Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
4 • PETŐFI NÉPE © 1985. augusztus 28. Kockázat nélkül nincs nyereség Harmincegy éves korában, öt évvel ezelőtt nevezték ki a bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat igazgatójának Mak- kai Gézát. A fiatal építőmérnök — tagja a városi pártbizottságnak — sokat foglalkozik a város építészetével, rekonstrukciójavai, melynek során nap mint nap bizonyítania kell neki és a reábízott vállalatnak is. Fővállalkozásban K MAGTÁRBAN KENYÉRNEK VALÓ — Építőipari tervünk 70, építőanyag-ipari tevékenységünk pedig 50 millió forint. Ez nem 'kevés, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben adjuk át a kórházi mosodát, elvégezzük a kórház szemészeti osztályának bővítését, építjük a MÁV-állomást, a Széchenyi utcában a tizenegy címzett, ezenkívül huszonnégy OTP-lakást, és saját értékesítésben kilenc plusz három tetőtéri lakást a dr. Csa- nády utcában. Beszélgetésünk során a vállalat igazgatója többször hangsúlyozta ezt a szót: fővállalkozásban. A szó értelmével, jelentésével tisztában voltam, csupán azt nem értettem, miért kapott ekkora súlyt a vállalat munkájában. — A fővállalkozásban, generálkivitelezésben, érthetőbb módon a kulcsrakész állapotban történő átadásban úttörő szerepet vállaltunk — magyarázza az igazgató. — A vállalat történetében az idén fejezzük be a harmadik ilyen munkát. Első volt 1982-ben a Súgóéivá Hotel, második 1984-ben a Kismotor- és Gépgyár négyezer adagos konyhájának bővítése, s ez évben a kórház mosodája. A fővállalkozásban sok a fantázia; ám pénz mellett kockázat is van benne. Szerződésben rögzítjük a határidőt, az építés költségét. Mi az építésen kívül elhelyezzük az. üzemeléshez szükséges gépeket, berendezéséket, s gyakorlatilag üzemkészen adjuk át a létesítményt. A nagyobb jövedelem abból származik, ha előbb készül el a beruházás, s ezért prémiumot kap a vállalat, gyorsabban' tud átcsoportosítani anyagi eszközöket, munkaerőt. Míg későbbi beféjezés esetében árengedményt és kötbért számíthat fel a megrendelő. Tehát egy határidő- csúszás, minőségileg kifogásolt munka nemcsak a nyereséget vif Új terméke a vállalatnak a kohósalak bélés test < LÉGFŰTÉSES CSALÁIÍI HÁZBAN A kazánok mestere Akaratos kisgyerek lehetett valaha Gonda Lajos. Legalábbis ez látszik a tekintetéből, ami mára konokságot sugárzóvá keményedet!. Kollégái is határozott) kitartó embernek ismerik, aki nem adja meg magát egykönnyen. Eddigi életének nincs ugyan különösebb sztorija, mégis foglalkozunk vele, mert napjaink fiatalemberének azt a típusát személyesíti meg, amelyik — leleményességgel és rengeteg munkával — nehezebb körülményeink ellenére is gyarapodni tud, amint mondani szokás, „a jég hátán is megél.” — Gonda Lajost nem kell félteni a téltől. Légfűtéses családi házában saját készítésű, mindenevő kazánnal melegít — mondja főnöke, a bácsbokodi Fa- és Vasipari Szövetkezet elnöke. Nem csoda, hogy a 32 éves lakatos ért a kazánokhoz, hisz nap mint nap ezzel foglalkozik. A szövetkezetben készülnek ugyanis a GF—25-ös' és 30-as Bököd kazánok, a családi házak kedvelt fűtőalkalmatosságai. Emberünknek kisujjában van a gyártás minden munkafázisa. A termék 115—120 alkatrészből áll, ezt ő fejből összeállítja, hiszen annak idején — 1982-ben — a mintadarab készítésében is részt vett. Kulcsszerepe van a munkában, mindent rá lehet bízni. Számíthatnak rá az alap- » anyag előkészítésében, a táblaolló, a gyorsdaraboló, az élhajlítógép kezelésében, s a védögázas ívhegesztésben egyaránt. — Mire kell a gyártás közben legjobban ügyelni? — Ma már rutinból csináljuk a kazánokat. Éppen ezért a lelkiismeretesség a legfontosabb. A pontosságra, a hegesztés minőségére kell elsősorban ügyelni — mondja. A nem kis megterheléssel járó fizikai munka után jól dshet a kikapcsolódás, szórakozás, pihenés. Mivel töltheti szabad idejét Gonda Lajos? Tíz évvel ezelőtt talán olvasás, kirándulás, mozi lett volna a válasz, napjainkban ez másként hangzik. — Nős vagyok, van egy fiam. Manapság ha nem örököl valaki, s egyről a kettőre akar jutná, bizony nemigen van ideje szórakozásra. Saját érőből építettem a családi házam Bácsborsódon. Disznókat hizlalok, virágokat nevelek, hétvégeken maszekotok a szakmában is. Egyébként a műszaki dolgok érdekelnek, a bütykölés számomra pihenés. Időnként lehajtok egy-két ,üveg sört, ez minden'szórakozásom — festi le „szabad” idejét Gonda Lajos, bennem pedig elmúlik az irigység, amit légfűtéses lakása iránt éreztem. B. F. I. Mennyi gabonánk lesz? • Makkal Géza igazgató: — A fővállalkozásban van fantázia. szí, de még a vállalatnak is fizetnie kell. — Nincs okunk félni — mosolygott az igazgató —, de nagyon oda kell figyelni, ugyanis ma már a beruházók általában versenyeztetik a vállalatokat. Nemrégiben egy ilyen tárgyaláson szereztük meg a bajai szakmunkásképző intézet tíztantermes bővítését fővállalkozásban. Ez 40 millió forintos munka, s 1987. június 30-ra kell befejezni. Fővállalkozóként újszerű módon dolgozunk. A beruházók pénzét folyamatosan használjuk fel. A részmunkáért előleget kérünk és kapunk, ebből jobban megfizethetjük saját munkásgárdánkat és a minőségi munkát végző alvállalkozókat. Ilyen módon folyamatos az anyagbeszerzés, s betartható a határidő is. Másoktól hallottam: a vállalat nagyon jól dolgozik, ellenük minőségi kifogást nem nyújtottak be. Sok mindent építettek Baján, Jcözöttük a Skálát, az autóbuszpályaudvart, s a Petőfi-sziget épületeit. — Ebben az évben vezettük be a keresetszint-szabályozást. Szükség volt erre, hiszen az építőipar igen, de mi nem kaptunk állami támogatást. Ezzel nagy kockázatot vállaltunk, ugyanis minden kifizetett bér mögött nyereségnek kell lenni. A tavaszi kéthónapos kiesés ellenére a termelékenység a múlt év azonos időszakához viszonyítva 39, a tervhez TreójesV f 1Ö százalékkal/ notyéke- 'derf.' fSiíe?éftraére>1 WÖHkárik' vah', építő tevékenységünket már a jövő évre is lekötötték. Az építőanyag-iparban sincs gond a termelési kedvvel, az értékesítésben azonban igen sok a probléma. A bajai Építő- és Építőanyag- ipari Vállalat az építőipar megrendelés-hiányos helyzete ellenére virágzik, sőt növeli termelékenységét, nyereségét. Ebben nem a létszám, a gépesítettség, inkább a jó irányítás, megfontolt vezetés, kockázatvállalás az, ami igazán uralkodik. Gémes Gábor 4,9 tonna hektáronként Maradjunk csak a mostani példánál. Az elmúlt őszön kedvezett az időjárás g búza vetésének, hamar kibújtak' a földből a növények, s a tél kezdetére megerősödtek. A januári kemény hideget már nélkülözték volna, szerencsére a hó betakarta a vetéseket, így nagyobb károsodás nélkül kiteleltek. Tavasszal elégedetten szemlélték a határt a szakemberek, s még a későbbi hűvös idő is kedvezett a kalászosoknak. Sokan mondták: minden eddiginél nagyobb termés várható az idén. Az időjárás előbb tehát reményeket ébresztett, majd váratlanul szertefoszlattá a bizakodást. A júniusi esők után 30 ezer hektár kalászos a víz alá került, s kipusztult, a lábon állókban terjedtek a gombabetegségek, megjelentek a kártevők. Megteltek ugyan a kalászok, de mint aratáskor kiderült, keveset nyomtak a szemek a mázsán. A betakarítást követő elszámolás végeredménye ugyan csak szeptember végén válik közismertté, de a gazdaságok jelzései szerint mármost megbecsülhető a termés. Eszerint a rekordról le kellett mondaniuk a szakembereknek, s országos átlagban csak a tervezett — 4,9 tonna hektáronként — termésre számíthatnak. A kukoricatermesztésben még cifrább a helyzet. Ott nemcsak az időjárással ingadozik a termés, hanem a közgazdasági szabályozást követő termelői kedvvel is. Az már a májusi statisztikából nyilvánvalóvá vált, hogy a tervezettnél 90 ezer hektárral kisebb területen vetették el a kukoricát a gazdaságok. A vártnál nagyobb termés ugyan pótolhatná a területcsökkenésből származó kiesést, de ehhez elsősorban az időjárás segíthetné a termelőket. Ilyenkor még kockázatos dolog becslésekbe bocsátkozni, hiszen a-kukorica nagyobb része két hónapot tölt a szabadban, ennyi idő alatt pedig sok minden érheti a termést. Az eddigiekből úgy tűnhet, a növénytermesztők teljes mértékben . kiszolgáltatottak az időjá- Sasiov©, iíiqeív 1 . rásnák. Erről azónban szó sincs: egy magára valamit is adó szakember ilyet nem állíthat. Többségük nem is védekezik az időjárással még a gyengébb termés idején sem, csupán felsorolja a termést befolyásoló okok között a természeti hatásokat is. Ezek ugyan részei a termés mennyiségét alakító tényezőknek, de rajtuk kívül sok mindentől függ, mennyi gabona kerül a magtárakba. Kecskeméten készült dobozok a világ minden táján Az évről évre dinamikusan fejlődő kecskeméti Petőfi Nyomda termékeivel bel_ és külföldön sikeresen öregbíti a magyar nyomdaipar hírnevét. Sebesvári László termelési igazgatóhelyettessel a napokban az idei esztendő eddigi eredményeiről beszél- - gettünk. — Nem volt rossz a múlt évünk sem — mondta — de minden jel arra mutat, hogy az év végéig messze túlszárnyaljuk az 1984-es eredményeket. Néhány számot erről. Tavaly június végéig 287 millió forint volt az árbevételünk, az idén pedig elértük a 375 milliót. Közvetlenül tőkés exportra gyártottunk illetve szállítottunk tavaly 11,2 millió forint értékű terméket, az idén pedig már június Végéig 12 millió forint volt a nyugati államokból a bevételünk. A közvetett tőkés exportunk 1984-ben 107 millió volt, június végéig pedig már 85 milliós megrendelést teljesítünk. — Került Innen termék a szocialista országokba Is? — Természetesen. Tavaly 29,2 millió forint volt a szocialista államokba irányuló export értéke, az idén az első félévben pedig már 19,3 millió forintot kaptunk. Elégedett szovjet partnerünk is: tavaly 4 millió forint volt a szovjet export értéke, az idén pedig 12 millió forintos megrendelést teljesítünk. — Gyors számvetés szerint a nyomda tavalyihoz viszonyítva mintegy 30 százalékos termelés- növekedést ért el. azonos létszámmal. Minek köszönhető a . fejlődés? — Nem egy oka van. Fontossági Borrond nélkül beszélhetünk ezekről. Termékeink minősége egyre inkább megközelíti a világszínvonalat, megrendelőink elégedettek a minőséggel és a határidők betartásával is. A Tungsram RT például jelentősen növelte megrendeléseit. Míg tavaly az elektromos izzók csomagolásához szükséges dobozokból 800 tonnát gyártottunk, addig az idén már június végéig átadtunk ugyanennyit és az év végéig újabb 800 tonnát készítünk. Ezek a dobozok .elkerülnek az USA. ba. Angliába, Szíriába és még számos más országba. Termelésünk növelését jól segítették az új gépek — a nagyteljesítményű stancoló, a négy szín nyomására alkalmas ofszet nyomógép, az elektronikus lézeres fényszedő rendszer, a szintén elektronikuslézeres színbontó berendezés és még több más, a termelékenységet növelő eszköz, — A második félévi feladataik? — Nem panaszkodunk munkahiányra. Igyekszünk minden megrendelést határidőre és kiváló minőségben teljesíteni. Bízunk abban, hogy a harmadik negyedév végére megkezdheti a termelést. az új, 4 szín nyomására alkalmas Ofszet rotációs gép, amely amellett., hogy a Petőfi Népe biztonságosabb és - jobb előállítását teszi lehetővé, alkalmas lesz színes folyóiratok és könyvek nyomására. Most várunk egy lakkozó eéosort. is, várhatóan ez is munkához láthat a harmadik negyedévben. Hamarosan megkezdődik a csomagolóeszközök gyártási kapacitásának bővítésére eev 68 millió forintos beruházás. Nagy- tellesítménvŰ gépeket vásárolunk ezért. ROO négvzetméteres raktárt építünk és számos más intézkedéssel bővítjük termelésünket. O. L. Ha esik az eső, az a baj, ha elkerüli a határt, azért méltatlankodik az agronómus. Sokan így foglalják ösz- sze a mezőgazdasági szakemberek és az időjárás kapcsolatát. Tagadhatatlan; némi igazságuk van az ekép- pen vélekedőknek is, mert az agronómusok előszeretettel érvelnek az időjárás kedvezőtlen hatásával, kiváltképpen akkor, ha a gyengébb eredményekről kell elszámolniuk. De meg kell védeni a szakembereket is: az időjárás válóban számottevő tényezője a mezőgazdasági termelésnek. Látványos fejlődés Kutatók és gyakorló szakemberek szorgalmának következmé- ‘ nye, hogy évről évre nagyobb a gabonatermés. 1961—65 között évi átlagban 6,6 millió tonna gabona termett az országban, tavaly pedig már 15,7 .millió tonna. Látványos a fejlődés, ugyanakkor Magyarország időjárása aligha változott ily mértékben. Megváltoztak viszont a .termelés feltételei, amelyek lehetővé tették, hogy gazdagabb termést adjon a föld. Mindenekelőtt a talaj termő- képessége javult a gazdálkodó ember kezenyomán. A hatvanas években kevesebb, mint ötven kilogramm műtrágya-hatóanyagot szórtak a gabonaföldekre, kizsarolván a talajt. Napjainkban 300 —400 kilogramm hatóanyag „haltja” a növényeket. A termelés növelésének másik, nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a köztermesztésben levő fajták és hibridek termőképessége javult. Jelenleg 23 búzafajta és 40 kukoricái: ibrid között választhatnak a szakemberek vetés előtt, A búza genetikai termőképessége meghaladja a 7 tonnát hektáronként, a kukoricáé a 10 tonnát. A termő- képesség javításában élen jártak a hazai nemesítők is. Ezt jelzi, hogy másfél évtizede a búza termőterületének'csak néhány százalékán termeltek magyar fajtákat, jelenleg pedig már 54 százalék ez az,arány. öjágsági , 0ßd'pü»J!?'i. ivrmscínoi Folytatható a sor a gépesítés változásaival, amelyekből az is következik, hogy két hét alatt betakarítható a kalászos gabona egy-egy gazdaságban, így kisebb a veszteség. A szem nem a tarlón marad, hanem a magtárban n,öv éli a búzahegyet. A termelési feltételek javulása az intenzív gabonatermelési programhoz is kapcsolódott. Hitelekkel segítették a gazdaságokat, hogy saját erejükön felül is legyen pénzük a fejlesztésre. Eddig e programot 679 ezer hektáron teljesítették, s a gabonatermés-többlet meghaladja az 1,6 millió tonnát ezen a területen. Pénzes növények Mindenkinek érdeke a gabona- termelés fejlesztése. Az országnak azért, mert a közvetlen külpiaci értékesítés, valamint az állattenyésztés révén elérhető export növeli a devizabevételeket, s a kiegyensúlyozott hús- és gabonatermelés biztonságosabbá teszi a hazai ellátást. A gazdaságok is érdekeltek, hiszen a gabonafélék az átlagosnál jövedelmezőbben termelhetők, az úgynevezett pénzes növények közé tartoznak. Biztonságosan gyarapítják a gazdaságok bevételeit, s ezáltal a dolgozók jövedelmét. Elsőrendű növénye tehát a nagyüzemeknek a gabona, ezért is oly érzékenyek a szakemberek az időjárás változásaira. V. Farkas József-ÍSZ97 B áaqi TY.no/niti j,vn Vfli 41 l*viilil«*lf|l Hitelpályázat állattartó telepek fejlesztésére Országos, Bács-Kiskun megyében is gondokat okozó jelenség a sertés- és a szarvasmarhaállomány fokozatos csökkenése. Való igaz« az állattartó mezőgazdasági üzemek egy részében nem gazdaságos ezzel az ágazattal foglalkozni, aminek oka lohet az állattartó telepek elavult volta« a drágán termelt takarmány, a túlzottan nagy munkaerőfelhasználás. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a jelenség megállítása, sőt megfordítása, a kibocsátott termékek minőségének javf- , tása, az exportárualapok biztosítása érdekében éppen ezért Irt ki a közelmúltban egy pályázatot a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, illetve ezek társulásai részére. A gazdaságok a hízómarha- és tejtermelő tehenészeti telepek, a húshasznú tehenészeti telepek rekonstrukciós bővítéséhez, az ehhez szükséges legelőterületek fejlesztéséhez; sertés- és juhtelepek rekonstrukciós bővítéséhez, ugyan- osak a legelőterület fejlesztéséhez; takarmánykeverők rekonstrukciójához, esetleg nedves takarmánykeverő-vonal beépítéséhez, kon- eentrátumgyárak létesítéséhez, valamint nagyüzemi húsfeldolgozók rekonstrukciós fejlesztéséhez kérhetnek és kaphatnak hitelt, ha teljesítik a feltételeket. A beruházások gazdaságosságának vizsgálata mellett a bank munkatársai i— az üzemek által megadott adatok alapján — értékelik a pénzügyi és népgazdasági megtérülést is. A hitel segítséget ad a gazdaságoknak, hogy a ma mezőgazdaságának legfejlettebb technológiáját alkalmazhassák, hiszen a fejlesztéshez szükséges gépek, berendezések, eszközök, műszerek meghatározott hányadát nemzetközi versenytárgyalás nyertesei szállítják majd hazánkba. Az MNB a pályázatokat egyrészt az exportárualapokat növelő beruházásokra, másrészt a mezőgazda- sági beruházásokra előirt feltétel- rendszer szerint értékeli. Az előbbihez szükséges a felvásárló, feldolgozó üzem, illetve a Húsipari iTröszt nyilatkozata, mely szerint taz elkészült telepekről kikerülő élőállatokat konvertibilis exportnak megfelelően dolgozzák fel. A pályázatok értékelése és elfogadása után hitelszerződésre kerül sor, amelynek alapján a gazdaságnak vállalnia kell azt Is, hogy a beruházás megvalósulásának ideje alatt rendszeresen, a befejezés, az üzembe helyezés után pedig évente tájékoztatja a hitelezőt. A KISKUNHALASI VÖRÖS OKTÓBER MGTSZ a Kiskunhalas, Április 4. kertvárosban lévő zöldség-gyümölcsboltját szerződéses üzemeltetésbe adja. A pályázat benyújtásának határideje 1985. szeptember 20. A versenytárgyalás a tsz központi irodájában lesz 1985. október 1,-én 9 órakor. Bővebb felvilágosítás ugyanott kapható. 1725
