Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-23 / 223. szám
1985. szeptember Z&. • PETŐFI NÉPE • 5 AZ ÚJ ÉVAD TERVEIRŐL, AZ ÉPÜLET FELÚJÍTÁSÁRÓL KÉRDEZTÜK GERA SÁNDOR IGAZGATÓT „Közönségvonzó színházat” 4* Gera Sándor és Vándorfi László rendező a Paraszt dekameron próbáján. (Méhes! Éva felvétele) A MOLNÁR ERIK SZABADEGYETEM IDEI KÍNÁLATÁBÓL Megduplázódott a sorozatok száma Űj évad előtt még azok is kíváncsiak a társulat új tagjaira, a műsortervre, akik csak véletlenül tévednek be a színházba. A szokottnál is nagyobb az érdeklődés a lehangoló 1984/85-ös évad után. mert a szokottnál is több a talány, több a tennivaló. A szokásos szezonkezdő igazgatói nyilatkozatoktól ezért is különbözik némiképp, a Gera Sándorral, a Kecsíkeméti Katona József Színház új igazgatójával készített interjú. Indítása is rendhagyó. — Mindenekelőtt megköszönöm a Petőfi Népe megtisztelő érdeklődését. Mielőtt válaszolnék a színház jelene és jövője iránt némi aggodalmat is kifejező kérdésekre, tudatni szeretném a színházkedvelőkkel : a társulat dolgozik, készül a meghirdetett bemutatókra. Szeretnénk igényesen szórakoztatni tisztelve szeretett közönségünket. Nem az itt a kérdés, hogy „lenni vagy nem lenni”, inkább az: hogyan tovább. Mindenképpen: másként. Erre lehetetlen rövid interjúban .válaszolni. — Kidolgozták-e a közönség bizalmának és a szakma megbecsülésének kiérdemlését, visszaszerzését eredményező stratégiát? — A színház és a társulat, mint művészeti műhely a társadalmi haladást kívánja szolgálni sajátos eszközeivel. Alapvető célunk-- nak tartjuk a kecskeméti, tágabb értelmében a Bács-Kiskun megyei közönség bizalmának kiérdemlését. Legalább ennyire fontos számunkra, hogy a színiházi szakma értékelje munkánkat. — A meghirdetett elvekből mi valósul meg ia szeptember végén kezdődő évadban? Mire számíthatnak a nézők? — Szabadszálláson nyitjuk meg ú'j évadunkat a Parasztdekame- ron előbemutatójával. Figyelembe véve a helyi közönség jogos igényét, megdupláztuk a tavalyiJ bérletek számát. Négy ifr júsági bérletet is hirdettünk. További kedvezményeket adunk a nyugdíjasoknak. Az előkészületek során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a bemutatók-idő- pontját, valamint játszási rendjüket pontosan tervezzük. Egy színházbarát kör kialakításán is fáradozunk. Számukra a Kamaraszínházban tartalmas, színvonalas programokat szervezünk. Remélhető, hogy ezek a körültekintő lépések hosszabb időszakra növelik a közönség színház iránti érdeklődését. A színházlátogató közönség utánpótlásának kialakítására a középfokú iskolák diákjai számára felújítjuk az úgynevezett beavató színházat. — Személyes tapasztalataim szerint nem mindenki tartja a műsortervet eléggé iközönségvon- zónak. — Ez meglep. A színház élére akkor kerültem, amikor már elkészült az új évad programja. Egyetértek a műsortervvel, jónak tartom, információim szerint sokak érdeklődését felkeltette. De bizonyítsanak az előadások. — Kellően figyelembe vették a társulat felépítését, erejét, mostani lehetőségeit? — A társulat tehetségben, képességben egyenrangú a jobb vidéki színházak átlagával. Viszonylag sok az idősebb kollégáiknál kevésbé rutinos fiatal művészünk. Ez a színház mindig is bízott a fiatal művészekben. Gyakran erőiken felül kaptak szerepet, hogy kibontakoztathassák tehetségüket. Az idei szerződtetéskor csak két vezető színész távozott társulatunktól: Csendes László és Kárpáti Denise. A nyár óta- társulatunk tagja Pap Éva Jászai-díjas színművész, Derzsi János és Sztárek Andrea színművész. Utóbbi már Kecskeméten is bizonyította képességeit a Kaméliás hölgy címszerepében. Ideszerződött Hegyi Árpád Jutocsa rendező, Feldmár Teréz dramaturg, Zeke Edit és Sómén Mária díszlet- és jelmez- tervező. Az a véleményem, hogy az új tagokkal a társulat erősödött. Mindennek nem mond ellent, hogy bizonyos esetekben kiváló vendégművészeket is foglalkoztatunk. A Vőlegény című színjáték főszerepére — például — Kézdy György Jászai-díjas színművészt kértük fel. — Az elmúlt években nagyon ritkán szerepeltek a megyében. Várható-e változás? — Magam is elégedetlen vagyok a kecskeméti színház megyei jelenlétével. Kifejezetten ellensége vagyok a lélektelen, rutinszerű tájelőadásoknak. Arra törekszünk a jövőben, hogy ösz- szetett (komplex) programokkal, egésznapos, erőteljes színházi jelenléttel teljesítsük tájkötelezettségeinket. Műsort adunk az óvodában, rendhagyó irodalmi órát az iskolában. -Ahol lehetséges, közönségtalálkozót is szervezünk. Ez természetesen nagyabb megterhelést jelent számunkra, ami azonban élő, eleven közönség- kapcsolatokkal bőven megtérül. — Riasztó hírek terjengenek a színházépület állapotáról. Mit kell, kellene felújítani? — Elkerülhetetlen, halaszthatatlan a leromlott épület majdnem teljes felújítása. Gondok vannak a fűtőberendezéssel, korszerűsíteni kell a színpadot, a nézőteret, más műszaki felszereléssel, eszközökkel. Jövő ősszel kezdődik a felújítás. Az .idei évadot még a nagyszínházban fejezhetjük be. A felújítást követően a felszabadult helyiségekben helyezik el a színpadot közvetlenül kiszolgáló tárakat, öltözőket. Bővülnek az amúgy is elfogadhatatlan szociális helyiségek. A szervezés, a gazdasági hivatal, a műszaki adminisztráció már nem kerül vissza az épületbe, csak a művészeti titkárság. — Hova költöznek 1986 nyarán? — Csak abban az esetben kezdhetjük a tervezett időben a költözködést, ha mielőbb elkészül az új üzemház. Ezután a régiben (a színház mögött) az egész rekonstrukciót vállaló Bácsép- szer színpadi próbákra is alkalmas teret alakít ki. További egyeztető tárgyalások szükségesek még az Erdei Ferenc Művelődési Központtal is, ahol a felújítás időszakában játszani fogunk. Meg kell mondanom: jelenleg nem érzem megnyugtatónak a felújítás előkészítését. — Tudtommal még ebben az évben átadják az 54 lakásos színészházat. — Ismeretei pontosak. A felszabadult lakásokat pedig viszszaadjuk az Ingatlankezelő Vállalatnak, illetve a Bácsépszer Vállalatnak. S ez utóbbival a színház költségvetése a több mint havi nyolcvanezer forintos bérleti díjjal tehermentesül. — Személy szerint milyen színházat szeretne, milyent kedvel? — Előre bocsátom — akik ismernek, azok jól tudjáik —, nem vagyok színházi szakember, s legnagyobb sajnálatomra már aligha leszek. Művelődéspolitikusnak vallom magam, aki „menedzseri” feladatokat lát el. A kecskeméti Katona József Színházat 1949 óta ismerem. Részben ez a színiházi műhely formálta ízlésemet. Teremtődtek itt nagy értékek, előfordultak nagy értékvesztések, nagy tévedések is. Tévedni lehet, de természetesen nem kötelező. Értékőrző, értékteremtő színházra gondolok. Nem tudhatom — a mostani viszonyok között — .mondhatom-e: olyan színházat, amelynek létét és műsorát inkább a művészi érték, mintsem a kényszerítő anyagi helyzet befolyásolja. Rám mindig is a közönséget színvonalasan szórakoztató előadások hatottak a legerősebben, amikor az előadás után továbbgondolhattam a látottakat és hallottakat. Ma. is vallom: az igényes szórakozás nem azonos a „szemináriummal”, nem azonos a nagy ürességgel, de az unalommal sem. Olyan színházat, amelyik a népről, a népnek szól. Egy népszínházi működés elkötelezettje vagyok. — Mit ért ez alatt a fogalom alatt? — Közönségvonzó színházat. Változatos, sokszínű műsorpolitikája a legszélesebb közönség- rétegekhez szól. Olyan színház, amely egyszerre' a székhelyváros és. a táj színháza. Szereti a közönség, országosan elismeri a kritika. Miivel — Katona Józseffel szólva — „Nálunk a kritika ritkán különbözik a satyrától, ezt azonban a neveletlenség vagy az irigység szokta szülni.” Ilyen programmal várjuk régibb és újabb barátainkat. Végezetül szeretném ismételten megköszönni a Petőfi Népe érdeklődését. — Ha már Katonára hivatkozott, szükségesnek érzem (kiegészítését. A játékszíni mesterség kibontakozását nehezítő tényezők közül „ötödik akadály a recenzió. Nem léte, hanem nemléte. Tudósainknak egyéb munkáikra még azt tapasztaltuk, hogy a recenzió ritkán különbözött a szatírától. Amazt a literatúrának előmozdítása, ezt pedig a neveletlenség szüli vagy az irigység.” Korunkban egészen más a képlet, hiszen lapjaink viszonylag sok színházi kritikát közölnek, ritka kivételtől eltekintve tárgyszerűt, felelőst, segítőszándékút. A drámaíró azt is hozzátette: „Aki a (becsületes) recenziótól irtóz, az arra szándékozik, hogy munkájának jósága a nemzet hallgatása által érje el a pra- scriptio (elévülés) idejét — ó, de ez nem megy! [...] Azért hát siessünk egyesült erővel nyeset- len ösvényünkön!” Heltai Nándor Kecskeméten, a Molnár Erik Szabadegyetem keretében immár harmadik éve egységes formában hirdették meg a legszínvonalasabb ismeretterjesztő sorozatokat. Az első évben kilenc, tavaly tizenkét, az idén pedig már hu- szonnégyféle előadássorozatot kínálnak. A szabadegyetem a tudományos ismeretterjesztés magas szintű formája, ahol az előadásokat a téma legavatottabb szakértői — tudósok, egyetemi és főiskolai tanárok, írók, művészek — tartják. Bárki látogathatja, tekintet nélkül iskolai végzettségre, szakiképzettségre és foglalkozásra. A tanfolyamok szervezésébe a város valamennyi közművelődési intézménye bekapcsolódott. A feltalálók, újítók szabadegyetemén a kreativitásról, a hazai és külhoni feltaláló szervezetekről, .tanulságos bírósági esetekről szóló előadások mellett alkalom nyílik például a sikeres újítókkal való találkozásrá, eszmecserére. Az Univerzum- ’85 elnevezésű csillagászati szabadegyetem színhelye stílszerűen valamennyi alkalommal a „csillagos égbolt színháza” — vagyis a planetárium lesz. A földrajzi sorozatban az előadók között olyan neveket találunk, mint Rockenbauer Pál és Moldoványi Ákos, az előbbi a Pamírban, az utóbbi pedig Afrikában szerzett élményeiről számol be. Újdonság a Tér és társadalom címet viselő sorozat, amelyen egyebek mellett a település- fejlesztés, a mezőgazdaság, a közlekedés, a közigazgatás aktuális kérdései kerülnek terítékre. A rendkívül népszerű nyugdíjasok szabadegyeteme ezúttal is a legváltozatosabb témákat kínálja az idősebb érdeklődőknek. Gondolkodnak-e a gépek? Mi végett vagyunk a világon? Mitől hízunk el? Ezekre, és sok más izgalmas kérdésre kaphatnak választ hetente egyszer a kecskeméti Tudomány és Technika Házában a hallgatók. A számítás- technikával és informatikával foglalkozó sorozat mellett • újdonságot jelentenek a BÁCSBIT okAz inka - és maja kultúrák sok emlékét ismerjük; templomvárosaik romjait Mexikóban, Guatemalában, Hondurasban, Salvadorban és Peruban. Kolumbia régi kultúrájáról viszont keveset tudunk, jóllehet a spanyol hódítók feljegyzései szerint itt is jelentős településekre bukkantak. Kolumbia északi részein most nagy kiterjedésű romvárost találtak a sűrű őserdőben. A városnak Buritaca volt a neve. Több tatási stúdió számítástechnikai tanfolyamai szakemberek, vezetők és egyéni jelentkezők részére. A filozófiai szabadegyetem négy tagozaton indul: a marxista társadalomfilozófia, az életmód — ezt középvezetőknek, beosztott műszaki értelmiségieknek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek tisztségviselőinek ajánlják —, a munkahelyi közérzet és a társadalomtudomány néhány kérdését járják körül az előadások. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ Korunk irodalmi és szellemi irányzatai címmel indítja az irodalomtudományi tagozat harmadik évfolyamát. A szexológiai sorozatban olyan témákról esik szó, mint az ifjúkor és a felnőttkor szexualitása, a különféle szexuális zavarok és devianciák, pszichiátriai betegségek. Az agrártudományi tagozaton ezúttal a házkertekben történő fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Az SZMT vállalta magára a közművelődési szabadegyetem, a munkásakadémia és az ifjúmunkás-akadémia szervezését. Ez utóbbi kettőben szó lesz házasságról, szerelemről, családról, alkoholizmusról. A vendégek között lesz dr. Erőss Pál is, aki a családban előforduló jogi eseteket boncolgatja majd. vA Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kis- kun megyei Bizottsága huszonöt előadásból álló sorozatot indáit, amelynek tematikájából az oktatási intézmények .testületéi érdeklődési körüknek megfelelően szabadon választhatnak. A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon Ünnepek dalai — a dal ünnepei címmel indít előadássorozatot, a filmtörténeti szabadegyetem negyedik félévének programjában a hatvanas évek újhullámos törekvései szerepelnek, Truffaut, Kobayashi, Polanski, Pasolini filmjei. i mint ezerméteres magasságban, mesterséges fennsíkon épült. Szépen díszített falak övezték, különböző .teraszokkal, amelyeket lépcsők kötöttek össze. A spanyol hódítók által elpusztított település legalább fél évszázaddal ősibb mint a XV. században épült híres inkaváros, Machu Picchu, és jóval nagyobb is. Eddig 500 kilométernyi kőutat és 260 házromot szabadítottak ki a dzsungelból. H. K. E. Romváros Kolumbiában OLEG NAZAROV: Furcsa emberek Minden munkanap ugyanúgy kezdődik az osztályunkon: Jeronyin, a technológus körbehordozza tekintetét a szobán, aztán panaszkodik nekem: — Látja, Szergej Nyikoláje- vics, ez a Szerjábkin már megint hiányzik. — Szerjábkin? De hol van, amikor épp a negyedévi ösz- szesítőt kellene készítenie? — Nem tudom — ránt vállat Jeronyin. — Talán társadalmi munkában van. Ha akarja, megkereshetem. — Keresse — mondom, s a munkámba mélyedek. öt perc múlva Gnyilenkó, a könyvelő szólal meg: — Szerjábkin hiányzik, s nincs a helyén Jeronyin sem — morogja tüskés hangon az ablakpárkányon viruló kaktusznak. ■*— Megkeressem őket, Szergej Nyikolájevics? — Keresse — egyezek bele. Űjabb öt perc múltán elém ugrik Makarissev, a tervező: — Szergej Nyikolájevics, ez mát mégis csak arcátlanság! Ha akarja, fölkutatom és előállítotn őket akár élve, akár halva! — Talán inkább élve — jegyzem meg hidegvérűen. Ez a Makarissev mindig olyan forrófejű, jobb az elején lehűteni. Makarissev tehát kiviharzik a szobából, s így már csak ketten maradunk. Jómagam, s osztályunk büszkesége, a szerény laboránsi beosztású Ahmed. Végül már ő sem bírja tovább. — Szergej Nyikolájevics, én öt perc múlva előállítom őket! Maga ismer engem! Igen, ismerem. Ahmed tehát eltávozik. Az ablakhoz megyek, hadd látom az utca lüktetését. De csak azt látom, hogy a szemközti Appeninek söröző kirakata mögötti tüllfüggöny sem tudja elrejteni kedves munkatársaimat: Jeronykint, Szerjáb- kint, Gnyilenkót és Makaris- sevot. Egy perc múltán Ahmed is az asztalukhoz ül — az imént rohanvást ügetett át az úton. Nos, nagyot sóhajtok, a hűtőkamrához lépek. Még idejében megcsináltattam az intézet nagy tatarozásakor. Két üveg sört teszek magam elé, óraláncommal fölnyitom az egyiket, s megtöltök egy jókora poharat. „Milyen furcsa emberek vannak! — gondolom közben, fotelomban hátradőlve, behunyt szemmel. — Hogyan lehet jobban szeretni a csapolt sört, mint az üvegest?” Ferencz Győző fordítása CSEHSZLOVÁK JÁTÉKTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Agyagcsörgő, vaskocka, csúzli A játékban minden lehetségest. A semmi átaiiakulhaf mindenné, vagy fordáivá: a minden semmivé tűnhet. A játék maga az élet a gyermekek számára ... Csillogóbbnál csillogóbb játékok töilitik meg az üzleteket, a gyári (termékek ára már-már az eget ostromolja. Ennek ellenére bevett szokás 'nálunk, hogy drága, akár több ezer forintos ajándék nélkül nem karácsony a karácsony, és igazi születésnap sem lehet enélkül. A stzülő inkább mélyen a pénztárcájába nyúl, különmunkát vállal, tán még nélkülözi is, csakhogy teljen mondjuk a legújabb külföldi gyártmányú elemes építő készletre. Azt tartják, ez a játék nagyszerűen aktivizálja a gyereket, fejdefezti kézügyességét, ösztönzi fantáziáját. Elhiszem. De mindez elérhető olcsóbb, más készségfejlesztő játékokkal is. Vannak gyerekek, és. nem is kevesen. akik „megkapják” ugyan a legújabb távirányításos repülőt, autót, robotot, vagy bármilyen más szuperjátékot. néha talán még játszhatnak is vele, ha a mama. a papa nem rakja a legfelső polcra, dísznek. De ők azok, akik talán soha sem ismerik meg a szülővel való együft- játszás. a fafaragás, a babakészítés örömét, a papa készítette bábszínház végtelen világát, a sárkányeregetés csínját-bínját, gesztenye, a toboz, a papír, a textil formázhatóságát, színezhe- tőségét. Talán mindezekre már a szülők sem emlékeznek. Elfelejtettek játszani. Ha így van emlékeztetőül figyelműikbe ajánljuk a Budapesten, a Csehszlovák Kultúra házában megnyílt jáltéktörténeti 'kiállítást. Minden bizonnyal érdekesnek találják a Prágai Nemzeti Múzeum anyagából válogatott bemutatót. Az ókortól napjainkig áttekinthetjük a játék maradandóságát és változását. Korabeli metszetek, leletek-, reprodukált tárgyak visznek el bennünket a múltba. Megtudhatjuk, hogy ' az időszámítás előtti első évezredben már ismerték a csöngőt, igaz. akkor agyagból készült. A va;skorszak jellegzetességeként a játékkockákat teszik elénk < a 'tárlatrendezők. A középkorban a baba • 1840-ből: baba, eredeti öltözékben. volt a lányok kedvenc jáltéka, századunk elején viszont a csúzli, az íj, a faragott sáp. vagy csak néhány szép üveggolyó, kavics volt az általános játékszer, A mát viszont az elemes építő- játékok jelképezzék. A játéktörténeti kiállítás nemcsak hogy megidézi számunkra a múltat, hanem meditációm is késztet bennünket a felnőtt és a gyermek játékos kapcsolatáról. H. T. O Ha lehet, ezt választanám!