Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

® PETŐFI NÉPE © 1985. szeptember 4. FORR’O NAPOK UTÁN A MAJSAI CIPÉSZEK AZ AGRÁREXPORTRÓL: A nyáron a helyi párt­végrehajtóbizottság előtt számolt be az elmúlt öt év munkájáról a Kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet. Az áttekintés jó alkalmat adott arra, hogy a szövetkezet egész eddigi tevékenységét értékeljék és összehasonlít­sák a régi és az új telephe­lyen elért eredményeket. . — A szövetkezet 1951-ben ala­kult. akkor hat tagja yott — te­kint vissza a kezdetekre Bari Ist­ván, az elnök — az évek múlásá­val kétszáz tagunk lett.' viszont a „helyünk” ugyanaz maradt. Az épületet toldták, fqldták a pilla­natnyi helyzetnek megfelelően. Az új telephelyünk 1982-bert készült el. a következő évben tízszázalé­kos létszámcsökkenéssel húsz szá­zalék termelékenységnövekedést értünk el. Ez köszönhető volt a korszerű technológiának, és ter­mészetesen az új üzemcsarnoknak is. ahol az egész gyártási folya­mat szemmel követhető. A tárgyi feltételek javulása az emberek szemléletén is változta­tott. Igaz. ehhez tudatos személy- cserék is hozzájárultak. Most ott tartunk, hogy megfelelő munka­pad mellett megfelelő dolgozók állnak. Sokat segít a szakmun­kás-tanulóképző bázis, ahonnan évente harminc fiatal kerül ki. és ami nagyon fontos. 60 százalékúit a szövetkezetnél marad. És eb­ben. vagyis az emberi tényezők kiaknázásában látom a legna­gyobb ‘tartalékainkat. Az eddigi fejlődés ütemét már nem sokáig lehet ugyanígy tartani, de vala­mennyien szeretnénk az éléit színvonalat — mennyiségit és minőségit egyaránt — megőrizni. Nagyon jó példát tudok erre mondani. Július 9-én villám csa­pott á raktárépületünkbe, a tűz­ben a teljes alapanyagkészletünk megsemmisült. Négy nap eltelté­vel újra dolgozott az üzem. Azt, látni kellett volna! A-mentésben, takarításban. helyreállításban mindenki részt vett. Nem azt ■nézve, .mi az én feladatom, ha- ném, hogy mit ikell megfogni. Augusztus végére pedig behoztuk a termelés lemaradását.. Ma már csak annyi látszik nálunk, hogy a tűz helyén kicsit frissebben fe­hér .aCfalrész. És itt említeném meg a,partnereinkkel való jó kap­csolatot. A .pécsi bőrgyár, értesül­ve a bennünket ért (kárról, szinte azonnal küldte a pótlást. A kül­kereskedelmi vállalatok szintén gyors szállítással jöttek segítsé­günkre. Így az idei tervünket, remé’- jük, maradéktalanul teljesíteni tudjuk. Ez 180 ezer pár cipőt, 40 ezer felsőrészt, 9 millió forint nyereséget és 110 millió forint árbevételt jelent — mondja Bari ■ István. A szalagon az első munkafolya­matot Németh Zoltánná végzi, ő a (körre készítő. Ez annyit jelent hogy a cipőhöz szükséges része­ket párosítva az összeállítók keze alá készíti. — 1974 óta dolgozom a szövet­kezetben. Addig Szegeden textiles voltam. Először nagyon furcsa volt a cipőkkel foglalkozni, de ha­mar megszoktam. Az új telepen pedig a munka is könnyebb. 'Ko­rábban bizony a karunkat alig éreztük' műszak után. hiszen a szalagot kézzel hajtottuk. Nagy előny, hogy egy műszakban dol­gozunk. és azért községi viszony­latban a pénzünkre sincs ' pana­szunk. Az sem mindegy, hogy örömünk van a munkánkban. Szépek, díva­Pótolták a kiesést, Ínyencáruké a jövő 99 hozzák” a tervet • Csík Antal vezetésével a leégett raktár új polcrendszerét készítik az üzemfenntartási csoport tagjai. (Méhest Éva felvételei) tosak és kényelmesek a szandá­lok. cipők, csizmák. Amikor egv- egy modell elkészül, nagy főpró­bákat tartunk — meséli Németh- ' né. A szalag másik végén dolgozik Fehér Jenőné, aki már a készter­mékekkel találkozik, meózza őket, tőle már a dobozolóba kerülnek a lábbelik. — Én húsz éve itt kezdtem, a' majsai Cipőipari Szövetkezetben, Ez alatt az idő alatt rengeteget haladtunk előre. A vezetőség tag­ja vágyók, havonta egyszer ösz- szeülünk, megtárgyaljuk az elkö­vetkezendőket. Legújabban a fa­liújságra is kifüggesztjük a hatá­rozatokat. Igen családias nálunk a hangulat, összetartó, „jól húzó” gárda alakult ki. A sűrű. -mpde’- lenkénti átállást is könnyebb úgy venni, ha tudjuk, valamennyien örülünk a kikerülő szép,* úi ter­méknek. . Hát igen. a tűz. Bizony nagyon megijedtünk valamennyien. Ak­kor. amikor a írendtételre került sor, nem egv asszonynak könny szökött a szemébe. NagyOn saj­náltuk a tönkrement anyagokat. Mi minden, szép'’dolog születhe­tett volna belőlük! — sóhajtja Fehérné. Csík Antal nevét más területről sokan ismerhetik, ő gyűjtötte ° kiskunmajsai helytörténeti anyag nagy részét. A szövetkezet üzem- fenntartási csoportvezetője: — Eredeti szakmám mezőgaz­dasági szerviztechnikus, mégis a cipőipari szövetkezetét választot­tam munkahelyemnek 1980-ban. Finom, precíz, érdekes gépek dol­goznak itt. amióta az új telepre költöztünk. Kicserélődött nemcsak a gépi felszerelés 80 százaléka, hanem a biztonságtechnikai, az egészségügyi és a kiszolgáló be­rendezések nagy része is. A cso­portunkban 12-en vagyunk, van köztünk kőműves, lakatos, festő. • Németh Zoltánná a cipők alkat­részeit pá. rositja. villanyszerelő, műszerész. De nem ijedtünk meg akkor sem. amikor kerítést kellett felhúznunk, utat ■ építenünk, vagy most a tűz után, az épületet felújítanunk. A nagy­csarnok kivételével szinte min­dent mi csináltunk1 meg az új te­lepen. A génekre vonatkozó szakmai kérdésekben mindig kikérik a vé­leményünket. és javaslatainkat legtöbbször elfogadják. Most tár­gyalunk éppen egy hidraulikus szabászkéshajlító megszerzésé­ről, amire már igen nagy szüksé- „KÜnÖ. jtain, — .tájékoztat .Csík An-, ö tál. I . Végighallgatva “beszélgetőpart­nereimet. felötlik bennem: bizo­nyára sokát számít a szövetkezet eredményeiben, hogy az itt dolgo­zók szívesen indulnak munkába, s valóban magukénak érzik üzemü­ket. Gál Eszter „Harminchét éve járom a fejlett ipari és a fejlődő országokat, tanulok agrár­technológusaiktól és mezőgazdáiktól, a dél-amerikai Andesek tundráitól az Amazon völgyén át a Szenegál sivatag­jaiig. Az évek során megerősödött ben­nem a hit, hogy agrártudomány nem létezik” ... Dr. Bogyó István egyesült államok­beli magyar agrárközgazdász előadá­saiból való a fenti idézet, ami a hazai és külföldi agrárszakemberek tanács­kozásán hangzott el nemrégiben Buda­pesten, a Kertészeti Egyetemen. Meg­kértük a neves vendéget, mondja el, mi késztette erre a szokatlan kijelentésre? — Elöljáróban hadd mondjam el, hogy 1948-ban Magyarországon doktoráltam, s már akkor törtem 'rajta a fejem, hoigy miképp lehetne magasabb szint-, re emelni a fejlődő országok gazdasági helyzetét és szociális körülményeit, a mezőgazdasági és élelmi­szeripari technológia | segítségével. Miután éveket dolgoztam különböző, mezőgazdasággal és élelmi­szeriparral, -kereskedelemmel foglalkozó cégeknél, többek között tizenhét évet a General Food Corpo- ratiorinál; 1971 óta részben mint önálló konzultáns,! részben az amerikai kormány, vagy pedig fejlődő országok felkérésére különböző mezőgazdasági-ipa­ri problémák megoldásán fáradozom. Az utolsó öt évben Szenegálban tevékenykedtem, valamint dél- amerikai országokban, és a Fülöp-szigeteken. Elmondhatom, hogy négy évtizedes pályafutásom alatt sok mindennel foglalkoztam, de ezek a dolgok5 nem. skatulyázhatok be az úgynevezett agrártudo­mányba. A tudományok a technológia axiómái. Az1 agrártechnológia majdnem minden ajaptudomány eredményeit igénybe veszi. Befolyásolja a biológia, a fizika, a kémia és a matematika minden ága. Per­sze határvonalat húzni a technológia és a tudó-; mány között igen nehéz, a mezőgazdasági fejlődés-; politika szempontjából azonban rendkívül fontos. A tudományok fejlődésének irányítása ugyanis ve­szélyes és-gyakran káros erőfeszítés. A technológi­ák fejlődését és alkalmazását viszont tervezni és irányítani kell. A világon sajnos rengeteg példa van rá, hogy amikor a technológia felügyelet nélkül, csak megy a maga útján, az többnyire ném vezet arra a gaz-, dasági és szociális eredményre, amit vártak. Itt; van például a zöld forradalom, aminek nagyon sok’ áldozata is volt, Mexikóban bőtermő búzát, a Fü­löp-szigeteken rizst, Peruban burgonyát, Kolum­biában maniókát nemesítettek. Több, Héndszereseh- gabonát importáló ország ideiglenesen’ önellátóvá, sőt exportképessé vált. De a csodamagvak csak tő-j keintenzív gazdálkqdással váltják be a hozzájuk1 fűzött reményeket. A rossz minőségű földön, mű­trágya és növényvédő szer nélkül gazdálkodó kis­termelő ezekből a szupermagvakból sem kap jobb termést, sőt gyakran rosszabbat, mint korábban. Ezek a parasztok majdnem mindenütt a nagyváro­sok nyomortanyáin kötöttek ki. Magyarországon, úgy látom, sikerült megállíta­ni a nagyvárosokba való tömeges vándorlást. Én harminchat évig csak az olvasmányaimon keresztül kísérterp figyelemmel a magyar mezőgazdaság fej­lődését. Külföldön egyre több importált magyar élel­miszert vásárolva meggyőződhettem arról, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar színvona­las. Amikor tavaly itt jártam látogatóban, alig is­mertem az országra. Űj volt a télen is járható úthá­lózat, a decentralizált ipar, az építkezések, a terme­lőszövetkezetek. összefoglalva úgy mondhatnám: e nagyszerű eredményeket annak köszönheti Magyar- ' -ország, hogy a vezetés rájptt arra: nem létezik kü­lön ipari, mezőgazdasági és társadalompolitika, ha ezek nincsenek szinkronban, akkor baj van. Ha meg akarjuk szüntetni azt a paradoxont, miszerint a világ egyik részén milliárdokat fizetnek ki a ter­melőknek, hogy a megművelt területeket csökkent­sék, addig másutt az emberek éhenhálnak, akkor "ezt a komplex szemléletet kell alkalmazni. Eddigi munkájuk eredményeképpen a -magyarok minőségileg és technológiailag | versenyképesek majdnem mindenkivel, a tömegáruk terén. A fejlő­dés útja azonban a legmagasabb minőségű áru elő­állítása. Azt értem ez alatt, hogy például a primőr gyümölcs és zöldség abszolút kifogástalan minőségű legyen, a tömegárut pedig magas szinten feldolgoz­va kell eladni. A jövő az élelmiszeréxportban a legjobb minőségű, „ínyencáruké”, amelyek kifeje­zetten a •),kaviár”-kategóriába tartoznak. Ezen a szinten viszonylag kevés a versenytárs, aki azonban egy szinttel alacsonyabban versenyez, az már min­denkivel versenyez! Sajnos Magyarországon mindig csak élelmiszer-: és libamáj exportról beszélnek, pedig az a' csöpög- tetéses öntözési technológia, amit a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövetkezetben láttam, a vi­lágon párját ritkítja, tehát üzletet lehetne belőle csinálni. Egyes magyar technológiák és agráripari berendezések jól értékesíthetők lennének a fejlődő /országokban. Nagy lehetőségek vannak a magyar lótenyésztésben, a vadgazdálkodásban is, hiszen ezekben Magyarország világhírű, s képes lenne a luxusigények kielégítésére. Látja már egy fél órája beszélünk a mezőgazda­ságról, de még szó sem esett agrártudományról! Az egybegyűlt agrárszakemberek — a gödöllői, debreceni, keszthelyi, s több külföldi agrártudomá­nyi egyetem képviselői. — persze nem egészen osz­tották du Bogyó István ama felfogását, hogy nincs agrártudomány. A lelke mélyén talán még dr. Bo­gyó István sem, hiszen p is az egyik agrártudomá­nyi egyetemen doktorált... De ezt csak a pontosság, a tények kedvéért tettük hozzá. Mindenki értette ugyanis a neves agrárköz­gazdász mondanivalójának (lényegét: vajmi keveset ér a „tiszta” agrártudomány, ha nincs mögötte tár- ’ sadalmi háttér.’ Máé* ’szavakkal: ali'gh'á'Téhet'^’' &b"* kát emlegetett zöld forradalmat véghezvinni, mély­reható társadalmi változások nélkül. Még kevésbé volt vita dr. Bogyó István ama vé­leményéről, hogy az agrárexportban a jövő a kaviár­kategóriába tartozó ínyencáruké. Miklós Éva KÖNYV A BALESETMEGELÖZÉSRŐL Vigyázz! Erősáram! A villamos energia felihaszná­lásának előnyeiről beszélni ma már szinte közhelynek tűnik. Bi­zonyos mértékig ugyancsak szó- lamszerűen- hat a villamos ener-, gia veszélyességét megemlíteni,, noha ezen a téren sokan nem is­merik a veszélyesség mértékét. Miben rejlenek ezek a veszé­lyek? Elsősorban abban, bógy ’a villa-*" mos áram emberre veszélyes ha­tásának nincs semmi külső jele. A villamos energia jelenléte'csak másodlagos hatásaiból állapítha­tó meg, tehát abból, hogy forog a motor, működik a készülék, vi­lágít a lámpatest, melegít a fű­tőkészülék. A villamos balésetek kimenetele szempontjából is kü­lönleges helyzete van a villamos energiának: hazánkban az összes, balesetnek alig 1 százaléka villa­mos eredetű, mégis az összes ha­lálos 'balesetek 20 százaléka vil­lamos okra vezethető vissza! Óvjuk a gyerekeket Az élét valamennyi területén bekövetkező áramütéses balese­tek kivizsgálását, fejdolgozását, értékelését az Energiafelügyelet végzi. E tevékenység 1969 óta fo­lyik, és a gazdag tapasztalatok birtokában ez év elején „Vigyázz! Erősáram!” \ címrhel könyvet je­lentetett meg az Állami Energe­tikai és Energiabiztonságtechni­kai Felügyelet. A könyv az eddig kivizsgált mintegy 8000 baleset tapasztalatait közli, 117 megtör­téit baleset leírásával, rajzos il­lusztrálásával. A közölt balese­tek csoportosítása lehetővé teszi, hogy bárki könnyen megtalálja azokat a veszélyhelyzeteket, ame­lyek hétköznapjaiban körülve­szik. Szomorú statisztikai tény, hogy a halálos gyermekbalesetek szá­ma évről évre nő. A kisgyerme­kek számára a lakásban a legna­gyobb veszélyt a dugaszolóaljza­tok (konnektorok) jelentik. Dró­tot, hajtűt, szöget dug beléjük, annak másik végét megfogja, vagy „doktor bácsit” játszva a fülébe, vagy testvére fülébe dug­ja. A csak szerszámmal ejtávo- lítható „vaikdugó” a legjobb és legolcsóbb védelem. • Előnyös az is, ha a kisgyermekes családok la­kásainak’ fogyasztásmérője (vil­lanyórája) mellé áramvédő kap- •csolót szereltetnek (ennek költse- J ge körülbelül ezer forint), mert ez legtöbbször akkor is műkö­dik, 'ha például a kisgyermek őrfi zetlenül hagyott törött vagy szet- szerelt, de a hálózatra kapcsolt villamos készülék belsejébe nyúl. Szabadban, lakásban Komoly veszélyforrást jelent az is, ha a gyermek a fürdőszobá­ban bármilyen villamos készür lékkel játszik. Nagyobb gyere-// kéknél a barkácsolás növeli a bal­esetek bekövetkeztének valószí­nűségét. A sárkányeresztés, az oszlopra és a szabadvezetékek melletti fákra mászás több eset­ben okozott halálos balesetet. Különösen megrázó a halálos gyermekbaleset, és az olyan- bal­eset, amely a gyereket egy életre rokkanttá teszi.' A megelőzésre az az általános érvényű megoldás a helyes, hogy . nemcsak az óvodás, ■korú és ennél kisebb gyerekeket tartjuk állandó felügyelet alatt, hanem a villamos berendezéseket is. , A háztartási balesetek bekö­vetkeztének valószínűsége termé­szetesen nő a villamosítás mér­tékével. A felnőtték baleseteinél általában a felelőtlenség, ritkább esetekben pedig a kellő Ismere­tek hiánya az' ok. Nagyon /sok, nem villamos szakképzettségű félnőtt szerel villanyt, így* köz­vetlenül veszélyezteti önmagát és környezetét. A helytelenül kiala- , kított vezetékrendszer, a hibá­san bekötött fogyasztóberendezés éyről évre megkövetéli áldozata­it. A lakás villamos hálózatát, a villamos berendezéseket csak szakképzett személlyel javíttas­suk! Ezen túlmenően azonban, döntően fontos; .hogy lehetőleg ne, érintsünk égyszerre villamos készüléket és földelt fémtárgya- 'kat (vízcsövet, gázcsövet stb.), Veszélyes hónapok Figyelemreméltó adat, hogy a balesetek 55 százaléka július, au- . gusztus, szeptember hónapokban történik, és az összes halálos áramütés negyede júliusban kö­vetkezik be! Ha ehhez hozzá­tesszük azt is, Hogy a halálos bal­esetek több mint fele szabadté­ren történik, máris láthatjuk, hogy a halálos, áramütések meg­előzésére hol figyeljünk legjob­ban. A magánerős építkezések egy­re nagyobb elterjedésével nyil­vánvalóan szaporodnák a szabad­téren üzemeltetett betonkeverők és egyéb, az építőiparban hasz­nálatos ’ gépek (hegesztők, emelők stb.L Ezen berendezésék szerve­zett, rendszeres felülvizsgálata gyakorlatilag megoldhatatlan, így az ezeket üzemeltető — villamos szempontból legtöbbször laikus, de a villamossághoz „értő” — építtető józan ítélőképességétől függ: hoigy berendezését milyen állapotban, milyen körülmények között üzemelteti. Nagyon elsza­porodtak a házi készítésű beton­keverők, .hegesztőtranszformáto­rok, de legalább ennyire gyakori a villamossággal kapcsolatos egyéb ténykedés. , / A lajikus, nem villamos szak- képzettségű emberek balesetei az összes baleset 63 százalékát te­szik ki, viszont a halálos balese­tek 96—97 százaléka esik rájuk 1 Alapozza meg jövőjét a Mecseki Szénbányáknál! Föld alatti munkakörökbe 18—38 éves (értlak jelentkezését várjuk. A PÓTMÜSZAKKAL ELÉRHETŐ HAVI OSSZKEBESM: Csapatcslllés (bet. munkásként) 8 888—11888 Ft, Vájár (szakmunkásként) 8 888—14 888 Ft, Bányalakatosként, villanyszerelőként 8 888— 1888 Ft. Hárem műszakos foglalkoztatás, speciális bányászati ksi: veamények, munkásszálló Komlón vagy Péesett. Másfél—két év alatt komiéi lakásjuttatás, előnyős feltételek­kel. A nés dolgosék ldeiglenss letelepedése siotén albérleti koa- ■éjérulást ftietlink. * Fel vétóit követelmény: hossaabb folyamatos muakavlssoay,» nálunk végzett alkalmassági vissgálat. Címűnk: Mscsokl Szénbányák munkaügyi osztálya, S 7888 Péss, Komját A. u. 8. Tel.: 88-888.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents