Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

1985. október 2. • PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT KEZESSÉGET VÁLLALVA í' <,Vú*V,L ü-f fp üj ">u,,íLi&yl m IS"X'Al<Aíúy%'? w;w*, sMifI Iványi István, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese Az egészségügyi újítók és feltalálók nemrégiben Kecske­méten megrendezett kiállításán és fórumán találkoztunk Iványi Istvánnal, az OTH elnökhelyettesével. A rendez­vény kapcsán a hazai újítási, feltalálói tevékenység eredmé­nyeiről, feladatairól kérdeztük. — Hogyan alakult az elmúlt években a bejelentett szabadal­mak száma, s mekkora hasznot hoztak ezek a népgazdaságnak? — A feltaláló tevékenység ered­ményességét kifejező szabadalmi bejelentések száma az előző évek­hez hasonlóan lendületes növe­kedést mutat: tavaly összesen 4886 volt, a felszabadulás óta a legtöbb. Ugrásszerű az a fejlődés, amely a hasznosított találmányok pénzben mért hasznos eredmé­nyének emelkedésében tapasz­talható. E mutató az elmúlt év­tizedben csaknem négyszeresére nőtt, és 1984-ben miijtegy nyolc és fél milliárd forintot tett ki. Tükröződik ez a kifizetett talál­mányi díjakban is: egy-egy talál­mány díja elsősorban a haszno­síthatóság függvénye, jelenleg a ki­kalkulált, majdani hasznos ered­mény értékének 5 százaléka az alapdíj. Ennek alapján a feltalá­lóknak kifizetett összeg 1975— ,1984 között 140 millió forintról 734 millió forintra növekedett. A találmányi tevékenység gazdasá­gi eredménye tavaly a nemzeti jövedelem több mint egy száza­lékát tette ki. Érzékelhetőbb ez, ha hozzáteszem, hogy a feltalálók száma 5185 volt, ez pedig a nép­gazdaság szocialista szektorában dolgozó aktív keresőknek csak a 0,1 százaléka. — Milyen adatokkal tudná jel­lemezni az újítási munkát? — A díjazás alapjául szolgáló gazdasági eredmény tavaly a meg­előző évihez képest csaknem 30 százalékkal nőtt, míg a kifizetett újítási díjak 67 százalékos növe­kedést mutatnak. Ez utóbbi adat emelkedésének mértéke jelzi az újítások minőségében végbement­változásokat: csökken ugyan a benyújtott újítási javaslatok szá­ma, de az a tapasztalat, hogy egy­re több a műszakilag-gazdasági- lag jelentősebb, hatékonyabb munka, vagyis a kevesebb többet ér. — Hogyan terjednek az elfoga­dott találmányok, újítások? — A jelentősebb találmányok­ra a hivatal felhívja az illetékes szervek figyelmét, melyek afctán — ha akarják —, felvehetik a kapcsolatot a feltalálóval. A mi közvetítő szerepünk azonban nem elegendő. Régóta gyenge pont például, hogy az átadott újítások aránya mindössze 3,5. Azaz száz újításból mindössze három és fél jut el más vállalatokhoz, pedig nyilvánvaló, hogy az azonos jel­legű megoldást igénylő problé­mák ennél jóval nagyobb arány­ban fordulnak elő, különösen azo­nos ágazaton belül. Ennek egyik legalapvetőbb oka az információ hiánya: e rendkívül alacsony szám mögött tulajdonképpen el- fecsérelődött energia, a már kita­láltat — az újítási munka elszi­geteltségénél fogva — újból ki­találó tevékenység húzódik meg. — Milyen lehetőségeket lát az információs hálózat bővítésére? — Példamutatónak és követen­dőnek tartom az újítások elter­jesztésének az egészségügyben bevezetett gyakorlatát. Az ága­zatban megtörténik az újítások célirányos válogatása, nyilván­tartása. Rendkívül hasznos ez a mostani kiállítás és fórum is, ahol három megye egészségügyi intézményeinek képviselői vehe­tik szemügyre a legújabb alko­tásokat, találkozhatnak személye­sen az újítókkal, feltalálókkal. Kiemelésre érdemes az az orszá­gos újítási-találmányi versenyt pályázat is, amely a munka- és üzemszervezés javítására, az ápo­lási munka megkönnyítését szol­gáló eszközök kifejlesztésére, az energiaforrások jobb hasznosítá­sára és más fontos egészségügyi kérdések megoldására irányuló célkitűzéseket tartalmazott. A korszerű megoldások minél szé­lesebb körű, minél gyorsabb el­terjesztése fontos népgazdasági érdek. Ezért tartom különösen időszerűnek a helybelieknek pél­dául azt a törekvését, hogy meg­teremtsék a benyújtott és elfoga­dott újítások megyei szintű össze­gyűjtését és rendszeres közzété­telét is. A másutt bevált eljárá­sok gyors átvétele — az egészség- ügyi ágazat specialitásából faka­dóan — annál inkább szükséges, mert hiszen a legkisebb újítás is — legyen az csupán egyszerű Szervezési jellegű ésszerűsítés, — az emberek közérzetét napon­ta és közvetlenül meghatározó, vagyis kifejezetten társadalom- politikai jelentőségű tényező. Szabó Klára FIZETÉSI HALADÉK MŰTRÁGYAVÁSÁRLÁSHOZ A legfontosabb őszi mezőgaz­dasági munkák közé tartozik a talajerő-utánpótlás. Az évente ki­szórt mintegy másfél millió ton­na hatóanyagú műtrágyának megközelítően ötven százalékát ebben az időszakban juttatják a földre az üzemek, hogy megala­pozzák vele a jövő évi termést. Az őszi időszakban kiszórt mű­trágyának hozzávetőlegesen felét a hazai vegyipari gyárak állítják elő. más részét — hatóanyagban számolva körülbelül 350 ezer tonnát — az AGROTEK impor­tálja. A mezőgazdasági üzemek ez évi megrendeléseinek a vál­lalat — legalábbis ami a szocia­lista importot illeti — elegét tett, sőt a bőséges kínálat érdekében többet is beszerzett, de a tőkés import egy részét — az összes évi felhasználás mintegy 5 szá­zalékát — nem tudta megvásá­rolni. E foszfortartalmú műtrá­gyákat részben a hazai gyártás fokozásával és a szocialista or­szágokból történő beszerzésekkel pótolják. Jelenleg naponta megközelítő­en 100 vagonnyi műtrágya érke­zik a Szovjetunióból az országba. Á vagonokat az AGROTEK a MÁV közreműködésével már ele­ve a megrendelő üzemeknek cí­mezi, így a felesleges raktározás közbeiktatása nélkül1 közvetlenül a felhasználókhoz jut el a mű­trágya. Az üzemek egy része azonban — mintegy 80—100 tsz a természeti csapások (belvíz, árvíz stb) folytán kieső termés miatt anyagilag kedvezőtlen hely­zetbe került, s műtrágya-megren­deléseit lemondta, noha a növek­vő hozamokhoz elengedhetetlen a megfelelő talajerő-utánpótlás. Éppen ezért most az AGROTEK a szorult helyzetben levő mező- gazdasági üzemek partnereinek fizetési haladékot ad arra az esetre, ha a lemondott kálisó- és a karbamidrrjűtrágyát így mégis meg akarják vásárolni, sőt a tá­rolási költségeket is átvállalja. Az üzemek a műtrágya ellenér­tékét 1986 első negyedében fizet­hetik meg. Az ajánlók felelőssége A huszonkilenc éves szakmun­kás fiatalembert, akit alig két és fél éve vettek fel a pártba, most ki kellett zárnia az alapszerve­zetnek, a döntést az illetékes párt­végrehajtóbizottság is megerősí­tette. Az ok: ittas gépkocsiveze­tés. A baleset következtében egy személy könnyebben megsérült, egy pedig súlyosan: hónapokig nyomta a kórházi ágyat. A fiatal­embert a bíróság meghatározott időre eltiltotta a gépkocsiveze­téstől, és több hónapi — felfüg­gesztett — börtönbüntetésre ítél­te. Nem ez volt az első ilyen esete ugyanis: évekkel ezelőtt egyszer már rajtacsípték ittas ve­zetésen. Igaz. akkor nem történt sérülés, s ő megúszta a szabály­sértési eljárás keretében pénz­bírsággal és azzal, hogy jogosít­ványát háromnegyed évre bevon­ták. Most azonban már nem volt pardon, s a bírói eljárással pár­huzamosan a pártszervezet kizár­ta soraiból a kommunista névre méltatlan tagját. Örök időkre? Eddig a szomorú szokvány eset, és ami következik, az már koránt­sem megszokott, sőt, eléggé ritka folytatás, amely miatt a történe­tet érdemes közreadni. A szóban forgó pártszervezet ugyanis fe­lelősségre vonta a kizárt párttag egykori, két és fél évvel ezelőtti ajánlóját is. (Pontosabban: az egyik ajánlóját. A másik ugyan­is a KISZ-szervezet volt, amely­nek tagsága azóta kicserélődött és új vezetősége van. A figyel­meztető tanulságot azonban eb­ben a Kollektívában is megtár­gyalták.) A megdorgált ajánló művezető közvetlen felettese az ittasan ka- rambolozónak. Jól ismerve bér osztottját, tudott annak életmód­járól, arról, hogy bár kifejezet­ten alkoholistának nem nevez­hető, elég sűrűn néz a pohár fe­nekére; s tudomása volt arról a korábbi, szerencsés kimenetelű balesetről is. Utólag, amikor a taggyűlésen mindezt számonkérték tőle, az­zal védekezett, hogy bízott párt­fogolja „megjavulásában”, de hogy szót is emelt volna e célért, hogy beszélt volna is a fejével, hagyjon fel a „vagánykodással” legalább ha gépkocsiba ül, ennek semmi nyoma. Azt is védelmére hozta fel, hogy ha nem ajánlja az említettek miatt a fiatalembert a pártba, ezzel megnehezítette vol­na a pártszervezet dolgát, gátol­ta volna a pártépítési, a tagfelvé­teli terv teljesítését. Végül a művezető ezzel a nem épp önkritikus megjegyzéssel nyugtázta a pártbüntetést: az ajánló nem vállalhat örök időkre kezességet az ajánlottjáért... Csalódott karrierista Ritkán fordul elő efféle eset, hogy tudnillik a megbüntetett, kizárt párttagnak az ajánlóját is felelősségre vonják, még ritkáb­ban, ha ajánlottját „csak” töröl­ni kell, vagy egy-két év, vagy hó­nap után saját jószántából lép ki. Egyik megyeszékhelyi közin­tézményünkben egy szintén fia­tal ember tavalyelőtt azzal a hát­só gondolattal jelentkezett a pártba, hogy ezzel hivatali elő­menetelét. karrierjét egyengesse. Tehetsége azonban nem állt arányban önhittségével és kö­nyöklő törtetésével; az általa ki­szemelt vezető pozíciót mással töltötték be. Ekkor beadta mun­kahelyi felmondását, és a párt­ból is kilépett, azzal indokolta, hogy „csalódott” a pártban. Hogy mi e „csalódás” oka, arról a nyílt színen persze nem vallott, viszont fehér asztalnál, bizalmas baráti körben elkotyogta: neki „meg­ígérték” azt az állást, ha a piros könyv birtokában „hajt rá”. S hogy ki tette ezt a nemcsak köny- nyelmű és felelőtlen, de visszata­szítóan korrupt és cinikus —. a párttól idegen — szemléletről árulkodó ígéretet? Nos, éppen az ajánlója, ö pártfogolta, ő súgta neki e tanácsot, ő segítette be a pártba. Mondani sem kell, az in­tézmény pártszervezete példa­mutató szigorral kérdőjelezte meg: vajon az ajánló is méltó-e egyáltalán a párttagságra? ! i.:i I Az életével is felelt Ma már mind kevesebben van­nak azok az idős kommunisták, akik a felszabadulás előtt, az il­legalitás életveszélyes körülmé­nyei között küzdöttek és dolgoz­tak a boldogabb jövőért. Ám ők tanúsíthatják: igen nagy felelős­séggel járt valakit a párt tagjává ajánlani. Igen alapos, (személyes ismeretséget, a jelölt életének, munkájának, személyiségjegyei­nek, gondolkodásmódjának) pon­tos ismeretét követelte, és — egy­általán nem túlzás a fentebb em­lített kifejezés — igenis kezessé­get kellett érte vállalnia, politi­kai és erkölcsi kezességet. Kezes­séget, gyakran az életével is — azért, hogy akit javasol, nem vá­lik árulóvá, hogy valóban a leg­jobb képességei szerint harcol, dolgozik a kapott feladatok telje­sítéséért. Pártunk történelmi hivatásá­nak csak úgy tud megfelelni, ha szervezetei és tagjai jelen van­nak és eredményesen, példamu­tatóan dolgoznak az élet minden területén. És nem véletlenül tesz- szük a hangsúlyt a tagjaira is. A szó szoros értelmében vett élet­veszélyt ugyan nem, de komoly politikai veszélyt igenis magában hordoz, ha a pártba arra mél­tatlan és alkalmatlan, politikai­lag és erkölcsileg ingatag, anya­gi és egyéb visszaélésekre hajla­mos, hátsó céloktól vezérelt vagy épp jellemgyenge emberek be­kerülnek. Az ilyen párttag óha­tatlanul gyengíti környezetében a párt hitelét, politikai akcióké­pességének alapját. A pártépítés öntisztítás is Tegyük hozzá: az ajánlók több­ségét az ajánlás pillanatában mé­lyen át is hatja a felelősségérzet: a bevezetőben említett esetek rit­kaságszámba mennek. Sokan azonban úgy érzik, felelősségük megszűnt, mihelyt a taggyűlésen a felvételt megszavazó karok a' magasba lendültek. Ez téves fel­fogás: az ajánlónak továbbra is figyelemmel kell kísérnie aján­lottja pályáját, sorsát, életét, munkáját. Ha szükséges, segíte­nie kell további fejlődését, elejét venni annak, hogy néhány év vagy hónap múlta az esetleges kizárás — vagy törlés, kilépés — utaljon vissza rá: valóban nem elhibázott volt-e ajánlani? Kádár János, az MSZMP fő­titkára mondta a XIII. kongresz- szuson, a Központi Bizottság be­számolóját előterjesztve: „Az új tagok felvételekor nagy követel­ményt támasztunk, de ugyanezt nem mindig érvényesítjük követ­kezetesen a pártban lévőkkel. Sok pártszervezet még nem ju­tott el annak felismeréséig, hogy a pártépítés nemcsak az utánpót­lást, hanem a párttagok folyama­tos nevelését, és a párt öntisztu­lását is jelenti.” Ajánlani — ez azt is magában foglalja, hogy tovább folytatott személyes kapcsolatban nevel­jük, segítjük, óvjuk a politikai és erkölcsi bukás veszélyeitől. Va­lóban kezességet vállalunk érte, hogy ne csak a párt taglétszámát gyarapítsa, hanem magatartásával a párt iránti bizalmat is; hogy munkájával a párt történelmi küldetésének teljesítését, társa­dalmunk szocialista fejlődését is eredményesen szolgálja. Koncz István VÍDIA-üzlet a Széchenyivárosban Tegnap délelőtt 10 órától négy és fél millió forint értékű árukészlettel várja a vásárlókat a VlDIA Keres­kedelmi Vállalat új kecskeméti, széchenyivárosi üzle­te az ÉPSZISZ szolgáltatóházában. Az első olyan bolt a harmincezer lakosú városrészben, ahol csillárok, tv-k, gáztűzhelyek és különböző konyhai, háztartási áruk mellett sokféle aprócikk is kapható. Parafadugóért, csö­pögő csaphoz való tömítőgyűrűért, kávéfőző- és porszí­vó-alkatrészért ezentúl nem kell a széchenyivárosiak- nak a megyeszékhely központjába utazniuk. (Gaál Géla felvétele) AZ ESKÜVŐ EZÚTTAL ELMARADT Betörő a Kincsesboltban Menyasszonyától elbúcsúzva Kecskemét belvárosán keresztül bandukolt hazafelé április 16-ról 17-re virradó éjjel a 21 éves Ta­más József. Kavarogtak a gon­dolatok a fejében: mitévő le­gyen, hogyan nősüljön meg, ha még jegygyűrűre sincs pénze? Ám egyszeresük felragyogott előt­te a KINCSESBŐLT felirat. Ta­más József ezután hamar csele­kedett, felkapott egy közelben heverő kődarabot. Néhány má­sodperc múlva tompa csattanás- sal megadta magát a kirakat­üveg. A bordó bársonyon elhe­lyezett arannyal futtatott ezüst­tárgyak közül a fiatalember gyorsan kiemelt egy féldrága­kövekkel díszített fényképkeretet, egy fatalpra helyezett lovasszob- rocskát és egy ugyancsak féldrá- gakövekkel díszített dolbozt, ame­lyek együttes értéke valamivel meghaladta a 60 ezer forintot. A történtek másnapján a Klap­ka utca egyik lakója bejelentést tett a rendőrségen, hogy az ud­varon talált egy nagyon muta­tás, szépen ékesített dobozkát. A nyomozók számára nyilvánva­ló volt, hogy a kincsesbolti be­törő járt a környéken:. Az üzlet dolgozód felismerték a megkerült, bár hiányos állapotú értéktár­gyat. A széles körű nyomozásnak ez­után sokféle feladattal kellett megbirkóznia. Megtalálni, hogy melyik utcában, melyik házban lakik a tettes, szinte még köny- nyebbnek bizonyult, mint a tár­gyi bizonyítékokat vagyis az el­tűnt holmikat felkutatni. Az akció végül meghozta gyü­mölcsét. A rendőrök eljutottak a Szilágyi Erzsébet utca 36. számú házhoz, ahol Tamás József lakott. A házkutatás során a lovasszo­borból a négy bástyaszerű díszít­ményt találták meg előbb. A fia­talember a szobrocskát szétszed­te, az állatalakokat és a fatalpat eldobta, s csak a többi apró részt hagyta meg magának. Az ezüst fényképkeretet egy másik fiatal­embernek eladta, de végül a / rendőrség azt is lefoglalta. A bizonvítékok súlya alatt Ta­más József nem látta értelmét a tagadásnak, és elmondott szép sorjában mindent. Hirtelen tá­madt az ötlete, hogy ilyen mó­don szerzi meg a gyűrűre valót, a féldrágaköveket pedig föl tud­ja majd használni valamire. A nősülés a történtek után el- ■ maradt.. .* Jelenleg a kecskeméti városi ügyészség a vádirat elké­szítésén dolgozik. Mindenesetre annyi már sejthető, hogy lesz ideje Tamás Józsefnek azon gon­dolkodni. hátha mégis lett volna valami más megoldás. * Nem szokásunk, hogy a bűn- cselekmények ismertetéséhez megjegyzéseket fűzzünk. Ám eb­ben az esetben véleményünk sze­rint meg lehetett volna előzni a nagy értékek eltulajdonítását, ha például megszólal a riasztóberen­dezés. Csakhogy a bolt megnyi­tása után az utcai portálon mind­össze az ajtóra volt törésérzékelő szerelve (az ajtót vasrács biztosí­totta), a kirakatüvegre nem. Az­óta persze már pótolta ezt a hiá­nyosságot a Kincsesboltot üze­meltető vállalat. Nemcsak a ki­rakatüveg és a riasztóberendezés, hanem a tanulság is drága volt. Tuza Béla MARKETING-BÖRZE Budapesten a Metró Művelődési Házban tegnap megnyüt a hagyo­mányos őszi marketing-börze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság által rendezett bör­ze az eddigieknél is szélesebb körű kínálattal áll az érdeklődők ren­delkezésére: több mint 50 ezer különféle termékből lehet válogatni. Köztük különösen sok vaskohászati cikk, személy- és tehergépkocsi­alkatrész, valamint csapágy, építőanyag, híradástechnikai cikk talál­ható. A felajánlott tételek túlnyomó részét számítógép tartja nyilván, megkönnyítve a keresést, gyorsítva a kiszolgálást. A börzén ezúttal is kínálnak szabad ipari kapacitásokat, s emel­lett — most először — 'bemutatnak és megvételre ajánlanak számító- gépes rendszereket. Szakmai tanácsadó-szolgálat is működik. Az őszi marketing-börze három napig tart. . ’ t Építkezők, figyelőn ! Engedményes r r VÁEV Bramac cserépvásár ♦ az Alföldi TÜZÉP Vállalat Bács, Békés és Csongrád megyei telepein és a BNV-n a „K”-épület mögött október 6-ig. A 22,— Ff-os árból 7 százalék engedménnyel és díjmentesen házhoz szállítva, lerakva az ország bármely területére. A VAÉV Bramac cserépértékesítés a leltározás alatt nem szünetel. 1970

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents