Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

4 • PETŐFI NÉPE * 1985. szeptember 23. MI LESZ A TANYÁKKAL? s Huszonhárom villamosított tanya fires. Csak huszonhárom? ' Már huszonhárom? Sajnos huszonhárom? Szerencsére huszonhárom? Miért üresek? Egyáltalán: mi a jelenből látható jövőjük a tanyák, nák: villannyal és anélkül? Izgalmas feladatnak látszott út. rakelni a válaszokért. A megyei tanács és a DÉMASZ felmérése szerint Bács-Kiskunban 23 villamosított tanya áll üresen; 11 Szánk, 12 Kunszentmiklós térségé­ben. Ez a hír önmagában semmit sem mond. Személytelen. Adat; magya­rázat, viszonyítási alap nélkül. 1. Látlelet Kunszentmiklósról Pesten olcsóbb a zöldség? • -V. — Az 1960-as népszámláláskor még kétezerhá- romszázan lakták tanyán Kuinszentmiklóson — mondja Ájpli László, a tanács vb-titkára. — Ma alig hétszázötvenen. — Jó ez,vagy rossz?, — Inkább rossz: nagyon hiányzók az az áru, amit ők a korábbi évtizedekben behóztak Miklósra a bérből élőknek. — Mennyire látszik ez a piaci árakon? — Nagyon: jóval az országos átlag felettiek. So­kan abból élnek, hogy fölmennek Pestre, a Bosnyák térre, megvesznek egy rakomány árut és itt — per­sze haszonnal — eladják. — Azt akarja mondani, hogy Kun&entmiklóson pesti zöldséget esznek? — Ez a helyzet. Az út mentén — Kunszentmiklós határában barangolunk és beszélgetünk — nem is olyan kis •tanyák. — Ez itt Ocskó Dénesé — int a vb-titkár. — A tu­lajdonos rendszeresen kijár ide, műveli az 1400 négy­szögöles területet. — Abból, amit mondott, az derül ki: aki most Kunszentmiklóson, mondjuk, zöldségtermesztésre adná a fejét, nyereséges vállalkozásba fogna. — Csak egy a gond: ennek itt nincs hagyománya. Esetleg egy bevándorló tudna ilyesmire vállalkoz­ni,új koncepcióval. Kényelmesebbek lettünk? Tanya, tanya, -tanya. Egyik régibb, másik talán évtizede épült: mind jó állapotban. Talán ha min­den harmadikat használják — a többi az enyészeté. örökre? Törvényszerűen? — A föld? Szeretik?' — Kunszentmiklós: szik. Nehéz rajta boldogulni. Szeretik-e? Száz höbbikertet alakítottunk ki, 1500 négyzetméteresek, 6000 forint volt az áruk, rész­letre is lehetett fizetni. — És bent laknak a faluban, ide pedig kijárnak. Nem az van a háttérben, hogy kényelmesebbek let­tünk? Végül is ez a föld — akármilyen is — évszá­zadokig eltartotta az embereket. — Lehet ebben is valami, igen. Bár az utóbbi pár évben azt tapasztalni, hogy megint van becsülete a földnek, a hobbit például a fiatalok is igénylik. Sze­rintem! azért, mert belátják, hogy ezreket tudnak megspórolni, ha a gyümölcsöt, zöldséget nem veszik, hanem megtermelik. Ez pocsékolás! Mózes Ernővel, a városi jogú nagyközségi közös tanács elnökével a tanyák megüresedéséhez vezető okokat vesszük sorra. — Az egész 1964-ben kezdődött, a itanyai kollé­giumi mozgalommal. Emlékszem, magam is itanár voltam. Először a felső tagozatos, diákotthon készült el, aztán behozattuk az alsósokat ás. g _— Ezt annak idején forradalmi újításnak nevez­ték; most meg mintha valami neheztelés bujkálna a hangjában. Rosszul érzem? — Jó is volt, meg rossz is. Jó, mert olyan világra nyitottunk ablakot, amilyet korábban nem látha­tott a gyerek. Ne mondjam: a kollégisták többsége továbbtanult, zömük szakmát szerzett s az iparba áramlott. De ugyanakkor mesterségesen bomlasztot­tuk a családot, egyszerűen azzal is, hogy megszok­ták a (gyerekek a várost és — hiába is villamosítot­ták a tanyát — nem kívánkoztak oda vissza. Mit tehetett a szülő? — Mit? — Az egyetlen lehetségesét: ment a gyerek után. Érdekes egyébként, hogy a községbe áramlók nem a központban vettek portát, hanem a szélén, ahol 500 négyszögöles kertet tudtak keríteni. Ma már akkora ez a telep, hogy külön is foglalkoznunk kell az ellátásával, nem bírja az egyetlen boltocska. Előbb teháit a tanyák üresedtek meg, aztán az iskolák is. — És ezzel megszűnt a tanyaélet központja is, ami valaha az iskola volt. Tudja, mi van a régi tanter­mekben? Üzemanyag- meg növényvédőszer-raktár. Köztük vannak akkor épült iskolák is, újak! — Én ezt pocsékolásnak érzem. — Az is! Képzelje el a bodaháti iskolát-:-a Kis­kunsági Nemzeti Park szélén a Dunavölgyi Főcsa­torna partján, a víztől 20 méterre. Nyári táborhe­lyet akarunk csinálni belőle — pártbizottsági hatá­rozat is van már rá — mert Kunszentmiklósról évente csak 400—500 gyerek juthat el az 1300 közül Bükkszékre, és a bodaháti iskola legalább olyan ro­mantikus, nninit a bükkszék! tábor. — És a tanyák? Velük rrti lesz? A legtöbb lakás­nak is jó lenne. — Elméletben igen, a gyakorlatban viszont nincs ilyen igény:. Azt már nem is említem, hogy a ta­nácsnak nincs lehetősége — pénze — megvenni akár egy tanyát is. Személyi tulajdonban vannak, a gaz­da azt csinálhat velük, amit akar. Mondok példái: van egy idős néni, másfél éve bekerült a tassí szo­ciális otthonba. Eladhatná a tanyáját? El bizony. De nem adja, mert az jár az eszében: lehet, hogy még visszajön. Ezzel mihez kezdhetünk? • Küldi Antal .' ’ • Magyar Imréné Dömsödről került Kunszentmik- lósra, nincs szándékában itthagyni a tanyát. „Szeretem a szabadságot” Akik ma is tanyásgazdák, a imaguk példáján bizo­nyítják, hogy a föld — és a munka — eltartja őket. Magyar Imréné három gyermekét egyedül neveli, miután a férje két éve meghalt. 60 ezer forintot fek­tetett be a tanyavásárlásba, (további 40' ezerbe került a villamosítás és még további tízezrekbe a megfe­lelő gépek beszerzése. Férjével persze könnyebben gazdálkodtak az 1600 négyszögölön. Ez a föld most sem lenne elég a megélhetésre? de van két tehene — villannyal fej! — s a ház előtti részen szépen mutatkozik a friss településű szőlő. — Nem urasan, de tisztességesen megélünk — foglalja össze a gazdálkodási eélt, egyben eredményt. Lákics Lászlóák a nyugdíjt egészítik ki a tanyai termeléssel, igényibe véve ehhez a villany segítségét is. — Ha most valaki azt mondaná, ad kétszázezer forintot és kikapcsolja a villanyt, még inkább adnék neki ötvenezret, hogy ne csináljon semmit — ára­dozik az öreg a villamosítás hasznáról. Van összeha­sonlítási alapja: hajdanán még a lámpásos, kézida­rálós világiban élt és dolgozott.' Káldi Anitái valóságos családi házat épített a ha­tárban, el is tartott 1963-tól 70-ig. „Magam voltam gépkocsivezető a téeszben és mindig mennem kel­lett” — indokolja a hosszú munkát. — Miért nem a központban építkezett? — Én máiig is úgy vagyok: szeretem a szabadsá­got. Ezért. — Mennyit érne ez a ház Miklóson? — Nekem ugyanannyit, mint itt. Komolyra for-, dítva a szót: 300—350 ezer forintnál aligha kapnék többet érte. Bent egy hasonlóért legkevesebb 900 ezret kéne kifizetnem. Káldi Antal szívbeteg, ezért — így ő': „nem na­gyon gyűrhetem a munkát” — a tsz-háztájiban egy holdon kukoricát termel, a sajátjában, valamivel több, mint egy holdon, szőlőt. (Él lehet képzelni, mennyit csinálna egészségesen !..) Kutyája többszö­rös versenygyőztes kuvasz. „Ez a legjobb házőrző, I ha már tartok, miért ne törzskönyvezettet?” Ta­nyájában — családi házában — minden, ugyan­olyan. mint egy városi épületben. Ha azonban kilép az udvarra, a nagy tágas világot fürkészheti. Láthat két kistemptomot is: nem lehet olyan 'ki­halófélben mégsem a tanyavdlág, 'ha a hívek — saját pénzükön! — két sekrestyét is építettek a hetvenes években. A tanácsnak — a töriiegigény nyomásá­ra — ismét hobbiföldeket kell osztania. Ugyanakkor 12 villamosított és legalább száz vil­lany nélküli tanya: üres. Kitehetnék a táblát TANYA ELADÓ! Kunszentmiklós határába: Ballal József , (Folytatjuk.) SAJTÖÍMISTA 1 77** j •• I rr bustolgo szomszédság Szinte óhatatlan, hogy a vá­ros, a község sűrű beépítettség ű területén lakók közül egyesek — már csiak a túlságos közelség miatt is — ne koccanjanak össze különféle okból. A minap azon­ban eljutott szerkesztőségünk­be olyan eset is. itiely azt bi­zonyítja. hogy a tágas tanyai vi­lágban is előfordul konfliktus a szomszédok között. A helyszín Matkópuszto, ahol az egyik tanya gazdája annak rendje-módja szerint éli az éle­tét. végzi munkáját, s neveli gyermekeit. Azt mondhatnék, leginkább azért irigylésre mél­tó, mert mindig tiszta levegőt szívhat. Csakhát' a valóság nem egészen így fest, melyről is ke­sereg: Már harmadik éve annak, hogy a tőlem nem messze lakó szomszédomtól valósággal árad hozzám a szemelt csípő, s a lég­zést nehezítő fekete füst. Hozza ezt át hozzám az errefelé gyako­ri szél, mely éppen abból az jjrányból fúj .legtöbbször. Ám a tanyatársam minderre nincs te­kintettel. A nálam lakó idős édesanyám szívbeteg, napfényre és friss levegőre vágyik, és ez utóbbiakban sajnos, alig van része. E '■ tarthatatlan helyzet miatt panaszt tettem már a he­lyi tanácsnál, de a vizsgálata után is minden maradt a régi­ben. s a 228-as számú ' 'tanya mostanság is ontja a füstöt. Fel nem foghatom, hogy az egész­ségünk védelméért miért nem tesz semmit a hatóság. Vagy ta­lán a környezetvédelem előírá­sai nem vonatkoznak a tanyán lakókra? * Ez ügyben beszéltünk a terü­letileg illetékes helvéciai Petőfi Tsz elnökhelyettesével, akitől megtudtuk, a szóban forgó ta­nyai ingatlan az ő tulajdonuk, s a benne lakó — aki korábban a közös gazdaság dolgozója volt — állagmegóvási felelősséggel tartozik. A tulajdonosi ellenőr­zés — melyre rövidesen sor ke­rül — csak ez utóbbira terjed­het ki, éppen ezért javasoljuk a közigazgatási felügyeletet ellátó kecskeméti Városi Tanácsnak, hogy foglalkozzék a itanyai lég- szennyezéssel, s vizsgálja meg a kialakult helyzetet. A kölcsön visszafizetendő! üzenjük A kistermeléssel foglalkozó Marozsi Jenőné az alábbi pa­nasszal kereste fel szerkesztősé­günket: — Űrihegyen lakom, és állat­tartó vagyok. Idén tavasszal el­határoztam, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztési akció keretében vállalkozom két tehén megvéte­lére. 50 ezer forint kölcsönre volt! szükségem, de ez nem je­lentett sima ügyintézést. Először is három kezest ‘követeltek ahe- •tényegyházi takarékszövetkezet­ben. s miikor végre rátaláltam segítőimre, akkor megtagadták a pénz folyósítását. Emiatt jár­tam az OTP kecskeméti kiren­deltségén is. de végül a kisköz­ségben teljesítették igényemet. Ám az igazi meglepetés ezután következett. • Hosszú ideig vártuk az érte­sítést. mennyi részletet és mi­kortól kell ■ fizetni, ^de ez sem jött. s a szükséges csekk sem. Mivel úgy hallottuk, az ilyen célú hitelt szeptembertől szokták visszatéríteni a termelők', nyu­godtak voltunké Augusztus kö:- zepén azonban felszólító levelet hozott a posta, s a kölcsönadó közölte: ha 5 napon belül nem fizetjük be a több mimt 4 ezer forint tartozást (lényegében hát­ralékot). intézkednek a kerese­tünkből történő hatósági letiltás iránt. Megdöbbentett ez a szigorú követelés, nemkülönben az, hogy hónapokig meg elfelejtettek minket. Mivel kiét gyerekkel va­gyok gyesen, ekkora összeget alig tudtam összespórolni. Rek­lamációnkra azt mondták a szö­vetkezetben ®bp“v vissvaif.’ze- tés feltételeit részletesen 'tartal­mazza az általunk aláírt kötelez­vény. Annak elolvasására per­sze nem hívók fel a figvélmün- -ket ideiében. Érdekelne: ügyünk­ben minden szabályosan tör­tént-e? Olvasónk esetéit részletesen is­mertettük a Hetényegyházi Ta­karékszövetkezet vezetőjével, Tóth Lászlónévál, aki az aláb­biakról informált: — Szövetkezetünk ez idő sze­rint több mint, 10 milliós köl­csönnel segíti a mezőgazdasági termelést, ezen belül is az egyé­ni állattartást. A pénzfolyósítás­nak szigorú rendje van., s ennek során kell gondoskodnunk a hi-, telvissizafizetés olyan garanciá­járól. mint az úgynevezett keze­sek megléte. Akik köizül három szükséges ahhoz, hogy 50 ezret adjunk az Igénylőnek. Marozsi ék kérelmének teljesí­tését kissé nehezítette, hogy \ő^ lünk. s az illetékes OTP-fiókíól is. akartak kölcsönt felvenni, ugyanazorj célra,^ ami nem le­hetséges:.' Csák mT ‘ádtiínk' hátik’ péhzt- Az ügylét lebonyolítása­kor. 'április1 10-én világosán tü­dőm ásukra hoztuk: már a követ­kező hónaptól esedékes az 1050 forint tartozási részlet törlesz­tése, melyhez csekkeket is ren­delkezésre bocsátottunk. Mind­ezt egyébként részletesen tartal­mazza az úgynevezett kötelez­vény. mely a birtokukban van kezdettől fogva, s amit célszerű a kölcsönVevőnek részletesen el­olvasnia. minden különösebb fi­gyelemfelhívás nélkül. Aki azon­ban szóban kéri az ilyen felvi­lágosítást, készséggel állunk rendelkezésére. Még annyit: a kölcsön visszafizetendő, s aki •idejében nem tesz eleget e kö­telezettségének, ellene jogszerűen alkalmazható a fizetésletiltási eljárás,. Ehhez az egyértelmű válasz­hoz még hozzáfűzzük: A-z, állami, vágy szövetkezeti kölcsön felhasználásával történő állattenyésztésnél nemcsak a te­henek, sertések stb. megfelelő gondozására kell ügyelni, hanem a pénzügyi kötelezettségek ma­radéktalan. teljesítésére is! Farkas Mihálynénak és másoknak, Jánoshalmára: Június 3-1 Sajtóposta rovatunkban közreadtuk e nagyköz­ség egyik lakójának aggodalmát, mi­szerint a Halasi u. 73. szám alatti családi háza közvetlen szomszédságá­ban^ levő, 201—30 méternyi faóriások ijesztő módon hajladoznak és a sze­les, viharos Időben rádőlhetnek az épületre. Írásunk nyomán az Uleté- i keseki Is felfigyeltek erre a veszély- helyzetre, s a megszüntetése végett határozták el a három platán kivá­gását, [ami megtörtént. Intézkedésük — az önök véleményéyel ellentétben — korántsem minősülhet szabályelle­nesnek, hiszen hasznos célt, tulajdon­védelmet szolgált. Egyébként úgy tudjuk, a régi fák helyébe újakat, olyan fajtákat ültetnek, melyek job­bam megfelelnek a talajviszonyoknak ék a korábbinál szebbé teszik az ut­/Cai környezetet. Kazal Imrénének, Soltvadkertre: Pa­naszával kapcsolatosan arról értesül­tünk, sajnos, nem kevés Intézmény­ben félreértik az iskolai napközis el­látásért járó térítés megállapításának szabályát, következésképpen, egytPr- mán1 ItéBk meg például a'náztartásl alkalmazott' és- a háztartásbeli sze­mély jövedelmi helyzetét.i-Holott, a vonatkozó rendelkezés csak az előb­bi munkaviszonyt veszi figyelembe, melynél a mindenkori legkisebb nyűg- díjösszeg számítható jövedelemként. A háztartásbeli státus nem jelent munkajogi foglalkoztatást, utána te­hát kereset sem számolható, soraiból úgy véljük, az alkalmazásban nem levő, s a betegsége miatt csak oda­haza dolgozó férje sem rendelkezik saját bevétellel — bizonyíték erre, hogy jövedelemadó fizetésére sem kö­telezett —, Így hát a napközis térí­téssel összefüggően bejegyzett jöve­delme aligha lehet reális. A korrigá­lást kérje a helyi szakigazgatási szerv­től, s ha indokolt, a megyei tanács pénzügyi osztályától. Kriskó Jánosnénak, Kiskörösre: Le­vele szerint ön idén január őta van — nem balesetből eredően — beteg- állományban, ami után a CSÉB 80-as biztosításának megfelelően három­szor kapott 500—000 forint pénzbeli támogatást, amit kevésnek tart. Való igaz, ez az összeg nem túl sok, még­is azt kell mondanunk, pontosan meg­egyezik azzal, melyét e biztosítási forma lehetővé tesz. Előírása szerint ugyanis, ha a folyamatos táppénzes állomány ideje eléri a Ö8, az 56, il­letve 84 napot, az Igénylő alkalman­ként részesül félezer forint juttatás­ban. Ön e forintokat (kézhez vette, további követelése tehát nem lehet a biztosítóval szemben. Nehéz anyagi helyzetére hivatkozással azonban kér­het szociális segélyt a munkahelye szakszervezeti bizottságától, s a vá­rosi tanács szociálpolitikai csoportjá­tól. Hová tűnt az orvosi igazolás? A Kiskunfélegyházán lakó Kovács Sándorné négy és fél éves kisfia veseműtéten esett át idén tavasszal, s azóta rendsze-( rés anyai gondozásra, felügye­letre szorul. Erre vonatkozóan az operációt végző szegedi gyer­mekklinika ' orvosi igazolást adott, melyet olvasónk, június 10-én ajánlottan postázott munkahelyének,' a Bácska Ke­reskedelmi Vállalat bajai köz­pontjába. Áhonnaln máig nem folyósították részére az ilyen esetben járó táppénzt. A továb­biakat‘így panaszolja: Természetesen .hivatalosan ke­restettem a küldeményt, a a pos­ta jóvoltából megtudtam, ihogy idejében.. június 11-én megérke­zett a céghez, ahol átvette, az egyik ügyintéző. Ezután érdek­lődtem az igazolás ottapi sorsa iránt'! mire azt a választ kap­tam. sehol sem találják, s jól .teszem, .ha újat küldök, mert csak akkor számfejthetik az el­látási összeiget. Ősizintén szólva, nagyon ne­héz helyzetbe kerültem. ElőSzör is azért, mert újra kell utaznom a szegedi gyógyintézetbe, s ez plusz költség nekem, meg az' is, hogy a távollétem idejére fogad­nom 'kell valakit, aki gon­doskodik ikergyermekeim ellátá­sáról. nyilvánvalóan pénz elle­nét :n. De ha mindezt vállal­nám J«, pH I bizonytalanság: a nagvón elfoglalt orvosok vajon kiadnak-e újabb igazolást, s ha igen, vajon nem tűnik-e az el ismét a vállalatomnál? A szerk. megjegyzése: Igazságtalanságnak, megen- giedheteűeinnek tartjuk az állás­pontot, miszerint az ügyintéző ■hibájából elveszett orvosig papír beszerzése érdekében megint ol­vasónk fáradozzon. Effélére a cégnek illő vállalkoznia, meg ar­ra is: a hiányzó táppénz egy ré­szét előlegként kiutalja — egy­idejűleg pedig intézkedik, hogy hasonló kellemetlenségre többé ne kerüljön sor! Határozott, gyors intézkedés Még egyszer a villanyszámlaügyről Kétszer Is foglalkoztunk lapunkban azzal, hogy az egyik kecskeméti ol­vasónknak egymás után többször számláztak Irreális összegű áramdl- jat, mert a díjbeszedő a szomszéd villanyórája által mért fogyasztást Je­gyezte fel. 'Legutóbbi írásunkban kö­zöltük: a számla korrigálása — amit a szolgáltató Ígért — nem tűnik elég­ségesnek, hiszen a hiba forrásának a megszűntetése az igazán sürgető. Soraink nyomán arról tájékozta­tott bennünket a DÉMASZ kecske­méti kirendeltségének vezetője, Me­leg László, hogy a hibát nem Ismé­telten akarják kijavítani, hanem azt már véglegesen kijavították. Mégpe­dig azáltal, hogy a számítógépes számlázáshoz használt adatlapokon helyesbítették a fogyasztásmérők ada­tát. Ami pedig az érintett pénzbesze­dőt Illeti, a munkaviszonyát felmond­ja az áramszolgáltató vállalat. Nagy Istvánnénak. Kecskemétre: A helyi szabadidő-park még nem telje­sen kiépített, s az idei nyári hetek­ben az úgynevezett próbaüzemelése közepette ’fogadta vendégeit. Közöt­tük szép számban a gyerekeket, akik sorában, sajnos, nem mindegyikük tartotta magára nézve kötelezőnek a rendet. Sőt, akadtak, akik a tiltó táb­la ellenére birtokba vették a mólót, ahol nagy a balesetveszély. Velük szemben kénytelen volt határozottan fellépni az ügyelettel megbízott sze­mély. Ha e határozottság —i tájékoz­tatott bennünket a. park gazdája, a Vízmű Vállalat — azt is tartalmazta, hogy a „vétkes” gyerekeknek a ku­kákat kellett kiüríteniük, meg a vécé­ket takarítaniuk, az hiba volt, ilyes­mi többé nem ismétlődhet meg. A mostani tapasztalatokat levonva, a iövő-évben technikailag és szervezeti­leg is megfelelően felkészülve fogadja majd látogatóit, a pihenni, kikapcso­lódni vágyókat a „hírős” város új parkja, melyet nagyoknak és kicsik­nek egyaránt illik óvniuk, védeniük. Zsural Juditnak, Kalocsára: Gya­korlott autós ismerősének igaza van, amikor arra inti lönt. a friss jogo­sítvány birtokában gépkocsit veze­tőt. hogy flgvellen fel a kormány­kerék elfordításakor észlelt úgyneve­zett holtiátékra. Ennek értéke ugyan­is maximum 20 fokos lehet, ami a kormánvkerék felületét tekintve mint­egy rü—h centiméternyi. elmozdulást jelent. Az ennél számottevőbb holt­játék a kormány szerkezeti egységé­nek nagyobb mérvű kopására utal, ami a kormánygömbfej szétesésé­vel, tehát súlyos következménnyel Járhat. Ez utóbbinak eleiét veheti az autőtulaldonos, ha idejében kéri a szakember segítségét. Szerkeszti: Telket Árpii Levélcím: 6001 Kecskemét, .Szabadság tér t/a. telefon: 27-811

Next

/
Thumbnails
Contents