Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

£ a PETŐFI NÉPE *• 1985 szeptember 24. események sorokban BECS________________________ Bécsbeií hétfőn megnyílt e. Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség (IAEA) idei közgyűlése. Az atomenergia békés felhasználását támogató és ellenőrző világszer­vezet egyhetes tanácskozásán szakkérdések mellett élénk politi­kai viták várhatóik Dél-Afrika atömfegyverkezéséről, illetve Iz­rael 1981-es támadásáról egy ku­tatási célokat szolgáló iraki atom­reaktor ellen. _________________ L IMBURG___________________ Po kolgép rongálta meg hétfőn az NSZK-beli NATO-támaszpon- tok olajellátását biztosító egyik vezetéket Limburg közelében — közölte a rendőrség. A robbanás következtében senki nem sérült meg — tették hozzá az illetéke­sek_________________________ M ADRID____________________ S panyolországban megkezdődött a hadsereg átszervezése. Hétfőn nyilvánosságra hozták annak a 850 főtisztnek tisztnek a nevét, akik még ebben az évben tarta­lékállományba kerülnek, telies fi­zetésük és kiváltságaik meghagyá­sával. Megkezdődött az ENSZ-ülésszak általános politikai vitája Az amerikai külügyminiszter felszólalása George Shultz amerikai külügy­miniszter az ENSZ-közgyűlés ál­talános politikai vitájában elmon­dott beszédében azt hangoztatta, hogy „az Egyesült Államok és a Szovjetunió most olyan történel­mi lehetőség birtokába jutott, amellyel csökkentheti a háború kockázatát”. „Reagan elnök vára­kozással tekint Gorbacsov főtit­kárral novemberben sorra kerülő találkozója elé. A napirend terje­delmes. Az Egyesült Államok ke­ményen dolgozik azért, hogy a találkozó eredményes legyen. Azt akarjuk, hogy a találkozó újabb ösztönzést adjon annak a széles körű párbeszédnek, amelyet már elkezdtünk” — mondotta, s kije­lentette, hogy „az amerikai fél kész megfelelően válaszolni a szovjet jóakarat jeleire és arra a készségre, hogy tisztességes meg­állapodásokra jussunk”. A miniszter ezzel együtt félre­érthetetlenül jelezte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó módosítani az űrfegyverkezéssel kapcsolatos álláspontján. Arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kész az alkuba és alternatív javas­latok megvitatására. De leszögez­te: az amerikai fél a tárgyalások céljának Genfben „a hadászati ballisztikus támadó robbanófe­jek” számának csökkentését te­kinti. A SALT—I.-szerződésről szól­va Shultz azt hangoztatta, hogy „a Szovjetunió sohasem egyezett bele a támadó nukleáris fegyve­rek számának érdemleges csök­kentésébe”, s „olyan elsőcsapás- mérő képesség birtokában. van, amely aláássa a biztonság eddigi évtizedes alapjait”. Ezzel indo­kolta a „hadászati védelmi kez­deményezés” — az amerikai űr- fegyverkezési program — folyta­tását. Az egyéb leszerelési tárgyalások­ról, így a bécsi, a stockholmi ta­nácskozásokról szólva a minisz­ter kizárólag az Egyesült Államok és katonai szövetségesei javasla­tait volt hajlandó méltatni, azt a látszatot keltve, hogy csupán ezek tartalmaznak megoldást. Az amerikai külügyminiszter a nemzetközi élet szinte minden problémájáért a Szovjetuniót igyekezett' felelőssé tenni. Beszé­dében élesen támadta a Szovjet­uniót Afganisztánnak nyújtott se­gítségéért, Vietnamot azért, mert Kambodzsának nyújt támoga­tást, Nicaraguát és „szovjet és kubai szövetségesét” tette felelős- sá a közép-amerikai válságért. A világ egyéb válságpontjairól szólva Shultz csak röviden érin­tette Dél-Afrika helyzetét, s azt mondotta, hogy „tárgyalásokra van szükség a különböző fajok­hoz tartozó dél-afrikaiak között öz alkotmányos reformról”. A közel-keleti helyzetről beszélve azt hangoztatta, hogy jelenleg „erőfeszítések történnek az Izra­el és arab szomszédai közötti új tárgyalások érdekében”, s az Egyesült Államok „elkötelezte magát ezek mellett, támogatja az Ilyen erőfeszítéseket”. Ismét fel­szólította Irakot és Iránt a hábo­rús cselekmények befejezésére. Beszédében nagy teret szentelt a világgazdaság, különösen a fej­lődő^ országok gondjainak. Nem beszélt azonban arról, hogy az Egyesült Államok miként képzeli el annak megoldását, csupán „az adósok és hitelezők konstruktív együttműködését” sürgette. Dzsemajel nem hajlandó lemondani NAPI KOMMENTÁR Repül a nehéz 1$.. \1 jjí -~f‘< -­3 a ■ Tf Amin Dzsemajel libanoni ál­lamfő beiktatásának harmadik évfordulója alkalmából a televí­zióban vasárnap este mondott be­szédében kijelentette: „Nem mondok le addig, amíg nem sza­badítom meg Libanont a polgár- háborútól.” A libanoni keresztény és mu­zulmán közösségek vezetői több ízben követelték Dzsemajel tá­vozását. Az ország politikai és gazdasági válsága megoldásának elmulasztásával vádolják a 43 éves államfőt. Dzsemajel most világossá tet­te, hogy a feszültség növekedése ellenére sem hajlandó lemonda­ni. Álláspontja — mondotta — változatlanul az, hogy Libanon­Hétfőn Pekingben hatnapos ta­nácskozás után befejeződött a Kínai Kommunista Párt orszá­gos konferenciája, amelyen át­alakították három felső párttes­tület — a Központi Bizottság, a tanácsadói testület és a fegyel­mi-ellenőrző bizottság — össze­tételét, megvitatták és elfogadták a 7. ötéves terv (1986—1990) irányadó vázlatát, illetve az ez­zel kapcsolatos KB-javaslatot. A Központi Bizottságba 64 új tagot választottak. A KB gazdasági ja­vaslata éves átlagban hét szá­zalékos gazdasági növekedési ütemet irányoz elő az elkövetke­zendő öt évre. nak „megkülönböztetett kapcso­latban” kell állnia Szíriával. „Az izraeli veszéllyel való szermbe- szállás miatt nélkülözhetetlen a két ország közötti stratégiai együttműködés.” A népi ellenállás hősies meg­nyilvánulásának nevezte az iz­raeli megszállók elleni gerillaak- ciókat. Az ellenállás az állam erőfeszítéseit' segíti elő az Izrael által továbbra is megszállva tar­tott határmenti sáv visszaszerzé­sére — mondta. Az államfő elutasította Liba­non vallási, etnikai alapon való felosztását, amely — mint mond­ta — egybeesne Izrael terveivel és egyben a „százéves libanoni háború” kezdetét is jelentené. A záróülésen felszólalt Teng Hsziao-ping, Csen Jün, végül pe­dig Li Hszien-nien. Mindhárom politikus — a PB Állandó Bizott­ságának tagja — erőteljesen hangsúlyozta, hogy Kína gazda­sági megújulásának együtt kell járnia a politikai, valamint az ideológiai-nevelő munka erősí­tésével. Teng Hsziao-ping, aki mintegy összegezte a szocializmus kínai építésének elveit és gyakor­latát, arra figyelmeztetett, hogy az anyagi előrehaladás késedel­meket és visszaeséseket fog szen­vedni, amennyiben nem jár együtt kulturális felemelkedéssel és ideo­lógiai erősödéssel. Amióta az új-zélandi partok­nál elsüllyesztették a Greenpeace béke- és környezetvédő mozga­lom hajóját, mind a térséget, mind Franciaországot sorozatos politikai robbanások rázzák meg. Az utolsó detonáció a hét utolsó óráiban történt. Laurent Fabius miniszterelnök a francia televí­zióban hivatalosan bejelentette: a francia titkosszolgálat ügynökei süllyesztették el — tapadóakná- val — a Rainbow Warriort. Ez kétségtelenül jelentős fejle7 meny a tengeri kígyóvá dagadt ügyben. Amikor néhány nappal ezelőtt Francois Mitterrand köz- társasági elnök levélben kérte fel miniszterelnökét az ügy „teljes és maradéktalan” kivizsgálására, már sejteni lehetett, hogy valami lényeges következik.-.A-sejtés bi­zonyossággá vált; bejeden tették, hegy M megválik iftiHWMalätöl Charles Hernu hadügyminiszter, a Mitterrand-kabinet egyik leg­régibb minisztere, az államfő bi­zalmas munkatársa, akit ráadásul a hadsereg és a „civil” jobboldal által szinte egyedül elfogadott szocialista személyiségként ismer­tek. Lacoste tengernagy titkos­szolgálati főnök menesztése ezek után magától értetődő epizódnak számít a fontos események sod­rában. Ilyen esemény Fabiusnak az a bejelentése, hogy a kormány egyetért a parlamenti vizsgáló- bizottság kinevezésével kapcsola­tos — egyébként kommunista — javaslattal. Ami e pillanatban Francikor szagot jellemzi, az a „repül a ne­héz kő ..tipikus esete. A tör­ténelemben nem először fordul elő, hogy egy jellegénél fogva nemzetközi esemény komoly bel­politikai válságot idéz elő. Ez azonban olyan krízis, amelyben a szokásosnál is több az izgalmas kérdőjel. Beszéljünk magyarul: Franciaországban kezd erőre kap­ni egy olyan gyanú, ami még a politikai intrikák nem éppen sze­gényes krónikáiban is rendhagyó­nak számítana. Fabius beismerte a titkosszolgálat vétkességét, de egy szót sem ejtett arról, (ha úgy tetszik, a lényegről), hogy_ki adott parancsot erre az akcióra, és a hatalom csúcsain ki tudott erről a parancsról. Mivel alig fél év van hátra a választásokig, nem - lehetetlen, '"hogy valakik júliusban olyan politikai fegyver ravaszát----akarták - meghúzni, a mely nemcsak és nem is első­sorban a Rainbow Warrior, ha­nem a szocialista kormányzat el­süllyesztését célozta. Megeshet, hogy a parancsot nemcsak a leg­főbb vezetés nélkül, de az elől eltitkolva adták ki. Azt. amiről eddig csak suttog­tak Franciaországban, most elő­ször mondta ki egy nem is akár­milyen rangú személyiség, Claude Estirt. a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke: „mindin­kább feltételezhető — jelentette ki —, hogy a kormányzat provo­káció alanya és áldozata lett”. . - ' _ H. E. A GAZDASÁG ÉS IDEOLÓGIA EGYÜTTES FEJLESZTÉSE Befejeződött a kínai pártkonferencia M SZBT-küldöttség utazott Moszkvába Hétfőn Apró Antalnak, a tár­saság elnökének vezetésével Moszkvába utazott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság küldött­sége. A delegáció a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsége ven­dégeként részt vesz azokon a, nemzetközi rendezvényeken, ame­lyekre a Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társasága (VOKSZ) megalakulásának 60. évfordulója alkalmából kerül sor. A küldöttséget a Ferihegyi repü­lőtéren Bíró Gyula főtitkár bú­csúztatta. Ott volt Ivan Bagyul, az SZBTSZ magyarországi képvi­selője. (MTI) Megnyílt a képzőművészeti világhét Hétfőn Budapesten, a XIII. ke­rületi pártbizottság székházában kartárs festészeti kiállítás nyílt; ezzel megkezdődött a Képzőmű­vészeti Világhét hazai eseményei­nek sorozata. A tizedik alkalommal meghir­detett világhéten — amelyet az UNESCO támogatásával sok or­szágban rendeznek meg — ebben | az évben is egy központi gondo­lat köré csoportosították a kép­zőművészeti programokat: „Mű­vészet és béke”; azaz: hogyan tudja a képzőművészet sajátos eszközeivel segíteni a béke ügyét és előmozdítani a népek közötti megértés eszméjének térhódítá­sát. A következő napokban és he­tekben a fővároson kívül számos vidéki településen rendeznek ki­állításokat és különböző kulturá­lis rendezvényeket a képzőmű­vészeti világhét alkalmából. Szolnokon például megrendezik az V. országos képzőművészeti film­szemlét. Szarvasmarha-tenyésztés számítógépes irányítással A szarvasmarha-tenyésztés ope­ratív irányítására kifejlesztett új típusú mikroszámítógépes rend­szert mutattak be hétfőn Tata­bányán. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat tatabá­nyai számítóközpontja által ren­dezett bemutatón több megye ál­lami és szövetkezeti gazdaságai­nak vezető állattenyésztői vettek részt. Az új mikroszámítógépes rend­szert tatabányai számítástechni­kai szakemberek és állattenyész­tők közösen dolgozták ki. Az ára körülbelül másfélszerese ugyan a Commodore 64 típusú számító­gépnek, teljesítménye viszont annak többszöröse. Alkalmazá­sával alaposan megkönnyíthető az állatgondozók mindennapos munkája és gazdaságosabbá te­hető az állattartás. Kezelését minden; ,s?ájWttásteGhnÍkai szak­ismeret nélkül egy-két óra alatt meg lehet,tanulni.,,, A gép az állatok életének, fejlődésének minden fontosabb adatát tárolja, s a programban meghatározott módon kombinál­ja. Választ tud adni többek kö­zött arra, mikor várható a sza­porulat, sőt — az állatok őseinek adataiból — még azt is valószí­nűsíti, hogy nehéz vagy könnyű ellésre kell-e számítania az ál­latorvosnak, illetve az állatgon­dozóknak. Nyilvántartja, milyen betegségeken estek át az állatok, rögzíti a gyógyítás módját, és fi­gyelmeztet az esedékes orvosi vizsgálatokra is. Tárolja az álla­tok létszámát és súlygyarapodá­sát. A súlygyarapodás! adatok is­meretében előre jelzi, hogy mi­kor célszerű a hízómarhákat ér­tékesíteni, s ezzel megelőzhetőek a továbbtartással járó károk. Az új rendszer bekapcsolható az országos számítógépes törzs­könyvezési rendszerbe, oda adhat és kérhet is inforn)áQÍÓk£|t,. A ta­tabányai számítóközpont eladja és bérbe is adja a ga^goljn^k az eddig kidolgozott 80 program­mal együtt a számítógépeket. Gázmérgezés a Sárvári Cukorgyárban Gázmérgezés történt hétfőn a Sárvári Cukorgyárban. A mész- kemence begyújtásakor keletke­zett szénmonoxid és széndioxid behatolt a kemence melletti gyár­épületbe. Az ott dolgozók közül huszonhármán mérgezést kaptak tőle. Valamennyiüket a sárvári kórházba szállították, a mérgező gázzal telített gyárépületet pedig azonnal kiürítették. A mérgezés, szerencsére, enyhe lefolyású volt, a mérgezést szenvedett dolgozók, a megfelelő kezelés után már a kora esti órákban elhagyták a kórházat. A mérgezés okát szak­értők bevonásával vizsgálják. (MTI) Zaj- és rezgésvédelmi intézkedések VENDEGÜNK VOLT Ágh Attila, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatóhelyettese „A harmadik világ és a marxizmus” — címmel tartott nagy érdek­lődéssel kísért előadást Ágh Attila történész, a Magyar Külügyi Inté­zet igazgatóhelyettese az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. Ágh Attilával a harmadik világ és a nemzetközi gazdasági-politikai viszonyok kapcsolatáról beszélgettünk. — Előadásában kiemelte, hogy mi európai szemmel vizsgáljuk a harmadik világot, európai visel­kedést várunk, és csodálkozunk, ha minden másképpen történik. — Az úgynevezett harmadik világ gazdasági-társadalmi fejlő­déstörténete nemcsak az euró­paitól különbözik, hanem egy­mástól is eltér. Osztálystruktúrá­juk pedig egyre kevésbé hasonlít a klasszikus modellre. Nem tel- jes, csonka társadalmaknak ne­vezik ezeket, ahol nem lehet egy-, értelműén kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra bontani ' a csoportokat. Ez összefügg a gyar­mati birodalom kialakulásával, hiszen ahová a gyarmatosítók be­tették a lábukat, ott nemcsak a gazdaságot, a társadalmat is sa­ját érdekeiknek, funkcióiknak rendelték alá. Ma például meg­határozó csoport a harmadik vi­lágban az úgynevezett „margi­nálisok” (a társadalom szélén élők) rétege, akik a városok né­pességét duzzasztják, munkájuk, foglalkozásuk nincs és gyakran számarányuk a húsz százalékot is elérheti. Ugyanakkor sok helyütt az uralkqdó osztály, a nemzeti burzsoázia is hiányzik. — ön mégis gyakran használ­ja tanulmányaiban a történelem egysége, egységes történelem fo­galmakat. Mit ért ezen? . — A történelem egységes ar­culatát a különbségeken, a fejlő­dés egyenlőtlen ütemén és eltérő formáin keresztül mutatja meg. A XVI. századtól kialakuló egy­séges világgazdaság a valóságos anyagi folyamatok átalakításá­val és társadalmi-szociális követ­kezményekkel is jár. Gyakorlati­lag az egység a sokféleségben nyilvánult meg, hiszen mivel a világot Európa egységesítette igen agresszíven, a gazdasági folya­matokat saját érdekeinek meg­felelően alakította. Például a gyar­matosítók bejövetelével egyik or­szágban csak cukornádat, a má­sikban csak dohányt termeltek, bár előzőleg minden termett a föl­deken. Hozzátartozik ehhez az is, hogy milliók mozogtak a világ­ban, megindult a munkaerő-ván­dorlás, például Indiából és Kíná­ból. Azt mondhatjuk, hogy az egységessé szerveződő világ tette különbözővé az országokat. — Mostanában sokat beszé­lünk az Észak—Dél, azaz a gaz­dag és szegény országok ellenté­téről, amely egyes vélemények szerint már katasztrófával fenye­get. — Északon él a világ összné­pességének húsz százaléka, dé­len nyolcvan százalék, a jövedel­mük pedig ennek pontosan a for­dítottja. Ez a fantasztikus arány­talanság ebben az évszázadban következett be, azelőtt nem volt ekkora szakadék. A vizsgálatok szerint az ellentét tovább élese­dik, és élesedne ákkor is, ha a gazdasági növekedés üteme azo­nos lenne a két térségben, ugyan­is a déli népesedés többszöröse az északinak. A probléma azonban az, hogy a megoldás keresésénél az Észak és Dél ilyen szembe­állításának nincs értelme. A har­madik világ egyre kevésbé ke­zelhető egységesként. Még a leg­egyszerűbb felosztás szerint is három csoportot különböztethe­tünk meg: a sikeres országokét, a középmezőnyt, és azt a körülbelül negyven országot, amelyet akár ötödik világnak is nevezhetünk, mert a teljes gazdasági összeom­lás határán áll. Ezek jórészt af­rikai országok. A hatvanas évek­ben még lehetett „egységesnek” értelmezni a harmadik világot, a hetvenes években nőttek a kü­lönbségek, ma már nem lehet egy kalap alá venni őket. Ho­gyan lehetne például egyazon mércével mérni Brazíliát, a ma­ga nagyratörő gazdasági elkép­zeléseivel és Tanzániát, a/mely a létéért küzd, azért, hogy lakói ne haljanak éhen. Vagy Indiát, amely a harmadik világ legna­gyobb tudományos kapacitásá­val rendelkezik. Nem ugyanazt az álláspontot képviselnék az Észiak —Dél konferencián. A bonyolul­tabbá váló világban egyenként, sajátos körülményeiket figye­lembe véve kell kezelni ezeket az országokat. — Végül arra kérem, vázolja, mi a feladata, mivel foglalkozik a Magyar Külügyi Intézet. — Nevéből is következően el­méleti külpolitikai kérdésekkel és a nemzetközi viszonyok vizsgá­latával. Ugyanakkor olyan intéz­mény, amely „vendégház” szere­pet is betölt, külföldi delegáció­kat fogad. Tudósoknak, politiku­soknak tartunk itt előadásokat, rendezünk vitákat; Tulajdon­képpen a félhivatalos magyar kormányvéleményt tudjuk ily mó­don ismertetni. Foglalkozunk alapkutatással, elméleti kérdé­sekkel, most készítünk egy tan­könyvet a nemzetközi kapcsola­tok elméletéről. Másrészt a világ- politikai viszonyok alakulásá­nak' irányait vizsgáló tevékeny­ségünkét a mindennapi diplomá­ciai gyakorlatban is felhasznál­ják. Érdekes példa erre a falk- landi háború. Kitörésekor a kül­ügyminisztérium gyors ismerte­tőt kért a helyzetről, az előzmé­nyekről, az okokról, a szigetek­ről, ,amit a magyar diplomaták tájékoztatására szánt. Hámori Zoltán (Folytatás az 1. oldalról.) A megyében kilenc intézmény — főként termelőüzem — kapott határozatot arról, hogy a kör­nyékben élők számára elviselhe­tőbb mértékűre csökkentse zajr szintjét. Az intézkedés közvetle­nül 120 -ház lakóinak védelmét szolgálja. A Dohányfermentáló Vállalat félegyházi szárítótelepé­től, az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat bajai gyárától, a Kiskőrösi Ipari Szövetkezettől és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgo­zó Vállalattól várnak — egyebek közt — nappal ötven, éjszaka pe­dig negyven decibeles zajhatárt a részletesen megjelölt lakóhe­lyek szomszédságában. A határo­zat végrehajtását ellenőrzik. Ahol szükséges, tízezer forintig terje­dő bírságot szabnak ki a zajár­talmat okozókra. A rendelet vegyes fogadtatásra talált az üzemek vezetőinél. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál állítólag nincs olyan berendezés, ami túl hangos (za­jos) volna. Körülöttük a közúti forgalmat ebből a szempontból sokkal szennyezőbbnek tartják. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál Babinszki János mű­szaki igazgatóhelyettes arról tá­jékoztatott, hogy gépeik és haj­tóműveik, a serleges felvonók pontosabb beállításával, s a ga­bona-surranócső szigetelésével értek el kezdeti eredményt. Szep­tember végéig átszerelik a bács- bokodi silótelep felvonótornyát, hogy ezzel is csökkentsék a zaj­hatást. Az viszont még jobb len­ne — hangoztatta az igazgatóhe­lyettes —, ha a gépgyártók már a gyártás során nagyobb gondot fordítanának a termékeik zajszi­gPt élésére. K—I VALUTA- (BANKJEOV- tS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 198$. SZEPTEMBER 81-TŐÉ 21-lG Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1M tiyiétn. forintban Angol font 6785,09 7204,79 Ausztrál dollár 3555,63 Belga frank 85,90 91,22 Dán korona 481,35 ■ 611,13 Finn márka 617,95 868,55 Francia frank .. 670,46 109,74 dörög drachma a) 36,69 fKMÉ Hollandi forint 1545,0» 1641,61 Japán yen (1090) 203,35 215,93 Jugoszláv dinár .. 19,20 10*14, Kanadai dollár 3411,96 3686,72 Kuvaiti dinár 15773,25 16748,91 Norvég korona 586,85 , X «28,15 NSZK .márka 1742,35 H 1050,13 Olasz líra (íooo) 25.76 27,35 Osztrák schilling 247,32 1 260,62 Portugál escudo 28,63 30,41 Spanyol peseta 29,04 30,84 Svájci frank > 2115,06 2245,87 Svéd korona 582,00 618,00 VSA dollár 4746,17 5030,75 a) vásárolható legmagasabb bankjegyeimlet: Ml-aa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents