Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-03 / 181. szám
1985. augusztus 3. • „PETŐFI NÉPE • 3 JUTALOMÜT MAGYARORSZÁGRA —' A PUSZTÁI ViÖM S|ÍÍÍt — KÜLÖNVONATTAL, LOVASKOCSIKKAL á NAGYRÉTIG I ■ ^m Spanyol asszonyok Búgacon » bugaci kirándulás. Ok jobban bírják a zotykölődu vonatozást, az időjárási viszontagságokat és illőbb is hozzájuk a pusztai szórakozás. Így vélték. A nemzetközi turizmus térhódításával mind több asszony, lány ismerkedhetett meg' hozzátartozóként a zsombékos nagyréttel, az égbolt hatalmas félgömbjében a messzeségbe úszó bárányfelhőkkel és a zöld óceánban mozdulatlanná meredő blrgefalkákkal. A legöregebb számadó sem emlékezhet arra, hogy egyszerre háromszáz spanyol kocsikázott Bugac-pusztán, mint az elmúlt hétvégen. Háromszáz nő számára rendezték a puszta-programot. A 'kecskeméti fogadás után másfélszázan pöfögős „nosztalgia- vonattal” utaztak Bugac-felsőre. A gyümölcsszedők, nyaralók lelkesen köszöntötték a vendégeket. „ akiket kocsikaraván várt az állomáson. Gyönyörű dűlőkön, ösvényeken kanyargott a menet, amíg feltűnt a távoliban a szárnyék. a pásztormúzeum. (A többiek autóbusszal érkeztek, ők viszafelé, a lajosmizsei tanyacsárdához igyekezve kocsiztak. vonatoztak.) Szemmel láthatóan tetszett a táj a jókedvű fehérnépeknek, Érdeklődéssel nézgelődtek. daloltak, kérdezgettek, de sajnos, nagyon kevesen tudnak nálunk spanyolul. Tóth József, a bugaci csárda vezetője személyesen választotta ki a délebédhez már üstökben rotyoigó növendék bikát. A borókás az istállók és a gyűiteménv közötti térségben? árnyas fák alatt fogyasztották el az ebédet a távolról érkező vendégek. Közben többen Szeleczky Mihály cdtera- zenekarának játékát fülelték, masok félegyházi táncosok műsoráról készítettek fotókat. Kikiáltó nélkül is sikere volt a rögtönzött bugaci vásárnak, a sátrakban árusított népművészeti tárgyaknak. Vitték, mint a cukrot a kalocsai hímzéseket, a kiállított fazekasmunkákat. Rögtönzött számvetés szerint mintegy százezer forintnyi áru talált gazdára. iltt és most tehát költhettek átváltott pénzűkből a turisták. Noha a messzi-messzi Ibériai- félszigetről 'hazánkba látogatók tapsolgattak a lovasbemutatónak — tíz percig tarthatott —. én kicsit pironkodtam. Két ügyes fiatalember — egyikük még tizenhárom nyarat sem látott — produkálta magát, meg bemutattak egy valóban kitűnően megoldod pusztaötös számot. A ménes már korábban elbaktatott a pusztaerdők közelébe, messze-messze hűsölt a gulya, a birkáknak sápiét se láttuk. A hangsúlytalan, komponálatlan bemutató közben eszembe jutott,' hogy Spanyolországban mennyi apró leleménynyel színesítik a különféle vendégszórakoztató műsorokat. Nincs egy percnyi üresjárat. Sokféle kínálat között válogathat a vendég. Jó, jó, tudom, iszonyúan perzselt a nap. de mégis. Csupán a melegre panaszkodtak a nyári hőséghez ionban hozzászokott spanyol asszonyok, lányok, valameny- nyien egy amerikai világcég spanyol üzlethálózatának alkalmazottai. A Barcelonától Sevilláig, Valenciától La Corunáig működő az Egyesült Államokban. Dámában, megcsodálhatta Görögországot és Dámát. Az igazgatósági tanács idén először választott szocialista országot úticélként. A kedves és szép hölgyek a budapesti körséta, a gellérthegyi vacsora után, a lajosmizsei tanyacsárda majd a Duna-kanyari hajózás előtt felsőfokban méltatják szép hazánkat, a szívélyes vendéglátást. a Hungarhotels és a Pusztatourist figyelmességét. fiókhálózat tízezer dolgozója közül évente pontosan 304-en utazhatnak négy—hatnapos külföldi kirándulásra. A válogatásnál — így mondta' Laura Bosque, a za- ragozai körzeti hálózat igazgatónője — kizárólag a munkateljesítmény számít. Egyikük, jó svá- dájú. kitűnő eladó járt már íg/ Mind gyakrabban jutalmazzák legjobb dolgozóikat nyugati vállalatok ingyenes társasutazással. (A költségeket üzleti kiadásként számolják el, így is csökkentve adójukat.) A magyar idegenforga- ldm felfigyelt az új lehetőségre. Heltei Nándor Útkeresők Egy regénye mindenkinek van. Fenákel Judit könyvének címe jutott eszembe, amikor szerdán este kilenckor a* Petőfi-adón meghallgattam a Nemzedékek című riportmontázst, melynek alcíme: Üt keresők volt. Elek László riporter mikrofonja előtt két fiatal vallott a velük történtekről, de nem a szokványos módón. Tehát nem úgy, hogy leültek, hosszasan mesélték életük nagy sztoriját, „regényét”. Elek László egy esztendő leforgása alatt háromszor kereste fel riportalanyait, hogy újból és újból érdeklődjön: mi lett velük, hogyan sodródtak hz események árjában, megvalósultak-e álmaik? A beszélgetései): júliustól júliu- ' sig tartottak. pén^t k^rssssHi mert sutórs vá™ gyott. A négyezer forintos ösztöndíj és az otthoni támogatás nem volt elegendő számára, már csak azért sem, mert szeret költekezni és teli volt adóssággal. Egy zöldségesnél talált állást, mint eladó. A havi tízezer forintos fizetésből úgy gondolta, ötöt félretesz. A második találkozáskor, október végén már máshol kereste a „kenyérrevalót”. Házi- kenyeret árult egy autóból. Hat- • ezer forint járt munkájáért. Persze autóra nem gondolt, miután a Balatonnál és külföldön elverte keresetét. Tizenötezerre rúgott az adóssága. Terveket szövögetett: februárban ismét kezdi a főiskolát. Az utolsó beszélgetésből kiderült, ez így is történt. Közben az autót is megszerezte, amivel hamarosan karambolozott. A főiskolán- újrakezdte a tanulmányait. Nehezen ment, sokat felejtett, s a csoporttársaival is meg kellett barátkoznia. Nem volt pénze, korgott a gyomra, telefonálni sem tudott, pedig az csak két forintba kerül... Most azon gondolkodik, érdemes-e tanulnia? Hozzászokott a vaskos keresethez. S tanárként ezt nem kapja majd meg ... A huszonnégy éves lány esete is tanulságos. Olvasta a lapokban megjelent felhívást, hogy a battonyai SOS gyermekfaluba anyákat toboroznak. Az anyagi feltételeket megteremtik ahhoz, hogy nyolc gyereket felneveljenek a 150 négyzetméteres lakásban. Sok mindenről le kell mondani a tíz esztendőre szóló megállapodás aláírásával. Miután egyedül-' álló nőket kerestek, arról szó sem lehet, hogy barátokat fogadjon, esetleg férjhez menjen és gyermeket szüljön. A későbbi, februári interjú során arról vallott a riporternek a jövendő „battonyai anya”, hogy Szegeden tízhónapos tanfolyamra hívták ösz- sze a jelentkezőket, ahol sokat tanult. A fizetésről még semmit sem tudott. Csak az lett világos számára, hogy anyák, lesznek tizen ketten, s nem pedig munkavállalók. A harmadik találkozás alkalmával nem volt valami lelkes a leány. Szeptember közepén, október elején öt házat adnak át Battonyán, de még nem tudni, ki költözhet be a tizenkét anyajelölt közül. Szeretné, ha köztük lenne. Visszalépésre már nincs lehetőség. Két történet hangzott el az adásban. Szívesen hallgattam volna tovább a megkérdezetteket, s másokat is, de az egyórás műsorban többre nem volt mód. Akik megszólaltak, nem elkeseredett emberek. Keresik az utat, amit oly nehezen sikerül megtalálniuk. Tanácstalanok, hogy mi is lenne jó? S hányán így vannak ezzel. Nemcsak az a két fiatal, aki szót kapott a rádióműsorban ... Borsók Tibor F 609-AS PÓTKOCSI. 500 KO TERHELÉSŰ, 30% engedménnyel, 16 800 Ft helyett 11160 Ft-ért! F 600-AS F 400-AS HONDA-GÉP ADAPTEREI 20—50% engedménnyel! KAPHATÓK. AMÍG A KÉSZLET TART! AGROKER MEZŐGAZDASÁGI SZAKBOLT, Számítástechnika a mezőgazdasági kiállításon Készülnek'a kiállítók a kőbányai vásárvárosban az augusztus 17-éo nyíló OMÉK-ra. E napokban rendezik be az A-pavilont, ahol a mezőgazdasági üzemek szervezését, irányítását megkönnyítő eszközök kapnak majd helyet. Bemutatják azt a tizenkétféle számítógépet, amelyekkel speciális szolgáltatásként a .Mezőgazdasági Ügy vitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat szereli fel az állami gazdaságokat, termelő- szövetkezeteket. Jelenleg már 1700 üzemben alkalmazzák a mindennapos munkában a számítástechnikát. A látogatók megismerkedhetnek majd azokkal az alapgépekkel, amelyek az ügyvitel, az anyagnyilvántartás munkáját könnyítik meg. A legkorszerűbb számítógépeket is bemutatják, amelyek a termelési folyamatok tervezésénél, a gyors döntések előkészítésénél szolgálnak hasznos eszközül az üzemek vezetőinek. A kiállításon több újdonság is helyet kap majd. Az egyik a hazai gyártmányú RAAB— 84-es asztali számítógép. E berendezés egyszerre több ágazat — a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ipari részlegek — adatait is nyilvántarthatja, s használatával az üzemi költségek csökkenhetnek. Itt láthatják majd az érdeklődők a japán licenc alapján a Híradástechnika Szövetkezetben készülő PTA—4000 típusú kisszámítógépet, amely néhány éven belül a mezőgazdasági üzemek középvezetőinek lehet alapvető munkaeszköze. A géppel az állattenyésztésben akár .naponta nyomon követhető például a sertés- állomány súlygyarapodása; ennek ismeretében mód nyílik a takarmány összetételének módosítására, az optimális adagok összeállítására. Az ügyvitelszervezési vállalat szakmai napot is rendez az OMÉK-on, ahol börze keretében a mezőgazdasági számítógépes programok vásárlására is lehetőség nyílik. BOCSÁK MIKLÓS Elátkozott sporttörténetek Találkozás a város élő szobrával (2) — És te azt szeretnéd, ha valami ilyesmit várnának? — Hát..'. Talán nem kéne inti erről... Vagy ha igen, csak valami kellemeset. Legalábbis olyat, ami senkinek sem fáj, ami nem tép fel sebeket. Hiszen végül is itt mindenki rendes hozzám. A maga módján... Itt természetesnek veszik: én valami különleges dolgot tettem le az asztalra, sikert, diadalt szereztem a városnak, ezért aztán a város, vagy a bánya életem végéig honorálja ezt. A baj csak az, hogy én húsz évig a fényben éltem, még az ötödik olimpiámon, harmincnyolc évesen is elindultam, mert nem tudtam siker nélkül meglenni... Nem tudtam a fény vonzásától szabadulni. És most nincs fény. Nincs siker. Csak fizetés... Amit persze nem szeretnék elveszíteni... („... A magyar tábor örömében zászlókat varázsolt elő valahonnan és a közönség segítségével kifeszitette az ülőhelyek fölé. Földi még az eredményhirdetés előtt felrohant a dobogóra, és karjait széttárva boldog mosoly- lyal üdvözölte a közönséget, elsősorban természetesen a magyar szurkolótdibort. Az eredményhirdetésnél az érmet dr. Csanádi Árpád, a NOB magyar tagja adta át Földinek, aki ezt követően csak annyit tudott boldogan rebegni: •— Egyszer már én is megérdemeltem.”) "Imre felkel a kis asztalka mellől. Én tovább faggatódzom. — Földi Imréről beszéljek neked? .., Tyű, de nehezet kérsz. Tudod, Imre a mi élő szobrunk. A város, a bánya és talán az egész hazai sportvilág élő szobra is. 0 a kicsinyre nőtt, de vasakaratával a legnagyobbak sorába maV. NAGYBARACSKAI FOTOGRÁFIAI ALKOTÓTELEP Mire elég a tíz nap? Szerda délután ismét Nagyba- r ács kára telepedtek a szociofotó- sok: ötödszörre nyílt meg az országban is egyedülálló alkotótelep. Hogyan képzelik el a táborozás tíz napját a fotósok? Dr. Albertini Béla, művészeti vezető: — Ebben az éviben a mezőgazdaság fejlődése, és az ezzel ösz- szefüggő természet- és környezetvédelmi problémák állnak a középpontban. Ezen kívül természetesen minden, amin megakad a fotósok szeme, amit elemzésre alkalmasnak tartanak. — Mi indokolja a környezetvédelmi témaválasztást? — Ez ma napjaink izgalmas kérdése. Bács-Kiskunban a mezőgazdaság fejlődése meglehetősen intenzív, és a nagyobb termésátlagok eléréséért használt növényvédő szerek, műtrágyák valószínűleg itt is okozhatnak gondokat. Nagybarácskán további különlegesség, hogy a közelben sok az élő víz, ami az átlagosnál nagyobb gondoskodást kíván. — Tud még ötödszörre is újat mutatni magából Nagy bar ócska? — Hiszem, hogy — jó fotósnak — igen. — Mi lesz az esti beszélgetések témája? — Természetesen a környezet- védelem. Dr. Richnovszky Andor főiskolai tanár Baja és környéke természetvédelméről tart előadást. Szóba kerül Bács-Kis- kun mezőgazdaságának fejlődése, kitekintünk az 1930-as évek német szociofotójára és igyekszünk megismerkedni Nagybaracska legutóbbi éveinek változásaival is. Bahget Iszkander: — Egyenesen a VIT-ről jöttem, út közben próbáltam kipihenni magamat, hogy Nagyba- racskán rögtön munkához lát• Dr. Albertini Béla művészeti vezető. hassak. Régen tervezem, hogy az aratásról készítek sorozatot, erről azonban már lekéstem. Remélem, hogy találok helyette olyan témát, amit jól tudok majd fotózni. — Mi vonzza Nagybaracská- ( ban? — Ilyenkor itt van a magyar szociofotósok legjava, tehát a tíz itt töltött nap valóságos továbbképzés minden résztvevőnek — ez az egyik oldal. A másik: sok érdekeset találok ebben a faluban. Walter Péter: — Az első alkalom, hogy nincs . semmilyen konkrét tervem a tíz napra. Egyvalami azonban már régóta motoszkál bennem: a délvidéken jellemző hangulatot szeretném képpé — képekké — fogalmazni. Gyulavári József: — Egy a célom: jó anyagot szeretnék összeállítani. Kovács László: — Munkát fogok fényképezni — remélem jól. A nagybaracskai fotókból — a táborzárás után — természetesen kiállítást rendeznek. Ballai József Bőséges kínálat borászati cikkekből Az idei szüretkor nem lesz gondjuk a szőlősgazdáknak, mibe szedjék a szőlőt, kezeljék, tárolják a mustot és a bort. A kereskedelmi vállalatoktól kapott tájékoztatás szerint bőséges lesz a választék mindenféle szüreti kellékből. Mint a Hermes Afésznél elmondták, a korábbi éveknél jóval több ajánlatot kaptak például hordók gyártására. A megrendelések alapján a gyártók folyamatosan szállítják az áfész tíz budapesti üzletébe a hordókat 40- től 150 literesig. Az alapanyag többnyire a jobb minőségű tölgyfa, de kaphatók, illetve szüretig kaphatók lesznek az olcsóbb, akácfából készült termékek is. A többi kádáripari termékből is bőséges választék várható: augusztus második felében érkeznek a boltokba a kármentők, a különféle méretű kádak és a szőlővillák. A szüreti kellékek közül las? san eltűnik a faputtony, ma már jobbára könnyűfémből, üvegszálas, illetve fröccsöntött műanyagból készülteket kínálnak, ezek jóval könnyebbek a hagyományos termékeknél. Az Amfora Kereskedelmi Vállalat is felkészült a várható szüret előtti forgalomra: a korábbiaknál lényegesen több üvegballont, demizsont szereztek be. A ballonok 25-től 54 literesig kaphatók, illetve kaphatók lennének, ha a kiskereskedelmi partnerek rendelnének, vásárolnának tőlük. Amint ugyanis a vállalatnál elmondották: míg az elmúlt években gyakorta hiánycikk volt az üvegballon, idén tele vannak ezzel a. termékkel a raktárak, s mivel nincs hiány, a kiskereskedelmi partnereknek nem sürgős a szállítás. Több éven keresztül hiába keresték a vevők az üveglopókat az üzletekben, helyettük műanyagot kínált a kereskedelem, ez azonban nem vált népszerűvé. Az idén mintegy 80 ezer félliteres és egyliteres üveg borlopót importáltak, s egy kisebb mennyiséget hazai gyártásból szereztek be. gosodott bányászember jelképe, aki 56 kilójával húsz éven át emelgette a testsúlyánál sokszorta nehezebb vastdrcsákat. De már visszavonult... Most az új győztest ünnepük. És a régi győztesnek talán a puszta látványa is fáj: más tiszteleté- re kúszik fel a zászló, hangzik el a Himnusz. Húsz év kényeztetés után ő maga is csak egy tapsoló lehet a sok közül. Persze, tudom, ő volt a magyar súlyemelés első olimpiai bajnoka. Amit tett, azért valóban már életében szobrot is érdemel. De mondd meg: mit lehet egy élő szoborral kezdeni? — Földi lyire, már megint az Imre... Persze, tudom, a megoldatlan helyzetek állandó feszültséget teremtenek, ebből kifolyólag nektek, újságíróknak is állandó témák maradnak. Csakhogy Imre problémája már régóta nemcsak az övé, nem is a városé, vagy éppen a Tatabányai Bányászé, hanem egész sportéletünké. Mert mondd meg nekem, mi a garancia arra, hogy valaki, aki éveken át mindenkit legyűrő, nagy sportoló volt, ugyanilyen eredményes lesz az élet merőben másféle adottságokat kívánó területén; ugyanilyen eredményes edző, nevelő vagy éppen sportvezető válik belőle? És ha nem: ezt ki mondja meg neki, hogyan mondják meg neki; mit csináljanak vele, hogy talpon tudjon maradni, ember tudjon maradni? (Népsport, 1972. augusztus 30: „... És Tatabánya ünnepel. Ünnepli ,aranyosát’. A Tatabányai Bányász SC elnökhelyettese, Lukács Lajos meséli: — Az egész város Imréért szurkolt. Még a bányászok is a föld alatt, akiket félóránként tájékoztattak, mi van az olimpián.,. Szóval, most egész Tatabánya boldog és nagyon büszke Földi Imrére...”) ) — Köszönöm, hogy megmutattad az eddigi beszélgetésekről készített jegyzeteidet. Persze, hogy az itt a kérdés: milyen edző lenne Imréből? Az is elképzelhető, hogy sokkal rosszabb, mint amilyen versenyző volt. A baj csak az — és valóban nemcsak a súlyemelésünkben, nem is csak a sportéletünkben —, hogy nálunk a kiemelkedő képességű emberek munkáját, eredményességét nem mindig kiemelkedő képességű emberek mérik le. Szó since arról, hogy Tatabányán bárki if méltatlan lenne a beosztására. Akadt elnökhelyettes, aki jobba* szerette a súlyemelőket, mint tar Ián bárki előtte a klubnál, színén viselte Imre sorsát is. De nagy kérdés, hogy mindenki ugyanennyire a szívén viseli az 6 sorsát? Imre puszta nimbusza gyerekek tömegét csalná az edzőterembe. De nem tudom, nem árnyékolná be egyúttal azok tevékenységét, akik körülötte, vele dolgoznak? Az ebből eredő következtetéseket vond le te... A klub hivatalosnak is tekinthető álláspontja, amit a korábbi elnökhelyettes, Vörös József foglalt össze: Kezdetben sok baj volt Imrével. Később elégedettek lettünk edzői tevékenységével. Attól fogva ugyaiíis, több-kevesebb rendszerességgel, de bejárt az edzőterembe.” Mindennek már van néhány éve. Földi Imre „beosztása” azonban mit sem változott... (Következik: Amerikai utazás.) .
