Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

1985. augusztus 28. i PETŐFI NÉPE 9 RAKTÁROS, EGYETEMI TANÁR, GYERMEKVÁROSI KŐMŰVES A TISZAKÉCSKEI CITERATÁBOROKRÓL Ebből egy évig élek • Egy kis elmélet: dr. Gubicza Lajos, Prlbojszky Mátyás, Orsós Géza. c 9 Alkalmi együttes az ország minden részéből. Gitera- és énekszó hallatszik a tiszakécskei Móricz Zsigmond diákotthon étterméből. Csak né­hányon üldögélnek az ötödik nemzeitdoözi citeratábór heteiben népes folyosón. Jóikor érkeztünk. A harmadik turnus „egyesített zenekara” ajánd£khangversennyel köszönti a konyhai dolgozókat. Elégedettek a bőséges ebédek­kel, az Ízes vacsorákkal, noha sokfélé ízlésű ember gyük össze a Tisza menti nagyközségben. A kezdeményező-szervező Pri- bojszky Mátyás ez egyszer kicsit elszámította magát. A száz főre tervezett csoportok helyett száz- huszan—százharmincán voltak egy-egy turnusban. A citeraba- rátok 'klubjának vezetője bizonyá­ra sok ilyen „csalódást” tolván magának, mert az érdeklődés a cifera növekvő népszerűségét 1el- zi. Örömteli a kisebb-nagy óbb csoportokban együtt muzsikáló, összetartó emberek látványa, eimikor a külvilágtól elzárt füllel, az övükön fityegő szerkezetből recsegő zenét szenvtelen ül hallga­tó fiatalok csámborognak az ut­cákon. Jó látni> ezt a nagy élénk­séget egy önköltséges tanfolya­mon. Olykor drága állami pénzen fenntartott, függetlenítettek egész csoportjával, szervezett fesztiválo­kon. továbbképzéseken tizedanv- nyi élményt nem kapnak a részt­vevők, mint Itt, ami néhány gyors, '’interjúból is nyilvánvaló. Vankó Ferenc alaposan kidol­gozta magát 'a szlovákiai Pere­den. Szövetkezeti raktárosként bőven volt dolga aratáskor. A ter­vezett utazás napjáig minden el­rendeződött. Vonatra ’ ülhettek mind az . öten. Magával hozta ugyanis hétéves kisfiát nagylá­nyéit 6 pedig barátnőit. Mikor tanult d te rázni, honnan ismeri a táborvezetőt elégedett-e a tanfolyammal: efféléket kérdez­tem tőle és többi beszélgetőtár­saimtól!. — Apám is tudott játszani, de én a bátyámtól tanultam, úev­ahdgy. Elmentem Matyi diószegi előadására. Ott említette a tisza­kécskei továbbiképzést, örültünk a meghívásnak. Gondoltuk el­játszogatunk, pihenünk, fündünk. A Csemadok vállalta a részvételi díjat. Valamennyiünkét. Mert többen idekívánkoztak fiatal együttesünkből. Keményen dol­goztunk az első perctől. A vége felé már kissé elfáradtunk, de megérte. Egészen másként ját- szunk. mint amikor idejöttünk. Most kijátsszuk a dallamokat, jobb az ütéstechniilkánk, meg tud­juk különböztetni a különböző ritmusf ajtókat. Új népdal csők ró­kát tanultunk és a régebbieket dallamvitelileg tisztábban, szö­veghűen adjuk elő. A csendes hangulatos Tiszákécskét is meg­kedveltük. Ha tehetjük, jövőre is itt leszünk. Rokonszenves, nyílt arcú. csil­logó szemű, jóképű fiatalember, a nehéz sorsú Orsós Géza. * — Hétéves koromtól állami gondozott vagyok. A fóti gyer­mekvárosban nevelkedtem, sze­reztem kőműves szakmunkásbi- zonyítványt, ősztől .ott leszek ne­velő. Apámat szeretem, ő is jól citerázott. Féltette tőlem hangsze­rét. csakazértis megpróbálkoztam vele. Egy szünidőben megkértem: taníthasson. 0 még a régi nyo­mós módszerrel játszott. A bala- tonberényi iskolában az igazgató bácsi szervezett egy zenekart, en­gem is bevettek. Tiszadobon Rat- kó József költő hallotta citerázá- somat, ő kérte Prlbojszky Má­tyást; hallgasson meg minket. Ho­zott ajándékba galambdúcom Csor­ba-féle hangszereket, mert tár­saimmal addig gyenge citerán gyakoroltunk. Mondta: a eitera- barátok klubja szervez ilyen lá­bont. szívesen látnának bennün­ket. Noha. a fóti gyermekváros nem fizette be a csekély részvé­teli díjait, itt lehettünk! Itt van Bódi Kati, aki óvónőnek készül, eljött a kárpitostanuló Vajda Zo­li. Valamennyien zenekari tagok. Ennél jobb nem is lehetne az a tanfolyam. Sokat mesélek Fóton a többieknek. 1986-ban még töb­ben jövünk. Két földrészen ismerik szakkö­rökben dr. Gubicza Lajos zooló­gus egyetemi tanár nevét. A Bé­kés megyéből Keszthelyre települt professzor volt vendégtanár Sanghajban, dolgozott Moszkvá­ban. Novoszibinszkiben a szovjet tudományos akadémia meghívá­sára. Számos európai országban tartott előadásit a növényvéde­lemről. A Lúdtoll együttes veze­tőjeként nemrégiben tért haza Ausztriából, s az NSZK-ból. — A bajor napokra hívták meg a tanárokból. diákokból álló. keszthelyi együttest. Mindenütt szeretettel fogadták muzsikánkat. Salzburgban megálltunk egy szusszá násra. Letelepedtünk egy vendéglő kerthelyiségében. Mon­danom sem kell, előkerültek a ci- terák. Pillanatok alatt körülvet­tek bennünket, noch, noch köve­telték. alig akartak továbbenged- ni. Itt már többször voltam, ba­rátok közé jövök. Ha nem jöhet­nék évente, elvesznék a citera számára. Ebiből egy évig élek. Tisza kecske annyira megtetszett, hogy családomat is elhoztam egy kirándulásra nemrégiben. Prxbojszky Mátyás jó szívvel emlegeti az első és a második turnusban tanuló, külföldi magya­rokat. m .‘f.tlspIr.íi'J and — Gáspár Gyuláék .Angliából már törzsvendégek. Frank Tóth már most jelentkezett a jövő évi tálborba. Annyira zokogtak bú­csúzáskor a torontói Szivárvány , együttes tagjai, hogy alig tudtuk megvigasztalni őket Erdélyi Ist­ván és Maroskuti György vezeté­sével az itt tanult műsorral .sze­repeltek az augusztus 20-j mar­gitszigeti gálaműsoron és ezt mu­tatják be a torontói magyar ház- , ban hazatérésük után. Négy nép­dalcsokorral gazdagították műso­rukat és felfrissítették. - színpad- képessé gyalulták régi repertoá- rukat is. Nyomatékosan kérték: tartsunk fenn számúikra 18 helyet 9 Édesapja örömére már a kis Vankó Feri is kitünően játszik. (Tóth Sándor felvételei) . 1986-ban, mert ennyien jönnek. Szeretném megmondani: csak Ti- szakécskén sikerülhetett így ez a tábor. Hol található ilyen ügy­buzgó. felkészült házigazda mint Bozókí Józsefné, a Móricz Zsig- mond Diákotthon tanára, a helyi együttes vezetője? Zenekarának tagjai olyan képzettek, hogy kis­csoportok vezetőiként szinte nél­külözhetetlenek. Csodálatos volt a koszt, kitűnő a szabadprogram, jó a társaság. Késő este könyörög­ni kellett: hagyják abba a gya­korlást. a muzsikálást, pihenje­nek, Idén első alkalommal tanul­hattunk tankönyvből, a, citeraba,- rátök klubjának kiadásában meg­jelent munkából. Kitünően hasz­nosítottuk a Soros-alapítványból vásárolt képmagnót. . Elégedett Pólyák Albert, a mű­velődési központ igazgatója is. — Büszkék arra a nagyközség lakói, hogy távoli városokból, kül­földről hozzánk járnak tanulni az ősi népi hangszert kedvelők. Mű­vészeti táboraink erősítik a helyi tudatot, ami Tiszakécske gyors fejlődésének egyik forrása. Csodálható, hogy telt ház tap­solt az idei tábor záróhangverse­nyén? Így köszöntek el a szerep­lők : Viszontlátásra. Heltai Nándor Balogh Károly harminchét évesen egyszer­esük kopaszodni ‘és őszülni kezdett. Meg in­ni. Pedig ilyán gondtalanul talán még sosem éltek. Feleségével, .két gyermekükkel már le­tudták az ebi tizenöt évet, lakást sziereztek- vettek, volt egy kis 'kocsijuk. Tulajdonképpen a gyarapodásba bele is öregedtek. Baloghné harminckét éves korára elfáradt. Annyira elfáradt, hogy évek óta szeretett volna egy operabérletet, de évek óta annyi­ra fáradtnak érezte magát, hogy nem volt■ ere­je elmenni és tsorbaállni érte. Balogh nem vette meg helyette, mert öt már régóta csu­pán egyetlen dolog érdekelte: a munka, ami­vel pénzt kereshetett. Üjabban meg a sör is, amit a géemkásokkal elfogyaszthatott. A férfi fűtésszerelő volt. Mondhatnánk: egy­szerű fütiiszerelöként élt mindaddig, amíg megalakították a géemkát. Persze azelőtt is fusizott, .de az más volt. Most sokkal kényel­mesebben folyt a munka, s nem kellett félnie sem, mert nem egyedül állt szembe a meg­rendelővel. Védte a géemká, még szerződte­tett jogásszal is. Azelőtt, ha a maszekolás után hazatért,morgott, káromkodott, idegeskedett, elmesélte a nehézségeket. Ma már fiem sietett haza. Ledolgozván a nyolc, majd a további négy-öt órát, összeült a többiekkel, terveztek, vitatkoztak, magabiztosan, vidáman. Mégis kopaszodni, őszülni kezdett. — Mondjátok meg, ’ miért? Miért éppen most? — kérdezgette szelíden a sörözőben. Sosem érezte magát ilyen szerencsésnek. r— As anyád hasában sem volt jobb dolgod! — támadt a feleségére, amikor annak fáradt arcát látta. Nem értette, mi történt velük. Minden hó­napban lététté a tízest a konyhaasztalra. Kell ennél több? — Kell — válaszolta akaratoson az asz- szony, pedig már rózsaszín pongyolában járt- kelt otthon. Aztán Balogh észrevette, hogy a füle, orr- lika erősen szőrösödik, mint az öregember­nek. A homloka, ahol elhagyta a haja, kifé­nyesedett. Nem dolgozott kevesebbet, mint azelőtt, de könnyebben. És nagyobb élvezettel. Miért kezdett akkor ilyen váratlanul és gyorsan öre­gedni? Naponta leültek néhány sörre a géemká­sokkal. Jóízűen tervezgettek, röpült az idő, sötéttel ért haza szinte minden este. Nem ké­sön, de sötéttel. GULAY ISTVÁN Operabérlet Az asszony egyre elárvultabban mérte vé­gig: ez a férje? Utóbb már azon is dilemmá- zott, ki ez? Hogy került ide? Lehetséges, hogy tőle vannak a kamaszodó gyerekei? De ho­gyan? Hiszen mintha sosem tartoztak volna össze. Hazajárt ugyan, igaz, meg az is igaz, hogy 6 tartotta el a családot. Ki tudja, miért? S mikor nőttek fel a gyerekek? Egyszerre csak itt termettele, rögtön kamaszokként. Mintha szürke homályból kerültek volna elő. Hogy történt, nem tudja. És jó ez neki? Balogh végighallgatta, s természetesen ide­gesítette ez a női beszéd. — A családdal foglalkozz, annak örülj! — Dehát család ez? Megdöbbent. — Mi a fene lenne? — Ez nem család — jelentette ki szomo­rúan a félesége. Balogh ingerült lett. — Mindenesetre — mondta —, minden csa­lád olyan, amilyen az asszony... — Nem olyan, amilyen a férfi? — Mit akarsz ezzel? Mi nem tetszik? Balogh felpattant, kivörösödött: a fene en­né meg, hát ezért jön haza, hogy ilyeneket hallgasson? Hangoskodott, csapkodott: „A kur­va életbe, olyan a hangulat folyton, mint egy halottasházban!" Tombolt, hogy szinte bele­remegett. Utána kimerültség fogta él. Nem tudta, mitől, de félt is. Tulajdonképpen ré­gebb óta félt, csak addig nem törődött vele. Ettől kezdve még ritkábban járt haza söté­tedés előtt, mint addig. Dolgozott, aztán megint dolgozott, késő délután meg együtt ült a géemkásokkal a sörözőben. Számoltak, kalkuláltak, elégedettek voltak magukkal. Tulajdonképpen mindegyikük egy-egy kis hadvezérnek érezte magát — belevágtak eb­be az új dologba, és lám, győztek! Csakhogy az asszony nem győzött. Reggelit készített, takarított, bevásárolt, főzött, mo­sott, hazavárta a kamaszait, a férjét... várt, várt, tizenöt esztendeje. Fáradt voll és várt. Bármily furcsa: győzelemre várt. Bármi­lyen kicsire, de győzelemre. Csakhogy 6 a férjével szemben akart győzni. Legalább egy­szer. Az átkozott géemkáján akart győzni, ami miatt végképp magára maradt, ami miatt valószínűleg sosem lesz operabérlete. A géem- kán, ami a férjének minden gondolatát le­foglalta,- amire olyan büszke volt, hogy az élet hősének érezte magát. Szólt hát neki egyik nap, küldené el hozzá­juk Bélái, a géemká vezetőjét, akire a fűtés­szabályozók tartoztak. — összevissza fűt ez a nyavalya, a gyerek­szobában meg lehet dögleni a hőségtől, a konyhában meg fázom. Jött is Béla, napközben, két helyszínelés között. Az asszony konyakkal, almával, ró­zsaszín pongyolában várta. Másnap is. A kö­vetkező héten is. Aztán irt egy levelet a férjének. Lebuktat­ta saját magát. Balogh összeroppant. Csalódott... csaló­dott a feleségében, de ha lehet, még jobban Bélában, aki mégiscsak a géemká vezetője volt, akivel közösen vágtak bele a nagy ka­landba ... s akkor van pofája az 6 feleségé­vel ... Most már hazajárt munka után. Nem sö­rözött, mert nem volt kivel. Kivált a géemká- ból. Odalett az a nagyszerű érzés, amit alapí­tó géemkásként érzett. Maradt a felesége. Meg a gyerekek. Akik­nek folyton útban volt. Nem tudtak mit kez­deni vele. Csak ténfergett a lakásban. Tépkedni kezdte a szőrt a füléből, orrából, kenegette a haját ilyen-olyan szerekkel. Kutyául érezte magát. Mit tehetett volna egyebet, egyik nap rászánta magát, sorbaállt, és vett a feleségének s magának operabérle­tet. De nem vígoperákra ám! Hanem a Wagner- sorozatra. Tudta ugyanis, hogy a Wagner- operákat a felesége nem érti, nem is kedveli. Ahogy ő sem. Mindenesetre, ha az idei évadban Wagner- mú hangzik fel az Operaházban, a második sorban, középen, Balogh ül a feleségével. Amíg szól a muzsika, képzeletben a nürnber­gi mesterdalnok padlófűtését szereli de nem főmunkaidőben, hanem utárna, géemkásként. Az ilyen igényes, keserves, ámbár próbára te­vő munkához illik is a wagneri zene; élvezi S nem gondol arra, hogy közben, ha nem lát­szik is, hullik a haja, szörcsomók nőnek a fülében, és a felesége úgy érzi, a világ leg­hosszabb zeneművét kénytelen végighallgat­ni Kénytelen, hiszen 6 akart, mindenáron ope­rabérletet. MESTERSÉGEK TÖRTÉNETE — CSALÁDI VASÁRNAP Az Iskolatelevízió az új tanévben A hagyományos, közvetlenül a tanítási órákon felhasznál­ható iskolatelevíziós műsorok mellett változatosabb, több kor­osztálynak egyaránt szóló programot, a tananyagot kiegészí­tő, az- általános műveltség bővítésére is alkalmas ismeret- terjesztő összeállítást és soxozatot sugároz az iskolatelevízió az új tanévben.1 Az immár 21. esztendejébe lépő iskolatévé — amely évente mintegy 20 ezer percben sugároz műsort a különböző iskolásosztályok számára — adásaival nemcsak a délelőtti műsoridőben, hanem a délutáni óráikban is többször találkozhatnak majd a nézők. Október 18-án indul a szerkesz­tőség új sorozata, a Mesterségek története. Az ötrészes adás a leg­ősibb anyagok, így a fa, az agyag, a fém megmunkálásáról, a textil és a papír készítéséről, a külön­böző anyagok mestereiről, a ki­halófélben levő mesterségek mű­helytitkairól szól. Az egyen­ként 35 perces adásokban egye­bek között a téglaégetés, a papír- merítés, a kézi szövés tudomá­nyával ismerkedhetnek meg a né­zők. November 26-án délután kerül képernyőre az iskolatelevízió má­sik új sorozata, a Képek a világ- gazdaságból. A műsor — amely­nek vezetője Chrudinák Alajos, közreműködő szakértője pedig Kalmár György lesz — a föld­rajzi Ismeretek mellett geopoli­tikai, gazdaságpolitikai és törté­nelmi szempontból vizsgál majd egy-egy területet, illetve kérdés­kört. Az első adás címe: Szaka­dék a fejlett és a fejlődő orszá­gok között. Nemcsak az iskolások, hanem a felnőtt nézők érdeklődésére is számot tarthat majd az ITV-nek a Szovjetunióban forgatott két filmtörténeti műsora. Az Eizen- stein vágója című alkotás a nagy filmrendező ma is élő mun­katársával készült, s a portrét ki­egészítik majd Magyarországon még nem látott egykori filmbe­tétek is. A Geraszimov és Tolsz­toj című film a híres rendezőről és színészről szól, és a Tolsztoj életét felelevenítő filmjének for­gatása közben készült. Az új tanévben sugározzák a Még megmenthető című 11 részes környezetvédelmi sorozatot, a különböző múzeumok történetét és gyűjteményét bemutató Élő múzeum ciklust is, és folytatódik a baráti országok kisiskolásainak életét és mindennapjait szemlél­tető sorozat, az Egy osztályba já­runk is. Az iskolatévé népszerű számí­tástechnikai sorozata, a TV-BA- SIC ismétlése és a Mi és a szá­mítógép című magazinműsor folytatása mellett újabb számítás­technikai műsorral bővül az ITV programja: A számítástechnikai alkalmazások című sorozat azt mutatja be, hogy különböző té­makörökben hogyan lehet fel­használni az új technikát. Megújul ősztől a Családi kör műsora: a népszerű sorozat — elsőként szeptember 15-én — het- venperces élő magazinadással is jelentkezik, Családi Vasárnap címmel. A műsorban családok cserélik ki nézeteiket és tapasz­talataikat az együttélés különbö­ző gondjairól, a családokat érin­tő veszélyhelyzetek' és konfliktu­sok feloldásának módjairól. (MTI) KÉPERNYŐ Zsákutca Iszonyú károkat okozhatnak a magukat csalhatatlannak vélő, a tévedhetetlenséget a főnöki te­kintély legfőbb tényezőjének te­kintő vezetők. Á szakszerű meg-, fontolást nélkülöző döntések' miatt milliók mentek veszendő­be. A tételesen kimutatható vesz­teségeknél még fájóbb az ilyen főnökök közelében sínylődök megnyomorodása, kínlódása. Magam is jó néhány olyan ta­nácskozáson vettem részt, amikor a szünetben, az értékezlet után, napnál világosabban kifejtették az ügyet jól ismerők, hogy miért hibás az előterjesztés, miként lehetne javítani a tervezeten. Mégis rábóHntottak a javaslat­ra, mert céltalannak, vagy ér­telmetlennek' vélték ellenvéle­ményük kifejtését. Talán meg­próbálták egyszer-kétszer, de keserű tapasztalataik hosszú időre elvették kedvüket az „okos­kodástól”. Szép cikkeket írunk a mun­kahelyi demokráciáról, de csak nehezen, lassan változik a gya­korlat. A szocialista demokrá­cia gyönyörű elveit fontos do- kumentumok hangoztatják, de még mindig túlságosan nagy a közegellenállás. A Zsákutca bemutatásától is a rossz beidegződések, régen ide­jétmúlt magatartások gyengülé­sét remélhetjük. Aki nézte pén­teken este a Sárosi István no­vellájából írt tévéjátékot, meg­utálta a képernyőn ügyeskedő főorvost. Pontosabban pitiáner- ségét, aljasságát, mucsai diktatú­ráját, környezete hajbókolását. Dühíti, elkeseríti, mert a sze­mélyes megpróbáltatások indu- latávál'ifí,' réndézett mű hatását saját tapasztalatai növelhetik. Természetesen esetleges. a modell-történet rossz emberén de foglalkozása. Hasonló esetek bár­hol, bármikor előadódhatnak. A gyógyítás sajátos körülményei­ből, veszélyhelyzeteiből — mond­juk ki — az ideáramló nagy pén­zekből adódóan élesebben érzé­kelhetők a kivagyisság következ­ményei, könnyebben tetten ér­hetők megnyilvánulásai. A kitűnő színészi teljesítmé­nyek — Sinkovits maga-magát is félrevezető főorvosa, a konok beletörődéssel a saját útját -járó dr. György István keserű realiz­musát rokonszenvesen, elhite- tően kifejező Avar István tudósa különösen — többnyire feledtet­ték a Zsákutca, mint műalkotás gyengéit. Kevéssé motiválták a mindenható osztályvezető kap­csolatait a szerzők, márpedig enélkül nehezen hihető, hogy úgy viselkedhetett, ahogy. Is­métlem: indulatával, javító szán­dékával, szókimondó őszinte­ségével hatott e pénteki tévé­film. H. N. Hírlap az ABC-kben! Ma már mind több élelmiszer-áruházban, áfész-szakflzletben, vendéglőben éa presszóban vásárolhatunk rendszeresen új­ságot. As a tapasztalat, hogy as olvasók Jó néven veszik — és gyorsan meg is szokják —, ha mindennapi bevásárlásaik, avagy szórakozásuk színhelyén sx érdeklődésüknek megfe­lelő sajtótermékekhez is hozzájuthatnak. Bebizonyosodott ugyanakkor, hogy a kereskedelmi és ven­déglátó egységeknek is érdekük fűződik ehhez a tevékeny­séghez, már csak annak az egyéb áruforgalomra gyakorolt kedvezd hatása miatt is. Kívánatos lenne esért a hálósat szélesítése. A napi- és hetilapok árusításának lehetőségeiről, feltételei, ről Írásban is, szóban is szívesen ad felvilágosítást a hely­beli postahivatal és a Bács-Kiskun megyei Lapkiadó Vál­lalat. Várjak a boltvezetők Jelentkezését! Megyei Postahivatal és Mm-KIAu» megyei Lapkiadó Vállalat Kecskemét

Next

/
Thumbnails
Contents