Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 16. Mihail Gorbacsov beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Hatalmas politikai jelentőségű­nek nevezte az ülésen előterjesz­tett é.s jóváhagyott dokumentumo­kat, amelyek meghatározzák az SZKP távlati céljait, fő irányvo­nalának és gazdasági stratégiájá­nak legfontosabb irányait, a je­lenlegi rendkívül bonyolult és fe­lelősségteljes időszakban végzendő munka formáit és módszereit. A Központi Bizottság elé ter­.tesztelt mindhárom dokumentum­nak az a fő gondolata, hoav meg kell gyorsítani a Szovjetunió tár­sadalmi és gazdasági fejlődését. Így lehet biztosítani a szovjet emberek békés, anyagiakban és szellemiekben gazdag életét, a társadalom életében való dinami­kus részvételüket. Így bonthatók ki még teljesebben a történelmi­leg új, szocialista típusú civilizá­cióban rejlő lehetőségek. gazdagítva. tartalmát továbbfej­lesztve kritikusan átgondoltuk azokat a megfogalmazásait is. amelyek nem állták ki az idő pró- bá ját — hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. A párt magabiztosan halad a kommunizmus felé, és abból in­dul ki. hogy az egységes kommu­nista társadalmi rend két szaka­sza kozott nincs, és nem is lehet éles határ — mondotta Gorbacsov. — Nem lehet a szocializmust át­lépve közvetlenül eljutni a kom­munizmus magasabb szakaszába, ugyanígy helytelen önálló társa­dalmi formációnak tekinteni a szocializmust. A szocializmus kommunizmusba való átnövéséf a társadalom fejlődésének objek­tív törvényei határozzák meg. Döntő szerepe van a gazdaságnak Az SZKP programja abból in­dul ki. hogy a társadalom fejlő­désében döntő szerepe van a gaz­daságnak — mutatott rá a főtit­kár. — A párt gazdasági straté­giájának kidolgozásakor a tudo­mányos-műszaki* forradalom to­vábbvitelének szükségességét tar­tottuk szem előtt. Az úi szerkesztésű pártprogram a korábbinál nagyobb figyelmet szentel a társadalmi szférának. Az SZKP a társadalompolitikát nagy fontosságú eszköznek tekinti az ország gazdasági fejlődésének meggyorsításában. a tömegek munkahelyi és társadalompoliti­kai aktivitásának növelésében. A szociálpolitika fontos tényezője a társadalom politikai stabilitásá­nak. az újtípusú ember formálá­sának. a szocialista életmód ki­alakításának. Alapvető jelentőségű számunK­ra a szovjet társadalom politikai rendszerének fejlesztése, a szo­cialista önigazgatás egyre telje­sebb kibontakoztatása. Nem ha­ladhatunk sikeresen előre, ha nem teszünk meg mindent a szocialista demokrácia szélesítéséért és el­mélyítéséért és olyan körülményei; létrehozásáért, amelyek lehetővé tesz:k, hogy minden dolgozó, min­den kollektíva és intézmény szün­telenül. tevékenyen és hatéko­nyan részt vegyen az állami és társadalmi élet kérdéseinek eldön­tésében. A programtervezet külpolitikai része a Szovjetuniónak a béke megerősítéséről, a társadalmi ha­ladásról és a népek nemzeti fel­szabadulásáról alkotott koncep­cióját fejti ki — állapította meg Mihail Gorbacsov. Megfogalmaz­za a szovjet külpolitika változat­lan alapelveit. A munka termelékenységének növekedéséből Beszéde további részében Mi­hail Gorbacsov a szovjet népgaz­daság fejlődésének ötéves és 2000-ig szóló távlati tervéről szólt. A főtitkár figyelemre méltónak nevezte, hogy az új ötéves terv­ben első ízben a Szovjetunió nem­zeti jövedelmének és az anyagi termeléssel foglalkozó ágazatok teljesítményének növekménye tel­jes egészében a munka termelé­kenységének növekedéséből szár­mazik maid. A korábbinál energikusabban folyik majd a gazdaság szerke­zeti átalakítása, a beruházások összpontosítása a népgazdaság fejlesztésének kiemelt területei­re. A hangsúly a műszaki meg­újításon, a működő üzemek re­konstrukcióján lesz. Gyorsított ütemben fejlődik majd a gép­gyártás, a vegyi-, elektronikai és elektrotechnikai ipar. Növekvő mennyiségben gyártják majd a legújabb nemzedékhez tartozó gépeket és berendezéseket, egyre szélesebb körben alkalmazzák a korszerű anyagokat és technoló­giai eljárásokat. Ahhoz, hogy döntő mértékben növekedjék a szovjet gazdaság hatékonysága, tökéletesíteni kell a tervezést és az irányítást, valamint a gazdál­kodás módszereit, javítani kell a munkaszervezést, minden mun­kahelyen erősíteni kell a fegyel­met és a felelősségtudatot, na­gyobb teret kell adni a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek. E munka eredményeként a harmadik évezredig hátralevő ti­zenöt évben olyan új gazdasági potenciál jön létre a Szovjet­unióban amely méreteiben n agy­jából megegyezik a szovjethata- lom eddigi évei alatt létrehozot­tal. Csaknem kétszeresére nő az ország nemzeti jövedelme és ipari termelésének mennyisége. A munkatermelékenység 2,3— 2,5-,szeresére emelkedik. Megdup­lázódnak a lakosság szükségle­teinek kielégítésére szánt eszkö­zök. Az elhatározott szociális program végrehajtása lehetővé teszi, hogy a következő három ötéves terv alatt minőségileg új szintre emelkedjék a szovjet em­berek élete. Tovább szélesedik a pártdemokrácia Az SZKP szervezeti szabály­zatában javasolt változtatásokat ismertetve, Mihail Grbacsov le­szögezte, hogy azok lényege egy­részt a pártdemokrácia további szélesítése a kommunisták és valamennyi pártszervezet, első­sorban az aliapszervezetek kez­deményezőkészségének és akti­vitásának növelése, másrészt pe­dig a közös ügy sikeréért viselt felelősségük fokozása. A párt' szervezeti szabályzatá­ban ezután pontosabb megfogal­mazást kapnak az állami és tár­sadalmi szervezetek pártirányí­tásának tő elvei. Kétségtelen, hogy a pártkong­resszust előkészítő dokumentu­mok hatalmas visszhangot válta­nak ki, sok javaslat, levél szüle­tik hatásukra — mondotta Gor­bacsov. — Felmerülnek majd konkrét kérdések, vélemények hangzanak majd el a párt-, ta­nár“ i és gazdasági szervek mun­kájáról. Egyetlen hasznos gondo­lat. egyetlen javaslat sem ma­radhat észrevétlen. Az elhatározott célok megva­lósítása csak megfeszített, nagy termelékenységű munkával ér­hető el. Ma különösen nagy sziik«ég van minden egyes szov­jet ember, minden dolgozó kol­lektíva és minden pártszervezet konkrét tetteire — hangsúlyozta "befejezésül Mihail Gorbacsov. A plenum az előterjesztett do­kumentumokat megvitatásuk után elfogadta. Az ülés úgy ha­tározott, hogy az újjászerkesztett pártprogram tervezetét és a szervezeti szabályzat módosítá­sát nyilvánosságra hozzák, az SZKP XXVJ.I: kongresszusát megelőző pártértekezletek, párt- konferenciák, a köztársasági kommunista pártok kongresszu­sai elé vitára bocsátják. Nyilvá­nosságra hozzák a,z ötéves és a hosszú távú népgazdasági terv tervezetét is, hogy azokat a dol­gozó kollektívák gyűlésein, az oktatási intézményekben, a ka­tonai! alakulatoknál és a társa­dalmi szervezetekben megvitat­hassák. A Központi Bizottság ülése szervezeti kérdéseket is megvita­tott. A plenum Nyikolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagjává választotta. Nyi- koilaj Rizskovot a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé tör­tént kinevezése kapcsán felmen­tette a Központi Bizottsági titká­rának tisztsége alól. Nyikolaj Tyihonovot, aki egészségi álla­potára való tekintettel nyugdíjba vonult, a plenum felmentette az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagsága alól. Az SZKP KB plénuma ezzel befejezte munkáját. Megkezdődött az Európai Kulturális Fórum Hazánk nyitott a világ humanista értékei felé (Molytatás az 1. oldalról.) Az UNESCO küldöttségét Anders Arfwedson, a szervezet főigazga­tó-helyettese vezeti. A részt vevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-te­remben délelőtt 10 órakor kezdő­dött meg a tanácskozás. A meg­nyitó ülésen Köpeczi Béla mű­velődési miniszter, a magyar kül­döttség vezetője elnökölt. Üdvö­zölte a jelenlévőket, majd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének adott szót. Lázár György köszöntője Elöljáróban a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében kö­szöntötte a tanácskozás vala­mennyi résztvevőjét, a megnyitó ünnepségén jelenlévőket. — Szeretném újólag kifejezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta —, amely hazánk iránt megnyilvánult, amikor a Helsinki Záróokmányt aláíró ál­lamok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar Nép- köztársaság fővárosa legyen a Kulturális Fórum színhelye. Kor­mányunk megtisztelő és felelős­ségteljes megbízatásként fogad­ta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni annak érdeké­ben, hogy e fontos nemzetközi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A Kulturális Fórum napirend­jén szereplő kérdések megvita­tását különösen időszerűnek érez­zük ma, amikor olyan nagy szük­ség van a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti kapcsolatok fejlődését segítő köl­csönös bizalom erősítésére. A kul­turális értékek cseréjére, a kul­turális kapcsolatokra mindig is úgy tekintettünk, mint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa szá­mos háború színtere, csak a mi századunkban két pusztító világ­háború tűzfészke volt. De az eu­rópai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a humanizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatá­rozó''befolyással'voltak. A népe­ink közötti együttműködés leg­jobb hagyományait megtestesítő értékek közé soroljuk az Euró­pai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, amelyet európai enyhülés né­ven ismert meg a világ. Veszélyben a civilizáció A Magyar Népköztársaság kor­mánya kezdettől fogva megkü­lönböztetett jelentőséget tulaj­donított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a Hel­sinki Záróokmány elveire és aján­lásaira épülő államközi kapcso­latok sokoldalú fejlesztésének, lehetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kitel­jesítésében. Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy a Kulturális Fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhülési folyamat jelentős erőfeszítések árán elért eredményeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos veszélyek fenyegetik. Eb­ben a helyzetben Európa és a világ népei joggal kísérnek fe­szült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását szolgál­ja. Kormányunk, az emberiség sor­sáért felelősséget érző valameny- nyi politikai tényezővel, minden békeszerető emberrel együtt üd­vözli és támogatja azokat a kez­deményezéseket, amelyek a fegy­verkezési hajsza megfékezésére, a szemben álló nukleáris fegy­verek számának radikális csök­kentésére irányulnak. * Ügy gondoljuk, hogy a nem­zetközi párbeszéd fenntartásá­ban, a kölcsönös bizalom légkö­rének helyreállításában, az eny­hülési folyamat továbbvitelében minden egyes államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egymás és önmagunk iránt abban, hogy közös erőfeszítéssel leküzdhetők az emberiséget fenyegető súlyos problémák. A Kulturális Fórum munkájá­ban ,33 európai és két észak-ame- rikar állam képviselői vesznek részt. A madridi mandátumban megjelölt témakörök, a tanács­kozás napirendjén szereplő kér­dések kedvező alkalmat kínál­nak arra, hogy alkotó eszmecse­re bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kapcsola­tok továbbfejlesztésének lehe­tőségeiről a kultúra különféle te­rületein. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a tanácskozás munká­jában részt vevő kiemelkedő sze­mélyiségek tapasztalatainak és elgondolásainak kölcsönös meg­ismerése, a közöttük kibontakozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Kulturális Fórum eredményesen záruljon. Az érdekek közösek Természetesen tudatában va­gyunk annak, hogy az eltérő tár­sadalmi berendezkedésű államok - képviselői között egy sor kérdái* ben ideológiai és politikai nézet- különbségek nyilvánulnak meg, A helsinki folyamat minden ed­digi eredménye azt igazolja azon­ban, hogy e nézetkülönbségek ellenére olyan politikai-kulturá­lis megoldásokat találhatunk, amelyek egyetlen állam törek­véseit sem sértik, hiszen az ér­dekek közösségére, a konszenzus elvére építenek. Az európai kultúrát mindig a sokszínűség, egyben az alapvető humanista értékek közössége, a nemzeti kultúrák szerves kap­csolata és kölcsönhatása jelle­mezte. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, szeren­csésebb és hányatott sorsú nem­zeteket képviselnek. Hisszük azon­ban, hogy — a Helsinki Záróok­mány megfogalmazásával élve — minden kultúrának megvan a maga érdeme és értéke, ezért joggal tarthat igényt arra, hogy szellemi-kulturális eredményei más népek számára is hozzáfér­hetővé váljanak. A Helsinki Zá­róokmány ezért tulajdonít jelen­tőséget annak, hogy a részt vevő államok megfelelő eszközökkel elősegítsék az egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés fel­keltését. kulturális értékeinek szé­Plenáris ülés A tavaly ugyancsak Budapesten tartott előkészítő értekezleten sorshúzással eldöntött sorrend­nek megfelelően a plenáris ülés első felszólalója COMTE MA­RIO VON LEDEBUR, Lichten­stein küldöttségvezetője volt. A budapesti Európai Kulturális Fó­rum a béke, a relatív enyhülés kü­lönleges pillanata — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban meg­fordítva, úgy használhatnánk a régi mondást, hogy „a múzsák között hallgatnak a fegyverék”. DUMITRU ANINOIU, a román delegáció vezetője vázolta azt az utat, melyet Romania az utóbbi négy évtizedben tett meg a kulturális fejlődés te­rületén, és hangsúlyozta, hogy Romániában nemzetiségére va­ló tekintet nélkül minden állampolgárnak lehetősége van szellemi értékek létrehozására. Bár különböző társadalmi rend­szerű országok képviseltetik" magukat a fórumon, Románia kész valamennyiivei együttmű­ködni a politikai enyhülés, a bé­lke és biztonság érdekében — hangoztatta. ■ JEANNE HERSCH asszony, a svájci küldöttség 'vezetője fel­szólalásában aggodalommal szólt arról, hogy Európában mind na­gyobb mértékben halmozódnak if el a különböző fegyverek, fegy­verfajták, márpedig ,a kulturá­lis értékek cseréjéhez, a kultúra fejlesztéséhez békés, alkotó lég­körre van szükség. A svájci kül­döttség — mondotta befejezésül i— arra törekszik, hogy türelem­mel és mások nézeteinek jobb megismerésével igyekezzék elő­segíteni a mostani fórum ered­ményességét. Az örökség egysége WALTER J. STOESSEL, az íEgyesült Államok küldöttségé- mdk vezetője felszólalásában han­goztatta: a küldöttek egy béké­sebb, biztosabb világ megte­remtéséhez járulhatnak hozzá ■tanácskozásukkal. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a 'bevándorlók hazája, Európa va­lamennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát. Walter J. Stoessel külön kiemelte az ame­rikai filmművészetben oly nagy lesebb körű megismertetését or­szágaikban. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szellemé­ben — nyitott Európa és a világ minden humanista szellemű kul­turális értéke iránt, sőt jelentős anyagi támogatással teszi hozzá­férhetővé ezeket az értékeket. Ta­lán nem hat szerénytelenségnek, hi BZt mondjuk, Magyarország fiémesak részesedett mindazok­ból a szellemi-kulturális javak­ból amelyeket más európai nem­zetek létrehoztak, hanem maga is hozzájárul! az évszázadok so­rán ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük, a Kulturális Fórum résztvevőinek, mindazoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre látogattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy köz­vetlen és személyes benyomáso­kat szerezzenek országunkról, népünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. — Kormányunk érdekelt ab­ban, hogy a ma kezdődő Kultu­rális Fórum eredményesen be­töltse küldetését a helsinki fo­lyamatban, hozzájáruljon a kö­zös értékek tudatának erősítésé­hez, az államok közötti együtt­működéshez, a kultúra művelői közötti kapcsolatok további bő­vítéséhez. A magyar küldöttség ezeknek a törekvéseknek a je­gyében vesz részt a tanácskozás munkájában — mondotta befe­jezésül Lázár György, s a ma­gyar kormány nevében sok si­kert, eredményes munkát kívánt a Kulturális Fórum résztvevői­nek. szerepet játszott magyar Cukor György és Kertész Mihály nevét. PAUL MERTZ, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra-, hogy az európai kultúra egységes és közös hagyományok­ra, értékekre épül, ugyanakkor ez, a kulturális azonosság nem je­lent egyformaságot. Kifejezte reményét, hogy a Fórum hozzá­járul majd e közös értékek és kulturális kapcsolatok erősíté- s éh 6 z MIROSLAV VÁLEK szlovák kulturális .miniszter, a csehszlo­vák küldöttség vezetője nyugta­lansággal szólott arról, hogy az utóbbi időben világunkban -növe­kedett a feszültség, erősödött a szembenállás. „Ez aggodalommal tölt el bennünket, miiként ag­gaszt minden jóaíkaratú embert”. A kultúra fontosságáról szólva kijelentette: önmagában nem akadályozhatja meg a pusztítást, de eszköz lehet a rombolás ve­szélyének elhárításában. JEAN GRETHER, a Monacói Nagyhercegség küdöttségvezető- je rámutatott: a Budapesti Kul­turális Fórum azzal az igénnyel ül össze, hogy elősegítse a részt vevő 35 állam közötti együtt­működést, a művészi alkotó­munka területén éppúgy, mint a könyvek vagy más kultúrahordo­zók terjesztésében, filmek, te­levíziós műsorok közös létreho­zásában.* Hangsúlyozta: a kul­túrák napjainkban egyre inkább áthatják egymást, a nyitottság egyre fontosabb. FERNANDES FAFE, a portu­gál küldöttség vezetője azt a re­ményét fejezte ki, hogy a buda­pesti tanácskozás kulcsszava a megértés lesz. A .portugál dele­gátus javasolta, hogy a fórum mutasson rá a különféle európai népek kulturális örökségének egységére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kierkegaard, Chopin, Bartók, Shakespeare vagy Ibsen, ha különféle módon is, de egy­azon európai kultúrát gazdagí­tott. WOLFGANG SCHALLENBERG, az osztrák küldöttség vezetője a nemzeti kultúrák kölcsönösen megtermékenyítő hatásának je­lentőségét méltatta felszólalásá­ban. Hangsúlyozta a kulturális fórum színhelyének, Budapest­nek az osztrák szellemi életre gyakorolt pozitív hatását. A ta­nácskozás feladatát abban jelöl­te meg, hogy a Helsinki Záróok­mányt aláíró államok konkrét formákat találjanak az európai egy ü t tanúk öd és n ek. FRANCOIS-RÉGIS BASTIDE, a francia küldöttség vezetője a vendéglátó Magyarországnak tisztelegve „keresztútnak” ne­vezte hazánkat, amelynek kultú­rája befogadott szinte minden eu­rópai hatást, miközben ragasz­kodott nemzeti eredetiségéhez. Emlékeztetve arra, hogy 1980-ban Madridban Franciaország ve­tette fel kulturális fórum ren­dezésének gondolatát a helsinki folyamat részeként, hangoztat­ta: a kultúra nagyon lényeges összetevő és kapcsolatteremtő a tekintetben, hogy erőszaktól és bizalmatlanságtól mentes új Eu­rópát teremtsünk. Realista stratégia eleme GEORGl JORDANOV, a bol­gár küldöttség vezetője bevezető­ben rámutatott: a jelenlegi bu­dapesti találkozónak azt az utat kell tovább építenie, amelyen a kultúra és az alkotás összeforr az általános béke eszméjével. Ebben a tekintetben Európa példával szolgálhat a világnak, s meg is kell teremtenie ezt a példát. Az a párbeszéd — folytatta —, amelyre ez a magas fórum hívja a résztvevőket, akkor válhat az enyhülés és végső soron a béke felé vezető „realista stratégia” elemévé, ha a kultúra békete­remtő erővé válik. GHISLAIN HARDY a kanadai delegáció nevében mondott be­szédében rámutatott: naivitás lenne azt képzelni, hogy az ideo­lógiai különbségek egycsapás- ra megszüntet,hetők, mégis re­mélhető, hogy a kultúra szak- emberei a fórum hat hete alatt olyan megegyezésre jutnak, olyan gyakorlati intézkedése­ket hoznak, amelyek lehetővé teszik a szabad alkotást, a kultu­rális értékek szabad terjesztését, valamint a kulturális együttmű­ködést minden szinten. F. W. JALINK, a holland kül­döttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy egyetlen or­szág sem tekintheti szigetnek magát. Olyan világban élünk, amikor kölcsönösen függünk egy­mástól. Vonatkozik ez a kultu­rális területre is. Nemcsak köl­csönösen függünk egymástól, ha­nem elmondhatjuk, hogy egy­azon fának különböző ágai va­gyunk. Kijelentette, hogya bu­dapesti fórum akkor teljesíti fel­adatát, ha alkotó vita eredménye­ként felméri a valós helyzetet, a lehetőségéket és a legyőzendő akadályokat. DR. HANS-JOACHIM HOFF­MANN, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének ve­zetője hangsúlyozta: az emberi­ség válaszút előtt áll: a nukleá­ris fegyverkezés és konfrontáció vagy a békés egymás mellett élés között kell dönteni. Mihail Gor­bacsov Franciaországban elő­terjesztett békeprogramja iga­zi fordulatot hozhat a leszerelés javára, a konfrontáció felszámo­lására és az együttműködés ki­alakítására. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy kölcsönös érd ekek f i gyei em!b ev ét el ével együtt éljenek, jól megférjenek egymással. Ebben nagy szerepe lőhet a kultúrának és a művé­szetnek. Ezzel a fórum befejezte első napi tanácskozását. A szerdai plenáris ülésen folytatódnak a küldöttségvezetők felszólalásai. események sorokban GENF Genfben, az atom- és űrfegy­verekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások keretében tegnap ülést tartott az űrfegyve- rek kérdésével és a hadászati fegyverzettel foglalkozó munka- csoport. BRÜSSZEL Az Egyesült Államok nyugat­európai NATO-szövetségesei ked­den azzal a javaslattal fordultak Washingtonhoz, hogy ne utasítsa el az új szovjet leszerelési javas­latokat, 'hanem fogadja el azokat tárgyalási alapként. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentésében ezt a NATO-külügyminiszterek Brüsszelben befejeződött rendkí­vüli ülésének egyik legfontosabb eredményeként értékelte. Azonban — ahogy azt Shultz külügyminisz­ternek az ülésszak után tartott sajtóértekezlete is mutatta — a hivatalos Washington nem szán­dékszik figyelembe venni a NA- TO-szövetségesek felhívásait, és nem hajlandó igazságos megálla­podások kialakítására a Szovjet­unióval — állapítja meg a szovjet hírügynökség beszámolója. • Az Európai Kulturális Fórum színhelye. A megnyitás előtti pilla­natok, amikor gyülekeznek a küldöttségek. „A múzsák között hallgatnak a fegyverek” A párt magabiztosan halad a kommunizmus felé Az úi szerkesztésű pártprogra­mot jellemezve Mihail Gorbacsov ^nyomatékosán felhívta a figyel­met az SZKP elméleti és politikai alaptételeiben mutatkozó folya­matosságra. Az elméleti következetesség és a folyamatosság egyszersmind fel­tételezi az elmélet alkotó tovább­fejlesztését és a történelmi ta­pasztalatok alapján levont leg­fontosabb következtetésekkel tör­ténő kiegészítését. Ma már a ko­rábbinál világosabban, pontosab­ban látjuk, hogyan tökéletesíthe­tő a szocializmus, hogyan valósít­ható meg programunk, a kommu­nizmus elérése. Ennek tükröződ­nie kellett és tükröződik is a párt legfőbb elméleti és politikai do­kumentumában. A- programot

Next

/
Thumbnails
Contents