Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

1985. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE • 3

BEARANYOZOTT HÉTKÖZNAPOK ;

Öregek a Balatonon 1

Kilencven ketten

Bács-Kiskunból

\

Pár lépésre a vízparttól, szépen gondozott park közepén áll a KISZ Bács.Kiskun megyei Bízott.' saga balatonfenyvesl úttörőtáborának épülete. A gyerekzsivajhoz szokott falak között azonban szeptember első három hetében visszafogottabbak a

zörejek: óvatosabbak a léptek, halkan zsongók a bölcs beszélgetések, kedélyes csevegések. Megyénk. v beli idős asszonyok, férfiak élvezik itt egyhetes turnusokban a verőfényes kora ősz örömeit.

Ebéd után érkeztünk a táborba. A barátságos előcsarnok kényelmes foteljaiban ülve, láthatóan összeszokott kis csoportok beszélgetnek, mint megtudom, Balogh Istvánná gerontopszicholó- gus délelőtti előadásáról. Mások a hazai hírekre kíváncsiak; a rendszeresen érkező Petőfi Népét lapozgatják. Egy fekete kendős néniké, bottal segítve megfáradt mozdulatait, első emeleti szobájába tart, megszokta a délutáni szunyókálást. A lépcsőfordulóban pihen egy szusszanásnyit.

— Nem lehetett volna a nehezebben mozgókat a földszinten elhelyezni? — kérdezem Trungel Ilonát, Bács-Kiskun megye vezető gondozónőjét, a fenyvesi tábor ve' zetőjét.

— Nem — mondja Ilona, asz- szony —, ők kérték, hadd lakhassanak életükben először emeleten,! Lehet ezt nem teljesíteni? ...

A látogatóknak fenntartott, a többihez hasonlóan ízlésesen berendezett vendégszobában folytatjuk a beszélgetést. Csatlakozik hozzánk a turnus vezetőhelyettese, Kőszegi Ferencnét is, aki Kalocsáról jött.

— Honnan érkeztek az idősek?

— Ebben a csoportban bajaiak, mélykútiak, Soltiak, tiszaalpáriak, vaskútiak, bátyaiak, miskeiek, uszódiak, szakmának és kiskun- félegyháziak vannak — sorolja Kőszeginé.

— Kinek, mibe kerül ez a nyaralás?

— Az épület „üzemeltetését” a KISZ vállalja. Az idősek napközijét fenntartó helyi tanácsok pedig rendkívüli segély — személyenként ötszáztól ezerötszáz forintig terjedő összeg — kiutalásával járulnak hozzá az étkezés, a a kirándulások költségeihez. Legtöbb vendégünknek egyetlen fillérjébe sem kerül ez a balatoni hét. Sajnos, néhány bajai idős ember — „kereső gyermekeik vannak” indoklással — nem kapta meg ezt a támogatást, ők önköltségesen üdülnek. Pedig — ez köz■ tudott —, ha ezekre a „keresőképes gyerekekre” valóban lehetne

■ i számítani, t akkor-1 néni emelkedett Volna állami szintűvé az öregekről való gondoskodás kérdése. .. I. * *

Korosztályuk problémáival, foglalkozó fórumra gyülekeznek az idősek fél kettő körül a társalgóban. A széksorok között járkálva -hol egy galambősz bácsihoz, hol egy huncutul mosolygó, sokszoknyás nénihez hajol, s beszél türelmesen egy szőke fiatalasz- szony. Mintha régóta' ismerné őket.

— Így is van — mondja készségesen Pintér Lászlóné, amikor végre egy perc „tétlenségen” kapom. — Az alpári öregek napközijének vagyok a vezetője. Az egyik gondozónőnk is itt van, két- ten kísértük el a csoportot.

— Mi itt a feladatuk?

— Mindent mi icsinálunk. A kilencvenkét időssel tizennégy kísérő jött. Két brigádot alakítottunk: az egyik itthon segédkezik abban, amiben, éppen kell — krumplit hámoz, ágyat húz, takarít, mosogat —, az üdülőnek ugyanis csak két helybeli alkalmazottja van, a gondnok és a főszakács. Ezalatt a másik brigád az öregeket kíséri a különböző programokra. Másnaponként váltunk. Én most éppen az utóbbiba tartozom, azaz „szabadnapos” vagyok.

És már perdül is a feléje integető szemüveges idős asszonyhoz. Még hallom a néni kérdését.

— Kedveském, azt is megkérdezhetjük most, hogy mikor emelik a nyugdijakat?

Kezdődik a fórum. Karnyújtásnyi közelségre ülpek az érdeklődő résztvevőktől azoknak az intézményeknek, szervezeteknek a képviselői, melyek egyenként és ' összefogva többek között azon fáradoznak, hogy a munkában megfáradt idős embereknek méltó öregség, békés, gondtalan naplemente jusson osztályrészül: Ho- dossi Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára, dr. Geri István, a megyei tanács - elnökhelyettese, dr'. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osz* tályának vezetője és Gráner Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára.

Záporoznak a kérdések. Mikor rendezik a tsz-tagok özvegyeinek nyugdíját? Hová fordulhatnak az idősek jogi tanácsokért? Mit lehet tenni a lelkiisrneretlen, . az öregek sovány bukszájából is pi- roshasúakat váró körzeti orvos ellen? Épülnek-e a közeljövőben az időseknek új napközi, hétközi otthonok?

Minden kérdező részletes választ kap. A legmegnyugtatóbb feleletek természetesen azok, ame- lyek arról számolnak be, hogy a szóbán forgó gond hamarosan megoldódik. Többen most szereznek tudomást már meglevő, de nem ismervén, eleddig kihasználatlanul hagyott jogaikról, lehetőségeikről.

Vacsoráig nincs újabb kötött program. Egy fiatalos nagymama fürdőruhában, törülközővel a vállán a Balaton felé tart. A többiek sétálgatnak, beszélgetnek. A fórumon hallottakat vitatja tovább a bajai Móra Ferenc' utcai napköziből érkezettek csoportja.

— Nézze csak 1 Ok nászutasok — súgja a fülembe valaki.

Valóban, kéz a kézben ül ■ egymás mellett a nyolcvanhat éves Fáldum Mihály és 75 éves hitvese.

— A napköziben ismerkedtünk ■meg — kezdi a késői ■ szerelem történetét a jókedélyű, életerős Mihály bácsi.-— Egy hónapi -udvarlás után, a nyáron összeházasodtunk. Mindketten elvesztettük áz első párunkat. Akkor, régen nem jutottunk ám el nászútra, most meg, látja, ez is sikerült.

— Voltak már a Balatonon?

— Én a két háborúban a fél világot bejártam, de itt még nem voltam. A feleségem is először látja a magyar tengert.

— Mi tetszett eddig a legjobban?

— Minden nagyon jó, egy percig sem hagynak bennünket unatkozni — veszi át a szót élénken a menyecske. — Olyan dolgokat szerveznek Ilonkáék, amik tényleg bennünket, öregeket érdekelnek. De a legemlékezetesebb talán mégis a Hubertus-parti volt, itt a közeli erdőben. A vadaslakoma után jókat' nótáztunk, volt; aki még táncra is perdült. A „Megy a gőzös ...” játékba meg mindenki bekapcsolódott. Ha valaki messziről lát bennünket, hát el sem hiszi, hogy ilyen vének vagyunk!

Visszatérő, kedvelt vendégelőadója az üdülőnek dr. Iván László pszichiáter, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gerontológiai központjának főmunkatársa. Tőle származik a vendégkönyv következő bejegyzése; „Az idős emberek tapasztalatainak olyan gazdagságával találkoztam ismét, mely erőt ad a további munkámhoz. Ennek a kincsestárnak még vannak fel nem tárt termei. Nyissuk ki ezeket a termeket, s tegyük közkinccsé a benne rejlő értékeket!”

E szép hitvallás program is egyben. A bottal koppanó őszi hétköznapokat bearanyozni szándékozó fiatalok, középkorúak törekvése.

Szabó Klára

• A soltvadkerti vasútállomáson szombaton szállítószalag segítségével töltötték meg a billenőgépkocsit a Gabona- és Malomipari Vállalat részére érkezett lucernaliszttel.

Rakodtunk a hét végén

Ez a deszkaszállítmány a soltvadkerti vasútállomásra a TÜZÉP-nek érkezett.

• Kecskeméten, a TÜZÉP iparvágányán vasárnap konténerből pakolták ki a cemen. tét.

(Gémes

Gábor

felvételei)

• Kiskunhalason a Fémmunkás Vállalat saját darujával lemezeket emelt ki a vagonból szombaton délelőtt.

KISVÁLLALKOZÁSOK ELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI

A tisztességesek vannak többségben

A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának adatai szerint hazánkban 1982 óta több mint 30 ezer kisvállalkozás alakult, s mintegy 350 ezer embert foglalkoztatnak. Bács-Kiskun megyében jelenleg 1240 kisvállalkozás mintegy 13 ezer főt foglalkoztat.

A PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei igazgatósága revizorai általában kétévenként ellenőrzik a kisvállalkozások vagyonkimutatását és -bevallását. A múlt évi adófolyószámlákat az elmúlt hetekben kapták meg a vállalkozók. Az adóelszámolási iroda most útmutatót is küldött, amely jól áttekinthető táblázatban tünteti fel a bevallott jövedelmekhez kapcsolódó, ténylegesen is elért jövedelmeket.

HÉT PROGRAM — HAMAROSAN MŰHOLD? — MERRE TOVÁBB?

K ábeltelevíziózás Kecskeméten—kérdőjelekkel

Kecskeméten eddig 3400 lakást kapcsoltak be a kábeltelevíziós hálózatba. A kínálat — a nem ritkán csak gyönge kép szolgáltatására képes egyedi antennák után — figyelemre méltó: hét program. Emiatt sokan tervezgetik a kábel bevezettetését. Időnként panaszok is hallatszanak: a Forma—1 két legutóbbi közvetítését a kábelrendszer üzemzavara miatt nem követhették nyomon az érdeklődők. Mit válaszol az ezekkel kapcsolatos kérdésekre a kábelrendszert kiépíttető Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat (IKTV), és a kivitelező Keszthelyi Híradástechnikai Kisvállalat (KHK)- illetékese? Márton Lajostól, az IKTV igazgatójától és Zimmersmann Róberttól, a kecskeméti kábel- rendszer tervezőjétől, műszaki berendezéseinek feltalálójától, a KHK dolgozójától kértünk tájékoztatást.

— Akiknek ott a lakásában a kábel, többnyire elégedettek, ám nehezen értik, hogy olykor üzemzavar teszi lehetetlenné a magyar

2-es műsor vételét. Mi ennek az oka?

Ziimmersmann Róbert: — Eredetileg a kékesi és a pesti adót továbbítottuk a lakásokba, de amikor elkezdődtek a regionális műsorok, a korábban nem egészen kiváló minőségben érkező szentesi adásra álltunk át. A ,ter- vezéstöl az antenna felállításáig másfél hónap telt el. s eközben a pesti adóra méretezett antenna e1- romlott, azaz tartalék nélkül maradt a kékesi főállomás. Amikor ennek kimaradása volt, mi. sem tudtunk, csak monoszkópot adni. Ez azonban a múlt, mert közben ■befejeztük az átállást. Hozzá kell tennem, hogy — természetesen — azok sem tévézhettek zavartalanul adóikimaradáskor, akiknek épp kékesi t antennájuk van, hisz náluk sem volt kép. A kábel ilyen üzemzavar esetén dupla biztonságot jelent, ha működik a tartalék- antenna és a hozzá tartozó berendezés. Ezután mindenképpen működni fog.

— Ezt el is várjuk. Ha már a hibák sorolásánál tartunk: miért rosszabb a kép — a magyar adókon — mint korábban, a gyöngébb teljesítményű antennákkal? Vannak, akik ezt panaszolják.

Zimmersmann Róbert: — Mi azért felelünk, hogy a rendszeren át érkező jel megfelelő minőségű

legyen azon a ponton, ahol bevezetjük egy-egy házba. Itt azonban már eltérő minőségű konverterek működnek, s vizsgálataink során kiderült, hogy a „nagy nevű” nyugati készülékek nem szabványosak.

— Ügy értsem ezt, hogy a kábelen jól érkező kép magában a házban romlik el?

. Márton Lajos: — Előfordult, hogy egy tízemeletes házban hat fölmenő — a jelét a lakásokba vivő -*• vezeték, illetve hozzátartozó konverter 'közül öt rossz volt. Ezt jeleztük az illető háznak, ám ■nem kötelezhetjük őket — bár időközben fölkészültünk a munkára : ajánlhatjuk szakembereinket. vállaljuk a javítást — a cserére.

Zimmersmann Róbert: — Van még egy hibát okozható gond: a kábelrendszer rendkívül érzékeny, A fali csatlakozótól a tévékészülékig például koaxvezetéket kellene alkalmazni mindenütt, ám ehelyett — minden zavart mint-- egy magába szívé — szalagkábelt használnak.

— A kábelrendszer berendezései tehát kiválóak?

Márton Lajos: — A kezdet kezdetén egy bizonyos fajta IC-k alkották a berendezések lelkét, ám időközben kiderült, hogy a 'későbbiekben nem lehet majd ilyet — Magyarországon — beszerezni, ezért olyan IC-ket vásároltunk, amely hosszú időre kielégíti szükségleteinket. Ezek beszerelése már

megtörtént, de az elkerülhetetlen „beszintezés" még nem. A többi között ezért sem fizettünk ki a KHK által benyújtott minden számlát, csak az általuk kért ösz- szeg mintegy 80 százalékát. A beszabályozás egyébként ezen a héten megtörténik.

— Hallottam olyan híreket, hogy hamarosan. a Skychannel programját is kábelre teszik. Tervezik-e a műholdak vételét?

Zimmersmann Róbert: — Igen, de nem a Skychannelt. hanem a jövőre fellövendő Euro-sat—1 programját várjuk, ezek a nyugat-európai országok állami műsorait sugározzák majd. Egyelőre államközi szerződés — tudtommal

— nincs még, de műszaki gondot ez aligha jelent. Addig is a Jugoszláv Televízió Il-es műsorának bevezetésén gondolkodunk.

— Miért csak gondolkodnak?

Zimmersmánn Róbert: >— Mert

nem minejig tökéletes a vétel, márpedig, ha egyszer kábelre tesszük, minőséget kell garantálnunk.

— A Széchenylvárosban lakók az utóbbi napokban IKTV-Ievelet kaptak: ha szeptember 30-a után rendelik meg a kábel bevezetését, csak a tényleges költségért, azaz legkevesebb 2350 forintért tehetik meg.

Márton Lajos: — AzOTP-laké- sok tulajdonosai 950, a tanácsiaké 500 forintért kapták meg eddig a kábelt, a fönnmaradó költségeket vállalatunk fedezte, hisz a távfűtés optimalizálása miatt ez nekünk is érdekünk. Soha nem, .mondtuk, hogy áraink állandók, sőt, hangsúlyoztuk, hogy ennyi pénzért csak az első ütemben — ez fejeződik be szeptember végén

— dolgozunk, mert aki vállalati rendszerben gazdálkodik, annak nyereséget kell felmutatni. | Nem fizethetünk rá minden lakásra kétszer annyit, mint amennyibe kerül a kábel odavezetése. Egy- harmadát továbbra is vállaljuk a

’költségeknek, mert oda-vissza utas a rendszer, s ez ennyivel drágább. (Erre a távfűtés-szabályozás miatt van szükség.) Jelenleg beköthetnénk — mert műszaki akadálya, nincs — ezervala- hányszáz lakást — ha befizetnék a pénzt. Október 1-től kénytelenek leszünk a valódi árat kérni.

— Mi lesz az Árpád várossal? Oda mikor jut el a kábel? S egyáltalán: nem lenne egyszerűbb eleve kábelre kapcsolni az új épületeket?

Márton Lajos: — A Dobó körúti új épület az első, ahová már eleve a kábelt vezettük be. Az Árpádvárosba — terveinknek és érdekeinknek megfelelően —• jövőre juthatunk el. A költségekről azonban egyelőre nem tudok semmit sem.

— Mennyire elégedettek a kecs. keméti kábelrendszerrel?

Zimmersmánn Róbert: — Szerintem összehasonlíthatatlanul johb szolgáltatást nyújt, mint egy egyedi antenna, ám még népszerűbb lehetne a helyi adások rendszeressé tételével, eddig csak három volt belőlük. Ami a műszaki oldalát illeti: én magam még legalább fél évig Kecskeméten maradok, személyesen irányítom • a munkákat, amelyekben a legkorszerűbb műszerek is Rendelkezésünkre állnak. ‘De javítani csak azon tudunk, amiről tudomást szerzünk, ezért bármely hibát kérünk bejelenteni a 22-508-as telefonon.

. Márton Lajos: — Ahol én lakom, oda egy darabig nem valószínű. hogy eljut a kábel. Eddig 4500 forintot adtam ki — és ugyanennyit a társak — egy olyan antennára, amely közepes minőségben hozza a magyar I—Il-t. és olykor élvezhetetlenül gyöngén a jugoszláv programokat. Azt hiszem nem kell külön magyaráznom, hogy a kábái híve vagyok, helyesebben: lennék...

Ballal József

Irreális összegek

A revizorok' tapasztalatai szerint — a legendák ellenére — a kisvállalkozások döntő többségére nem jellemző a szándékos adóeltitkolás, a hibák, a félreértések inkább a jogszabályok nem kellő ismeretéből vagy helytelen értelmezéséből adódnak. Gyakori például a forgalmi adó elszámolásának elmaradása, a különböző költségek helytelen elszámolásai. A vállalkozók egyes esetekben irreálisan magas ősz- szeget tüntetnek fel saját személygépkocsi-használati. szerszámhasználati, bérleti díj jogcímén. Előfordulnak kétszeresen elszámolt kifizetések is. A legtöbb adóeltérést egyes gazdasági munkaközösségeknél, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoknál állapították meg a revizorok.

A különböző szakcsoportok egy része korábban termelőszövetkezeti melléküzemágként működött. Miután átalakultak, már önálló adóalanyok lettek, náluk nagy gondot jelent a nyilvántartások pontos és szabályszerű vezetése, az általános számviteli rend és bizonylati fegyelem betartása. Gyakran több száz dolgozót foglalkoztatnak, a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységet folytatják, ugyanakkor megfelelően képzejt közgazdasági, számviteli, pénzügyi dolgozókkal alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek.

Túlfizetők

Előfordul, hogy a revizorok adótöbbletet ds találnak. Ez bizonyítja a jóhiszeműséget, vagyis saját terhűkre tévednek, de tapasztalták azt is, hogy a kisvállalkozók — a biztonság kedvéért — inkább több adót fizetnek be a szükségesnél, azért, hogy ne legyen éhből probléma a hatósággal. Ez bizonyítja, hogy a (többség tisztességes gazdálkodásra törekszik, s aki nem biztos a dolgában, túlfizetéssel igyekszik magát biztosítani. Ilyen esetekben az adóhatóság a többletet visszafizeti, vagy a

következő időszakra beszámítja a túlfizetést.

A vállalati gazdasági munka- közösségeknél az átlagosnál kevesebb a megállapított adóeltérés. Ez abból is adódik, hogy taglétszámuk kisebb, gazdasági tevékenységük többnyire a vállalati megrendelésék teljesítésére irányul, nyilvántartásaikat pontosan, szabályszerűen, folyamatosan vezetik, sok konkrét segítséget. szakmai tanácsot kapnak közvetlen munkaadójuktól, a vállalattól. Itt eleve jóval kevesebb lehetőség van az esetleges szabálytalanságokra.' vagy netán tudatos negatív magatartásra.

Bírság adóeltitkolásért

Akadt néhány szabálytalanság is. Előfordul, hogy egyes kisvállalkozók nem tudják vagy nem akarják a vonatkozó okmányokat, alapbizonylatokat az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani. Természetesen ennek következményei vannak. Előfordul, hogy a kisvállalkozás olyan tevékenységet folytait, amely az alapító okiratban nem szerepei. Ez jogszabályellenes, ilyenkor az alapító okiratban leírt tevékenységi kör módosítására a megfelelő intézkedést meg kell tenni.

Az ellenőrzés kapcsán az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a szabálytalanságokat milyen szankciók követik. Adóeltitkolás esetén lehetőség van arra, hogy száz százalékig terjedő bírságot szabjanak ki, ami elég hatásosnak iáitszik a további hasonló esetek megelőzésére. Vagy kezdeményezhető — megítélés szerint — a tisztességtelen jövedelmek elvonása is. Természetesen a különböző szándékos, negatív magatartások és visszaélések esetén más intézkedések megtételére is sor kerülhet.

Sándor Miklós