Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
1985. október 19. • PETŐFI NÉPE • 3 RÁDIÓJEGYZET Miről helyett hogyan ? Ebben az igen nyugtalan világpolitikai helyzetben változnak-e az emberek viselkedési, magatartási normái a különböző országokban? Ha igen. milyen téren, milyen formában? Idegesebbek, ingerültebbek a mindennapi életben a világ rossz, fenyegető gazdasági vagy politikai híreiről értesülve? — Érdekes kérdések, s valószínűleg ezzel a meggyőződéssel ragaszkodott hozzájuk Szécsi Éva!, az Amiről a világ beszél című külpolitikai periodika szerdai adásának szerkesztője is. miközben Londonban, New Yorkban. Berliniben és Bonnban keresett rájuk választ a jó telefonösszeköttetés. illetve a kiküldött tudósítók segítségével. Nemcsak a kérdések, a válaszok is érdekesek, magazinszerűek voltak. Mégis szokatlanok. Hiszen nem azt adta — kivételes eset — ez a műsor, amit megszoktunk, vártunk tőle. Nem azt firtatta. „Amiről a világ beszél”, hanem azt. hogyan viselkedik ... Szóba került a külföldi üzletek pénztárainál sorlbanállók magatartása, továbbá az, hogyan tanítanak különböző viselkedési formákat, politikát!!) az amerikai, angol és német iskolákban, hogyan közlekednek a fejlett polgári világ autóvezetői, és így tovább. Olyan apró. hétköznapi jelenségekről meséLtek. olyan sztereotípiákat elemeztek a szerdai rádióműsorban. amilyenekről keveset tudunk. Ezek a viselkedési normák —, ahogy nálunk is — évszázadok során alakultak ki, s ha idegen országban járunk, illik ismerni közülük a legfontosabbakat. Ebből a szempontból ugyancsak hasznos információkkal gazdagodhatott. aki a szerda estét rádióközeiben töltötte. Én egy kicsit mégis becsapottnak éreztem magam, amiért nem azt adta ez az adás, amit ígért: a miről helyett a hogyanra keresve választ. Az ilyesmi minden területen bosszantó. Szélsőséges példával élve Olyan, mintha mondjuk a mosóporos- dobozba lisztet csomagolnának és fordítva. Mindkettő fontos dolog, de ha felcserélve használjuk... A rádió és télevízió műsorait közlő újság bőséges tájékoztatásával megadja a hallgatónak, nézőnek a választás lehetőségét —. ahogy a boltok polcain sorakozó áruk címkéje —. s alapvető elvárás, hogy ne mást adjon, mint amiit kínál. Különben menthetetlenül hitelét veszti. K. E. BEFOGADTÁK AZ „IDESZALASZTOTTAT” Öregdiák emlékezése A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola 35. évfordulójára 1942-ben léptem be először a mostani szakközépiskola elődjének kapuján. A hajdani református ókollégium patinás épületén — amelyben akkor a kereskedelmi középiskola működött — egy kis márványtábla adta tud túl, hogy 1842—44-ig itt tanult jogot Jókai Mór...» Szerény 'életpályámat azonban nem annyira a nagy író iránti tisztelet, hanem sokkal inkább az többségének liberális-humanista, iskola nyitottsága és a tanárok sőt haladó szelleme határozta meg. Közülük is Kiss István magyar és francia szakos tanárnak köszönhetően a legtöbbet, aki a híres Eötvös Kollégium egykori hallgatójaként mindenkor hű maradt ezen intézmény legjobb hagyományaihoz. Ma is magam előtt látom, amint óráról órára odatelepedett közénk valamelyik padra, hogy kihagyásokkal és betoldásokkal „pofozza helyre” a kurzus előírta tankönyv- szövegeket. A felszabadulás után pedig — hosszú éveken át — nemcsak a középiskolai katedrán, hanem a Petőfi Népe hasábjain is türelemmel és nagy szakértelemmel nyesegette mindennapi nyelvhasználatunk vádhajtásait . .. Most is rejtély előttem, hogy miként tudott egyetlen hangos szó vagy nyakleves nélkül kordában tartani bennünket, amikor egyik-másik tanárunknál bizony megfeledkeztünk magunkról. Ez történt 1943. április elsején is, amikor egyik osztálytársunk óra alatt bekopogtatott a tantermünkbe. Nálunk kereste a beszolgáltatást hivatalt... Olyan ügyesen változtatta meg a hangját és álcázta magát kisparaszt- nak, hogy a nagy tudású és végtelen jóindulatú dr. Mándo- ki Alajos tanár úr nem ismert rá saját tanítványára... Volt tanáraim közül — Kiss Istvánon és Dubecz Józsefen kívül — sajnos, csak Szabó Adorján van még életben, aki mindig oly érthetően és érdekesen tudta magyarázni a kémiai folyamatok és képletek rejtelmeit. A rokonszenves, mindig elegáns Igó Elek már régen a temetőben piheni a rögös pedagógus- pálya fáradalmait. Köszönet mindnyájuknak, amiért lelkűk kincsével • ezreket gazdagítottak ... 1Befejezésül az iskola akkori, szerintem legértékesebb humanista hagyományát, a tanulók előítélet nélküli értékelését, a mindenkinek előlegezett bizalmat szeretném kiemelni. Saját keserű kálváriám alapján állítom, hogy talán ez volt az ország- egyetlen kereskedelmije, . amely a Nyilas Misik és a hozzájuk hasonló mentalitású diákok utolsó menstvára lett. Engem ‘ egy , másik kereskedelmi iskola igazgatója egyetlen meggondolatlan és kamaszos vissza - feleselésem miatt szüntelenül csepült, és rossz magaviseletjegyet adott, noha minden tárgyból jelesre álltam. A végén már üldözési mániában szenvedtem,' és több más iskolába próbáltam átmenni, de csak itt vettek fel! „Ide szalasztott” mivoltomat az évek során soha egyetlen tanár, vagy diák sem vetette szememre. Fenntartások nélkül befogadtak, még önképzőköri elnöknek is megválasztottak, és jelesre tudtam érettségizni... Azóta is abban a hitben ringatom magam, hogy tanáraim nem bánták meg az egykor „rovott múltú” tizenéveseknek előlegezett bizalmukat. Patik István • nyugalmazott tanár • Nem őslénytani ásatások folynak itt, hanem „parkosítás” előkészületei láthatók — immár fél éve. Kiskunmajsa felé utazom, a Kőolaj, és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzeme fúrási üzemegységének központjába. Képzeletemben képek jelennek meg, az 1979-es események képei: Fényes védőruhába öltözött emberek sarat dagasztva küzdenek a lángoszloppal. Bár akkoriban nem jártam Zsanán, mégis belém rögződtek ezek a jelenetek. Naponta közölték a híreket az újságok, s három héten keresztül a rádió és a tv híradásainak is élére kerültek az ott történtek. Végül a kitartás, a szívós munka eredményeként az ember legyőzte a természet erejét, s helyreállhatott a rend. Ennek már több mint hat esztendeje. Már-már elfelejtette az ország a kisközség nevét, de a napokban ismét riasztó hír érkezett Zsanáról: „Az £—9-es kútnál tömítési munkák közben gázkitörés történt... A kút nem gyulladt be, a biztonsági tolózárat pedig 2! óra 45 perckor felszerelték”. — A hír némi pontosítást igényel — mondja Fáik Miklós. üzemigazgató a kiskunmaisad irodában. — A baj a rétegtömítő cseréje közben történt, és szerencsére a gáz „csak’’ nagv erővel kifújt a termelőcsövön. nem pedig kitört. Na, de hadd mondjam sorjában. A Kiskunsági Üzem idén terv szerint 1,1 milliárd köbméter gázt termel. Ennek részeként naponta másfél millió köbmétert hozunk felszínre a zsanai földgázmezőből. A termelő kutakat éves rendszeres program szerint tartjuk karban. Ez esetben i» a tervnek megfelelően — szeptember 19-én — lyuikbefeiezőberendezéssel vonultunk fel a Zsana északi 9-es kúthoz. A rétegtömítő és a .termelőcső cseréje volt a feladatunk. Riasztás Munkánk az előírt technológiai utasítások szerint haladt, — folytatta az üzemigazgató —. amikor október 11-én, 14.30-kor riasztottak bennünket: a rétegtömítő cseréje közben a kút elgázosodott. és a rétegben a 140 bar nyomású földgáz a termelőcsövön keresztül kifújt a szabadba. A riasztás után a helyszínre érkező üzemi vezető kollégákkal és a nagykanizsai központtal egyetértésben több lehetőség közül a kút vízbesaj.tolásos elfojtása mellett döntöttünk. Ezzel egyidőben riasztottuk a dunántúli és az alföldi kitörésvédelmi csoportot, a tűzoltóságot, a rendőrséget. a mentőket és a Kerületi Bányamű- szaki Felügyelőséget. • Békési János főfúrómester alupigmentbe öltözve a szivaty- tyúk mellett. De a többit mondják el talán ők — mutat az újonnan érkezők felé. ök öten szintén aktívan kivették részükéit a mentésből: Ágoston Zsigmond szállításirányító, Hajnal István, diszpécser. Szabó Lajos fúrómester, Tóth Zoltán és Békési János főfúrómester. — Rádión szólt be a fúrómester, hogy „beindult” a kút — emlékezik Szabó Lajos. — Akkor még nem tudtuk, mekkora a bai, mert az ottani óriási dübörgés miatt csak szófoszlányokat lehetett hallani. Ahogy közeledtünk a helyszínre a kocsival, már több kilométernyi távolságból hallottuk az iszonyú süvítést. — Valóban. URH-rádión üvöltöztünk egymással — idézi fel a történteket Hajnal István diszpécser. — Végül megértettük, miről van szó. Gyorsan intézkedtem, hogy a víztartályos kocsik menie- nék ki a helyszínre. Majd értesítettem az ügyeletes aggregátorost, és még másik hármat, hogy vonuljanak ki. Az aggregátor nálunk nagynyomású szivattyút ielemt. amire a víz besajtolásához van szükség. — Amikor megkaptam az utasítást, rögtön berendeltem a maisai telepre négy Tátra csörlős gépkocsit — veszi át a szót Ágoston Zsigmond szállításirányító. — Egyet azonnal ki is küldtem Zsa- nára. A tartálykocsik is megkezdték a víz hordását. Ahogy ezt most elmondom, hosszúnak tűnik, de ez a gyakorlatban nem ígv volt. Pezsgett itt minden. Olyan volt a telep, mint egy megbolydult méhkas. Mindenki tudta, mi a feladata. Négy óra leforgása alatt kétszáz köbméter vizet szállítottunk a kút környékére a tartályokba. Szereposztás — Ekkor már kint voltunk a helyszínen — mondja Tóth Zoltán főfúrómester — „összeállt” minden, hogy az elfojtást megkezdjük. Kiosztottuk a feladatokat. Az én reszortom a kúthoz kiépített elfojtóvezeték tolózárrendszerének nyitása és zárása volt. De, nekem kellett irányítanom a vízbesajtoló szávaittyűegy- ségjek beindítását és leállítását Is. Három szivaittyúegységet kötöttünk rá a kútra, s ebből kettő folyamatosan sajtolta be a vizet száztíz bar nyomással. Ügy ötven köbméternyi bepréselése után a kiáramló gáz elkezdett nedvesed- ni. Először csak permetezett, majd zuhatagként ömlött a nyakunkba a víz. BÁBELI ÁLLAPOTOK így nem szabad dolgozni! • Egyedülálló újítás: önhordó lámpatest. A napokban Igényesen dolgozni címmel cikket írtunk a lelkiismeretes munka szükségességéről', társadalmi megbecsüléséről. Bevezetőben elrettentő példát említettünk; anélkül, hogy megneveztük Volna, hol fordultak elő a hiányosságok. A cikkel kapcsolatban számos olvasónk igényelte, hogy nevezzük nevén a környéket, amit akkor azért nem tettünk, mert írásunkat elvi jellegűnek , szántuk. Most azonban kénytelenek vagyunk bemutatni a kecskeméti Horváth Döme utcai épületekben található állapotokat. Tesszük ezt azért is, mert a lakók hiába fordultak immár számtalanszor a lakásszövetkezethez — ahová havonta és lakásonként több száz forintot fizetnek, és amely érdekvédelmi szervezet is volna — senki nem törődik a panaszokkal, a jogos felháborodással. Igaz, még nem telt le a garanciális idő, de annak vége rohamosan közeledik. Az emberek 16—17 fokos „melegben” dideregnek, a bejárati ajtók némelyikéből már az átadás utáni napokban kiesett az üveg, fogantyúk kilazultak, leestek, a víz csöpög, csordogál, szemét, piszok, bűz mindenütt. Építette a DU- TÉP, kezelésre átvette az úgynevezett Városközponti Lakásszövetkezet. — dorgál — (Szilágyi Mihály felvétele) t Kábel-bábéi. Az É—9-es • Tóth Zoltán: „Végre sikerült elfordítanom a csapot!” — Akikor már persze alupig- ment hőálfó védőruhában voltunk — vág szavába Békési János főid rómes tér. — Mi, hárman — Tóth Zoli. Kubinyi Miklós és én — fogtunk neki az elzárószerelvény felrakásának. Rendkívül izgalmas öt percet éltünk át. A kitörő gáz közvetlen közelében elég ilyenkor két vasat összekoccintani, vagy airrébb rúgni egy apró kavicsot, s máris pattanhat a szikra... Elhallgat. Pár másodpercre csend ül a szobára. Rágyújtana«. Mindenki ugyanarra gondol. — Nem lehetett több öt percnél, de nekünk fél órának tűnt, míg sikerült kézzel felrakni, becsavarni, majd csőkulccsal meghúzni az elzárószerelvény menetét — folytatja Tóth Zoltán. — Ezután már csak a magasnyomású félfordítós csapot kellett elzárnom. Hirtelen csend lett. Szinte zavart, annyira megszoktam a feltörő gáz süvítését. Eljöttünk a kútitől, levettük a védőruhát és kiszedtük a vattát a fülünkből. — Azóta beépítettük az új ré- tegtömítőt és az új termelőcsövet — mondja Katona Ferenc megbízott fúrási üzemegység-vezető. — Másnap reggel folytatódhattak a terv szerinti kútmunkálatok. Ennyi a történet. A szakemberek, miután elmesélték, láthatóan — Kemény fiúk — mondja komolyan. — Nem ijednek meg a saját árnyékuktól! Ennek a „Kel- ly-csapnak” a felhelyezése olyan veszélyes féladat, hogy csak önként jelentkezők közül választhatunk. Erre kötelezni senkit nem lehet. Olyasmi ez. mint a tűzszerész'munkája. Szlávik Tiborral, a kútjavító- részleg vezetőjével kanyargós ho- mokúton autózunk az északi 9-es kút felé. Jó negyedórái utazás után akácligetek és fiatal nyárfák övezte tisztásra érünk. Középen a kútjavító-berendezés tornva magasodik. Békés, gyönyörű helyszín. Pár védősisakos ember szorgoskodik a berendezések körül: bontanak. A javítótoronyra nincs már szükség. Derék, pirospozsgás arcú férfi. Lukács József fúró- mesiter jön elénk, „Jó szerencsét” köszöntjük egymást. Pár szót váltunk. Minden rendben van. Nem tartjuk fel tovább. Még egyszer körbejárjuk a kutat-, mielőtt visz- szaülnénk az UAZ-ba. „Jó szerencsét’’ mondogatom még magamban is a bányászköszöntést. Sok igazság bújik meg ebben. Most is kellett a szerencse ahhoz, hogy lángra ne lobbanjon a gáz. De. mégis sokkal fontosabb volt az emberi helytállás, a gyors, tudatos cselekvés. Ennek köszönhető, hogy a nehéz helyzeten is hamar úrrá lettek. A kútból ma már ismét az országos hálózatba áramlik a gáz. Gaál Béla • Az É—9-es kútnál már a javító berendezés tornyát bontják. feloldódnak. Viccelnek, ugratják egymást: — Zoli bátyám! — szól oda kollégájának Szabó Lajos — úgv néztél ki a védőruhádban, mint Gombóc Artúr! — iNana! Rád is rádférne egy kis sport — hangzik a válasz tettetett sértődéssel. Elbúcsúzunk. Szeretném megnézni a „bűnös’’ kutat, A terepjáróhoz kikísér Katona Ferenc. Nagy fafelület kész állapotban Könnyen szabható, csavar-, és szegálló, közel 3 m2 feKiletű, 27 mm vastag bükk, vízálló, gombamentesített rétegelt fa, nagy teherbírású, sima felület. Födém, lépcső, lovaskocsiplató, tehergépkocsiplató, pingpongasztallap, barkácsasztallap stb. céljára kapható kis és nagy tételben. DEFAG FALEMEZÜZEM LEMEZRAKTÄRÄBAN, SZEGED, Budapesti út 1. Hétfőtől péntekig, 7—13 óráig. Telefon: 22-833, mellékállomás: 55. Személyes lebonyolítást kérünk, levelezés nélkül. Előzetes megtekintés után az elszállításról a vevőnek kell gondoskodnia. KÍVÁNSÁGRA MÉRETRE VÁGJUK. Jelenleg engedményes áron vásárolható. 2151 ZSANÁN ISMÉT CSENDES A GÁZMEZŐ A megzabolázott kút
