Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
1985. augusztus 10. • PETŐFI NÉPE • T A megye gazdasága és társadalma 1985 m félévében (Folytatás az 1. oldalról.) ma 12 százalékkal nőtt, amit az akoz, hogy a megyeszékhely tömegközlekedési vonathálózatát meghosszabbították a közigazgatásilag a városhoz tartozó He- tényegyházáig, illetve Kadafal- váig. Érvnek következtében az utasforgalomnak már 73 százalékát bonyolította le a helyi közlekedés. Az év első hat hónapjában 221 ezer tonnával kevesebb árut szállítottak el rendeltetési helyébe, mint 1984 első felében. Az előző év azonos időszakához viszonyítva romlott a gépkocsik kihasználtsága (56 százalékba), de nőtt az átlagos szállítási távolság (36 kilométerre). Beruházás Bács-Kiskun megyében az első hat hónapban 2 milliárd 24 millió forintot fordítottak a szocialista szervek beruházásaikra, folyó áron több mint 11 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban-. A pénzügyi teljesítések erőteljes csökkenése az anyagi ágak beruházásainál következett be, megközelítette a 15 százalékot. Ugyanakkor a nem anyagi ágakban közel 14 százalékos volt a növekedés. A beruházásokra fordított összegek több mint felét a minisztériumi, több mint egynegyedét a tanácsi, fennmaradó részét pedig a szövetkezeti szervek használták fel. Az üzembe helyezett beruházások értéke 1 milliárd 613 millió forint volt. A tárgyidőszak végén folyamatban lévő 100 millió forint feletti beruházások száma 24, kettővel kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Teljes -költségelőirányzatuk megközelíti a 12 milliárd forintot, eddigi pénzügyi teljesítésük pedig meghaladja a 6 milliárd forintot. Foglalkozt itottság és keresetek A leglényegesebb változást az jelentette, hogy az előző évek tendenciájától eltérően az állami ■mező- és..erdőgazdálkodásban valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban kevesebben, a kereskedelemben és a vízgazdálkodásban némileg többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Tovább folytatódott azonban az építőiparban, illetve a közlekedés, posta és távközlés területén foglalkoztatottak létszámának csökkenése. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete az első félév során a megfigyelt népgazdasági ágakban .5—7 százalék körül emelkedett. A legmagasabb, 5735 forint átlagkeresete a vízgazdálkodásban foglalkoztatottaknak volt. de a közlekedésben és az építőiparban is több mint 5400 forintot fizettek ki. A legalacsonyabb átlagkeresetük a kereskedelemben, illetve az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatásban dolgozóknak volt (4597, illetve 4779 forint). Pénzgazdálkodás 1985 I. félévében — az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatai szerint — a lakosság főbb forrásokból származó bevétele — nyugdíjak nélkül — 4,8 százalékkal, az előző éveknél mérsékeltebben haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetét-állománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága és a MÉSZÖV Takarékszövetkezeti Titkárság adatai szerint — 12,2 milliárd forint, az előző évinél 7,8 százalékkal több volt. Kereskedelem A megye bqltjai és vendéglátóhelyei 12,4 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, az előző évinél 6 százalékkal többet. A boltokban 3,2 milliárd forint értékű élelmiszer és élvezeti cikk fogyott el, 7,6 százalékkal — ösz- széhasonLítható árakon 2,7 százalékkal — több, mint 1984 I. félévében. Az ellátás jó színvonalúnak mondható, csupán néhány cikkel (például élő hallal, egyes ikonzervekkel, savanyúsággal, citrommal) kapcsolatban volt gond. Az idényáras cikkek árszintje 2,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapjában az árindex csökkenő, júniusban kissé emelkedő irányú volt. Ruházati cikkekből mintegy 1,3 milliárd forint értékű áru kelt el, ez folyó áron az előző évit alig haladta meg, összehasonlítható áron csaknem 9 százalékkal — az országos mértéknél jobban — elmaradt attól. Ennek hátterében többek között a vásárlóerő alakulása, a lakosság kiadási szerkezetének módosulása, a kínálat összetételének hiányosságai stb. állt. A vegyes iparcikkek 6,7 milliárd forintos eladási forgalma az előző évihez képest 6 százalékos bővülést jelent. Idegenforgalom 1985. I. félévben több mint 47 .ezer vendég kereste fel a megye kereskedelmi szálláshelyeit, ebből közel 20 ezren külföldről érkeztek. A belföldi vendégforgalom jelentősen — több mint 10 százalékkal — mérséklődött. A külföldiek közül 1700-zal többen szálltak meg megyénkben, mint egy évvel korábban, több időt is töltöttek itt. Lakás A megyében összesen 671 lakás épült, 122-vel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Míg a községekben 78-caí több lakást vettek használatba a félév végéig, mint egy évvel korábban, á városokban felépített lakások száma annak csak alig több mint felét érte el. A városokban az év első felében 33-mal kevesebb állami és 167-tel kevesebb magánlakást fejeztek be, mint 1984 első hat hónapjában. Az állami erőforrás felhasználásával megvalósuló lakások száma a községekben is csökkent (hússzal), miközben magánerőből az előző évinél majdnem százzal több -lakást építettek fel. A lakásépítkezések finanszírozása során az első félévben, ismét magasabb volt a magánerő aránya, mint az elmúlt esztendő első hat hónapjában. Az 1985 első felében befejezett lakásoknak már közel 97 százaléka volt magán pénzeszközökből finanszírozott, a tavalyi 91 százalékkal szemben. Az Országos Takarékpenztar Bács-Kiskun megyei Igazgatósága 1985 I. félévében 1206 uj lakás felépítéséhez, illetve vásárlásához nyújtott hitelt. Egészségügy Ebben az évben — gyermekek •észére — három u] körzetet izerveztek, Lajosmizsén, Solton is Szabadszálláson, Nemikep- jen javította az ellátást, hogy isökkent az orvoshiány miatt be- öltetlen körzetek száma. Jelenig három városi és két községi cörzetnek nincs orvosa* (közülük légy általános és egy az újonnan izervezett solti gyermekgyógyászati körzet). . Az év első felében a napi at- agos táppénzes létszám, illetve i betegség miatt kiesett munkalapok száma — a korábbi évek rsökkenő irányzatát folytatva — valamivel kevesebb .volt, mint íz előző év azonos időszakában. Jgyanakkor jelentősen (15 százalékkal) csökkent a gyermek- ipolás címén felhasznált táppénzes nap. Hasonló arányban csökkentek a rövid lefolyású, 1—3 naOktatás Az 1984/85. tanév végén 7016 diák fejezte be az általános . iskolát, csaknem 200-zal kevesebb, mint az előző tanévben. Kismértékben csökkent a továbbtanulásra jelentkezők aránya, a 8. osztályt befejezők 93,5 százaléka kérte felvételét valamilyen középfokú vagy egyéb szakiskolába. A 7016 végzős általános iskolásból 459 tanuló nem jelentkezett továbbtanulásra, 16 százalékkal több, mint az előző tanév végén. A továbbtanulásra jelentkezőik körében csökkent az érdeklődés a gimnáziumok iránt és néhány százalékkal többen kérték felvételűiket szakközépiskolába. Ezek közül is változatlanul a közgazdasági és a mezőgazda- sági jellegű szakközépiskolák vonzanak legtöbb tanulót. A felvételre jelentkezők 50 százaléka ebben az esztendőben is valamilyen szakmunkásképző iskolában akart továbbtanulni. Dr. Sántha Józsefné a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatósága tájékoztatási osztályvezetője A KEVÉSSEL IS JÓL KELL SÁFÁRKODNI Soltszentimrének rr* van jovoje Hogy Soltszentimrének van múltja — és nem is akármilyen >—, a kódexek és legendáriumok ismerete nélkül is tudhatja akárki. A falu határában áll az Alföld egyik legszebb Árpád-kori műemléke, a Csonka-torony. Hirdeti a környék egykori lakóinak a közösségért vállalt igyekezetét, szorgalmát. Egy 1211-ben kelt birtokösszeírás a Földvári apátság birtokaként említi a területet és két gazdát is megnevez: Egyedet és Laurentiuszt, akik gyümölcsöt termesztettek. Azóta sajnos többször is pusztasággá vált a táj. A század első felében csak néhány ház volt itt. Faluvá fejlődni igazán csak a felszabadulás után tudott, s mára takaros község lett. Több magánlakása a budai villanegyedekben is megállná helyét. Virágosak az utcák, jó gazdát sejtetnek a középületek. Hogy mindez miből? A szőlő- és gyümölcstermelésből. Ezt persze nem kell kérdezni itt. Lehetetlen úgy megközelíteni a települést, hogy a ,,magyarázatot” a szépen gondozott szőlőskerteket ne látnánk. • •• Az ezerötszáz lelkes község tanácsi vezetői nagy munkában vannak. A következő tanácsülésen a VII. ötéves tervüket tárgyalják, és hogy a tervezés megalapozott legyen, fontos az előkészítés, az adatok számbavétele. — A legfontosabb feladat a következő ötéves tervben is, hogy kevés pénzzel eredményesen, jól gazdálkodjunk — mondja Bordás József vb-titkár. — Ha valamit szeretnénk fejleszteni, azt nagyobbrészt saját erőből tudjuk csak megoldani* s éppen ezért fontos a jó terv. Segít bennünket, hogy a választások kapcsán jó- ■néhány fórumon fölmérhettük az igényeket. Megismerkedhettünk a lakosság problémáival. — Mit nyújt a település az itt lakóknak? — Sajnos, jóval kevesebbet, mint a több másik hasonló nagyságú, de jobban ellátott falu. Ugyanakkor talán mégis eleget ahhoz, hogy jövőt tervezzünk Soltszentimrén. Olcsó, négy-ötezer forintos házhelyeket kínálunk a letelepedőknek. Megfizethető házak várják az ide költözőket. Aggasztó viszont legnagyobb gazdasági egységünk, az Ezerjó Szakszövetkezet helyzete. Megvan a jóakarat a vezetők részéről. Próbálkoznak a* melléküzemágakkal, de sajnos kevés sikerrel. Az idén súlyos veszteség érte a közös gazdaságot: a téli fagyok termőképtelenné tették a nagyüzemi szőlőket. Úgy látom, hogy emiatt egyre több fiatal keres másutt munkát. Ami ideköti az embereket, az elsősorban a háztáji, a szépen munkált, jól termő gyalogszőlők. Arra is törekszünk persze, hogy komfortosabbá váljon a falu. A megyei tanács támogatásával most kezdtük a vízvezeték építését. Ez lesz itt a következő évek legnagyobb építkezése. Megoldott az egészségügyi ellátás, iskoláink jól fölszereltek, óvodánkba minden jelentkezőt föl tudunk venni. Ez mind fontos ahhoz, hogy stabilizálódjon a lakónépesség száma. • Senki sem panaszkodhat a központi élelmiszerbolt ellátására. • Megkezdték a vízvezeték építését. • Gonda Imre, az új húsbolt vezetője igyekszik a falusiak kedvében járni.- Az ellátásról az időközben megérkező Császár László, a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ területfelelőse beszél: — A község ellátásáért az áfé- szünk a felelős. Az alapellátást adó élelmiszerboltok mellett szakboltjaink is vannak. Sajnos, ezek korszerűtlenek, kicsik és többségük csak egyszemélyes. Ha a boltvezető beteg, vagy üdülni megy, be kell zárni az üzletet. Ezért is tárgyalunk a község vezetőivel egy koordinált beruházásról. Korszerű ABC-üzletet szeretnénk építeni a központban, ami széles áruválasztékkal szolgálná a lakosságot. Ez a jövő. Most annak örülünk, hogy egy régi probléma megoldódott. A múlt hónapban megnyílt a húsbolt. Évekig nem működött itt ilyen. — Van azért más, hasonló ‘ problémánk — vette át a szót ismét Bordás József. — Nincs gyógyszertárunk. Ha valami fontos különleges gyógyszer kell, Kiskőrösre, Csengődre vagy Fü- löpszállásra kell érte utaznunk. Sajnos, ez így marad még sokáig. A központi állásfoglalások nem támogatják a kisközségekben a gyógyszertárak építését. Mi most azzal próbálkozunk, hogy a szomszédos, hasonló problémával küszködő településekkel közösen egy egészségügyi gépkocsit - működtessünk, amivel hetente két- szer-háromszor kiválthatnánk a vényeket. Ehhez persze tárgyalásokra van még szükség. Másik tervünk — szerintünk ez is fontos —, hogy szeretnénk egy köztéri művészeti alkotást a községünkbe. Oly sokat hallunk arról, hogy a városokban mozaikokat, dom- bonműveket, sőt szoborkerteket adnak át. Ügy gondoltuk — amikor az első lépéseket megtettük —, hogy ha mi szeretjük lakóhelyünket, igyekszünk rendben tartani, szépíteni. — Virágosak az utcáink, gondozottak a parkjaink — mi is megérdemelnénk egy szép térplasztikát vagy valami hasonlót. A falun élő ember is éppoly igényes, mint a városi, még ha nem is jut annyi pénz a szépítkezésre, mint a nagyobb településeken ... Farkas P. József BOCSAK MIKLÓS Elátkozott sporttörténetek RÁDIÓJEGYZET Reklámok a tengeren túl A színész, aki |3| — Abból a kocsiból, amelyikben utaztam, tulajdonképpen senki semmire nem emlékszik, olyan . gyorsan, századmásodpercek alatt történt minden. Hipp... Es már ott is volt. Amolyan fé- lig éber, félig alvó-szendetgő ál- lapotban voltam. Foszlányok maradtak még bennem. Nem tudom, az ütközés után mi történt, csak azt, hogy az ö ütközésbiztos Mercedesüknek alig esett baja, a bent ülők közül a vezető megúszta, a partnernője egy kicsit talán vérzett... A Mercedes vezetője ki sem szállt a kocsiból megnézni, hogy hányán élünk még, ki halt meg közülünk. A mi Lada ezerkettesünk tropára ment. Négyünk közül én tértem ■magamhoz először, körülbelül húsz perc után. Soha olyan szép, tiszta álmom nem volt, mint akkor. Puha, csentúlélte des ... Mintha a túlvilágra kerültem volna, mintha átrepültem volna valahová, egy egészen természetfelettien .kellemes, boldog furcsa lebegéssel. Ez volt az utolsó álmom, hosz- szú időre. Nem tudom hogyan, miként kerültem oda, de az ébredés után a baleset színhelyétől körülbelül harminc méternyire egy sötét réten sétáltam és valakivel beszéltem. Fogalmam sincs, kivel. A * balesetet nem látta senki, alig maradt szemtanú ■.. Valószínű, hogy^egy óriásit repültem, a szemem vérzett, a fejem teljesen szét volt csapva, a ruhám szinte le volt gyalulva, úgy kellett később lefejteni rólam. Mégis magamnál voltam. Borzasztó erős agyrázkódást is kaptam, de aztán már nem vesztettem el az eszméletem, újra kirajzolódott előttem a világ, az emberek és a legfurcsább: később kiderült, hogy a szövegpéldányom minden lapját megtaláltam, egymásra is illesztettem, így ebben az állapotban ... Aztán megérkezett a mentőautó. Akkor még senki nem tudta, hogy valójában mi történt velem, csak a külső sérüléseket látták. Este tíz óra körül derült ki, hogy mi is a bajom. Addig a kórházban a többiek után tudakozódtam. A mögöttünk jövő kocsiban ülők, Karda Beáék persze látták .az összetört Ladánkat, ia sérülteket, velünk együtt megvárták a mentőket, s jöttek utánunk a kórházba. A folyosón velük beszélgettem, azt mondtam nekik: várjátok meg, gyerekek \a röntgen eredményét, aztán felmegyek veletek megnézni Csilláékat. Még azt sem tartottam lehetetlennek, hogy hazaengednek. Kicsit kókadt voltam ugyan \, de különösebb fájdalmat nem éreztem, a reflexeim is épek voltak — és akkor egyszerre csak megjelent három orvos. Kezükben a röntgen eredményével. Ügy kezdtek bánni velem, mint a himes tojással. „Vigyázzon, nagyon óvatosan feküdjön, meg ne mozduljóh—" — A röntgen kimutatta, hogy a hatos és hetes nyakcsigolyám lépcsősen eltörött. —1Nem tudom, van-e fogalmad arról, hogy ez mit jelent. Olyan balesetet szenvedtem, amely túlnyomórészt halálos kimenetelű, és a túlélők kilencvennyolc százai ékít is megbénul. ’ Akkor persze, még fogalmam sem volt erről. Én még mindig szentül meg voltam győződve, hogy itt valami tévedés van, csak valami erős húzódás lehet a nyakamon. Ha arra képes voltam, hogy a szerteszét repülő papírlapokat, a szövegpéldány lapjait összeszedjem, hogy lehajoljak, feltápászkodjam, nem lehet ilyen végzetes sérülésem __Nincs felesége m, gyerekem, édesanyámat értesítették elsőként. Amikor meglátott, még én nyugtattam. Még nem foglalkoztam azzal, hogy mi lesz velem. Csak később, amikor a fejembe belefúrtak valamilyen kracsnit, amikor ki merevítettek és tizennégy kilónyi súllyal kezdtek „széthúzni”, amikor gépek hatoltak az agyamba, a gondolataimba... Akkor gondolkoztam a jövőn. Miután ráébredtem, hogy nincs tévedés, hogy valójában mi a bajom, a gyógyulás kötötte le a gondolataimat, a csigolyatörés es sérüléseknek valóságos szakértőjévé váltam. Amikor később hazamentem, pont azt a Vitray- műsort adták, amelyben egy hasonló sérülést szenvedett artistalányt mutattak be. Felismertem a csavarokat rajta, amelyeket nekem is beépítettek volna, én láttam őt bénültan, tolókocsiban ... Neki ugyanazt a műtétet végezték, amelyet nekem is csinálni akartak. Aztán megtudtam, hogy van egy kezelés, amelyre Győrben nincsenek felkészülve. Pesten a Traumatológiai Intézetben viszont már sikerrel kísérleteztek véle. Innen, Győrből hívták fel Major főorvost, aki elvállalta a gyógyításomat. Vákuumos rohamkocsival mozdulatlanná összepréselve hoztak Pestre úgy, hogy még el is kábítottak, nehogy egy rossz mozdulattal tönkretegyek mindent. Attól fogva az ágy lett az otthonom ~és csak a plafont láthattam. (Folytatjuk.) Amerika a korlátlan lehetőségek hazája? Megismerni szinte lehetetlen. Makszim Gorkij a század elején „egy más Amerikát” talált, 1932-ben a „száguldó riporter”, Egon Ertvin Kisch sem az amerikai mennyországot mutatta be olvasóinak. Rolf Winter, a Stern munkatársa az 1970-es évek elején festett döbbenetes képet tizenhét riportjával a lidércnyomásé® Amerikáról. Az ő könyvében olvasható a reklámokról: „Hirdetni kell, minél tolakodóbban, az a jó. Egyes termékeket olyan szédítő reklám kísér, ami maga a fogyasztói ár felébe kerül, tetejébe pedig a legtöbb ilyen termék minősége pocsék.” Reklámozott Amerika címmel sugározta a Kossuth rádió Bolgár György riportját hétfőn este. A félórás összeállítás alátámaszt, ja, hogy a fentebb idézett sorok mennyire igazak még ma is. A műsor készítője a közelmúltban három hetet töltött a távoli földrészen. Minek is nevezhető tulajdonképpen Amerika? — kérdezi. Távoli, titokzatos nagyhatalomnak? Egy másik bolygónak? A csodák, az álmok világának? Egészen más képzetek társulnak az Amerika elnevezéshez, mint biz Egyesült Államok névhez. Ez utóbbi sokkal tárgyszerűbb, Bolgár György eloszlatta a dilemmát: az Egyesült Államokban volt, de Amerikából jött — vallja. Figyelte a televízió reklámjait, s azt, milyen Amerika rajzolódik ki a reklámokból? Mivel traktálják a tengerentúli tévénézőket? Kiváló a Kodak- film, jöbb az új recept szerint készült Pepsi-Cola, a tej életet, erőt jelent. A narancslét azért ajánlják, mert frissít, az újfajta kávét pedig azért, mert nincs benne koffein. Néhány száz kiló felemelése után jól esik megfogni a sörös poharat, s azért is, mert a reklámozott ital kevesebb kalóriát tartalmaz. Megállapítható: az amerikai reklámokban azok a termékek, hirdetnivalók szerepelnek, amelyekben nincs semmi különleges. S ehért különlegesek! A magyar újságíró számára a legszembetűnőbb reklám az eltűnt gyerekek arcképei vpltak a tejes dobozok oldalára nyomtatva. Az USA-ban évente 1,5 millió gyerek veszik el, közülük 50 ezret elrabolnak Az FBI viszont csak 67 esetről tud. Nem deríthető ki az igazság; valójában hányán tűnnek el, s persze azt sem várhatja senki, hogy mindegyik dobozt megvegye a segíteni óhajtó vásárló. A mű9or egyik erénye az volt,, hogy Bolgár György igyekezett tömör lenni. Fél órában villantotta fel a reklámozott Amerika arcképét, sok-sok bejátszással, eredeti, tévéből felvett hang- montázzsal. Három hét tapasztalatait nehéz fél órába sűríteni. A riporter ezt kísérelte meg, és sikerült neki. Borsik Tibor ♦
