Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

VÁLSÁGBAN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS? *• T * * ' * Általános jellemző a bizalom » PETŐFI NßPE 9 1985. okióber 21 • Amikor elkezdődött a Petőfi Népében a sorozat, hogy tudniillik, válságban van-e az állattenyésztés, nem is gondoltuk, hogy mennyire nehezen megvá­laszolható kérdés megvilágítására vállalkozunk. A sorozatban eddig összesen 11 cikk jélent meg, és ezek alapján — szerencsére — nem lehet egyér­telmű igennel felelni a kérdésre. Mert olvashat­tunk Bácsalmásról, Kisszállásról, Dávodról olyan pozitív ‘példákat, amelyek azt bizonyították, hogy az átlagosnál'több odafigyeléssel és munkával lehet kimagasló eredményt elérni. Ugyanakkor az is ki­tűnt, hogy a mezőgazdaságnak ez a főágazata gon­dokkal terhes. Ha válság nincs is, de jó néhány válságjel tapasztalható, ami arra figyelmezteti az illetékes irányító szerveket és az üzemi szakembe­reket. hogy .változtatásokra van szükség az irányí­tásban, a közgazdasági szabályozásban, a technikai, biológiai alapok kihasználásában és továbbfejlesz­tésében. A jéghegy csúcsa A legfőbb gond, hogy ebben az esztendőben va­lamennyi ágazatban csökkent az állatszám, és vele együtt — a vágómarha-felvásárlás kivételével — a termelés is. De ez csak a jéghegy csúcsa. Az általános — a sertéságazatban majdhogynem drasztikus — állománycsökkenést több ok együtte­sen váltotta ki. Minden megszólaló üzemi szakem­ber a jövedelmezőség romlásáról beszélt. Míg a me­zőgazdasági termékek felvásárlást ára az utóbbi öt év alatt alig emelkedett, a kiegészítő és mellékter­mékeké, az ipari eredetű anyagoké, eszközöké lé­nyegesen (esetenként a sokszorosára) növekedett. Példaként hozták fel, hogy 15 évvel ezelőtt a fűtő­olaj literje alig került többe egy forintnál, ma már a tíz forintot is meghaladja. Ugyanakkor a legtöbb gazdaságban bizonyos faj­ta kényszer is kialakult: a rosszabbodó jövedelme­zőség ellenére is tartották az állatokat. Megvolt az épület, az állatállomány, a munkaerő, a korábban lelvett állami támogatás visszafizetésének kötele­zettsége, amely árra kényszeritette az üzemeket, hogy a rosszabbodó feltételek és eredmények mel­lett is termelésben tartsák a meglevő eszközöket, és az állatokat. A népgazdaságnak hasznára, és ne­künk, fogyasztóknak a szerencséjére! Egy idő után azonban, több helyen mégis felszá­molták az ágazatot. A veszteségből ugyanis nem le­het megélni. Az egyéb költségek is növekedtek. Meg­emelték például a bérterheket, megnövelték az SZTK-járulékot, bevezették a béradót és ezeknél a nagy élőmunka-igényes ágazatoknál mindez nem vált a jövedelmezőség, az ágazat hasznára. A szabályozás más területen is szigorodott. Meg­szűnt például az úgynevezett „tejprémium", ame­lyet a gazdaságok egy ideig azért' kaptak, hogy a tejmennyiséget növeljék. Amíg ez megvolt, addig országosan, így Bács-Kiskun megyében is dinamiku­san emelkedett a tejtermelés. Amikor megszűnt akkor megállt ez a folyamat. Róka fogta csuka... A gazdaságok azonban mégsem a tejprémium megszüntetését hiányolják, hanem azt teszik szóvá, hogy a mezőgazdaság, és ezen belül az állattenyész­tés termékeinek felvásárlási ára kötött vagy maxi­mált. Azoknak uz anyagoknak, eszközöknek vi­szont. amelyeket az élelmiszergazdaság felhasznál, nagyobb része a szabad árformába tartozik. Ennek következménye, hogy az ipari termékek árszínvo­nala sokkal inkább változik, mint a mezőgazdasági produktumoké. Az állattenyésztési ágazat a róka fogta csukához, vagy a csuka fogta rókához kezd hasonlítani. Rom­lik ugyanis a jövedelmezőség, nincs pénz az elavult, elhasznált technológiák, technikák, telepek felújí­tására, amelyek a nagyobb munkatermelékenység (egyben jövedelmezőség) eléréséhez lennének fon­tosak. Nincs tehát pótlás, felújítás, fejlesztés, mun­kaerő-kiváltás, viszont ennek hiányában nem javít­ható a jövedelmezőség» A kistermelést .gyakorlatilag ugyanezek a hatá­sok érik, azzal a különbséggel, hogy a kis állattartók reagálása még élénkebb, gyorsabb, mint a nagy­üzemeké. A kisüzem gyorsan vált. Ennek tulajdo­nítható, hogy többen abbahagyták a sertéstartást. A huszonnegyedik órában A cikksorozatban találkozhattunk több pozitív példával. Bácsalmáson — takarékos megoldással — felújítják és bővítik a szarvasmarhatelepet. Kisszál­láson jövedelmezőnek mondták a juhtartást, Dávo- don bíznak az állattartás feltételeinek javításában. Ez a bizalom jellemző az állattartók zömére. Valamennyien nagyon várták az új intézkedése­ket, amelyeket egyébként a közelmúltban a szak­emberek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium sajtótájékoztatóján és tájértekezletein is­merhettek meg. Az 1986-ra meghirdetett új pénzügyi szabályozó- rendszer több olyan elemet tartalmaz, amely javít­ja ^az állattartás jövedelmezőségét. A jövőben 50 százalékos állami támogatást kapnak azok a gazda­ságok, ahol a tejtermelő tehenészetet korszerűsítik. A baromfitartás épületberuházására 30 százalék állami támogatás vehető igénybe. Kamattérítésben részesíthető a sertésférőhely-fejlesztés. A tej felvá­sárlási árát literenként 90 fillérrel emelik, ugyan­akkor mérséklik a fehérjetakarmányok árát. A nagyüzemek kedvezményesen juthatnak vemhes üszőkhöz. A kistermelésben sok riadalmat keltő minőség szerinti sertésátvételt csak később veze­tik be. Ezek az intézkedések sokak véleménye szerint a 24. órában érkeztek, azonban remélhetően jó irányú változást fognak előidézni. , Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője Újítani kötelező Ösztönző érdekeltségi forma Nemrégiben ünnepelte a kecskeméti UNIFER ÁFÉSZ he- tényegyházi konzervüzeme 20 éves fennállását. Ebben az időszakban nem kis erőfeszítéssel elérték: aligha találhatunk Magyarországon olyan boltot, ahol ne látnánk valamelyik ter­méküket. Az első években a zöldségfélék savanyításával és különböző gyümölcskonzervek készítésével foglalkoztak. Az 1986-os esztendő hozta meg a változást. Ekkor jelent meg a tubusos Piros arany. Mindig azt gyártani, ami hiányzik Egy beszélgetés alkalmával Szarka Balázs, az UNIVER Áfész elnöke mintegy mellékesen meg­jegyezte: a konzervüzemben szer­vezett újítóbrigád dolgozik. így sikerül majdnem minden eszten­dőben újdonságokkal piacra ruk­kolni. Az újítókat keresve jutottam Kránitz Györgynek, a hetényegy- házi üzem vezetőjének irodájába, aki rögtön hívta két kollégáját: Győri Endrénét, a laboratórium vezetőjét és Noszkai István ter­melésvezetőt. Bevezetőként a kis konzervüzem múltjáról beszéltek. • Noszkai István: — Alapvető követelmény, hogy állandóan el­lenőrizzük a minőséget, a csoma­golást ... Míg szorgalmasan jegyzeteltem azoknak a termékeknek a létre­jöttéről, amelyekért napjaink há­ziasszonya a legnagyobb termé­szetességgel nyúl a hűtőszekrény­be. egyre'inkább megfogalmazó­dott bennem, hogy ilyen úidonsá- gok bevezetését csak konok meg­győződéssel lehet elérni. Emlékez­zünk vissza a 60-as évekre, ami- ' kor jószerivel, csak a fogkrémet nyomhattuk tubusból... A Pirosaranyat követte a ma­jonéz, majd a zöldségkrémek csa­ládja és legutóbb a salátaöntet. Nemsokára a boltokban lesz a Virtus-majonéz, ez fürjtojásból készül. Ma 37-féle terméket gyár­tanak. Ahogy a beszélgetésből ki­tűnt: mindig azt igyekeztek a piacra juttatni, ami hiányzott a korszerű konyhából, és ezt úgv tették, hogy mellettük más gyártó labdába se rúghasson”. Sok volt a só — Teljesen szabad kezet ka­punk. ha új termékekről van szó — mondta Kránitz György. — így következtek a porok is. A keverék receptje kész volt, csak a gépet kellett hozzá megtalálni. A Veszprémi Nehézipari Egyetemen kifejlesztett granuláló berende­zést kipróbáltuk, és a gyermek- betegségei gyógyítása után egv kiváló géphez s általa kiváló ter­mékhez jutottunk. Győri Endrénétől kértem példát egy konkrét termék elkészítésé­re. — Melyiket is mondjam? — gondolkodott hangosan. — Icuka. talán a kapros majo­nézt — segített Noszkai István. — Nálunk nem úgy megy. hogv leülünk újítani és törjük a fejün­ket. Amikor a majonézek ízesíté­sével próbálkoztam, készítettem jónéhány ’kapros keveréket. Kós­A HAZAI UTÁN KÜLFÖLDI PIACOKON AZ UNIVER tolgattuk, kóstolgattuk/ sehogyan sem sikerült. Változtattam a re- ceptúrán. Ez sem volt ió. Ki tud­ja hányadik minta összeállítása után rá kellett jönnöm, ez nem megy. Abba is hagytam. Eltelt közben néhány év. Ekkor csinál­tam egy úiabb keveréket, és vé­letlenül kihagytam belőle a sót. Kiderült, ez a jó, mert a kapor alapvetően édes... Csak teljes körű érdekeltséggel lehet Csapongó beszélgetésünk során természetesen az újítók anyagi el­ismerése is szóba került. Kérdé­semre pontos választ — az egyes termékeknél három év utókalkulált tiszta nyereségnek 4—10 százalékát vehetik fel —, s ennek megértéséhez kimerítő ma­gyarázatot is kaptam. Ez a három főből álló kis csapat készíti el magát a terméket, a technológiát, és indítja be a folyamatos gyár­tást. Az úi készítmény sikerére csak a ..próbaterítések” során követ­keztethetnek. Ha az árut elfogad­ják, az újítók által megválasztott tetszőleges időben „megindítják az órát”, és ekkortól számítják a három évet. Amikor az újítási dí­jakról kérdeztem őket. megtud­tam. ez személyenként a legjobb esztendőben elérte a 25 ezer fo­rintot. Tavaly csak 2 ezer 800 fo­rintot kaptak. Ez a jelentős eltérés zömmel a megnövekedett termelési költsé­geknek köszönhető. A jövőben ta­lán szerencsésebb, számukra ked­vezőbb lenne, ha az érdekeltséget az üzemi önköltséggel bezárólag értékelnék, és ezzel a díjazási for­mával a központi irányítás költ­ségeit figyelmen kívül hagynák. A. nyereségre törő termelőüze­meik vágya a fejlődés, az örökös megújhodási képesség. Ezt azon­ban nehéz megvalósítani. Ennek egyik oldalról feltétele lenne a fejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges pénz, a másik az ol­csóbb. a szellemi erő „termelés­be állitáva". ezt azonban érdemé­hez méltón meg kell becsülni. Czauner Péter SAJTÖPOSTA A több mint két évtizeddel ez­előtt megjelent egyik tájékoztató kiadvány írja: Kecskemét, a kör­nyező pusztákat is beleszámítva, háromszor annyi helyet foglal el. mint London területe. E közlést megvédeni vagy éppen megcáfol­ni — a szükséges adatok híján — nincs módunk, azt azonban ta­pasztalatból leszögezhetjük: a vá­ros külső térségének méretei azó­ta sem változtak számottevően, legfeljebb annyi történt, hogy e nagy távolságok megtétele ma már sokkal rövidebb ideig tart a nagy­fokú motorizáció jóvoltából. Az óriási dülő-világban való zavartalan közlekedéshez persze nemcsak megfelelő eszköz kell. jó út is. Sokhelyütt ez már ren­delkezésre áll, azonban vannak enyhén szólva elhanyagolt, vagy éppen kissé sajátos módon gondo­zott külterületi részek, ahol szinte kínos a jármű használata, sőt a gyaloglás is. Ez jellemző a megye- székhely úgynevezett Beretvás- telepére. pontosabban a Köcsög­csárda menti útszakaszra is. Ahol nemcsak az óvodába, iskolába siető gyereksereg nagyszámú, igen sok a nyugdíjas korú ember is, akiik gyakran mennek a boltba, az orvoshoz. De milyen körülmé­nyek közepette? A körülbelül két kilométernyi hosszú pusztai utat a környékbeli termelőszövetkezet tartja karban, ami esetenkénti földgyaluiéit je­lent csak. E technológiának pedig az a következménye, hogy a fe­lület hamar porhanyóssá válik — főleg a mezőgazdasági terménye­ket szállító hatalmas gépek kere­kei alatt —, így azután nemsoká­ra fél méteres mélységű lesz né­hol a homok. Ha nincs gyakori eső, úgy néz ki az arra elhaladó, mintha a Szaharán menne keresz­tül. Igaz, hogy az ősz kellős köze­pén vagyunk, s közeleg a tél, amikor várhatóan az egyre több csapadék, de az érintett — Kecs­kemét—Ballószög közötti térség­iben — lakók nem az „égiek”-től sokkal inkább a földi illetékesek­től remélnek megoldást gond­jaikra. Például azt, hogy sa­lakkal, sóderrel, stib. leg­alább vékonyan borítsák be a kritikus utat, melynek javítása érdekében szívesen vál­lalnak társadalmi munkát. Ismét a liftekről ÜZENJÜK Legelőször idén áprilisban tet­tük szóvá e hasábokon, hogy Kecskeméten, a Széchenyi sé­tány 4-es számú házban két lift van, mégis gyakori eset, hogy egyikük sem működik. Május eleji cikkünkben közöltük — az illetékestől kapott tájékoztatás nyomán —. hogy a rongálás, il­letve a nem rendeltetésszerű használat miatt tönkrement fel­vonókat az úgynevezett nagyja­vítások után vehetik birtokukba az érdekeltek.-Az azóta történtekről a napok­ban számolt be a lakóközösség egyik tagja, Horváth Jánosné: Sajnos, csak rövid ideig örül­hettünk a működő lifteknek, melyek üzemzavarai tovább Is­métlődnek. S ez különösen kel­lemetlen számunkra, hiszen szin- 1e mindegyik lakásban kisbaba van. Az anyukák dolgát nehezí­ti, ha a gyerekkel együtt a teli cekkert is fel kell vinniük a ma­gasba. Szerintünk a felvonók nem kizárólag azért romlanak el sokszor, mert védtelenek a tár­sadalmi tulajdon semmibe ve­vőivel szemben, hanem talán amiatt is, mert a javítók nem fegyelmezetten dolgoznak. A már megszámlálhatatlan üzem­zavarra tekintettel talán csök­kenteni kellene a lifthasználat díját. A közérdekű észrevételekkel megkerestük a liftek gazdáját, a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatot, melynek igazgatója. Márton Lajos ezeket mondotta: Félreértés ne essék, ninc9 ál­talános liftgond a városban, csupán a Schönherz Zoltán és a Széchenyi téren, illetve a Szé­chenyi sétányon levő és a Petőfi Sándor utca 16. szám alatti ma­gas házak felvonóival van baj. Mégpedig azért, mert „kapacitá­suk” nem a lakások és lakók számával összhangban megterve­zett. Következésképpen mind­egyik szerkezet túlterhelt, amire csak ráadás, ha a használója durván bánik a kapcsolóval, s egyéb tartozékaival. Szerelőinket hibátlan munkára részint szigorú ellenőrzésekkel, másrészt a premizálási rendszer­rel ösztönözzük. Bár a bejelen­téstől számított 24 órán belül elvégzik a javításokat, az említett helyeken csak azt tudják elérni, hogy legalább az egyik Littet használhatóvá teszik bizonyos időre. Ez kényszerhelyzet, mely- ivei egyelőre meg kell békélnünk, jobb híján. A díjat nem szándékozunk csökkenteni, azonban tervezzük, hegy a következő ötéves terv időszakában, tehát a jövő évtől kezdődően felújítjuk a kérdéses lifteket, melyeken műszaki át­alakításokat is végzünk. Célunk az. hogy a tényleges igénybevé­telnek megfeleljenek. Mivel egy- t-gy ilyen felvonó korszerűsítése sokba, jóval több mint 1 millió forintba kerül, így nem egyszer­re. hanem folyamatosan vesszük sorra e fontos berendezéseket. Addig is megértést, türelmet ké­rünk az érintett lakóktól. * * * Készséggel közreadjuk e tár­gyilagos választ, azzal a meg­jegyzéssel: a szinte mindig „be­teg” liftekkel vitathatatlanul sok a gondja az IKV-nak, jó lenne azonban .tudni, kijut-e a gon­dokból azoknak, akik rosszul tervezték meg a kapacitásu­kat...? Megállóhely szükséges! A tiszta levegőt és a háborí­tatlan nyugalmat sejtető tanyai élet romantikájáról sokszor ej­tünk szót. A tárgyilagosság azon­ban megköveteli tőlünk, hogy az ottani nehézségekről se hallgas­sunk. Hiszen ez utóbbiak két­szeresen nyomják a vállat, ha olyan idős emberekről van szó, mint akik a napokban fordultak hozzánk segítségért. Társai ne­vében a következőket adta tudtunkra a Szalkszentmárton, Vadas 8. szám alatt lakó Kovács Károly: Az 51-es útvonaltól nem egé­szen 1 kilométerre találhatók a tanyáink. Jórészt nyugdíjasok vagyunk, és beteg emberek, akik nehezen mozgunk. Pedig gyálkor- fa kell bemennünk a faluba ke­nj érért. zsírért, ruháért és egye­bekért. Gonduk az, hogy a kö­zeli úton rendszeresen jár a busz, de a mi kedvünkéit soha­sem áll meg. S ez érthető, mert nincs megállóhelye. Jó lenne itt létesíteni egy fel­tételes megállót. Ha teljesítenék kérésünket a volánosok, nagy örömet szereznének nekünk ... CIKKÜNK NYOMÁN Kiutalták a táppénzt Szeptember 23-án közöltük Sajtóposta rovatunkban, hogy a Kiskunfélegyházán lakó Kovács Sándorné postán juttatta el munkahelye bajai központjába a kisfia orvosi ellátásáról szóló fonitos igazolást, mely elveszett a cégnél, s ezért nem kapta meg a beteg gyermekének ápolása idejére járó táppénzt. Cikkünkre egyebek között eze­ket válaszolta a Bácska Keres­kedelmi Vállalat gazdasági igaz­gatóhelyettese. Üjfalusi Berta- lar.né: A hivatalsegéd átvette a kér­déses postai küldeményt, mely nem került az iktatóba. Az ügy­intéző értesült e sajnálatos eset­ről. s kiderítette, hogy a dolgo­zó rövidesen viszi gyermekét fe­lülvizsgálatra a szegedi gyógyin­tézetbe, ahol másolatot kér az eltűnt igazolásról. Ez utóbbit várta hosszabb ideig, helytele­nül. Az önök figyelemfelhívására megkerestük telefonon az emlí­tett egészségügyi intézményt, s annak tájékoztatása alapján ki­utaltuk a táppénzt, a történte­kért pedig elnézést kértünk dol­gozónktól. B. l.-nének, Kunbaracsra: Levelé­ből úgy ítéljük meg, hogy ön és fér­je nehéz anyagi körülmények között él, vagyis támogatásra szorul. Ennek érdekében szociálpolitikai Intézkedés szükséges, melynek eredményeként állandóan, vagy esetenként folyósí­tandó segélyt kaphatnak. Írásos ké­relmüket szíveskedjenek benyújtani a helyi tanács szakigazgatási szervé­hez. Csordás Röbertnének, Kecskemét­re: Az év eleji nagyon hideg tél ká­rokat okozott a kisál lattenyésztok gazdaságában is. ahol sok helyütt el­fagytak az almok az óvó gondosko­dás ellenére. Ezért adjuk közre öröm­mel az ön szándékát, hogy a jövőben rendszeresen szeretne foglalkozni nyulak tartásával. Ehhez szervezett segítségre számíthat, hiszen köztudo- mású. hogy az áfászek nemcsak a nyulak szerződéses átvételével foglal­koznak, hanem aktívan közreműköd­nek .a tenyésztésükhöz való takar­mány (táp) beszerzésében, ezen felül pedig szaktanácsadással is szolgálnak. Javasoljuk, hogy keresse meg a la­kóhelye szerint illeték es UN I VivB Ál­talános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezetét, ahol pontos tájékoztatást kap az ottani nyúltenyésztő szakcso­port működéséről, s az abba történő felvételének feltételeiről. „Kunszentmiklósi olvasó” jeligére: A hatályos jogszabály szerint a mun­kaviszony kezdete a munkabalépés napja, s a dolgozónak — egyéb meg­állapodás híján — a munkaszerződése megkötését követő napon kell mun­kába állnia. Szerkesztőségünkhöz ér­kezett soraiból arra következtetünk, hogy esetében e rendeletnek megfe- leiden járt el a munkaadója, amely azon az augusztusi pénteken megkö­tötte önnel a munkajogi megállapo­dást, amely hétfőn, az első munka­napján lépett életbe. Persze abban Igaza van, hogy ha a régi munkavi­szonya megszűnése és az új megkez­dése között 1—2 nap eltérés van — mint ezúttal is —, akkor nem a folyamatos munkaviszony utáni 75, hanem a megszakítása alapján a 6o százalékos táppénzellátásban részesülhet. Nos, minderre előzőleg kellett volna gon­dolnia, s a munkábalépés idejéről úgy megállapodnia, hogy abból ne legyen hárányá. Utólagos korrigálásra nem látunk lehetőséget. K. L.-nek, Katymárra: Mi is fur­csának tartjuk az ön által közölteket, miszerint a helyi TÜZÖP-telepeni ad­dig nem értékesítenek készpénzért tüzelőt, míg ki nem elégítikaz utal­vánnyal rendelkezők igényeit. A két féle yvásárlási módot ind0^5ílatIt^ pnnvire megkülönböztetni, s főleg az Séf a másiktól függővé tenni. Egyetértünk álláspontjával: az alkal­mi vevők is folyamatosan kapianak szeneLfát, legfeljebb - figyelemmel az utalványos keresletre és a készlet re — korlátozott mennyiségben. Többeknek: Egy héttel ezelőtt e ha­sábokon foglalkoztunk az aiándék utáni vámeljárás szabályaival. Kozle bűinkbe sajnos hiba csúszott, s most megismételjük a már korrigált mon­datokat: A külföldről ajándékként kapott személy gépkocsi után a bel földi értéknek 50 százalékát kell vám ként kifizetni. Ezen ügyekkel a Bu dapest, X. kér. Gergely u. 10. szám alatti, 7-es számú vámhivatalt keu felkeresni. v S -nek. Tázlárra: A vékony szá- rú tevéUelén aranka élősködő nö­vény Fajiai közül különösen nagy kárt okoz az, amely a lucernát pusz- tíHa azáltal hogy rácsavarodik a no vén^testre,s szívócsövet bocsát bete­li iirtható a Gramoxone és a Novenaa gyomlrió szer 1 százalékos oldatával, a harmaton kiszórt petisóval, vala­mint perzseléssel. Amennyiben az ön birtokán nagymértékben támad az aranka az ellene való teendőt be­szélje meg a megyei növényvédő ál­lomás szakembereivel! Viola” jeligére, Szabadszállásra: Mivel az ön kisgyermekei még nin­csenek háromévesek, jogosult utá­nuk a gondozási ellátás. Ez esetben választhat: vagy mindkét gyermeké­vel kapcsolatosan kéri a gyes-t, vagy csak a kisebbik után — annak egy­éves koráig - a gyermekgondozási dijat, melyhez azonban nem jár a több mint 300 forint összegű jövede­lempótlék. Bármelyik jogcímen.-loed- vezöbb az összeg folyósítása, igényét a munkáltatójánál kell előtérjelztd; nie. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 i VÉLEMÉNYÜNK SZERINT...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents