Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 17. BÉCS — SZOCIALISTA INTERNACIONÁLÉ Leszerelési felhívás események sorokban MOSZKVA Jugoszláv parlamenti küldött­séget fogadott szerdán a moszk­vai Kremlben Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. A jugoszláv Szövetségi Képviselőház (Szkups- tina) küldöttsége Ilijaz Kurtesi- nek, a testület elnökének a ve­zetésével hivatalos baráti látoga­tást tett a Szovjetunióban. SAN FRANCISCO A NATO-közgyűlés San Fran­ciscóban tartott ülésének résztve­vői áldásukat adták az amerikai űrhadviselési programra, bár nagy általánosságban azt is kikö­tötték, hogy az nem sértheti a ra­kétaelhárító rendszerek korlá­tozásáról 1972-ben kötött szovjet— amerikai szerződést. STOCKHOLM Klaus von Klitzing személyé­ben nyugatnémet tudósnak ítél­ték oda a fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Aka­démia szerdai bejelentése szerint a negyvenkét éves tudós a kvan­tumfizika terén végzett úttörő munkásságáért, az úgynevezett „quantál Hali-jelenség" felfede­zéséért kapta meg a magas elis­merést. NICARAGUA Szükségállapot (Folytatás az 1. oldalról.) mok továbbra is milliókat juttat a Nicaraguába betörő zsoldos csapatoknak, amelyek gyilkos akciókat hajtanak végre nicara- guai állampolgárok ellen, és új terveket szőnek az agresszió fo­kozására. Továbbra is célunk az ország politikai pluralizmusának, ve­gyes gazdaságának és el nem kótelezéttségének megőrzése — tette hozzá. Ezeket a rendkívü­li intézkedéseket akkor fogjuk feloldani, ha az imperialista kö­rök véget vetnek az országunk elleni agressziónak — hangsú­lyozta a .sandinista vezető. Bodrigo Reyes igazságügymi- ntszter hozzátette, hogy felfüg­gesztették a szólásszabadságot, a gyülekezési és sztrájkjogot. Megtalálták az eltűnt amerikai holttestét Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője szerdán közölte, hogy a szíriai Tartusz kikötőnél hétfőn partra vetődött holttest Leon KUiinghofferé, az eltérített olasz kirándulóhajó eltűnt ame­rikai utasáé. Joe Reap szóvivő közölte: az Egyesült Államok damaszkuszi 'nagykövetségének egyik tisztség- viselőjétől kapta a jelentést, mely szerint a hailottkémii vizs­gálat egyértelműen bebizonyí­tottál, hogy a szíriai tengerpar­ton hétfőn megtalált holttest a 89 éves amerikai állampolgáré. Az azonosítási eljárásról annyit mondott, hogy azt egyebek kö­zött Kllinghoffer helyszínire kül­dött ujjlenyomatainak segítségé­vel végezték el. A szóvivő egyben közölte, bogy az azonosított holttesten két tűzfegyvertől származó se­bet találtak. Hozzátette, hogy a halál okát a hamarosan sor ra­ker ülő boncolási eljárással álla­pítják meg. A Szocialista Internacionálé (Sí) elutasította az amerikai űrhadvi­selési terveket, és felhívta Wa­shingtont: vizsgálja meg alaposan a Szovjetunió építő javaslatát az atomfegyverek csökkentésére. A Sí .vezető testületé, a 45 párt kép- .viselőit tömörítő iroda szerdán fejezte be Bécsben kétnapos ülé­sét, amelyen a világ vezető szo­ciáldemokrata politikusai leszere­lési felhívást fogadtak el. Ebben felszólítják a nagyhatalmakat: ne fejlesszenek és ne próbáljanak ki rakéta.elhárító és műholdromboló fegyvereket, ne készítsék elő az űrhadviselést, tartsák tiszteletben 1985 után is a SALT-szerződése- ket. erősítsék meg a rakétaelhá­rító rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött egyezményüket. Az Sí szorgalmazza, hogy függesz- szenek fel a jövő év januárjától mindenfajta nukleáris kísérletet, szüneteltessék a közepes hatósu­garú atomfegyverek telepítését, majd csökkentsék, végül számol­ják fel ezt a fegyverfajtát. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió a tárgyalások idejére — vagy legalább meghatározott idő­re — függessze fel atomfegyverek telepítését — olvasható a felhí­vásban, amely egyúttal sikereket sürget a genfi, a bécsi és a stock­holmi tárgyalásokon. Willy Brandt, az SPD és az Sí elnöke a sajtó előtt aláhúzta, hogy az In- ternacionálé eleve elítélte az űr­hadviselési terveket, hiszen azok megvalósítása még bizonytalanab­bá tenné a nemzetközi helyzetet. Mint elmondta, az ülésen egyhan­gúan üdvözölték az SPD és a NSZEP képviselőinek közép-euró­pai vegyifegy vérmentes övezet megteremtésére vonatkozó tervét. Az Sí üdvözölne minden további. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette: az Egyesült Államok a „hadászati védelmi kezdeményezés” — az amerikai űrfegyverkezés! prog­ram — jelenlegi szakaszában a rakétaelhárító fegyverekről meg­kötött SALT—I.-szerződés „szű- _kebb értelmezéséhez” tántja ma- 'gáit. A szóvivő ugyan azt mon­dotta, hogy a „szélesebb értel­mezés is teljességgel jogos len­ne”, amerikai részről a program jelenlegi szakaszában megtart­ják azokat a korlátozásokat, amelyeket a SALT—I. általában tartalmaz. Hasonló kijelentése­ket tett Shultz amerikai külügy­miniszter is a NATO kedden Brüsszelben megtartott külügy­miniszteri tanácskozásán, hogy megnyugtassa az űrfegyverkezés miatt aggodalmaskodó európai partnereit. Az „újraértelmezés” körüli vitáit Robert McFarlane, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanács­adója egy tíz mlappal ezelőtt megtett nyilatkozata helyezte előtérbe, bár Washington már korábban jelezte, hogy „újra akarja tárgyalni” a SALT—I. bizonyos batározmányailt. McFar- lane akkor aat mondotta, hogy a szerződés, pontosabban annak egyik melléklete megengedi, hogy az államok szabadon kí­sérletezzék rrümdenfajta olyan rakétaelhárító fegyverrel, amely la SALT—k-gzerződésben sze­replő fegyverektől „eltérő fizikai elvéken” alapul. A kijelentés heves vihart keltett: a SALT—L- szerződés tárgyalásain részt vett amerikai diplomaták — köztük Gerard Smith nagykövet, az amerikai tárgyaló küldöttség egykori vezetője — például ta­gadták ennék az értelmezésnek lehetőségét. Ugyanakkor a jobb­hasonló keretekben mozgó tervet — fűzte hozzá. Egyhangúlag — a francia szocialista párt tartózko­dásával — foglaltak állást a párt- vezetők amellett, hogy atomfegv- vermentes legyen a Csendes­óceán övezete. Brandt szavaiból kitűnt, hogy az Sí elítélte tagpártja, az Izraeli Munkapárt és vezetője, Simon Pe- resz kormányfő politikáját. Az ülésnek a terrorizmussal foglalko­zó egyhangú határozata elítéli az „állami terrorizmust” is — célzás­ként Izraelre. Az Sí egy másik határozatában síkraszáll a közép-amerikai népek békéjéért, demokráciájáért és ön- rendelkezéséért. Támogatja a Contadora-országok kezdeménye­zését fa nicaraguai helyzet békés rendezésére), s felhívja az ame­rikai kormányt: vonja meg támo­gatását a Nicaraguát destabilizáló erőktől (értsd, az ellenforradalmá­roktól). Az Sí ülésére egyébként mind a salvadori, mind a nicara­guai demokratikus erők képvise­lőit meghívták, az utóbbiak kö­zött a sandinistákat is. A Sí újabb küldöttséget indít a közép- amerikai térségbe, s egyúttal úgy döntöttek: az Internaoionálé so­ros kongresszusát 1986 júniusában Peru fővárosában, Limában tart­ják. Szerda délután megkezdődött a Sí leszerelési konferenciája. A csütörtökig tartó tanácskozáson a szociáldemokrata politikusok mel­lett részt vesznek az atomhatal- maik meghívott képviselői. A szovjet küldöttséget Borisz Pono- marjov, az SZKP KB titkára ve­zeti, az amerikai élén Kenneth Adelman, a leszerelési és fegy­verzet-ellenőrzési hivatal igazga­tója áll. oldal egyes képviselői szerint McFarlane nemcsak az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió állítólagos ilyen kutatásait is „igazolta” kijelentésével, holott ezeket az állítólagos kísérleteket a jobboldala SALT—I. szerződés „megszegéseként” igyekezett fel­tüntetni. Mint ismeretes, szov­jet részről több Ízben is hatá­rozottan 'kijelentették: nem foly­tatnak kutatásokat űrfegyverek­kel, illetve új típusú rakétaelhá­rító eszközökkel. Az Egyesült Államok európai szövetségesei nyíltan aggodal­muknak adtak kifejezést, és felvi­lágosításokat kértek Washington­tól.. Shultz már hétfőn, a NATO- parlament San Franciscóban fo­lyó ülésszakán igyekezett meg­nyugtatni őket, Brüsszelben pe­dig kijelentette, hogy a kormány •a SALT—I.-szerződés határoz- mányainak „szőkébb értelmezé­séhez” tartja miagát. Azt mon­dotta azonban, hogy a jelenleg folyó kísérletek beleférnek ebbe az értelmezésbe. A miniszter közlése azt követően hangzott el, hogy sajtó jelentések szerint Reagan elnök pénteken megvi­tatta a kérdést legfőbb tanács­adóival, és hajlandó volt —vég­leges kötelezettségvállalás nélkül — elfogadni a „szőkébb értel­mezésre” vonatkozó javaslatokat. Ezek szerint az amerikai űrfegy- vet'kezési program jelenlegi sza­kaszában nem hajtanak végre olyan kísérleteket az új típusú fegyverekkel, amelyek alkalmas­sá tennék azokat a világűrbe történő azonnali (telepítésre. Washington azonban ebben az értelmezésben is megengedhető­nek tekinti az új típusú fegyve­rek összetevőinek földi! kipróbá­lását. AGGÓDNAK AZ EURÓPAI SZÖVETSÉGESEK Az USA „szűkebben” értelmezi a SALT—I-et ATOMFEGYVER-MENTESÍTÉS Peking igenlő megfontolást helyezett kilátásba Kína igenlő megfontolás tár­gyává teszi azokat, a kötelezett­ségeket, mélyeket nukleáris fegyverekkel rendelkező orszá­goknak kellene vállalniuk a Csendes-óceán déli részének latomfegyver-mentesíitésséről au­gusztusban aláírt szerződés jegy­zőkönyvének megfelelően, közöl­te szerdán a kínai külügyminisz­térium szóvivője. Augusztusban a Cook-szigete- ken 13 csendes-óceáni orgzág ato.mfegyvermenites övezetté nyilvánította a Csendes-óceán déli részét, többségük alá is írta az erről szóló szerződést. Az egyezmény a Csendes-óceánnak Pél-Amerika partjaitól az An- tnrktiszig terjedő területét öleli fel, beleértve Ausztráliáit és Pá­pua Üj-Gunieát. Az aláírók vál­lalják, hogy a térségben nem fejlesztenek ki, nem gyártanak, nem vásárolnak és nem fogad­nak el más országoktól nukleá­ris robbanóeszközöket. Ezenkí­vül nem járulnak hozzá, hogy a Csendes-óceán déli részén atom­kísérletekét folytassanak és nuk­leáris fegyvereket raktározza­nak. Felkérik a térségben terü­lettel rendelkező országokat — Franciaországot, Nagy-Bnitan- niát és az Egyesült Államokat •—. hogy alkalmazzák a körzet­ben a szerződés előírásait. Raj­tuk kívül felkérik a Szovjetuniót és Kínát arra, hogy a térség or­szágaival szemben ne alkalmaz­zanak nukleáris fegyvert, ne fe­nyegessenek annak használatá­val, szüntessék meg az atom­fegyver-kísérleteket. (Mint is­meretes. Franciaország a Muru- roa-korallzátonyon rendszere­sen hajt végre kísérleti laitom- robbantásokat.) A szerdán kilá­tásba helyezett kínai „igenlő megfontolás” valószínűleg a szerződésnek erre a függelékére vonatkozik. A kínai kormány tiszteletben tartja és támogatja a Csendes-óceán déli részében levő országoknak a béke és a biztonság fenntartására irányuló közös óhaját, közölte a kínai külügyi szóvivő. Európai Kulturális Fórum (Folytatás az 1. oldalról.) vegyenek Európa és a világ szel­lemi vérkeringésében. Kulturá­lis politikánk szellemében őriz­zük és ápoljuk nemzeti kultú­ránk örökségét, minden értékét, de fellépünk a nemzeti bezár­kózás, a szellemi provincializmus és a sovinizmus ellen is. Felfo­gásunkban a nemzeti önbecsülés természetesen ötvöződik az em­beriség ügye és jövője iránti kö­zös felelősséggel, más népek tiszteletével, kulturális vívmá­nyainak megbecsülésével. Alapvető emberi jog A magyar művelődéspolitika jellemzője az értékek iránti nyi­tottság és az értékek terjesztésé­nek támogatása. Az elmúlt évti­zedekben a magyar művelődéspo­litika arra törekedett, hogy nem­zeti kultúránk és az egyetemes művészet klasszikus és kortárs értékeit minél szélesebb körben megismertesse. Az értékek kivá­lasztását nem az anonim állam végzi, hanem a kiadók, színhá­zak, filmstúdiók, kiállítási intéz­mények, koncertirodák dönte­nek arról, hogy mit jelentetnek meg, mit rqutatnak be, mit ter­jesztenek. A magyar kulturális kormány­zat jelentős anyagi eszközökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az értékek mindenki­hez eljussanak, hogy a kulturá­lis demokrácia elve érvényesül­jön. Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik és ennek anyagi alapját is meg kell teremteni mindenki számára. Nem állíthatjuk, hogy már elértük célunkat: az igényt a kulturális értékek iránt szünte­lenül fel kell kelteni, s a kultú­ra támogatásához újabb erőfor­rásokra van szükség. A Magyar Népköztársaság szé­les körű nemzetközi kulturális kapcsolatokat tart fenn: csak Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevé­ben aláírt csereprogramunk. Tá­mogatjuk a személyek, az intéz­mények és a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, és ezek­nek a közvetlen kapcsolatoknak az ápolásához országunk erőfor­rásaival arányos, sokszor nagy­vonalú anyagi kereteket is biz­tosítunk. Rendszeresen veszünk részt multilaterális kongresszu­sokon, fesztiválokon, kiállításo­kon és más nemzetközi rendez­vényeken. A kölcsönösség hívei vagyunk Különleges figyelmet szente­lünk a kulturális, művészeti ér­tékek cseréjének, mert tudatá­ban vagyunk annajc a szerepnek, amelyet a humanista kultúra ér­tékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmé­lyítésében betölthetnek. De azért is, mert ettől a cserétől várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert értékes alkotásai más or­szágokban is hozzáférhetők le­gyenek. Kulturális értékeink cse­réje számos országgal a kölcsö­nösség jegyében történik. Egyes nyugati országokkal azon­ban ez a kölcsönösség — különö­sen a nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a Helsinki »Záróokmány rendelke­zései a kevéssé elterjedt nyelve­ken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szé­lesebb körű megismertetésének előmozdításáról. Ezek érvénye­sítése érdekében javasoljuk, ta­nácskozásunk fordítson megfe­lelő figyelmet annak vizsgálatá­ra, hogy a részt vevő országók kormányai milyen erkölcsi, poli­tikai támogatással, szervezeti, pénzügyi intézkedésekkel tud­nák növelni hozzájárulásukat egymás kultúrájának kölcsönös megismertetéséhez, a kulturá­lis csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különbö­ző népek, ezen belül a kevéssé elterjedt nyelvek kultúrája tény­leges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. Az enyhülés szelleme A kulturális alkotók — helyze­tükből és a művészértelmiség sa­játos felelősségéből adódóan — jelentős szerepet tölthetnek be a népek közötti megértés és bi­zalom elmélyítésében. Ilyen megfontolásból is kívánatos, hogy kontinensünk író- és mű- vésztársadalmának képviselői rendszeresen találkozzanak egy­mással, s olyan időszerű és fon­tos .témákról folytassanak pár­beszédet, mint például az euró­pai kulturális identitás kérdéskö­re, vagy az írók és más alkotók lehetősége és felelőssége az eny­hülés szellemének ébrentartásá­ban és elmélyítésében, a kulturá­lis együttműködés új formái­nak kialakításában. Európa kulturális identitása egyik fontos tényezője annak a politikának, amely ezen a kon­tinensen a békés egymás mellett élés feltételeit akarja javítani. Európa olyan kulturális örökség­gel rendelkezik, amely sokszínű­ségében is minden ország számá­ra közös. Ez a közös örökség egy bizonyos szellemiséget is megha­tároz: az európaiságot, amely el­ismeri a társadalmi haladás szük­ségességét, a tudomány és technika szerepét az emberiség életének alakításában, a művésze­tek jelentőségét az egyén és a közösség formálásában. De érték­ként kell őriznünk az európai kul­túra sokszínűségét is, mint a kul­turális fejlődés dinamizmusá­nak egyik nélkülözhetetlen té­nyezőjét. Bízom abban, hogy a kulturális fórum lehetőséget ad Európa jelenlegi kulturális arcu­latának jobb megismerésére, a kultúráról vallott nézetek köl­csönös kifejtésére, és végül a kul­turális kapcsolatok erősítésére. A kultúra — delegációnk meg­győződése szerint — a béke fenn­tartásának és megerősítésének egyik eszköze — szellemi eszköz, amelynek a jelentőségét lebe­csülnünk nem szabad — mon­dotta beszéde befejező részében Köpeczi Béla. Béke — alkotó együttműködés GÜNTHER VON HASE nagy­követ, a nyugatnémet küldöttség vezetője hosszan méltatta az eu­rópai kulturális közösség évszá­zadok óta tartó kialakulását, olyan közösség létrejöttét, amelyben nem szűnnek meg az európai kul­túrnemzetek, hanem sokszínűén tükröződnek benne. Európa jö­vője, békéje a földrész országai­nak alkotó együttműködésében valósulhat meg. Háborús versen­gés helyett kulturális vetélkedés­re van szükség — hangsúlyozta. San Marino, Európa legrégibb köztársasága nevében JÓSÉ DE MOhhlNEDO delegátus elmond­ta: országuk arra törekszik, hogy váljék szabadabbá a tájékoztatás a részt vevő államok között, és így váljanak hozzáférhetőbbé egymás kulturális értékei az egyé­nék és kulturális intézmények kapcsolatai révén. Törekszik to­vábbá arra,"hogy a kisebb, és igen kicsi európai országok is meg­őrizhessék és terjeszthessék kul­turális értékeiket, örökségüket. JAAKKO NUMM1NEN állam­titkár, a finn küldöttség vezetője ismertette a finn kulturális poli­tika sajátosságait, majd arról be­szélt, hogy a művészetek által a világról tükrözött kép mindig tet­szik a politika, a gazdaság és a szellemi élet hatalmi központjai­nak, s magának az államnak. Kö­zölte, hogy küldöttsége a fórum munkája során gyakorlati javas­latokat fog előterjeszteni az úgynevezett kisebb nyelvek és irodalmak támogatására. A norvég delegáció nevében felszólaló DAGFINN STENSETH nagykövet utalt arra, hogy a résztvevő országok némelyike nem tiszteli eléggé a helsinki ajánlásokat. Az emberi jogok tiszteletben tartása és a szabad­ság — tette hozzá —, melyet a záróokmány is említ, alapvető feltétele a kulturális' alkotásnak és az együttműködésnek. PANTELISZ EKONOMV nagy­követ, a görög küldöttség veze­tője: „A görög küldöttség azzal a meggyőződéssel érkezett a budapesti fórumra, hogy a né­pek közötti kulturális együttmű­ködés elválaszthatatlan az em­beri jogok tiszteletben tartásá­tól, s azzal a reménnyel, hogy a tanácskozáson a vita nem össze­csapásban merül ki, hanem meg­valósítható javaslatok nyomán konkrét ajánlásokhoz'és kiegyen­súlyozott záróközleményhez ve­zet". A biztonság mindenki közös ügye NORMAN ST. JOHN-STEVAS, parlamenti képviselő, az angol küldöttség vezetője; „Szeretném, ha Nagy-Britanniában jobban is­mernék a kortárs magyar írókat, így Illyés Gyulát, Szabó Magdát vagy Vas Istvánt”. Reményét fe­jezte ki, hogy a budapesti kul­turális fórum résztvevői megvi­tatják, miként lehetne megköny- nyíteni a magyar klasszikus és jelenkori irodalom fordításai­nak terjesztését külföldön. ASEGIR TRYGGVASON nagy­követ, az izlandi küldöttség ve­zetője kijelentette: a béke és a biztonság nem a politikusok, a diplomaták és a katonai szakér­tők magántulajdona, hanem min­denkinek közös ügye. Hozzátet­te: a béke és a biztonság elvá­laszthatatlan a kultúrától, hiszen a kultúra nem elszigetelt jelen­ség, sohasem válik azzá. HERVE CARRIER, a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kul­turális tanács titkára hangsú­lyozta, hogy igazi kultúra nem lehetséges az alkotói szabadság biztosítása, a lelkiismereti sza­badság tiszteletben tartása nél­kül. Részletesen taglalta a ke­resztény és az európai kultúra kapcsolatait, méltatta a zsidó-ke­resztény hagyományok szerepét Európa mai kultúrájának kiala­kulásában. A kulturális fórum ma folytat­ja munkáját, ekkor még három ország és az UNESCO képviselő­je mondja el nyitó felszólalását; ezzel zárul maja az értekezlet kezdeti szakasza: a nyílt plená­ris ülések sorozata. Országos emlékülés Kecskeméten (Folytatás az I. oldalról.) a kedvezőtlen családi háttér idéz­heti elő, hanem például azok az általános iskolák is — legutóbb 150 ilyet számoltak össze az or­szágban —, ahol mondhatni: ka­tasztrofálisak a tárgyi, és éppen ezért a személyi feltételeik is. A változás érdekében komplex fej­lesztési programot dolgoz ki a Művelődési Minisztérium. Ezt követően Országh Ferencné. a Szakszervezetek Országos Taná­csának alelnöke tartott előadást. A felnőttoktatás elmúlt évtizedei­re is visszatekintve beszélt arról a sokoldalú tevékenységről, ame­lyet a szakszervezeteik a dolgozó emberek tanulását, képzését és továbbképzését segítve vállaltak, vállalnak. — A felnőttoktatás tömegessé­gét az Iskolázatlan emberek ma­gas száma mellett a felszabadu­lást követő évek forradalmi han­gulata is előidézte, ugyanakkor ezt szorgalmazta a társadalmi, gazdasági és egyéni érdek egy­aránt — mondta Országh Ferenc­né. — Az utóbbi időben jelentő­sen csökkent a felnőttoktatásban részt vevők száma, ami egyrészt valóban annak tudható, hogv az iskolázatlanság is csökkent. Más­részt azonban az érdekviszonyok ellentmondásai is közrejátszanak ebben. A vállalatok műszaiki szín­vonalának hiányosságai miatt, változatlanul nagy az igény a képzetlen munkaerőre — becslé­sek szerint csaknem egymillió a számuk hazánkban —, sőt sok esetben a fizetésük nemcsak eléri, de iócskán túlhaladja a kvalifi­kált szakmunkásokét... Persze a jelenlegi világgazdasági helyzet­ben egyre több az előrelátó, ész­szerűen tervező vállalat, s ezek tisztában vannak azzal, hogv dol­gozóik képzésére, továbbképzésé­re fordított befektetéseik minden­képpen kifizetődnek a jövőben. Az érdekviszonyok felülvizsgálata mellett, a társadalmi, gazdasági és tömegszervezetek összefogása továbbra is fontos % felnőttokta­tás fejlesztésében ... Az emlékülés hátralevő részé­ben dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke köz­oktatásunk felszabadulás utáni főbb változásairól, dr. Benkő Kál­mán, az MPT munkatársa a ma­gyar felnőttoktatás történetéről tartott előadást. Az emlékülés dr. Csorna Gyulának, az Országos Pedagógiai Intézet igazgatójának összefoglalóiával zárult. A tegnapi országos ünnepségre meghívott szakemberek közül töb­ben kaptak kitüntetést a felnőttok­tatás terén elért kiemelkedő ered­ményeikért, lelkiismeretes tevé­kenységükért. Dr. Kelemen Elemér adta át a Művelődési Minisztérium KIVÁ­LÓ MUNKÁÉRT kitüntetését Be­nedek Józsefnek, a kecskeméti Dolgozóik Németh László Közép­iskolája tanárának. Szalay Sán- dornénak, a Kecskeméti Közgaz­dasági Szakközépiskola tanárának, ör Teréziának, a kiskunhalasi 618-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tagozatvezetőjének, illetve György László székesfehérvári, Hegedűs Jenő debreceni és Ráta Pál békéscsabai pedagógusnak. SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT aranv fokozatával tüntették ki dr. Csorna Gyulát, az OPI igazga­tóját és Fazekas Lukácsnét, a deb­receni Dolgozók önálló Iskolájá­nak igazgatóját. Az ezüst fokoza­tot hárman vehették át. Több ok­tatási intézet, vállalati kollektíva munkáját ismerték el Szakszer­vezeti Munkáért oklevéllel. A Bács-Kiskun megyei Tanács em­lékplakettel tüntetett ki 35, a fel­nőttoktatás különböző területén dolgozó szakembert. K. E. /

Next

/
Thumbnails
Contents