Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

2 * PETŐFI NÉPE • 1985. szeptember 23. Menekülnek az emberek a fővárosból (Folytatás az 1. oldalról.) • Egyelőre még felbecsülhetetlen károkat okoztak Mexikóban az is. métlődő földrengések. dig a különböző nemzeti szerve­Bővülő magyar export a Szovjetunióba Szovjet kormány- nyilatkozat Dél-Afrika agressziójáról A Szovjetunió kormánya szombaton közzétett nyilatko­zatában határozottan elitéli a Dél-afrikai Köztársaság újabb agresszióját Angola ellen, s kö­veteli az ellenséges, tevékeny­ség azonnali és teljes beszün­tetését. Figyelembe véve c rendkívüli mértékben veszé­lyeztető agresszív dél-afrikai politikát a szovjet kormány fellép azért, hogy a Biztonsági Tanács tegyen az ENSZ alap­okmányával összhangban álló hatékony intézkedésieket az ag- resszor ellen. Az Angola elleni agresszió­val Dél-Afrika megkísérli megmenteni az elkerülhetetlen megsemmisítéstől *az UNITA nevű ellenforradalmi szerveze­tet, amelyet Pretoria és nyuga­ti szövetségesei az angolai bel­ső helyzet megingatására hasz­náltak fel. A fajüldöző rendszer elleni egyre erősödő ellenállásból és a namíbiai nép fokozódó fel­szabadító harcából a pretoriai rezsim agresszióval keresi a kivezető utat. A dél-afrikai rendszer kihívó akciója egyér­telműen bizonyítja az úgyne­vezett korlátozott gazdasági szankciók elégtelenségét, vala­mint az Egyesült Államoknak és néhány NATO-szövetségesé- nek az agresszor megbékítésé­re irányuló politikájának ha­tástalanságát. ■ Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az országgyűlés külügyi bizottsá­gának .elnöke, a norvég kormány meghívására hivatalos látogatás­okozva s megnehezítve a mentő- csapatok munkáját és menekülés­re késztetve a lakosság egy ré­szét. Összeomlott az általános kórház szülészeti szárnya is,-ahol már húsz .holttestet szedtek ki a romok alól s még száz anya és nyolcvan csecsemő rekedt .benn. Rengetegen indultak el, hogy gya­logosan vagy autóval elhagyják a fővárost. A főbb kivezető utakon közlekedési torlódások keletkez­tek. A mexikói földrengést követő mentési munkálatok során va­sárnap hajnalig 1641 holttestet ástak ki a romok közül, becslé­sek szerint még több mint két­ezren vannak az összeomlott épületek alatt. A kórházakban hatezer személyt ápolnak, a me­nekültközpontokban ötezren van­nak. Eddigi adatok szerint 411 épület dőlt össze a fővárosban. Mexikóvárosban az eddig meg­talált holttestek 70 százalékát si­került azonosítani. A kormány és a város vezetői számára jelenleg a legnagyobb gondot a járvány- veszély okozza. Szombat éjjel is ezrek töltötték az éjszakát a te­reken, utcákon az újabb föld­mozgásoktól való félelmükben. A földrengés nagy pusztítást vitt végbe Mexikó vidéki telepü­lésein is, ahonnan most kezde­nek érkezni az első hírek. A tele­vízió közlése szerint Ciudad Guz­man, Mexikó negyedik legna­gyobb városa romokban hever. A Jalisco állambeli városban, amelynek 4,5 millió lakosa volt, rendkívüli állapotot hirdettek. Az áldozatok száma nem ismeretes. A mexikói földrengés túlélői­nek felkutatására különlegesen kiképzett némzetközi mentőala­kulatok érkeztek szombaton a késő éjszakai órákban Mexikó­ra vasárnap Norvégiába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Per Naev- dal, a Norvég Királyság buda­pesti nagykövete. (MTI) ba. Bernardo Sepulveda, mexi­kói külügyminiszter a mentőbrd- gádokat küldő országoknak, így Svédországnak, Svájcnak, Fran­ciaországnak és az NSZK-nak sajtóértekezleten fejezte ki kö­szönetét. A mexikói. diplomácia vezetője háláját juttatta kifeje­zésre azokért a segélyszállítmá­nyokért is, amelyek a világ kü­lönböző országaiból már eljutot­tak Mexikóba. A külügyminiszter kifejtette: országa rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel a mexikói gaz­daság és a (18 milliós lélekszá­mú) főváros helyreállítására, és nem folyamodik újabb, hitele­kért. Hozzátette, hogy gyógysze­rekre, orvosi segítségre és külön­leges menfőalakulatokra sürgős szükség van. A genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságok jelentették, hogy ed­A következő napok bővel­kednek jelentős külpolitikai eseményekben, ám ezek sorá­ból is kiemelkednek a fennál­lásának negyvenedik évfordu­lóját ünneplő ENSZ közgyűlé­sének alkalmából New Y'orkj- ba sereglett államférfiak. talál­kozói. A legnagyobb ér diák lö- dés természetesen Ronald Rea­gan és Eduard Sevárdnadze tárgyalásait előzi meg, hiszen közeleg a genfi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó időpontja. HÉTFŐ: Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Ronald Rea­ganinél tárgyal Washingtonban. Az amerikai elnök szeretné megnyerni Egyiptomot a gya­korlatilag kifulladt régebbi rendezési terv felélesztése ügyének. KEDD: New Yorkban foly­tatódik az ENSZ közgyűlése negyvenedik ülésszakának ál­talános vitája. A mintegy száz állam- és kormányfő, aki a negyvenedik évforduló alkal­mából érkezett a világszerve­zet székhelyére, többek között a szovjet külügyminiszter' fel­szólalását hallgatja meg. zetek egymillió dollárt adomá­nyoztak a mexikói földrengés károsultjainak megsegítésére. Az áldozatok számáról válto­zatlanul nincsenek hivatalos je­lentések. Mexikói lapjelentések szerint az egymást követő két (csütörtökön és pénteken történt) földrengés áldozatainak száma elérheti a négyezer főt is. A mexikói államfő szombat reggeli televíziós beszédében semmi biztosat nem tudott mon­dani arról, vajon voltak-e újabb emberáldozatai a péntek esti, szintén elég erős földmozgások­nak. Annyit mondott, hogy még sok ember van a romok alatt, akiket ki kell menteni. Chiléből, Görögországból és Kí­nából is érkeztek jelentések föld­rengésekről, de itt szerencsére áldozatok nincsenek. SZERDA: Parlamenti vá­lasztásokat tartanak India Pandzsáb államában. A ko­rábban többször elhalasztott szavazás fontos mérföldkő a jórészt szikh vallású országrész tóptÉnelmében..,', '* , - CSÜTÖRTÖK: Az* előzetes tervek szerint elindul az első útjára az amerikai űrrepülő­gép-flotta negyedik hajója, az Atlantis. Küldetése jórészt ka­tonai jellegű, s beleillik Rea­gan „csillagháborús” elképze­léséibe. PÉNTEK: Ronald Reagan meghívására a Fehér Házba látogat Eduard Sevardnadze. a Szovjetunió külügyiminisztere, al találkozó jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni, hiszen ez az utolsó alkalom a késő őszi Gorbacsov—Reagan találkozó előtt az álláspontok megvilágí­tására és —, ha erre mód nyí­lik — közelítésiére. SZOMBAT: Nemzetközi őszi vásár nyílik Grazban. VASÄRNAP: A Franciaor­szághoz tartozó Űj-Kaledónián regionális tanácsokat választa­nak. • ■ Dinamikusan bővül a magyar vállalatok Szovjetunióba irányu­ló exportja. Az idei árucserefor­galmi megállapodás mintegy 4,5 milliárd rubelnyi magyar kivitelt irányoz elő, és az első nyolc hó­nap alatt a hazai vállalatok en­nek már 63,6 százalékát teljesí­tették. Ez mintegy 3—5 százalék­kal kedvezőbb arány az elmúlt négy év azonos időszakaihoz ké­pest. Az eladott termékek össze­tétele hasonló a korábbi évek szállításaihoz. Az elmúlt évihez viszonyítva jelentősen bővült egyebek között a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár exportja. A tervek sze­rint az év végéig több mint 260 millió rubel értékű Rába-tenmék kerül a szovjet piacra, ami a győ­ri nagyvállalat szocialista export­jának mintegy kétharmada. ' Fi­gyelemre méltó, hogy 1985-ben valamennyi termékükből többet vásárolnak a szovjet partnerek, és a gyár idei szovjet exportja több mint 50 millió rubellel meg­haladja a tavalyit. Fontos ered­A VII. ötéves tervben az ok­tatásügy elsőrendű feladata az általános iskolai intézményháló­zat fogyatékosságainak csökken­tése, a nyomasztó tanteremhiány és — ennek függvényében is — a váltakozó időpontú 'tanítás mérséklése — mondotta Kele­men Elemér, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezetője Il­lés Istvánnak, az MTI munka­társának abból az alkalomból adott nyilatkozatában, hogy a negyvenedik tanév kezdődött meg szeptemberben az általános iskolákban. — A negyven évvel ezelőtt ho­zott politikai döntés helyességét, az általános iskola-rendszer je­lentőségét a mai gondokkal szem­besítve sem vonhatjuk kétségbe. Napjainkban a hat éven aluliak­nak csaknem 90 százaléka jár óvodába. Az általános iskolai osztálytermek, száma több mint kétszeresére nőtt négy évtized alatt. Az általános iskolai taní­Szombaton több mint hatszázan érkeztek Berhidára, az ország kü­lönböző részeiből, hogy társadalmi munkával segítsék a földrengéstől megrongálódott lakóházak hely­reállítását. Bauxitbányászok és katonák jöttek Tapolcáról, több mint százah a csepeli munkás- szövetkezettől, szocialista brigá­dok érkeztek a Veszprém Megyei Tanácsi Építőipari Vállalattól, a Szombathelyi Faipari Kombi­náttól, a Bakony Művektől, az Ajkai Timföldgyártól, és a Ba­latonfüredi Hajógyártól. A mun­kálatokat a Veszprém Megyei Beruházási Vállalat szakembe­rei szervezték: kijelölték a ja­vításra váró házakat, meghatá­rozták a konkrét tennivalókat, és a szakemberek összeválogatásá­mény az is, hogy a Szovjetunió­ba irányuló Rába-termékek mi­nőségével, a szállítási határidők­kel egyaránt elégedettek a meg­rendelők; a szállításokban pedig még a rendkívüli .tél miatt sem volt lemaradás. A* Tiszai Vegyi Kombinát dol­gozóinak idei kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny-vál- lalása a magyar—szovjet gazda­sági együttműködés továbbfej­lesztését célozta. A petrolkémiai egyezményben foglaltaknak meg­felelően speciális vegyipari alap­anyagból — az úgynevezett C4 frakcióból — 60 ezer tonnát szál­lít a TVK, fehér zománcfestók- ből pedig 900 ezer tonnát adnak el szovjet megrendelőknek. Egyenletes ütemben, folyama­tosan teljesítette eddigi szovjet exporttervét a hazai cipőipar is. Mintegy húsz állami vállalat és ipani szövetkezet az idén több mint 13 millió pár lábbelit; női, férfi-, gyermekcipőt, csizmát, szandált szállít a Szovjetunióba. Cuellar—Sevardnadze találkozó # Az ENSZ 40. közgyűlése alkalmából New Yorkban tartózkodó Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter találkozott a képen jobbról látható Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Negyvenéves az általános iskola Helyreállítás Berhidán tók, tanárok létszáma csaknem háromszorosa a negyven évvel ezelőttinek. Lényegében eltűn­tek a magyar közoktatásra egy­kor oly jellemző osztatlan isko­lák; ma az általános iskolák 95 százalékában szakrendszerű ok­tatás folyik. A tanulók többsége — 92—93 százalékuk — valamilyen közép­fokú iskolában tanul tovább. — Az idén áprilisban jóváha­gyott oktatási törvény 1986. szeptember 1-én jép hatályba. Ez egyben a hetedik ötéves terv kezdő éve is. Ebben az időszak­ban a pedagógushiány enyhíté­sére a képzés bővítését, a felvéte­li keretszámok emelését tervez­zük. A pedagógusok, intézmény- vezetők tevékenységét a jövőben középfokú végzettségű dolgozók munkába állításával is segíteni kívánjuk. Kiemelt feladat a zsú­folt, nagylétszámú, — elsősorban a nagy lakótelepeken, illetve az agglomerációs övezetekben — működő iskolák segítése. val komplex brigádokat alakí­tottak. Berihida hat utcájában legalább 200 házon dolgoztak. Vasárnap hasonló létszámmal folytatják a munkát. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés felhívására érkezett statikusok ezen a napon is dolgoztak. Az elmúlt hetekben mér 500 lakás statikai vizsgálatát végezték el, a mostani hétvégén pedig Ber- hdda Valamennyi lakóháza állagának ellenőrzését befeje­zik. összesített jelentésük hétfőn kerül a helyi tanácstestület élé. A hétvégi helyreállításhoz volt elegendő építőanyag: a Közép­dunántúli Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat soron kívül, termelői áron adta a téglát és á cserepet. Szűrös Mátyás Norvégiába utazott Pillantás a hétre AHOL A NAP KÉL Wémy&m* 4 Bajvívás bambuszrúddal • A Tokiói Nemzeti Múzeum főépülete, ahol a japán kalligráfia leg­szebb alkotásai láthatók. (Munkatársunk útibeszámolója) Talán valamivel lanyhább ér­deklődést kellett volna mutatnom az egyik ősi japán harci művé­szetet gyakorló lányok produk­ciója iránt. Ez volt az első gon­dolatom, amikor azon kaptam magam, hogy benn állok a tor­nacsarnok közepén egy több mint kétméteres bambuszrúddal a ke­zemben, s egy alig vállamig érő lány előbb finoman angolul, majd harcias japán csatakiáltások­kal arra biztat, támadjam meg az előttem álló, meglehetősen hátborzongató „szerelésben” ál­ló hölgyet. Bő fekete nadrágot viselt, a mellét fedő páncél alatt pedig olyan vastag anyagból ké­szült inget, amely magától, is megállt volna a földön. A fején lévő ketrecszerű sisak mögül ba­rátságosan, biztatóan pislogott: csak rajta, ne kíméljem. Egyórás kemény és kitartó gyakorlás so­rán sikerült elsajátítanom há­romféle — a fejre, a derékra és lábszárra célzott — ütést. Mi ta­gadás, elég izzasztó tréning volt, pedig még attól sem'kellett tar­tanom, hogy visszaütnek. Ezt a sportágat, a naginatát—r ami engem a kendóra emlékez­tetett, — ma már főleg a nők űzik. Eredete a IX. századra nyú­lik, amikor is a hosszú rúdra erő­sített karddal hatékonyan tudtak harcolni, lovasok és gyalogosok ellen egyaránt. A tűzfegyverek elterjedésekor pensze kiment a divatból, s az 1600-as évektől, főként a szamurájok feleségei és # Az ijesztő harci díszbe öltö­zött hölgy a naginata művelője. lányai használták önvédelmi fegy­verként, sőt fontos tartozéka volt stafirungjuknak is. Még később, a múlt században, már teljesen elvesztette a naginata harci jel­legét, sokkal inkább a jellem fej­lesztésének egyik módja lett és egészen a második világháború végéig a nők iskoláiban stúdium­ként szerepelt. Manapság is ok­tatják a középiskolákban. Ebben a rendkívüli, bár kissé kimerítő élményben az ifjúsági táborban volt részem, ahol egy egész délutánt és estét aríra szán­tak, hogy a külföldiek megismer­kedjenek az ősi japán hagyomá­nyokkal és harci játékokkal. A bajvívás után kellemes fel­üdülést jelentett a teaceremónia, amit nézőként, európai izgágasá- gom miatt képtelen voltam vé­gigülni. Az egyszerű, de méltó­ságteljes fekete kimonóba öltö­zött férfi — ő volt a szertartás­mester — és a csodálatosan ke­cses, hagyományos frizurát vise­lő hölgyek kimért mozdulatok­kal, évszázados etikett szerint fogyasztották teájukat, ami tea­porból készült és egy kis ecset­tel fogyasztás előtt habosra ver­tek. A ruhák mellett alig lehe­tett betelni a páratlan szépségű, remekbe készült, művészi porce­láncsészékkel, amik leginkább a mi kompótos tálkáinkhoz ha­sonlítottak. A házigazdákat és a vendégeket a ceremónia alatt az összetartozás érzése fűzi ösz- sze, a 'kínálás és a tea elfogadá­sának módja pedig az egymás iránti nagyrabecsülést fejezi ki. A valószínűleg lerövidített, de így is igen hosszan tartó szertar­tás alatt nem tudom hányszor cserélődött ki a közönség, de hogy a nézők is némileg otthon érez­zék magukat, a hölgyek többször is végigkínálták az igen aromás zöld teát. Ahhoz, hogy valaki végképp kétbalkezesnek érezze magát, nem kell más, mint hogy meg­próbálkozzon a kalligráfiával, azaz a szépírással. A szépíró mű­vész falra függesztett alkotásai már az első percben lenyűgöztek, s nem tudtam ellenállni a kísér­tésnek, hogy magam is kézbeve­gyem az ecsetet. A kalligráfia művészetét úgy tartják számon, mint a lélek mélységének és szép­ségének kifejezésmódját, a fcanji és kana írásjegyek ecsettel és tussal írt képén keresztül. Vagyis az írás tükörképe az iró szemé­lyiségének. Azok után, hogy el­néztem pacás, elmaszatdt mű­veimet — amik azért a művész türelme folytán egyre tűrhetőb- bek lettek —, úgy Vélem, nem sok jót olvasnának ki belőlük a hozzáértők. A kalligráfia egyébként a szá­zad első felében fontos tantárgy volt az iskolában, így a mostani ötveneseik majd mindegyike tud ecsettel írni. Ma is a japán stí­lusú szobák alkóvjának közked­velt dísze a művészi szépírásos alkotás. Minden év január 2-án a kalligráfia rajongói és sokkö­zépiskolás „ecsetet ragad”, s köl­teményeket, vagy szerencsével kecsegtető gondolatokat vetnek a rizspapírra. Ezt az új év első írásának nevezik. Kormos Emese (Következik: 5. Ahol nyolc­millió sintó isten él)

Next

/
Thumbnails
Contents