Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

1985. szeptember 11. szerda • PETŐFI NÉPE 0 3 vács Juló népművész — nap mint nap átjön a szomszédos Bodonv- ból. A kiesüket gyöngyfűzésre, az ügyesebbeket a szövés, kézimun- kázás fogásaira tanítja, mesél, játszik, énekel, velük. Az idén már augusztusban megkezdte a készülődést. A bodanyi műhely­ben heteken át csévélték, sodor­ták azt a húsz kilő gyapjút, ami­ből a Mátraalja Tsz segítségével meglepetés készül mindegyik- tá­boriaké számára: egy-egy míves tarisznya. □ □ □ Vajon mit visz haza a tarisz­nyájában a tábor, végén Balázs Zsolt, a Harkakötöny melletti ta­nyára? A jóeszu. bicegő járású fiú először van itt. Nem utazót még ekkora távolságra otthonról, ahol megvan a feladata a családi munkamegosztásban: — Az én munkám az akolta­karítás. a tápot a másik oldalról áthordani, meg vizet is szoktam adni a tehénnek. Jól érzem ma­gam itt. mert lehet fürdeni és labdázni is. □ ük □ — A tábor költségeit a Vörös- kereszt teljes egészében önkéntes felajánlásokból, adományokból fe­dezi — mondja Iglódi Miklós me­gyei titkár."'aki ilyehkor Kecske­mét és a mátrai üdülő között in­gázik. — A befizetéseket városon­ként elkülönítjük, és ebből fe­dezzük az egy-egy területről ér­kező gyerekek költségeit. A leg­több befizetés Kecskemét és Kis­kunhalas környékéről érkezik. Ál­talában azok a brigádok, munka­helyek járnak az élen. ahol egy- egy mozgássérült gyerek - szülei dolgoznak, de érkeznek 100. 200 forintos egyéni felajánlások is. Több gazdaság gyümölccsel, szörppel segít bennünket. Az Ál­lami Biztosító az Idén először té­rítés nélkül vállalta, hogy minden ide utazó gyereket biztosít. Elkel a segítség, hiszen például csak az utazáshoz három autóbuszra és egy egészségügyi felszerelést szál­lító teherautóra van szükségünk. Jelenleg több mint nyolcszázezer forint van a megyei számlánkon, ennek egy része már a jövő évi táborozás fedezete. Nagyobb gon­dunk most hogy a parádsasvári üdülőt jövőre tatarozás miatt be­zárják, új helyet kell keresnünk a tábornak... □ □ □ Délelőtti csoportfoglalkozás az egykori Károlyi-kastély kertjé­ben. A szeptemberi napsütést meg-megszakítják az elvonuló felhők. Időnként árnyék fut át egy-egy elmélázó gyerekarcon is. Ám elég a szomszéd mozdulata, vagy a foglalkozásvezető figyel­mes szava, s a tekintet máris visz- szatér a feladatra. A gyakorlatlan ujjak nagy igyekezettel formálják tovább a nedves agyagot, a fogé­kony gyereklelkek feltöltődnek az erőt adó közösség, az önzetlen szeretet áramában. Lovas Dániel Körben lelkes szurkolósereg, közé­pütt kipirult arccal a versenyzők — .sportdélután a parádsasvári SZOT gyermeküdülőben. Most éppen kOtél alá bújásban folyik a versengés. Az lesz a győztes, aki a legalacsonyab­ban klfeszltett madzag alatt tud érin­tés nélkül átbújni. Hason, hanyatt, ki hogy tud. Ez az egyik legnépszerűbb feladat a Bács-Klskun megyei moz­gássérült gyerekek táborában. A derűs vetélkedő magával ragad­ja a táborlakókat. Jó néhányan kö­zülük a tolószékból szabadulnak ki néhány percre a zOld fűre, hogy bi­zonyítsák ügyességüket. A kecskemé­ti Petró {Miki boldog arccal veszi át a legjobbnak Járó rágógumicsoma­got. O azok kOzé tartozik, akik tud­nak Önállóan menni, igy iskolába la járhat. Most kezdi a negyedik osz­tályt. Igaz, a szeptember eleji tábo­rozás miatt néhány nap késéssel. Am — társaihoz hasonlóan — semmi pénzért nem hagyná ki a kOzOsen el­töltött tíz napot. Evek óta a tábor visszatérd lakója. A Vöröskereszt megyei szerve­zetének tábora ötödik éve. 1981 óta működik. Az idén 57 mozgás- sérült gyerek jött ej a megye kü­lönböző településeiről. A legfiata­labb hétéves, a felső korhatár pe­dig 18 év. Többségük másodszor, harmadszor van már itt — tudom meig Moravcsik Ferencné tábor- vezetőtől. A kiskőrösi vöröske­resztes titkár, akit júniusban megválasztottak a város ország- gyűlési képviselőjévé is, így fog­lalja össze a táborozás célját: — Szeretnénk olyan élményeket nyújtani a gyerekeknek, ámilye- neket másképpen nem kaphatnak meg. Számukra nehezen elérne- tók olyan elemi dolgok is. mint az utazás, vagy egy baráti kap­csolat. Mi itt kirándulunk a rét­re, közösen labdázunk, játszunk a szabadban. Sok barátság, időn­ként egy-egy szerelem is szövő­dik. Az ismerősök azután év köz­ben is leveleznek, tartják a kap­csolatot egymással. A foglalkozá­sokon a papírhajtogatástól a ké­zimunkáig, agyagozásig minden- félével megismerkednek. Olyan eszközöket használnak, amiket otthon a szülők a kezükbe sem mernek adni. Sokan ülnek le úgy az asztalhoz egy-egy foglalkozá­son, hogy „ezt én úgysem tudom megcsinálni”. Jó látni, amikor mégis elkészül egy-egy alkotás. )U, ,7Ag, ^7, .t^Jjflpla^ó közül, huszon­hármán teljes körű ápolást igé­nyelnek: etetni, mosdatni, pelen- kázni és természetesen állandóan kísérni, mozgatni kell ezeket a gyerekeket. Így érthető, hogy hu­szonnyolc gondozó is nehezen tud megbirkózni az egész embert igénylő feladattal. A gondozók többsége egészségügyi szakdolgo­zó, de van közöttük bolti eladó, gépkocsivezető, nyugdíjas is. ön­ként, fizetség nélkül töltik mun­kával a tíz napot. A szolgálat reg­gel 6-tól este 9-ig—10-ig tart, és kevés a pihenő. Mégis akad elég jelentkező, a törzsgárda évről év­re úiabb önkéntesekkel egészül ki. Van, aki az első napokban sírva keresi meg a táborvezetőt sebbnek. Zsuzsa egy betűvel előz­te meg barátnőjét, akivel otthon is nap mint nap találkoznak. Együtt végzik magántanulóként a gimnáziumot. Ez bizony a tolóko­csihoz és az otthonhoz kötve nem kis vállalkozás. Különösen, hogy a legközelebbi iskola a kiskőrösi Petőfi gimnázium. — Év elején megkapjuk a tan­könyveket, összeállítunk magunk­nak egy órarendet, és aszerint haladunk. Félévenként jönnek hozzápk konzultációra a tanárok, év végén pedig levizsgázunk az anyagból. Egymásnak adunk fel házi feladatokat, de a rendszeres ellenőrzés, a visszajelzés bizony hiányzik — avatnak be tanulási módszerükbe a keceli lányok, akik az idén a tábor után a ne­gyedikes anyagot kezdik. Később, amikor a vacsoránál 'találkozunk. Vörös Márti a lelkemre köti, ne­hogy megfeledkezzek a fordított napról. Jelmezes karnevál, műsor is lesz — ez a táborozás fény­pontja. Nemcsak a gondozók igyekez­nek viszonozni a feléjük sugárzó szeretetet, akadnak önzetlen se­gítők a környékből is. A gyere­kek népszerű Juló nénije — Ko­• Közös agyagozás a szabadban. azzal, hogy hazautazik — azután mégis marad, s a következő év ­ben ismét eljön. Bácskai András­it é, a gondozók vezetője összetar­tó. fegyelmezett csapatot irányit már ötödik éve: — Azt hiszem, azok a jó gon­dozók. akik nagyon sokat beszél­getnek a rájuk bízott gyerekek­kel. Az ebéd utáni csendespihenő alatt, vagy este, a lefekvésnél tut erre, legtöbb idő. Ilyenkor mond­ják el a napi gondjaikat, levelet írunk, szó esik az otthoni dolgok­ról is. Sokat tudnék mesélni. Pél­dául arról a fiúról, akinek tavalv itt ünnepeltük a tizedik születés­napját, és életében nem látott még születésnapi tortát. Vagy At­tiláról, akitől az első napokban elég volt annyit megkérdezni, miért nem eszel, és máris sírva fakadt. Ezek a gyerekek egy-egv szóra, hangsúlyra is érzékenyek, de végtelenül hálásak a törődé­sért, szeretetért. A hagyományos tábori távirász- vetélkedőn két keceli kislány — Vörös Márta és Horváth Zsuzsa bizonyult morzézásban a legügye­AZ ÖNZETLEN SZERETET ÁRAMÁBAN Mozgássérült gyerekek tábora SZÍNVONALASABBÁ VÁLT-E A GYÓGYÍTÁS? Egészségügyi intézmények Íf|fp01*21í*ÍÓl$| A lakosság érdekeit ClV-IvJ«! szem előtt tartva ellenőr­A gyógyító-megelőző munkát végző egészség- ügyi intézmények integ­rációi ának utóvizsgálata kezdődött a napokban a fővárosban, valamint Ba­ranya, Bács-Kiskun, Bor­sod, Csongrád, Heves, Győr, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Vas és Veszprém megyében. A népi ellen­őrök azt igyekeznek fel­tárni, hogy a legutóbbi 1982-ben végzett) KNEB- alapvizsgálat óta hatéko­nyabbá, színvonalasabbá vált-e az intézmények együttműködése, és — en­nek nyomán — a beteg- ellátás? Tapasztalatokat gyűjtenek arról is, hogy a járások megszűnte, a köz- igazgatási rendszer átszer­vezése milyen változások­kal járt, a helyi tanácsok megnövekedett önállósága miként hatott a hatáskö­rükbe került intézmények működésére, s ehhez a te­vékenységükhöz a felsőbb szervéktől milyen útmuta­tást, segítséget kaptak. Górcső alá veszik azt is, hogy az új szervezeti ke­retek és működési előírá­sok elősegítik-e az egysé­gesebb orvos-szakmai el­vek érvényesítését, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intéz­mények együttműködését; megalapozottabbá vált-e a gyógyítómunlka anyagi­műszaki feltételrendszere. zik a körzeti, valamint a szakorvosi rendelőkben fo­lyó gyógyító-megelőző munkát is. Elsősorban ar­ra kíváncsiak, hogy a kör­zeti orvosi szolgálat szer­vezete, valamint a rende­lők telepítési* és működési feltétélei igazodnalk-e a la­kossági igényekhez; meg- felelő-e az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók aránya. Feltérképezik a körzeti orvosok, á szakren- rendelők ős a kórházak (kapcsolatrendszerét. Vizs­gálatokat végeznek a kör­zeti orvosok és ápolónők leterheléséről, s arról, ho­gyan oszlik meg munka­idejük a különböző fel­adatok — mint például a rendelés, a beteglátogatás, a gondozás, a szűrés, az egészséges életmódra ne­velés, az ügyelet — telje­sítése között. A népi ellenőrök anké- tolkat is szerveznek, ame­lyeken az egészségügyi dolgozók is elmondhatják az integrációval kapcsola­tos véleményüket. A szer­vezők különösen arra kí­váncsiak : hogyan ítélik meg az egészségügyi in­tézmények új típusú kap­csolatrendszerét, valamint az ott dolgozók, és a hoz­zájuk bizalommal forduló, gyógyítást váró állampol­gárok viszonyát. Fokozott közúti ellenőrzés A közúti forgalom segítése, a közlekedési fegyelem meg­szilárdítása. a balesetek meg­előzése érdekében Budapesten és az ország valamennyi ine- gyéjében fokozott közúti el­lenőrzést rendeli el a Belügyi minisztérium Országos; Rend­őr-főkapitánysága. A napokban kezdődött akció során — a Közlekedési Minisztérium, a nagyobb közlekedési vállala­tok munkatársaival és a rend­őrség önkéntes segítőivel kar­öltve — fokozott figyelmei for­dítanak az ittas vezetők felde­rítésére, a vasúti átjárók, a jelzőlámpás útkereszteződések forgalmára, a PB-gázzal való tiltott üzemeltetés felderítési­re és a biztonsági öv haszná­latára. Az ellenőrzés kiterjed a gyalogos közlekedés, a sze­mély- ' és az áruszállítás sza­bályainak megtartására, a kü­lönböző engedélyek érvényes­ségére. a jármüvek hatósági jelzéseire, világító berendezé­seire, valamint a gumiabron­csok állapotára. Az akciót az is indokolja, hogy az elmúlt időszakban nem sikerült visszaszorítani a közúti közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló je­lenségeket. A járművezetők relatív gyorshajtással, az el­sőbbségadás elmulasztásával, a tilos jelzésen való áthaladás­sal, szabálytalan kanyarodás­sal és ti rá nyváltoztatással okoztak leggyakrabban balese­tet. Kifogásolható a kerékpá­rosok. a .segédmotorkerékpáro­sok. a fogathajtók és a gyalo­gosok közlekedési magatartá- : sa is.' -’A gyalogosok gyakran idéztek elő balesetet azzak hogy - figyelmetlenül — gyak­ran tilos jelzésnél — haladtak át az úttesten. Piros szegfűk zöld fenyőkoszo­rúban. Rajta aláfutó hófehér se­lyemszalagon kacskaringós arany ’ betűkkel két kegyelemért könyör­gő szó: Ne bántsátok!... Mint akit letaglóztak, úgy fogadott a látvány a kiskunhalasi Sóstó partján. Egy 12 éves fiú augusz­tus 17-i vízi halálára emlékezte­tett a szomorú koszorú. Eltüntetett táblák Néhány évvel ezelőtt általános egyetértésre talált a kiskunhala­siak körében az az ötleit, hogy a használaton kívüli Sóstót és kör­nyékét szabadidő- és pihenőköz- panttá lehetnie fejleszteni. A munkák rendre megindultak, egy darabon gépek kotorták a med­ret. majd elkészült a homokos plázs is. Idén tavasszal még a legpesszimistábbak is úgy vélték, végre tehermentesül a melegvi­ze strand, ahol jó időben herin- gek módjára szorongtak az em­berek. Még egy bátortalan ígé­retet is kimondott valaki, aztán jött a néma csend. Amíg tartott Medárd 40 napos áldása, nem­igen zavart senkit sem. hogy gondos munkások (virágok he­lyett) fürdést itiltó táblákat „ül­tetnek” él. Csakhogy amióta a világ világ, borúra mindig derű jön. Az első néhány kánikulai napon már százával jelentek meg az emberek, s eltüntették a fel­iratokat. Szemtanúk persze soha­sem akadtak, illetve, >ha voltak is, bölcsen hallgattak, mert a zsúfolt, kiépített strandon nekik’ sem volt jó. Így, mintegy önma­gukat felmentve — hiszen ami nem tilos, az szabad — csapa­tostól lepték el a sóstói partot. A hatóság pedig mindent annyi­ban hagyott. < Tilosban a fél város ! Ezzel a címmel a Halasi Hírek­ben augusztus 14-én jelent meg egy rövid Intelrjú. Kollégánk a Sóstó „tilos — nem' tilos” hely­zetéről faggatta Szakái Györgyöt, a városi tanács műszaki osztály- vezetőjét. A nem minden tanul­ság nélkül .való beszélgetést ér­demes szó szerint megismételni. „HH: Miént nem lehet fürdeni a sóstói strandon? Sz. Gy.: A feltételek hiányoz­nak, mint például az öltöző, a zuhanyozó és a WC. Üszómes. tér sincs. HH.: Szerencsére víz van! , Mennyibe kerülne a feltételek : megteremtése, és van-e erre fe­dezet? Sz. Gy.: Hozzávetőleg 1 millió forintba, de az idei költségvetés­ben háromszázezer forint áll rendelkezésünkre. HH.: Ebből mennyit használtak fel eddig? Sz. Gy.; Megrendeltük a ter­veket, de még nem készültek el. HH.: Miért nem idejében ren­delték meg a terveket, hiszen az várható volt. hogy tél után ta­vasz, tavasz után nyár lesz? Sz. Gy.: Mert az eredeti üte­mezés szerint a nyáron kotorni kellett volna a tavait. HH.: De nem kotorták! Akkor mi akadályozta önöket abban, hogy a fürdés feltételeinek meg­teremtésén munkálkodjanak? Sz. Gy.: Például' a kotrás. HH.: De hiszen júniusban, jú­liusban, sőt eddig augusztusban sem kotortak a gépek a strandon! Sz. Gy.: Ez egy szerencsétlen helyzet, mert a gépeknek most is ott kellene kotorniuk. HH.: Mint .a műszaki terv ve­zetője, felelősséggel mit tud ígér­ni, miikor lesz végre készen a sóstói strand? Sz. Gy.: A jövő év június el­sejére." Az írást a halasiak nagy része ügy értelmezte (legalább is a Sóstón fürdőzők nagy száma ezt igazolta),, itt a felmentés, most már mindent szabad.'A rendőr­ség persze ezt sem figyelte tét­lenül. éppúgy, mint a megelőző helyzetett, de igatóiból ők sem sok mindent tudtak tenni.- Nem kell hozzá bő magyarázat: nincs és nem lehet annyi rendőr, hogy több száz embert sorra büntes­sen a tiltott fürdőzés miatt Hiá­ba mentek ki a helyszínre, hiá­ba fizettettek jó néhány ember­rel vaskos büntetéspénzt, harcuk csak szélmalomharc maradhatott. Különösen azért, mert a terület gazdáinak mulasztását, ők sem pótolhatták. Arról pedig akár vi­tát is indithattak volna*, hogy mennyi pénzből lehet legalább a minimális feltételek megteremté­sével ideiglenesen üzembe he­lyezni a tavat A helyszínien megkérdeztem néhány fürdőzőt is, akik külö­nösebben nem panaszkodtak az ellátatlanság miatt, ám néhány (használható?) ötletük azért akadt, Á szükség törvényt bont ? Fiatal házaspár két gyerekkel: — „A városi közvélemény sze­rint itt lehet fürödni. Az a lé­nyeg, hogy a gyerekek felügyelet alatt legyenek. Bár, mi vesszük magunknak a fáradságot, és el­gyalogolunk a néhány száz mé­terre levő autóspihenő kiépített WC-jéhez, azt hisszük, nem ke­rülne többe a tanácsnak, mint 20 ezer forintjába, hogy egy konté- ner-illemhelyet ide tegyen. Ha a balatoni szabadstrandok százain meg tudják oldani, itt sem lenne lehetetlenség. De ha végképp nincs pénzük, akkor bírságolják meg sorra a strandolókait, és két nap alatt összejön az ára. Igaz, az sem ártana, ha egy mentőcsónak is úszkálna a- tavon, hiszen egy fiatal úszómester néhány ezer fo­rintért három hónapig biztosan Szívesen elnapozgatna. s szükség esetén segítene. Ám úgy látjuk, hogy a tanácsnak egy-egy tiltó tábla kitételére sem telik. Per­sze rakhat ki akármit, ha a gye­rekek nem olvassák el. De akkor sem ér sokat, ha a szülők fel­olvassák a szövegét, mert a gyer­mek nem érti. s nem látja elő­re a veszélyt A felnőttek pedig úgyis abban bíznak, hogy meg­ússzák szárazon.” Barnára sült fiatalok: — „Itt tilos fürödni? (Vihogás.) Hát ezt meg honnan veszi? Ne­künk a világon senki sem szólt még, pedig ide járunk he­tek óta. Másfél méternél nem mélyebb a víz, igaz, gödrös egy kicsit a kotrás miatt. Arról mi is hallottunk; hogy egy 12 éves kis­fiú. belefulladt a vízbe, de hát ve­le a nagymamája jött ki. Rá­adásul még egy gyereknek való búvárszemüveg is volt rajta, meg egy légzőcső a szájában. De lehet hogy az ilyen tragédia be­következik azon a strandon is, ahol hemzsegnek az úszómeste­rek, és miniden szabályt betartat­nak.. Ezzel a tóval meg úgy tű­nik. mintha csalogatnák ide az embereket, hiszen bekerítve nincs, s nem áll itt őrt senki. Ezt a néhány táblát is azután helyez­ték el, amikor már megtörtént a jóvátehetetlen. Különben is mesz- sze bent vannak a feliratok a vízben. A partról alig lehet aszö- vegüket elolvasni. Ha mégis si­kerűi; csak annyit lehet megtud­ni: vigyázz, mély víz! Ilyen táb­lák még a legjobban felszerelt medencékben is vannak, s ez, ha jól értelmezzük, nem tilt semmit, csak a veszélyre hívja fel a fi­gyelmet. A különbség pedig óriási!” A nyár véget ért. Így a .téma sem kíván már töhb polémiát, hiszen majd egy évig aligha fog a városlakók eszébe jutni, hogy a Sóstón strandoljanak. Ara nyár lesz jövőre is. sőt a káni­kula sem elképzelhetetlen. Az ígéret elhangzott: nyitás jövő év június 1-én. Most már csak be kell tartaná! Persze a kollektiv felelőtlenség miatt vízbefúlt kisfiún ez már nem fog segíteni... Tusa Béla \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents