Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 16. Mihail Gorbacsov beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Hatalmas politikai jelentőségűnek nevezte az ülésen előterjesztett é.s jóváhagyott dokumentumokat, amelyek meghatározzák az SZKP távlati céljait, fő irányvonalának és gazdasági stratégiájának legfontosabb irányait, a jelenlegi rendkívül bonyolult és felelősségteljes időszakban végzendő munka formáit és módszereit. A Központi Bizottság elé ter.tesztelt mindhárom dokumentumnak az a fő gondolata, hoav meg kell gyorsítani a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődését. Így lehet biztosítani a szovjet emberek békés, anyagiakban és szellemiekben gazdag életét, a társadalom életében való dinamikus részvételüket. Így bonthatók ki még teljesebben a történelmileg új, szocialista típusú civilizációban rejlő lehetőségek. gazdagítva. tartalmát továbbfejlesztve kritikusan átgondoltuk azokat a megfogalmazásait is. amelyek nem állták ki az idő pró- bá ját — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A párt magabiztosan halad a kommunizmus felé, és abból indul ki. hogy az egységes kommunista társadalmi rend két szakasza kozott nincs, és nem is lehet éles határ — mondotta Gorbacsov. — Nem lehet a szocializmust átlépve közvetlenül eljutni a kommunizmus magasabb szakaszába, ugyanígy helytelen önálló társadalmi formációnak tekinteni a szocializmust. A szocializmus kommunizmusba való átnövéséf a társadalom fejlődésének objektív törvényei határozzák meg. Döntő szerepe van a gazdaságnak Az SZKP programja abból indul ki. hogy a társadalom fejlődésében döntő szerepe van a gazdaságnak — mutatott rá a főtitkár. — A párt gazdasági stratégiájának kidolgozásakor a tudományos-műszaki* forradalom továbbvitelének szükségességét tartottuk szem előtt. Az úi szerkesztésű pártprogram a korábbinál nagyobb figyelmet szentel a társadalmi szférának. Az SZKP a társadalompolitikát nagy fontosságú eszköznek tekinti az ország gazdasági fejlődésének meggyorsításában. a tömegek munkahelyi és társadalompolitikai aktivitásának növelésében. A szociálpolitika fontos tényezője a társadalom politikai stabilitásának. az újtípusú ember formálásának. a szocialista életmód kialakításának. Alapvető jelentőségű számunKra a szovjet társadalom politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista önigazgatás egyre teljesebb kibontakoztatása. Nem haladhatunk sikeresen előre, ha nem teszünk meg mindent a szocialista demokrácia szélesítéséért és elmélyítéséért és olyan körülményei; létrehozásáért, amelyek lehetővé tesz:k, hogy minden dolgozó, minden kollektíva és intézmény szüntelenül. tevékenyen és hatékonyan részt vegyen az állami és társadalmi élet kérdéseinek eldöntésében. A programtervezet külpolitikai része a Szovjetuniónak a béke megerősítéséről, a társadalmi haladásról és a népek nemzeti felszabadulásáról alkotott koncepcióját fejti ki — állapította meg Mihail Gorbacsov. Megfogalmazza a szovjet külpolitika változatlan alapelveit. A munka termelékenységének növekedéséből Beszéde további részében Mihail Gorbacsov a szovjet népgazdaság fejlődésének ötéves és 2000-ig szóló távlati tervéről szólt. A főtitkár figyelemre méltónak nevezte, hogy az új ötéves tervben első ízben a Szovjetunió nemzeti jövedelmének és az anyagi termeléssel foglalkozó ágazatok teljesítményének növekménye teljes egészében a munka termelékenységének növekedéséből származik maid. A korábbinál energikusabban folyik majd a gazdaság szerkezeti átalakítása, a beruházások összpontosítása a népgazdaság fejlesztésének kiemelt területeire. A hangsúly a műszaki megújításon, a működő üzemek rekonstrukcióján lesz. Gyorsított ütemben fejlődik majd a gépgyártás, a vegyi-, elektronikai és elektrotechnikai ipar. Növekvő mennyiségben gyártják majd a legújabb nemzedékhez tartozó gépeket és berendezéseket, egyre szélesebb körben alkalmazzák a korszerű anyagokat és technológiai eljárásokat. Ahhoz, hogy döntő mértékben növekedjék a szovjet gazdaság hatékonysága, tökéletesíteni kell a tervezést és az irányítást, valamint a gazdálkodás módszereit, javítani kell a munkaszervezést, minden munkahelyen erősíteni kell a fegyelmet és a felelősségtudatot, nagyobb teret kell adni a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek. E munka eredményeként a harmadik évezredig hátralevő tizenöt évben olyan új gazdasági potenciál jön létre a Szovjetunióban amely méreteiben n agyjából megegyezik a szovjethata- lom eddigi évei alatt létrehozottal. Csaknem kétszeresére nő az ország nemzeti jövedelme és ipari termelésének mennyisége. A munkatermelékenység 2,3— 2,5-,szeresére emelkedik. Megduplázódnak a lakosság szükségleteinek kielégítésére szánt eszközök. Az elhatározott szociális program végrehajtása lehetővé teszi, hogy a következő három ötéves terv alatt minőségileg új szintre emelkedjék a szovjet emberek élete. Tovább szélesedik a pártdemokrácia Az SZKP szervezeti szabályzatában javasolt változtatásokat ismertetve, Mihail Grbacsov leszögezte, hogy azok lényege egyrészt a pártdemokrácia további szélesítése a kommunisták és valamennyi pártszervezet, elsősorban az aliapszervezetek kezdeményezőkészségének és aktivitásának növelése, másrészt pedig a közös ügy sikeréért viselt felelősségük fokozása. A párt' szervezeti szabályzatában ezután pontosabb megfogalmazást kapnak az állami és társadalmi szervezetek pártirányításának tő elvei. Kétségtelen, hogy a pártkongresszust előkészítő dokumentumok hatalmas visszhangot váltanak ki, sok javaslat, levél születik hatásukra — mondotta Gorbacsov. — Felmerülnek majd konkrét kérdések, vélemények hangzanak majd el a párt-, tanár“ i és gazdasági szervek munkájáról. Egyetlen hasznos gondolat. egyetlen javaslat sem maradhat észrevétlen. Az elhatározott célok megvalósítása csak megfeszített, nagy termelékenységű munkával érhető el. Ma különösen nagy sziik«ég van minden egyes szovjet ember, minden dolgozó kollektíva és minden pártszervezet konkrét tetteire — hangsúlyozta "befejezésül Mihail Gorbacsov. A plenum az előterjesztett dokumentumokat megvitatásuk után elfogadta. Az ülés úgy határozott, hogy az újjászerkesztett pártprogram tervezetét és a szervezeti szabályzat módosítását nyilvánosságra hozzák, az SZKP XXVJ.I: kongresszusát megelőző pártértekezletek, párt- konferenciák, a köztársasági kommunista pártok kongresszusai elé vitára bocsátják. Nyilvánosságra hozzák a,z ötéves és a hosszú távú népgazdasági terv tervezetét is, hogy azokat a dolgozó kollektívák gyűlésein, az oktatási intézményekben, a katonai! alakulatoknál és a társadalmi szervezetekben megvitathassák. A Központi Bizottság ülése szervezeti kérdéseket is megvitatott. A plenum Nyikolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává választotta. Nyi- koilaj Rizskovot a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökévé történt kinevezése kapcsán felmentette a Központi Bizottsági titkárának tisztsége alól. Nyikolaj Tyihonovot, aki egészségi állapotára való tekintettel nyugdíjba vonult, a plenum felmentette az SZKP KB Politikai Bizottságának tagsága alól. Az SZKP KB plénuma ezzel befejezte munkáját. Megkezdődött az Európai Kulturális Fórum Hazánk nyitott a világ humanista értékei felé (Molytatás az 1. oldalról.) Az UNESCO küldöttségét Anders Arfwedson, a szervezet főigazgató-helyettese vezeti. A részt vevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-teremben délelőtt 10 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üdvözölte a jelenlévőket, majd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének adott szót. Lázár György köszöntője Elöljáróban a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében köszöntötte a tanácskozás valamennyi résztvevőjét, a megnyitó ünnepségén jelenlévőket. — Szeretném újólag kifejezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta —, amely hazánk iránt megnyilvánult, amikor a Helsinki Záróokmányt aláíró államok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar Nép- köztársaság fővárosa legyen a Kulturális Fórum színhelye. Kormányunk megtisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy e fontos nemzetközi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A Kulturális Fórum napirendjén szereplő kérdések megvitatását különösen időszerűnek érezzük ma, amikor olyan nagy szükség van a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti kapcsolatok fejlődését segítő kölcsönös bizalom erősítésére. A kulturális értékek cseréjére, a kulturális kapcsolatokra mindig is úgy tekintettünk, mint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusztító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a humanizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó''befolyással'voltak. A népeink közötti együttműködés legjobb hagyományait megtestesítő értékek közé soroljuk az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, amelyet európai enyhülés néven ismert meg a világ. Veszélyben a civilizáció A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a Helsinki Záróokmány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, lehetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a Kulturális Fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhülési folyamat jelentős erőfeszítések árán elért eredményeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos veszélyek fenyegetik. Ebben a helyzetben Európa és a világ népei joggal kísérnek feszült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. Kormányunk, az emberiség sorsáért felelősséget érző valameny- nyi politikai tényezővel, minden békeszerető emberrel együtt üdvözli és támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a szemben álló nukleáris fegyverek számának radikális csökkentésére irányulnak. * Ügy gondoljuk, hogy a nemzetközi párbeszéd fenntartásában, a kölcsönös bizalom légkörének helyreállításában, az enyhülési folyamat továbbvitelében minden egyes államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egymás és önmagunk iránt abban, hogy közös erőfeszítéssel leküzdhetők az emberiséget fenyegető súlyos problémák. A Kulturális Fórum munkájában ,33 európai és két észak-ame- rikar állam képviselői vesznek részt. A madridi mandátumban megjelölt témakörök, a tanácskozás napirendjén szereplő kérdések kedvező alkalmat kínálnak arra, hogy alkotó eszmecsere bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről a kultúra különféle területein. Biztosak vagyunk abban, hogy a tanácskozás munkájában részt vevő kiemelkedő személyiségek tapasztalatainak és elgondolásainak kölcsönös megismerése, a közöttük kibontakozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Kulturális Fórum eredményesen záruljon. Az érdekek közösek Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű államok - képviselői között egy sor kérdái* ben ideológiai és politikai nézet- különbségek nyilvánulnak meg, A helsinki folyamat minden eddigi eredménye azt igazolja azonban, hogy e nézetkülönbségek ellenére olyan politikai-kulturális megoldásokat találhatunk, amelyek egyetlen állam törekvéseit sem sértik, hiszen az érdekek közösségére, a konszenzus elvére építenek. Az európai kultúrát mindig a sokszínűség, egyben az alapvető humanista értékek közössége, a nemzeti kultúrák szerves kapcsolata és kölcsönhatása jellemezte. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, szerencsésebb és hányatott sorsú nemzeteket képviselnek. Hisszük azonban, hogy — a Helsinki Záróokmány megfogalmazásával élve — minden kultúrának megvan a maga érdeme és értéke, ezért joggal tarthat igényt arra, hogy szellemi-kulturális eredményei más népek számára is hozzáférhetővé váljanak. A Helsinki Záróokmány ezért tulajdonít jelentőséget annak, hogy a részt vevő államok megfelelő eszközökkel elősegítsék az egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés felkeltését. kulturális értékeinek széPlenáris ülés A tavaly ugyancsak Budapesten tartott előkészítő értekezleten sorshúzással eldöntött sorrendnek megfelelően a plenáris ülés első felszólalója COMTE MARIO VON LEDEBUR, Lichtenstein küldöttségvezetője volt. A budapesti Európai Kulturális Fórum a béke, a relatív enyhülés különleges pillanata — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban megfordítva, úgy használhatnánk a régi mondást, hogy „a múzsák között hallgatnak a fegyverék”. DUMITRU ANINOIU, a román delegáció vezetője vázolta azt az utat, melyet Romania az utóbbi négy évtizedben tett meg a kulturális fejlődés területén, és hangsúlyozta, hogy Romániában nemzetiségére való tekintet nélkül minden állampolgárnak lehetősége van szellemi értékek létrehozására. Bár különböző társadalmi rendszerű országok képviseltetik" magukat a fórumon, Románia kész valamennyiivei együttműködni a politikai enyhülés, a bélke és biztonság érdekében — hangoztatta. ■ JEANNE HERSCH asszony, a svájci küldöttség 'vezetője felszólalásában aggodalommal szólt arról, hogy Európában mind nagyobb mértékben halmozódnak if el a különböző fegyverek, fegyverfajták, márpedig ,a kulturális értékek cseréjéhez, a kultúra fejlesztéséhez békés, alkotó légkörre van szükség. A svájci küldöttség — mondotta befejezésül i— arra törekszik, hogy türelemmel és mások nézeteinek jobb megismerésével igyekezzék elősegíteni a mostani fórum eredményességét. Az örökség egysége WALTER J. STOESSEL, az íEgyesült Államok küldöttségé- mdk vezetője felszólalásában hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztosabb világ megteremtéséhez járulhatnak hozzá ■tanácskozásukkal. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a 'bevándorlók hazája, Európa valamennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát. Walter J. Stoessel külön kiemelte az amerikai filmművészetben oly nagy lesebb körű megismertetését országaikban. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szellemében — nyitott Európa és a világ minden humanista szellemű kulturális értéke iránt, sőt jelentős anyagi támogatással teszi hozzáférhetővé ezeket az értékeket. Talán nem hat szerénytelenségnek, hi BZt mondjuk, Magyarország fiémesak részesedett mindazokból a szellemi-kulturális javakból amelyeket más európai nemzetek létrehoztak, hanem maga is hozzájárul! az évszázadok során ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük, a Kulturális Fórum résztvevőinek, mindazoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre látogattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat szerezzenek országunkról, népünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. — Kormányunk érdekelt abban, hogy a ma kezdődő Kulturális Fórum eredményesen betöltse küldetését a helsinki folyamatban, hozzájáruljon a közös értékek tudatának erősítéséhez, az államok közötti együttműködéshez, a kultúra művelői közötti kapcsolatok további bővítéséhez. A magyar küldöttség ezeknek a törekvéseknek a jegyében vesz részt a tanácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár György, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredményes munkát kívánt a Kulturális Fórum résztvevőinek. szerepet játszott magyar Cukor György és Kertész Mihály nevét. PAUL MERTZ, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra-, hogy az európai kultúra egységes és közös hagyományokra, értékekre épül, ugyanakkor ez, a kulturális azonosság nem jelent egyformaságot. Kifejezte reményét, hogy a Fórum hozzájárul majd e közös értékek és kulturális kapcsolatok erősíté- s éh 6 z MIROSLAV VÁLEK szlovák kulturális .miniszter, a csehszlovák küldöttség vezetője nyugtalansággal szólott arról, hogy az utóbbi időben világunkban -növekedett a feszültség, erősödött a szembenállás. „Ez aggodalommal tölt el bennünket, miiként aggaszt minden jóaíkaratú embert”. A kultúra fontosságáról szólva kijelentette: önmagában nem akadályozhatja meg a pusztítást, de eszköz lehet a rombolás veszélyének elhárításában. JEAN GRETHER, a Monacói Nagyhercegség küdöttségvezető- je rámutatott: a Budapesti Kulturális Fórum azzal az igénnyel ül össze, hogy elősegítse a részt vevő 35 állam közötti együttműködést, a művészi alkotómunka területén éppúgy, mint a könyvek vagy más kultúrahordozók terjesztésében, filmek, televíziós műsorok közös létrehozásában.* Hangsúlyozta: a kultúrák napjainkban egyre inkább áthatják egymást, a nyitottság egyre fontosabb. FERNANDES FAFE, a portugál küldöttség vezetője azt a reményét fejezte ki, hogy a budapesti tanácskozás kulcsszava a megértés lesz. A .portugál delegátus javasolta, hogy a fórum mutasson rá a különféle európai népek kulturális örökségének egységére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kierkegaard, Chopin, Bartók, Shakespeare vagy Ibsen, ha különféle módon is, de egyazon európai kultúrát gazdagított. WOLFGANG SCHALLENBERG, az osztrák küldöttség vezetője a nemzeti kultúrák kölcsönösen megtermékenyítő hatásának jelentőségét méltatta felszólalásában. Hangsúlyozta a kulturális fórum színhelyének, Budapestnek az osztrák szellemi életre gyakorolt pozitív hatását. A tanácskozás feladatát abban jelölte meg, hogy a Helsinki Záróokmányt aláíró államok konkrét formákat találjanak az európai egy ü t tanúk öd és n ek. FRANCOIS-RÉGIS BASTIDE, a francia küldöttség vezetője a vendéglátó Magyarországnak tisztelegve „keresztútnak” nevezte hazánkat, amelynek kultúrája befogadott szinte minden európai hatást, miközben ragaszkodott nemzeti eredetiségéhez. Emlékeztetve arra, hogy 1980-ban Madridban Franciaország vetette fel kulturális fórum rendezésének gondolatát a helsinki folyamat részeként, hangoztatta: a kultúra nagyon lényeges összetevő és kapcsolatteremtő a tekintetben, hogy erőszaktól és bizalmatlanságtól mentes új Európát teremtsünk. Realista stratégia eleme GEORGl JORDANOV, a bolgár küldöttség vezetője bevezetőben rámutatott: a jelenlegi budapesti találkozónak azt az utat kell tovább építenie, amelyen a kultúra és az alkotás összeforr az általános béke eszméjével. Ebben a tekintetben Európa példával szolgálhat a világnak, s meg is kell teremtenie ezt a példát. Az a párbeszéd — folytatta —, amelyre ez a magas fórum hívja a résztvevőket, akkor válhat az enyhülés és végső soron a béke felé vezető „realista stratégia” elemévé, ha a kultúra béketeremtő erővé válik. GHISLAIN HARDY a kanadai delegáció nevében mondott beszédében rámutatott: naivitás lenne azt képzelni, hogy az ideológiai különbségek egycsapás- ra megszüntet,hetők, mégis remélhető, hogy a kultúra szak- emberei a fórum hat hete alatt olyan megegyezésre jutnak, olyan gyakorlati intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a szabad alkotást, a kulturális értékek szabad terjesztését, valamint a kulturális együttműködést minden szinten. F. W. JALINK, a holland küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy egyetlen ország sem tekintheti szigetnek magát. Olyan világban élünk, amikor kölcsönösen függünk egymástól. Vonatkozik ez a kulturális területre is. Nemcsak kölcsönösen függünk egymástól, hanem elmondhatjuk, hogy egyazon fának különböző ágai vagyunk. Kijelentette, hogya budapesti fórum akkor teljesíti feladatát, ha alkotó vita eredményeként felméri a valós helyzetet, a lehetőségéket és a legyőzendő akadályokat. DR. HANS-JOACHIM HOFFMANN, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője hangsúlyozta: az emberiség válaszút előtt áll: a nukleáris fegyverkezés és konfrontáció vagy a békés egymás mellett élés között kell dönteni. Mihail Gorbacsov Franciaországban előterjesztett békeprogramja igazi fordulatot hozhat a leszerelés javára, a konfrontáció felszámolására és az együttműködés kialakítására. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy kölcsönös érd ekek f i gyei em!b ev ét el ével együtt éljenek, jól megférjenek egymással. Ebben nagy szerepe lőhet a kultúrának és a művészetnek. Ezzel a fórum befejezte első napi tanácskozását. A szerdai plenáris ülésen folytatódnak a küldöttségvezetők felszólalásai. események sorokban GENF Genfben, az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások keretében tegnap ülést tartott az űrfegyve- rek kérdésével és a hadászati fegyverzettel foglalkozó munka- csoport. BRÜSSZEL Az Egyesült Államok nyugateurópai NATO-szövetségesei kedden azzal a javaslattal fordultak Washingtonhoz, hogy ne utasítsa el az új szovjet leszerelési javaslatokat, 'hanem fogadja el azokat tárgyalási alapként. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentésében ezt a NATO-külügyminiszterek Brüsszelben befejeződött rendkívüli ülésének egyik legfontosabb eredményeként értékelte. Azonban — ahogy azt Shultz külügyminiszternek az ülésszak után tartott sajtóértekezlete is mutatta — a hivatalos Washington nem szándékszik figyelembe venni a NA- TO-szövetségesek felhívásait, és nem hajlandó igazságos megállapodások kialakítására a Szovjetunióval — állapítja meg a szovjet hírügynökség beszámolója. • Az Európai Kulturális Fórum színhelye. A megnyitás előtti pillanatok, amikor gyülekeznek a küldöttségek. „A múzsák között hallgatnak a fegyverek” A párt magabiztosan halad a kommunizmus felé Az úi szerkesztésű pártprogramot jellemezve Mihail Gorbacsov ^nyomatékosán felhívta a figyelmet az SZKP elméleti és politikai alaptételeiben mutatkozó folyamatosságra. Az elméleti következetesség és a folyamatosság egyszersmind feltételezi az elmélet alkotó továbbfejlesztését és a történelmi tapasztalatok alapján levont legfontosabb következtetésekkel történő kiegészítését. Ma már a korábbinál világosabban, pontosabban látjuk, hogyan tökéletesíthető a szocializmus, hogyan valósítható meg programunk, a kommunizmus elérése. Ennek tükröződnie kellett és tükröződik is a párt legfőbb elméleti és politikai dokumentumában. A- programot
