Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
V 4 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 2. — Kétségtelen, hogy a szarvasmarha-tenyésztés szakosításában, az utóbbi években jó eredményt értünk el. Nemcsak a hazai igényeket elégítettük ki húsból, exportra is jutott. A tejtermelés növelésével eddig ellensúlyoztuk a létszám csökkenését. A vállalat igyekszik az intenzív tejtermelő fajták legkiválóbb példányaitól származó szaporítóanyaggal ellátni a nagy- és kisüzemi tehéntartókat. A mű• A vállalat kiváló fajták termékenyítőanyagával is segíti a sertésállomány genetikai korszerűsítését. Képünkön: a kecskeméti mesterséges termékenyítőállomás egyik magyar lapály apaállata. Sokat foglalkoznak mostanában különböző fórumokon az állattartás gondjaival. A Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat igazgatóhelyettesével, dr. Bulla Gézával arról beszélgetünk, hogy az állatállomány csökkenése kihat az élelmiszer-feldolgozásra. Az állattenyésztést befolyásoló tényezők közül a legfon- tosabbak egyike a genetikai alapok javítása, Célsze- rű lenne például a nagyüzemi tehenészeti telepek magas beruházási költségei miatt minél kevesebb állománnyal termelni meg az ország tejszükségletét. VÁLSÁGBAN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS? Piacképes genetikai alapokkal ködési területén — Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megyében — felhasznált szaporítóanyag nagyobb része már javító hatású — kezdi a beszélgetést a vállalat igazgatóhelyettese. A helyes törekvéseket jelzi, hogy ez év májusában gazdasági társaságot hoztak létre a gödöllői és a székesfehérvári vállalattal összefogva, amely tíz megyét érint. A gödöllői vállalattal való összefogást azért fontos említeni, mert ezzel lehetővé vált, hogy olyan igényeket is ki tudjanak elégíteni, amelyeket eddig nem tudtak. — Az itteni bikaállomány szaporítóanyagának felhasználásával a jelenlegi 4300 literes tejhozamot további fajtajavítással 6—7000 literre lehetne növelni. Embrióátültetéssel pedig a tízezer liter feletti tejhozamú tehenek is gyorsabban szaporíthatok. A megyében már vannak 6—7000 litert adó tehenek. Az Állattenyésztő Közös Vállalat embriológiai állomásán és vállalatunk területén is egyre gyakoribb az átültetéssel történő szaporítás — tájékoztat. A következőkben hozzáteszi: lelő fajtákból elegendő államilag ellenőrzött apaállat. Vállalatunk területén — így Bács-Kiskunban is — az a jellemző, hogy mind a természetes, mind a mesterséges termékenyítésre a legkorszerűbb igényeknek megfelelő szaporítóanyagot tudnak a tenyésztők rendelkezésére bocsátani. Más kérdés, hogy a kistermelők egy része szemléleti okokból, illetve érdekeltség hiányában még nem él ezzel a lehetőséggel. A vállalat miklóstelepi teljesítményvizsgáló állomásán nevelt apaállatokat a kistenyésztők rendelkezésére bocsátjuk, ezenkívül a mesterséges termékenyítéssel elősegítjük, hogy a legkorszerűbb fajták szaporodjanak. A kistermelők helyett május elsejétől a megyei húsipar vállalta az inszeminálás költségeit, ha a fogyasztói igényeknek megfelelő fajtával történik a termékenyítés. Elmondja azt is: szükség szerint kiváló tulajdonságú apaállatokat helyeznek ki, hogy felszámolják a vegyes állományt, amelyet már nem fogadnak a világpiacon. Ebben szintén együttműködnek a húsiparral, amely jelentős összegekkel járul hozzá az akcióhoz. — Az üzemek sokféle intézkedést tesznek a tenyésztés gazdaságosabbá tételéért. A genetikai alapok javítása csak az egyik módszer. A költségek emelkedése viszont szükségessé tett máris néhány központi rendelkezést is, mert az üzemi tartalékok feltárása nem elegendő ahhoz, hogy az ágazatot gazdaságossá tegyék. Nemcsak a szarvasmarha-tenyésztésben, hanem a többi állatfajnál is szükség van a folyamatos fajtaváltásra. Elegendő alapanyag áll rendelkezésre az exportra alkalmas, s külföldi piacon keresett fajták, hibridek szaporításához például a sertéságazatban is. — Vitatkoznék tehát a Petőfi Népe szeptember 25-i számában megjelent cikkel, amelynek címe: Több sertést — kevesebb zsírral. Ott olvasható az a megállapítás, hogy nem eléggé sikeres a mesterséges termékenyítés gyakorlata és nincs a megfeA juhtenyésztésben szintén gondok jelentkeznek, a gyenge legelőkön nem nyereséges a tartás. Az üzemek központi intézkedésekre számítanak, mert csak így képesek javítani a jelenlegi helyzeten. Egyik lehetőség itt is a genetikai fejlesztés. A vállalatnak kiváló kosai vannak, amelyekkel át lehet örökíteni a kívánatos tulajdonságokat. Több helyen van törzstenyészet a megyében. A cél főként a hús- és a gyapjútermelés javítása. A tej hasznosítását — véleménye szerint — nálunk elhanyagolják. Az igazgatóhelyettes végezetül elmondja, hogy baromfiteljesítmény-vizsgáló állomásuk is van Sü- kösdön, ahol a lúd- és- ikacsafajtáknál tesztvizsgálatokat végeznek. Ennek alapján ajánlják azokat a fajtákat, amelyek exportra és belföldi ellátásra egyaránt jó minőségben és gazdaságosan tenyészthetők. Kereskedő. Sándor A fejlődők és a világkereskedelem A világ nemzetei a hatvanas években — kedvező világgazdasági körülmények között — nagyszabású kereskedelmi tárgyalás: sorozatot tartottak. Az úgynevezett Kennedy-forduló eredményeként számos akadály hárult el az áruk „szabad” forgalma elől. Jelentős kölcsönös vérmérséklések- ked ösztönözték az országok az importot és tettek ígéretet arra is, ihogy leszámolnak a nem „vámjellegű” korlátozásokkal, vagyis nem fékezik egészségügyi, technikai, szabvány- és egyéb előírásokkal a világkereskedelem bővülését. Napjainkban még nagyobb szükség lenne egy újabb világméretű kereskedelmi tanácskozásra. még inkább arra, hogy az áruforgalom fékei ténylegesen is eltűnjenek, hiszen sokak szerint a háború utáni évek legerőteljesebben protekcionista hulláma tartósítja a világgazdaság és kereskedelem gondjait. Kinek kedvez a „liberalizálás”? A felszínen úgy tűnik, hogy a fejlődő világ országai azok, amelyek megakadályozzák, hogv még a jövő év elején létrejöjjön az újabb kereskedelmi forduló, nem járulnak hozzá, hogy a .liberalizálás” a kereskedelem legdinamikusabban bővülő területére, a nemzetközi szolgáltatásokra is kiterjedjék. A Nemzetközi Valutaalap kimutatása szerint a világkereskedelemnek ma mgr mintegy egy- harmada származik a külföldi beruházásokat kísérő pénzmozgásokból, a külföldön dolgozó vendégmunkások pénzátutalásaiból, a tengeri és légi közlekedés, és távközlés szolgáltatásaiból. Az úgynevezett „tercier”, harmadik szék-" tor jelentőségét érzékelteti, hogy a hetvenes évek stagnáló vagy alig bővülő nemzetközi árucseréje mellett a szolgáltatások évente 10 százalékkal bővültek, a forgalom értéke 70Ó milliárd dollárt tett ki és óriási jövedelmet hozott — a legfejlettebb országoknak. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és más vezető tőkés országok követelik elsősorban, hogy nyissák tágra a nemzetek a szolgáltatások beáramlása előtt a kapukat. Ma már a tengerentúlon és Japánban a dolgozók hetven százaléka, a nyugat-európai országokban több mint fele ebben az ágazatban dolgozik, az új munkahelyeik csaknem kizárólag a szolgáltatásokban jöttek létre az elmúlt években. így nyilvánvaló, hogy a legfejlettebbek érdekeltek abban: a nemzetközi szín-téren is szabad út nyíljék az eladások bővülése előtt. Kitöltetlen csekk A fejlődő világ országai a hírközlés, távközlés, a közlekedés, a pénzügyek fejlesztésében ha lehet imég erőteljesebben függnek a fejtett ipari központoktól, mint az ipari, vagy a mezőgazdasági termelésben — a legkorszerűbb szolgáltatások ugyanis jellemzően a legfejlettebb elektronika széles körű alkalmazására épülnek. A fejlett ipari országok előnyös nemzetközi kereskedelmi helyzet tét rögzítené, ha nemzetközi szabályokat dolgoznának ki a szolgáltatásokra, ha mondjuk kimondanák. hogy a fejlődő országokban fel kell számolni az ágazat fejlődését szolgáló kormányzati beavatkozásokat — egységesíteni a profitátútalási szabályokat, szabad utat engedni a külföldi hírközlési szektor behatolása előtt. Az elmaradásukat növelné, a gazdasági függőség szálait erősítené tehát a „nemzetközi rendezés” ... Igaz, ellentételt a szabad szolgáltatáskereskedelemért ajánlanak a fejlett ipari országok. Az Egyesült Államok közölte, hogy töibb mezőgazdasági terményt, textiltermékeket, iparcikket vásárol, ez a javaslat azonban nem elégíti ki a fejlődő világot. Kitöltetlen csekket nem hajlandók átadni a tőkés országoknak, konkrét engedményeket adni a szolgáltatások forgalmában a későbbi. nagyon is esetleges ipari kereskedelmi kedvezmények fejében. A súlyos mezőgazdasági termelési és értékesítési gondokkal küszködő fejlődő világ az ipari fejlesztés kezdeti szakaszában van, a fejlett tőkés országok viszont a nyugati közgazdasági szakirodalom visszatérő megfogalmazása szerint már a „poszt- indusztriális" fejlesztés korszakába léptek. A szolgáltatási, a tercier szektor szerepe nálunk már meghatározó, ilyen körülmények között viszont a „liberalizálás” csak a legerősebbeknek kedvezne. A fejlődő országokat a nemzet-, közi kereákedelmi tárgyalásokon képviselő úgynevezett 77-ek csoportja a közelmúltban tartott értekezletet, ezen Radzsiv Gandhi sürgette a nemzetközi .gazdasági rendszer reformját, olyan nemzetközi kereskedelmi rendszer megteremtését követelve, amely lehetővé teszi a termelés és az exiport expanzióját a fejlődő országok számára. A fejlett tőkés országok elszántain védik hanyatlóban levő iparágaikat, a textilipari, kohászati ágazatot a fejlődő országok termékei előtt, kevesebb hitelt nyújtanak nekik és korlátozzák a mezőgazdasági és trópusi termények piacra jutását — sorolta az indiai miniszterelnök azokat a gondokat, amelyekre sürgősen megoldást kellene találni. A protekcionizmus ellen Olyan nemzetközi és kormányszintű akciókat javasolnak a „harmadik világ” képviselői, amelyek külön keresik a választ ezekre a fejlődő világot foglalkoztató akut problémákra és külön a szolgáltatásokra. E kétfajta kereskedelemmel egymástól teljesen elválasztva kell foglalkozni — hangsúlyozzák. A Reagan-kormányzatra az ipari körök erőteljes nyomást gyakorolnak, hogy védelmükben hozzanak a kereskedelmi partnerek ellen intézkedéseiket. Fennáll annak a lehetősége is, hogv az Egyesült Államok kétoldalú egyezményekre kényszeríti partnereit, vagyis a kereskedelmi vitákat nemzetközi fórum helyett a gazdasági hatalom eszközeivel oldja meg. M. J. J A TERMELÉS HÁTTERÉBEN A raktározás, az anyagos alkatrész-gazdálkodás a mezőgazdasági üzemek fontos termelési háttere. Milyen ez a „hátország”? j Fejlődik-e az árutermelés J szükséglete szerint egy akkora közös gazdaságban, < mint az 5373 hektáros jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet? • Lukács Istvánt az asztalhoz és a | 2600 kartonhoz j láncolja a túltengő papírmunka. (Méhes! Éva felvétele). Jfj- --is Wm Raktárhelyzet, anyaggazdálkodás Jánoshalmán és Kiskőrösön Harmincezer tonna táp Határjárásra indulva, kísérőnk, Szarvas Lászlóné anyagkönyvelő elmondja: tárolóik állaga és befogadóképessége különböző. A legrégebbi gazdasági épületekben tartják az építőanyagokat. A tápraktár ezeknél jóval nagyobb, jól szigetelt tetőzettel, ahol évente 30 ezer tonna saját gyártású keveréktakarmányt készítenek elő értékesítésre. A tojásnak, a szemes terménynek, az erdőgazdasági termékeknek, a vetőmagvaknak, a szálas takarmánynak, az üzem- és kenőanyagoknak szintén van külön tárolóhelyük. A műtrágyát földmélyedésekben, fóliával védik az időjárás viszontagságaitól. A szövetkezet abban az előnyös helyzetben van, hogy alkalmazza az egyik legolcsóbb búza- és kukoricatárolási módszert: ezeket a terményeket fóliával bélelt silógödrökben raktározza. Tervbe vették, hogy a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombináttal, agrokémiai társulásban, műtrágyaraktárt építenek a vasútállomás mellett. Az 1-es számú üzemegységbe érve, Szarvasné felhívja a figyelmünket egy befejezés előtt álló beruházásra. A tsz második, ötszáz vagonos magtáráról van szó, melyet október végén adnak át, és amellyel tovább bővül a raktározási kapacitás. Kifogástalan bizonylati rend Nagy a sürgés-forgás ezekben a napokban az üzemegység műszaki raktárában. Szerelők té- rülnek-fordulnak alkatrészekkel, hogy a napokban kezdődő kukoricabetakarításhoz üzemképessé tegyék a szövetkezet kombájnjait. — A búzaaratásnál nem hiányzott semmilyen alkatrész. Zavartalanul dolgozhattunk — mondja egy régi kombájnos, Szarvas Ferenc, mintegy igazolva: a raktár ezúttal valóban a termelés jó hátterének bizonyult. Arra számítva, hogy néhány alkatrész később hiánycikk lesz, egyes tartozékokból többet is vásároltak. Az elfekvő készlettől aztán nehéz megszabadulni. Találunk a polcon tízéves IFA-al- katrészt is — jóllehet egy másik mezőgazdasági üzem anyagbeszerzője meg lejárja ezért a lábát. Kólonics Vencel raktáros hatmillió forintot érő, hétezerféle árucikkre vigyáz. Felelős azért, hogy a sokfajta géphez való alkatrészeket és a tűzoltókészülékeket biztonságosan őrizzék. A raktárteret, három méter magasan, polcos állványokkal jól kihasználják. Az anyagkönyvelő szerint az elszámolás rendje, a bizonylati fegyelem kifogástalan. Kevesebb adminisztrálás A Kiskőrösi Állami Gazdaság BócsáP fedett tárolót építtet, hogy borászati üzemében a kartondobozokat ne rakodólapokon, fóliáival kelljen megvédeni az esőtől. Máshol tetőszerkezet-karbantartással készültek fel az őszi-téli tárolásra. A jövő héten javítják a -setejtáru-raktárat. Egyszerűsítették az anyagbeszerzést. A soltvadkerti. a tabdi, a páhi és a bócsai kerületben egy év alatt a helyi raktárosok csaknem egymillió forintot használhatták fel önállóan olyan esetekben, amikor a termelést hátráltatta volna a közvetettebb (központi) anyagvásárlás. Mindenesetre használna az anyaggazdálkodásnak egy alapos raktárkorszerűsítés. A főraktár padlóján tucatnyi értékes alkatrész hever. — Miért vannak lent a betonkeverő-forgórészek, a fúróhegyek, a hidraulika-emelőkarok és a féktárcsák? — ezt kérdezzük pukács István raktárostól. — Kevés a polc — válaszolja. — Emiatt gazdaságtalanul, mindössze 70 százalékosan tudjuk a tárolóhelyünket kihasználni. Pedig a mennyezet alatt bő ven*’volna hely... — Lát megoldást? . — Igen. Ugyanolyan hétszintes fémpolccal — mint ahogy itt, a sarokban már megkezdték —, folytatni kellene a polcrendszer kialakítását. Így áttekinthetőbbé válna az alkatrészek raktározása. Az időrabló papírmunka béklyódtól szívesen megszabadulna a raktáros. Lukács István napi munkaidejéből hát órát körmök Mi másnak nevezhetné a 2600 kartonnal tömött nyilvántartóládák fogságában azt a ténykedést, aminek a sajátossága: cikkszám- keresés, számok másolgatása, egyeztetése. Egyetlen bizonylaton tizenhárom rovatot kell kitöltenie! Asztalánál' naponként két- százszor nyúl hátra, hogy a kar- tonos dobozokban keresgéljen! — Miért kell még mindig ilyen, elmaradott módon adminisztrálni?! — dohog a tizenöt éve itt dolgozó raktáros. — Korszerűbb ügymenettel, számítógépes nyilvántartással több idő jutna fontosabb dolgokra: az alkatrészek rendezésére, tisztítására, és nagyobb figyelmet fordíthatnék a vagyonmegóvásra. A raktár- és anyaggazdálkodás hatékonyságát tekintve a raktáros munkája, felkészültsége is sokat nyom a latban. Érdemes hozzásegíteni ahhoz, hogy a termelés hátterében még jobban betölthesse feladatát! Kohl Antal Fejlesztési Bankkal, s megkezdődhetett a tervek valóra váltása. A munkák nyomán az állami gazdaság, a Sárfehér Tsz, a sütőipari vállalat, az áfész, a tanácsi intézmények és ötszáz helybéli lakás is gázhoz juthatott. A közös beruházás értéke alig haladta meg a 26 millió forintot. Az ide érkező energia legjelentősebb felhasználója az állami gazdaság, mely a központi irodát és a konyhát, valamint a borászati üzemét állította át gázra. Korábban lényegesen kisebb fajlagosenergia-hasznosítá- sú olajkazán adta a gőzt ezeknek a létesítményeknek. A felmérések szerint évente 512,8 tonna olajat takarítanak meg, ami 3,5 millió forintot ér. A gazdaságban a közelmúltban a vágóhidat szintén rákapcsolták a vezetékre, s a terveknek megfelelően az izsáki lakásokba is folyamatosan juttatják el a földgázt. G. B. • Ás állami gazdaság borászati hőközpontja. A kazánok a régiek, de már gázégőfejek adják az energiát az üzem termeléséhez. Hatékonyabban, földgázzal MEGTAKARÍTÁS Az elmúlt esztendő nyarán jelentős esemény színhelye volt az Izsák határában épült gázfogadó állomás : ünnepélyes keretek között lángra lobbantották a gázfáklyát. Eredetileg, az országos program szerint, Izsákra csupán az ezredforduló táján érkezett volna a földgáz. Az állami gazdaság kezdettől kezdeményező szerepet töltött be e határidő lerövidítésében és a munkák megszervezésében. Elkészíttették a község gázigényét feltáró tanulmánytervet, melynek alapján 1982 szeptemberében megkapták a gázfelhasználási engedélyt. Az országos hálózatról Kerekegyházától leágaz- tatva, 17 kilométeres vezetéken jutott el az energia. A kivitelezés pénzügyi támogatása érdekében a gazdaság energiaracionalizálási pályázatot nyújtott be, amelyet elfogadtak. Ennek eredményeként 1983. augusztus 1-én szerződést köthettek az Állami v
