegyverkezési hajsza megszünte­tésével összefüggő feladatok gya­korlati megoldására irányul; azon nagy jelentőségű, új kezdeménye­zését — javaslatát —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok állapodjon meg a támadó űr­fegyverek teljes betiltásáról és az egymás területének elérésére képes nukleáris fegyverzetek ra­dikális, 50 százalékos csökkenté­séről. A szövetséges szocialista orszá­gok vezetői úgy vélik, hogy a kö­zelgő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozónak hozzá kell járulnia a világban jelenleg meglevő veszé­lyes feszültség enyhítéséhez, a háborús veszély csökkentéséhez, a fegyverkezési verseny megszün­tetéséhez, a leszerelés irányába történő tényleges előrelépést szol­gáló, kölcsönösen elfogadható döntésekhez. A nukleáris veszély elhárítá­sáért vívott harc legfontosabb fel­adata az események jelenlegi ve­szélyes menetének megállítása, az európai katonai szembenállás szintjének csökkentése. A nem­zetközi biztonságot, s ezen belül Európa biztonságát sem lehet ka­tonai eszközökkel, katonai erő­vel szavatolni. Földrészünk szi­lárd békéje csak az enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalom növelé­sével és a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésével érhető el. Meg kell állítani a nukleáris fegyverek további telepítését a köiittnértsen, ezen túlmenően el kell érni csökkentésüket. A Var­sói Szerződés tagállamai határo­zottan síkraszállnak azért, hogy Európa teljes mértékben mente­süljön mind a közép-hatótávolsá­gú, mind pedig a harcászati nuk­leáris fegyverektől. Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené az európai kö­zép-hatótávolságú nukleáris esz­közök leggyorsabb, kölcsönös csökkentéséről szóló megállapo­dás elérését, ha azokról az űr­fegyverek és a hadászati fegyver­zetek kérdéskörétől különválasz­tott, azzal nem közvetlenül össze­függő, megfelelő megegyezés szü­letne. Ezzel kapcsolatban különösen nagy jelentőségűek a Szovjetunió, jóakarata bizonyítékaként tett, olyan egyoldalú lépései, mint kö­zepes hatótávolságú rakétái tele­pítésének moratóriuma Európá­ban, csakúgy, mint azoknak az SS—20-as rakétáknak kivonása a harckészültségből, amelyeket az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésére vá­laszul, pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. Az ülés résztvevői emlékeztet­nek a NATO tagállamaihoz inté­zett, érvényben levő, közvet­len tárgyalások folytatására vo­natkozó javaslataikra: — kössenek szerződést a kato­nai erő alkalmazásáról való köl­csönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szö­vetség tagállamai közötti békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne minden európai és más, érdekelt ország számára; — fagyasszák be és csökkent­sék katonai kiadásaikat; — mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányainak erőfeszí­téseit vegyifegyvermentes öve­zet kialakítására Közép-Európá- ban. A Varsói Szerződés tagállamai mielőbbi megállapodásokat szor­galmaznak a közép-európai had­erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalásokon, és első lépésként ja­vasolják a szovjet és az amerikai fegyveres erők csökkentését. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési verseny, mindenek­előtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, és a leszerelésre va­ló áttérés. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szov­jetunió és az Egyesült Államok több elsőrendű fontosságú intéz­kedést tenne. Mindenekelőtt le kell állítani a támadó űrfegyve- rék, köztük a műholdelhárító esz­közök létrehozásával, kipróbálá­sával és rendszerbe állításával kapcsolatos munkálatokat; a je­lenlegi mennyiségi szinten be kell fagyasztani a meglevő nuk­leáris fegyverzetet, egyben maxi­málisan korlátozni kell korsze­rűsítésüket, és egyidejűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létreho­zását, kipróbálását és telepítését; le kell állítani a közép-hatótávol­ságú rakéták európai telepítését, E lépések még a Szovjetunió és az Egyésült''Államok közötti, a nukleáris és az űrfegyverek kér­dését átfogó megállapodás kidol­gozása előtt megvalósíthatók len­nének. Napjainkban mind fontosabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek — beleértve azok különösen veszélyes változata, a bináris fegyverek — teljes betil­tása és megsemmisítése. Az ülésen képviselt államok megismétlik felhívásukat, hogy kezdődjenek konkrét tárgyalások a hagyományos fegyverzetek akár globális, akár regionális korláto­zásáról és csökkentéséről, a fegy­verkezési verseny megfékezésé­ről a tengereken és az óceáno­kon. Más államokkal kötött egyez­mény alapján, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megtartásával készek bármely fegyverfajtát korlátozni, csök­kenteni, kivonni és örökre meg­semmisíteni. Más nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycseréjük so­rán hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok készek az ak­tív együttműködésre minden ér­dekelt országgal az Ázsiában, Af­rikában, Latin-Amerikában és a világ más térségeiben kialakult válsághelyzetek mielőbbi rende­zése és új feszültséggócok ke­letkezésének megakadályozása céljából. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszaka fo­gadjon el az egymással konflik­tusban álló államokhoz szóló fel­hívást a harci cselekmények ha­ladéktalan beszüntetéséről és a tárgyalások megkezdéséről, illet­ve arról, hogy az ENSZ minden tagállama a konfliktusokat és a vitákat politikai eszközökkel rendezze. Megállapították, hogy növek­szik az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának szerepe a nemzetközi életben. Határozot­tan síkraszállnak a nemzetközi kapcsolatok normalizálásáért a gazdaság, a tudomány és a tech­nika területén. Napjainkban a tudományos­műszaki forradalom vívmányai és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlődése következtében lehetővé vált, hogy nemzetközi programok valósuljanak meg a tudományos kutatás és a gyakor­lati tervezőmunka területén, és olyan technika és technológia jöj­jön létre, melynek segítségével többszörösére növelhető a tár­sadalom munkájának termelé­kenysége. Nem mindegy azon­ban, hogy milyen célt szolgálnak eáek a programok. Az ülés résztvevőinek meggyő­ződése szerint mostani körül­mények között elengedhetetlen, hogy a nemzetközi tudományos­műszaki együttműködést kizáró­lag békés céloknak rendeljék alá és világméretűvé tegyék. A je­lenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű a szolidaritás és az egység megerő­sítése a szocialista országok kö­zött, amelyeket összeköt alapvető érdekeik azonossága, a szocialis­ta és kommunista építés célja és a marxista-leninista világnézet. Ezzel kapcsolatban az ülés részt­vevői hangsúlyozták a Varsói Szerződés aláírásával létrejött politikai-védelmi szövetség ki­emelkedő szerepét. Az értekezlet résztvevői kife­jezték eltökéltségüket, hogy a jö­vőben tovább szélesítik a szocia­lista és a kommunista építésről folytatott tapasztalatcseréjüket, minden erejükkel hozzájárulnak a testvérpártok közötti kapcso­latok, a kormányaik, parlament­jeik, minisztériumaik és intézmé­nyeik, társadalmi szervezeteik és dolgozó kollektíváik közötti kap­csolatok fejlődéséhez. Az együtt­működés elmélyítésére töreked­nek a tudomány, a kultúra és áz oktatás területén, ösztönzik az idegenforgalmi és a helyi kap­csolatok kiszélesítését és az ál­lampolgáraik közötti érintkezést. A Varsói Szerződés tagállamai végezetül felhívással fordulnak Európa és a többi földrész min­den országának kormányához és népéhez, hogy egyesítsék erőfe­szítéseiket az emberiség pusztu­lásával fenyegető veszélyek elle­ni harcban. Ma: szovjet és amerikai felszólalás az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlésnek a vi­lágszervezet fennállása 40. évfor­dulójáról megemlékező ülésein szerdán újabb állam- és kormány­fők, külügyminiszterek szólaltak fel. Ma, az ENSZ napján, a világ- szervezet létrejöttének 40. évfor­dulója alkalmából a Biztonsági Tanács öt állandó tagja kap szót a délelőtti ülésen. Rajtuk kívül India és Üj-Zéland képviselője beszél. A felszólalások sorát Rea­gan amerikai elnök nyitja meg, őt követi Csao Ce-jang kínai, Radzsiv Gandhi indiai, Margaret Thatcher brit, David Lange új- zélandi miniszterelnök. Ezután kerül sor Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter felszó­lalására, s a szónokok sorát fran­cia kollégája, Roland Dumas zár­ja be. A ma délutáni ülésen a közgyűlés elnöke és az ENSZ fő­titkára beszél és nyilatkozatot fo­gadnak el a világszervezet jubi­leuma alkalmából. Reagan elnöknek az ENSZ­közgyűlésen elhangzó, és az elő­zetes hírverés szerint a szovjet— amerikai kapcsolatok rendezésé­re vonatkozó amerikai elképzelé­sekkel foglalkozó beszéde előtt Weinberger hadügyminiszter ked­den éles támadást intézett a Szov­jetunió ellen. A TASZSZ rámutat, hogy a Pentagon főnökének megnyilat­kozása újabb megnyilvánulása annak a propagandakampány­nak, amely az űrfegyverkezési programot hivatott igazolni. Közben az amerikai fővárosban olyan értesülések láttak napvilá­got, hogy Reagan elnök New York-i tartózkodása idején is­mét találkozni szeretne az ugyan­csak az ENSZ székhelyére láto­gató szovjet külügyminiszterrel, Eduard Seavardnadzéval. Koráb­ban a sajtójelentések csak arról szóltak,, hogy Shultz külügymi­niszter kíván találkozni pénteken szovjet kollégájával. A leszerelés kérdéseiről, a köz­gyűlés elé terjesztett javaslatok­ról folytat általános vitát az ENSZ-közgyűlés 1. számú (poli­tikai) bizottsága. A bizottság szerdai ülésén felszólalt Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Nyereményjegyzék1 az 1985. október 22-én megtartott októberi tv-lottó-jutalom- sorsolásról, amelyen a tv-lottószelvények és az október havi EL-szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az aláb­bi rövidítéseket használtuk: a Vásárlási utalvány (2 000 Ft) b Személygépkocsira szóló, utal­vány 138 190,— Ft értékben. c Szerencse-utalvány (30 000 Ft) d Vásárlási utalvány (10 000 Ft) e Vásárlási utalvány (9 000 Ft) f Vásárlási utalvány (7 000 Ft) g Vásárlási utalvány (5 000 Ft) 2 786 283 e 75 191 833 g 78 418 690 h 79 S49 667 h 82 130 179 h 2 835 935 h 75 21113 123 f 79 002 103 1 79 362 080 C 82 142 532 i 2 813 313 1 7i5 22.3 931 C 79 014 516 f 79 374 490 d 82 155 006 i 2 893 €O0 i 75 2110 964 e 79 051 750 g 79 399 319 i 82 167 418 i 2 S33 2íi3 e 75. 278 203 f 79 064 168 f 7i9 411 732 g 82 179 631 i 2 917 6!0 h 75 290 616 h 79 088 994 ti 79 424 145 h 82 217 070 c 2 972 47® f 73 303 029 h 79 101 4071 c 79 436. 558 1 82 229 483 d 3 717 1253 c 75 315 442 ti 79 113 820 d 79 443 971 c 82 254 309 g 3 729 671 e 75 5127 855 i 79 126 233 1 79 461 384 d 82. 2-66 722 i 3 7412 034 d 75 cm 2:68 g 79 11138 646 h 79 496 210 i 82 291 5.18 e 3 754 497 d 75 032 631 1 79 151 059 g 79 .499 62,3 i 82 303 961 i 3 766 91«J e 73 377 507 i 79 163 472 h 79 m 036 c 82 328 787 d 13 7l7i9 5123 g 75 333 9!20 i 79 175 885 1 79 52.3 449 d 82 358 613 d 3 791 736 i 75' 414 746 1 73 200 711 i 79 5.3J5 «62. c 82 366 026 i IS .816 15152 i 75 427 15)9 i 79 213 0124 i 79 543 275 d 82 403 265 h 3 áss »14 i 75 439 572 i 79 223 537 1 82 036 049 d 82 440 504 ti 3 940 692 c 75 431 9S5 e 79 237 950 h 82 018 402 i 82 465 330 c '3 953 100 e 75 434 !S3!3 g 79 250 363 f 83 033 «715 i 82 477 743 d 75 104 421 1 73 244 214 h 79 237 602 i 82 043 283 f 82 499 156 i 75 116 834 i 73 S>56 627 l 79 300 015 i 82 099 T01 e 82 5C2 569 h 73 73 129 111 247 660 g f 73 73 369 331 040 4513 i i 7-9 312 426 i 82 068 114 i 82 527 395 1 7 c 166 435 i 73 293 865 t 79 324 841 i 82 092 940 i 82 539 808 i 75 178 312 g 73 406 2719 h 79 337 254 i 82 105 353 i 82 589 460 e (Listánk a szegedi és pécsi pos- nyertes szelvények számát tar- taigazgatóság területén vásárolt talmazza.) h Vásárlási utalvány (4 000 Ft) i Vásárlási utalvány (3 000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. november 14-ig kell a totó—lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Eszmecsere a munkabizottságokban Az. Európai Kulturális Fórumon továbbra is munkabizottságokban, zárit ajtók mögött folyik az esz­mecsere. A 33 aurópai országból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett küldöttek jelenleg a képzőművészettel és az előadóművészettel fbglalkozó bi­zottságokban tárgyalnak a kultu­rális kapcsolatok, cserék előmoz­dításának lehetőségeiből — az MTI tudósítójának értesülése szerint kiegyesúlyozott, jó légkör­ben. Egyik középpontban álló kérdés, hogyan kaphatnának na­gyobb lehetőséget a fiatal alkotó­művészek tehetségük sokoldalúbb kibontakoztatásához, hogyan szé­lesíthetek a különböző művészeti főiskolák, oktatási Intézmények közötti kapcsolatok, az együttmű­ködés. Pénteken a fórum teljes ülésén összegezi a munkabizottságok ed­digi eszmecseréjének tapasztala­tait. (MTI) Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Szerda délután ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizott­sága.. Az illetékes miniszterek előterjesztése alapján megtár­gyalta és a képviselői vita után elfogadta egyrészt a fogyasztási- cikk-kereskedelemnek a VII. öt­éves tervre kidolgozott koncep­ciójáról, másrészt a következő középtávú tervidőszak külkeres­kedelmi feladatairól szóló beszá­molót. Ezenkívül a bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg a lakos­sági tüzelőanyagellátás helyzeté­ről, az 1985—86-os télre való fel­készülésről. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter az első téma kapcsán a VII. ötéves ten&_.ágazati kon­cepciójának egyik jellemzőjeként említette: a fogyasztási cikkek iránti várható kereslet megítélé­sénél abból indultak ki, hogy az 1986—90-es években a lakos­ság fogyasztása 8—10 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 9—11 százalékkal növekszik. A lakosság összes fogyasztásán be­lül az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztása az átlagosnál lassabban, míg az egyéb iparcik­kek eladása—vásárlása azt meg­haladóan, dinamikusan bővül. A tüzeiőellátási helyzettel kap­csolatban Juhár Zoltán elmondta, hogy a január—februári rendkí­vüli hideg időjárás nem várt mértékben növelte a lakosság fo­gyasztását és keresletét, így ellá­tási feszültségek keletkeztek. Mivel ellátási feszültségek ala­kultak ki; az illetékes szervek a belkereskedelmi tüzelőkontin­gensek megemelését határozták el. Mint a bizottsági ülésen el­hangzott, a bányászat vállalta, hogy szállítási lemaradását no­vember 15-ig pótolja. A külke­reskedelem illetékesei intézked­tek, hogy az importálandó szén jelentős része november 30-ig beérkezzék az országba-. Veress Péter külkereskedelmi miniszternek tárcája formálódó középtávú tervfeladatairól adott tájékoztatóját a bizottság egyet- értőleg tudomásul vette. A vitában felszólalt Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye). Az ülés az elnöklő Nyers Rezső zár­szavával ért véget. (MTI) Lengyel közlekedési küldöttség látogatása Kecskeméten Szerdán délelőtt a Közlekedés- tudományi Egyesület meghívásá­ra Kecskemétre érkezett Andrej Golasenszky, a Lengyel Népköz- társaság közlekedési miniszterhe­lyettesének vezetésével az az öt­tagú delegáció, amely a Közleke­déstudományi Egyesület munkáját tanulmányozta, illetve amellyel hosszú távú megállapodást kötött. A vendégeket elkísérte Kerkápoly Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem főtitkára. A vendégeket Kecskeméten Rigó István, a Vo­lán 9-es számú Vállalat Igazgató­ja. a Közlekedéstudományi Egye­sület megyei elnöke és Hegedűs Balázs, a szervezet titkára fogad­ta. A Tudomány és Technika Háza megtekintése után rövid városné­zés következett, maijd a városi itanácsházán Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára, illet­ve dr. Mező Mihály, a városi ta­nács elnöke fogadta a lengyel küldöttséget. Mező Mihály a vá­ros helyzetéről; az ország közle­kedésében elfoglalt helyéről tájé­koztatta a vendégeket. Délután a Kecskemét—Szikrai Állami Gaz­daság borbáspusztai lótenyészté­sével ismerkedtek, majd az álla­mi gazdaság központjában Magyar Ferenc igazgató adott rövid tálé* koztatást a gazdaság óleltéről, te­vékenységéről. Lengyel vendégeink az esti órákban visszautaztak Budapest­UÁTOGATÓKAT VÁR A MÚZEUM Megnyílt az Éber-ház Baján Festmények, rajzok százai, szobrok, intarziás bútorok, s a Bajával kapcsolatos történelmi, irodalmi művészeti dokumentu­mok. emléktárgyak egész serege. Ha csak annyi történt volna, hogy ezek a fölbecsülhetetlen értékek immár minden érdeklő­dő számára hozzáférhetővé vál­tak, akkor is jelentősnek kelle­ne tartanunk azlt az eseményt, aminek színhelye tegnap dél­után a teljesen felújított és mú­zeummá berendezett Éber-ház volt, s amelynek avatásán mint­egy kétszázan vettek részt. Kö­zöttük dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Baja or­szággyűlési képviselője, aki az emlékházat megnyitotta, Papp György, a városi pártbizottság első titkára és dr. Kincses Fe­renc, a városi tanács elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents