Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
4 • PETŐFI NÉPE 1985. október 23. Bácsalmás és környéke adottságainak jobb kihasználásáé rt A PÁRTI ATÁROZATOK TÜKRÉBEN Beszélgetés Varga Józseffel, a pártbizottság titkárával Bácsalmás városi jogú nagyközség vonzáskörzetéhez település tartozik, 21 ezer lakossal. 34 ezer hektár földterülettel. A irzet gazdasági arculatának meghatározója jelenleg is a mezőgazda amit az arányok is bizonyítanak. A lakosság nagy része két álla gazdaságban és hat termelőszövetkezetben dolgozik. A februárban tott pártértekezlet ebből kiindulva határozta meg a tennivalókat. \ -rga Józseffel, a nagyközségi pártbizottság gazdaságpolitikai és ideo! -.iái titkárával arról beszélgettünk, hogyan sikerült eddig megvalósíta az akkor előirányzott feladatokat. — A határozat megállapítja: a helyi adottságok jobb kihasználása. a termelés hatékonyságának fejlesztése a legfontosabb feladat. Ennek érdekében a gazdálkodó szervek aknázzák ki az új vállalatirányítási. szervezési formákat, az anyagi érdekeltségi rendszerek lehetőségeit. —t Alapvető törekvéseink valóban ezek. A körzet két állami gazdaságában megalakult a vállalati tanács. Sajnos az idei aszály keresztülhúzta üzemeink számítását. Különösen a gobonafélék hozamaiban jelentkező csökkenés érintette érzékenyen a gazdaságokat. pedig búzáiból körzetünkben a megyei átlagnál magasabb volt a termés. A fagyok pedig legnagyobb szőlőtermesztő "állami gazdaságunkat, a Kunba ja-bácsszölő- sit viselték meg. Ez a mezőgazdasági nagyüzem csaknem kizárólag borászattal foglalkozik. A fagykár miatt az 1400 hektár szőlőültetvényből 800-at kell kivágni. A gazdaságban 220 ezer hektoliter befogadóképességű bortároló van, ■ amelyet csak 30 százalékban tudnak kihasználni. Ezért a pártbizottság kezdeményezésére tárgyalások kezdődtek arról, miként lehetne a gazdaságot jobb pozícióiba hozni. — A termelőszövetkezeteknél milyen gondok vannak? — Előreláthatólag nem lesz veszteséges egyik közös gazdaság sem. viszont azok a problémák itt is érezhetőek, amelyekkel országszerte találkozunk. Csökkent í szarvasmarha-állomány, különösen a háztájiban. A kisgazdaságokban a sertéslétszám is 12 szá -> zalékkal mérséklődött. A termelők elsősorban gazdaságossági okokra hivatkoznak, Mos inában hoztak központi intézked ,'ket a csökkenés megállítására Mi is igyekszünk ösztönözni .. mezőgazdasági üzemeket a itarta ok feltárására, a költségek c. kikantésére. A pántértekezleti ha rozat például kimondja, hogy a rét- és legelő- gazdálkodás fejd; szitásé legyen összhangban az állattenyésztéssel. Sokat teszünk a t mőföld védelméért. ésszerű h; nosításáért. a parlagterületek cs kkentéséért. — A pártértekez eten szó volt arról is, hogy az pari termelés nagyobb ütemű f< lesztését szorgalmazzák a kom;1 unisták. — Náilunk az >ar szervezeti sajátossága a gyáregységi, ipartelepi forma. Ez kisebb lehetőséget ad a kezdeménye;:esnek, kevésbé segíti a vállalkozási készség kibontakozását. Az ebből adódó feszültséget a belső ányítási rendszer fokozott decentralizálásával lehet feloldani. Paimutfonó- ipari Vállalat gyáregysége az idén leányvállalattá szerveződött. Ez nagyobb önállóságot tett lehetővé. Korszerű gépekké1 szerelték fel az üzemet, és jövőre tovább növelik a munkáslétszámot. Veszteséges volt az I rodagéptechnikai Vállalat katymári és madaras! telephelye. A gép; X javításához nem volt alkairés Alacsony átlagkereset alakult i, emiatt csökkent a munkáslét ám. Most tárgyalunk arról; hogy miként oldjuk meg a telephelyek további sorsát. — Az általános Közérzetet erősen meghatározza az áruellátás. Hallottunk arról, agy a nagyközségben esetenként rondok voltak a zöldség—gyümöl --kínálattal. — Valóban. Vél menyünk sze• Cukorrépabetakarítás a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben. Négyszáz hektáron termelték a fontos ipari növényt, sajnos, az aszály miatt • a vártnál kisebb a termés, a cukortartalom 17 százalék. A termesztést teljesen gépesítették. Képünkön a géppel előzőleg ÉRDEMES ÖNTÖZNI Vállalkozási szellemben GYÓGYÍR A KUNBAJAI BAJOKRA? (II.) ránt a termelés jobb szervezésével lehet ezen segíteni. A helyi áfész, valamint a szocialista nagyüzemek, a kereskedelmi vállalatok sokat tehetnek a panaszok megszüntetése érdekében. Kétségtelen, hogy találkozunk hasznos törekvésekkel. Madarason nemrég új ABC-áruház nyílt, Bájcsszőlősön és Kunibaján korszerűsítették az élelmiszerüzletet. Helyes, hogy Bácsalmáson műszaki áruházát terveznek, valamint bútorüzletet, korszerűsítik a vendéglátást. és egy kisebb szállodát is szeretnének építeni. — Mindezekből látszik: a nagyközségi pártbizottság ösztönöz arra is, hogy minden intézmény és szervezet törekedjen a lakosságmegtartó képesség feltételeinek megteremtésére. — A párt vezető szerepénektovábbi erősítése szükségessé teszi a magasabb színvonalú szervező és ellenőrző munkát. Következetesebben küzdünk a helyi politika megvalósításáért, erre már beszélgetésünk során említettem néhány példát.. Hozzáteszem még. hogy igyekszünk megvalósítani a teljes foglalkoztatottságot. További lépéseket teszünk az ipar fejlesztése érdekében. Kezdeményezzük a vezetők klubjának megalakítását. Szeretnénk, ha rendszeres tapasztalatcseréken az első számú vezetők elmondanák egymásnak gondolataikat. Ezt a klubot még ebben a hónapban megalakítjuk. Hasznos az a kezdeményezés is." hogy a végrehajtó bizottsági ülésekét abban az üzemben tartjuk, amelynek munkáját éppen tárgyaljuk. így alkalom nyílik arra is. hogy a végrehajtó bizottság tagjai megismerjék az ottani eredményeket és gondokat. — Bácsalmás városi rang várományosa. Véleménye szerint megvannak az ehhez szükséges feltételek? —• Igen. Még néhány intézkedést hozunk, például a kereskedelem, szolgáltatás javítására, a közművelődés fejlesztésére, egyebek között megoldjuk a földgáz bevezetését. Elkezdtük a szennyvízcsatorna-építést, növeljük a szilárd burkolatú úthálózatot. Számítunk a lakosság segítségére, összefogással megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek szükségeseik, hogy várossá legyünk. Kereskedő Sándor Szepes Zoltánná az előbbiekhez még hozzátette: — Ne higgyék, hogy saját belső hiányosságainkkal nem vagyunk tisztában. Említhetem a munka- szervezési,- ellenőrzési fogyatékosságainkat. Például azt, hogy „kantár nélkül” élt a vállalat keretében a javító- és traktorüzem ..., de még sorolhatnám az erdő- és vadgazdálkodásunk alacsony hatékonyságának okait is. Azonban a változtatáshoz szükséges eszközöket nem voltunk képesek kezünkbe ragadni, aminek alapvető okaként továbbra is a területünkben bekövetkezett — és a fejlesztési, cselekvési irányokat módosító — változásokat kell említenem. Nézzük, miként alakult át napjainkra a terület? Az alacsony termőképességű szántó csaknem 1200 hektárra nőtt, a szőlő viszont alig több 1400 hektárnál. Az intézkedési tervük alapja: szervezeti módosításokkal, a vállalkozási szellem felélesztésével, új növekedési pályára állítani a gazdaságot, a munkaerő hatékony (nyereséget termelő) foglalkoztatását is megteremtve. Fel kellett oldani a technikaigazdasági, pénzügyi, személyi, szervezeti aránytalanságokat és létrehozni egy adottságokhoz idomuló egyensúlyi állapotot. A termelés, az árukibocsátás, az irányítás korszerűsítésével együtt a személyi felelősséget, az anyagi érdekeltséget kívánták előtérbe helyezni. Tavasztól nyárig az útkeresés időszakát élték, és igen sok együttműködési tárgyalást kezdeményeztek. — Ipari tevékenységet, mellégüzemágakat szerettünk volna létrehozni — folytatta az igazgatónő. — Megbeszélést folytattunk például nyomda-, vasipari és cipőipari vállalatokkal, mikroelektronikával foglalkozó céggel, de sikertelenül. Nem találtunk olyan partnert, amelyik a felajánlott épületekbe gépeket, eszközöket telepített volna, ehhez nem volt pénzünk. A Bajai Mezőgazdasági Kombináttal viszont mindkettőnknek előnyös, gesztorságunkkal működő szántóföld-hasznosító társasági szerződést kötöttünk. Két, állandóan foglalkoztatott szakemberrel oldjuk meg a társaság keretében a munkát. Ugyancsak megállapodtunk a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság Hunor-rendszerével a vadgazdálkodási ágazat bérbeadásában, intenzív feji lesztésében. Az erdősítésre alkalmas területeket valamelyik erdőgazdaságnak szeretnénk felajánlani telepítésre. Emellett úgynevezett elsődleges faipari tevékenységbe kezdünk, négy fővel, így számításaink szerint 400 ezer forint többletnyereség érhető el az ágazatban. A vállalkozási szellem dominál (majd) mindenütt. Például a gépkocsivezetők ezen túl a kijelölt körzetükben maguk osztják be, hogy mikor mennyi italt szállítanak. Az üzemeltetéshez adott pénzzel is önállóan bánnak, ami az üzemanyag-felhasználástól a járműjavításig értendő. Munkájuk intenzitása, hatékonysága szerint nő (vagy csökken) a jövedelmük, tehát érdekeltek a jobb és több áruterítésben. Jelentősen csökken a gépműhelyi és építőipari munka is. Elválni sem öröm Korántsem soroltuk fel valamennyi módosítást, ami a gazdaság életében napirenden van. Ami viszont azzal jár, hogy megválnak 200—250 dolgozójuktól, és belső munkaerő-átcsoportosításokat hajtanak végre. — Teljesen nyíltan és demokratikusan, politikai szervezetek vezetőivel, valamennyi érintett dolgozónkkal személyesen megbeszélve lépéseinket kezdtük a szervezet-korszerűsítést — mondotta Szeges Zoltánná. — Voltak olyan munkavállalóink, akik érezték, hogy nem illeszkednek közös elhatározásaink keretébe, önként elmentek, mások kedvező állásajánlat hatására búcsúztak tőlünk. Eddig a het- venhárom eltávozott közül tizenhétnek mondtunk föl, közülük kilenc szellemi foglalkozású középvezető volt. Senkit sem „eresztettünk szélnek", hanem a környező gazdaságokkal, elsősorban a bácsalmási — munkaerőhiánnyal küzdő, illetve fejlesztés előtt álló — ipari üzemekkel megbeszéltük, hogy fogadják és foglalkoztassák a nálunk felszabaduló munkaerőt. Áldozatot is vállaltunk; a felmondási idő — minimum négy hét — ledolgozásától eltekintünk, valamint azoktól a dolgozóinktól, akik lakásépítési hozzájárulásban részesültek, ezt a pénzt nem kértük vissza. A vállalaton belül 36 áthelyezésre került sor. Szeretném hangsúlyozni, hogy a tőlünk eltávozásra kényszerült dolgozók többsége jó munkaerő, nem is szívesen váltunk meg sokuktól, de kölcsönösen be kellett, látnunk, hogy például Mélykútról naponta néhány dolgozót átszállítani olyan költség, amire ezután nem vállalkozhatunk. Csakis az elhatározott szervezeti korszerűsítésekkel tudunk a kedvezőtlen helyzetünkből kilábalni. Ehhez még segítséget kaptunk az illetékes szervektől: például központi fejlesztési támogatást a szőlőtelepítésekhez, és hitelátütemezési lehetőséget is. A pénzügyi megoldás összesen mintegy 60 millió forintot jelentett a gazdaságnak, ami jelentős, de a fagykárok és a piaci helyzet miatt ez sem elegendő a továbblépéshez. Fegyelmező hatás a környezetre Mi lesz a mintegy másfélszáz dolgozójukkal, akiktől év végéig megválnak? Szepes Zoltánné határozottan kijelentette: — Mindenkinek lesz megfelelő, elfogadható munkahelye, ezt garantáljuk, erről gondoskodunk. Varga Józsefet, a bácsalmási városi jogú1 nagyközségi pártbizottság titkárát (aki júliusig a gazdaság pártvezetőségének titkára volt) az eddigi tapasztalatairól kérdeztük: — Részt vettem az intézkedési terv kidolgozásában és a végrehajtást is aprólékosan figyelemmel kísérem. Fegyelmezetten és megértéssel vették tudomásul a vállalat dolgozói a változásokat és cselekvőén segítik is a folyamatot. Megnyugvás, hogy mindenkinek lesz munkája, ugyanakkor a történtek a fegyelem megszilárdulására is hatnak. Nemcsak a vállalatnál, hanem a környék üzemeiben, gazdaságaiban is. Ma már egyre inkább tudatosul az emberekben, hogy csakis, jobb, a minőséget is javító munkával tarthatják meg státuszukat. Ha nem növelik termelékenységüket, lemaradnak,, s ez a vállalat és saját helyzetük megingásához vezethet. Ezt az általánosítható tapasztalatot nemcsak a bácsalmási térségben, hanem mindenütt a megyében érdemes számításiba venniük vezetőiknek, beosztottaknak egyaránt. Csabai István (Vége) A vezető társakat választhat Eddig az igazgatónő a kisebb módosításokat sorolta, amelyből föl-fölvillant az is, hogy kevesebb dolgozót foglalkoztatnak. A legnagyobb horderejű és hatású változások a szőlő—bor-vertikumban és a műszaki, kiszolgáló ágazatban történtek. — Létrehoztuk a szőlőtermelő, valamint borászati és üdítőital-gyártó főágazatokat, amelyek önálló gazdálkodású, vállalkozási jellegű egységek. A szőlőtermesztésben egyéni vállalkozáson alapuló munkaszervezeteket alakítottunk ki. Minden érdekelttel megbeszéltük a feladatokat, és egyeztettük elképzeléseinket. Ennek alapján hat vállalkozásvezetőt neveztünk ki,.akik önállóan irányítják a gondjaikra bízott területen a munkát, ami a foglalkoztatásra, géphasználatra egyaránt vonatkozik. — A gyakorlatban négy vállalkozási formát működtetünk, valamennyit főmunkaidőn túl. A gazdaság fővállalkozó munkavállalóinak illetmény- és haszonbérleti formában — egyenként hatezer négyzetméter ültetvényen) összesen 400 hektár művelésére nyílik lehetősége. A máshol foglalkoztatottak és nyugdíjasok ugyanilyen parcellákon haszonbérletben dolgozhatnak, részes művelést vállalhatnak, valamint szakcsoportot is szervezünk. A fagykárokat, a terület állapotát, a fajtát figyelembe vevő paramétereket határoztunk meg mennyiségre és minőségre, valamint a bérleti díjra és a fizetségre. A borászati üzem kapacitáskihasználását, alapanyag-ellátását öt termelőszövetkezettel létrejövő társulással javítjuk. A fejlesztéseket is befejezzük, és a termékszerkezetben is módosításokat végzünk. Kineveztük azt a vezetőt, aki az önálló gazdálkodás irányítására alkalmas, és vállalkozott a feladatra. A vezetőnek viszont módjában állt megválasztani munkatársait, és kialakítani azt a „csapatot”, amely- lyel együtt meg tudja valósítani az elképzeléseket. Tapasztalatok a K ilocsai Állami Gazdaságban Az évek óta tartó aszály sok gondot okoz a r tógazdasági üzemeknek. A Kalocsai Állami Gazdaságban k v esebb kárt jelent a csapadékhiány, mert 700 hektáron érté s növények öntözésére rendezkedtek be. Az idei tapasztalatokról Würtz József igazgató így tájékoztatott: — A Duna-völgyi főcsatorna egyik mellékágából, a Vajasból nyerjük a vizet. A 380 hektár csemegekukoricát mesterséges csapadékkal láttuk el, melynek eredményeként 10 tonna volt a hektáronkénti termés. Ezenkívül a - búza, a takarmánykukorica egy része, a fűszerpaprika, a zöldbab, a cukorrépa, valamint a tömegtakarmányok kaptak mintegy 180—200 mü méter vizet. Már évek óta nv szervezzük az öntöző KISZ-tábo , az idén is öt turnusban volt: itt a fiatalok. Ebben az évben ; aszálykáros megyéknek nem k llett vízdíjat fizetniük, ez a re deikezés kedvezően érintette állami gazdaságunkat is. A továbbiakban mondja, hogy az öntözött terük ken minde• Gyep öntözőié a gazdaságban. A mesterséges csapadékot meghálálta a kukorica is. niütt jóval magasabb terméseredményeket értek el. A takarmánykukoricánál például hektáronként mintegy másfél tonna volt a terméstöbblet. Az öntözés tehát számottevően javította a gazdálkodási eredményeket. — El is határoztuk, — folytatja az igazgató —, hogy felújítjuk a berendezéseket. Az önfözőcsö- veket eléggé megviselte az idő, hiszen már húsz esztendősek. Űj csőrendszert és hidráncsokat kell beépítenünk a földbe. A rekonstrukció tanulmányterve az idén elkészül. Bízunk benne, hogy a felújításhoz megkapjuk az 50 százalékos állami kedvezményt — hangoztatja végezetül az igazgató. Ez nem közömbös a gazdaság számára, hiszen több mint 30 millió forintos beruházásról van szó. K. IGÉNYÉNEK MEGFELELŐ MÉRETBEN, ÖSSZEÁLLÍTÁSBAN VÁSÁROLHATJA MEG A jugoszláv elemes konyhagarnitúrákat BAJÁN A BÁCSKA KERESKEDELMI VÁLLALAT BÉKE TÉRI BÚTORÁRUHÁZÁBAN 2162 kiszedett répafejeket vontatókra r iák. (Méhesi a felvétele)
