Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

2 C PETŐFI NÉPE 0 1685. augusztus 7. REAGAN A MORATÓRIUMRÓL 'V" Sajtóértekezlet — ellentmondásokkal Emlékülés Budapesten események sorokban GENF______________________ Augusztus 6-a. a szovjet nuk­leáris moratórium érvénybe lépé­sének napja új fejezetet nyithat a leszerelés történetében. A Szov­jetunió változatlanul az atom­fegyverkezési hajsza beszünteté­sének elkötelezett híve — jelen­tette ki a genfi leszerelési konfe­rencia keddi plenáris ülésén Vik­tor Iszraeljan szovjet küldött, fel­szólalásában megemlékezve a hi- rosimai atomtámadás 40. évfordu­lójáról. Amennyiben Washington csatlakozik a szovjet javaslathoz, a moratórium január 1. után is érvényben maradhat. Ennek meg­valósulásához minden feltétel ad­va van. MANAGUA ~ A nicaraguai hadsereg vissza­verte a hondurasi bázisú FDN el­lenforradalmi szervezetnek az észak-nicaraguaj Jinotega tarto­mány ellen indított offenzíváiát. A harcokban — mint azt Manuel Salvatierra. a nicaraguai fegyve­res erők körzeti parancsnoka el­mondta — megöltek 130 ellenfor­radalmárt és 41-et fogságba ejtet­tek. A Cl A által pénzelt szerve­zet fegyveresei rövid időre elfog­lalták Trinidad várost, a tarto­mányi székhelyen. Esteliben pedig felrobbantottak három hidat, há­rom kórházat egy gabonaraktá­ra t és egy gyógyszertárat. A ni­caraguai hadsereg az összecsapá­sokban negyvennégy katonáját el­vesztette. LIMA _______________________ Pe ruban a július közepe óta sztrájkoló közigazgatási alkalma­zottak szakszervezete hétfőn visz- szautasította a kormány fizetés­emelési iavaslatát. Alan Garcia elnök kormánya tizenöt százalé­kos emelést ígért. MOSZKVA A hétfői washingtoni sajtóérte­kezlet ellentmondásosságát eme­li ki Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ katonai hírmagyarázó­ja és hangsúlyozza: Reagan elnök először olyasmi­re célzott, hogy az Egyesült Álla­mok készi minden nukleáris rob­bantás beszüntetésére, ha a Szovjetunió beleegyezik az ál­landó moratóriumba. Ezután, a moratóriumhoz való amerikai csatlakozás feltételeként az ame­rikai atomfegyver-kísérletek be­fejezését szabta meg. Ugyanak­kor kijelentette, hogy még nem érkeztek el ehhez a szakaszhoz, s neki fogalma sincs, hogy mikor jutnak el ide. Végezetül az elnök kijelentette, hogy a megoldást nem ilyen moratóriumokban kell keresni. — Az elnök — folytatódik a kommentár — végeredményben azt bizonygatta, hogy a morató­riumban való megállapodás csak az új amerikai hadászati fegyverek létrehozása és kipróbá­lása után válik lehetségessé. Köz­tudott — mutat rá a kommentá­tor —, hogy a Midgetman inter­kontinentális ballisztikus raké­tán kívül az Egyesült Államok­ban kimunkálás alatt vannak az MX. a Trident—2 rakéták, és a robotrepülőgépek. Az egyes fegy­verfajták kidolgozását külön­böző időpontban kezdték el, s ter­mészetesen különböző időpon­tokban is fejezik be. Reagan elnök tulajdonképpen félrevezeti a világ közvélemé­nyét, amikor úgy tesz, mintha az Egyesült Államok késznek mu­tatkozna az atomrobbantások be­tiltására — fejeződik be a TASZSZ-kommentár. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség kedden visszatért Reagan amerikai elnök hétfői sajtóérte­kezletére. Washingtoni keltezé­sű jelentésében a szovjet hírügy­nökség egyebek mellett megálla­pítja: az amerikai elnök nemzet­közi kutatási központok által kö­zölt tények ellenére azt állította, hogy a Szovjetunió több kísérle­tet hajtott végre, mint az Egye­sült Államok, és csak azért ja­vasol kétoldalú moratóriumot, hogy „hogy mi ne érhessük utói”. Az elnök itt egyszerűen figyel­men kívül hagyta, hogy ez év el­ső felében az Egyesült Államok, és a Szovjetunió azonos számú nukleáris robbantást végzett — hangsúlyozza a TASZSZ. A szovjet javaslat elutasítása azt jelenti —' folytatódik a je­lentés —, hogy az amerikai poli­tika célja az atomfegyverek kor­szerűsítése, a fegyverkezési haj­sza folytatása. Jellemző — írja a TASZSZ, hogy a sajtóértekezlet után a Fe­hér Ház szóvivője magyarázato­kat fűzött az elnök válaszaihoz. A szóvivő — és ez talán még egyértelműbbé teszi az elutasító magatartást — kiemelten hang­súlyozta, hogy Reagan nem vetett fel semmilyen új kezdeményezést, s hogy az Egyesült Államok foly­tatni kívánja fegyvereinek kor­szerűsítését. Béke- f| rendezvények világszerte (Folytatás az 1. oldalról.) lag leszögezte: „Minden ember­nek és minden nemzetnek joga és kötelessége, hogy elkötelezze magát a nukleáris fenyegetés fel­számolása mellett.” Szerte a világon békerendezvé­nyekre kerül sor ezekben a na­pokban. Hétfőn Athénban emlé­keztek meg a hirosimai évfordu­lóról. Manila, a Fülöp-szigetek fővárosa ugyancsak emléktünte­tés színhelye volt. Az Egyesült. Államok tucátnyi városában tar­tottak békegyűlést. A csendes­óceáni Cook-szigetek fővárosá­ban is megkezdődött a térség 13 országának tanácskozása, amely­nek napirendjén szerepel az a ja­vaslat, hogy nyilvánítsák atom­fegyvermentes övezetté a Csen­des-óceán déli részét. Kedden a norvég fővárosban megkezdődik a „Béketalálkozó—’85” elnevezé­sű észak-európai ifjúsági fórum. Van-Dunen Moszkvában A szovjet kormány meghívá­sára kedden munkalátagatásra Moszkvába érkezett Alfonso Van-Dunen, az angolai MPLA- Munkapárt Központi Bizottsá­gának titkára, az afrikai ország külügyminisztere. Hirosima és Nagaszaki atom­bombázásának 40. évfordulója \alkalmából emlékülést tartottak tegnap Budapesten, a MTESZ székházában. Az Országos Béke­tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Orvósmoz- galom a Nukleáris Háború Meg­előzéséért, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek .Szövetsége közös rendezé­sében megtartott ülés elnökségé­ben helyet foglalt Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke, Straub F. Brúnó, a Ma­gyar Tudományos Akadémia al- elnöke, Fock Jenő, a MTESZ, el­nöke, Fujimoto Masatosi, a Japán Túlélők Szövetségének elnöke. Szentágothai János akadémi­kus megnyitó beszédében em­lékezett azokra ä tragikus napok­ra, amikor 1945 augusztusában Hirosimában és Nagaszakiban felrobbant az amerikai nukleáris bomba. Az akadémikus hang­súlyozta: ma a béke megőrzésé­nek egyetlen lehetséges útja a tudatos lemondás a nukleáris bomba, illetve a technika által kínált más hasonló eszközök* el­sőként való használatáról, vala­mint a teljes leszerelés. Az ünnepélyes megnyitót köve­tően előadás hangzott el a Hiro­sima és Nagaszaki elleni atom­támadás közvetlen és késői ha­tásairól Sztanyik B. László, az OBT elnökhelyettese, az Orszá­gos Frédéric Joliot Curie Sugár­biológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgatója nem­zetközi szakértői bizottság tag­jaként foglalkozott az' atombom- vba-robbanás következményei­vel. A két városiban ledobott töl­tet jóvad kisebb erejű volt j— mondotta —, mint a ma meglé­vő nukleáris bombáké, mégis Hirosimában például elpusztult ík lakóépületek mintegy 90 szá­zaléka, a halálos áldozatok szá­ma becslések szerint itt százöt­venezer, Nagaszakiban hetven­ezer volt. A robbanás késői kö­vetkezményeiről szólva rámuta­tott: a túlélők között az átlagos­nál tizenkétszer-tizenötször na­gyobb a fehérvérűség aránya, s az ötvenes évek óta erőteljesén emelkedett a rosszindulatú daga­natok előfordulása is körükben. Az ülés további részében Fuji­moto Masatosi, a Hirosima elleni atomtámadás egyik túlélője be­szélt a robbanást követő helyzet­ről, majd arról, hogy ha a je­lenleg meglévő mintegy ötven­ezer nukleáris töltetnek akár csak egy százalékát felhasználnák, bolygónk hőmérséklete á fagy­pont alá süllyedne, bekövetkezne a nukleáris tél, s ezzel az élet teljesen elpusztulna a Földön. Hangsúlyozta a szovjet és a ja­pán kommunista párt 1984. de­cemberi közös nyilatkozatá­nak jelentőségét: ebben követe­lik az atomfegyverek teljes meg­semmisítését, a fegyverkezési, verseny megállítását, az atom­fegyver-kísérletek betiltását. Az emlékülésen a továbbiak­ban előadás hangzott el a máso­dik világháborút követő atom­fegyverkezési versenyről, az úgynevezett nukleáris tél közvet­len okairól, valamint az atomhá­ború megelőzéséért küzdő orvo­sok nemzetközi mozgalmának erőfeszítéseiről. Straub F. Brúnó zárszavában kiemelte: az emberiség azt vár­ja, hogy az atomfegyverek kísér­leti kipróbálását, fejlesztését be­szüntetve az atomcseridegyez- mény értelmében tárgyalásos úton csökkentsék a nagyhatal­mak a mai arzenált. Rámutatott: nagy erőfeszítéseket igényel a természeti környezet védelme, s a világ egyes részein az éhínség leküzdése is, ma azonban a leg­nagyobb probléma bolygónkon a fegyverkezési versenyre fordított rendkívül nagy erők elfecsérlése. Illetéktelenség ? A santiagói katonai bí­róság hétfőn bejelentette: illetéktelen abban. hogy megtárgyalja annak a ti­zennégy csendőrtisztnek az ügyét, akiket a múlt héten (tartóztattak le. mert' mái - dúsban brutális módon meggyilkolták a .kommu­nista párt három tagját. Sámuel Rojas tábornok, a santiagói katonai bíró a. döntést azzal indokolta: nincs bizonyíték arra. hogy a csendőrök tettüket pa­rancsra követték el. Juntaellenes tüntetések voltak ismét Santiagóban a hét elején. A rendőrök rá- lőttek a tiltakozókra. Egy tizennégy éves fiú életét vesztette. A PRAVDA CASABLANCÁRÓL Egy csúcsértekezlet veszélyei A Pravda keddi1 számában annak .a,,rendkívüli, arab csúcsértekezletnek a veszélyeiből if, amelyet, II. Hasszán marokkói király hívott össze' augusztus 7-re Casablancába. Mivel a közel-keleti probléma egyik központi eleme a palesztinok ügye, a terve­zett tanácskozáson való palesztin részvétel témája sok ellentétet váltott ki, a cikk is elsősorban ezt a kérdést vizsgálja. A Pravda emlékeztet rá, hogy a palesztin mozgal­mat az utóbbi időben nézeteltérések, belső szakadá­sok osztották meg. A mozgalom egészén belül kü­lönböző arab országokra támaszkodó csoportok ha­tárolódtak el egymástól. Néhány, a jobboldali arab rendszerek által támogatott palesztin vezető kapi- tuláns magatartást vállalt. Ebben a helyzetben Wa­shington lehetőséget látott arra, hogy folytassa a különalkuk Camp Davidben elkezdett irányzatát. A Fehér Ház szerint a megoldást az Ammanban meg­kötött jordán—palesztin egyezményre alapozva kell megtalálni. j.iiMgst;s,njáíütöbb hete..vita, folyik .arrób hogy ve­gyes jßr.d^rj-ppaiesztin küldöttséget állítsanak ösz- szé, amely aztán1 félvébetné''a lidpCSölatokát Wa­shingtonnal és Tel Avivval. A delegáció összetéte­lével kapcsolatos amerikai követelések 'azt mutat­ják, hogy Washington igen veszélyes terveket for­gat — mutat rá a Pravda. — A küldöttségből eleve ki akarják zárni a PFSZ képviselőit. Az araboktól azt követelik, hogy lényegében számolják fel a PFSZ-t és szüntessék be az izraeli megszállók elleni harcot. A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy né­hány, csak saját érdekeit szem előtt tartó arab ve­zető is a színfalak mögötti alkura ösztönzi a pa­lesztinokat. Tökéletesen érthető, hogy az elvtelen megállapodásra hajló körök álláspontja komoly el­lenállást váltott ki Szíriából, .a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságból, Algériából, több más arab országból, magából a palesztin mozgalomból — állapítja meg a Pravda. USA—KÖZÖS PIAC EGÉSZSÉGVÉDELEM Alumíniumkohászok szűrővizsgálata A tatabányai alumíniumkohó- , b.áü az Qrs?ágo£ lyiunkg- ás t)?pm- :,SiáSzséigügy.inVIntézet •. programja fal^pi^n igjgglj^d.ték| dpjgo^ók egészségügyi szűrővizsgálatát. Áz év végéig azt a 300 fizikai dolgo­zót és termelésirányítót vizsgál­ják .meg, akik rendszeresen a ko­hó légterében tartózkodnak. Az •emberi szervezetre károsan ható munkahelyi ártalmak pontosabb meghatározása érdekében fel­kutatják azokat is, akik koráb­ban legalább öt esztendeig az alumíniumkohászatban dolgoz­tak. A Tatabányáról elköltözöt- ték jelenlegi lakóhelyükön vesz­nek részt a mindenre kiterjedő alaipos szűrő- és laboratóriumi el­lenőrzésen. A kohászokat az ajkai és az inotai alumíniumkohókban is kivizsgálják. Nemcsak a dolgozók egészségi állapotát ellenőrzik, hanem a KÖJÁL szakembereinek bevonásával a technológiai eljá­rások környezetszennyező ha­tását is feltérképezik. •Az év végéig tartó1 vizsgálatok eredményei -alapján meghatá­rozzák,7 mik azok a munkahelyi ártalmak, amelyek bizonyos idő elteltével károsak az emberi szer­vezetre. Az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet szak­emberei ajánlásban dolgozzák ki, hogy milyen intézkedéseket kell tenni az alumíniumiparban a munkahelyi ártalmak csökken­tésére. Egészségvédelmi célokat szol­gál az a terv is, hogy új környe­zetkímélő technológiákat vezet­nek be. Az alumínium előállítá­sához alacsony hőmérisékleten izzított, a korábbinál nagyobb szemcseméretű timföldet hasz­nálnak majd. Ez az alapanyag a kohósítás során kisebb mérték­ben porzik, és az egészségre ká­ros gázokat meg tudja kötni fe­lületén. Spagetti-háború 01 Farmerek tiltakozása az USA-ban. Tízezreket fenyeget a csőd. John Block amerikai mezőgaz­dasági miniszter többször megfe­nyegette az Európai Gazdasági Közösséget. Blockot, akárcsak az amerikai farmereket, azok a szubvenciók bosszantják, ame­lyeket a nyugat-európai terme­lők a tej-, a hús-, és. a gabona- export támogatására hoznak. Ez évi 3—4 milliárd dollárt húz ki az amerikai farmerek zsebéből. Minthogy az amerikai fenyege­tések már évek óta ismétlődtek, Brüsszelben nem vették túl ko­molyan a háborús hangokat. Olasz panasz A közelmúltban azonban az amerikai kormányzat váratlanul odacsapott: á nyugat-európai to­jásos száraztészta vámját száz­szorosára 0,25 százalékról 25 szá­zalékra, a tojásnélküli spagettiét és makaróniét pedig 40 százalék­ra emelte. A magas vám annyira megdrágítja a nyugat-európai száraztésztákat, hogy azokat az amerikai piacon nem lehet töb­bé eladni. Az intézkedés vég­eredményben tehát embargót je­lent. A Közös Piac eddig mint­egy 5 százalékát szállította az amerikai forgalomnak. A spagetti-konfliktus Olaszor­szágot érinti a legérzékenyebben, hiszen ez az ország szállítja a legtöbb száraztésztát az Egyesült Államokba. Az amerikai alelnök a közelmúltban Rómában kény­telen volt meghallgatni az olasz panaszt a makaróni-ügyben. Bush megígérte, hogy az ügyet Reágan- hez továbbítja. Ugyanakkor szó- vátette, hogy1 az olaszok akadá­lyozzák a Flórában és Kalifor­niában termelt citrusfélék bevi­telét a Közös Piac országaiba. Ál­lította, hogy az amerikai citrus­félékre a Tízek által kivetett vám ötször magasabb, mint a Földközi­tenger országaiból — Marokkó­ból, Tunéziából és Izraelből — ér­kező küldeményekre. A válasz A tészta-bojkottra gyors vá­laszt adott az EGK: ha az USA folytatja a spagetti-háborút, Brüsszel 8-ról 30 százalékra eme­li az amerikai mogyoró és citrom vámját, — Ha az amerikaiak bán­tanak bennünket, vissza kell, hogy üssünk” — érvelt egy brüsz- szeli illetékes. Közismert, hogy az utóbbi húsz évben Nyugat-Európa pa­rasztsága megnégyszerezte ter­melését. Hegyekben áll a marha­hús, a vaj, a cukor és a gabona. Csak a raktározási költségek évi 4,7 milliárdra rúgnak. A kivezető út: exportálni — exportálni, ke­rül, arrjibe kerül. A Közös Piac 1970-ben még 22 millió tonna ga­bonát importált, ma pedig jelen­tős eladó a világpiacon. Ugyanez történt a baromfival is. Tíz év­vel ezelőtt komoly húsvevő volt, ma 660 ezer tonna marhahúst tá­rói a raktárakban. Tejtermékek­ből világméretekben az első szál­lító a nyugat-európai közösség. Az alacsony világpiaci árak el­lensúlyozására kiviteli támoga­tást kapnak a termelők. Étre köl­tik a Közös Piac ágrár-költség- vetésének több mint egyharma- dát, 40 milliárd márkát évente. A nyugat-európai konkurren- cia, a csökkenő kereslet és a magas dollárárfolyam következ­tében az utóbbi években egyne­gyedevei csökkent az ■ amerikai mezőgazdasági export volumene. A farmerek jövedelme egyhar- madával kisebb, mint a hetvenes évek végén. A szubvenciók elke­seredett ellenfele, Block mező- gazdasági miniszter bejelentette: visszaszerzik Amerika részese­dését a világpiacon. /•' Baráti áron Elsőként Algériának, az • eu­rópai közösség hagyományosan jó partnerének ajánlottak „bará­ti áron” egymillió tonna gabonát. Hasonló ajánlatot tettek Egyip­tomnak is. Blo^k azt tervezi, hogy az elkövetkező három év­ben húsz — a Közös Piaccal szo­ros kapcsolatban álló — orszá­got hódítanak vissza. A brüsszeliek jól tudják, hogy hosszú távon nem vehetik fel a versenyt a tengerentúliakkal, mert a támogatások összegének emelésére nem futja a Közös Piac költségvetéséből. „A spa­getti-háború operett, de egy ga­bona-háború dráma lehet” — vélekedik egy EKG-sza:kértő. Ha az USA tovább folytatja a vevők elszlpkázását, a brüsszeli bizott­ság számára csak egy lehetőség marad: meg fogja adóztatni, az amerikai szójaexportot. Az USA évente 3 és fél milliárd dollár értékben szállít szójababot a kö­zösségnek Ez lenne az a pont, ahol a kereskedelmi háború vég­leg ellenőrizhetetlenné válna. fi. Holland cégek az OMÉK-on Az augusztus 17-én kezdődő OMÉK-on Hollandia 600 négyzet- méteren, több mint 30 céggel kép­viselteti magát — erről tájékoz­tatták a sajtó képviselőit kedden az Astoria-szállóban. A szerve­zők elmondták, hogy elsősorban a kertészeti, gépipari és élelmi­szer-ipari vállalatok mutatják be termékeiket. Egyúttal keresik a lehetőséget a magyar—holland mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kapcsolatok fejlesztésére. A két ország között a mezőgaz­dasági termékek forgalma ugyan évente átlagosan 10 százalékkal emelkedik, ám még csak viszony­lag szerény 50 millió dollár kö­rüli értéket képvisel. Hazánk és Hollandia között mintegy hatvan gazdasági együtt­működés van érvényben, ezekből azonban csupán hat kötődik az agrárágazathoz. A kapcsolatok kiszélesítésére elsősorban azok a holland cégek jönnek el a vá­sárra, amelyek együttműködési lehetőséget látnak a magyar vál­lalatokkal. A - többi között a szarvasmarha- és a sertés-te­nyészállatok cseréjét tartják gazdaságosnak mindkét fél szá­mára. Az élelmiszeriparban egyebek között a csomagolóesz­közök közös gyártásával lehetne szorosabbra fűzni a kapcsola­tokat. Alkotmánynapi előzetes (Folytatás az T. oldalról.) méretű tűzijáték-rakétákat és a különös hatású röppentyűket lő­nek fel', a várfalon, a Keleti sé­tányteraszokon és a Gellért-rak- parton pedig állványokon elhe­lyezett, a vízesés hatását keltő égőket gyújtanak, majd színes bengálégők fényével zárják a mű­sort. Többször feltűnik majd a program során egy nagyméretű, vörös színű 40-es szám, amellyel hazánk felszabadulásának évfor­dulója előtt tisztelegnek a rende­zők. A sajtótájékoztatón azt is el­mondották: a rendezők kérik * lakosságot, hogy ha a tűzijáték után fel nem robbant pirotechni­kai anyagokat találnak, ne nyúl­janak hozzá, hanem jelentsék be a Citadellán levő katonai pa­rancsnokságnak személyesen, vagy telefonon: a 667-479-es számon, illetve a Magyar Néphadsereg tűzszerészügyeletének, a 690-766- os telefonszámon. !•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents