Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-12 / 214. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. szeptember 12. VÁLSÁGBAN AZ ÁLLA TTENYÉSZTÉS f (IV.) §§§ Nagyobb biztonságot várnak a sertéstartók! A sertésállomány és. a sertéshústermelés nagysága az ágazatot az egész mezőgazdasági termelésben és az exportban is igen jelentőssé teszi. Az állattenyésztés bruttó termelési értékének több mint 40 százalékát ez az ágazat adja, és az exportból származó devizabevétel mintegy 300 millió dollár. Az állattenyésztési ágazatok közül az első helyen áll. A hazai sertéshústermelés jelentőségét mutatja az is, hogy az összes hústermelés mintegy felét adja. A jelentős sertéshústermelés nyilvánvalóan összefügg az abraktakarmány-termesztési adottságainkkal, valamint fogyasztási szokásainkkal, amit igazoh évente az összes húsfogyasztásunk 60 százaléka sertéshús. Sikeres kormányprogram A sertéstenyésztés a megye állattenyésztésének is legjelentősebb ágazata. Az ország vágósertés-értékesítésének 13,9 százalékát Bács-Kiskun adja. Az állomány alakulására döntő hatással voltak a IV. ötéves tervben megfogalmazott húsprogram megvalósítására tett kormányintézkedések. Üj telepek épültek, illetve a meglevőket korszerűsítették. A 70-es évek közepétől a mennyiségi növekedés mellett előtérbe került a minőségi változás. Az új fajták tenyésztésbe állításával egyidejűleg módosult a tartás-, és a takarmányozás-technológia. A változások eredménye a sertésszám-növekedés és a magas állati termék-kibocsátás. A központi intézkedésék és a megyei szervezőmunka hatására, sertésállományunk á VI. ötéves terv első három évében is dinamikusan nőtt. Az elmúlt esztendőbein a növekvő költségek, illetve csökkenő nyereség miatt ellentmondás alakult ki az ágazaton belül. Ugyanis a gyarapodó termelési érték mellett csökkent a nyereség, így az állattenyésztésen belül több üzemnél veszteséges lett a sertéságazat A termelési kedvet legmegbíz- hatóbban a kocaszám alakulása jelzi. Az 1980. évi 75 ezres szám 1983. évre 93 000 darabra nőtt. ezen belül a háztáji kocalétszám emelkedése mintegy 40 százalékos volt, és elérte a 62 ezer darabot. A kialakult ellentmondások miatt. 1985-ben erőteljes csökkenés 1 tapasztalható. Az I. félévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva a kocaállomány a megyében összesen 9,6 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 12,6 százalékkal csökkent. Az év első hét hónapjában megyénkben 643 ezer sertést vásároltak fel. 16 százalékkal kevesebbet mint a múlt év hasonló időszakában. Miért e nagy visszaesés? A visszaesés okai Elsőként általánosságban említhető: az ágazat jövedelempozíciója romlott a takarmány, energia, gép- és az alkatrészárak jelentősen emelkedtek. Másrészt a régebben épült sertéstelepek átfogó és termelést bővítő rekonstrukciójára a gyorsan romló pénzügyi helyzet miatt az üzemek ’nem vállalkoznak. Az épületek elavultsága eleve kizárja a rentábilis termelést, ugyanakkor a befektetés nagysága — a hozzá kapcsolódó terhekkel — nem áll arányban a várható nyereséggel. Az üzemek egy része a rekonstrukció helyett a termelés meg- ' szüntetését látja i< legcélszerűbb megoldásnak. Ezért csökkentette, illetve számolta fel ^állományát a kalocsai Iszkra, a hartal Lenin és a kiskunmajsai Petőfi Termelő- szövetkezet. A sertéstápok gyakran változó béltartalma a hizlalási idő és a költségek növekedésével párosul. Általában a jelentősebb állománynyal rendelkező, árutermelésre szakosodott gazdaságok szorulnak takarmányvásárlásra, így ezeket a termelőket érzékenyen érintette a tápok változó minősége. Az egyébként is nehézségekkel küzdő ágazatot sújtotta az I. félévben a készáru átvételének elhúzódása. ez növelte a költségekéit. esetleges elhullásokhoz vezetett Más oldalról is gondot okozott ez; megyénkben harmadik éve aszály van, s ebben az abrak- hiányos helyzetben a itúitartás miatti többlettakarmány-felhasz- nálás nem kívánatos. 1ZURETI YÁ SZEPTEMBER 14-ÉN 6—17 ÓRÁIG A SKÁLA DUNAÚJVÁROS ÁRUHÁZBAN ÉS KÖRNYÉKÉN Rendkívüli áruk — rendkívüli árak — csak erre a napra szóló kedvezmények! NZC 160 és NZC 431 Tesla lemezjátszó 1500 Ft engedménnyel. NDK zenegép 12 500 Ft helyett 10 000 Ft lemezjátszós rádió 7200 Ft helyett 5 900 Ft szovjet férfikerékpár 1620 Ft helyett 1240 Ft 160 literes hűtőszekrény 3 900 Ft helyett 3 400 Ft fagyálló padlóburkoló 8,20 Ft helyett 5,70 Ft hajszárító készlet 899 Ft helyett 650 Ft egyes kristályáruk jelentős árengedménnyel import édességek engedményes vására izolit műpadló 150 Ft helyett 115 Ft import robotgép 2450 Ft helyett 1 715 Ft konzervek és vegyi áruk olcsóbban! Keresse fel az ALKU-SÁTRAT, ahol az árusított cikkekre alkudozhat! REKLÁMÁRON! ágynemű-garnitúra 299 Ft női kosztüm 399 Ft törlőruha 25 Ft egyes női ruhák féláron pillanatforrasztó 290 Ft edényáruk kilós áron 1871 A minőség szerinti felvásárlás kiterjesztése a háztáji gazdaságánál még nem talált megértésre az ellentmondó 'propaganda (a minősítésre átállás különböző időpontjai, a minősítés helye, a felvásárlási árat nem közölték, az átvételi ár kifizetési idejének hosszúsága, a panaszok érvényesítésének' módja) is növeli a feszültséget és a termelői kedv csökkenéséhez vezet. Mennyiség és üiittőség összhangja A felvásárlók részéről az utóbbi időben egyre többször elhangzott — a mennyiségi növekedés mellett — a vágósertéssel szembeni fokozottabb minőségi követelmény. A hazai és export igényeket figyelembe véve csökkenteni kell a zsíros sertések arányát. A Kiskunfélegyházi és Húsipari VállalatH felmérésé szerint megyénkben -á1 kistermelői sertésállomány 78,9 százaléka még ebben az évben is öves. Cornwall, illetve fajtajelleg nélküli annak ellenére, hogy a vemheskoca-akció keretén belül az elmúlt évben 4560. ez évben pedig már 5600 vemhes kocasüldőt helyeztek ki kistermelőkhöz. Egyidejűleg átvállalják a hús, illetve húsjellegű kan spermájával történő mesterséges termékenyítés díjtételét. A próba vágások azt mutatják, ■hogy megyénk kedvezőtlen helyzetben van, mert indokolatlanul megnőtt a tenyésztett fajták száma'. szinte áttekinthetetlenné váltak a keresztezések, árutermelési kombinációk. A 'nagyüzemi arány megyénkben azonos az országossal, viszont lényegesen rosszabb a helyzet a kistermelőknél, ahol minőségi osztályba sorolható az állomány 74,8 százaléka, ebből 1. osztályú 0,7, II. osztályú 7,1. III. osztályú 26,9. IV. osztályú 40.1 százalék. Az I—11. osztályú aránya együttesen 7,8 százalék, mintegy féle az országos átlagnak. A félvásárlási árakból az következik, hogy a jelenlegi árrendszer a kistermelői szektort, a súly- kategóriák betartása mellett, csak pigmentmentes sertések előállítására ösztönzi. Nincs megfizetve viszont az I—II. osztályú minőségi állomány. Tény viszont az is, hogy a III—IV. osztályú pigmentéit sertésekért többet 'kap a kistermelő, mint a nagyüzem. Az ellentmondások feloldásához az kell, hogy a feldolgozóipar ne csak általában, hanem kon'krétab- ban számszerűsítve is fogalmazza meg igényét és tegye meg a következő évre szóló árajánlatát. Számolni kell azzal, hogy a vágott áru minőségének javítása csak jobb, költségesebb feltétel- rendszerrel érhető el. Meg kell szüntetni a jelenlegi bizonytalanságot és tudatosítani kéli a kistermelőkkel, hogy az átvételkor alkalmazott krotáliázás. illetve tetoválás csak az adott vágóhíd belső értékelésére történik. Az jelenleg és várhatóan a jövő évben sem módosítja az átvételkor történő minősítést. Anyagi hátrány a kistermelőt nem éri, de lehetővé tes^i ^zt. hogy aki jobban hizlal — több húst értékesít — a jövőben többet kapjon a leadott sertésért, mert á vágóvonalon történő utóminősítés miatt felárhoz jut. Ennek kidolgozásához az kell, hogy az átvételnél és a feldolgozásnál megalapozzák, illetve megteremtsék az objektív minősítés feltételeit. Fajtaváltás és átvétel Feladatunk, hogy a sertéshústermelést a hazai és a külföldi piacon minőségben és jövedelmezőségben versenyképessé tegyük. Ennek érdekében fokozatosan le kell cserélni a kocaállományt jobb vágóértéket garantáló tenyészál- lományrai ez azonban legalább 3 —5 évet vesz igénybe. Jelenleg szemléleti hiba, hogy a kocasüldők termékenyítési • időpontját nem a kortól, hanem a testsúlytól teszik függővé. Ez eredményezi, hogy az intenzív fajták fiatal korban vemhesülnek, újravemhesíté- sük nem, vagy nehezen sikerül Kiselejtezik őket, ez rontja a fogadási kedvet és kiesik a nagyobo , biztonságot adó máso$fc harmadik ellés. Az anyakoca-állomány cseréje mellett gondoskodni kell a vágóértéket javító, jó örökítőképességű apaállatokról. A megyénkben levő fajtajelleg nélküli, úgynevezett „zugkanokat” fel kell számolni. A fajtaváltást Jkövetni kell a korszerű, megfelelő takarmányozásnak is a kistermelőknél. A gazdaságosság javítása érdekében — nagyüzemben és háztájiban is — csökkenteni kell a takarmányköltségeket. az elhullást és növelni a malacszaporulatot. Megfelelő tenyészanyaggal. takarmánnyal jó minőségű árut lehet előállítani. Viszont a húsipar feladata, hogy kialakítsa a megbízható minősítési rendszert, gondoskodjon az áru pontos átvételéről és a legjobb minőséget kellően honoráló árakról. Csakis az említettek figyelem- bevételével és teljesítésével számíthatunk arra, hogy megyénk sertéstartó gazdaságainak tenyésztői kedve ismét visszatér. Dr. Lőrinczné Bakró Nagy Lívia állattenyésztési szakfelügyelő Becsülik a hajdani sztahanovistát SUSHI ■Bi Csepelen dolgozott Csendes otthon, rendezett udvar fogad a szeptemberi napsütésben Vékony Sándorék kiskőrösi portáján., A gazda a házvégi kertből siet elém. — Mindig van mit kapirgálni1 a kertben.- Most éppen az ásóval birkózom egy keveset. Meg- izzasztott, de nem tudnék már meglenni munka nélkül. Az első világháborúban elesett sjz apám, s özvegy édesanyám egyedül nevelt négy testvéremmel. Hamar meg kellett ' tanulnunk dolgozni, Később kovácsinasként tanult, majd a segédlevél megszerzése után nagy vándorlás következett: dolgozott Kecskeméten, Szegeden, Kecelen, Ágasegyihá- zán, Kiskőrösön és Nagykőrösön is. — Nehéz időszak volt — emlékezik az idős kovács. — Ha elfogyott a munka, a mester egyszerűen túladott az emberen. 1938-ban aztán megszűnt a kiszolgáltatottság: felvettek a Csepeli Vas- és Fémművekhez az acélöntődébe. Persze csak segédmunkásnak! Hiába volt szakmám,. előbb egy évig bizonyítanom kellett. Akkor minősítettek át üzemlakatosnak. A második világháború alatt végig dolgoztak. Nem kellett bevonulniuk katonának. De a halál szele így is megcsapta néhányszor őket: a stratégiai fontosságú gyárat sok bombatámadás érte. — Féltünk >— meséli Vékony- Sándor. — Féltettük aiz életünket és a berendezéseket is. A szemben lévő üzemet egy találat porig rombolta. Mi valahogy megúsztuk. Negyvennégy kará. csonyán aztán megint veszélybe kerültek a gépek. Közeledett a front, s a németek ránkparan- csoltak, hogy rakjuk vagonokba. Volt egy nagyon rendes mérnökünk. Knopp Jenőnek hívták. Az ő irányításával' csupa rossz formázás zektfényt tettünk a vonatra. A németek nem értettek hoj&íá, ,.s a szovjetek közelsége .. miatt mar nagyonPétiek" Az öntöde megmaradt, de a gyár komoly károkat szenvedett. A felszabadulást követően volt mit újjáépíteniük. Vékony Sándor belépett a pártba, s rögtön fontos megbízást is kapott; Hétvégeken jártálk a falvakat és agitáltak. Szövetkezet alakítására mozgósítottak. — Sok helyen nem szívesen fogadtak. 3e mi hittünk az igazunkban — idézi fel a múltat. — Én azzal érveltem, hogy a háború előtt a parasztnak sem volt állandó munkája. Álljanak hát össze, s közösen jobban jut majd munka és kenyér is. Közben a gyári feladatait sem hanyagolta el. Sorozatban fogadták el a termelést könnyítő, épz- szerűsítő újításait. Eredményei elismeréseként 1954-ben részt vehetett a sztahanovista mozgalomban, s ezért kitüntetést is kapott. — Az öntöde kétszáz munkása kö„ zül csupán négyünket emeltek ki. Büszkék voltunk rá, de nem ülhettünk a babérjainkon. Napon, ta bizonyítanunk kellett. Ha valami hiba adódott, nem számiNIKOTINSZEGÉNY CIGARETT mmM lőtt. hogy vége a munkaidőnek, megcsináltuk. A karbantartóknál dolgoztam, ahol sokszor ízekre szedtük a berendezéseket. Így aztán könnyebben ment az újítás is. 1962-ben mentem nyugdíjba. Ezalatt végig az öntöde tmk-jában dolgoztam. Végig bejártam az összes, garádicsot, a segédmunkástól a főművezetőig. Elhallgat. Látszik, gondolatban ismét a csepeli gyárban jár. Nézem a nyugodt, kiegyensúlyozott, 83 esztendős embert. Sok mindent átélt, de valahogy nem látszik rajta a kor. Aztán mintha mély álomból ébredne, megrázza fejét, elmosolyodik, s egy apró szobába hív. Tucatnyi rádió hever szanaszét, apró darabokra szedve — Láthatja, most is állandóan jár a fejem. Mások horgásznak; nekem az amatőr rádiózás a hobbim. Mostanában már csak javítgatok. De van egy asztalosműhelyem is. Jöjjön... Világos, nagy helyiségbe vezet. A sarokban saját készítésű nyúlketrecek sorakoznak. A falakon különböző szerszámok lóg- nak. Középen kisméretű szalag- fűrész áll. — Ezt Is én csináltam — ma. gyarázza — gyalul és kukorica- darálót is építettem hozzá, köszörűkorongot is lehet rá szerelni. Anna néni, a felesége jön be hozzánk.' Lefőtt a feketekávéi Beülünk a szobába, kavargatjuk a forró italt. — A feleségemmel kettecskén csendesen éldegélünk itt. Egy fiunk van. A fővárosban lakik, s a Soroksári Szövőgyárban dolgozik. Nagy örömömre, folytatja a vasas szakmát. Üzemi lakatos.1 Három unokánk és négy dédunokánk van. Az ő kedves zsivajuktól sajnos ritkán zajos ez az öreg ház. A fiú, amikor csak tud, meglátogat. A csepeli gyárból minden fontosról értesülök. Hetente elküldik az üzemi újságot — mutatja büszkén a lapszámokat. — Tegnap kaptam meghívót nyugdíjastalálkozóra. A közelmúltban pedig az üzemi pártbizottság egyik munkatársa személyesen Is megkeresett. Hosszasan beszélgettünk. Jólesik, hogy nem felejtenek el. Gaál Béla mm Kevesebb mérget szívnak a dohányosok Magyarországon az elmúlt évitizedben 13—14 ezer hektáron termeltek dohányt, s csak a har_ mádét a nagyüzemekben. Területileg is jócskán leszűkült, határolt a dohánytermelők körzete, főként Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyékre összpontosult Itt a talaj és az éghajlat is kedvez e növénynek, s ami legalább ennyire fontos, Szabad és dolgos kéz is e vidékeken van a termelés munkálataihoz. No, meg a történelmi hagyományokat követve leginkább az ország északkeleti felében szorgoskodnak a dohányosok. Szorgalmukkal alig van arányban a munka' eredménye. A homokos földeken hektáronként másfél tonnás terméseket takarítanak be, ami nem sokkal több, mint amennyi a költségek fedezéséhez elengedhetetlenül fontos, s messze elmarad a világ élvonalától. Egy helyben toporognak a termelők, s bár látják a kiutat, fejlesztési források hiányában nehezen tudnak rálépni. A világszerte ismert, s kedvelt hlend típusú cigaretták fontos alapanyaga a mesterségesen szárított dohány, ennek' termeléséhez azonban beruházásokra lenne szükség. Ezek költségeseik, a termelőknek pedig kevés a pénzük. Az ellentmondást már térbeli helyzetük is meghatározza, hiszen kedvezőtlen adottságú vidéketeken [gazdálkodnak, s más ágazatok sem ontják a jövedelmet. A füstölő embereket persze vajmi kevéssé érdekli a dohánytermelők panasza, ők zamatos, jóízű cigarettákat akarnak szívni. Ha pénztárcájuk engedi, tehetik, mert az importból származó cigaretták egy része valóban megfelel a kényesebb ízlésű vevőiknek Is. A hazaiakkal azonban más a helyzet. Évente több mint 25 mii- > l’iárd darab cigarettát gyártanak a négy magyar dohánygyárban, s ezeknek már 86 százaléka filteres. Ez önmagában kedvező, ám ,a filteres cigarettáknak csak 27 százaléka különleges minőségű. Vagy inkább csak annak mondott, mert a nyugat-európai színvonalhoz mérve közepesek, illetve annál gyengébbek. A fogyasztók persze ezt érzékelik és érzékeltetik. Az idei esztendő első felében 2 százalékkal nőtt a cigarettafogyasztás, de ezen 'belül a licenc-cigarettákból 40 százalékkal, a Mariborából pedig 60 százalékkal fogyott több. Mindinkább teret hódítanak maguknak az amerikai ízesítésű, drágább cigaretták. Valószínűleg úgy érvelnék magukban a fogyasztók: inkább kevesebbet, de jobbat. Ezzel persze egészségüket is szolgálják, mert kevesebb káros égésterméket szívnak tüdejükbe. Jó hír a dohányosoknak: az egri dohánygyár és a Philip Morris cég közös fejlesztésének eredménye a Bond street elnevezésű, amerikai ízesítésű cigaretta. Nikotintartalma nem éri él az egy milligrammot cigarettánként, s az ára is elmarad a drága és hasonló minőségű külföldi cigarettákétól. . Többszörösen is jó hír a magyar dohánypiacon a Bond street megjelenése. Ez ugyanis az első olyan amerikai ízesítésű cigaretta, amely magyar dohányból készül. Másképpen fogalmazva, lehet a Nyírségben termesztett növényből is zamatos, jó terméket előállítani. Miként? Ha minden részletre ügyelnek gyártás közben, jó minőségű lesz a végtermék. . Jóllehet, befektetés nélkül mindez el sem képzelhető, hiszen az egriek is nyugati országiban vásároltak gépeket a technológiához. De önmagában hiábavaló a legjobb technológia, a minden igényt kielégítő technika is, ha ehhez nem párosul szakmai tudás, s a munka minőségére való törekvés; Egerben, a Bond street Forgalmazásával bizonyították, hogy képesek erre. S ez nemcsak nekik jó, mert ha már a cl garet- tázók százezrei nem tudnak lemondani káros szenvedélyükről, legalább kevesebb mérget szívnak. V. F. 3.
