Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 17. A PÁRTHATÁROZATOK TÜKRÉBEN Kiskőrösi kommunisták törekvései környezetük megújítására Beszélgetés Lukács Lajosné városi titkárral A pártértekezletek és a XIII. kongresszus dokumentumainak megismertetéséhez, a határozatok végrehajtásának megkezdéséhez kedvező feltételt teremtett az a fokozott politikai aktivitás, amely nemcsak az év eleji időszakot jel­lemezte, hanem napjainkat is. A kommunistákat a gazdaság kérdései mellett a párt belső éle­te fejlesztésének lehetőségei, is foglalkoztatják. A kiskőrösi és környékbeli párttagok fontos fel­adatuknak tartják a szervezeti munkájuk javítását. Ezekről kez­dődött beszélgetésünk Lukács Lajosnéval, a kiskőrösi városi pártbizottság titkárával. — Az üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, intézmé­nyek pártalapszervezetei hogyan élnek önállóságukkal, megfigyel­hető-e kezdeményezőkészségük kibontakozása? — A kongresszus óta számos olyan feladat hárult a pártszer­vekre és az alapszervezetekre, amelyek végrehajtásával tanúsí­tották, hogy élni tudnak az önál-j lósággal, s kezdeményezőkészsé­gük fejlődése is bizonyítható. Pél­daként említem a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság pártvezetőségének és alapázervezeteinek a vállalati tanács alakításával kapcsolatos kádermunkáját, vagy a Mezőgép kiskőrösi gyára alapszervezeté­nek határozott kezdeményezéseit, a gyár vezetését és a vállalati ön­állóságot illetően, A községi párt- szervezetek sok hasznos javaslatot' tesznek a fejlesztési koncepciók kialakítására. A mezőgazdasági szövetkezetek pártszervei ás alap- szervezetei mind jobban élnek a beszámoltatás lehetőségével, szá­njon kérik a gazdasági vezetők­től a határozat végrehajtását, a tervek teljesítését, és megjelölik a további feladatokat. Térségünk sajátosságának megfelelően az el­múlt hetekben mindén üzemben foglalkoztak a szüreti felkészü­léssel. Az első háromnegyedév eredményei alapján megtárgyal­ták, hogy milyen politikai mun­ka segítheti elő az éves tervek teljesítését, s milyen gazdasági intézkedésekkel csökkenthetők az időjárás okozta veszteségek. Ipari üzemeink alapszervezetei kezdeményezéseket tesznek a vál­lalati és a gyáregységi pártszer­vezetek közötti koordináció fej­lesztésére. De nem mindenütt ilyen kedvező a helyzet. Vannak még igen gyengén működő, az ön­állóság lehetőségét hasznosítani nehezen tudó • alapszervezetek. Felzárkóztatásuk egyik legfonto­sabb feladatunk. — A követelményekhez igazod­va milyen módosulás tapasztalha­tó a pártszervek és alapszerveze­tek munkamódszerében, munka­formájában? ' — Ahhoz, hogy az alsóbb párt­szervek munkamódszere korsze­rűsödjék, a városi pártbizottság szervező, irányító, ellenőrző mun­kájában is keresni kell a haté­konyabb formákat, célravezetőbb módszereket. Szeptemberi ülésén <i városi pártbizottság ezzel kap­csolatban több feladatot megha­tározott, részletesén megjelölve a végrehajtás módszereit, formáit. — Milyen főbb feladataik van­nak? — A pártbizottság és szervei között jobb együttműködés szük­séges a város és a környék fej­lesztési célkitűzéseinek kialakí­tásában. Emellett a városkörnyé­ki bizottság működésének segíté­sét, a közigazgatás átszervezésével összefüggésben a tanácsok párt­irányításának javítását, a kom­munista tanácstagi csoportok mű­ködésének segítését is elhatároz­tuk. — Az alsóbb pártszerveknél mi a tapasztalat? — Aktívabbak, kritikusabbak, önkritikusabb a véleménynyilvá­nításuk. Bátrabban bírálnak az alapszervezetekben, a kérdések­re őszinte választ és részletes, pontos tájékoztatást igényelnek. Munkamódszerük változásának pozitív jellemzője, hogy egyre inkább a párttagságot érintő té­mákat tűznek napirendre és csök­kentik a rendezvények formalitá­sát. A felsőbb pártszervek hatá­rozatait mind kevesebbet „már solják”. — Milyen eszközökkel erősítet­ték a pártszervek a társadalmi szervekkel és tömegszervezetek­kel való kapcsolatukat? — A kapcsolat erősítésének leg­jelentősebb eszköze a közös poli­tikai munka volt. A tanácsválasz­tások előkészítésére, lebonyolítá­sára, a testületek kialakításával kapcsolatos közös kádermunkára és a választási agitációra gondo­lok. Ebben mindennapos kapcso­lat alakult ki a Hazafias Népfront szerveivel, S a KlSZ-szerveze- tekkel is, a fiatalokra vonatkozó személyi kérdésekben. A kapcso­lat további erősítését szolgálja az, hogy a pártszervek tervsze­rűen beszámoltatják a társadal­mi szervek és tömegszervezetek kommunista vezetőit a végzett munkáról. Kiskőrösön a lakóterü­leti pártszervezetek, népfrontibi- zottságok, a városi tanács és a városi pártbizottság vezetőinek, tisztségviselőinek negyedévenként megbeszélést tartunk. Ennek a lakóterületen végzett politikai munka összehangolása, a város- fejlesztési feladatok kialakítása a célja. — A választások után a külön­böző testületekben és vezető funk­ciókban hogyan alakult a nők és a fiatalok aránya? — A párttestületekben, az al­sóbb pártszervek és alapszerve­zetek vezetőségeiben és a titkárok között a nők aránya megfelelő. Az elmúlt évben vizsgáltuk hely­zetüket a gazdasági és intézmé­nyi vezetésben. Megállapítottuk, hogy a vezetés első vonalában számuk és arányuk kevés. Azóta nem sok változás történt. Ipari, mezőgazdasági üzemek élén nincs, de a többségükben nőket foglal­koztató oktatási és egyéb intéz­ményekben is változatlanul kevés a női vezető. Lényegesen nagyobb számban vannak a vezetés má­sodik vonalában, helyettesekként. A fiatalok aránya kedvezően változott a párttestületekben és a tanácsokban is. A városban, a nagyközségekben és néhány köz­ségben is a tanácsi végrehajtó bi­zottságnak 30 éven aluli tagja is van. A gazdaságokban, intézmé­nyeknél viszont alig van fiatal vezető. Mindez magyarázatot ad arra, miért kellett pártértekezleti határozatunkban megfogalmaz­ni, hogy javítani kell a fiatalok és a nők arányát a vezető funk­ciókban. Az új káderutánpótlási tervek összeállításánál, illetve megvalósításával szeretnénk előbbre lépni e téren is. — Van-e fejlődés a fiatal mun­kások, szövetkezeti parasztok, műszaki és agrárértelmiségiek párttaggá nevelésében? — Sajnos, nincs jelentős fejlő­dés. A felvettek között ugyan nőtt a műszaki és agrárértelmiségiek aránya, de kevés a fiatal munkás és szövetkezeti paraszt. — Hogyan akarnak változtatni ezen? — Elsősorban a szakmunkás- képző intézet, a szakközépiskola KISZ-szervezeteinek párttaggá nevelő munkáját és a fiatal, pálya - kezdő ipari és mezőgazdasági szakmunkásokat alkalmazó üze­mek tagfelvételét kell javítani. De van még egy feladat, amely nemcsak helyi, hanem társadalmi szintű, A Petőfi Népében olvas­tam: „a fiatalok körében ... kel­lene a közéletiség olyan feltéte­leit kialakítani, a mozgalmi élét presztízsét erősíteni, ami a párt­hoz való vonzódásukat erősítené.” Egyetértek ezzel anélkül, hogy a megoldás módjára mindenben ki­elégítő választ tudnék adni. — Mennyire kezdeményezőké­szek a fiatalok? — Korábban több, jelentősebb kezdeményezésük volt saját mun­kahelyük versenymozgalmában. Bekapcsolódtak az űjítómozga- lomba és különböző pályázatokon vettek részt. Most elsősorban az önálló életkezdés kialakításában, a lakásgondok önerőből történő megoldásában • kezdeményezők. Ezért jelentős többletmunkát is vállalnak. S ha ezek miatt a közéleti munkába nehezebben vonhatók be, nem kell őket el­marasztalnunk, hanem a közéleti szerepvállalás feltételeit kell a fiatalok lehetőségeivel összehan­golni. ' — S a KISZ-nek vannak hasz­nos kezdeményezései? — Igen. Kiemelném a kiskőrö­si és keceli KISZ-bizottság szer­vezésében folyó, már ismert la­kásépítési akciót. Újszerű kezde­ményezés a fiatalok érdeklődésé­nek alapján történő szervezés, például a kisiparos KlSZ-szerve- zetek vagy a művészeti csoportok KISZ-szervezetei. A rövidesen át­adásra kerülő kiskőrösi ifjúsági centrum is bizonyítja, hogy a KISZ-bizottság a fiatalok szabad ideje hasznos, kulturált eltöltésé­nek feltételeit is igyekszik meg­teremteni. — A pártszervek milyen intéz­kedéseket tesznek az időskorúak helyzetének javításáért? — Csak néhányat kiemelve a számos intézkedésből: Kiskőrö­sön és környékén javultak a házi szociális gondozás, az öregek nap­közi otthonos ellátásának feltéte­lei. Ebben az évben végrehajtó bizottságunk huszonnyolc esetben tett javaslatot — a lakóterületi pártszervek előterjesztése alap­ján — az alacsony nyugdíjak emelésére. Ipari üzemeink nyug­díjasai a lakóterületekhez átkerül­ve úgy érzik, megfeledkezik ró­luk a korábbi munkahely és párt- szervezet. A mezőgazdasági szö­vetkezetek nyugdíjasai továbbra is részesei a szövetkezetek szer­vezeti életének, rendezvényeinek, tehát szorosabb a kötődésük. — A pártszervek, pártalapszer- vezetek kellő súlyt helyeznek-e a határozatok végrehajtásának el­lenőrzésére? — Az előrelépés, különösen az alapszervezeteknél még lassú. De ez nem azt jelenti, hogy nem kellő súllyal foglalkoznak ezzel. Mun­kájuk szerves részévé vált, ám nem mindig megfelelő az ellen­őrzés eredményessége. Tehát a felsőbb pártszervek nagyon fon­tos feladata az alapszervezeti munka segítése és ellenőrzése is. Végrehajtó bizottságunk rendsze­resen beszámoltat pártszervet, alapszervezetet egy-egy határo­zat végrehajtásáról vagy egész tevékenységéről. A munkabizott­ságok pedig több alkalommal a helyszínen tájékozódnak a párt­szervek munkájáról. A titkári ér­tekezleteken is rendszeresek a beszámoltatások. Tárnái László * Kiskőrösön a fiatalok hamarosan birtokukba vehetik az új ifjú­sági centrumot. PROGRAMOZOTT TERMELTETÉS Kevesebb holtidő, javuló minőség Jövőre Kecskeméten is A paradicsomfejdolgozás szezonjának kellős közepén az egyik nap délután öt óra körül a Kecskeméti Konzervgyár mellett a parkoló dugig volt paradicsommal megrakott teher­autókkal, és az út két oldalán is állt jó né­hány. Az egyik gépkocsivezető — úgy a sor közepén tarthatott — elmondta, hogy négy ófája várakozik. A harmincöt fokos melegben várakozásra termelő és feldolgozó egyaránt ráfizet: gépkocsikihasználásban, a vezető­nek fizetett bérben az előbbi, jelentős minő­ségromlásban a másik. Hasonló helyzetről az ország valamennyi konzervgyáránál beszá­molhatunk. Az áldatlan állapot megszüntetésére 1976- ban indított kutatást az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Az azóta több száz ol­dalra tehető számításoknak, értékeléseknek látható eredménye is van. A Nyíregyházi Konzervgyár előtt — ahol a kísérletet végezték — már nem torlódnak a zöldségféléket szállító járművek. A körzeten belüli mezőgazdasági termelést úgy hangol­ják össze, hogy a konzervgyár feldolgozási folyamatainak tökéletesen megfeleljen. Szabolcs-Szatmár megye üzemeiben már a kutatások meghatározta technológia szerint tervezik meg a zöldborsó, a zöldbab, a para­dicsom, az uborka, a szamóca, a fűszerpap­rika vetésterületét, a vetések idejét, és ebből következően a várható betakarítás menet­rendjét. Hihetnénk, ez egyszerű dolog! A kísérlet­ben részt vevő tíz intézmény, (egyetemek, me­zőgazdasági kutatók és a meteorológiai szol­gálat) szakemberei bizonyíthatják, hogy nem az. Sőt mi több, jelentős befektetést is igé­nyel. Bizonyított tény, hogy egyazon növény ugyanolyan fajtája eltérő talaj- és éghajlati viszonyok között másképp, több vagy keve­sebb idő alatt fejlődik ki, hoz termést. Az időbeli eltérés nem nagy, mégis meghatároz­hatja az egy-egy feldolgozóban végzett mun­kákat. Ugyanez fordítva is igaz. A növények fejlődése tükrözi a meteorológiai viszonyo­kat, tehát ezek is kifejezhetők, leírhatók, ugyanúgy, mint mondjuk az ötvenéves ada­tok. Ahhoz'azonban, hogy mindebből gyakor­lati haszon is születhessen, létre kell hozni egy megfigyelő hálózatot. Szabolcsban példá­ul a kísérlet kezdete előtt három meteoroló­giai megfigyelőállomás volt. A program ér­dekében hússzal növelték számukat. Emel­lett ismerni kell a termelési körzetben az egyes növények fejlődési ütemét, ebben a gazdasági szakemberek napi megfigyeléseire lehet támaszkodni. Az összegyűjtött meteorológiai adatokat Budapesten a meteorológiai szolgálat dolgoz­za fel és továbbítja a konzervgyárba .. . Ott a naponta érkező körzeti jelentések szerint korrigálják. A termelés szervezése már a gyárban történik. Ezután már csak a gazda­ságokat kell értesíteni arról, mikorra várják a zöldségfélék szállítását. Megéri-e ez az immár bonyolultnak mu­tatkozó műveletsor? Mikex Tamás, aki a Nyíregyházi Konzervgyárban felügyeli ezt a ma már szolgáltatásként működő rend­szert, ezt mondja: — A „programozott termelés” előtti év és a tavalyi eredményeit hasonlítom össze. Azo­nos árszinten számolva a zöldborsó 7 terme­lőüzemnél 4,9 millió forint, a gyárnál 1,78 millió forint eredményjavulást hozott. Az idén már több helyen is bevezették ezt a módszert. Miskolcon például a körzetben termesztett brokkoli esetében szinte elenged­hetetlen a szállítás programozása, hiszen e növényt a szedéstől számított négy órán be­lül fel kell dolgozni. Jövőre a Kecskeméti Konzervgyár szintén bekapcsolódik a lassan országossá váló prog­ramba. Először a zöldborsó termeltetését, majd a csemegekukoricáét, később pedig a többi zöldség-növényét is a számítógépbe táplált adatok szerint határozzák meg. A ne^ hézséget egyelőre — a szakemberek szerint — az okozza, hogy ezen a vidéken szinte új­ra kell kezdeni az adatgyűjtést, mert a me­teorológiai és a" talajviszonyok itt egészen mások, mint az ország más pontjain vizsgál­tak. Gál Eszter Irányjelzö Az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács széles körű akciót hirdetett meg az október elseje és december 15-e közötti időszak­ra a Gyalogosközlekedés bizton­ságáért elnevezéssel. Ezt a gyalo­gosbalesetek magas aránya tet­te szükségessé. Az utóbbi tíz év alatt hazánkban az ilyen balese­tek 30 százaléka a kijelölt gya­logátkelőhelyen történt, ez az arány más országokban legfel­jebb 10—15 százalék. Hazánkban túlságosan magas az elhunyt gya­logosok száma is; a baleseti ál­dozatok 40 százaléka gyalogos, kétszerese a környező országoké­nak. Az Elmúlt év alatt másfél- szeresére emelkedett a gyalogát­kelőhelyen történt balesetek szá­ma, ezen belül a 0 év alattiak száma kétszeresére, a 4—14 év közöttieké háromszorosára nőtt. Széles körű propaganda A Kecskeméti Közlekedésbiz­tonsági Tanács az akció kereté­ben felülvizsgálja a város gya­logátkelőhelyeit, és szükség ese­tén intézkedést kezdeményez ve­szélyességük csökkentése érdeké­ben. Ezzel párhuzamosan széles körű propagandatevékenységet kezd az oktatási intézményekben és üzemekben a gyalogos közle­kedés biztonságának növelése ér­dekében. Arra is van lehetőség, hogy bárki jelzést adjon, ha gya­logátkelőhelyet veszélyesnek tart,. bejelentheti: Kecskemét, KBT titkársága, Katona József tér 3. alatt. Gyalogosként mit tehetünk sa­ját biztonságunk érdekében? A kisgyermekek biztonságát a he­lyes átkelésre való nevelés szol­gálja. A legerősebb nevelő hatás a szülői példamutatás, a helyes átkelési szokások kialakítása. Az iskolások közlekedésre nevelésé­ben részt vállal az iskola, az elő­írt tematika alapján, ezt a tevé­kenységet a közlekedési szakrefe­rens pedagógus irányítja. Sok is­kolában szép eredményeket értek el, amit hazai és külföldi verse­nyeken megszerzett díjak is bi­zonyítanak; Körültekintő magatartás A fiatalok és felnőttek úttesten való átkelésének biztonsága az adott személy körültekintő maga­tartásán, illetve az átkelési ma­nőver előkészítésén múlik. Min­denekelőtt helyesen kell értel­mezni a gyalogátkelőhely szere­pét. a biztonság hamis illúziói nélkül. A gyalogátkelőhely ren­deltetése a szórt gyalogosforga­lom összegyűjtése és az úttesten való biztonságos átvezetése. Az úttest viszont a járműveké, a gya­logátkelőhely nem járda, a jár­művezetők csak az időben ész­lelt gyalogosokhoz képesek alkal­mazkodni. Ennek értelmében a gyalogát­kelőhelyen való átkelés előtt fel kell mérni a járműforgalmat, he­lyes távolság- és sebességbecslő képességgel. Az indulás pillana­tának eldöntésénél figyelembe kell venni a járművek helyzetén túl a saját átkelési képességet — életkor, mozgékonyság stb. —, és az esetleges akadályozó tényező­ket (csomag, gyermek, gyerekko­csi stb.). Az átkelés határozott, egyenletes tempójú legyen. A jár­művek vezetőit nem szabad meg­téveszteni változó irányú (vissza­fordulás) vagy sebességű mozgás­sal. Átkeléskor a közeledő jármű vezetőjével a tekintetek össze­kapcsolása révén ki kell alakíta­ni a partnerkapcsolatot. Együttműködés Helyes átkelési taktika, ha a gyalogosok nem egyenként, szór­ványosan, hanem kisebb csopor­tokat összevárva, a megfelelő pil­lanatban elindulva kelnek át. Szá­mítani kell arra is, hogy a jár­művezetők együttműködnek en­nél a veszélyes manővernél. Ha a ’ gyalogosok és köztük minden 1 esetben partnerkapcsolat létesül, ’ és a szándékok egyeztetése meg- ' történik, remélhető, hogy a gya- ’ logátkelőhelyek ténylegesen biz- * tonságot jelentenek a gyalogosok- ' nak. Szabó András Autósok, motorosok szolgálatában A Magyar Autóklub az alap­szabályban foglaltaknak megfele­lően legfontosabb célkitűzésének tekinti a közlekedésbiztonságot és a közlekedésre nevelést. E fel­adatoknak megfelelően alakítja valamennyi szolgáltatását, egyéb tevékenységét, amellyel a magán­autósokat segíti. Ez szervesen kapcsolódik a járműhöz és jár­művezetőhöz, mivel a műszaki és oktatási szolgáltatások a legjelen­tősebbek. A megyében minden autós ta­lál magának 30 kilométeren be­lül valamilyen műszaki szolgál­tatást. Műszaki állomás van Kecs­keméten, Kiskunhalason és Ba­ján. Ezek korszerű diagnosztikai műszerekkel ártlnak a klubtagok rendelkezésére. Itt minden diag­nosztikai vizsgálatot és hibaelhá­rítást el tudnak végezni. Elsődle­ges a közlekedésbiztonsági vizs­gálat, amely kiterjed a gépjármű valamennyi közlekedésbiztonsá­gi szempontból fontos alkatrészé­re, és teljes műszaki állapotára. Tevékenységükhöz tartozik, hogy a személygépkocsik, motorkerék­párok és pótkocsik időszakos műszaki felülvizsgálatát is el­végzik, a forgalmi engedély ér­vényesítésével együtt. Ezeken kívül kisebb, „mini” műszaki állomás üzemel majdnem minden nagyobb helységben. Az _ országúton közlekedők segítésére _ alakult az országúti segélyszolgá- w lat. A megyébén az év minden napján üzemel segélyszolgálat az Eö-ös úton, valamint nyáron a hétvégeken és ünnepnapokon a - 44-es és 53-as, valamint 54-es - úton. Azoknak az autósoknak, ti akiken a segélyszolgálat már i- nem tud segíteni, rendelkezésük- .- re áll az éjjel-nappal hívható autómentő szolgálat, amely bel- c. és külföldről is vállal szállítási ;i feladatokat. Kiemelten fontos az oktatás. Kecskeméten és Baján dolgozik i. az autóklub autósiskolája, de a működési területük kiterjed azc. egész megyére. Az alapképzésen T belül segéd motorkerékpár-, mo-o torkerékpár- és személygépkocsi- vezetőket képeznek. A továbbkép- zés keretében a már jogosítvány-!, nyal rendelkezők részére ismeret- felújító előadássorozatokat ren-> dezünk. a Jól szolgálják a szabad időben., történő utazások közlekedésbiz-^ tonságát az autóklub tájékozta-), tó kiadványai, hitellevelek kivál-u tási lehetősége, valamint a tu-„ risztikához kapcsolódó egyéb te­vékenységek is. Nyúl József i A gyalogosok biztonságáért

Next

/
Thumbnails
Contents