Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

1985. augusztus 10. • PETŐFI NÉPE • T A megye gazdasága és társadalma 1985 m félévében (Folytatás az 1. oldalról.) ma 12 százalékkal nőtt, amit az akoz, hogy a megyeszékhely tö­megközlekedési vonathálózatát meghosszabbították a közigazga­tásilag a városhoz tartozó He- tényegyházáig, illetve Kadafal- váig. Érvnek következtében az utasforgalomnak már 73 százalé­kát bonyolította le a helyi köz­lekedés. Az év első hat hónapjában 221 ezer tonnával kevesebb árut szál­lítottak el rendeltetési helyébe, mint 1984 első felében. Az előző év azonos időszakához viszonyít­va romlott a gépkocsik kihasz­náltsága (56 százalékba), de nőtt az átlagos szállítási távolság (36 kilométerre). Beruházás Bács-Kiskun megyében az el­ső hat hónapban 2 milliárd 24 millió forintot fordítottak a szo­cialista szervek beruházásaikra, folyó áron több mint 11 száza­lékkal kevesebbet, mint egy év­vel korábban-. A pénzügyi telje­sítések erőteljes csökkenése az anyagi ágak beruházásainál kö­vetkezett be, megközelítette a 15 százalékot. Ugyanakkor a nem anyagi ágakban közel 14 szá­zalékos volt a növekedés. A be­ruházásokra fordított összegek több mint felét a minisztériumi, több mint egynegyedét a tanácsi, fennmaradó részét pedig a szö­vetkezeti szervek használták fel. Az üzembe helyezett beruházá­sok értéke 1 milliárd 613 millió forint volt. A tárgyidőszak végén folyamat­ban lévő 100 millió forint felet­ti beruházások száma 24, kettő­vel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban volt. Teljes -költségelő­irányzatuk megközelíti a 12 mil­liárd forintot, eddigi pénzügyi teljesítésük pedig meghaladja a 6 milliárd forintot. Foglalkozt itottság és keresetek A leglényegesebb változást az jelentette, hogy az előző évek tendenciájától eltérően az állami ■mező- és..erdőgazdálkodásban va­lamint a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek közös gazdasá­gaiban kevesebben, a kereskede­lemben és a vízgazdálkodásban némileg többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Tovább foly­tatódott azonban az építőiparban, illetve a közlekedés, posta és távközlés területén foglalkoz­tatottak létszámának csökkené­se. A teljes munkaidőben foglal­koztatottak havi átlagkeresete az első félév során a megfigyelt népgazdasági ágakban .5—7 szá­zalék körül emelkedett. A legma­gasabb, 5735 forint átlagkerese­te a vízgazdálkodásban foglal­koztatottaknak volt. de a közle­kedésben és az építőiparban is több mint 5400 forintot fizettek ki. A legalacsonyabb átlagkere­setük a kereskedelemben, illetve az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgálta­tásban dolgozóknak volt (4597, illetve 4779 forint). Pénzgazdálkodás 1985 I. félévében — az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgató­ságának adatai szerint — a la­kosság főbb forrásokból szárma­zó bevétele — nyugdíjak nélkül — 4,8 százalékkal, az előző évek­nél mérsékeltebben haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetét-állo­mánya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága és a MÉ­SZÖV Takarékszövetkezeti Tit­kárság adatai szerint — 12,2 mil­liárd forint, az előző évinél 7,8 százalékkal több volt. Kereskedelem A megye bqltjai és vendéglá­tóhelyei 12,4 milliárd forint for­galmat bonyolítottak le, az elő­ző évinél 6 százalékkal többet. A boltokban 3,2 milliárd forint értékű élelmiszer és élvezeti cikk fogyott el, 7,6 százalékkal — ösz- széhasonLítható árakon 2,7 szá­zalékkal — több, mint 1984 I. félévében. Az ellátás jó színvo­nalúnak mondható, csupán né­hány cikkel (például élő hallal, egyes ikonzervekkel, savanyú­sággal, citrommal) kapcsolatban volt gond. Az idényáras cikkek árszintje 2,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapjában az árindex csökkenő, júniusban kissé emel­kedő irányú volt. Ruházati cikkekből mintegy 1,3 milliárd forint értékű áru kelt el, ez folyó áron az előző évit alig haladta meg, összehasonlítható áron csaknem 9 százalékkal — az országos mértéknél jobban — elmaradt attól. Ennek hátterében többek között a vásárlóerő ala­kulása, a lakosság kiadási szer­kezetének módosulása, a kínálat összetételének hiányosságai stb. állt. A vegyes iparcikkek 6,7 mil­liárd forintos eladási forgalma az előző évihez képest 6 száza­lékos bővülést jelent. Idegenforgalom 1985. I. félévben több mint 47 .ezer vendég kereste fel a megye kereskedelmi szálláshelyeit, eb­ből közel 20 ezren külföldről ér­keztek. A belföldi vendégforga­lom jelentősen — több mint 10 százalékkal — mérséklődött. A külföldiek közül 1700-zal többen szálltak meg megyénkben, mint egy évvel korábban, több időt is töltöttek itt. Lakás A megyében összesen 671 lakás épült, 122-vel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Míg a községekben 78-caí több lakást vettek használatba a félév végéig, mint egy évvel korábban, á városokban felépített lakások száma annak csak alig több mint felét érte el. A városokban az év első felében 33-mal kevesebb ál­lami és 167-tel kevesebb magán­lakást fejeztek be, mint 1984 el­ső hat hónapjában. Az állami erőforrás felhasználásával meg­valósuló lakások száma a közsé­gekben is csökkent (hússzal), mi­közben magánerőből az előző évinél majdnem százzal több -la­kást építettek fel. A lakásépítke­zések finanszírozása során az első félévben, ismét magasabb volt a magánerő aránya, mint az elmúlt esztendő első hat hónap­jában. Az 1985 első felében befe­jezett lakásoknak már közel 97 százaléka volt magán pénzeszkö­zökből finanszírozott, a tavalyi 91 százalékkal szemben. Az Országos Takarékpenztar Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­ga 1985 I. félévében 1206 uj la­kás felépítéséhez, illetve vásár­lásához nyújtott hitelt. Egészségügy Ebben az évben — gyermekek •észére — három u] körzetet izerveztek, Lajosmizsén, Solton is Szabadszálláson, Nemikep- jen javította az ellátást, hogy isökkent az orvoshiány miatt be- öltetlen körzetek száma. Jelen­ig három városi és két községi cörzetnek nincs orvosa* (közülük légy általános és egy az újonnan izervezett solti gyermekgyógyá­szati körzet). . Az év első felében a napi at- agos táppénzes létszám, illetve i betegség miatt kiesett munka­lapok száma — a korábbi évek rsökkenő irányzatát folytatva — valamivel kevesebb .volt, mint íz előző év azonos időszakában. Jgyanakkor jelentősen (15 szá­zalékkal) csökkent a gyermek- ipolás címén felhasznált táppén­zes nap. Hasonló arányban csök­kentek a rövid lefolyású, 1—3 na­Oktatás Az 1984/85. tanév végén 7016 diák fejezte be az általános . is­kolát, csaknem 200-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Kismér­tékben csökkent a továbbtanulás­ra jelentkezők aránya, a 8. osz­tályt befejezők 93,5 százaléka kérte felvételét valamilyen kö­zépfokú vagy egyéb szakiskolá­ba. A 7016 végzős általános is­kolásból 459 tanuló nem jelent­kezett továbbtanulásra, 16 száza­lékkal több, mint az előző tanév végén. A továbbtanulásra jelent­kezőik körében csökkent az ér­deklődés a gimnáziumok iránt és néhány százalékkal többen kér­ték felvételűiket szakközépisko­lába. Ezek közül is változatlanul a közgazdasági és a mezőgazda- sági jellegű szakközépiskolák vonzanak legtöbb tanulót. A fel­vételre jelentkezők 50 százaléka ebben az esztendőben is valami­lyen szakmunkásképző iskolában akart továbbtanulni. Dr. Sántha Józsefné a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatósága tájékoztatási osztályvezetője A KEVÉSSEL IS JÓL KELL SÁFÁRKODNI Soltszentimrének rr* van jovoje Hogy Soltszentimrének van múltja — és nem is akármilyen >—, a kódexek és legendáriumok ismerete nélkül is tudhatja akár­ki. A falu határában áll az Al­föld egyik legszebb Árpád-kori műemléke, a Csonka-torony. Hir­deti a környék egykori lakóinak a közösségért vállalt igyekezetét, szorgalmát. Egy 1211-ben kelt birtokösszeírás a Földvári apátság birtokaként említi a területet és két gazdát is megnevez: Egyedet és Laurentiuszt, akik gyümölcsöt termesztettek. Azóta sajnos többször is pusztasággá vált a táj. A század első felében csak néhány ház volt itt. Faluvá fejlődni igazán csak a felszabadulás után tudott, s mára takaros község lett. Több magánlakása a budai villanegyedekben is megállná helyét. Virá­gosak az utcák, jó gazdát sejtetnek a középületek. Hogy mindez mi­ből? A szőlő- és gyümölcstermelésből. Ezt persze nem kell kérdezni itt. Lehetetlen úgy megközelíteni a települést, hogy a ,,magyarázatot” a szépen gondozott szőlőskerteket ne látnánk. • •• Az ezerötszáz lelkes község ta­nácsi vezetői nagy munkában vannak. A következő tanácsülé­sen a VII. ötéves tervüket tár­gyalják, és hogy a tervezés meg­alapozott legyen, fontos az előké­szítés, az adatok számbavétele. — A legfontosabb feladat a kö­vetkező ötéves tervben is, hogy kevés pénzzel eredményesen, jól gazdálkodjunk — mondja Bordás József vb-titkár. — Ha valamit szeretnénk fejleszteni, azt na­gyobbrészt saját erőből tudjuk csak megoldani* s éppen ezért fontos a jó terv. Segít bennünket, hogy a választások kapcsán jó- ■néhány fórumon fölmérhettük az igényeket. Megismerkedhettünk a lakosság problémáival. — Mit nyújt a település az itt lakóknak? — Sajnos, jóval kevesebbet, mint a több másik hasonló nagy­ságú, de jobban ellátott falu. Ugyanakkor talán mégis eleget ahhoz, hogy jövőt tervezzünk Soltszentimrén. Olcsó, négy-öt­ezer forintos házhelyeket kíná­lunk a letelepedőknek. Megfi­zethető házak várják az ide köl­tözőket. Aggasztó viszont legna­gyobb gazdasági egységünk, az Ezerjó Szakszövetkezet helyzete. Megvan a jóakarat a vezetők ré­széről. Próbálkoznak a* mellék­üzemágakkal, de sajnos kevés si­kerrel. Az idén súlyos veszteség érte a közös gazdaságot: a téli fagyok termőképtelenné tették a nagyüzemi szőlőket. Úgy látom, hogy emiatt egyre több fiatal ke­res másutt munkát. Ami ideköti az embereket, az elsősorban a háztáji, a szépen munkált, jól ter­mő gyalogszőlők. Arra is törek­szünk persze, hogy komfortosab­bá váljon a falu. A megyei ta­nács támogatásával most kezd­tük a vízvezeték építését. Ez lesz itt a következő évek legnagyobb építkezése. Megoldott az egészségügyi ellátás, iskoláink jól fölszereltek, óvodánkba minden jelentkezőt föl tudunk venni. Ez mind fon­tos ahhoz, hogy stabilizálódjon a lakónépesség száma. • Senki sem panaszkodhat a központi élelmiszerbolt ellátására. • Megkezdték a vízvezeték építését. • Gonda Imre, az új húsbolt ve­zetője igyekszik a falusiak ked­vében járni.- Az ellátásról az időközben megérkező Császár László, a Kis­kőrös és Vidéke ÁFÉSZ terület­felelőse beszél: — A község ellátásáért az áfé- szünk a felelős. Az alapellátást adó élelmiszerboltok mellett szakboltjaink is vannak. Sajnos, ezek korszerűtlenek, kicsik és többségük csak egyszemélyes. Ha a boltvezető beteg, vagy üdül­ni megy, be kell zárni az üzletet. Ezért is tárgyalunk a község ve­zetőivel egy koordinált beruhá­zásról. Korszerű ABC-üzletet szeretnénk építeni a központban, ami széles áruválasztékkal szol­gálná a lakosságot. Ez a jövő. Most annak örülünk, hogy egy régi probléma megoldódott. A múlt hónapban megnyílt a hús­bolt. Évekig nem működött itt ilyen. — Van azért más, hasonló ‘ problémánk — vette át a szót is­mét Bordás József. — Nincs gyógyszertárunk. Ha valami fon­tos különleges gyógyszer kell, Kiskőrösre, Csengődre vagy Fü- löpszállásra kell érte utaznunk. Sajnos, ez így marad még sokáig. A központi állásfoglalások nem támogatják a kisközségekben a gyógyszertárak építését. Mi most azzal próbálkozunk, hogy a szom­szédos, hasonló problémával küszködő településekkel közösen egy egészségügyi gépkocsit - mű­ködtessünk, amivel hetente két- szer-háromszor kiválthatnánk a vényeket. Ehhez persze tárgyalá­sokra van még szükség. Másik tervünk — szerintünk ez is fon­tos —, hogy szeretnénk egy köztéri művészeti alkotást a községünk­be. Oly sokat hallunk arról, hogy a városokban mozaikokat, dom- bonműveket, sőt szoborkerteket adnak át. Ügy gondoltuk — ami­kor az első lépéseket megtettük —, hogy ha mi szeretjük lakóhe­lyünket, igyekszünk rendben tartani, szépíteni. — Virágosak az utcáink, gondozottak a park­jaink — mi is megérdemelnénk egy szép térplasztikát vagy va­lami hasonlót. A falun élő em­ber is éppoly igényes, mint a vá­rosi, még ha nem is jut annyi pénz a szépítkezésre, mint a na­gyobb településeken ... Farkas P. József BOCSAK MIKLÓS Elátkozott sporttörténetek RÁDIÓJEGYZET Reklámok a tengeren túl A színész, aki |3| — Abból a kocsiból, amelyik­ben utaztam, tulajdonképpen sen­ki semmire nem emlékszik, olyan . gyorsan, századmásodpercek alatt történt minden. Hipp... Es már ott is volt. Amolyan fé- lig éber, félig alvó-szendetgő ál- lapotban voltam. Foszlányok ma­radtak még bennem. Nem tudom, az ütközés után mi történt, csak azt, hogy az ö ütközésbiztos Mercedesüknek alig esett baja, a bent ülők közül a vezető meg­úszta, a partnernője egy kicsit talán vérzett... A Mercedes ve­zetője ki sem szállt a kocsiból megnézni, hogy hányán élünk még, ki halt meg közülünk. A mi Lada ezerkettesünk tropára ment. Négyünk közül én tértem ■magamhoz először, körülbelül húsz perc után. Soha olyan szép, tiszta álmom nem volt, mint akkor. Puha, csen­túlélte des ... Mintha a túlvilágra kerül­tem volna, mintha átrepültem volna valahová, egy egészen ter­mészetfelettien .kellemes, boldog furcsa lebegéssel. Ez volt az utolsó álmom, hosz- szú időre. Nem tudom hogyan, miként kerültem oda, de az ébredés után a baleset színhelyétől körülbelül harminc méternyire egy sötét ré­ten sétáltam és valakivel beszél­tem. Fogalmam sincs, kivel. A * balesetet nem látta senki, alig maradt szemtanú ■.. Valószínű, hogy^egy óriásit repültem, a sze­mem vérzett, a fejem teljesen szét volt csapva, a ruhám szinte le volt gyalulva, úgy kellett ké­sőbb lefejteni rólam. Mégis ma­gamnál voltam. Borzasztó erős agyrázkódást is kaptam, de aztán már nem vesztettem el az esz­méletem, újra kirajzolódott előt­tem a világ, az emberek és a legfurcsább: később kiderült, hogy a szövegpéldányom minden lapját megtaláltam, egymásra is illesztettem, így ebben az álla­potban ... Aztán megérkezett a mentőautó. Akkor még senki nem tudta, hogy valójában mi történt velem, csak a külső sérü­léseket látták. Este tíz óra körül derült ki, hogy mi is a bajom. Addig a kórházban a többiek után tudakozódtam. A mögöt­tünk jövő kocsiban ülők, Karda Beáék persze látták .az összetört Ladánkat, ia sérülteket, velünk együtt megvárták a mentőket, s jöttek utánunk a kórházba. A fo­lyosón velük beszélgettem, azt mondtam nekik: várjátok meg, gyerekek \a röntgen eredményét, aztán felmegyek veletek megnéz­ni Csilláékat. Még azt sem tar­tottam lehetetlennek, hogy haza­engednek. Kicsit kókadt voltam ugyan \, de különösebb fájdalmat nem éreztem, a reflexeim is épek voltak — és akkor egyszerre csak megjelent három orvos. Kezük­ben a röntgen eredményével. Ügy kezdtek bánni velem, mint a himes tojással. „Vigyázzon, nagyon óvatosan feküdjön, meg ne mozduljóh—" — A röntgen kimutatta, hogy a hatos és hetes nyakcsigolyám lépcsősen eltörött. —1Nem tudom, van-e fogalmad arról, hogy ez mit jelent. Olyan balesetet szenvedtem, amely túl­nyomórészt halálos kimenetelű, és a túlélők kilencvennyolc szá­zai ékít is megbénul. ’ Akkor persze, még fogalmam sem volt erről. Én még mindig szentül meg voltam győződve, hogy itt valami tévedés van, csak valami erős húzódás lehet a nya­kamon. Ha arra képes voltam, hogy a szerteszét repülő papír­lapokat, a szövegpéldány lapjait összeszedjem, hogy lehajoljak, feltápászkodjam, nem lehet ilyen végzetes sérülésem __Nincs fe­lesége m, gyerekem, édesanyá­mat értesítették elsőként. Ami­kor meglátott, még én nyugtat­tam. Még nem foglalkoztam az­zal, hogy mi lesz velem. Csak később, amikor a fejembe bele­fúrtak valamilyen kracsnit, ami­kor ki merevítettek és tizennégy kilónyi súllyal kezdtek „széthúz­ni”, amikor gépek hatoltak az agyamba, a gondolataimba... Akkor gondolkoztam a jövőn. Miután ráébredtem, hogy nincs tévedés, hogy valójában mi a ba­jom, a gyógyulás kötötte le a gondolataimat, a csigolyatörés es sérüléseknek valóságos szakér­tőjévé váltam. Amikor később hazamentem, pont azt a Vitray- műsort adták, amelyben egy ha­sonló sérülést szenvedett artista­lányt mutattak be. Felismertem a csavarokat rajta, amelyeket nekem is beépítettek volna, én láttam őt bénültan, tolókocsi­ban ... Neki ugyanazt a műtétet végezték, amelyet nekem is csi­nálni akartak. Aztán megtudtam, hogy van egy kezelés, amelyre Győrben nincsenek felkészülve. Pesten a Traumatológiai Inté­zetben viszont már sikerrel kí­sérleteztek véle. Innen, Győrből hívták fel Major főorvost, aki el­vállalta a gyógyításomat. Váku­umos rohamkocsival mozdulat­lanná összepréselve hoztak Pest­re úgy, hogy még el is kábítot­tak, nehogy egy rossz mozdulat­tal tönkretegyek mindent. Attól fogva az ágy lett az ott­honom ~és csak a plafont láthat­tam. (Folytatjuk.) Amerika a korlátlan lehetősé­gek hazája? Megismerni szinte lehetetlen. Makszim Gorkij a század elején „egy más Ameri­kát” talált, 1932-ben a „száguldó riporter”, Egon Ertvin Kisch sem az amerikai mennyországot mu­tatta be olvasóinak. Rolf Winter, a Stern munkatársa az 1970-es évek elején festett döbbenetes képet tizenhét riportjával a li­dércnyomásé® Amerikáról. Az ő könyvében olvasható a reklámok­ról: „Hirdetni kell, minél tola­kodóbban, az a jó. Egyes termé­keket olyan szédítő reklám kí­sér, ami maga a fogyasztói ár fe­lébe kerül, tetejébe pedig a leg­több ilyen termék minősége po­csék.” Reklámozott Amerika címmel sugározta a Kossuth rádió Bol­gár György riportját hétfőn este. A félórás összeállítás alátámaszt, ja, hogy a fentebb idézett sorok mennyire igazak még ma is. A műsor készítője a közelmúltban három hetet töltött a távoli föld­részen. Minek is nevezhető tu­lajdonképpen Amerika? — kér­dezi. Távoli, titokzatos nagyha­talomnak? Egy másik bolygó­nak? A csodák, az álmok vilá­gának? Egészen más képzetek társulnak az Amerika elneve­zéshez, mint biz Egyesült Álla­mok névhez. Ez utóbbi sokkal tárgyszerűbb, Bolgár György el­oszlatta a dilemmát: az Egye­sült Államokban volt, de Ame­rikából jött — vallja. Figyelte a televízió reklámjait, s azt, mi­lyen Amerika rajzolódik ki a reklámokból? Mivel traktálják a tengerentú­li tévénézőket? Kiváló a Kodak- film, jöbb az új recept szerint készült Pepsi-Cola, a tej életet, erőt jelent. A narancslét azért ajánlják, mert frissít, az újfajta kávét pedig azért, mert nincs benne koffein. Néhány száz kiló felemelése után jól esik megfog­ni a sörös poharat, s azért is, mert a reklámozott ital kevesebb kalóriát tartalmaz. Megállapít­ható: az amerikai reklámokban azok a termékek, hirdetnivalók szerepelnek, amelyekben nincs semmi különleges. S ehért külön­legesek! A magyar újságíró számára a legszembetűnőbb reklám az el­tűnt gyerekek arcképei vpltak a tejes dobozok oldalára nyom­tatva. Az USA-ban évente 1,5 millió gyerek veszik el, közülük 50 ezret elrabolnak Az FBI vi­szont csak 67 esetről tud. Nem deríthető ki az igazság; valójá­ban hányán tűnnek el, s persze azt sem várhatja senki, hogy mindegyik dobozt megvegye a segíteni óhajtó vásárló. A mű9or egyik erénye az volt,, hogy Bolgár György igyekezett tömör lenni. Fél órában villan­totta fel a reklámozott Amerika arcképét, sok-sok bejátszással, eredeti, tévéből felvett hang- montázzsal. Három hét tapaszta­latait nehéz fél órába sűríteni. A riporter ezt kísérelte meg, és si­került neki. Borsik Tibor ♦

Next

/
Thumbnails
Contents