Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-12 / 214. szám
1985. szeptember 12. ■ PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT Dr. Bögre János kandidátus Bács-Kiskun megyében igen sokan foglalkoznak a jövedelmező libatöméssel, akik közül bizonyára jó néhányan szívesen megismerkednének személyesen is dr. Bögre János professzorral, a hazai libatenyésztés első számú szakértőjével. A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanárát régi kapcsolat fűzi a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz, s ez az együttműködés az idén jelentős állomásához érkezett. Az OMÉK-on teljesítménydíjat kapott a cég lúdtenyésztési rendszere, amelynek genetikai irányítását a tudós kandidátus végzi. A napokban a megyeszékhelyi cégnél találkoztunk. — Mikor kezdett érdeklődni a libatenyésztés iránt? — Körösladányban születtem, s ott költöttem közelebbi ismeretséget a szóban forgó szárnyasokkal. Anyám ugyanis libatöméssel foglalkozott, így nap mint nap figyelemmel kísérhettem az állatok fejlődését. Érdeklődésem nem csökkent az egyetemi évek alatt sem, tudományos tevékenységemet is ezen a szakterületen kezdtem el. A mintegy 200-ra tehető publikációim 90 százaléka e tárgykörben íródott. . — A baromfiiparral hogyan került kapcsolatba? — Állattenyésztési kísérletek •lefolytatásához az egyetem anyagi lehetőségei nem elegendőek. Láng György, a Baromfiipari Tröszt vezérigazgatója kiváló menedzser volt-, felismerte, ihogy a tudomány eredményeinek gyors gyakorispú alkalmazása milyen piaci előnyökkel járhat, s felkarolta a kutatómunkát. Vele kerültem kapcsolatba még 1965-ben. Munkatársaimmal Körmendtől Komádig kísérletezhettünk a vállalatok baromfitelepein. A tröszt megszűnése után is kitűnő kapcsolatban maradtam a cégekkel. A kecskemétiek különösen nagyvonalúak, jó mecénásai a tudománynak, aminek persze maguk is hasznát látják. Szerencsés dolog, hogy nemcsak feldolgozással, hanem állattartással, is foglalkoznak, gyakran megfordulok rácalmási és kunszentmik- lósi telepükön. — Felsorolná tudományos munkásságának néhány gyakorlati eredményét? — 1962-ben részt vettem a rajnai lúd hazai meghonosításában, amely ma is meghatározó fajta az országban. Lehetőség nyílt a nagyüzemi lúdtenyésztésre, a lu- dankénti naposlibák száma pedig az évi 15-ről 30-ra szökött. 1965- ben kidolgoztuk a pecsenyeliba nagyüzemi tenyésztésének technológiáját, akkor ebből a szektorból származott az országban termelt libahús fele. Az 1967—71- es években a háztáji lihamáj-ter- meltetésben elért eredményekhez is volt némi közöm, a hazai átlag állatonként 35 dekáról 50 dekagrammra ment fel. Egyik legnagyobb sikerünk a folyamatos lúdtojás-termeltetés lehetőségének megteremtése. A liba hagyományosan februártól május végéig tojik, mintegy negyven tojást. A mi ludaink szeptembertől decemberig erre még rátesznek 32—33 darabot. Munkatársaim köziül megemlíteném Tüske Józsefet. aki tavaly óta a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat alkalmazásában áll, s akivel 1971- től 83-ig tartó szjvós munkával Kunszentmiklóson kitenyésztettük az. államilag elismert Hun- gavls Kombi elnevezésű, fehér tollú, máj- és hústermelésre egyaránt alkalmas hibrideket. Ennek nagy szerepe , volt a vállalat OMÉK-on kapott teljesítménydíjában. — Jelenleg mind dolgozik? — Több kérdés is foglalkoztat. Az egyik az, hogy a tolltermelés növelése érdekében miként lehetne a libákat télen is tépni. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz telepén végezzük a kísérleteket. Harmincezer libánál ez már komoly haszonnal járna. Bálái F. István KEVESEBBSZER TÁMADOTT A KULLANCS A nyár járványügyi * Az elmúlt három nyári hónapban a bejelentésre kötelezett fertőző betegségekkel kapcsolatos járványügyi helyzet összességében kedvezőbben alakult hazánkban, mint az előző év hasonló időszakában. A gypmor-bélrendszer fertőző betegségeinek számszerű adatai — a salmonellosisok kivételé. vei — nem tértek el lényegesen a tavaly nyáron regisztráltaktól. A bejelentett salmonellosisok száma viszont mintegy 25 százalékkal haladta meg az előző év júniusában, júliusában és augusztusában megismertet. Valameny- nyi cseppfertőzéssel terjedő betegségből is kevesebb fordult elő A vásárlók forintjai Bács-Kiskun lakosai az utóbbi- másfél esztendőben har- mincmilliárd forintnál többet költöttek áruvásárlásra. A pénz egynegyedét élelmiszerekért fizették. Felhőtlenül örülhetnénk a vásárlóerő ilyeténképpeni alakulásának, ha némi keserű szájízzel nem tapasztalnánk: forintjainkhoz más is járul a becsületesen végzett munka elismerésén és a fizetőeszközért cserébe kapott terméken kívül. A rádió egyik reggeli adásából — amelyben eddig húszmillió forintot kitevő tisztességtelen vállalati árszerzésről nyilatkozott a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője —, de a napi gyakorlatból is tudjuk: az üzleti tisztességei nincs minden rendben. A megyei tanács kereskedelmi osztályának felügyelősége az idén 269 ellenőrzése alkalmával nyolcvanhétszer bírságolt. Huszonötször árdrágítókra, tizenkétszer hamisan mérőkre és számolókra, tízszer az áruellénőrzés megakadályozásáért, tizenegy esetben romlott élelmiszer forgalomba hozataláért és húszon* kilencszer egyéb, a fogyasztók érdekeit sértő szabálysértésért szabott ki pénzbüntetést. Emellett nyolc vállalati fegyelmi eljárást is kezdeményezett a felügyelőség. Afölött sem hunyt szemet, hogy — túlnyomórészt MZ iparcikk-kereskedelem üzleteiben — jogtalan átárazással háromszázhuszon- hét-ezer forint értékű terméket hatvannégyezer forinttal drágábban akartak eladni. Miből, mennyit kap a vevő forintjaiért? Ebben alapvető szerepe van a gazdaság teljesítőképességének, a piaci kereslet és kínálat változásainak, de más tényezőket sem hagyhatunk figyelmen kívül. Ugyan miféle magyarázat lehet arra, hogy nagyforgalmú, országos rendezvény idején ■egy önkiszolgáló étteremben tizennyolc forint ötven fillérért szolgáljanak ki egy kis tányér — a szó szoros értelmében maroknyi — sült krumplit? Mi volt az oka, hogy amikor szülők gyermekeikkel egyik este kiléptek a tiszai Tősfürdő kapuján, az útjukba eső cukorkaárus 1,50 forintos árcédulával jelölte az egy dobozba rakott egyötvenes és 60 filléres rágógumit? A válasz kézenfekvő — a jogtalan haszonszerzésre, avagy a tisztességtelen árra való törekvés. Az árak el is szakadnak olykor a valóságos piaci viszonyoktól. A kecskeméti városközponti szolgáltatóház sarkán, a zebra mellett nyolc forint volt a láthatóan romlásnak indult paradicsom kilogrammja, míg a piaccsarnokban és a nagybani piacon két- három forinttal olcsóbban jóval szebbet és frissebbet adtak. Ugyanennél az átkelőhelynél a csemegeszőlőt 35, a Széchenyi téri árkád alatt 32, a Csemege Kereskedelmi Vállalat üzlete előtt húsz forintért mérték, s a vásárcsarnoki kezdőár sem haladta meg ezen a napon a húsz forintot. Mennyit ér az áru, amíg új, amíg a fogyasztók megkedvelik, s mennyit ér később? Napi vásárlásainkból tudjuk, hogy forintban ugyanannyit. Am gyakran minőségileg kedvezőtlen fordulatnak vagyunk tanúi. Némelyik üveges savanyúság ehetetlenül ecetes. Másutt a jaffaszörp higulására panaszkodtak. Egyes töltelékáruk minőségével szintén gondok vannak. A félsertések részeinek megfelelő darabolása és megfelelő áron való értékesítése sem kifogásmentes. Minőségi ellenőrök és árszakértők gyakrabban körülnézhetnének a lacipecsenye-sütőknél, a sülthurka- és kolbászárusoknál. Mi az, ami készítményeik közül megéri az áráit, s mi az, ami nem? Az üzleti tisztesség erősítéséért a termelőknél és a kereskedelemben bőven van tennivaló, de tartalék is, szerencsére. Szükséges ezzel a tartalékkal élni, hiszen jobb minőségű áruval, a tényleges ráfordítással arányos árakkal, s a becsületes kiszolgálással nemcsak a vevők érdekeit, de a forint vásárlóerejét is védjük. Kohl Antal mérlege az elmúlt nyári esetekhez képest — mondották az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályán. Az idegrendszert megtámadó fertőző betegségek közül a vírusos eredetű agy hártya- és , agy velőgyulladások száma is — beleértve a kullancs okozta megbetegedéseket — kevesebb volt a tavalyinál. A bejelentett agyhártyagyulladások száma csaknem a fele, az agy velőgyulladás ok aránya pedig mintegy 60 százaléka volt az előző év hasonló megbetegedéseinek. A járványügyi események sorában szükséges megemlíteni a nyári időszak elején előfordult. salmonella okozta tömeges és csoportos ételfertőzéseket is. Volt két. nagyszámú megbetegedéssel járó dysenteria-jár vány is, amelynek kórokozóját feltételeí- hetően ugyancsak étel terjesztette. Mindkét esetben enyhe lefo- lyásúak voltak a betegségek. A dysentenia kórokozója nemcsak ételekkel került emberi szervezetbe: öt medencés strandfürdő és egy tó vize által tierjesztett hasmenéses megbetegedésekkel járó járvány is kialakult, közülük négyet shigella-baktérium okozott. Előfordult egy ivóvíz által terjesztett községi járvány is. Poroszló lakói közül négyszázan estek át az ivóvíz miatt hasmenéses megbetegedésen. Új hidak épülnek Jelentős munkákat fejezett be az év eddigi részében a Hídépítő Vállalat. A Ferihegyi repülőtéren határidőre elkészült, és már műszakilag átadták az új fogadóépülethez kapcsolódó hidat. Az elmúlt hónapban indulhatott meg a forgalom a békési Kettős-Körös-hídon. Bicske és Törökbálint között az M 1-es autópályán négy alul- és felüljárót építettek meg a vállalat szakemberei, a Flórián téri csomópontnál pedig befejezték a még hátramaradt hiánypótló, sokat. Az év hátralevő részében egyik legjelentősebb feladatuk s egyben a fővárosi munkák gerince — az észak—déli metróvonal újabb szakaszának építése. Vidéken folytatja a vállalat a Szentes és Csongrád közötti Ti- sza-hid alapozását; itt a hosz- 6zan tartó tiszai árhullám hátráltatta a hídépítők munkáját. Hónapokig olyan magas volt a folyó szintje, hogy a munkagödör víz alá került, lehetetlenné téve az építés folytatását. Három hete kezdhettek csak hozzá a munkálatokhoz, a több hónapos lemaradást az erők koncentrálásával próbálják mérsékelni. MINDENKIHEZ SZÓL A NÉPFRONT (I.) A közös akarat gyümölcse Nyolcadik kongresszusára készül a népfront, mozgalom. A helyi bizottságok megkezdődő új- jáválasztása városban, községben jó alkalom az összegzésre. Ma kezdődő cikksorozatunk az országos tevékenység néhány (ő jellemzőjét ismerteti meg az olvasóval. Egyértelmű kiindulópont. A Hazafias Népfront VII. kongresszusán — 1981. március 14—15-én — az Országos Tanács beszámolója III. fejezeté- nek első bekezdése így hangzott: „A Hazafias Népfront a szocialista népi-nemzeti egység megvalósításának és fejlesztésének politikai mozgalma. Ezért vállalkozott a társadalmi osztályok és rétegek, a magyarok és a nemzetiségiek, a különböző világnézetű emberek, a műveltség és a jólét más-más fokán élő állampolgárok összefogására és együttes tevékenységének a megszervezésére”. Mintha tükör lenne A községi-körzeti, a város-körzeti, a községi, városi, megyei testületeket figyelembe véve, ötezer felett van az országban a népfrontbizottságok száma, a választott tagaké pedig kilencven- hétezer. Csupán ez a két szám is elegendő lenne annak kifejezésére, milyen lehetőségek rejlenek a mozgalomban, mind a lakosság különböző rétegeihez való eljutást, mind a lakosságnak a közéleti tevékenységbe történő bevonását tekintve. A mozgalom érdeke és a demokrácia érvényesítése azt kívánja: ezeket a lehetőségeket a társadalom egészének — a bizottságokon belüli tükröződésével is — érzékelhetővé kell tenni. A nép- froratbizottságok tagjainak harmincöt százaléka munkás, tizenegy százaléka paraszt, minden száz testületi tag közül harminchét a nő, huszonnégy a fiaital, azaz harminc éven aluli. A párttagok aránya 35,5 százalék. (Az arányokon lehet, s most a választások alkalmával kell is változtatni.) Mintha tükör lenne...? Folytonosan változó, a szervezeti korlátokat nem ismerő tömegmozgalomról van szó, amely — élve a tagszervezetei, közülük is a legfontosabb, az alapító tag, a Magyar Szocialista Munkáspárt teremtette politikai környezet serkentő hatásával — hívó szóval fordulhat mindenkihez, hiszen céljait minden józan gondolkodású állampolgár vállalhatja, s mivel e célok között minden jó ügy ott van, teendő is jut mindenkinek. A népfront valójában minden állampolgár mozgalma kíván lenni, hiszen az ember élete folyamán sokféle helyzetet, szerepkört foglal el — tanuló, kereső, nyugdíjas, házas, szülő stb. —, de mindenkor és alapvetően elsősorban állampolgár. Tevékeny résztvevő Ez persze kézenfekvővé teszi, hogy a mozgalom serkentője, szervezője legyen az országos jelentőségű és a helyi közérdekű témák nyílt megvitatásának, a lakossági vélemények gyűjtésének és tolmácsolásának. Ennek akkor tehet eleget, ha minél több állampolgárt késztet véleménynyilvánításra, s az így formált közös akarat gyümölcse a korábbinál célszerűbb, ésszerűbb tett lesz. Ezt a munkát így értékelte a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója: „A Hazafias Népfront eredményesen segíti a párt szövetségi politikájának az érvényesítését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője”. Közjogi feladatok... Az 1985-ös választások lényeges tapasztalatokkal jártak, amelyek a jövőben is hasznosíthatók, útmutatók. Az azonban minú a választások előkészítésének időszakában, mind a választások napján igazolódott, hogy .a célszerűbb válasrtási rendszer jelentősen megnöveli a társadalmi aktivitást, új lakossági rétegeket von be a közéleti tevékenységbe. Az ötéves ciklus alatt az Országgyűlés tizennyolc törvényt alkotott. Olyan, hosszú távra érvényes elveket fogadott el, — tükrözve azokban sok-sok népfrontfórum véleményét —, mint a közlekedés, a vízgazdálkodás, a köz- és felsőoktatás fejlesztéséről szólókat. Nehéz, ellentmondásos fejlődési szakasza ez társadalmunknak, gazdaságunknak. A népfrontmozgalomnak mégis sikerült a hetedik és a nyolcadik kongresszust összekötő időszakban befolyását növelnie, szerepkörét tágítania. Amit éppúgy bizonyít a .béke- és barátsági hónapok rendezvénysorozatain való aktív részvétel, mint az, hogy az Országos Tanácsnak a külföldi szervezetekkel fenntartott munkakapcsolatai ma már megközelítik a hetvenet. A szerepkör természetesen tovább tágítható és kell is, hogy tágasabbá váljék. Egyetlen példa erre: a nők népességen belüli aránya az év elején 51,4 százalék volt. Amihez a népfronitmoz- galomnak is az eddigieknél hatásosabban, jobban kell igazodnia. Nem a statisztikai arányosság kedvéért, hanem a munka eredményesebbé tétele érdekében. Vezérlő elv A VII. kongresszus, mint már említettük, 1981. március 13—14—15-e. Nemcsak a felirat volt az 1981-es kongresszusnak otthont adó teremben — az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában —, hanem a vezérlő elv is lett: „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvés!” Az eltelt négy és fél esztendőben a közös gondolkodás, együttes cselekvés gyakorlata újabb tízezreket győzött meg arról, lehet, érdemes, keli is szólni, javasolni, nem belenyugodni, többre törekedni. Ezért hiba, ha valahol úgy tekintenek a nép- frontmozgalomra, a helyi testületekre, hogy ami ide sem, oda sem sorolható, sem ide, sem oda nem tartozik, az a népfrontmozgalom része, mozgási terepe, lehetősége. Ez a maradvány-elv szerinti munkamegosztás azért veszedelmes, mert elfeledteti: a közös akarat gyümölcsei annál gazdagabban teremnek meg, minél többeké, tpme- . geké az a közös akarat. Mészáros Ottó Következik: Ott lenni a dolgok sűrűjében ALMALÉ SZABOLCSBÓL • Megkezdték az alma feldolgozását a Felső-Tisza menti almafeldplgozó üzemben: Szabolcsbákán. A tervek szerint ebben a szezonban naponta 20 vagon almából készül finom lé. Képünkön ax akna feldolgozása. HARMINCKÉT ÉVET SZABOTT KI A BÍRÓSÁG Elítélték a szabadszállási erőszakoskodókat A Bács-Kiskun megyei Bíróság tegnap délelőtt hirdetett ítéletet abban az erőszakos kö- zösülési ügyben, amelynek ez év tavaszán Szabadszálláson egy 17 éves és egy 41 éves asszony volt az áldozata. A bíróság az elsőrendű vádlott, Dömény Lászlót (Szabad- szállás, Vörös Hadsereg útja 7.) egy rendbeli folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntettében találta bűnösnek, ezért 7 évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 7 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A másodrendű vádlott Rafael István (Szabadszállás, Hámán K. u. 2.) számláján két rendbeli, részben folytatólagosan, résziben többek által elkövetett erőszakos közösülés, egy rendbeli személyes szabadság megsértése, egy rendbeli aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés és egy rendbeli tartás elmulasztásának vétsége szerepel Ezért őt halmazati büntetésül 12 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélték. A harmadrendű vádlott, Rafael János (Szabadszállás, Hámán K. u. 2.) bűnös kétrendbeli, részben folytatólagosan, többek által elkövetett erőszakos közösülés, valamint egyrendbeli kifosztás bűntettében. A bíróság ezért 10 év fegyház ban letöltendő szabadság- vesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, Jakab Gusztáv (Szabadszállás, Jókai u. 22.) negyedrendű vádlott bűnösségét egyrendbeli, többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntettében állapította meg, ezért 3 év fegyházban letöltendő szar badságvesztést és 4 év közügyek töl eltiltást szabott ki. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak a védők részben felmentésért, részben enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Ax ítélet tehát nem jogerős. T. m.
