Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 15. »» SZIGORÚ SZÜLŐKÉNT” VISELKEDETT A pályatárs emlékezete Beszélgetés dr. Somos A ndrás akadémikussal A napokban bensőséges ünnepséget rendeztek dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas paradicsomnemesítő születésének 75. évfordulója alkalmából a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál. Az ünnepség szüne­tében dr. Somos András akadémikussal, a pályatárssal — aki szintén megemlékezett az ünnepségen a nagy kutatóról — beszélgettünk a híres nemesítő életpályájáról, kettejük baráti, emberi kapcsolatáról. • Együtt dr. Mészöly Gyulával, egy sseml« utáni be­számoló al­kalmával. Irányüelző Konfliktushelyzetek 1 közlekedésben — Ismereteim szerint szo­ros szakmai kapcsolatok fűzték dr. Mészöly Gyulá­hoz? — A kutatási feladatok össze­hangolásában, egyeztetésében Mészöly Gyulával mündig teljes egyetértésben döntöttünk. Kez­detben mind a ketten a paradi­csomnemesítéssel kívántunk fog­lalkozni. A körülmények tárgyi­lagos áttekintése után megegyez­tünk abban, hogy 6 foglalkozik a paradicsomnemesítéssel, én pe­dig a paprikát tettem kutatási feladatommá. Ezenkívül a zöld­ségtermesztés egész területét fel­ölelő termesztési és hajtatási fel­adatokkal is tovább foglalkoztam a Kertészeti Egyetem Zöldjségter- mesztési Tanszékén, beleértve a paradicsomtermesztés, -nemesítés témakörét is. — On, mint a Magyar Tudományos Akadémia ag­rártudományok osztályá­nak vezetője részt vett azo­kon a szemléken, amelye­ken a nemesítés! eredmé­nyeket tanulmányozták? — Mészöly Gyula szakmaszere­tetét és a párád' csőm iránt a telje.-, életét betöltő érdeklődését leginkább akkor lehetett érezni, anvkor a helyszíni szemléken ta­nulmányoztuk a legújabb neme- sítfi'ii eredményeket képviselő új faji jelölteket. A szemléken való részvétel valóban 'hivatali "köte­le =r estemből adódott. Ezenkívül KIS ORSZÁG MAMUTVÁLLALATA 1600 teherautóval — Rég bezúzták — mondja Pető Ernő, a Hungarocamion üz­letpolitikai osztályának helyettes vezetője. — Ma már 1600 járművünk jár­ja a világot, s mindet saját erő­ből vásároltuk. Persze olyan tő­keerősek nem vagyunk, hogy ne szorultunk volna hitelre, de min­dig pontosan törlesztettünk. A kocsiállományunk több mint húsz százaléka hűtöberendezésü. A többi jármű se mind hagyomá­nyos, ponyvás kamion. Egyre több a speciális konténer, konfekció- és élőállat-szállító kamion, vala­mint vegyi és ólel mis zerszállrtó tartálykocsi. A járműpark fele Rába. míg a többi Mercedes, Vol­vo és Renault. A hűtőszerelvé­nyeink java Mercedes, nagyon kedvező az üzemeltetése. Sajnos a kamionjaink öregebbek az ide­ális kornál, márpedig ez nemcsak a költségek miatt hátrányos. A nemzetközi fuvarozásnak ugyanis nagyon szigorúak a szabályai, igv például hétévesnél idősebb hűtő- járművek nem is kapnak szállí­tási engedélyt. Egy kívülállónak talán úgy tűn­het, hogy a Hungarocamion ké­nyelmes helyzetben van, hiszen a megalakulásától máig főleg a ma­gyar külkereskedelem szolgálatá­ra állt Tehát nem maradhat munka nélkül. Ámbár a tavalyi adatok azt mutatják, hogy a meg­bízások negyven százalékát kül­földi cégektől kapták. — A magyar cégek is válogat­hatnak a fuvarozók között, s még az sem számít, hogy valutában kell fizetniük — mondja Pető Er­nő. Amikor egy magyar vállalat importál, tucatnyi engedélyt kell beszereznie, ám amikor külföldi fuvarozót bíz meg, akkor még a 100 ezer márkás megbízáshoz sem kell engedély. Az európai fuvaro­zók többsége pedig kisvállalat, né­hány járművel, s így fölöttébb legalább annyira baráti feladatnak is éreztem. A nagy nemesítő ekkor volt igazában elemében. Egyedül voltunk, mindössze a nemesítést munka rpálvántartását végző kollléga vett részt ezeken az eseményeken. Minden alka­lommal meggyőződhettem, hogy „gyermekeivel" ,a paradicsom fajtajelöltjeivel szemben nagyon „szigorú szülőként” viselkedett. Nemcsak a hibridek értékes tu­lajdonságait látta, hanem az egyes keresztezést kombinációk­nál mutatkozó hibákat is éles megfi'gyelőképesség'gel vette észre. — Egy ilyen szemlén bi­zonyára emberileg is köze­lebb kerültek egymáshoz. — Valóban így van. A fajták megtekintését követő baráti be­szélgetés során vizsgáltuk a szak­ma egész területének gondjait és az akadémia agrártudományok osztályának munkájában jelent­kező időszerű tennivalókat is. Közös külföldi útjaink során — Hollandia, Szovjetunió, Csehszlo­vákia — jó alkalom nyílott szak­mai kérdések tudományos elem­zésére és megvitatására. Ilyenkor szenvedélyes beszélgetésekre is sor került, azonban minden eset­ben egymás iránti tisztelettel zár­tuk vitáinkat. — Tudomásom szerint meleg barátság fűzte mind- kettejüket Erdei Ferenc akadémikushoz. Húszéves rugalmasak. Természetesen sem a kapacitásuk, sem a szolgáltatásaik nem hasonlíthatók a magunkfaj­ta mamutfuvarozókéihoz. Helytállnak a versenyben Egyébként a Hungarocamion meglehetősen speciális helyzet­ben van a magyar vállalatok kö­zött. Az országhatárokon túl kell boldogulnunk, hiszen például egy 4,5 ezer kilométeres közel-keleti útból mindössze 200 kilométer fut hazai tájakon. Szocialista nagyvállalatként kapitalista kör­nyezetben kell helytállnunk. Még a magyar termékeket is gyakran tőkés speditőrök, vállalatok meg­bízásából fuvarozzuk. Es termé­szetesen sok külföldi fuvart is vállalunk. így rendszeresen szállí­tunk Nyugat-Európából a Közel- Keletre. Az ottani magas fuvardíj lehetővé tette, hogy itthon évekig nem emeltük az árainkat. Ma már sajnos kevesebb a megbízás a há­borúk miatt, új fuvarozók léptek be. Egyre több török, lengyel és bolgár kamionnal találkozunk. — Az utóbbi esztendőkben olyan híreket is hallani, hogy a Hungarocamion több piacról ki­szorult a ikonkurrencia miatt, s ezért kényszerült idén 300 sofőrt kölcsönadni a BKV-nak... — Nem szorultunk ki egyetlen piacról sem. de az igaz, hogy ke­vesebb a fuvar, s több a vállalko­zó. Húsz külföldi kirendeltségünk gondoskodik arról, hogy ne ma­radjunk munka nélkül. Viszont meg kell gondolnunk, hogy mit vállalunk el. -Áron alul nem fuva­rozhatunk. Kirendeltségeink érde­me. hogy kamionjaink ritkán jár­nak üresen. A hazafelé tartó já­ratok 80 százailékia árut hoz. Le­hetőségeink persze olykor korlá­tozottak. hiszen kétoldalú állam­közi egyezmények szabályozzák, s eziek nem mindig liberálisak. Triesztben közös vállalatot mű­ködtetünk a Terimpex-szel Euro­— E kapcsolat során Erdei Fe­renc és Mészöly Gyula a tudo­mányos témákon kívül társadal­mi, gazdasági és politikai kérdé­sekről is sokat beszélgettek miint országgyűlési képviselők. A kecs­keméti kutató fajtáinak védelme érdekében fáradságot nem is­merve vitatkozott az értéküket kétségbe vonó — legtöbbször a szakmához nem értő — szemé­lyekkel. Emlékezetes marad szá­momra a kecskeméti törpe fajta körül kialakult vitája áz egyik megyei lapban írott elmarasztaló cikk miatt. Ebben Erdei Ferenc sietett segítségére. Az Akadémia főtitkára az országosan elismert agrárpolitikus és tudós közremű­ködésével végül is megvédhette a fajtáját. — Hogyan határozná meg Mészöly Gyula ars poeticá­ját? — Születésének 75. évfordulója alkalmából tartott emlékezésem­mel igyekeztem munkásságának car néven, míg bécsi székhellyel leányvállalatot alapítottunk Pek- lar Transport néven. Egyetlen le­hetőséget sem hagyunk ki. hogy még jobban megvessük lábúinkat a szinte naponta változó piacon. Idén a kereskedelmi szervezetün­ket i& átszerveztük, így például külön osztály foglalkozik a hűtő- és speciális járatokkal, hogy gyorsabban intéződjenek az ügyek. Körzeti irodák — A magyar külkereskedelmi vállalatok ma már nem egyed- urtalkodóak az export-import le­bonyolításában, hiszen egyre több vállalat kap önálló külkereskedel­mi jogot és ez bizonyára az önök piaci munkáját is megváltoztat­ja. — Beláttuk, hogy a régi módon már lehetetlen boldogulni. A kül­kereskedelmi cégek ugyanis a fő­városban vannak, s keveset tud­nak a megyékben tevékenykedő termelővállalatokról, akik felad­ják és fogadják az árut. Szá­munkra is előnyösebbnek látszott, ha közvetlen kapcsolatot építünk ki. Ugyanakkor az önálló külke­reskedelmi jog révén a vállalatok maguk is kénytelenek foglalkoz­ni a nemzetközi fuvarozással, de tapasztalat híján nincs könnyű dolguk. A fontosabb közúti átke­lőknél már régóta vannak kiren­értékét több vonatkozásban kie­gészíteni. Egész életében méltón képviselte a növényinemesítés jel­lemzésére még 1952-ben Írott megállapítását: A növényneme- sítők fanatikus emberek. A sikert illetően mindig optimisták. A si­kerhez azonban csak következe­tes, kitartó munkával, rendíthe­tetlen akaraterővel juthatunk el. Ide kívánkozik az is, hogy halá­la Után az általa előállított faj­ták nemesítés! alapanyagként való felhasználásával 1976-tól 1981-ig öt új fajta nyert állami elismerést. Ezt követően tovább bővült a sor, újabb elismert faj­tákkal és jelöltekkel. Napjaink­ban a kecskeméti paradicsomok uralják az országban a fajtaössze­tételt. Külföldön is keresik a magyar paradicsomot. Erre mutat a vetőmagexport 'nagyarányú nö­vekedése — hangoztatta végezetül dr. Somos András akadémikus. Kereskedő Sándor deltségeink, amelyek a forgalom­szervezésben és a vámkezeléskor segítik a sofőrjeinket. 1984-ben viszont azt is elhatároztuk, hogy kiépítjük a körzeti fuvarvállaló irodák hálózatát Idén tavasszal nyitottuk meg Győrben az első irodát. Tapasztalataink kedvező­ek. További 3—4 iroda felállítá­sát: tervezzük a fontosabb ipari centrumokban, előreláthatólag Szegeden, MÄftöffcon és Pécsen. — A győri iroda csak fuvar- szervezéssel foglalkozik? — Nem. A tájékoztatás lega­lább olyan fontos feladata. A me­gyékből is gyakran felhívlak ben­nünket, érdeklődnek, hogyan kell szabályosan szállítani. Tudják, hogy mi ismerjük a külföldi elő­írásokat, s ez a csomagolásra is vonatkozik. Ha a körzeti irodá­ink tanácsot adnak, akkor egyút­tal ajánlják a saját szolgáltatása­inkat, s ha nem is mindig, de gyakran fuvar is lehet a tájékoz­tatásból. Többnyire úgy ajánljuk magunkat, hogy próbálják meg. Háztól házig fuvarozzuk az árut és gyorsan. Nálunk nincs átrakás, mint a vasúton és arra is képesek vagyunk, hogy az árut terítsük, azaz kívánság szerint több helyen lerakjuk. Bevezettük az expressz áruszállítást is, amely gyorsaság­ban csaknem felveszi a versenyt a légi szállítással. D. L. A tudományos-technikai fejlő­dés, a változások felgyorsult fo­lyamatai az embereket eddig is­meretlen alkalmazkodási körül­mények közé kényszerítették. Az emberek kisebb-nagyobb csoport­ja nem képes alkamazkodini a megváltozott körülményekhez. A közleSSdési baleseti okok 80—90 százalékát emberi tényezőre veze­tik vissza a statisztikák. E fel­fogás érdekében is célszerű a közlekedők magatartását megis­merni konfliktusihelyzetekben, mégpedig nemcsak vezetéstechni­kai és jogi szempontból, 'hanem figyelve együttműködésüket, illet­ve kommunikációjukat más köz­lekedőkkel Ha valaki a közúti közlekedés­ben eredményesen vesz részt és nem okoz balesetet, az még nem tekinthető feltétlen jó yezetönek. A jó vezetői magatartás ismérve az is, hogy a közlekedő milyen gyakran egyenlíti ki más hibáját, hányszor vétlen ugyan jogilag, valójában azonban részese egy balesetnek. A közlekedők komfliktuglhely- zetben tanúsított magatartás­vizsgálatakor két fő hibacsoport különül el egymástól. Az elsőben a leggyakoribb hibák: túl nagy sebesség, túl kicsi követési távol­ság, sárga, illetve tilos jelzésen való áthajtás, előzés tiltott he­lyen, elsőbbség kikényszerítése és veszélyes előzés. E magatartás- formák a szakirodalom tanúsága szerint nem a konfliktushelyze­tekben, hanem a balesetekben jelentkeznek. A másik hibacso­port, amely bizonytalanságból vagy túlterhelésből adódik, gyak­ran előforduló konfliktussal. Ezek a hibák: udvariatlan viselkedés alárendelten közlekedőkkel (gya­logosok és kerékpárosok), kedve­zőtlen pillanatban történő indu­lás, ihibás sávváltás és besorolás a csomópontokban. Ebbe a hiba- csoportba tartozik a kijelölt gya­log osátkelöhelyek közelében tanú­sított magatartás. A gépjárművezetők elsődleges célja a mielőbbi célba jutás. Ez a törekvésük ugyan megegyezik a gyalogosokéval, de paradox mó­don áramlataik keresztezik egy­mást, igy szükségszerűen egymás érdekeit keresztezik. Ezek felol­dása az ésszerű együttműködésen alapul. A gyalogos gyakran nincs tudatában a feléje közeledő gép­jármű fizikai mozgástörvényei­nek. Nem ismeri sem a súrlódá­si tényező törvényszerűségeit (pl. Hozzászoktunk ahhoz, hogy egy jel­zőlámpás közúti csomópontban a a (lámpa alatt, Illetve lelett elhelye­zett kötelező haladási Irányt jelző táblák jelentésének megfelelően he­lyezkedjünk el az úgynevezett jár­műosztályozóban. A zöld jelzés ki- gyulladásakor jobbra, balra, vagy egyenesen (esetleg ezek kombiná­cióját) mutató nyilat látunk a zöld fényben. Az eddig leírtakat nevezzük sávonkénti irányításnak, ugyanis itt á forgalmi sávok igénybevételét sza­bályozó zöld nyilak és kötelező ha­ladási irányt jelző táblák szerint köz­lekedhetünk. Hamarosan viszony­lag üj közúti forgalomirányítási rendszerrel Ismerkedhetünk meg, amelynek az elnevezése: telezöldes forgalomirányítás. Mi Is ez? Az (elnevezésben bizonyos mérték­ben benne van a Jelentése is: ilyen Irányításnál ugyanis az úttest mel­lett, és felett elhelyezett közúti jel­zőlámpa zöld fényének kigyulladása­kor már csak kerek zöld fényt lát­hatunk, elmarad tehát a nyíl. A sá­vonkénti irányítás zöld fényénél csak .abba az irányba szabad menni, amer­re a zöld fényben levő nyíl mutat. A telezöldes Irányítás zöld fénye azt Jelenti, hogy egyidejűleg jobbra, bal­ra és egyenesen lehet továbbhalad­ni. Aiz alapvető szabályok természe­tesen ez esetben is maradnak: a be­sorolás rendjét jelző táblán, és az út-' burkolatra festett jelzésnek megfe­lelően „be kell sorolni" a Jelzőlám­pás kereszteződésen való áthaladás­hoz: balra kanyarodni a belső sáv­ból. jobbra a külső sávból lehet. Nagyon lényeges az új szabály: a telezöld fény kigyulladásakor együtt indul dl a Jelzőlámpás kereszteződés egymással szemben lévő két ágáról a forgalom jobbra, balra és egyenes Elektromos furgon nedves úton hosszabb a fékül), siem a jármű kormányzási és fé­kezési tulajdonságait. Az első csoportban ismertetett hibák közül a sebesség meghatá­rozó jelentőségű. A legtöbb bal­eseti típus ugyanis e tényezővel alapvető fizikai összefüggésben van. Például 55 kilométeres üt­közési sebességnél a balesetek 70 százaléka végződik a gyalogos halálával, míg a 30 kilométeres ütközés esetén 80 százalékos a túlélés valószínűsége. Az első hibacsoport többé vagy kevésbé tudatosain megválasztott vezetési stílusból ered (főként fiatalokra jellemző). A második csoportba tartozók okai a rosszul megtanult vezetői szokások vagy a. túlterheltség; a hiányos gyakor­lat, és az idős életkor is. A má­sodik csoportba tartozók vezeté­sére jellemző á barátságtalamság.' kommunikáciöhiány. Azok a ve­zetők, akik sok konfliktust okóz­nak, ritkán vesznek részt azok megoldásában, túlterheltek, vagy nem összpontosítanak eléggé, esetleg a kettő kombinációja áll fériin, A konfliktus megoldásához szükséges, hogy időben és helye­sen lehessen cselekedni. Sokszor a túl gyors reakció szükségtelen és helytelen. Kizárólag arra sem szabad számítani, 'hogy a másik közlekedő fél oldja meg a kiala­kult helyzetet. A baleset elkerülésére leggya­koribb megoldás a fékezés és a gyors kormánymozdulat, vagy a kettő együtt. Az utóbbi elsősor­ban gyalogosokkal kapcsolatos. Sávváltásnál is gyakori reakció a fékezés, de éppen olyan fon­tos a gyors kormáhyriianőver. A vártnál több konfliktust oldottak meg gyorsítással, főleg balra ka­nyarodással. Minél több kritikus helyzet keletkezik valamely adott helyen, airanál valószínűbb ugyan­ott a baleset is. A kommunikáció igeri'hagy je­lentőségű a közlekedésbiztonság­ban. A közlekedő partneriekkel barátságtalan vezetők a teszt-me­neteknél is rosszul szerepelitek. A barátságos együttműködés vi­szonylag ritka, de előfordul min­den vezetői csoportban. Az infor- máoiócserére a vezetőket érzéke­nyebbé lehet tenni, magatartásuk javítható. A jó autóvezető kevés 'hibát követ el, jól együttműködik más közlekedőkkel és sok ideális megoldást alkalmaz. Egyenletes, meggondolt vezetői stílusa van. irányban. A balra kanyarodó jár­műivel elsőbbséget kell ez esetben ad­ni a szemből egyenesen haladó, vagy jobbra kis ívben kanyarodó jármű részére. A balra kanyarodás elvég­zése .közben (ugyanúgy, mintha jel­zőlámpa nem Is lenne) meg kell vár­ni, hogy a szemből egyenesen, vagy jobbra kis ívben jövők elhaladjanak,, és csak azután lehet balra kanyarod­ni. Mivel a telezöldes forgalomirányí­tás megyénkben még új, elsőként Kiskunfélegyházán és Kiskunhala­son alkalmazták (ezért külön infor­mációs táblák hívják fel a figyelmet iaiz ilyen kereszteződésre. A telezöl­des forgalomirányítás haszna az, hogy az Itt szabályozott csomópont forgalma hamarabb kiüríthető, ki­sebb a főirányok várakoztatási ide­je. Igaz. viszont, hogy figyelmesebb vezetést kíván a balra kanyarodé jár- mű vezetőjétől, sőt egy ideig bizto­sam zavarni fogja a szemből egyene­sen jövő járművezetőket Is a keresz­tező járművek megjelenése. A telezöldes forgalomirányítás liiem jelenti azt. hogy le kellene mon­danunk a Kecskeméten a Vízmű cso­mópontban már megismert, és meg­kedvelt jármű- és gyalogosbejelent- kezeseik telepítéséről. Kiskunhalason a telezöldes irányítás mellett, kiépül a v jármű- és gyalogosbej eleníkezé* lehetősége is. A megyében forgalom- teohntkaílag legkorszerűbb irányítás valósul meg Kiskunhalason,' hiszen az FlB—me típusú géphez hurokde- tektorolk (Jácműérzékelők), és nyo­mógombos bejelentkezők (gyalo­gosérzékelők) csatlakoznak, ugyan­akkor kiépül Itt a kerékpáros-forga­lom Jelzőlámpás átvezetése is. Provaznik Endre Lovasparádé az OMEK-on Már benn állnak az istállóikban az augusztus 17-án nyíló OMÉK-on szereplő lovak. Erre a kiállításra a vásárváros területéhez csatolták a szomszédos lóversenypályát is, és így nincs akadálya annak, hogy igazi lovasparádét láthassanak a vendégek. Nagy versenyek színhe­lye lesz a galopp-pálya, s emellett látványos bemutatók teszik vál­tozatossá a programot. ’ ­A kiállítás állandó műsorában minden délelőtt fölvezetik a te­nyészállatokat, és ezután tartják a lovasrendezvényeket. A bábolnai lovas-harsonások nyitják meg, majd úgynevezett lovasképeket lát­hat a közönség; a színpompás öltözékekben fölvonuló lovasok tör­ténelmi jeleneteket mutatnak be. Bizonyára sikerük lesz az ördög­lovasoknak, majd a műsorban őket követő pusztai ötösnek és tízes­nek. Hétféle fogatot láthatnak a vásári vendégek. A hortobágyi csi­kósok is eljönnek, akárcsak a korábbi mezőgazdasági kiállításokra. A lóversenypályán az Alkotmány-díj versenyre kerül sor, meghí­vásos díjugrató versenyeket rendeznek és két nemzetközi futam is lesz; az egyik díjugratásban, a másik pedig galoppban. A szo­cialista országok nagydijáért augusztus 25-én futnak a lovak, ez lesz a lovasparádé csúcspontja. • •it Az üzemanyag.megtakarítás és a környezetvédelem szükséges, gége a figyelmet nemrégen az élektromobilokra terelte. A konstruktőrük erőfeszítései főként a telepek energiakapacitá­sának növelésére, az elektrotnobi! futóművének és kocsiszek­rényének megkönnyítésére, s végül az üzemeltetés olyan meg­szervezésére irányultak, hogy a fogyatékosságok a lehető leg­kevésbé, az előnyök pedig a lehető legteljesebb mértékben nyilvánuljanak meg. A Szovjetunióban 1970-től kezdve egy sor autó- és elcktrotech. nikal ipari intézet és üzem foglalkozik elektromobilokkal. Az uljanovszki autógyárban készülnek az VÁZ—451 MI (0,5 ton­nás) elektromobllok, a rigaiban a nyolc személyes RAF—2210 elektrobusz, a jereváni üzemben a JERAZ—3734 j (0,9 tonnás) elektromobllok. Ezenkívül az elektromobilokből elég nagy kí­sérleti tételeket bocsát ki az Oroszországi Föderáció Autószál­lítási Minisztériuma (NIIATA, 925,01 gyártmányjelű, 0,5 ton­nás), a fcallnylngrádi elektromos szállítási .intézet, a rigai elektromossági gyárak, karöltve a volgai autógyárral. a Hungarocamion A hazai és a külföldi utakon gyakran találkozhatunk zöld-sárga kamionokkal. A húszesztendős Hungarocamiont Európában is a nagyfuvarozók között jegyzik. Ma már nem az egyetlen magyar cég, amely külföldre fuvarozza a hazai termékeket, s onnan importárut hoz. Ám ma is a legna­gyobb, s állja a versenyt a konkurrenciával. Amikor 1966- ban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium megalapította, már eleve a nemzetközi fuvarozásra szerződtek. Azóta vi­szont sokat változott a világ, hol van már az a 300, jórészt korszerűtlen teherautó, amit a Tefutói örököltek... Telezöldes forgalomirányítás

Next

/
Thumbnails
Contents