Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-11 / 213. szám
4 © PETŐFI NÉPE © 1985. szeptember 11. FÖLDEK PARLAGON A hasznosítás társadalmi ügy A mezőgazdaság válságban azállattenyésztés?(HI.) fontos ágazata a szarvasmarhatartás A nagyüzemi alaptevékenység nettó árbevételének 41,7 százalékát az állattenyésztés adja. Az ágazaton belül jelentős helyet foglal el a szarvasmarha. A lakosság által fogyasztott tej és tejtermék nagy részét a tehénállomány, az elfogyasztott húsmennyiség mintegy ötödét a szarvasmarha szolgáltatja. Döntő még az exportban is. Nem hasznosítjuk kellően a termőföldeit. Első ránézésre ez derült ki a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának adataiból. A közelmúltban a földhivatalok, a tanácsok és a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei bejárták a határt, szemléken ellenőrizték a földhasznosítás helyzetét. Azt tapasztalták, hogy a megmű- veletlen terület. vagyis amelyikhez hozzá sem nyúltak, a tavalyihoz képest a duplájára — 19 ezer hektárra — nőtt. A május 31-én éppen vetetlen terület pedig csaknem a háromszorosa — 120 ezer hektár — az előző évinek. A föld pedig — a tulajdonformáktól függetlenül — nemzeti ‘ kincs, hasznosítását törvény írja elő. Fittyet hánynának erre a használói? Nem erről van szó. A statisztika ugyanis csalóka. Ha a számok .mögé nézünk, kiderül, milyen sok oka lehet a hasznosítstlanul maradt területek növekedésének. A mezőgazdasági szakemberek előszeretettel hivatkoznak az időjárásra, ám ezúttal valóban sok helyütt amiatt sem tudtak földjeikhez nyúlni. Amikor például a szemléző bizottságok járták a határt, megközelítően 10 ezer hektárt víz borított, kiűzve onnan a nehéz traktorokat, munkagépeket. A vetés elmaradásáért sem csak a gazdaságok okolhatók, mert több mint 85 ezer hektárt ért elemi kár. 4 ezer hektáron rizstelepet készítettek elő, s lehetne még sorolni a felmentő okokat. Az idén hasznos!tátlianuf maradt földek nagy részéért* tehát az időjárás felelős, ám nemcsak a természet okolható. Nem járt szántóvető ember ott sem — mint más esztendőkben —, ahol meredek a hegyoldal, köves, a talaj, s nehezen fogadja be az ekét. vagy szétaprózott a terület, s emiatt nem gazdaságos a művelése. A szakemberek ugyanis pontosan számba veszik, érdemes-e pénzt költeni a terület hasznosítására. Azok a gazdaságok például támogatást kapnak, amelyek mástól átvett parlagot feljavítanak. majd szántóföldként kezelnek. Énnek összege 10 ezer forint hektáronként, s ez az esetek nagy részében még a költségeket sem fedezi. Pedig a gazdaságok joggal várják ráfordításaik ellenértékét, hiszen nekik a föld hasznából kell megélniük. A statisztikusok gondosan H elszámolnak arról, miként maradhatott hasznosítana- nul a magyar földnek egy kis része. Meg is kell tenniük ezt, hiszen akik saját hibájukból mulasztják el a föld művelését, 'büntethetők. A nagyüzemeknél a föld aranykorona-értékének ezerszerese a bírság, a magántulajdonban levő területeket pedig állami tulajdonba veszik. A földhivatalok szakemberei szerint azonban a 'büntetés olyan ritka, mint a fehér holló, mert a gazdálkodók nagy többsége igyekszik úgy bánni a földdel, ahogy azt nemzeti kincsünkkel tennie kell. Némelykor azonban a már majdnem biztos haszon is elenyészik. Közismert panasz például, hogy aratás előtt néhány héttel a kalá- szoló búzatáblán megjelen- H nek a gáz- vagy a villany- szerelők, s csöveket fektet- Hj nek, oszlopokat állítanak. Még ha a kárt megtérítik is — bár arra is van példa, hogy csak bírósági döntés ||| után —. a földet szerelő ember csalódását ezzel a pénzzel sem lehet kiegyenlíteni. Nem is érthető, a Ír szándékos rombolás, mert gyakorta elkerülhető volna m a munkák ésszerű előkészítésével, csöppnyi figyelmes- ■ seggel. ■ A föld ésszerű1 haskrtosi- ;íása.,'ügy4fl gf.Jjüaädpjnoispk feladata, ám megóvása már másoknak, iparban és szol- H gáltatásban dolgozóknak is ad teendőt. Bátran mondhatjuk: társadalmi ügy. V. Farkas József Költségek és szabályozás A különféle állatfajok közül a szarvasmarhatartás illeszkedik be legszervesebben a mezőgazdasági üzemek tevékenységébe. Trágyája a talajerő fenntartása szempontjából alapvető fontosságú, a gazdasági hulladékot, úgynevezett mellékterméket legjobban értékesíti, a leggazdaságosabb hatásfokkal állít elő fehérjét. A fajta szerinti összetétel az elmúlt időszakban teljesen megváltozott. Az állati termékek iránti igény egyre fokozódik. A kétféle termék — tej, hús — külön specializált ágazat kialakítását tette szükségessé. Az 1972-es kormányhatározatot követően valósult meg, azután megyénk szarvasmarha-állománya 1982-ig nőtt, azóta csökken. 1985. június 30-án 133 761 szarvasmarha, 50 439 tehén volt. A szarvasmarha-állomány 1984 hasonló időszakához viszonyítva 5,1 százalékkal, a tehénállomány ugyanezen időszakban 4,8 százalékkal volt kevesebb. Ez a csökkenés tovább folytatódik, öt üzem számolja fel tejhasznú, három a húshasznú állományát ebben az évben. Az ok: romlott az ágazat jövedelempozíciója. Nőtt az üzemviteli költség — elsősorban az aszály miatti magas takarmányárak hatására —, 'tovább nőtt az ipari anyagok és az energia ára, valamint a bér- és SZTK-költségek is emelkedtek. Új tényező az 1985- től bevezett 10 százalékos béradó. Mindez azt eredményezte, hogy az eddig is feszített közgazdasági környezetű állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés helyzete 1985-re üzemeinkben a tartási küszöbértéket érte el. S hogy milyen tényezők hatnak a jövedelmezőségre? Erre válaszul szolgáljon a következő felsorolás. A termelési költségek gyors ütemű növekedése, az árak és az árbevétel lassú emelkedése, a takarmánytermesztés színvonala és a takarmányok beltartalmi értéke, az állomány termelésének, műszaki feltételéinek romlása, az ágazat munkaerőhelyzete, anyagi és erkölcsi megbecsülése, az exportfelár csökkentése, a gyepterületek felújítására adott állami támogatás megszüntetése, a a műtrágyaárak -növekedése, valamint 9 kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek állami támogatásának új kategóriája. # Tehenészet Dávodon. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben csökkent a támogatás mértéke. Az elmúlt 5 évben a jövedelmezőség — a hozamok növelésének ellenére — fokozatosan csökkent, bár a tej- hasznú ágazat az elmúlt években igen sok állami támogatást kapott. Ezek a támogatások csak pillanatnyi problémát oldottak meg, hosszú távra az ágazat helyzetét nem sikerült megnyugtatóan rendezni. Az utóbbi idők egyik leghatásosabb szabályozójának a többlettej-értékesítési prémium tűnt, amely jó hatással volt a tejtermelés növekedésére, több esetben az állományéra is. A tejprémium megszüntetése gondot jelent ott, ahol az üzemek beruházásainak forrásait és azok megtérülését az elérhető tejprémiumra tervezték. Az új szabályozók növelték a tejtermelés követelményeit, de nem növelték a jövedelmezőséget, uniu-uia Megyei sajátosságok Fokozza a gondot, hogy Bács- Kiskunban a kedvezőtlen adottságú üzemek száma sok, itt a hozamok alacsonyak; ez ha közvetve is, de a szarvasmarha-állomány csökkentésére hat. A megye 87 szarvasmarhatartó üzemében (tejhasznosítású 63 üzem) az épületek korszerűtlenek, felújításuk beruházási pénzeszközök hiányában szinte megvalósíthatatlan. Így az ágazat kézimunka-igénye magas. A munkaerőgond az állattenyésztésben a legnagyobb. Egyetlen állattenyésztési ágazat sem igényel olyan lekötöttséget, nehéz fizikai munkát, mint a szarvas- marha, ugyanakkor a takarmányozási technológiák mellékhatása következtében a dolgozók presztízse itt a legalacsonyabb. Kevés a szakmunkás. A viszonylag magas kereseti lehetőségek ellenére is egyre kevesebb a szarvasmarha-tenyésztést vállaló, megfelelő szakember. Az ágazatban lezajló fajtaváltást nem követte a takarmánytermesztés korszerűsítése. Az állomány genetikai termelőképessége csupán, §0—70 százalékban realizálódik. Sok esetben a szarvasmarha-tenyésztési ágazat a növénytermesztés kisegítője. Igaz, hogy az állattenyésztésnek a gyenge hozamú kukoricát is fel kell takarmányozni, aminek az önköltsége magas, beltartalmi értéke alacsony. Ennek a takarmánynak a minősége árban nem realizálódik és a magas önköltségek miatt csupán értékmentésről lehet szó, jövedelmező termelést nem lehet elérni. Az ágazatban vannak még belső tartalékok, amit fel kell tárni, például a takanmányköltség csökkentése, a hozamok emelése. A háztáji állomány alakulása A háztáji gazdaságokban 1985. június 30-án 15 400 tehén volt, ez az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 7,8 százalékos csökkenést jelent. Az utóbbi 5 évi csökkenés 25,3 százalékos. Oka a tehéntartók elöregedése,’ az urbanizáció hatása, a tömegtakarmányok beszerzési lehetőségeinek romlása, az állandó lekötöttség. A csökkenést. a jelenleg érvényben levő állami támogatás mérsékli, de megállítani nem tudja. A termelői kedv fenntartására szervezték az intervenciós borjúfelvásárlást, ami az 1980-as évektől kezdve évenként több mint 6000 borjú átvételét jelentette. 1984-ben 6264 borjút vásároltak fel, ugrásszerűen megnőtt a megyéből kiszállított borjak száma. 1982-ig 21 fogadóüzem volt a megyében, jelenleg 8. Ez évben a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat — szintén a tenyésztői kedv fenntartására — vemhesüsző-kihelyezési akciót indított a nagy- és kisüzemek részére, kedvező feltételek mellett. A jelenlegi ár- és támogatási rendszer nem segíti elő kellően a szarvasmarha-tenyésztés fellendülését. Egyrészt nem megfelelő az árszínvonal, másrészt a közvetett juttatások nem szolgálják megfelelően az okszerű szarvasmarha-tenyésztést, mert a juttatások nem mindig azokba az üzemekbe kerülnek, ahol a szarvasmarha-tenyésztés feltételei kedvezőbbek, vagy viszonylag rövid időn belül azokká tehetők. Feltételezett), hogy 1986-tól az ágazat jövedelmezőségi viszonyai javulnak. A szarvasmarhatenyésztés fellendítése csak központi intézkedésekkel nem valósítható meg, feltétlen szükséges a mezőgazdasági üzemek belső erőforrásainak jobb kihasználása. Például, minden, körülmények kor, zött biztosítani kell a két elíl§ közötti idő lerövidítését, az életképes borjak felnevelését, az elhullások csökkentését, a tömeg- takanmányok, rétek és legelők gazdaságosabb kihasználását, valamint olyan technológiák bevezetését, amelyek energia- és munkaerő-megtakarítást eredményeznek. Dr. Lőrinczné Bakró Nagy Lívia FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK TEENDŐI Szervezettebb munka, jobb irányítás A fogyasztási szövetkezetek ez évi februári megyei küldöttközgyűlésén hozott határozatok, a január 1-től érvényes közgazdasági szabályozók széleskörűen meghatározták az áfé- szek tennivalóit. Az egyre nehezebb külső és belső gazdasági feltételek között nagy erőfeszítéseket tettek az üzletpolitikai célok eléréséért. A félévi értékelés szerint a bruttó árbevételük elérte az öt és fél milliárd forintot, ami 6,1 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakáénál. Nyereségük pedig ugyanebben az összehasonlításban 11 százalékkal nőtt. A MÉSZÖV elnöksége a közelmúltban tárgyalta az áfészek eddigi munkáját, értékelte erőfeszítéseiket és megvitatta a további tennivalókat,’ levonva a félév tanulságait. Ékről beszélgettünk dr. —Géró Imrével, az áfész titkárságának vezetőjével. — Hogyan alakult a bolti kis. kereskedelmi forgalom? — Az előző év azonos időszakában csaknem 11 százalék volt az emelkedés. Az idén az első félévben ennek még felét sem érte el. A forgalom minden árucsoportnál alatta marad a megyei átlagnak is. Kivétel ez alól az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat. Azt viszont szükséges megjegyezni, hogy az élelmiszer-forgalom mennyisége változatlan áron számítva 2,4 százalékkal haladja meg a tavalyi első félévit. — A vendéglátóiparban van-e javulás? — A vendéglátó-forgalom fél- milliárd forintot tett ki, ez 5,2 százalékkal magasabb az előző évihez viszonyítva. Változott a forgalom szerkezete. Több ételt fogyasztottak, és csőikként az alkoholfogyasztás. A javuláshoz kétségtelenül hozzájárult, hogy a vendéglátásban már az üzletek 65 százaléka szerződéses, amelyek a forgalom több, mint 60 százalékát bonyolítják le, ez az arám' tavaly még nem érte el az 50 százalékot sem. A szerződéses üzletekben törekednék a nagyobb ételválasztékra, ízletesebb a konyha. — Mostanában sok sző esik a felvásárlás és az értékesítés gondjairól. — A felvásárlást elsősorban az időjárás és a piaci kereslet befolyásolja. Ismeretes, hogy a kemény tél sok kárt okozott, az is jellemző, hogy sok alapvető cikk termeltetési biztonságát továbbra sem sikerül megoldani. Csak egy-két példa: burgonyából sok termett, emiatt értékesítési gon- ddk jelentkeznek. A kajszibarack és a meggy alacsony ára alig fedezi a termelési költségeket, és így tovább. Csökkent a tenyésztési kedv a vágónyúlnál, galambnál. — Mindez hat az exporttervek teljesítésére is? — Igen. Csak jelzésszerűen utalok arra. hogy több esetben nem tudjuk az igényeknek megfelelő árut előállítani a külpiac számára. Ä sertésnél például fajtaváltásra volna szükség a kistermelőknél; nincs elegendő, megfelelő beltartalmú keveréktakarmány, nem ismeri a tenyésztő a jövő év január elsején életbe lépő objektív minősítés feltételeit és így tovább. Az egész láncolatban tehát rengeteg a gond, amelyek jelentősen (befolyásolják az eredményeket. Az exportról szólva még hozzáteszem, hogy az előirányzatok teljesítése elmaradt a várakozástól. A nem rubelelszámolású kivitel értéke ugyan 33 százalékkal magasabb a tavalyi félévinél, az éve» tervnek azonban csak 35 százaléka. A rubel- elszámolású exportnál még rosz- szalbb a helyzet. Különösen a friss zöldségfélék kivitelében maradtunk el. Az Uni.ver Áfész sikereket ért el az élelmiszer-ipari termékek külpiaci értékesítésében. Csaknem 93 százalékkal jobb az eredmény a tavalyinál. Ugyanakkor a kiskunfélegyházi Integrál Áfész értékesítési gondokkal küzd jelenleg is. A libamájkivitelre gondolok. — Mindezek alapján hogyan értékelték az áfészek eddigi munkáját? — A bolti és a vendéglátó tevékenység még mindig elmarad a tervezettől, a teljes megyei forgalomból való részesedésük tovább csökkent. A felvásárolt áruk mennyisége alacsonyabb a ■két évvel korábbinál. A gazdálkodás eredményessége szerény mértékben javult. Ez utóbbi főként a szerződéses formában működő boltoknál jelentkezik. A kiskereskedelmi boltoknak csak 15 százalékát érinti ez az új forma, ami elég kevés. A vendéglátásról már szóltam az előbb, ott jobb az arány. Szerencsére van olyan tapasztalat, hogy a kezdeti idegenkedés után megkezdődött a jövedelemérdekeltségű üzemeltetés térhódítása. Még hozzátenném, hogy a megyei élelmiszer-forgalom 56 százalékát bonyolítják le az áfészek. Nagy tehát a feladatuk az ellátásiban és bizony, gok gonddal küzdenek, amelyek egyikén-másikán csak központi intézkedéssel lehetne segíteni. Ide kívánkozik az is, hogy szervezettebb munkára, jobb irányításra van szükség ahhoz. hogy az éves terveket teljesítsük, sok még a feltáratlan tartalék. Kereskedő Sándor1 tomatizálás az olajbányászatban Baskíria olajmezői sajátos próbapályát kínálnak a kőolaj és a kőolajtermékek kitermelésével, előkészítésével és szállításával foglalkozó kutatóintézetben kifejlesztett új eszközök kipróbálásához. Jelenleg sikerrel folynak egy új típusú leválasztó szeparátor próbavizsgálatai. Ezzel a szeparátorral jobb minőséggel és nagyobb hatékonysággal lehet elválasztani a kőolajtól a földgázt és a vizet, s emellett minimálisra csökken a párolgási veszteség. Az új gép kis helyet- foglal el, gazdaságos az üzemeltetése, és pontosabbá válik a kitermelt kőolaj mennyiségének mérése is. Az utóbbi időben megnőtt a nyugat-szibériai lelőhelyek termelőkapacitásának bővítését szolgáló, az intézetben kifejlesztett új eszközök és technológiák száma. Sikerrel haladnak a kísérletek az északi lelőhelyeken a kőolaj szállítására kidolgozott új technológiával. Üj típusú, polimer alapú korrózióvédő és hőszigetelő bevonatokat vizsgálnak. Az olajkutak kiszolgálására és diagnosztizálására kifejlesztett ultrahangos és vibrációs-akusztikus műszerek felveszik a versenyt a világ legjobb, hasonló rendeltetésű eszközeivel. Az intézet tudósai jelentős mértékben hozzájárulnak az anyag- és energiatakarékosság problémájának megoldásához is. Különböző eszközöket fejlesztettek ki a földgáz előzetes leválasztásához, úszóhidakat kőolajtartályokhoz, levegőztető szelepeket és sok más készüléket, amelyekkel a kőolaj veszteségeit évente 30—50 ezer tonnával lehet csökkenteni. Az automatizált irányítás területén elért eredményeik biztosítják a kőolajellátás biztonsagának, s stabilitásának fokozását. Előirányozták a mikroprocesszor technikára - alapuló automatizált irányítási rendszerek lehetőségeinek jelentős bővítését Is. . I ■v
