Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

1985. október 11. • PETŐFI híÉPE • 3 Nőtt a deviza- és a vámbűntettek száma A megye-három vámhivatalának Hercegszán­tó, Kelebia, Tompa — kilenchónapos utasforgal­ma meglehetősen eltérő képet mutat. Amíg Her­cegszántón 156 ezer utas lépett ki és be, addig Tompán ez a szám már megközelítette az egy­milliót és Kelcbián is meghaladta a 400 ezret. Hercegszántón a csökkenés 5,7 százalékos, Tompán a növekedés 160 ezerre tehető, ezért már nyár ele­jén kiegészítették ennek a vámhivatalnak a lét­számát. Sajnos, tudtuk meg Jurászik László pénz­ügyőr őrnagytól, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettesétől, az utasforgalommal pár­huzamosan emelkedett a vám- és devizabűntettek, szabálysértések száma és összegszerűsége is. Hétszer több, mint tavaly A vámbűntettek száma dup­lázódott, s amíg tavaly Herceg- szántón nem követtek el ilyen bűncselekményt, s a három vám­hivatalnál együttesen 120 ezer fo­rint alatt maradt az elkövetési érték, addig ebben az évben hét­szeresére növekedett. Miből „jött össze" ez a nem éppen kevésnek mondható összeg? A jogtalanul kivinni szándékozott élelmisze­rekből: dióbélből, kávéból, sajt­ból, vajból, egyéb árukból, szap­panból, kézbalzsamból, mosó- és mosogatószerből. A behozott, s be nem vallott irha és bőr fel­sőruházati cikkekből, személyes használatú aranytárgyakból. S hogy ez mennyire így van, álljon itt egy példa. F. János szanki lakos másfél kiló kávét és 300 darab rágógu­mit kísérelt meg kivinni egy két- kilós kenyérben, illetve lisztes zacskóban elrejtve. A személy­gépkocsi szerszámos ládájában elrejtve 12 csomag félkilós ult­rát és 84 levél Ovidon tablettát próbált kicsempészni. V. György kiskunmajsai lakos. Az árukat természetesen elkobozták, sőt még pénzbüntetés kifizetésére is kötelezték őket. „Őrzésre” átvett videomagnó A devizabűncselekmények számszerű növekedése mellett magasabb az összegszerűség is. Ez év augusztus 31-ig több mint félmillió forint értékű bűncse­lekmény történt a tavalyi 380 ezer forintnyival szemben. Az elkö­vetés módszerei is változtak, ki­finomultabbak lettek. Még min­dig előfordulnak olyan esetek, mint R. Istváné, aki 5 ezer fo­rintot akart cipője talpbélése alatt kivinni. Rajtavesztett, mert az utazásból is kizárták; de van másfajta is. Lássunk két ilyen, nem közvet­lenül a határon történt deviza­bűntettet. N. J. kecskeméti lakos egy használtcikk-kereskedő te­lephelyén két ismeretlen jugo­szláv állampolgárral megállapo­dott, hogy megvásárolja tőlük a Citroen GS típusú személygépko­csijukat. A 67 200 forint belföldi forgalmi értékű gépkocsit 17 ezerért vette meg a devizaható­ság engedélye nélkül. Ezért rö­videsen bíróság előtt kell felel­nie. D. S. bajai lakos ez évben egy NSZK állampolgártól „megőrzés­re” átvett 1670 nyugatnémet márkát (27 345 forint) és egy 61 ezer forint belföldi forgalmi ér­tékű videomagnetofont. Mivel a külföldi fizetőeszközt nem ajánlotta fel megvételre, illetve a devizahatóság engedélye nélkül vette át a . videomagnetofont, bűncselekményt követett el... Nem bocsánatos bűn A megye három vámhivatala az év első nyolc hónapjában ösz­szesen 269 esetben kényszerült eljárást indítani jogsértő csele­kedet — vám- illetve deviza-sza­bálysértés, -bűntett — elköveté­se miatt.' Ezek értéke összességé­ben meghaladja a 2,3 millió fo­rintot. Sokan, főleg tájékozatlan emberek azt tartják, hogy a vám-, illetve deviza-szabálysér­tések, -bűntettek elkövetése bo­csánatos bűn, nem egyéb, mint a vámőrök éberségének kijátszása, valami felnőtt játék. Pedig nem így van! Ugyanis a szabálysér­tés elkövetéséért már igen jelen­tős összegű pénzbüntetést szab­nak ki, emellett az elkövetőket kizárják a forgalomból. Bűncse­lekmények esetében súlyos, oly­kor szabadságvesztés-ítéletet hoz a bíróság. Akadnak — szerencsére és zö­mében — tájékozott utazók is, akik élnek azokkal a kedvezmé­nyekkel és lehetőségekkel, ame­lyek minden magyar állampol­gár számára módot nyújtanak airanyékszer, irha, bőráru vagy elektronikus berendezések beho­zatalára. A vám- és pénzügyőri szakaszok több mint 100 video­magnót, ennél is több személyi számítógépet vámkezeltek, kö­zülük a legnépszerűbbet, a COM­MODORE 64 típusút. Ezek mel­lett még más jelentős mennyisé­gű híradástechnikai cikket, ir­ha és bőr felsőruházati árut ■hoztak be külföldről honfitársa­ink — szabályosan. Gémes Gábor MIT TEHET A VÁLLALAT? A fogyasztók és a sütőipar gondjai Terjeszkedik Ballószög Kellemes látványt nyűit a Kecskemétről Ballószögre vezető úton az épülő csalá­di házak sora. A megyeszék­helytől néhány kilométerre fekvő község lakossága nőtt az utóbbi években. Egyre többen ide költöznek nem­csak a tanyákról, hanem a megyeszékhelyről is. Hozzá­járul ehhez a városinál ol­csóbb telek. Évente 15—20 új családi otthon épül. Máté Lászlóné tanácsel­nökkel a dinamikusan fejlő­dő község gondjairól és to­vábbi tervekről beszélge­tünk. u — Éppen a közelmúltban tar­tott falugyűlésen tárgyaltunk mindezekről — tájékoztat. — Egyik feladatunk, hogy helyi munkalehetőséget teremtsünk, mert még van szabad munkáskéz — különösen a nők között. Köz­ségünkben ugyanis még nincs ipari üzem. A lakosság mintegy fele bejár Kecskemétre dolgoz­ni, egyharmada a Helvéciái Ál­lami Gazdaságban helyezkedett el. A városból történő ideköltö- zés miatt bővítenünk kell a gyer­mekintézményeket, mert a lete­lepülők nagyobb része kisgyer­mekes család. Az iskolát két új tanteremmel szeretnék bővíteni, a meglévő épületek is felújításra szorul­nak. Az óvoda is kicsi már, 50 személyes, de jelenleg is 60 gyer­meknek szorítottak helyet. El­mondja azt is a tanácselnök, hogy a község kétezernél több lako­sából nyolcszázan élnek zártte­lepülésen, a többiek még tanyán, • November 7-én adják át a szolgáltatóházat. Épülnek az új házsorok. Nyár utolján csengett szerkesztőségünkben a te­lefon. Valaki jelezte, lapos és ehetetlen az egyki- logrammos Bácska kenyér, amit aznap reggel vett. , Azt gondoltuk, egyedi, véletlenszerű az eset. Am később mások és saját magunk tapasztalatai is azt mutatták: a kisebb Bácskával és a szállító Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalatnál is tör­tént valami. A kenyér nem volt elég cserepes, akár egy kis zsemlecipó. Keletlennek találták. Ha már nem volt friss, szeleteléskor morzsállott, (jóllehet a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben sü­tött kenyér napok múltán is hulladékmentesen szeletelhető). Élelmiszervizsgáló szakemberek sze­rint nem felelt meg sem a szabványnak, sem pe­dig a 12 forintos házikenyér követelményeinek. Ezért gyártását — azt követően, hogy 1983-ban 151, tavaly 2755, az idén pedig 2255 tonnát értékesítet­tek ebből a kenyérfajtából — szeptember közepén abbahagyták. Azóta a jobb minőségű, kétkilogram- mos Bácska van forgalomban, amivel a vásárlók már elégedettek. A vevő és a termelő is károsodott — Mi az oka. hogy egy, kezdet­ben sikeres termék, mint az egy­kilós Bácska, megbukott a pia­con? — fordulok válaszért Nagy Ervinhez, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat gazdasági igaz­gatóhelyetteséhez. — Megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: a Bácska ke­nyér sosem volt ehetetlen. Az viszont igaz, hogy az idei liszt sütőipari értéke alacsonyabb. Az ó- és az új lisztet keverve kel­lene kapni a Gabona- és Malom­ipari Vállalattól. Ez azonban nem történik így. Bár jó a kapcsola­tunk a szállítóval, csupán óhaj, hogy nekünk a lisztet a legkedve­zőbb, tíz-tizenkét napi pihente­tés után küldjék. Mi megeléged­nénk már az ötnapos pihentetés­sel is. Ezzel szemben a gyakor­lat az, hogy ez az idő nem több egy-két napnál. A felgyorsult idő nem jelent­het egyet — sem a sütőiparban, sem másutt — a termékek minő­ségének felgyorsult romlásával, aminek végül a fogyasztó látja kárát. De csak a fogyasztó? Nem. A termelő is. A sütőipari vállalat eddig harmincezer forint élelmiszer-vizsgálati díjat fize­tett a Bácska kenyeret ért — bi­zonyított — szabványbeli kifogá­sok miatt. Ezenfelül a Bács-Kis- kun megyei Állategészségügyi ás Élelmiszerellenőrző Állomás gaz­dasági bírságot is kilátásba he­lyezett hasonló eset előfordulá­sáért. Ki fizet a másnaposságért? Az egykilós Bácska kenyér története és általában a vállalat gazdálkodási helyzete módfe­lett tanulságos. Jelzi, hogy a fo­gyasztói érdekvédelem — az er­re hivatott intézményeknél — jó kezekben van. Jelzi azt is, hogy a többcsatornás értékesítési rendszerben a más-más termelő­től való áruk — így a nagyobb választékban kapható kenyerek — sorából a gyengébb előbb­ményt ugyanis amiatt, hogy nincs elég létszámunk, nem tudunk ad­ni. Ha a zsemle kicsit ráncos és nem ropogós, akkor is vegyék meg a vásárlók! Furcsa érvelés. Visszájára for­dítja mindazt, amit eddig a sü­tőipar frissességének tudtunk be. Lapunknak nem feladata rábír­ni az embereket bevált vásárlási szokásaik megváltoztatására. A fogyasztókkal együtt azt valljuk: a péksütemény reggel, frissen jó. Elég baj az, hogy nincsen sós­kifli, s néhány kedvelt sütőipa­ri termék is eltűnik időről időre a polcokról — ráadásul még kif­liből és zsemléből is a tegnapit együk? Azt már nem! Inkább azokat a törekvéseket helyesel­jük, amelyek enyhíthetnek a sü­tőipar gondjain. Fenntartva a Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskolával ki­alakult kapcsolatot, az ott vég­zett fiatalok közül jó lenne töb­bet megnyerni e szakma után­pótlásaként. (A bejáró fiatalok­nak munkásszállást rendeztek be.) A dolgozók megtartása és a termékek minőségének javítása a jövedelmezőbb gazdálkodással összefüggő feladat. Végül, kap­jon nagyobb rangot és anyagi el­ismerést a jól végzett munka a sütőiparban is! Egyik üzem se adjon menedéket, ne fizessen (még) táppénzt is azoknak, akik­nek már régen a kapun kívül lenne a helyük! Azt is érdemes fontolóra ven­ni: a munkaerő-felvételi hirde­tésre költött évi százezer, a mun­kaerő-szolgálatnak járó 15 ezer forint (vagy az egykilogrammos Bácska kenyér vizsgálatáért ki­fizetett pénz) nem térülne-e meg hasznosabban a dolgozók bérezé­sében? A mai helyzetben ezek olyan tartalékok, amelyekről nem köz­ponti szabályozással: helyileg dönthetnek a gazdasági vezetők. Kohl Antal azt is szóvátették, hogy miként oldják meg az idősek bejuttatá­sát a tanyáról az otthonba és vissza. A Helvéciái Állami Gaz­daság segítséget ígért, autóbuszá­val ezt meg lehet szervezni. A mezőgazdasági nagyüzem egyéb támogatást is nyújt. A gazdaság termelési igazgató* ja, dr. Lippai László, a község tanácstagja csatlakozik hozzánk, együtt járjuk a települést, fel­jegyzi azokat a teendőket, ame­lyek végrehajtásában segítséget tudnak adni. Elmondja, hogy már tárgyaltak arról, hogy milyen el­foglaltságot lehetne teremteni a nők foglalkoztatásának teljes megvalósítására. A községben — a már említetteken kívüj — a víz­vezeték bővítését, szennyvízcsa­torna és utak építését, a földgáz bevezetését, a település telefon­távhívásba való bekapcsolását irányozták elő. A legfontosabb létesítmény az az idén a több intézmény össze­fogásával épült szolgáltatóház, amelyet november 7-re adnak át. Az épületben helyezkedik el a takarékszövetkezet, ezenkívül fodrászrészleget és cipőjavítót is nyitnak. Kereskedő Sándor • Ketten a sü­tőüzem hosszú asztalánál. Mé­száros Julian­na betanított és Nagy Mag­dolna szak­munkás kétki- > logrammos Bácska ke­nyeret formál. (Méhesi Éva felvétele) utóbb kiesik a vásárlók pénzéért folyó versenyben. A probléma megértéséhez hoz­zátartozik a vállalat napi gon­dokkal terhes ggzdálkodási hely­zete is. Tavaly hétszáz dolgozó­jukból kétszáznegyven mondott búcsút munkahelyének, azokban az üzemekben, ahol égetően szük­ség van minden kézre. Az állan­dósult. harmincszázalékos mun­kaerőmozgás, a kisebb létszám rendkívül megnehezíti a terme­lést. A Róbert Károly körúti sü­tödében a kenyérformázó aszta­loknál több az üres, mint a be­töltött hely. Hétről hétre súlyosbodó gond a fegyelmezetlenség. Vasárnapi italozás, névnapozás miatt hétfőn hatan-nyolcan nem jönnek be dolgozni. Ezt is a fogyasztók és a vállalat bánja. A zsemle és akif­ii emiatt késve, 9 óra tájban ke­rül az üzletekbe, amikor a gye­rekek már óvodában és iskolá­ban vannak. A vállalat azzal húz­za a rövidebbet, hogy az italozó életmódból származó másnapos­ságért és egészségromlásért is megfizeti a maga „adóját”. Ilyen­kor a három napon belüli táp­pénzre vétel költsége a munkál­tatót terheli! • Szűknek bizonyul már az óvoda is. főként az idősebbek. Az ő gond­jukat szeretnék megoldani az öregek otthonának létrehozásá­val. A már említett falugyűlésen Automatizálás Kétnapos országos szeminá­rium nyílik ma Kecskemétéit a Tudomány és Technika Há­zában. Témája a felügyelet nélküli gyártás, automatizálás. A résztvevők áttekintik azo­kat az eredményeket amelye­ket hazánkban ezen a terüle­ten elértünk. Népgazdaságunk az exten- zív fejlesztés tartalékait kime­rítve fokozatosan áttér az in­tenzív szakaszra. Ennek az ál­lomásnak a legfontosabb té­nyezői: a tudomány gyors al­kalmazása a gyakorlatban, az állandó megújulókészség, a ru­galmasság és a nemzetközi versenyképesség. E versenyké­pességet alapvetően befolyá­solja az alkalmazott gyártóbe­rendezések; és -eszközök fajtá­ja. valamint a gyártási mód­szer. A rohamléptekkel fejlődő mikroelektronika hatására olyan mértékben megnőtt a számjegyes vezérlésű szer­számgépek teljesítőképessége, amire akár csak tíz évvel ez­előtt. gondolni sem lehetett. A szakembereik olyan gyártórend­szereket hoznak létre, amelyek mind a kis-, közép-, mind pe­dig a nagyobb sorozatok gyár­tása esetén megfelelő termelé­kenységre és rugalmasságra képesek. Ez a rugalmas auto­matizálás, amelynek során a megmunkálás, az „anyagáram” és az irányítás egységet alkot. A rugalmas automatizálás az alábbi lépésekben valósult meg: Először megjelentek az NC (számjegy-vezérlésű) gépek- Később az automatizált egyedi gépek és az ipari robotok ösz­szekapcsolásával rugalmas gyártóse.jtek fejlődtek ki. Ezek az NC-szerszámgépekből. tá­rolóból és munkadarab-kezelő robotokból állnak. Itt a keze­lőszemélyzet elsődleges felada­ta az ellenőrzés. , Az automatizálás következő fázisaként kialakultak a rugal­mas gyártórendszerek. Ezek számjegy-vezérlésű szerszám­gépekből, a megmunkálási fo­lyamatokhoz alkalmazkodó anyagmozgató rendszerből, mérőgépekből és a mindezek működését összehangoló, ellen­őrző, folyamatirányító számító­gépekből állnak. Az így felépí­tett rendszerek — bár magas fokon automatizáltak — még­sem nélkülözhetik az ember jelenlétét. Á további fejlődés iránya olyan felügyeleti rendszerek kifejlesztése, amelyek szenzo- rai képesek helyettesíteni a kezelőszemélyzet érzékszerveit. Ezek az irányítási struktúrák alkalmazhatók más ipari ága­zatokban is: így az élelmiszer­ipar. vegyipar és a könnyűipar területén is. Ehhez azonban úi gondolkodásmódra, az új tech­nikai eszközöket, elektronikus irányítórendszereket, a számí­tás- és robottechnikát, vala­mint korszerű technológiáit is­merő szakembergárdára van szükség. A kétnapos szeminárium — hisszük — közelebb visz ben­nünket a célhoz. Dr. Kulcsár Béla a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója KILENC HÓNAP ALATT MÁSFÉL MILLIÓ UTAS ÉPÜL A SZOLGÁLTATÓHÁZ Pótmegoldás helyett — előrelátóan! (Slavonits István felvételei) — Mit tehet ilyen helyzetben a vállalat? Nagy Ervin: — Arra kérjük a vevőket, hogy legyenek megértők, amíg gond­jainkat orvosoljuk. Fogadják él tőlünk azt a zsemlét és kiflit is frissnek, fögyaszthatónak, amit már az előző nap délutánján ki­szállítottunk az üzletekbe, más­napi eladásra. Meleg péksüte-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents